MCC Évkönyv 2021-2022

mcc.kommunikacio
from mcc.kommunikacio More from this publisher
26.10.2022 Views

20212022

<strong>2021</strong>–<strong>2022</strong>


ÉVKÖNYV<br />

<strong>2021</strong>–<strong>2022</strong><br />

IMPRESSZUM<br />

A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány <strong>2021</strong>/22-es évkönyve.<br />

Felelős kiadó: Mathias Corvinus Collegium Alapítvány<br />

A kiadásért felel: Szalai Zoltán főigazgató<br />

Felelős szerkesztő: Szöőr Ádám e-mail: kommunikacio@mcc.hu<br />

Fotók: Gyurkovits Tamás (összes fotó), Holla Dániel (172,173), Molnár Mihály (192,202,210,253,260,262,264)<br />

Képszerkesztő: Szilágyi Dénes<br />

Tördelés, grafika: Osváth Dóra<br />

Olvasószerkesztő: Kótis Nikoletta<br />

Szerzők: Elek Anna, Horváth Benigna, Malmos Marietta, Pencz Helga, Sal Endre, Veszprémy László<br />

Címlapfotó: Gyurkovits Tamás<br />

Stockfotó: www.freepik.com<br />

Nyomdai munka: GYER-MED Bt. Felelős vezető: Sikó Péter ügyvezető


2 TARTALOM<br />

3<br />

TARTALOM<br />

KÖSZÖNTŐ<br />

6 A TEHETSÉGGONDOZÁS<br />

ÉRTELMÉRŐL<br />

AZ <strong>MCC</strong> MŰKÖDÉSE<br />

10 TEHETSÉGGONDOZÁS<br />

FELSŐFOKON<br />

14 A TEHETSÉG SOHASEM<br />

LEHET MAGÁNYOS<br />

TEVÉKENYSÉG<br />

NYITOTTAN A VILÁGRA<br />

20 NYITOTTAN A VILÁGRA<br />

– AZ <strong>MCC</strong> NEMZETKÖZI<br />

TEVÉKENYSÉGE<br />

36 EGY MAGYAR TEHETSÉG<br />

SE KALLÓDJON EL!<br />

KÉPZÉSEK<br />

42 FIATAL TEHETSÉG<br />

PROGRAM<br />

46 KÖZÉPISKOLÁS<br />

PROGRAM<br />

50 EGYETEMI PROGRAM<br />

52 A JOGI ISKOLA ÉS<br />

MŰHELYEI<br />

56 A KÖZGAZDASÁGI<br />

ISKOLA ÉS MŰHELYEI<br />

60 A NEMZETKÖZI<br />

KAPCSOLATOK ISKOLA<br />

ÉS MŰHELYEI<br />

64 A TÁRSADALOM- ÉS<br />

TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI<br />

ISKOLA ÉS MŰHELYEI<br />

68 A MÉDIA ISKOLA ÉS<br />

MŰHELYEI<br />

72 AZ <strong>MCC</strong>–MINDSET<br />

PSZICHOLÓGIAI ISKOLA<br />

ÉS MŰHELYEI<br />

76 IRODALMI MŰHELY<br />

78 POSZTGRADUÁLIS<br />

PROGRAMOK<br />

86 AZ EGYETEMI PROGRAM<br />

HALLGATÓI<br />

94 FELSŐOKTATÁSI<br />

EGYÜTTMŰKÖDÉSEK<br />

98 A TEHETSÉGGONDOZÁS<br />

EGY GENERÁCIÓKON<br />

ÁTÍVELŐ PROGRAM<br />

100 AZ <strong>MCC</strong> NEMZET-<br />

STRATÉGIAI MISSZIÓ<br />

102 ROMA TEHETSÉG<br />

PROGRAM<br />

106 KÖZÉLETI PROGRAMOK<br />

108 ERDÉLYI POLITIKAI<br />

ISKOLA<br />

110 NŐI KÖZÉLETI<br />

VEZETŐKÉPZŐ<br />

112 KÁRPÁTALJAI KÖZÉLETI<br />

VEZETŐKÉPZŐ<br />

114 <strong>MCC</strong> VITAAKADÉMIA<br />

118 PHD PROGRAM<br />

120 ŐSZI ÉS TAVASZI<br />

AKADÉMIA<br />

124 EREDMÉNYEKBEN<br />

GAZDAG KÉPZÉSI ÉV<br />

TUDÁSKÖZPONT<br />

130 <strong>MCC</strong>: A TUDÁSKÖZPONT<br />

132 MIGRÁCIÓKUTATÓ<br />

INTÉZET<br />

138 KLÍMAPOLITIKAI<br />

INTÉZET<br />

142 MAGYAR–NÉMET<br />

INTÉZET<br />

148 IFJÚSÁGKUTATÓ<br />

INTÉZET<br />

150 TANULÁSKUTATÓ<br />

INTÉZET<br />

156 <strong>MCC</strong> PRESS<br />

– OLVASS JÓT!<br />

160 CORVINÁK<br />

– AZ <strong>MCC</strong> TUDÁSBÁZISA<br />

164 ROD DREHER<br />

– AZ <strong>MCC</strong> HALLGATÓI<br />

TISZTELETTUDÓAK ÉS<br />

KÍVÁNCSIAK<br />

AZ <strong>MCC</strong>-KÖZÖSSÉG<br />

170 <strong>MCC</strong> – TÖBB MINT<br />

KÖZÖSSÉG!<br />

171 KOLLÉGIUMI<br />

KÖZÖSSÉGI ÉLET<br />

176 TÁBOROK,<br />

KIRÁNDULÁSOK<br />

180 DIÁKPROJEKTEK<br />

AZ <strong>MCC</strong> SZERVEZETE<br />

186 KÖZPONTI OPERATÍV<br />

SZERVEZETI EGYSÉGEK<br />

190 BUDAPESTI KÉPZÉSI<br />

KÖZPONT<br />

192 BÉKÉSCSABAI KÉPZÉSI<br />

KÖZPONT<br />

194 DEBRECENI KÉPZÉSI<br />

KÖZPONT


4 TARTALOM<br />

5<br />

196 GYŐRI KÉPZÉSI<br />

KÖZPONT<br />

198 KECSKEMÉTI KÉPZÉSI<br />

KÖZPONT<br />

200 MISKOLCI KÉPZÉSI<br />

KÖZPONT<br />

202 NYÍREGYHÁZI KÉPZÉSI<br />

KÖZPONT<br />

204 PÉCSI KÉPZÉSI<br />

KÖZPONT<br />

206 SZEGEDI KÉPZÉSI<br />

KÖZPONT<br />

208 SZÉKESFEHÉRVÁRI<br />

KÉPZÉSI KÖZPONT<br />

210 SZEKSZÁRDI KÉPZÉSI<br />

KÖZPONT<br />

212 SZOLNOKI KÉPZÉSI<br />

KÖZPONT<br />

214 SZOMBATHELYI KÉPZÉSI<br />

KÖZPONT<br />

216 VESZPRÉMI KÉPZÉSI<br />

KÖZPONT<br />

218 ZALAEGERSZEGI<br />

KÉPZÉSI KÖZPONT<br />

220 KÜLHONI KÉPVISELETEK<br />

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG<br />

228 BUDAPEST, LEENDŐ<br />

KÖZPONT<br />

232 DEBRECEN, ARANYBIKA<br />

SZÁLLÓ<br />

236 GYŐR, HOTEL<br />

KONFERENCIA<br />

240 MISKOLC, AVAS SZÁLLÓ<br />

244 PÉCS, NEMZETI KASZINÓ<br />

248 SZEGED, A BARTÓK<br />

BÉLA MŰVELŐDÉSI HÁZ<br />

KORÁBBI ÉPÜLETE<br />

252 NYÍREGYHÁZA, AZ<br />

EGYKORI POSTAPALOTA<br />

256 RÉVFÜLÖP, GYERMEK-<br />

ÉS IFJÚSÁGI TÁBOR<br />

260 SZEKSZÁRD,<br />

SPORTSZÉKHÁZ<br />

264 SZOMBATHELY,<br />

AZ EGYKORI LEÁNY-<br />

KOLLÉGIUM ÉPÜLETE<br />

268 ZALAEGERSZEG, A RÉGI<br />

VÁROSHÁZA ÉPÜLETE<br />

RENDEZVÉNYEINK<br />

274 AZ <strong>MCC</strong> FESZTTŐL<br />

A DIPLOMAOSZTÓKIG<br />

276 <strong>MCC</strong> FESZT<br />

277 ÉVNYITÓ<br />

278 NÉMETORSZÁG VÁLASZT!<br />

279 EGYEDÜL A<br />

KAPITALIZMUS<br />

– KÖNYVBEMUTATÓ<br />

280 NEMZETKÖZI<br />

MÉDIAKONFERENCIA<br />

281 APOKALIPSZIS SOHA<br />

– KÖNYVBEMUTATÓ<br />

282 EMBERTELEN JOGOK<br />

– KÖNYVBEMUTATÓ<br />

283 OKTATÁSI KONFERENCIA<br />

284 VARGA MIHÁLY<br />

AZ <strong>MCC</strong>-BEN<br />

285 A MAGYAR HONVÉDSÉG<br />

SZEREPVÁLLALÁSA<br />

A SZÁHELBEN<br />

286 <strong>MCC</strong> TÉLI TÁBOR<br />

287 30 ÉVES A MAGYAR–<br />

NÉMET BARÁTSÁGI<br />

SZERZŐDÉS<br />

288 BUDAPEST SUMMIT<br />

289 CORVIN BÁL<br />

290 TÉVES RIASZTÁS<br />

– KÖNYVBEMUTATÓ<br />

291 HAZUGSÁG NÉLKÜL<br />

ÉLNI – KÖNYVBEMUTATÓ<br />

292 HUNGARIAN ELECTION<br />

WATCH PARTY<br />

293 DIALÓGUS AZ<br />

ÉPÍTÉSZETRŐL<br />

294 IV. FIT KALAND-DÖNTŐ<br />

295 <strong>MCC</strong> DIPLOMAOSZTÓ<br />

296 MINISZTEREK AZ<br />

<strong>MCC</strong>-BEN<br />

297 OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI<br />

STRATÉGIA AZ <strong>MCC</strong>-BEN<br />

EZT ÍRTÁK RÓLUNK<br />

300 RÓLUNK ÍRTÁK<br />

…VELÜNK VAN TELE<br />

A SAJTÓ


6 KÖSZÖNTŐ<br />

7<br />

A TEHETSÉGGONDOZÁS<br />

ÉRTELMÉRŐL<br />

Olyan<br />

környezetet kell<br />

teremteni, amely<br />

mindenkiből<br />

kihozza a benne<br />

rejlő legjobbat.<br />

Amikor először olvastam Lúdas Matyi történetét Fazekas Mihály interpretációjában,<br />

egy mozzanat sokáig nem hagyott nyugodni. Rögtön a mese elején<br />

megismerjük a főhőst, aki bizony nem éppen szimpatikus figura. Anyja hiába<br />

korholja, a „siheder” a füle botját sem mozdítja. Libákat árulni is csak jobb híján<br />

küldik el a vásárba, a történet többi része pedig közismert. A mese végére Matyi<br />

karaktere megváltozik: hosszú útja során legalább három mesterséget kitanul, és<br />

tudását leleményesen kamatoztatja nemcsak saját, de egész közössége hasznára is.<br />

Szokatlanul nagy tehát a kontraszt a kezdeti és a végső állapot között.<br />

Matyi szokatlan karakterfejlődése gondolkodóba ejtett: milyen kevésen múlt<br />

minden! Mi lett volna, ha nem megy el a vásárba, vagy tehetsége kibontakoztatása<br />

helyett a beletörődést választja? Története megmutatja, hogy a siker<br />

kulcsa a világlátás, a mesterségbeli tudás és nem utolsósorban a kitartás, a jobbra<br />

való törekvés. A tehetség végig ott szunnyadt benne, de csak kitartó munka<br />

árán vitte valamire, s vált közössége hősévé. Úgy vélem, e jól ismert történet<br />

rávilágít a tehetséggondozás értelmére. Olyan környezetet kell teremteni, amely<br />

mindenkiből kihozza a benne rejlő legjobbat. Ennek egyik feltétele, hogy az igazi<br />

kiválóság nemzetközi környezetben mérettesse meg magát. Nem elég, ha valaki<br />

a szűk pátriájában bizonygatja rátermettségét. A legjobbaktól kell tanulni, és a<br />

legjobbakkal szemben is tudni kell állni a sarat. De ez még nem elég! A tehetség<br />

értéke akkor nyilvánul meg igazán, ha azt saját közösségünk javára tudjuk fordítani.<br />

Ehhez fel kell tudnunk ismerni azokat az erényeket, amelyeket magunkkal<br />

hoztunk, amelyeket a közösségünk adott nekünk, és ezeket kidomborítva kell<br />

a legjobbakká válnunk.<br />

A Mathias Corvinus Collegium éppen ezen elvek mentén jött létre. A legkiválóbb<br />

fiataloknak kíván olyan inspiráló környezetet létrehozni, amelyben a legjobbakká<br />

válhatnak. Ezért fektetünk hangsúlyt arra, hogy a legnevesebb nemzetközi előadókat<br />

hívjuk meg, és külföldi ösztöndíjakkal segítsük hallgatóinkat/diákjainkat<br />

képességeik fejlesztésében. De az is elengedhetetlen, hogy a résztvevők minél<br />

inkább értsék a magyar világot, értsék ezer év történelmét és hagyományait, s<br />

megtanulják ezeket az értékeket világszínvonalon művelni. Babits híres mondását<br />

parafrazálva: „A magyar tény elveszti alakját, s fölismerhetetlenné válik, ha<br />

oly eszmevázba erőlteted, melyen a citizens of everywhere bélyege olvasható.”<br />

Legyünk hát saját értékeinkben a legkiválóbbak, és űzzük azt világszínvonalon!<br />

Orbán Balázs, az <strong>MCC</strong> kuratóriumi elnöke


9<br />

AZ <strong>MCC</strong><br />

MŰKÖDÉSE<br />

10<br />

TEHETSÉG-<br />

GONDOZÁS<br />

FELSŐFOKON<br />

14<br />

A TEHETSÉG<br />

SOHASEM<br />

LEHET MAGÁNYOS<br />

TEVÉKENYSÉG


10 AZ <strong>MCC</strong> MŰKÖDÉSE<br />

TEHETSÉGGONDOZÁS<br />

FELSŐFOKON<br />

A Mathias Corvinus Collegium (<strong>MCC</strong>)<br />

a Kárpát-medence legjelentősebb<br />

tehetséggondozó intézménye, amely<br />

1996 óta végzi tevékenységét, és az<br />

általános iskola felső tagozatától a<br />

felnőttkorig működtet közcélú, ingyenes<br />

tehetséggondozási programokat.<br />

Az intézmény tudásközpont is, hiszen a<br />

képzések mellett az azokat kiegészítő<br />

szellemi műhelymunkának is teret ad.<br />

EGY KIS TÖRTÉNELEM…<br />

Magyarország mára legnagyobb, a<br />

hagyományos iskolarendszeren túlmutató,<br />

több tudományterületen is magas<br />

szintű képzést nyújtó műhelye 1996-<br />

ban magánkezdeményezésre jött létre.<br />

2001 szeptemberében a bentlakásos<br />

kollégium 47 hallgatóval megnyitotta<br />

kapuit a Gellért-hegyen, a Somlói út<br />

51. szám alatt. Az intézmény a jog, a<br />

közgazdaságtan, a társadalomtudományok,<br />

a nemzetközi kapcsolatok<br />

és a kommunikáció terén kezdett<br />

kétéves, oklevelet adó képzést nyújtani,<br />

amelyekre a Juniorképzést sikeresen<br />

elvégző hallgatók jelentkezhettek. A<br />

szakirányú képzéseket követően a<br />

diákok a Vezetőképző Akadémiára is<br />

felvételt nyerhettek, amely 2009-ben<br />

kezdte meg működését. Már 2002-ben<br />

útjára indult az <strong>MCC</strong> középiskolásokat<br />

célzó, távoktatáson alapuló, ingyenes<br />

képzési programja, amelyben a korosztály<br />

legtehetségesebb diákjainak<br />

teremt közös oktatási, szociális és<br />

alkotó teret. Az újabb fordulópontot<br />

a 2015-ös esztendő jelentette, amikor a<br />

kollégium nyitott az általános iskolás<br />

korosztály felé is, és elindította a Fiatal<br />

Tehetség Programját.<br />

2020-ban az <strong>MCC</strong> hatalmas mérföldkőhöz<br />

érkezett, a korábbi intézményi<br />

alapokon egy Magyarországon egyedülálló<br />

szellemi építkezés indult el.<br />

Az Országgyűlés által biztosított vagyonjuttatás<br />

keretében az intézmény<br />

közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá<br />

alakult, és tulajdonba kapta az addigi<br />

működési helyéül szolgáló Somlói<br />

úti ingatlanegyüttest, valamint a<br />

MOL Nyrt. és a Richter Gedeon<br />

Nyrt. részvényeinek 10-10 százalékát.<br />

A vagyonátruházásnak köszönhetően<br />

az <strong>MCC</strong> mind szakmai, mind<br />

földrajzi értelemben elkezdte kiszélesíteni<br />

közcélú hazai és nemzetközi<br />

tevékenységét.<br />

A Mathias Corvinus Collegium <strong>2022</strong><br />

nyarán Kárpát-medence-szerte 24<br />

településen van jelen, a budapesti és<br />

vidéki központok mellett a határon túl<br />

is elérhetőek a képzések és közösségi<br />

programok. Az <strong>MCC</strong> budapesti, Somlói<br />

úti ingatlanegyüttese a következő<br />

években teljes egészében megújul, addig<br />

a tehetséggondozó intézmény egy<br />

bérelt ingatlanban, a fővárosi Tas vezér<br />

utcában található egykori Flamenco<br />

Hotelben végzi tevékenységét.<br />

EGYEDISÉG, FIATALOS<br />

LENDÜLET<br />

A legtöbb tehetséggondozó intézmény<br />

– az <strong>MCC</strong>-vel ellentétben – csupán<br />

egy-egy egyetemhez, nem pedig az<br />

egész felsőoktatási rendszerhez kötődik.<br />

Bár léteznek olyan intézmények – például<br />

Nagy-Britanniában és az Európai<br />

Unió más országaiban –, amelyek támogatják<br />

a fiatalok fejlődését, mégsem<br />

hasonlítható egyik sem az <strong>MCC</strong>-hez.<br />

Nem csak Magyarországon, de – legjobb<br />

tudomásunk szerint – sehol nem<br />

működik ennyi korosztályt felölelő,<br />

ilyen komplex multidiszciplináris<br />

képzést nyújtó, ennyi neves külföldi<br />

és hazai szaktekintélyt foglalkoztató<br />

tehetséggondozó intézmény.<br />

A Mathias Corvinus Collegium hazánk<br />

legnagyobb tehetséggondozó<br />

intézménye, amely az általános iskolától<br />

az egyetem végéig – sőt azután is<br />

– nyújt ingyenes képzési programokat<br />

a legtehetségesebb magyar fiatalok számára.<br />

Széles körű képzési palettájának<br />

köszönhetően a fiatalok itt megtalálják<br />

mindazt, ami az érdeklődési körüknek<br />

megfelel. Egyénre szabott, ingyenes<br />

képzéseket, fejlődési lehetőségeket<br />

nyújtanak az intézményben: az <strong>MCC</strong>ben<br />

ugyanis nem tömegoktatás, hanem<br />

kis csoportos munka folyik.<br />

Az <strong>MCC</strong> tudásközpontként is működik:<br />

képzései mellett mobilitási<br />

programokat működtet, széles körű<br />

ösztöndíjprogramokat biztosít a fiataloknak,<br />

könyveket ad ki, tudományos<br />

írásokat jelentet meg, nemzetközi és<br />

hazai konferenciákat, vitafórumokat<br />

szervez, a demokratikus párbeszéd<br />

előmozdításában, a kulturált közéleti<br />

viták alakításában vállal szerepet.<br />

NYITOTTAN HAZÁNKRA<br />

ÉS A VILÁGRA<br />

Az intézmény a nemzetért és a szűkebb<br />

közösségükért tenni akaró, lelkes<br />

fiataloknak ad lehetőséget arra,<br />

hogy képességeiket kibontakoztassák,<br />

a legkitűnőbb hazai és külföldi<br />

oktatóktól tanulhassanak, mindezt<br />

térítésmentesen, földrajzi és anyagi<br />

helyzettől függetlenül, Magyarország<br />

javát szolgálva és az összmagyarság<br />

boldogulását szem előtt tartva.<br />

Az <strong>MCC</strong>-ben számos, országosan és<br />

nemzetközileg is elismert magyar és<br />

külföldi oktató, kutató dolgozik azon,<br />

hogy az érdeklődő diákok magas színvonalú<br />

kurzusokon vehessenek részt.<br />

Az intézmény szakértői és vendég<br />

előadói újabb és újabb megközelítésmódokra<br />

világítanak rá, egyedülálló<br />

módszereket vezetnek be, kutatásaik<br />

sikerességével pedig Magyarország<br />

nemcsak hazai, de nemzetközi megítélését<br />

is meghatározzák.<br />

VIDÉKI ÉS HATÁRON<br />

TÚLI ÉPÍTKEZÉS<br />

<strong>2022</strong>-ben Kárpát-medence-szerte 24<br />

magyarlakta településen elérhető a


12 AZ <strong>MCC</strong> MŰKÖDÉSE<br />

13<br />

Constantinovits Milán<br />

Lánczi Péter<br />

Szalai Zoltán<br />

Orbán Balázs<br />

Szakács Áron<br />

Madarász László<br />

Lánczi András<br />

AZ <strong>MCC</strong> VEZETŐSÉGE<br />

AZ <strong>MCC</strong> ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA<br />

[…], hogy a kezelésébe került részvénytulajdon<br />

változatlanul hagyása mellett,<br />

annak hozamait felhasználva, hosszú<br />

távon biztosítsa ingyenes, így<br />

minden érintett számára<br />

elérhető tehetséggondozó<br />

programjainak<br />

fenntarthatóságát.<br />

[…] az értékmentés:<br />

a regionális központok<br />

létrehozásával,<br />

az ingatlanfejlesztések<br />

megvalósításával értékeket<br />

is mentünk. A sokszor több<br />

évszázados múlttal rendelkező,<br />

elhanyagolt vagy használaton kívüli ingatlanok<br />

felújításával épített örökségünk<br />

megmentését is szolgáljuk.<br />

AZ <strong>MCC</strong><br />

CÉLJA<br />

[…], hogy a diákok biztos tudással,<br />

széles látókörrel és felelős döntésekkel<br />

indulhassanak el a felnőtté válás útján.<br />

Felfedezzék szűkebb és tágabb környezetük<br />

lehetőségeit, és olyan<br />

tapasztalatokkal gazdagodjanak,<br />

amelyek nem csupán<br />

a pályaválasztásban, de<br />

az élet minden területén<br />

magabiztossá, sikeressé<br />

teszik őket.<br />

[…] egy összmagyarságot<br />

felölelő, tehetséggondozó<br />

hálózat kialakítása,<br />

ugyanis a haza<br />

szeretete szintén az alapítványunk<br />

által képviselt értékek<br />

közé tartozik. Büszkék vagyunk a<br />

múltunkra, magyarságunkra, és erre<br />

tanítjuk az <strong>MCC</strong>-s diákokat is.<br />

Mathias Corvinus Collegium, ez a<br />

szám pedig a tervek szerint a következő<br />

években 35-re bővülhet. Az idei<br />

tanévben már 5300 diák mondhatta<br />

magát <strong>MCC</strong>-snek, a következő öt<br />

évben pedig mintegy 10 ezer diák<br />

képzését vállalja az alapítvány a különböző<br />

programjaiban.<br />

A vidéki építkezés jegyében az <strong>MCC</strong><br />

számos rossz állapotú, ám nagy múltú,<br />

patinás, jobb sorsra érdemes épület<br />

felújítását vállalta magára. Ezek közé<br />

tartozik a debreceni Aranybika Szálló,<br />

a győri Hotel Konferencia, a miskolci<br />

Avas Szálló, a pécsi Nemzeti Kaszinó,<br />

a révfülöpi gyermek- és ifjúsági tábor,<br />

a szegedi Bartók Béla Művelődési Ház,<br />

a szekszárdi Sportszékház, a szombathelyi<br />

Petőfi utcai régi kollégium és a<br />

zalaegerszegi régi városháza épülete<br />

is. Cél, hogy az egyes városok emblematikus<br />

épületeiben minél hamarabb<br />

megkezdődhessen a tehetséggondozási<br />

tevékenység, emellett a helyi közösségi<br />

élet is visszaköltözzön egykori<br />

helyszíneire.<br />

IDEOLÓGIAILAG<br />

FÜGGETLEN, DE NEM<br />

ÉRTÉKSEMLEGES<br />

A Mathias Corvinus Collegium<br />

az ország iránt elkötelezett, a helyi<br />

közösségekért tenni akaró, honfitársaikért<br />

és a környezetükért felelősséget<br />

érző fiatalokat támogatja<br />

abban, hogy a bennük rejlő tehetséget<br />

– társadalmi és kulturális<br />

helyzetüktől függetlenül – kibontakoztathassák,<br />

és azt saját maguk,<br />

hosszú távon pedig a magyarság<br />

javára kamatoztathassák.<br />

Az alapítvány célja tevőlegesen közreműködni<br />

egy olyan tehetséges,<br />

széles látókörű, nyelveket beszélő,<br />

nemzetközi tapasztalatokkal felvértezett,<br />

patrióta nemzedék formálásában,<br />

amely a magyar érdekeket képviselve<br />

– a globális verseny közepette is<br />

magabiztosan – részt tud venni a<br />

magyarság jövőjét meghatározó hazai<br />

és nemzetközi vitákban és döntésekben,<br />

az összmagyarság felemelkedését<br />

szolgáló közéleti párbeszéd és kultúra<br />

fejlesztésében, így Magyarország kulturális,<br />

gazdasági, társadalmi elitjének<br />

méltó képviselője lehet.<br />

ALAPÍTVÁNY –<br />

TESTÜLETEK<br />

A Mathias Corvinus Collegium közérdekű<br />

vagyonkezelő alapítványként<br />

látja el feladatát. Az alapítvánnyal kapcsolatos<br />

javaslattételeket, döntéseket a<br />

testületek végzik.<br />

KURATÓRIUM<br />

• Orbán Balázs,<br />

a kuratórium elnöke<br />

• Lánczi András, a Budapesti<br />

Corvinus Egyetem prorektora<br />

• Madarász László bankár, pénzügyi<br />

szakértő<br />

• Szakács Áron, a Széchenyi<br />

Programiroda vezetője<br />

• Szalai Zoltán, az <strong>MCC</strong><br />

főigazgatója<br />

FELÜGYELŐBIZOTTSÁG<br />

• Deli Gergely, az NKE rektora<br />

• Kovács-Osváth Zoltán, a New<br />

Space Industries ügyvezetője<br />

• Hegedűs Levente, a Kinstellar<br />

Budapest bankjogi és tőkepiaci<br />

csoportjának counselje<br />

AZ <strong>MCC</strong> VEZETŐSÉGE<br />

• Szalai Zoltán főigazgató<br />

• Lánczi Péter általános<br />

főigazgató-helyettes<br />

• Constantinovits Milán szakmai<br />

főigazgató-helyettes<br />

• Szabó-Hontvári Adrienn operatív<br />

főigazgató-helyettes, gazdasági<br />

igazgató<br />

• Valentinyi Pál főigazgatói<br />

kabinetvezető,<br />

stratégiai igazgató


14 AZ <strong>MCC</strong> MŰKÖDÉSE<br />

15<br />

A TEHETSÉG SOHASEM<br />

LEHET MAGÁNYOS<br />

TEVÉKENYSÉG<br />

„Garázskollégiumból” a térség legnagyobb<br />

tehetséggondozójává vált az <strong>MCC</strong> az elmúlt 25 év alatt<br />

– erről is beszélt évkönyvünknek adott interjújában Szalai<br />

Zoltán. A Mathias Corvinus Collegium főigazgatója 2009 óta<br />

van aktívan jelen az intézmény életében, amelyben szerinte<br />

ma is mindenkit a tudásvágy és a tettrekészség hajt.<br />

13 évvel ezelőtt, amikor csatlakozott<br />

az <strong>MCC</strong>-hez, mennyire lehetett<br />

azt gondolni vagy remélni,<br />

hogy később ilyen nagyra nő az<br />

intézmény mind tartalmi, mind<br />

földrajzi értelemben?<br />

Majdnem biztos vagyok abban, hogy<br />

nem kevés mosolyt lehetett volna az<br />

alapítók, Tombor Balázs és Tombor<br />

András arcára csalni 1996-ban, ha azt<br />

mondta volna nekik valaki, hogy 25 év<br />

múlva 24 Kárpát-medencei városban<br />

lesz jelen az <strong>MCC</strong> állandó képviselettel,<br />

5300 diákot oktat majd, és rendszeresen<br />

nagynevű külföldi professzorok<br />

jönnek hozzánk kutatni. Bár az <strong>MCC</strong><br />

kitermeli a tehetségeket, és alumniként<br />

sokan támogattak eddig is minket az<br />

évek során, de ilyen robbanásszerű növekedésre<br />

aligha lehetett számítani. Az<br />

alapötlet és annak kivitelezése azonban<br />

ráirányította a figyelmet a módszereinkre,<br />

és akárcsak egy IT-startup,<br />

garázskollégiumból az évek során a<br />

térség legnagyobb tehetséggondozó<br />

intézményévé váltunk.<br />

Mi az, amit megőrzött a mai<br />

<strong>MCC</strong> a 25 évvel ezelőtti időszakból,<br />

és mi az, ami miatt ma már<br />

másként kell tekinteni rá?<br />

Sokaknak úgy tűnhetett, hogy amit<br />

megőrzünk a 25 évvel azelőtti időszakból,<br />

az csak a főigazgatói iroda előtti<br />

bőrkanapé lesz. De a kezdetek eltökélt<br />

lelkesedése, a misszió, hogy megtaláljuk<br />

a legtehetségesebb diákokat, még<br />

ma is bennünk él, és ez az, ami hajt<br />

minket még <strong>2022</strong>-ben is. Talán az<br />

alapító Tombor család sem gondolta,<br />

hogy a terveik végül ilyen méretekben<br />

bontakoznak ki, és valóban ezrekhez<br />

tud eljutni az <strong>MCC</strong>. De ha ők és<br />

Maróth Miklós professzor úr nem<br />

tesznek extra erőfeszítéseket, hogy a<br />

Collegium küldetéséért dolgozzanak,<br />

ma szó szerint semmi sem lenne ebből<br />

az intézményből. Kezdetben például<br />

nem tudott bentlakásos lehetőséget<br />

sem biztosítani, nem volt a szó tágabb<br />

értelmében vett kollégium, ráadásul<br />

sokkal inkább hasonlított egy láthatatlan<br />

egyetemhez abban az értelemben,<br />

hogy mindig ott volt, ahol éppen az<br />

oktatóink órát tartottak. Ma már<br />

bizonyos értelemben az <strong>MCC</strong> számos<br />

vidéki és Kárpát-medencei központjával,<br />

sokoldalú profiljával több, mint<br />

akár egy egyetem.<br />

A 2020/21-es tanév – a koronavírus<br />

ellenére is – mérföldkő<br />

volt az <strong>MCC</strong> életében. Hogyan<br />

jellemezné az idei tanévet? Mely<br />

területeken sikerült a leginkább<br />

előrelépni az intézménynek?<br />

A 2020/<strong>2021</strong>-es tanév a megerősödés<br />

éve volt. A világjárvány nem döntött<br />

le minket a lábunkról, sőt inkább<br />

csak még izmosabbá váltunk közben,<br />

hiszen rájöttünk arra, hogy a közösségünk<br />

szilárd, és a nehézségek nem<br />

eltávolítanak, hanem közelebb hoznak<br />

minket. Nem szabad elfelejteni, hogy<br />

a megelőző tanév két szempontból is<br />

különleges volt: az <strong>MCC</strong> hatalmas<br />

építkezésbe kezdett mind szó szerint,<br />

mind képletesen értve. Ez a kettős kihívás<br />

– egy pozitív, egy pedig negatív<br />

oldalról – egy gyengébb közösséget<br />

könnyedén felőrölt volna, de velünk<br />

épp ellenkezőleg történt, rejtett lelki<br />

és szellemi tartalékainkból, kreatív<br />

erőinkből merítve tudtunk továbblépni.<br />

A most mögöttünk hagyott<br />

tanévben, a járvány csillapodása után<br />

is gyökeresen új helyzet következett<br />

sokak számára azzal, hogy kiköltöztünk<br />

a Somlói útról, és ideiglenes<br />

jelleggel a Tas vezér utcában folytatja a<br />

mindennapjait a budapesti központ. De<br />

ez sokakat inkább még jobb, még látványosabb<br />

teljesítményekre motivált.<br />

Ha ma belépek az épületbe, mindig<br />

egy pezsgő társaságot látok, egyszerre<br />

felszabadult és elmélyült arcokkal. Ez<br />

a közösségi tereknek is köszönhető,<br />

hiszen eddig alig volt lehetőség arra,<br />

hogy ilyen gyakran egyben lássunk<br />

többeket. Leginkább abban léptünk<br />

előre, hogy egyre többen ismerik meg<br />

országos jelenlétünknek köszönhetően<br />

az <strong>MCC</strong>-t, amely ma már sokak<br />

számára a tehetség márkáját jelenti.<br />

A tavaly nyári <strong>MCC</strong> Feszt sikere jó<br />

előjele volt egy erős tanévnek.<br />

A képzési programok láthatóan<br />

folyamatosan bővülnek, ma már<br />

nemcsak FIT és KP van, mint<br />

az első időszakban, hanem például<br />

a Vezetőképző Akadémia,<br />

PhD Program vagy Közéleti<br />

Programok is. Mi ennek az oka<br />

és az üzenete?<br />

A tehetséggondozást nem lehet elég<br />

korán kezdeni és elég későn befejezni.<br />

Megteremtettük a lehetőségét annak,<br />

hogy valakit akár a hetedik osztálytól<br />

elkísérjünk a posztdoktori időszakáig.<br />

Azt gondolhatnánk, statisztikailag<br />

alacsony az esélye annak, hogy egy<br />

diák végig az <strong>MCC</strong> mellett marad a<br />

pályája során, de én pont fordítva látom:<br />

egy összetartó közösség vagyunk,<br />

nem egy képzőközpont, és minél több<br />

időt tölt valaki nálunk, annál jobban<br />

kötődik nemcsak az intézményhez,<br />

hanem azokhoz az emberekhez, tanulótársakhoz,<br />

projektekhez is, amelyek<br />

végső soron az <strong>MCC</strong>-t jelentik.<br />

A képzési paletta bővülésével párhuzamosan<br />

az iskolarendszeren<br />

belül is egyre több műhely működik.<br />

Legutóbb például építészeti<br />

műhely létrehozását jelentette be<br />

egy rendezvényen. Mi ezeknek az<br />

igazi feladata, funkciója?<br />

Ha visszaemlékszem a saját egyetemi<br />

éveimre, ritkán éreztem úgy, hogy a<br />

tanáraim egyszersmind a kollégáikként<br />

kezeljenek. Sokan csak leadták az órájukat,<br />

és mentek tovább. Egy műhelyben<br />

kétirányú a kommunikáció, a tárgyalt<br />

problémák is nagyban függnek attól,<br />

milyen a műhelytagok érdeklődése<br />

egy adott szakterületen belül. Úgy is<br />

mondhatnánk, hogy a műhelyek az<br />

elmélyülés igazi terepei. A legfontosabb<br />

feladatuk, hogy a hallgatókat bekapcsolja<br />

abba a tudományos diskurzusba,<br />

amely egy adott szakterületen folyik.<br />

Ezt a leghatékonyabban személyes


16 AZ <strong>MCC</strong> MŰKÖDÉSE<br />

17<br />

mentorálással, folyamatos kooperációval<br />

lehet elérni. Minden műhely<br />

belső élete más, szervesen alakuló,<br />

nagyban függ nemcsak a műhelyvezetők<br />

személyiségétől, hanem azoktól<br />

a diákoktól is, akik a műhelytagság<br />

mellett döntenek. Úgy gondolom,<br />

mindezzel az universitas szellemiségét<br />

megújítva, vagyis az oktatók és a<br />

hallgatók közösségében tudunk tevékenykedni.<br />

Az oktatók a hallgatókat<br />

leendő kollégáikként kezelik.<br />

Az intézmény egyik fő szlogenje<br />

és üzenete: az <strong>MCC</strong> ott kezdődik,<br />

ahol a hagyományos oktatás véget<br />

ér. Kiknek ajánlja elsősorban a<br />

képzéseiket, programjaikat?<br />

Könnyű lenne azt mondani, hogy<br />

azoknak ajánlom, akik unják a tanórákat,<br />

mert ez csak részben lenne<br />

igaz. Az <strong>MCC</strong> nem helyettesíti a<br />

hagyományos oktatást, hanem kiegészíti,<br />

új perspektívákat ad az ott<br />

elhangzottaknak. Ezért inkább azt<br />

mondanám, elsősorban azoknak<br />

ajánlom magunkat, akik nemcsak<br />

magukban, hanem a közösségükben<br />

is hisznek. Azt mondják, a tehetség<br />

utat tör magának, de mi azt is tudjuk,<br />

hogy ez sosem lehet magányos<br />

tevékenység.<br />

Az <strong>MCC</strong> nem csupán egy tehetséggondozó<br />

intézmény, hanem<br />

egyfajta tudásközpont is. Hogyan<br />

tölti be ezt a feladatát, és mivel<br />

járulnak ehhez hozzá a különböző<br />

intézetek, amelyek száma szintén<br />

növekedett az elmúlt időszakban?<br />

Intézeteink azzal a céllal jöttek létre,<br />

hogy bizonyos hiányterületeken szakmailag<br />

megalapozott kutatásokat és<br />

elemzéseket végezzenek. Ez a jövőnket<br />

egyre inkább befolyásoló migrációtól<br />

és klímavédelemtől a magyar–német<br />

kapcsolatok világán át egészen az<br />

ifjúság- és a tanuláskutatás területéig<br />

terjed. Mindegyik perspektivikus,<br />

gazdag témavilággal rendelkező terület,<br />

vagyis nem olyan intézeteket<br />

kell elképzelni, amilyen például A<br />

tanú című filmben a Narancskutató<br />

Intézet volt. Valós kihívásokra, valós<br />

problémákra, valós kérdésekre<br />

keresik munkatársaink ezekben az<br />

intézetekben a válaszokat, melyek<br />

munkájába akár egy-egy, szakirányú<br />

érdeklődéssel rendelkező műhelytag<br />

hallgató is bekapcsolódhat.<br />

Ha már tudásközpontról beszélünk,<br />

nem feledkezhetünk el a<br />

könyvkiadói tevékenységről sem.<br />

Az <strong>MCC</strong> Press idén 70 könyv<br />

megjelentetését tervezi. Ennek<br />

mi lehet az igazi hozadéka az<br />

intézmény és a diákok számára?<br />

A könyvek ereje még mindig megkérdőjelezhetetlen.<br />

Ezért is tartjuk<br />

fontosnak, hogy tudatos kiadói célok<br />

mentén jelentessünk meg olyan műveket,<br />

amelyek idehaza eddig nem<br />

voltak elérhetők magyar nyelven, de<br />

a nyugati közbeszédet meghatározó<br />

témákban alapvetésnek számítanak.<br />

Például Rod Dreher, a híres amerikai<br />

keresztény-konzervatív szerző<br />

Hazugság nélkül élni című könyve<br />

is nálunk jelent meg magyarul nem<br />

sokkal az eredeti megjelenés után.<br />

Külön büszke vagyok a Tilo Schabert<br />

professzor által írott Boston Politics<br />

című könyv magyar kiadására, ami a<br />

politikatudomány egyik alapművévé<br />

vált az utóbbi évtizedekben. Az <strong>MCC</strong><br />

Pressnél megjelenő művek legnagyobb<br />

hozadéka, hogy olyan irodalmat teszünk<br />

idehaza elérhetővé, amelyet<br />

addig más kiadó nem tartott fontosnak<br />

a magyar közönséggel megismertetni.<br />

Ezzel azonban részben kimaradtunk<br />

a nemzetközi diskurzusokból, vagy<br />

bizonyos témákat csak eleve egy megvilágításban<br />

ismerhettünk meg, mint<br />

amilyen például a bevándorlás hatásai,<br />

amelyről Ed West a szintén nálunk<br />

megjelent A sokszínűség illúziójában<br />

elég hosszasan írt Nagy-Britannia vonatkozásában.<br />

Ha színvonalas vitákat<br />

akarunk idehaza, akkor a színvonal<br />

emeléséhez is hozzá kell tudnunk<br />

járulni, aminek az egyik eszköze épp<br />

a könyvkiadás. De ha gyakorlatibb<br />

hozadékot mondhatok: a magyarul<br />

megjelenő szerzőket rendszeresen<br />

elhívjuk konferenciáinkra, pódiumbeszélgetéseinkre,<br />

így megismerhetik<br />

őket a hallgatóink és a magyar közönség<br />

is. Ők pedig örömmel jönnek<br />

Magyarországra, mert azt tapasztalják,<br />

hogy itt még szabadon lehet a<br />

véleményeket egymással ütköztetni<br />

akár egy egyetemihez hasonló közegben<br />

is. Kanadában vagy az Egyesült<br />

Államokban ez már régóta nincs így.<br />

Az <strong>MCC</strong> az elmúlt időszakban<br />

nemcsak tartalmi értelemben<br />

fejlődött, hanem földrajzilag is<br />

jelentősen bővült. Ma már 15<br />

magyarországi és összesen 24<br />

Kárpát-medencei helyszínen érhetőek<br />

el az intézmény képzései,<br />

programjai. Ennek mi az igazi<br />

jelentősége, és milyen távlatokat<br />

lát ezen a téren?<br />

Mindig is magyar nemzetben gondolkodtunk.<br />

Az <strong>MCC</strong> alapításakor<br />

ugyan azt biztosan nem gondolták,<br />

hogy természetes lesz az pár év múlva,<br />

hogy akár felvidéki, akár erdélyi<br />

központokat is működtethetünk, ahol<br />

magyar fiatalok tudnak becsatlakozni<br />

az <strong>MCC</strong> munkájába, de a gondolat,<br />

hogy a magyar fiatalokat segítsük az<br />

érvényesülésben, mindig is jelen volt.<br />

Bízom benne, hogy a következő öt<br />

évben összesen mintegy 35 helyszínen,<br />

10 ezer diákhoz, hallgatóhoz tudunk<br />

eljutni Kárpát-medence-szerte. Ha<br />

minden régióban, ahol magyar fiatalok<br />

élnek, jelen tudunk lenni, és biztosítani<br />

tudjuk a tehetséggondozás lehetőségét,<br />

akkor a földrajzi kiterjedést tekintve<br />

már célt értünk.<br />

Az <strong>MCC</strong> több olyan ingatlannal<br />

is rendelkezik, amelyek jelenleg<br />

nem alkalmasak a képzések<br />

lebonyolítására. Hogyan jelenik<br />

meg itt az épített örökség<br />

védelme?<br />

Ahol az <strong>MCC</strong> megjelenik, ott nemcsak<br />

a helyi diákoknak, hanem a szélesebb<br />

értelemben vett helyi közösségnek<br />

is adni kíván. Helyi központjainkra<br />

minden esetben úgy tekintünk, mint<br />

egy kapura, amelyen keresztül a tudás<br />

két irányba is áramlani tud: az oktatóink,<br />

az előadóink révén a helyben élők<br />

felé, és felénk a helyiek tapasztalatai<br />

és szemlélete révén. Ehhez azonban<br />

méltó infrastruktúrára van szükség,<br />

és az egyik első számú feladatunk,<br />

hogy azokon a helyszíneken, ahol a<br />

város valamely ikonikus épületében<br />

végezhetjük a feladatunkat (mint<br />

Közösség<br />

vagyunk,<br />

minden<br />

szempontból<br />

így tekint<br />

magára az<br />

<strong>MCC</strong>.<br />

például Miskolcon az Avas Szálló,<br />

Debrecenben az Aranybika vagy<br />

Pécsett a Nemzeti Kaszinó), minden<br />

értelemben értékőrző munkát végezzünk.<br />

Ezért vállaltuk, hogy ezeket<br />

az épületeket felújítjuk, és így újra a<br />

régi pompájukban tündökölhetnek.<br />

Az épített örökség védelme mellett<br />

a táj védelmét is fontosnak tartjuk.<br />

Ezért is épül meg a Gellért-hegyen,<br />

az eddig tájsebként éktelenkedő volt<br />

Munkásőrség-parancsnokság helyén<br />

az <strong>MCC</strong> új budapesti központja.<br />

Építészeti és urbanisztikai szempontból<br />

is kihívás, de az új székház majd végre<br />

méltó helyünk lehet.<br />

A külső szemlélő számára is nagyon<br />

aktív élet zajlik az <strong>MCC</strong>ben,<br />

például nagyon sok szakmai<br />

előadással, konferenciával, kerekasztal-beszélgetéssel,<br />

amelyek egy<br />

jelentős része nemzetközi jellegű.<br />

Mit szeretnének elérni azzal, hogy<br />

a vendégoktatók mellett számos<br />

nemzetközi vendég előadót is<br />

meghívnak az intézménybe?<br />

Az <strong>MCC</strong>-s diákoknak a legjobbat<br />

akarjuk nyújtani a saját érdeklődési<br />

területükön. Ehhez az kell, hogy<br />

olyan szakmai diskurzusokba tudjuk<br />

őket bekapcsolni, amelyek a nemzetközi<br />

színtéren jelenleg is folyamatban<br />

vannak, és ehhez a legjobb oktatókat<br />

igyekszünk megnyerni minden<br />

esetben. Ez egyenesen következik a<br />

küldetésünkből, vagyis abból, hogy<br />

olyan tehetségeket nevelünk, akik európai<br />

és világszinten is helyt tudnak<br />

állni. A YouTube-on sokféle előadást<br />

meg lehet hallgatni, de az előadótól<br />

kérdezni, oda is menni hozzá és elbeszélgetni<br />

vele már egyáltalán nem<br />

lehet. Ezért is tartom fontosnak,<br />

hogy olyan színes egyéniségek, mint<br />

az igazi nemzetközi szaktekintélynek<br />

számító történész, Niall Ferguson,<br />

vagy akár a nemrégiben nálunk<br />

járt Gad Saad, előadásokat tartottak<br />

nálunk.<br />

A rendezvények vonatkozásában<br />

tavaly szintén történt egy<br />

jelentős mérföldkő, hiszen első<br />

alkalommal szervezett fesztivált<br />

az <strong>MCC</strong>, amely idén folytatja<br />

a „hagyományokat”. Miért<br />

tartják fontosnak, hogy ilyen<br />

módon is felhívják magukra a<br />

figyelmet?<br />

Az <strong>MCC</strong> közösségi arcát így lehet a<br />

legjobban megmutatni, olyan eseményekkel,<br />

amelyeken kötetlenül lehet<br />

beszélgetni mindenkivel, legyen szó<br />

akár tanárról, akár diákról. És mégis<br />

ki nem szeret fesztiválozni? A zenei<br />

programokon túl izgalmas közéleti<br />

viták és előadások is meghatározzák<br />

az <strong>MCC</strong> Fesztet, több médium is<br />

nagy terjedelemben szokott beszámolni<br />

az Esztergomban elhangzottakról.<br />

A programsorozat növekvő<br />

népszerűségét jól jelzi, hogy amíg<br />

<strong>2021</strong>-ben tizenkétezren, addig idén<br />

már harminckétezren jöttek el a fesztiválunkra.


19<br />

NYITOTTAN<br />

A VILÁGRA<br />

20<br />

NYITOTTAN<br />

A VILÁGRA<br />

– AZ <strong>MCC</strong><br />

NEMZETKÖZI<br />

TEVÉKENYSÉGE<br />

36<br />

EGY MAGYAR<br />

TEHETSÉG<br />

SE KALLÓDJON EL!


20 NYITOTTAN A VILÁGRA<br />

21<br />

NYITOTTAN<br />

A VILÁGRA<br />

– AZ <strong>MCC</strong><br />

NEMZETKÖZI<br />

TEVÉKENYSÉGE<br />

A Mathias Corvinus Collegium<br />

tehetséggondozó tevékenységének<br />

fontos pillére a nemzetközi kapcsolatok<br />

bővítése, az intézmény nemzetközi<br />

láthatóságának növelése. Ezt a célt<br />

szolgálta az idei tanévben, hogy számos<br />

külföldi vendégoktató vett részt az<br />

<strong>MCC</strong> képzéseiben, programjaiban, jó<br />

néhány nemzetközileg is ismert vendég<br />

előadó látogatott el a tehetséggondozó<br />

különböző központjaiba, a hallgatók<br />

pedig nemzetközi ösztöndíjakkal utazva<br />

szerezhettek közvetlen tapasztalatot<br />

a világ számos országában. Az <strong>MCC</strong> a<br />

nemzetközi ismertség megszerzése felé<br />

tett úton jelentős lépéseket tett <strong>2021</strong>-<br />

ben és <strong>2022</strong>-ben is.<br />

RENDEZVÉNYEK,<br />

KONFERENCIÁK<br />

Az idei képzési évben a Mathias<br />

Corvinus Collegiumban összesen<br />

több mint száz nemzetközi rendezvényt<br />

tartottak és mintegy kétszáz<br />

nemzetközi vendég előadó vett részt az<br />

intézmény tehetséggondozó tevékenységében.<br />

Az <strong>MCC</strong> hetente-kéthetente<br />

tartott nemzetközi szakmai eseményei<br />

közé tartozik a Lunch Talks,<br />

az Ambassador Talk és a Budapest<br />

Lectures, míg a Budapest Summit<br />

és a Nemzetközi Médiakonferencia<br />

egy-egy aktuális téma köré szerveződő<br />

többnapos eseménye volt az<br />

intézménynek az idei tanévben.<br />

<strong>MCC</strong> LUNCH TALKS<br />

A kéthetente rendezett Lunch Talkson<br />

egy magyar oktató vagy egy külföldi<br />

vendégoktató mutatta be legfrissebb<br />

kutatási eredményeit. A rövid előadást<br />

követően egy másik tudományterület<br />

oktatója, illetve egy egyetemi diák<br />

– úgymond – opponensként kérdéseket<br />

tett fel. A programsorozattal<br />

az intézmény egy olyan platformot<br />

kívánt létrehozni, amely lehetőséget<br />

ad az <strong>MCC</strong> diákjainak, oktatóinak,<br />

kutatóinak saját kutatási eredményeik<br />

megismertetésére és az egymással való<br />

kötetlen diskurzusra.<br />

Az idei képzési évben a Lunch Talks<br />

előadója volt a többi között Peter<br />

Boghossian amerikai filozófus, aki<br />

a különböző nézeteket valló emberek<br />

közötti társalgás és vitázás<br />

módszereiről beszélt. Stephen Sholl<br />

az építészet szerepéről szólt az identitásunk<br />

kialakulásában. Csepregi<br />

Gábor, Kanadában élő tudós előadása<br />

a Játékos attitűd a mindennapi életben<br />

témakörét ölelte fel. Manuel Goyanes,<br />

a madridi Universidad Carlos III<br />

adjunktusa az akadémiai befolyásról,<br />

valamint a szerkesztőbizottságok<br />

szerepéről beszélt a Lunch Talks<br />

rendezvényén, amelynek előadója volt<br />

Huub Ruël holland kutató is, aki az


22<br />

NYITOTTAN A VILÁGRA<br />

23<br />

üzleti diplomácia és a katolikus egyház<br />

társadalmi tanítása kapcsolatáról<br />

tartott értekezést.<br />

AMBASSADOR TALK<br />

A programsorozat <strong>2021</strong> tavaszán indult<br />

az <strong>MCC</strong>-ben, majd az idei képzési<br />

évben vált rendszeresen megrendezésre<br />

kerülő nagyköveti fórummá.<br />

A rendezvényeken jelenleg is aktív<br />

nagykövetek mutatják be saját, illetve<br />

állomáshelyük országának jellegzetességeit,<br />

Magyarországgal fenntartott<br />

kapcsolatrendszerét, valamint beszélnek<br />

diplomáciai tapasztalataikról<br />

is. A program célja, hogy a hallgatók<br />

betekintést nyerjenek Magyarország<br />

egyes országokkal fenntartott<br />

kapcsolatrendszerének mindennapjaiba,<br />

megismerjék a partnerországok<br />

jellegzetességeit és a nagykövetek,<br />

képviselet-vezetők munkáját, mindennapjait,<br />

kihívásait. Az idei képzési<br />

évben az Ambassador Talk vendégei<br />

voltak a többi között Takács Szabolcs,<br />

Magyarország washingtoni nagykövete,<br />

Kumin Ferenc, Magyarország<br />

londoni nagykövete, Paul Fox<br />

brit nagykövet, Benkő Levente,<br />

Magyarország Izraelbe akkreditált<br />

nagykövete, Tibor Bial cseh nagykövet,<br />

Bogyay Katalin, Magyarország<br />

korábbi ENSZ-nagykövete, Yacov<br />

Hadas-Handelsman izraeli nagykövet,<br />

Halmai Miklós lisszaboni nagykövet<br />

és Zupkó Gábor, az Európai Unió<br />

Magyarországi Képviseletének vezetője<br />

is.<br />

BUDAPEST LECTURES<br />

Az idei képzési évben indult, hetente<br />

megrendezett programsorozat platformot<br />

nyújt a mai gondolkodó embert<br />

leginkább foglalkoztató témáknak,<br />

ügyeknek, gondolatoknak. Célja, hogy<br />

napjaink fontos, nemegyszer megosztó<br />

kérdéseiről olyan magyarországi és<br />

külföldi előadókkal folytassunk diskurzust,<br />

akik akár közeli megfigyelői<br />

vagy alakítói a meghatározó közéleti,<br />

társadalmi, üzleti folyamatoknak. A<br />

Budapest Lectures nyilvános rendezvényei<br />

szinte mindig jelentős sajtóérdeklődés<br />

mellett zajlottak.<br />

A Budapest Lectures előadói<br />

voltak a többi között:<br />

Niall Ferguson: Az emberiségnek<br />

tanulnia kell a hibáiból<br />

Marion Maréchal: Hanyatlás<br />

vagy irányváltás? Az európai oktatás<br />

jövője<br />

Justin Shubow: Hagyomány és<br />

újítás: beszélgetés a kortárs építészet<br />

jövőjéről<br />

Ed West: A sokszínűség illúziója<br />

Michael Shellenberger:<br />

Apokalipszis SOHA – A klímakatasztrófa<br />

elmarad?<br />

Yoram Hazony:<br />

Konzervativizmus: Visszatérés az<br />

alapokhoz<br />

Abishur Prakash: Hogyan formálja<br />

újra a technológia a globalizációt<br />

Ulrich Schlie: Merre tovább a következő<br />

négy évben?<br />

Janne H. Matlary: Katonai stratégia<br />

a 21. században<br />

Mark Krikorian: Migráció<br />

újratöltve?<br />

NEMZETKÖZI<br />

MÉDIAKONFERENCIA<br />

<strong>2021</strong> novemberében a Mathias<br />

Corvinus Collegium Tas vezér utcai<br />

központja adott otthont egy egyedülálló<br />

nemzetközi médiakonferenciának.<br />

A kétnapos eseményen 41 panellista,<br />

külföldi szaktekintély, újságíró és<br />

több mint 300 regisztrált vendég és<br />

egy tucat tudósító újságíró vett részt.<br />

A témák között szerepel az újságírói<br />

objektivitás, a közösségi média mint


24<br />

NYITOTTAN A VILÁGRA<br />

25<br />

platform vagy kiadó, és a digitális kor<br />

újságírásának kihívásai.<br />

A külföldi előadók között volt a<br />

többi között:<br />

Matyas Zrno, a CNN Prima<br />

News külügyi rovatvezetője<br />

Norman Lewis, a Futures-<br />

Diagnosis Ltd. igazgatója<br />

Ralf Schuller, a Bild berlini parlamenti<br />

irodájának tudósítója<br />

Stefano Magni, a New Daily<br />

Compass szerkesztője, az Il Giornale.it<br />

és az Atlantico Quotidiano<br />

munkatársa<br />

Julius Krein, az American Affairs<br />

alapítója és szerkesztője<br />

Sam Leith, a The Spectator irodalmi<br />

szerkesztője<br />

Birgit Kelle, a Die Welt<br />

munkatársa<br />

Anne-Elisabeth Moutet,<br />

a The Telegraph rovatvezetője,<br />

az UnHerd munkatársa<br />

Gladden Pappin, az American<br />

Affairs társalapítója<br />

Jano Garcia, az El Liberal<br />

igazgatója<br />

BUDAPEST SUMMIT<br />

Milyen értékek mentén neveljük<br />

gyermekeinket? – erre a kérdésre<br />

kereste a választ az <strong>MCC</strong> nagyszabású<br />

nemzetközi konferenciája, az <strong>MCC</strong><br />

Budapest Summit. A <strong>2022</strong>. február<br />

16–17-i rendezvényen több mint 30<br />

hazai és külföldi előadó izgalmas<br />

beszélgetései és könyvbemutatói fogadták<br />

a mintegy 750 látogatóból<br />

álló közönséget. Az eseményen szó<br />

esett például arról, hogy mit és miért<br />

tanítunk gyermekeinknek a jogokról,<br />

a felelősségről, az embertársainkról,<br />

a genderről és a kritikus gondolkodásról,<br />

illetve hogy ezeknek milyen<br />

hatásai, következményei lehetnek a<br />

fiatalok jövőjére nézve. Magán az<br />

eseményen és a kísérőrendezvényeken<br />

– melyek magukban foglaltak<br />

könyvbemutatókat és vitafórumokat<br />

is – a témák legnevesebb hazai és<br />

nemzetközi szakértői, kutatói és a<br />

közélet meghatározó szereplői mondták<br />

el gondolataikat például arról,<br />

hogy milyen szerepe van az oktatásnak<br />

a nemzeti öntudat formálásában.<br />

A rendezvény vendége volt a<br />

többi között:<br />

Katy Faust író, a Them Before Us<br />

gyermekjogi szervezet alapítója<br />

Joshua Katz nyelvész, klasszicista,<br />

a Princeton Egyetem professzora<br />

Bonnie Snyder, a Foundation<br />

for Individual Rights in Education<br />

igazgatója<br />

Josh Hammer, a Newsweek<br />

Vélemény rovatának szerkesztője,<br />

rovatvezető<br />

Heather Mac Donald New York<br />

Times bestsellerszerző, a Manhattan<br />

Institute munkatársa<br />

Peter Boghossian filozófus, rovatvezető<br />

és az <strong>MCC</strong> vendégoktatója<br />

Rod Dreher író, a The<br />

American Conservative portál<br />

alapító-szerkesztője<br />

Édouard Husson történész,<br />

egyetemi professzor és az <strong>MCC</strong><br />

vendégoktatója<br />

OKTATÓI<br />

PROGRAMOK ÉS<br />

ÖSZTÖNDÍJAK<br />

– VISITING<br />

FELLOWSHIP<br />

PROGRAM<br />

(VENDÉGOKTATÓK)<br />

A Mathias Corvinus Collegium minden<br />

évben számos nemzetközileg<br />

ismert és elismert oktatót, kutatót<br />

von be az alapítvány védjegyévé vált<br />

tehetséggondozásba. A külföldi szaktekintélyek<br />

a többi között a Visiting<br />

Fellowship Program (VFP) keretében<br />

érkeznek Magyarországra azért, hogy<br />

gyakorlati tapasztalataik átadásával és<br />

szakmai előadásokkal támogassák az<br />

<strong>MCC</strong>-s diákok fejlődését.<br />

Az <strong>MCC</strong> 2020-ban indította el vendégoktatói<br />

ösztöndíjprogramját, amelynek<br />

keretében az alapítvány lehetőséget<br />

nyújt kiemelkedő külföldi (és külföldön<br />

élő magyar) kutatóknak, professzoroknak,<br />

hogy – 2 héttől 6 hónapig terjedő<br />

időtartamban – az <strong>MCC</strong> komplex tevékenységébe<br />

bekapcsolódva kutassanak,<br />

oktassanak Budapesten. Az intézmény<br />

mindig a tehetséges diákok, hallgatók<br />

érdekeit, fejlődését tartja szem előtt, így<br />

elsődleges cél, hogy a fiatalok ne csak<br />

Magyarországon, de világviszonylatban<br />

is egyedülálló tudást kapjanak. Fontos,<br />

hogy a diákok olyan tudományos közegben<br />

tanulhassanak, amely nagyban<br />

hozzájárul munkaerőpiaci helyzetük javításához,<br />

valamint hazai és nemzetközi<br />

szakmai sikereik eléréséhez.<br />

A VFP keretében a világ minden<br />

tájáról – az angolszász világ mellett<br />

Németországon át Oroszországig – érkeznek<br />

szaktekintélyek, köztük sokan a<br />

legrangosabb intézményekből. Vendég<br />

előadóink részt vesznek az <strong>MCC</strong> tudományos,<br />

kutatási és oktatási tevékenységében,<br />

valamint publikációkat,<br />

esszéket, kutatási cikkeket írnak elismert<br />

folyóiratokba, és aktívan bekapcsolódnak<br />

a magyar közéletbe. A program résztvevői<br />

különböző tudományterületeket<br />

képviselnek, így például a társadalomtudományokat<br />

vagy a jogtudományt, de<br />

az üzleti világ és a közélet meghatározó<br />

szereplői is kutathatnak hazánkban. Az<br />

<strong>MCC</strong> multidiszciplináris iskolarendszerét<br />

tükrözve a vendégkutatók között<br />

vannak például újságírók és pszichológusok<br />

is. A VFP révén a fiatalok<br />

tehát olyan külföldi szaktekintélyektől<br />

hallgathatnak előadásokat, akikkel a<br />

hagyományos felsőoktatás során nincs<br />

lehetőségük találkozni.<br />

Az idei képzési évben az <strong>MCC</strong><br />

vendégoktatói voltak:<br />

Gladden John Pappin, a Dallasi<br />

Egyetem Politikatudományi Tanszékének<br />

egyetemi docense, az<br />

American Affairs társalapítója és szerkesztőhelyettese,<br />

valamint a Notre<br />

Gladden John Pappin<br />

Dame Egyetem de Nicola Etikai<br />

és Kulturális Központjának vezető<br />

tanácsadója és kutatója. Kutatási területe<br />

az Egyesült Államok és Európa<br />

jelenkori politikája, valamint a modern<br />

liberalizmus szellemtörténete, illetve<br />

annak egyházi intézményekhez való<br />

viszonya.<br />

Hubertus Ruel<br />

Hubertus Ruel, a nemzetközi kereskedelem<br />

és diplomácia, különösen<br />

az üzleti diplomácia, a kereskedelmi<br />

diplomácia és a nemzetközi kereskedelem<br />

kutatója. Több mint húszéves<br />

tudományos pályafutása során számos<br />

publikációt jelentetett meg tudományos<br />

folyóiratokban. Kutatásainak<br />

középpontjában jelenleg az üzleti<br />

diplomácia és az erkölcs, az etika, az<br />

értékek és a közjó áll.<br />

Patrick Shoaf Gray a Durhami<br />

Egyetem angol tanulmányok docense<br />

és bölcsészettudományi igazgatója,<br />

több nemzetközileg is ismert könyv<br />

Patrick Shoaf Gray<br />

szerzője, szerkesztője és társszerkesztője.<br />

Egyetemi tanulmányait a University<br />

of North Carolina – Chapel Hillen<br />

végezte, ahol többek között elnyerte<br />

a Morehead-ösztöndíjat, részt vett az<br />

Outward Bound és a Breakthrough<br />

Collaborative programokban, valamint<br />

a Burch-ösztöndíj keretében<br />

Franciaországban és Spanyolországban<br />

is tanult.<br />

Calum T. M. Nicholson<br />

Calum T. M. Nicholson a<br />

Cambridge-i Egyetem óraadója, ahol<br />

korábban fejlesztési tanácsadóként<br />

és parlamenti kutatóként is dolgozott.<br />

Az éghajlatváltozás társadalmi<br />

következményeinek megértését új<br />

alapokra helyező kutatásokat végez,<br />

különösen a migrációval és a nemzetközi<br />

fejlesztéssel való kapcsolatának<br />

összefüggésében.<br />

Werner Josef Patzelt a Drezdai<br />

Műszaki Egyetem Politikai<br />

Rendszerek és Összehasonlító Elemzés<br />

Werner Josef Patzelt<br />

Tanszékének korábbi professzora, számos<br />

tudományos publikáció, könyvfejezet,<br />

újságcikk szerzője. Kutatási<br />

területei a törvényhozások, a pártok,<br />

a politikai kultúra, a politikai<br />

kommunikáció, az összehasonlító<br />

történelmi politikai rendszerek, az<br />

evolúciós institucionalizmus, valamint<br />

a társadalomtudományi episztemológia<br />

és módszertan.<br />

Stephen Travis Sholl<br />

Stephen Travis Sholl a Virginia<br />

Tech School of Public and<br />

International Affairs MA-hallgatója,<br />

korábban a Hungary Foundation és az<br />

<strong>MCC</strong> közös ösztöndíjprogramjának,<br />

a Budapest Fellowship Programnak<br />

az ösztöndíjasa volt. A washingtoni<br />

és a brüsszeli tanulmányai és munkája<br />

során tudományos kutatásainak nagy<br />

részét a transzatlanti kapcsolatokra és<br />

Közép-Európára összpontosította, első<br />

diplomamunkáját az emlékezetpolitika<br />

magyar külpolitikára gyakorolt<br />

hatásairól írta.


26<br />

NYITOTTAN A VILÁGRA<br />

27<br />

Thibaud Robert Gibelin Edouard Husson Csepregi Gábor<br />

Thibaud Robert Gibelin a Paris<br />

Est-Créteil-i Egyetem politológia<br />

szakán doktorál. 2020-ban publikálta<br />

első kötetét Pourquoi Viktor Orbán joue<br />

et gagne (Miért játszik és nyer Orbán<br />

Viktor) címmel, a Fauves Editions<br />

kiadónál.<br />

Vajk Miklos Lukacs de Pereny<br />

Vajk Miklos Lukacs de Pereny a<br />

perui Limában található Universidad<br />

de San Martín de Porres (USMP)<br />

tudomány- és technológiapolitikai<br />

kutatóprofesszora. Oktatóként dolgozott<br />

az Essex Business Schoolban<br />

és az Alliance Manchester Business<br />

Schoolban az Egyesült Királyságban.<br />

A spanyol nyelvű világ egyik vezető<br />

gondolkodója a tudományos és<br />

technológiai tanulmányok terén, és<br />

jelentős követői táborral rendelkezik<br />

a közösségimédia-platformokon.<br />

Edouard Husson egyetemi tanár,<br />

a Francia–Német Európai<br />

Tanulmányok Intézetének igazgatója.<br />

Munkásságának középpontjában a<br />

nácizmus eredete a német történelemben,<br />

Hitler diktatúrája és a soa,<br />

valamint Németország 1945 utáni<br />

demokratizálódásának története áll.<br />

Jelenleg az európai történelem elemzését<br />

Nagy-Britanniára is kiterjeszti<br />

és Benjamin Disraeli életrajzán dolgozik.<br />

Edouard Husson volt rektor; az<br />

ESCP Europe főigazgatója és a PSL<br />

Egyetem alelnöke.<br />

Rod Dreher<br />

Rod Dreher író, az <strong>MCC</strong>–Danube<br />

Institute közös vendégkutatója. A The<br />

American Conservative magazin vezető<br />

szerkesztője és öt könyv szerzője.<br />

Több mint három évtizedes szakmai<br />

újságírói pályafutása során dolgozott<br />

a New York Post, a The Washington<br />

Times, a The Dallas Morning News<br />

és a National Review magazin szerkesztőségeiben,<br />

de megjelent a CBS,<br />

az ABC, a CNN, a Fox News, az<br />

MSNBC, a BBC és más televíziós<br />

csatornák műsoraiban is.<br />

Csepregi Gábor a kanadai Manitoba<br />

Egyetem St. Paul’s College-ának vendégkutatója.<br />

Korábban az Université de<br />

Saint-Boniface (Winnipeg), valamint<br />

a Dominican University College<br />

(Ottawa) vezetője volt. A Laval<br />

Egyetemen (Québec City) szerzett<br />

teológiából mesterdiplomát és filozófiából<br />

doktori fokozatot. Tudományos<br />

tevékenységének középpontjában<br />

elsősorban a filozófiai antropológia<br />

központi kérdései állnak, különösen<br />

az idő, az emberi test, a zene, a játék<br />

és a nevelés fenomenológiai elemzése.<br />

Dmitry Vasilevich Rudenkin<br />

Dmitry Vasilevich Rudenkin az<br />

oroszországi Uráli Szövetségi Egyetem<br />

docense. Kutatási területe a politikai<br />

szociológia, az ifjúságkutatás<br />

és a politikai szociológia módszertani<br />

kérdései. Tagja az Orosz<br />

Politikatudományi Társaság Politikai<br />

Szociológiai Kutatóbizottságának.<br />

2009–2015 között aktívan részt<br />

vett az Orosz Politikatudományi<br />

Társaság Ifjúsági Osztályának fejlesztésében,<br />

és 2009 és 2012 között<br />

annak vezetője volt.<br />

Klaus-Rüdiger Mai<br />

Klaus-Rüdiger Mai a Halle-<br />

Wittenbergi Martin Luther<br />

Egyetemen német filológiát, történelmet<br />

és filozófiát tanult, és Heiner<br />

Müller német költő munkásságából<br />

doktorált. Dolgozott színházban,<br />

rádióban és televízióban. 2005 óta<br />

szabadúszó író, regényeket, történelmi<br />

tárgyú szakkönyveket, esszéket,<br />

cikkeket és kritikákat ír. Könyveit<br />

több mint 14 nyelvre fordították le,<br />

többek között magyar, olasz, spanyol,<br />

lengyel, cseh és koreai nyelvre.<br />

Helmuts Azacis<br />

Helmuts Azacis a Cardiffi Egyetem<br />

Cardiff Business Schooljában a közgazdaságtan<br />

docense. Jelenleg az<br />

International Journal of Economic<br />

Theory szerkesztőbizottságának tagja.<br />

Kutatási területe elsősorban a<br />

játékelmélet és annak alkalmazásai.<br />

Publikációi olyan vezető szakfolyóiratokban<br />

jelentek meg, mint a Journal of<br />

Economic Theory, Games and Economic<br />

Behavior, Economic Theory, International<br />

Journal of Industrial Organization és<br />

Social Choice and Welfare. A közelmúltban<br />

kutatásai arra irányultak,<br />

hogy milyen piaci eredményeket<br />

érhet el a versenyhatóság, ha a cégek a<br />

versenyhatóságnál több információval<br />

rendelkeznek termelési költségeikről,<br />

és ezt a többletinformációt igyekeznek<br />

stratégiailag kihasználni.<br />

Sergei Andreyev<br />

Sergei Andreyev 1998-ban az<br />

Egyesült Királyságban, az Oxfordi<br />

Egyetemen szerzett doktori fokozatot.<br />

Szakterülete az afgán, iráni és<br />

közép-ázsiai tanulmányok, valamint<br />

a stratégiai elemzés és konfliktustanulmányok.<br />

Dél- és Közép-Ázsia<br />

történelmét, valamint iszlám tanulmányokat<br />

tanított az Oxfordi Egyetemen,<br />

a londoni King’s College-ban és az<br />

Észak-Londoni Egyetemen. 1999–<strong>2021</strong><br />

között megszakításokkal az ENSZ<br />

különböző békefenntartó és politikai<br />

misszióiban szolgált Afganisztánban,<br />

Szudánban, Irakban és Dárfúrban,<br />

ahol egy elemzőközpont vezetője volt.<br />

Diego Muro a St. Andrews-i<br />

Egyetem Terrorizmus és Politikai<br />

Erőszak Tanulmányok Központjának<br />

nemzetközikapcsolatok-oktatója.<br />

Korábban a King’s College Londonban<br />

Diego Muro<br />

(2003–2009) és a Pompeu Fabra<br />

Egyetemen (2009–2016) töltött be<br />

pozíciókat. Kutatási területe a politikai<br />

erőszak, a terrorizmus, a nacionalizmus<br />

és az elszakadás. Több ismert<br />

könyv szerzője.<br />

Lengyel K. Zsolt<br />

Lengyel K. Zsolt magyar–német<br />

történész és politológus, a Regensburgi<br />

Egyetem Magyar Intézetének igazgatója,<br />

az Ungarisches Institut<br />

München e. V. / Müncheni Magyar<br />

Intézet Egyesület ügyvezetője, majd<br />

igazgató-elnöke. Kutatási területei<br />

Magyarország, Románia, Erdély és<br />

az Osztrák–Magyar Monarchia történelme,<br />

különös tekintettel a 19. és<br />

a 20. századra.<br />

Jorge González-Gallarza Hernández<br />

kutató, publicista, a madridi Fundación<br />

Civismo kutató munkatársa, az európai<br />

kérdésekkel foglalkozó Uncommon<br />

Decency podcast műsorvezetője.<br />

Gazdasági és külpolitikai témájú


28<br />

NYITOTTAN A VILÁGRA<br />

29<br />

Jorge González-Gallarza Hernández<br />

írásai többek között a The Wall Street<br />

Journal, a National Review és a The<br />

American Conservative című lapokban<br />

jelentek meg. Jelenleg pedig a párizsi<br />

École des Hautes Études en Sciences<br />

Sociales politikaelméleti mesterképzésének<br />

hallgatója.<br />

Rafael Quintero Godínez<br />

Rafael Quintero Godínez jogász, a<br />

Warwick Law School doktorandusza,<br />

állandó oktatója és az Opinio Juris FDI in<br />

Latin America and the Caribbean: Blessing<br />

or Hyperbole? című szimpóziumkötetének<br />

társszerkesztője. Korábban kutatott<br />

a nemzetközi pénzügyi intézmények<br />

emberi jogi jogsértésekben való bűnrészességével<br />

kapcsolatos ENSZ-jelentések<br />

témájában, ajánlásokat készített a mexikói<br />

küldöttségnek az OECD Befektetési<br />

Bizottságánál a külföldi befektetési politikára<br />

vonatkozóan.<br />

Holm Putzke német jogtudós,<br />

egyetemi oktató és politikus. 2010<br />

óta a Passaui Egyetem büntetőjogi<br />

Holm Putzke<br />

professzora, 2016 óta pedig az oestrichwinkeli<br />

EBS Gazdasági és Jogi<br />

Magánegyetem adjunktusa a büntetőjog<br />

területén. 2017 óta a CSU Passau<br />

helyi szövetségének elnöke. Ezenkívül<br />

a Hálózat az Akadémiai Szabadságért<br />

(Netzwerk Wissenschaftsfreiheit)<br />

tagja, amely szervezet a cancel culture<br />

elleni kezdeményezésként tekint magára.<br />

Számos tudományos publikáció<br />

szerzője.<br />

Manuel Goyanes Martinez<br />

Manuel Goyanes Martinez a madridi<br />

Universidad Carlos III adjunktusa,<br />

valamint a London School of<br />

Economics (LSE) és a Bécsi Egyetem<br />

korábbi vendégkutatója. Kutatásai az<br />

újságírásnak és az új technológiáknak<br />

a polgárok mindennapi életére<br />

gyakorolt hatásával, valamint a hírfogyasztásnak<br />

a polgárok politikai<br />

ismereteire és a részvételére gyakorolt<br />

hatásával foglalkoznak. Munkái<br />

olyan rangos folyóiratokban jelentek<br />

meg, mint a New Media & Society,<br />

az Information, a Communication<br />

& Society, a Scientometrics vagy a<br />

Computers in Human Behaviour.<br />

Paul Peter Gilfillan<br />

Paul Peter Gilfillan az Edinburgh-i<br />

Queen Margaret University docense,<br />

ahol szociológiát tanít. 1987-ben kitüntetéssel<br />

diplomázott antropológiából és<br />

filozófiából a maynoothi St. Patrick’s<br />

College-ban (Írország). Doktori tanulmányait<br />

az Edinburgh-i Egyetemen<br />

végezte szociálantropológiából.<br />

Első egyetemi állása a Glasgow-i<br />

Egyetemen volt a School of Education<br />

tudományos munkatársaként. 2008-<br />

tól a Queen Margaret University<br />

adjunktusa. 2011-ben kinevezték a<br />

Pszichológiai és Szociológiai Program<br />

programvezetőjévé, majd 2014-ben<br />

megkapta docensi kinevezését.<br />

Peter Boghossian<br />

Peter Boghossian amerikai filozófus,<br />

a texasi The University of Austin<br />

alapító tanára, a Foundation Against<br />

Intolerance & Racism (FAIR) alapítója<br />

és tanácsadója, a Reason Foundation<br />

agytröszt vendégkutatója, valamint a<br />

National Progress Alliance igazgatója.<br />

Több mint 25 éves oktatói munkássága<br />

a szókratészi módszer, a pedagógia, a<br />

tudományos szkepticizmus és a kritikai<br />

gondolkodás témakörére összpontosít.<br />

Könyveit több mint egy tucat nyelvre<br />

fordították le.<br />

BUDAPEST FELLOWSHIP<br />

PROGRAM<br />

A Mathias Corvinus Collegium és<br />

a Hungary Foundation a Nemzeti<br />

Közszolgálati Egyetemmel együttműködésben<br />

hívta életre a Budapest<br />

Fellowship Programot. A program<br />

egyedülálló lehetőséget nyújt<br />

amerikai kutatóknak és szakembereknek<br />

arra, hogy gyarapítsák<br />

történelmi és kulturális ismereteiket<br />

Magyarországról és Közép-<br />

Európáról egyaránt. A Budapest<br />

Fellowship Program tematikus<br />

szemináriumokat, széles körű kapcsolatépítési<br />

lehetőséget, valamint<br />

havi szinten helyi és regionális<br />

tanulmányutakat kínál határainkon<br />

belül és határainkon túl a<br />

programban részt vevőknek. Az<br />

ösztöndíjasoknak lehetőségük van<br />

előadások, órák és workshopok<br />

kidolgozására a Mathias Corvinus<br />

PATRICK SHOAF GRAY<br />

Jó benyomást gyakorolt rám a munka, amely<br />

az <strong>MCC</strong>-nél folyik. Az intézmény eléri azokat<br />

a fiatalokat, akik tudják, hogy elit oktatásban<br />

akarnak részt venni, de talán még nem tudják,<br />

hogyan kaphatják meg. Az <strong>MCC</strong>-nek ma már<br />

nagyon sok központja van Magyarországon és<br />

külhonban is, én pedig örömmel látogattam<br />

el ezekre a helyekre. Az <strong>MCC</strong> lehetővé teszi,<br />

hogy tág képet kapjanak a fiatalok a világról.<br />

VENDÉGOKTATÓK AZ <strong>MCC</strong>-RŐL<br />

STEPHEN TRAVIS SHOLL<br />

Nagyon élveztem az <strong>MCC</strong>-nél eltöltött időmet vendégoktatóként.<br />

Nagyszerű olyan helyen lenni, ahol az intellektuális gondolkodás és a<br />

szabadság egyaránt fontos. Nagyon jó egy olyan programban is részt venni,<br />

amely arra ösztönöz bennünket, hogy komolyan foglalkozzunk a magyar<br />

kultúrával, jobban megértsük és megismerjük Magyarországot. Nagy<br />

öröm számomra, hogy része lehetek az <strong>MCC</strong> céljának és küldetésének.<br />

GLADDEN JOHN<br />

PAPPIN<br />

Az <strong>MCC</strong> stratégiai célja véleményem<br />

szerint, hogy felépítse<br />

és alakítsa a magyar elit<br />

következő nemzedékét. Én a<br />

Harvardra jártam, az akkori<br />

egyetemi társaim pedig mára<br />

mind fontos szerepet töltenek<br />

be az üzleti életben és a tudományban.<br />

Az <strong>MCC</strong>-ben<br />

okos, elkötelezett diákokkal<br />

találkoztam, akik segíteni<br />

akarnak a hazájukon. Ritka<br />

dolog, hogy ezt a munkát<br />

egy intézmény ilyen szisztematikusan<br />

végzi.<br />

WERNER JOSEF<br />

PATZELT<br />

Mindig is támogattam az elit<br />

oktatást, meg kell találni azokat<br />

az embereket, akik fiatalok,<br />

tehetségesek és hajlandóak<br />

keményen dolgozni. Ezeket az<br />

embereket aztán segíteni kell<br />

a céljaik elérésében, én ezért<br />

szeretek tanítani. Az <strong>MCC</strong>ben<br />

remek fiatalokat találtam,<br />

akik elkötelezettek a témáik<br />

iránt, és tanulni is akarnak.<br />

Az intézmény küldetése, hogy<br />

a diákok szellemi és társasági<br />

fejlődését segítse, én pedig<br />

élvezettel dolgoztam itt.<br />

HUBERTUS RUEL<br />

Az <strong>MCC</strong> inspiráló, nagy fokú szabadságot adó hely,<br />

ahol boldoggá tesz a tanítás. A küldetésem, hogy<br />

inspiráljam a fiatalokat szakmai és személyes céljaik<br />

elérésében. Meg akarom őket tanítani a kritikus<br />

gondolkodásra, amely nem valami negatívat jelent,<br />

hanem a jó és a rossz megkülönböztetését. Az <strong>MCC</strong>nek<br />

csodálatos küldetése van, a tehetségeket fejleszti,<br />

rengeteg izgalmas kurzussal, és a diákok is erősen<br />

motiváltak.


30<br />

NYITOTTAN A VILÁGRA<br />

31<br />

Collegium szakirányú képzési programjaiban,<br />

valamint a Vezetőképző<br />

Akadémia résztvevőinek, továbbá a<br />

Posztgraduális Programok diákjai<br />

számára (pl. <strong>MCC</strong> Női Vezetőképző<br />

Program, Erdélyi Politikai Iskola,<br />

Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző).<br />

Az ösztöndíjasok a kutatási és publikálási<br />

tevékenységeik, valamint az<br />

<strong>MCC</strong>-ben történő tanítás mellett<br />

budapesti fogadó intézményeiknél<br />

szereznek gyakorlati tapasztalatot.<br />

Emellett heti hat órában magyar<br />

nyelvi kurzusokon is részt vesznek.<br />

A 10 hónapig tartó program célja<br />

egy, Magyarország történelmét és<br />

kultúráját mélységeiben ismerő,<br />

arra nyitott amerikai kutatókat és<br />

szakembereket összefogó közösség<br />

építése.<br />

A program résztvevői az idei<br />

képzési évben:<br />

Kelli Buzzard korábban keresztény<br />

misszionáriusként szolgált<br />

az Egyesült Államokban,<br />

valamint Kelet-Európában, de<br />

Magyarországon is többször járt<br />

még a rendszerváltás előtt és azt<br />

követően is. Az <strong>MCC</strong> Társadalom<br />

és Történettudományi Iskolájában<br />

vizsgálja, hogy Magyarország hogyan<br />

tudja megtartani nemzeti szuverenitását<br />

és kulturális identitását,<br />

miközben az Európai Unió felől is<br />

nyomás nehezedik rá.<br />

Tate Sanders történész végzettsége<br />

mellett nemzetközi szakirányú üzleti<br />

diplomát is szerzett. Az amerikai<br />

szakember ezt követően a washingtoni<br />

Institute of World Politicsben folytatta<br />

tanulmányait, ahol nemrégiben<br />

diplomázott nemzetbiztonsági szakon,<br />

de nemzetközi kutatóként is dolgozott<br />

a Navanti Groupnál, a virginiai<br />

Arlingtonban. Tate Sanders a Nemzeti<br />

Közszolgálati Egyetem Amerika<br />

Tanulmányok Kutatóintézetében<br />

folytat tudományos tevékenységet.<br />

Michael O’Shea a visegrádi<br />

országok (V4) gazdasági együttműködését<br />

kutatja a Danube<br />

Institute-ban. Lengyel édesanyától<br />

született, és tavaly óta állampolgára<br />

is a közép-európai országnak.<br />

Üzleti tanulmányokat az Észak-<br />

Karolinai Egyetemen folytatott,<br />

MBA-diplomáját pedig az Indianai<br />

Egyetemen szerezte meg. Eddig<br />

összesen 18 európai országban járt,<br />

és reményei szerint hamarosan<br />

aktív tagja lehet Budapest katolikus<br />

közösségének is.<br />

Michael van Ginkel a Wisconsini<br />

Egyetem kutatója, korábban a<br />

Glasgow-i Egyetemen kiváló minősítéssel<br />

szerzett diplomát konfliktustanulmányok<br />

szakon, majd több ösztöndíjat<br />

is szerzett az Emory Egyetemen.<br />

Magyarországi kutatásait a Külügyi<br />

és Külgazdasági Intézetben végzi, a<br />

Fekete-tenger biztonsági környezetét<br />

vizsgálja.<br />

VENDÉG ELŐADÓK<br />

A Mathias Corvinus Collegium<br />

az idei képzési évben több mint<br />

200 vendég előadót fogadott az<br />

intézményben.<br />

<strong>2021</strong> szeptemberétől:<br />

• Helmut Rüssman (Jogi Iskola)<br />

• Arta Rama-Hajrizi (Jogi Iskola)<br />

• Ondrej Hamulak (Jogi Iskola)<br />

• Thomas Rauscher (Jogi Iskola)<br />

• Michael Shellenberger<br />

(Klímapolitikai Intézet + NKIg)<br />

Michael Shellenberger<br />

• Thomas Petersen<br />

(Magyar–Német Intézet)<br />

• Michael Winzer<br />

(Magyar–Német Intézet)<br />

• Maren Schoening<br />

(Magyar–Német Intézet)<br />

• Reinhard Merkel<br />

(Magyar–Német Intézet)<br />

• Lasse Skytt<br />

(Média Iskola)<br />

• Liliana Smiech<br />

(Migrációkutató Intézet)<br />

• Robert Tyler (Nemzetközi<br />

Kapcsolatok Iskola)<br />

• Bill Kissane (Társadalom- és<br />

Történelemtudományi Iskola)<br />

• Richard Bellamy (Társadalomés<br />

Történelemtudományi Iskola)<br />

• Piotr Pietrzak (Társadalom- és<br />

Történelemtudományi Iskola)<br />

• Gëzim Selaci (Társadalom- és<br />

Történelemtudományi Iskola)<br />

• Sead Turcalo (Társadalom- és<br />

Történelemtudományi Iskola)<br />

• Melek A. Özoflu (Társadalomés<br />

Történelemtudományi Iskola)<br />

• Francis Bloch<br />

(Közgazdasági Iskola)<br />

• Leanne Streekstra<br />

(Közgazdasági Iskola)<br />

• Arseniy Samsonov<br />

(Közgazdasági Iskola)<br />

• Tomasz Mihalak<br />

(Közgazdasági Iskola)<br />

• Nemzetközi Igazgatóság<br />

• Niall Ferguson<br />

(NKIg, BPL)<br />

– <strong>2021</strong>. 09. 09.<br />

Niall Ferguson<br />

• Bruno Macaes (NKIg, BPL)<br />

– <strong>2021</strong>. 09. 14.<br />

• Marion Marechal<br />

(NKIg, BPL) – <strong>2021</strong>. 09. 23.<br />

• Sohrab Ahmari (NKIg, BPL)<br />

– <strong>2021</strong>. 10. 04.<br />

Diego Muro<br />

• Diego Muro (NKIg, BPL)<br />

– <strong>2021</strong>. 10. 13.<br />

• Christiaan Geusau<br />

(NKIg, BPL) – <strong>2021</strong>. 10. 20.<br />

• Justin Shubow (NKIg, BPL)<br />

– <strong>2021</strong>. 10. 27.<br />

• Ed West (NKIg, BPL,<br />

Médiakonferencia) – <strong>2021</strong>. 11. 12.<br />

• Yoram Hazony (NKIg, BPL)<br />

– <strong>2021</strong>. 11. 17.<br />

• Janne. H. Matlary<br />

(NKIg, BPL) – <strong>2021</strong>. 11. 17.<br />

• Simon Cottee (NKIg, BPL)<br />

– <strong>2021</strong>. 11. 25.<br />

• April L. Farris (NKIg, BPL)<br />

– <strong>2021</strong>. 11. 29.<br />

• David L. Dusenbury<br />

(NKIg, BPL) – <strong>2021</strong>. 12. 21.<br />

• Abishur Prakash (NKIg, BPL)<br />

– <strong>2022</strong>. 01. 18.<br />

• David Engels (NKIg, könyvbemutató)<br />

– <strong>2022</strong>. 01. 24.<br />

• Francesco Giubilei (NKIg,<br />

könyvbemutató) – <strong>2022</strong>. 01. 25.<br />

• Ulrich Schlie (MNI + NKIg,<br />

BPL) – <strong>2022</strong>. 01. 26.<br />

• Mariusz Orion Jędrysek<br />

(KPI + NKIg, BPL)<br />

– <strong>2022</strong>. 01. 27.<br />

• Mark Krikorian (MKI +<br />

NKIg, BPL) – <strong>2022</strong>. 02. 08.<br />

• Philip Plickert<br />

(MNI + NKIg, könyvbemutató)<br />

– <strong>2022</strong>. 02. 28.<br />

• Maria Keffler (NKIg,<br />

könyvbemutató) – <strong>2022</strong>. 03. 01.<br />

• Eugénie Bastié (NKIg,<br />

könyvbemutató) – <strong>2022</strong>. 03. 04.<br />

• Birgit Kelle (MNI + NKIg,<br />

könyvbemutató) – <strong>2022</strong>. 03. 10.<br />

Bjørn Lomborg<br />

• Bjørn Lomborg<br />

(KPI + NKIg, könyvbemutató)<br />

– <strong>2022</strong>. 03. 18.<br />

• Jon Shields (TT Iskola)<br />

– <strong>2022</strong>. 03. 16.<br />

Rod Dreher<br />

• Rod Dreher (NKIg,<br />

könyvbemutató) – <strong>2022</strong>. 03. 31.<br />

A Médiakonferencia vendég<br />

előadói (<strong>2021</strong>. november 11–12.)<br />

• Michal Karnowski<br />

• Matyas Zrno<br />

• Claude Chollet<br />

• Norman Lewis<br />

• Alejandro Garcia<br />

• Alexander Marguier<br />

• Arnaud Dassier<br />

• Anne-Elisabeth Moutet<br />

• Matthew Tyrmand<br />

• Frank Füredi<br />

• Julius Krein<br />

• Yann Valerie<br />

• Stefano Magni<br />

• Sam Leith<br />

• Urs Gehriger<br />

• Michael Mosbacher<br />

• Birgit Kelle<br />

• Ralf Schuler<br />

A Budapest Summit vendég<br />

előadói (<strong>2022</strong>. február 14–18.)<br />

• Sophia Kuby<br />

• Klaus Wolf<br />

• Peter Kurti<br />

• Ofir Haivry<br />

• Axelle Girard<br />

• Anne Coffinier<br />

• Hélène de Lauzun<br />

• Anthony Malcolm Daniels<br />

• Paul Coleman<br />

• Katy Faust<br />

• Bonnie Snyder<br />

• Aaron Rhodes<br />

• Joanna Williams<br />

• Heather Mac Donald<br />

• Alka Sehgal Cuthbert<br />

• Josh Hammer<br />

• Joshua Katz<br />

<strong>2022</strong> áprilisától (megvalósult)<br />

Nemzetközi Igazgatóság<br />

• Patrick Bishop (Média Iskola +<br />

NKIg, BPL) – <strong>2022</strong>. 04. 07.<br />

• Spyridon Flogaitis (Jogi Iskola<br />

+ NKIg) – <strong>2022</strong>. 04. 11.<br />

• Jon Decker (NKIg, BPL)<br />

– <strong>2022</strong>. 04. 21.<br />

• Gad Saad (NKIg,<br />

könyvbemutató) – <strong>2022</strong>. 04. 19.<br />

• James Orr (NKIg, BPL)<br />

– <strong>2022</strong>. 05. 04<br />

• Peter Schernhardt (NKIg,<br />

BPL + Pszichológiai Iskola)<br />

– <strong>2022</strong>. 05. 11.<br />

• Stephen Nagy (NKIg, BPL)<br />

– <strong>2022</strong>. 05. 12.


32<br />

NYITOTTAN A VILÁGRA<br />

33<br />

Gad Saad<br />

• Ugo Celestino (NKIg, BPL)<br />

– <strong>2022</strong>. 05. 16.<br />

• Joshua Mitchell (NKIg,<br />

könyvbemutató) – <strong>2022</strong>. 05. 17.<br />

• Andrew Cooper (NKIg, BPL)<br />

– <strong>2022</strong>. 05. 19.<br />

• John Fonte (NKIg,<br />

könyvbemutató) – <strong>2022</strong>. 05. 26.<br />

• Tilo Schabert (NKIg,<br />

könyvbemutató) – <strong>2022</strong>. 05. 30.<br />

• Hilmar Þór Hilmarsson<br />

(NKIg, BPL) – <strong>2022</strong>. 06. 14.<br />

HALLGATÓI<br />

PROGRAMOK ÉS<br />

ÖSZTÖNDÍJAK<br />

<strong>MCC</strong> FELLOWSHIP<br />

PROGRAM<br />

A Mathias Corvinus Collegium 2020<br />

őszén első alkalommal hirdette meg a<br />

közéleti témák iránt érdeklődő, arra<br />

fogékony hallgatók számára nyújtott<br />

három hónapos nemzetközi kutatói<br />

ösztöndíjprogramját. A program nemzetközi<br />

szakmai fejlődési lehetőséget<br />

kínál az <strong>MCC</strong> aktív hallgatóinak,<br />

továbbá az alumniközösség tagjainak.<br />

A kint töltött időszak alatt lehetőségük<br />

nyílik korunk legfontosabb történelmi,<br />

politikai és társadalmi kihívásainak<br />

elemzésére. Az ösztöndíjasok<br />

egy mentor segítségével kutatnak<br />

Magyarországhoz, illetve a régiónkhoz<br />

kapcsolódó politikai és közéleti<br />

témákban, részt vesznek a fogadó intézmény<br />

mindennapi tevékenységében,<br />

valamint konferenciákon és szakmai<br />

eseményeken, bekapcsolódva ezáltal a<br />

fogadó ország közéletébe. A program<br />

megvalósításában az <strong>MCC</strong> partnerintézményeként<br />

nagy hírű think tankek<br />

és kutatóintézetek vesznek részt.<br />

Ösztöndíjasok a <strong>2021</strong>/<strong>2022</strong>-es<br />

tanévben:<br />

<strong>2021</strong>. őszi félév:<br />

• Czagány Botond – Warsaw<br />

Institute (<strong>2021</strong>. szeptember<br />

– <strong>2021</strong>. december)<br />

• Kovács Blanka – Institute for<br />

Society and Politics (<strong>2021</strong>. szeptember<br />

– <strong>2021</strong>. december)<br />

• Szakmáry Péter – Tikvah<br />

Fund + Bar Ilan University<br />

(<strong>2021</strong>. szeptember<br />

– <strong>2021</strong>. december)<br />

• Kiss Dávid – Russian Academy<br />

of Sciences, European Institute<br />

(<strong>2021</strong>. szeptember<br />

– <strong>2021</strong>. december)<br />

• Kovács Anna Ágnes<br />

– KAS Stuttgart<br />

(<strong>2021</strong>. október – <strong>2021</strong>. december)<br />

• Kovács Márton Áron<br />

– Centro Studi Machiavelli<br />

(<strong>2021</strong>. szeptember<br />

– <strong>2021</strong>. december)<br />

• Johanyák Csaba – GLOBSEC<br />

(<strong>2021</strong>. szeptember<br />

– <strong>2021</strong>. december)<br />

• Nagy Csomor András –<br />

Private Universidad San Pablo<br />

CEU (<strong>2021</strong>. szeptember<br />

– <strong>2022</strong>. június)<br />

<strong>2022</strong>. tavaszi félév:<br />

• Papp Róbert<br />

– Claremont Institute<br />

(<strong>2022</strong>. április – <strong>2022</strong>. július)<br />

• Andrikó Imre<br />

– Heritage<br />

(<strong>2022</strong>. április – <strong>2022</strong>. július)<br />

• Baki Noémi<br />

– Bolognai Egyetem<br />

(<strong>2022</strong>. február – <strong>2022</strong>. május)<br />

• Jáger Balázs – Nova Univerza<br />

(<strong>2022</strong>. február – <strong>2022</strong>. május)<br />

• Kulcsár Szabó András<br />

– Guberna<br />

(<strong>2022</strong>. február – <strong>2022</strong>. május)<br />

• Szabó Bence – Oikos Institute<br />

(<strong>2022</strong>. február<br />

– <strong>2022</strong>. május)<br />

• Ilonczai-Dávid Levente<br />

– MIT Enterprise<br />

(<strong>2022</strong>. február – <strong>2022</strong>. május)<br />

• Horváth Sándor János –<br />

Regensburgi Egyetem<br />

– Magyar Intézet<br />

(<strong>2022</strong>. március – <strong>2022</strong>. június)<br />

MOBILITÁS+<br />

A Mathias Corvinus Collegium<br />

<strong>MCC</strong> Mobilitás+ néven kiegészítő<br />

finanszírozást nyújt az <strong>MCC</strong>-s hallgatók<br />

számára külföldi tanulmányi<br />

ösztöndíjhoz. A diákok mobilitási<br />

programjaik mellett kutatómunkát<br />

végeznek, arról az ösztöndíjas időszak<br />

végén zárótanulmányt készítenek. A<br />

Mathias Corvinus Collegium (<strong>MCC</strong>)<br />

támogatásával, az <strong>MCC</strong> Mobilitás+<br />

támogatás keretében eddig már<br />

több mint 15 magyar fiatal tehetség<br />

részesült külföldi tanulmányi<br />

támogatásban.<br />

<strong>2021</strong>. őszi félév:<br />

• Érdi Gabriella<br />

(<strong>2021</strong>. 09. 27. – <strong>2022</strong>. 01. 01.)<br />

• Balázs Marcell<br />

(<strong>2021</strong>. 09. 01. – <strong>2021</strong>. 12. 31.)<br />

• Harczi Beatrix<br />

(<strong>2021</strong>. 09. 01. – <strong>2022</strong>. 02. 01.)<br />

• Kovács Adél<br />

(<strong>2021</strong>. 08. 18. – <strong>2021</strong>. 12. 20.)<br />

• Ménkű Andrea<br />

(<strong>2021</strong>. 10. 01. – <strong>2022</strong>. 03. 31.)<br />

• Puskás Amina<br />

(<strong>2021</strong>. 09. 01. – <strong>2022</strong>. 01. 31.)<br />

• Sallai Dóra<br />

(<strong>2021</strong>. 09. 06. – <strong>2021</strong>. 12. 20.)<br />

• Sass Boglárka<br />

(<strong>2021</strong>. 09. 12. – <strong>2022</strong>. 01. 31.)<br />

• Székely Orsolya<br />

(<strong>2021</strong>. 10. 01. – <strong>2022</strong>. 01. 31.)<br />

• Benedeczky Lehel<br />

(<strong>2021</strong>. 09. 31. – <strong>2022</strong>. 01. 31.)<br />

DIÁKBESZÁMOLÓK A NEMZETKÖZI TANULMÁNYUTAKRÓL<br />

„Stockholmban, az Oikos think tank külkapcsolati gyakornokaként a<br />

világ egyik legmodernebb nemzetének hagyományőrző szervezeteivel<br />

dolgozhattam együtt konferenciák és előadások szervezésén. A parlamenti<br />

munkám során nemzetközi ifjúsági szervezetekkel vettem fel a<br />

kapcsolatot, és dolgozhattam a think tank hálózatépítésén. Mindemellett<br />

aktívan tevékenykedtem a külhoni magyarok közösségépítésén a stockholmi<br />

Magyar Nagykövetség kötelékében. Főbb kutatási területeim a<br />

svéd városrendszer és városfejlesztés voltak, ebben a szellemben készítettem<br />

interjúkat néhány község polgármesterével. Ez alatt a három<br />

hónap alatt izgalmas kihívás volt számomra a külhoni honfitársainkkal<br />

történő kapcsolatok ápolása, valamint Magyarország megismertetése a<br />

svéd közösségekkel.” – Szabó Bence, az <strong>MCC</strong> Nemzetközi Kapcsolatok<br />

Iskola hallgatója, aki az <strong>MCC</strong> Fellowship Program keretében töltött el<br />

három hónapot Stockholmban.<br />

„A Warsaw Institute-nál töltött<br />

időszakom óriási előrelépést<br />

jelentett számomra szakmai<br />

és társasági szempontból<br />

is, nemcsak Varsó lendületes<br />

fejlődése miatt, hanem mert<br />

az intézetnél megtanultam<br />

alkalmazni a gyakorlatban azt<br />

is, amivel az egyetemen csak<br />

elméletben találkozhattam.<br />

A kinti időszak csúcspontja<br />

egy egynapos konferencia<br />

megszervezése volt a Crossborder<br />

cooperation in CEE<br />

témában, ami több hónapot<br />

vett igénybe, és teljesen az én<br />

ötletem volt. Ezek mellett számos<br />

kutatóval, Frontex-tiszttel<br />

és alkalmazottal is sikerült találkoznom,<br />

mely hozzájárult a<br />

szakdolgozatom sikerességéhez<br />

is, aminek témája az európai<br />

határvédelem volt. Társasági<br />

oldalról nézve pedig számos új<br />

barátot szereztem, akik mind<br />

hozzájárultak a jellemfejlődésemhez<br />

és megváltoztatták<br />

az életem. Köszönöm,<br />

Varsó!” – Czagány Botond,<br />

az <strong>MCC</strong> Társadalom- és<br />

Történelemtudományi Iskola<br />

hallgatója, aki Varsóban szerzett<br />

gyakorlati tapasztalatokat.


34 NYITOTTAN A VILÁGRA<br />

35<br />

<strong>2022</strong>. tavaszi félév:<br />

• Vaskó Balázs<br />

(<strong>2022</strong>. 02. 01. – <strong>2022</strong>. 05. 30.)<br />

• Szekernyés Péter<br />

(<strong>2022</strong>. 01. 31. – <strong>2022</strong>. 07. 02.)<br />

• Péter Veronika<br />

(<strong>2022</strong>. 01. 13. – <strong>2022</strong>. 05. 14.)<br />

• Olajos Boglárka<br />

(<strong>2022</strong>. 01. 01. – <strong>2022</strong>. 05. 31.)<br />

• Ujvárosi Máté<br />

(<strong>2022</strong>. 02. 11. – <strong>2022</strong>. 06. 30.)<br />

• Dobó Sára Borbála<br />

(<strong>2022</strong>. 03. 01. – <strong>2022</strong>. 07. 31.)<br />

• Nemere Péter<br />

(<strong>2022</strong>. 01. 11. – <strong>2022</strong>. 05. 15.)<br />

• Fazekas Levente<br />

(<strong>2022</strong>. 01. 01. – <strong>2022</strong>. 05. 22.)<br />

• Kiss Dávid<br />

(<strong>2022</strong>. 01. 11. – <strong>2022</strong>. 05. 31.)<br />

• Kovács Anna Ágnes<br />

(<strong>2022</strong>. 01. 10. – <strong>2022</strong>. 05. 15.)<br />

• Kerényi Krisztián<br />

(<strong>2022</strong>. 01. 14 – <strong>2022</strong>. 05. 27.)<br />

• Czipa András<br />

(<strong>2022</strong>. 02. 15. – <strong>2022</strong>. 07. 15.)<br />

STIPENDIUM<br />

PEREGRINUM<br />

A Mathias Corvinus Collegium (<strong>MCC</strong>)<br />

egyedülálló tehetséggondozási programjának<br />

egyik kiemelt eleme, hogy<br />

széles körű nemzetközi ismeretszerzést<br />

biztosítson a diákok számára. A 25<br />

éves intézmény lehetőségeihez mérten<br />

már korábban is támogatta, hogy a<br />

tehetséges magyar hallgatók külföldön<br />

mélyítsék el tudásukat, majd azt<br />

hazánkban kamatoztassák. Az <strong>MCC</strong> a<br />

Nemzeti Tehetség Központ Stipendium<br />

Peregrinum Ösztöndíjprogramja révén<br />

minél több fiatalnak szeretne segíteni<br />

abban, hogy a legrangosabb<br />

külföldi egyetemek egyikén tanulhasson.<br />

A Stipendium Peregrinum<br />

Ösztöndíjprogram évek óta patronálja<br />

a magyar hallgatókat, hogy a világ legrangosabb<br />

egyetemein kamatoztathassák<br />

tehetségüket. Az ösztöndíjprogram<br />

anyagilag és szakmailag is támogatja<br />

azokat a diákokat, akik a képességeik és<br />

tudásuk révén esélyesek arra, hogy szert<br />

tegyenek a sikeres szakmai karrierúthoz<br />

szükséges tudásra. A Mathias Corvinus<br />

Collegium (<strong>MCC</strong>) támogatásával, a<br />

Stipendium Peregrinum ösztöndíjának<br />

keretében 10 magyar fiatal tehetség<br />

tanulhatott <strong>2021</strong> szeptemberétől a világ<br />

legjobb egyetemein.<br />

TRAINING GRANT<br />

A 2020-ban induló <strong>MCC</strong> Training Grant<br />

az intézmény diákjainak rövidebb külföldi<br />

képzéseken, tanulmányi és kutatási<br />

programokon való részvételét támogatja.<br />

A jelentkezőknek lehetőségük volt arra,<br />

hogy az általuk keresett és választott,<br />

valamint a számukra legmegfelelőbb<br />

programon vegyenek részt. Az ösztöndíjra<br />

a diákok és az <strong>MCC</strong> Alumni tagjai<br />

évente három alkalommal pályázhatnak<br />

(február, május, szeptember).<br />

A program ösztöndíjasai:<br />

<strong>2021</strong>. őszi félév<br />

• Nagy Márton – Sciences<br />

Po Winter School – The<br />

European Union at a<br />

Crossroads: Issues and Policies<br />

• Baki Noémi – British Law<br />

Center – The Diploma Course<br />

<strong>2022</strong>. tavaszi félév<br />

• Tóth Hanna – Luxury<br />

Management Summer School,<br />

Bocconi University, Milan<br />

• Mazzag Bálint – Alternative<br />

Investments, Houghton Street,<br />

London LSE<br />

• Varga Virág – Summer School<br />

at University of Amsterdam,<br />

A Peaceful Mind: Mindfulness<br />

and Compassion-based<br />

Interventions<br />

• Czagány Botond – Brussels<br />

School of Governance (BSoG)<br />

• Ferenczy András – Harvard<br />

Egyetem, szoftverfejlesztés<br />

• Baki Franciska – ciprusi konferencia:<br />

EEPSA-konferencia:<br />

Digitális jólét<br />

• Gyulai Sarolta Eszter –<br />

ciprusi konferencia: EEPSAkonferencia:<br />

Digitális jólét<br />

• Pető Dorina – ciprusi konferencia:<br />

EEPSA-konferencia:<br />

Digitális jólét<br />

NEMZETKÖZI<br />

KAPCSOLATOK<br />

A Mathias Corvinus Collegium számos<br />

külföldi képzési, felsőoktatási<br />

intézménnyel van kapcsolatban, ahova<br />

ösztöndíjas hallgatóit küldheti képzésekre,<br />

tanulmányutakra.<br />

• European Center for Law and<br />

Justice, Strasbourg<br />

• Institut de Sciences<br />

Sociales, Économiques et<br />

Politiques (ISSEP), Lyon<br />

– tanulmányút<br />

• Wacław Felczak Alapítvány,<br />

Varsó – nyári egyetem<br />

• Tikvah Fund, Jeruzsálem<br />

– <strong>MCC</strong> Fellowships-hallgató<br />

• OECD, Párizs<br />

• Institute for Society and<br />

Politics, Prága<br />

• Russian Academy of Sciences,<br />

European Institute, Moszkva<br />

• GLOBSEC, Pozsony<br />

• Centro Studi Machiavelli,<br />

Róma<br />

• KAS Németország<br />

• Claremont Institute<br />

• CEU San Pablo Universidad,<br />

Madrid<br />

• CEFES, Madrid<br />

• Fundacion Disenso, Madrid<br />

(Foro Madrid)<br />

FELLOWSHIP-<br />

INTÉZMÉNYEK:<br />

• Franciaország (Lyon),<br />

Institut de Sciences Sociales<br />

Économiques & Politiques<br />

• Franciaország (Párizs),<br />

Organisation for Economic<br />

Cooperation and Development<br />

• Franciaország (Párizs), France<br />

Digitale<br />

• Franciaország (Strasbourg),<br />

European Centre for Law and<br />

Justice<br />

• Belgium (Brüsszel),<br />

GUBERNA, Instituut voor<br />

Bestuurders<br />

• Olaszország (Róma),<br />

Centro Studi Machiavelli<br />

• Spanyolország (Madrid),<br />

Fundación Civismo<br />

• Spanyolország (Madrid),<br />

Fundación Disenso<br />

• Svédország (Stockholm), Oikos<br />

Institute<br />

• Németország (városok alább*),<br />

Konrad-Adenauer-Stiftung<br />

• Ausztria (Bécs),<br />

Konrad-Adenauer-Stiftung<br />

• Lengyelország (Varsó),<br />

Warsaw Institute<br />

• Lengyelország (Varsó), Waclaw<br />

Felczak Lengyel–Magyar<br />

Együttműködési Intézet<br />

• Lengyelország (Varsó), Huge<br />

Thing SpeedUp Venture,<br />

Google for Startup Campus<br />

• Lengyelország (Varsó), MIT<br />

Enterprise Forum CEE<br />

• Lengyelország (Varsó),<br />

Polish Economic Institute<br />

• Szlovákia (Pozsony), Globsec<br />

• Szlovénia (Nova Gorica),<br />

Nova Univerza European<br />

Faculty of Law<br />

• Csehország (Prága), Institute<br />

for Society and Politics<br />

• Oroszország (Moszkva),<br />

The Institute of Europe of the<br />

Russian Academy of Sciences<br />

(vízum szükséges)<br />

• Izrael (Jeruzsálem), Tikvah<br />

Fund (vízum szükséges)<br />

• Izrael (Ramat Gan), Bar-<br />

Ilan University, Center for<br />

International Communication<br />

(CIC) (vízum szükséges)<br />

• Amerikai Egyesült Államok<br />

(Claremont), Claremont<br />

Institute (vízum szükséges)<br />

• Amerikai Egyesült Államok<br />

(Washington), Heritage<br />

Foundation (vízum szükséges)<br />

• Amerikai Egyesült Államok<br />

(New York), First Things<br />

Magazine (vízum szükséges)<br />

• Amerikai Egyesült Államok<br />

(Hamden), Quinnipiac<br />

University, Central European<br />

Institute (vízum szükséges)<br />

• Németországban KAS: következő<br />

városok pályázhatóak:<br />

Drezda, Düsseldorf, Potsdam,<br />

Stuttgart, Berlin, Regensburg,<br />

Passau


36<br />

NYITOTTAN A VILÁGRA<br />

37<br />

EGY MAGYAR<br />

TEHETSÉG<br />

SE KALLÓDJON EL!<br />

Nemzetközi viszonylatban is egyedinek tartja a<br />

Mathias Corvinus Collegium tevékenységét Lánczi<br />

András Széchenyi-díjas filozófus, politikatudós,<br />

aki az <strong>MCC</strong> kuratóriumának tagjaként őrködik<br />

a tehetséggondozás felett. Szerinte el kell jutni<br />

oda, hogy az immáron több mint 25 éve működő<br />

tehetséggondozó az ország egyik legnagyobb<br />

tekintéllyel bíró intézménye legyen.<br />

A kuratórium tagjaként hogy<br />

látja, az <strong>MCC</strong> betölti azt a szerepet,<br />

amiért anno életre hívták?<br />

A tehetséggondozás területén az<br />

<strong>MCC</strong> évtizedek óta meghatározó<br />

szervezet. A tartalmi igényesség<br />

semmit sem változott az évek során,<br />

most azonban egy új koncepciónak és<br />

a magyar kormány eltökéltségének<br />

köszönhetően lehetőség van arra,<br />

hogy nagyobb mértékben, hatékonyabban<br />

tegyen a tehetségekért<br />

az intézmény. Magyarországon a<br />

tehetséggondozás korábban csak<br />

a közoktatáshoz volt köthető. De<br />

az egyetemi rendszerben vagy éppen<br />

a szakkollégiumokban egészen<br />

más a mozgástér, mint például az<br />

<strong>MCC</strong>-nél.<br />

Az <strong>MCC</strong> ráadásul nem egy helyre<br />

összpontosul, hanem lassan lefedi<br />

az egész Kárpát-medencét.<br />

Ez is fontos elem, de ugyancsak meghatározó,<br />

hogy az itt folyó képzésben<br />

erőteljesen jelen van egy nemzetpolitikai<br />

elem. A törekvésünk az, hogy<br />

Erdélytől Felvidékig egy magyar<br />

tehetség se kallódjon el, az <strong>MCC</strong><br />

jelenléte pedig a megmaradást szolgálhatja.<br />

Látjuk, tapasztaljuk, hogy a<br />

világban milyen mértékben folyik az<br />

„agyelszívás”. Ennek pedig ezekben a<br />

régiókban véget kell vetni. Az a cél,<br />

hogy a magyar tehetségek a képzés<br />

után helyben, a lakhelyükön találják<br />

meg a számításukat. Tehát nem hiúsági<br />

kérdés, hogy az <strong>MCC</strong> – mondjuk<br />

– Erdélyben és más helyen – országon


38<br />

NYITOTTAN A VILÁGRA<br />

39<br />

belül – is több központot létesített<br />

már. Az <strong>MCC</strong> kollégiumi hálózata<br />

a megmaradás egyik záloga. Ez a<br />

modell világméretekben is egyedülálló<br />

vállalkozás, és úgy tűnik, sikeres<br />

nemzetpolitikai vállalkozás is.<br />

Ha már a vállalkozást említette,<br />

miben segíthet például az <strong>MCC</strong>,<br />

mondjuk, egy vállalkozásra készülő<br />

csíkszeredai fiatalnak, akiben<br />

azért nagy a dilemma, hogy<br />

menjen vagy maradjon.<br />

Az <strong>MCC</strong> közgazdasági képzése többek<br />

között pont ahhoz segíti hozzá a<br />

hallgatókat, hogy vállalkozzanak. Az<br />

pedig, hogy hol vállalkoznak, a szülőföldjükön,<br />

vagy máshova mennek, az<br />

nagyon nem mindegy. Kulcsfogalom<br />

az otthon maradás, ezért is lényeges,<br />

hogy az <strong>MCC</strong> mellett más, kormányzati<br />

intézmények is mindent<br />

megtegyenek ezért.<br />

Ez az intézmény mennyiben<br />

politikusképző?<br />

Itt nem megszokott politikatudományt<br />

hallgatnak a fiatalok, hanem a praktikum<br />

felől megközelítve, a politika<br />

valódi természetének megismeréséhez<br />

szükséges ismereteket és módszertant<br />

tanulhatnak. Az <strong>MCC</strong> tehát sem meghirdetett,<br />

sem titkos politikusképzést<br />

nem folytat. Az viszont kétségtelen,<br />

hogy minden intézménynek megvan<br />

a maga deklarált szemléletformálási<br />

igénye. Itt azonban nem az a cél, hogy<br />

megmondjuk a hallgatónak, hogy mit<br />

gondoljon, hanem éppen ellenkezőleg,<br />

az a feladatunk, hogy gondolkozásra<br />

késztessük minden területen, így a<br />

politikát nézve is.<br />

Az <strong>MCC</strong> kuratóriuma mire figyel<br />

különösen?<br />

Az állam elkötelezett támogatásának<br />

köszönhetően egy kisebb szervezet<br />

hamar nagy szervezeti formává nőtte<br />

ki magát. A kuratóriumban mi arra is<br />

figyelünk, hogy a hatalmas növekedés<br />

ellenére megőrizze a szervezet az<br />

eredeti szellemiségét. Hosszú távon az<br />

egész Kárpát-medencében ki kell épüljön<br />

az <strong>MCC</strong> hálózata, ezt a folyamatot<br />

pedig rendszeresen ellenőrizni kell.<br />

Tényleg az a célunk, hogy egyetlen<br />

magyar tehetség se kallódjon el! Ezért<br />

kulcskérdés, hogy külhonban is a helyi<br />

oktatókkal, szervezőkkel dolgozzunk<br />

együtt. Nem kérdés, hogy el kell jutnunk<br />

oda, hogy amit például megkap<br />

egy pesti <strong>MCC</strong>-hallgató, ugyanazt a<br />

minőséget kapja meg egy felvidéki,<br />

délvidéki vagy éppen erdélyi <strong>MCC</strong>tehetség<br />

is. Azt is látni kell, hogy a<br />

tehetséggondozás a közoktatás mellett<br />

folyik. Éppen ezért a kuratóriumnak<br />

arra is nagyon kell figyelnie, hogy<br />

vonzó programot adjunk a fiataloknak,<br />

olyan eseményeken vehessenek részt,<br />

amelyeket csak itt kaphatnak meg.<br />

Ezért örvendetes, hogy az <strong>MCC</strong>-ben<br />

rendszeresen neves külföldi oktatók<br />

előadásait hallgathatják meg.<br />

A nemzetközi viszonylatot nézve<br />

az <strong>MCC</strong> milyen szintet képvisel<br />

a tehetséggondozásban?<br />

Ez a fajta tehetséggondozás, ami nálunk<br />

folyik, máshol nincsen. Vannak<br />

azért jó példák. A török kormány is<br />

indított jóval korábban egy tehetséggondozó<br />

programot, de nem ilyen<br />

volumenűt. Ott a legtehetségesebb<br />

diákokat megpróbálták nyugati egyetemeken<br />

elhelyezni, a tanulási költségeket<br />

pedig részben a kormány viselte.<br />

Olyan program viszont, amikor saját<br />

földön képzik a tehetségeket, és nem<br />

elviszik külföldre, olyan nemigen van<br />

máshol. A szakkollégiumi rendszer<br />

egyébként magyar sajátosság.<br />

Milyen lesz az <strong>MCC</strong> 15 év múlva?<br />

Azt szeretném látni, hogy az egyik<br />

legnagyobb tekintéllyel bíró intézménye<br />

lesz az országnak addigra, a<br />

gazdasági, társadalmi, politikai utánpótlás<br />

egyik bázisa. Idővel el kell oda<br />

jutni, hogy magán-hozzájárulások is<br />

érkezzenek. Olyanok támogatására<br />

számítunk, akik fontosnak tartják a tehetségképzést<br />

és ezen belül a magyarság<br />

megmaradását. Meggyőződésem,<br />

hogy elérünk ide, s ez lesz majd a legfőbb<br />

bizonyság arra, hogy az <strong>MCC</strong>-re<br />

milyen nagy szükség van.


40 AZ <strong>MCC</strong> MŰKÖDÉSE<br />

41<br />

KÉPZÉSEK<br />

42<br />

FIATAL<br />

TEHETSÉG<br />

PROGRAM<br />

50<br />

EGYETEMI<br />

PROGRAM<br />

56<br />

A KÖZGAZDASÁGI<br />

ISKOLA ÉS<br />

MŰHELYEI<br />

64<br />

A TÁRSADALOM-<br />

ÉS TÖRTÉNELEM-<br />

TUDOMÁNYI<br />

ISKOLA ÉS<br />

MŰHELYEI<br />

72<br />

AZ <strong>MCC</strong>–<br />

MINDSET<br />

PSZICHOLÓGIAI<br />

ISKOLA ÉS<br />

MŰHELYEI<br />

78<br />

POSZT-<br />

GRADUÁLIS<br />

PROGRAMOK<br />

46<br />

KÖZÉPISKOLÁS<br />

PROGRAM<br />

52<br />

A JOGI<br />

ISKOLA ÉS<br />

MŰHELYEI<br />

60<br />

A NEMZETKÖZI<br />

KAPCSOLATOK<br />

ISKOLA ÉS<br />

MŰHELYEI<br />

68<br />

A MÉDIA<br />

ISKOLA ÉS<br />

MŰHELYEI<br />

76<br />

IRODALMI<br />

MŰHELY<br />

86<br />

AZ EGYETEMI<br />

PROGRAM<br />

HALLGATÓI<br />

94<br />

FELSŐ-<br />

OKTATÁSI<br />

EGYÜT T-<br />

MŰKÖDÉSEK<br />

100<br />

AZ <strong>MCC</strong><br />

NEMZET-<br />

STRATÉGIAI<br />

MISSZIÓ<br />

106<br />

KÖZÉLETI<br />

PROGRAMOK<br />

110<br />

NŐI<br />

KÖZÉLETI<br />

VEZETŐ-<br />

KÉPZŐ<br />

114<br />

<strong>MCC</strong><br />

VITAAKADÉMIA<br />

120<br />

ŐSZI ÉS<br />

TAVASZI<br />

AKADÉMIA<br />

98<br />

A TEHETSÉG-<br />

GONDOZÁS<br />

EGY GENERÁCI-<br />

ÓKON ÁTÍVELŐ<br />

PROGRAM<br />

102<br />

ROMA<br />

TEHETSÉG<br />

PROGRAM<br />

108<br />

ERDÉLYI<br />

POLITIKAI<br />

ISKOLA<br />

112<br />

KÁRPÁTALJAI<br />

KÖZÉLETI<br />

VEZETŐKÉPZŐ<br />

118<br />

PHD PROGRAM<br />

124<br />

EREDMÉ-<br />

NYEKBEN<br />

GAZDAG<br />

KÉPZÉSI ÉV


42 KÉPZÉSEK<br />

43<br />

FIATAL TEHETSÉG<br />

PROGRAM<br />

A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozó<br />

tevékenységének legfiatalabb korcsoportját megcélzó Fiatal<br />

Tehetség Program (FIT) 2015 őszén kezdte meg működését.<br />

Jelenleg Kárpát-medence-szerte 22 településen érhetőek el a<br />

képzések. A FIT Programban mintegy 50 munkatárs, 60 oktató<br />

és 1125 diák vesz részt.<br />

A komplex tehetséggondozó program<br />

felső tagozatos általános iskolás diákok<br />

számára kínál iskolán kívüli és a közoktatást<br />

kiegészítő, azon túlmutató<br />

képzést interdiszciplináris, gyakorlat- és<br />

élményorientált módon. A tudományterületek<br />

széles köre mellett az <strong>MCC</strong><br />

és a program egyik alappilléreként a<br />

FIT célja aktív, együtt gondolkodó,<br />

támogató diákközösségek létrehozása,<br />

a közösségi gondolkodás fontosságának<br />

továbbadása. Emellett szeretnék elérni,<br />

hogy a képzési időszak végére a diákok<br />

megtalálják az érdeklődésüknek és a<br />

képességeiknek legmegfelelőbb kibontakozási<br />

lehetőségeket, illetve széles<br />

rálátással és gyakorlati tapasztalatokkal<br />

bírjanak mindennapi világunkhoz<br />

szervesen kapcsolódó szakterületeken,<br />

és ezek mellett a későbbi tudatos pályaválasztást<br />

is elősegítsék.<br />

A FIT Program és az intézmény<br />

hosszú távú, egyénre fókuszáló célja<br />

az is, hogy diákjaik a későbbiekben<br />

közösségeik felkészült, magas színvonalon<br />

tájékozott és tettre kész tagjaiként<br />

saját területeiken hozzájáruljanak az<br />

adott közösség működéséhez, célkitűzéseik<br />

megvalósításához. E hosszú<br />

távú cél alapköveinek elhelyezését, a<br />

szemléletformálást és a korosztályhoz<br />

illeszkedő ismeretszerzést támogatja<br />

a FIT Program, majd az intézmény<br />

további képzési programjai lehetőséget<br />

kínálnak egyéni életpályájuk<br />

későbbi szakaszainak fejlesztésére<br />

a Középiskolás, majd az Egyetemi<br />

Programban is.<br />

Pécs, Miskolc, Szolnok, Veszprém,<br />

Budapest, Kecskemét, Beregszász,<br />

Sepsiszentgyörgy, Székesfehérvár<br />

és Debrecen után <strong>2021</strong> szeptemberében<br />

a FIT Program további hat<br />

magyarországi városban – Győr,<br />

Szombathely, Zalaegerszeg, Szekszárd,<br />

Szeged, Békéscsaba – és hat erdélyi<br />

helyszínen – Szatmárnémeti,<br />

Arad, Nagyvárad, Kolozsvár,<br />

Marosvásárhely, Csíkszereda – bővült<br />

képzési központtal. Hamarosan<br />

Nyíregyházán is elindul a képzés, így<br />

<strong>2022</strong>. szeptembertől már 23 városban<br />

támogatja a FIT a tehetséges diákokat.<br />

A FIT Programra – ahogy a Mathias<br />

Corvinus Collegium minden képzésére<br />

– jellemző a nagy fokú szellemi<br />

szabadság, függetlenség. Oktatási<br />

tevékenységükben kizárólag a szakmai-pedagógiai<br />

szempontok érvényesülnek,<br />

a tehetséggondozást, a teljes<br />

élet elérését, az egyéni kiteljesedést<br />

tartják szem előtt. A program pedagógiája<br />

a learning by doing, a cselekedve<br />

tanulás elvét és az élménypedagógiát<br />

helyezi középpontba. A diákok a<br />

képzéseken a nemformális edukáció<br />

eszközeivel, a tantermi oktatásban<br />

nehezebben megvalósítható munkaformákkal<br />

(páros és csoportmunka,<br />

projektfeladatok stb.) találkozhatnak,<br />

és a szakemberek nagy hangsúlyt<br />

fektetnek a játékosságra. A képzés<br />

blended learning, vagyis a kombinált<br />

oktatás alapján működik, a kontaktalkalmakat<br />

e-learning-tananyagok<br />

támogatják. A diákok így saját időbeosztásuknak<br />

megfelelően, rugalmas,<br />

de jól strukturált keretek között<br />

egyénileg is elmélyülhetnek a képzési<br />

alkalmakon szerzett ismeretekben.<br />

Ezt korosztályra szabott, változó<br />

nehézségű játékos feladatok és összefoglaló<br />

videók biztosítják. A programban<br />

részt vevő diákok egy részének<br />

angoltanár tart heti rendszerességgel<br />

a tanév időszakában beszédcentrikus<br />

angolórát az oktatási központokban,<br />

az aktuális tanévre a regionális központ<br />

munkatársaival előre egyeztetett<br />

időpontokban. A gyermekek foglalkozásait<br />

olyan szakemberek vezetik,<br />

akik a területükön való magas fokú<br />

elméleti jártasságon túl gyakorlati


44 KÉPZÉSEK<br />

45<br />

FIT-KÖZPONTOK<br />

Szombathely<br />

Veszprém<br />

Zalaegerszeg<br />

Győr<br />

Pécs<br />

Budapest<br />

Székesfehérvár<br />

Szekszárd<br />

tapasztalatokkal és oktatói gyakorlattal<br />

rendelkeznek.<br />

Az idei képzési évet a kiválasztással, a<br />

felvételt nyert ötödikesek és tapasztalt<br />

6., 7., 8. évfolyamosok csapatépítő<br />

programjaival nyitották, majd minden<br />

évfolyam számára elkezdődtek az<br />

úgynevezett FIT-szombatok. A tanév<br />

során évfolyamonkénti bontásban olyan<br />

témakörökkel ismerkedhettek meg<br />

részletesebben is a fiatalok, mint például<br />

a pénzügyi tudatosság, az internethasználat,<br />

a matematika, természettudományos<br />

kísérletek, média- és filmes<br />

ismeretek, digitális média, jövőkutatás<br />

Kecskemét<br />

Szolnok<br />

Szeged<br />

Miskolc<br />

Békéscsaba<br />

Arad<br />

Nyíregyháza<br />

Debrecen<br />

Nagyvárad<br />

Beregszász<br />

és űrfizika, a drónok világa vagy az<br />

egészségügyi tudatosság. Minden<br />

évfolyam esetében különös figyelmet<br />

fordítottak a szakemberek a személyiségfejlődésre<br />

az úgynevezett Develent<br />

kurzusok során. A tavaszi félévben<br />

ismét megrendezték a FIT Kaland<br />

Tehetségversenyt, amelyen negyedikes<br />

diákok mérethették meg magukat, és<br />

kóstolhattak bele a Fiatal Tehetség<br />

Program inspiráló világába. A tanévet<br />

két, kalandokkal, közösségi élményekkel<br />

és izgalmas kihívásokkal teli táborral<br />

zárták. Minden képzési központ<br />

különös hangsúlyt fektetett idén<br />

Szatmárnémeti<br />

Kolozsvár<br />

Marosvásárhely<br />

Csíkszereda<br />

Sepsiszentgyörgy<br />

is a szülőkkel való együttműködésre.<br />

A nagy sikerű Szülők Akadémiája<br />

eseményein számos kiváló szakember<br />

segített a FIT-es és érdeklődő szülőknek<br />

eligazodni a gyermeknevelés<br />

ösvényein. A FIT Programban jelenleg<br />

mintegy 50 munkatárs, 60 oktató és<br />

1125 diák vesz részt. A tervek szerint<br />

2025-ig több mint 3500 diák bevonását<br />

tervezik 35 településen.<br />

A FIT PROGRAM KÖZPONTI VEZETŐSÉGE<br />

A programot Fehérpataky Balázs igazgató vezeti. A szakember fogja össze<br />

a regionális központok szakmai és operatív munkáját, illetve felelőssége a<br />

program eredményes működése és fejlesztése. Az oktatás számos területén<br />

dolgozott korábban, tanárként, gimnáziumigazgatóként, oktatási vitarendező<br />

szakemberként, valamint egyebek mellett iskolai tehetséggondozással<br />

foglalkozó projektet is vezetett. Oktatásfejlesztőként szakterülete az iskolai<br />

konfliktuskezelés és a bullying jelenségének kezelése. Jelenleg közoktatási<br />

vezetőképző trénerként is dolgozik a PPKE felnőttképzési programjában,<br />

valamint sok tapasztalatot szerzett fiatalok közösségszervezésében és táboroztatásában.<br />

Szabadidejében szívesen sportol, túrázik, hegyet mászik<br />

és motorozik. A központi vezetőség további tagjai: Baumgartner Eszter<br />

vezető oktató, Mellen Krisztina vezető programkoordinátor, Pálinkás<br />

Judit pénzügyi koordinátor, Tóth Barbara programkoordinátor, Szabó L.<br />

Edina szakmai koordinátor és Takáts Bálint oktatásszervezési asszisztens.<br />

A FIT PROGRAM KURZUSAI:<br />

5. évfolyam: Develent, Környezettudatosság és természetvédelem,<br />

Internethasználati tudatosság, Média- és filmes ismeretek, Egészségügyi<br />

tudatosság I., Pénzügyi tudatosság I., A robotok világa, Művészet és<br />

matematika, Természettudományos kísérletek<br />

6. évfolyam: Develent, A drónok világa, Bioszkaland, Pénzügyi tudatosság<br />

II., Digitális média, Egészségügyi tudatosság II., Rejtélyes építészet,<br />

Jövőkutatás, Űrfizika, A színház világa<br />

7. évfolyam: Develent, A jövő útjain, Pénzügyi tudatosság III.,<br />

Kreatív írás I., Fantasztikus fizika, Érzelmek labirintusa,<br />

Történelmi nyomozások, Egészségügyi tudatosság III.,<br />

Etológia – állati kalandok<br />

8. évfolyam: Develent, A város alkotója, Mi a pálya?<br />

– Pályaorientáció, Világvallások nyomában,<br />

Kortárs művészet, Képes történelem, Kreatív írás<br />

II., Egészségügyi tudatosság IV., Test és tudat,<br />

Az élő beszéd művészete


46 KÉPZÉSEK<br />

47<br />

KÖZÉPISKOLÁS PROGRAM<br />

Az <strong>MCC</strong> 2002-ben indult Középiskolás<br />

Programja (KP) társadalomtudományos<br />

tehetséggondozó képzést kínál a<br />

középiskolás korosztály legtehetségesebb<br />

diákjai számára. Az iskola mellett végezhető<br />

ingyenes képzés személyes készségfejlesztő<br />

alkalmakon és távoktatáson alapul, <strong>2022</strong><br />

tavaszára pedig már 24 helyen érhető el<br />

a Kárpát-medencében, mintegy 3500 KP-s<br />

fiatal tehetség fejlődését segítve.<br />

A programba bármilyen típusú középiskola<br />

bármely évfolyamáról lehet<br />

jelentkezni, akár tanév közben is. A<br />

képzés költségeit az <strong>MCC</strong> finanszírozza<br />

a felvételit sikeresen teljesítő<br />

diákok számára. A KP célja, hogy a<br />

középiskolai tananyagot kiegészítve<br />

segítse a pályaválasztást, felkészítse<br />

a diákokat a sikeres továbbtanulásra,<br />

és támogatást nyújtson egy hosszabb<br />

távú karrierút tervezéséhez. A képzési<br />

tematika azokra a témakörökre<br />

és készségekre fókuszál, amelyek a<br />

középiskolai oktatás kereteiben kevéssé<br />

jelennek meg, de az egyetemi<br />

kurzusoknak már részét képezhetik.<br />

A KP lehetővé teszi a programok<br />

közötti átjárhatóságot az <strong>MCC</strong> képzési<br />

vertikumában: a Fiatal Tehetség<br />

Programot (FIT) elvégző nyolcadikos<br />

diákok számára további rugalmas képzési<br />

utakat ajánl a középiskolás évekre,<br />

míg az érettségihez közeledő KP-s<br />

évfolyamoknak belépési lehetőséget<br />

kínál a Juniorképzésbe, az Egyetemi<br />

Program (EP) első évének oktatási<br />

programjába.<br />

A Középiskolás Program alappillérei<br />

között vannak a szombati, intenzív<br />

képzési alkalmak (ún. KPszombatok),<br />

a KP-klubdélutánok, az<br />

e-learning-kurzusok, a beszédkészség-fejlesztő<br />

idegen nyelvi kurzusok, a<br />

tehetségtáborok, valamint a KP+ túrák<br />

KÖZÉPISKOLÁS PROGRAM-<br />

KÖZPONTOK<br />

Szombathely<br />

Veszprém<br />

Zalaegerszeg<br />

Győr<br />

Pécs<br />

Budapest<br />

Székesfehérvár<br />

Szekszárd<br />

és egyéb pályázati<br />

lehetőségek. A<br />

program egy olyan<br />

rugalmas, az egyéni<br />

tanulási utakat<br />

támogató fejlődési<br />

lehetőséget biztosít a<br />

középiskolások számára,<br />

amiben a diák egyéni érdeklődése<br />

és motivációi alapján<br />

válogathatja össze a képzési tematikát.<br />

Eközben folyamatos ösztönzést<br />

kap arra vonatkozóan, hogy önmaga<br />

és a saját fejlődése érdekében vállaljon<br />

feladatokat, és ezzel együtt felelősséget<br />

is. A tematikusan gazdag és egyénileg<br />

összeállítható képzési tartalom segíti<br />

a serdülőkori személyiségfejlődést és<br />

fejleszti az önismeretet. A tréningeken<br />

az olyan, hétköznapokban is hasznosítható,<br />

gyakorlatias készségeket<br />

fejlesztik, mint például az általános<br />

kommunikációs készségek, a vitaés<br />

érveléstechnika vagy a hatékony<br />

tanulás.<br />

A KP-szombatok személyes jelenlétre<br />

épülő, havonta megrendezett szakmai<br />

napok, amelyek szinte mindig telt<br />

házzal működnek, így átlagosan mintegy<br />

140 középiskolás jelenik meg az<br />

országos rendezvényen. Az események<br />

témáit a legkülönbözőbb társadalomtudományi<br />

területek adják aktuális<br />

világeseményekre is reflektálva, hogy<br />

Kecskemét<br />

Szolnok<br />

Szeged<br />

Miskolc<br />

Békéscsaba<br />

Arad<br />

Nyíregyháza<br />

Debrecen<br />

Beregszász<br />

Szatmárnémeti<br />

Nagyvárad<br />

Kolozsvár<br />

A KÖZÉPISKOLÁS<br />

PROGRAM (KP) KÖZ-<br />

PONTI VEZETŐSÉGE<br />

A programot Wittmann Zsolt<br />

igazgató vezeti, aki mintegy 10<br />

éves <strong>MCC</strong>-s pedagógiai és szervezési<br />

tapasztalattal rendelkezik.<br />

Fő feladata az országos, valamint<br />

regionális központok és <strong>MCC</strong>-s<br />

képviseletek szakmai munkájának<br />

koordinálása. A szakember felel<br />

továbbá a képzési program folyamatos<br />

fejlesztéséért is. Emellett a<br />

külhoni képzési központok stratégiai<br />

támogatása, valamint az<br />

új városokban megnyíló képzési<br />

központokkal kapcsolatos feladatok<br />

is az igazgatósághoz tartoznak.<br />

Szabadidejében a társasjátékok<br />

és a kosárlabda szerelmese, így<br />

nem véletlen, hogy a szakmájában<br />

is keresi a gamification, a<br />

játékosítás lehetőségeit. Munkáját<br />

igazgató-helyettesként Vigassyné<br />

Asztalos Anikó segíti, míg a program<br />

szakmai tartalmáért egy 4<br />

főből álló vezető oktatói csapat<br />

felel. A Középiskolás Program<br />

országos központját egy további 6<br />

fős szervezőcsapat alkotja, amely<br />

4 fő programkoordinátorból,<br />

valamint 2 fő irodavezetőből áll.<br />

Marosvásárhely<br />

Székelyudvarhely<br />

Csíkszereda<br />

Sepsiszentgyörgy


48 KÉPZÉSEK<br />

49<br />

AZ E-LEARNING-KURZUSOKRA<br />

JELENTKEZŐK SZÁMA (FŐ/KURZUS)<br />

2500<br />

2000<br />

„Nagyon kreatív és<br />

célratörő társaság,<br />

az ember azonos<br />

gondolkodásmódú és<br />

értékrendű közegben<br />

találja magát.”<br />

– Dóra, 16 éves<br />

budapesti középiskolás<br />

„Rengeteg értékes<br />

emberrel barátkoztam<br />

össze a nyári táborban a<br />

többiek nyitottságának<br />

és a jól megszervezett<br />

csapatprogramoknak<br />

köszönhetően. A szakmai<br />

programok nagyon sokat<br />

segítettek az egyetemi<br />

döntéshozatalban.”<br />

– Judit, 14 éves debreceni<br />

középiskolás<br />

„Mind a kurzusok,<br />

mind a programok,<br />

mind pedig a közösség<br />

hatalmas lehetőség a<br />

fejlődésre számos téren,<br />

az előadói készségektől<br />

kezdve egészen a<br />

csapatmunkáig.”<br />

– István, 15 éves<br />

miskolci középiskolás<br />

A KÖZÉPISKOLÁS PROGRAM<br />

E-LEARNING-KURZUSAI:<br />

1500<br />

1000<br />

500<br />

0<br />

560<br />

2019/20.<br />

ŐSZ<br />

862<br />

2019/20.<br />

TAVASZ<br />

787<br />

2020/21.<br />

ŐSZ<br />

963<br />

2020/<strong>2021</strong>.<br />

TAVASZ<br />

2027<br />

<strong>2021</strong>/<strong>2022</strong>.<br />

ŐSZ<br />

KárPit − a Középiskolás Program<br />

irodalmi, művészeti folyóírata<br />

Közgazdaságtan,<br />

Modern kori történelem,<br />

Nemzetközi kapcsolatok,<br />

Társadalmi tanulmányok,<br />

Pszichológia, Jog, Íráskészség,<br />

Academic Writing,<br />

Irodalom másképp,<br />

Történelem/Írás<br />

KárPit<br />

SZÖVEG A SZÖVETEN <strong>2022</strong> TAVASZ<br />

A Mathias Corvinus Collegium Középiskolás<br />

Programjának irodalmi, művészeti folyóirata<br />

I. évfolyam 1. szám<br />

minden diák találjon az érdeklődési<br />

területének megfelelő programot.<br />

A klubdélutánokon heti rendszerességgel,<br />

16 héten keresztül szervezett<br />

alkalmakon minden képzési központ<br />

több programlehetőséggel készül a<br />

tanulók számára, így például előadásokkal<br />

és tréningekkel, filmklubbal,<br />

kulturális programokkal, társasjátékozással<br />

vagy vitaesttel. Ezzel a<br />

rendezvénnyel a programban lévő<br />

minden diáknak biztosítja az <strong>MCC</strong> a<br />

heti szintű találkozást és lehetőséget<br />

a szakmai fejlődésre.<br />

Az <strong>MCC</strong> mindig is fontosnak tartotta<br />

az idegen nyelvi képzéseket, ez<br />

a Középiskolás Programban is megjelenik.<br />

Az intézmény <strong>2021</strong> őszétől<br />

a nyelvtanulás lehetőségét minden<br />

képzési központban biztosítja angol<br />

és német nyelvből, heti rendszerességgel<br />

(2×90 perces időtartamban),<br />

kis csoportokban való munkában.<br />

A nyelvi kurzusok a gyakorlatban<br />

használható nyelvtudás megszerzését<br />

ösztönzik.<br />

A képzésben fontos szerepet kapnak<br />

az olyan online kurzusok, mint például<br />

a Társadalmi tanulmányok, a<br />

Nemzetközi kapcsolatok, a Pszichológia<br />

vagy a Jog. Népszerűségüket jól jelzi,<br />

hogy az előző évekhez képest az e-learning-kurzusokra<br />

jelentkező diákok<br />

száma megsokszorozódott, az idei<br />

tanévben már 2027 diák jelentkezett<br />

ezekre.<br />

Az <strong>MCC</strong> Középiskolás Programja<br />

mindezek mellett nemzetközi utak<br />

szervezésével, túrákon és kirándulásokon<br />

való részvételi lehetőséggel<br />

is színesíti a középiskolások életét.<br />

Az első nemzetközi tanulmányi<br />

utat <strong>2021</strong> telén szervezték, ami<br />

Frankfurtot, Brüsszelt és Londont<br />

is érintette. A kirándulás elsődleges<br />

célja az ismeretek és a látókör<br />

bővítése volt gazdasági és brexit<br />

témakörökben.<br />

A diákok országos pályázatokba<br />

is bekapcsolódhatnak, valamint a<br />

Középiskolás Programban kiemelt<br />

jelentősége van a diákprojektnek,<br />

amelyben a tanulók a tanult ismereteket<br />

és az elsajátított készségeket<br />

a gyakorlatban is kipróbálhatják.<br />

A diákok kreativitását mutatja a<br />

KárPit című negyedéves, irodalmi,<br />

művészeti folyóirat megjelenése is,<br />

amit az irodalom modulért felelős<br />

vezető oktató főszerkesztőségi<br />

munkája segít. A teljes mértékben<br />

<strong>MCC</strong>-s diákok által szerkesztett folyóirat<br />

művészeti igénnyel azt kívánja<br />

bemutatni, hogy a tehetség nem<br />

ismer sem határokat, sem életkort.<br />

Hasonló diákprojektként működik<br />

az Országgyűlési Hivatal programjához<br />

kapcsolódó Demokráciajáték,<br />

amelyben egy komoly csoportos<br />

felkészülést követően szereposztás<br />

alapján szimulálnak egy törvényalkotási<br />

folyamatot.


50 KÉPZÉSEK<br />

51<br />

EGYETEMI PROGRAM<br />

– A JUNIORKÉPZÉSTŐL<br />

A POSZTGRADUÁLIS<br />

A felsőoktatásba jelentkezők és az abban<br />

részt vevő fiatal tehetségek számára kínál<br />

egyedülálló képzési lehetőséget az <strong>MCC</strong><br />

Egyetemi Program, amely Budapest<br />

és Kolozsvár mellett <strong>2021</strong> szeptemberétől<br />

már öt vidéki egyetemvárosban<br />

– Debrecenben, Győrben, Miskolcon,<br />

Pécsett és Szegeden – is elérhető. A<br />

programra az elmúlt időszakban egyre<br />

többen jelentkeztek, jelenleg mintegy 350<br />

EP-s diák tanul az intézménynél.<br />

Az <strong>MCC</strong> Egyetemi Programja moduláris<br />

felépítésű, vagyis a három nagyobb<br />

képzésformát egymástól függetlenül,<br />

külön-külön is elvégezhetik a hallgatók.<br />

Az intézmény a diákokat folyamatosan<br />

mentorálja, készségeiket és képességeiket<br />

egyénileg is fejleszti, valamint az elméleti<br />

tudás átadása mellett gyakorlati tapasztalatszerzésre<br />

is ad nekik lehetőséget. A<br />

diákok neves külföldi professzoroktól,<br />

szerzőktől, vállalati és kormányzati döntéshozóktól<br />

hallgathatnak előadásokat,<br />

PROGRAMOKIG<br />

A Mathias Corvinus Collegium Egyetemi Program (EP) a<br />

felsőoktatásban tanuló elsőéveseknek meghirdetett, egyéves<br />

Juniorképzésből, a másod- és harmadéveseknek szóló, kétéves<br />

iskolarendszeri képzésből, a mesterképzésen lévőket célzó,<br />

szintén kétéves Vezetőképző Akadémia kurzusaiból és különböző<br />

posztgraduális képzési lehetőségekből áll. A programban – amely<br />

egyelőre a fővárosban, öt vidéki nagyvárosban és Kolozsváron<br />

érhető el – mintegy 350-en végeztek az idei képzési évben.<br />

ami önmagában is rangot és exkluzivitást<br />

kölcsönöz az <strong>MCC</strong> Egyetemi<br />

Programjának, amely emellett támogatja<br />

a hallgatók megjelenését különböző versenyeken,<br />

konferenciákon, és hazai, valamint<br />

külföldi ösztöndíjjal is jutalmazza<br />

a legtehetségesebbeket.<br />

Az Egyetemi Program első állomása<br />

a Juniorképzés, amelyre a középiskolai<br />

tanulmányaikat az adott évben befejező<br />

diákok jelentkezhetnek. A képzés célja,<br />

hogy magas színvonalú, közös nevezőre<br />

hozott alaptudást kínáljon a diákoknak,<br />

amit tanulmányaik és karrierútjuk<br />

során magabiztosan használhatnak. A<br />

képzés a hatékony és nyitott gondolkodásmód<br />

kialakítására, valamint az<br />

írásbeli és szóbeli készségek fejlesztésére<br />

törekszik. Az első tanév végére minden<br />

diáknak felsőfokú angol nyelvtudással<br />

kell rendelkeznie, amihez az <strong>MCC</strong><br />

ingyenes nyelvórákkal biztosítja a<br />

felkészülést.<br />

Az első tanév kurzusai közé tartozik a<br />

formális és informális logika, a politikai<br />

filozófia, a mikro- és makroökonómia,<br />

valamint az érveléstechnika, vitakultúra.<br />

Az <strong>MCC</strong> iskolarendszeri képzésének célja,<br />

hogy diákjainak egy-egy szakterületen<br />

elmélyült és biztos szakmai alapot nyújtó<br />

elméleti és gyakorlati ismereteket, egyéni<br />

fejlesztést és sajátos szemléletmódot adjon.<br />

Az <strong>MCC</strong>-ben folyó, a hagyományos<br />

felsőoktatást jól kiegészítő, kis csoportos,<br />

azon belül is személyre szabott,<br />

interdiszciplináris képzés hiánypótló<br />

Magyarországon, de Európában is ritkaságszámba<br />

megy. Jelenleg a diákok<br />

hat iskolába jelentkezhetnek, ezek a<br />

Jogi Iskola, a Nemzetközi Kapcsolatok<br />

Iskola, a Közgazdasági Iskola, a Média<br />

Iskola, az <strong>MCC</strong>–Mindset Pszichológia<br />

Iskola, valamint a Társadalom- és<br />

Történelemtudományi Iskola.<br />

Angolszász modell alapján az iskolák<br />

műhelyekre tagozódnak, ahol az iskola- és<br />

Az Egyetemi Program igazgatója<br />

Gacsályi-Varga Éva, aki<br />

magyar nyelv és irodalom szakos<br />

tanári, művelődésszervező<br />

és bábszínész diplomával rendelkezik.<br />

A szakember fontos<br />

feladatának tartja, hogy segítse<br />

a hallgatókat a mindennapokban,<br />

és támogassa az Egyetemi<br />

Programban való munkájukat,<br />

fejlődésüket, hogy megmutathassák<br />

és kibontakoztathassák a<br />

bennük rejlő tehetséget, illetve<br />

megvalósíthassák céljaikat.<br />

Havasi Benigna akadémiai<br />

igazgató nemzetközi tanulmányokból,<br />

politológiából szerezte<br />

alapdiplomáit, valamint politikatudományokból<br />

mesterdiplomáját.<br />

Jelenleg az ELTE<br />

Politikatudományi Doktori<br />

Iskolájának doktorjelöltje.<br />

Az általa vezetett Akadémiai<br />

Igazgatóság az <strong>MCC</strong> tudományos<br />

és kutatási tevékenységének<br />

felügyeletéért, valamint az<br />

iskolák és műhelyek szakmai<br />

koordinálásáért felel. Szintén az<br />

igazgatóság működteti az <strong>MCC</strong><br />

PhD Programját, Posztdoktori<br />

Könyvkiadási Programját, a<br />

Műhelytagság Programot, valamint<br />

a Junior Kutatói<br />

Programot.<br />

Gacsályi-Varga Éva<br />

EGYETEMI PROGRAM-<br />

KÖZPONTOK<br />

Győr<br />

Pécs<br />

Budapest<br />

műhelyvezetők, valamint a folyamatosan<br />

bővülő kutatótanári gárda előadásokat,<br />

konferenciákat szervez, tudományos<br />

kutatásokat koordinál, részt vesz az <strong>MCC</strong><br />

könyvkiadási programjában, publikál, és<br />

a médianyilvánosságon keresztül részt<br />

vesz a világban és a Magyarországon<br />

zajló folyamatok szakértő elemzésében és<br />

közérthető értelmezésében. Az iskolákat<br />

neves magyar szakemberek, akadémikusok,<br />

valamint a felsőoktatásban nagy<br />

múlttal rendelkező oktatók vezetik.<br />

Az <strong>MCC</strong> iskoladiplomájának megszerzése<br />

mérföldkő az egyetemi hallgató<br />

és az <strong>MCC</strong> életében egyaránt. Túl a<br />

hagyományos egyetemi pályafutás<br />

felén a diákokat már nem<br />

a közösen megszerezhető<br />

tudás, hanem<br />

az egyedi életút<br />

megtalálása<br />

Havasi Benigna<br />

Szeged<br />

Miskolc<br />

Debrecen<br />

Kolozsvár<br />

motiválja. Számukra kínálnak az <strong>MCC</strong><br />

posztgraduális képzései olyan lehetőségeket,<br />

amelyek személyes igényeikhez<br />

igazodva biztosítanak továbblépési lehetőséget<br />

szakmai és emberi értelemben<br />

egyaránt.<br />

A Műhelytagság Program a kutatói,<br />

elemzői életpályát választók számára<br />

nyújt ugródeszkát. Ez a pálya folytatható<br />

tovább a Junior Kutatói Program keretében.<br />

A Vezetőképző Akadémia mindenki<br />

számára javasolt, akik gazdasági,<br />

közéleti vagy kulturális szervezetekben<br />

szeretnének irányító, vezető szerepet<br />

betölteni, végül pedig a Janus Pannonius<br />

Programévet azoknak javasolja az<br />

<strong>MCC</strong>, akik szeretnék egy évig<br />

a lehető legszélesebb körben kihasználni<br />

a tehetséggondozó<br />

intézmény nyújtotta lehetőségeket.<br />

Ezen képzések<br />

közül legalább kettőt kell<br />

elvégezni a posztgraduális<br />

diploma megszerzéséhez.<br />

Az Egyetemi Program<br />

május 9-i évzáróján<br />

mintegy 350<br />

végzett hallgató<br />

vehetett át oklevelet<br />

az <strong>MCC</strong><br />

Tas vezér utcai<br />

központjában<br />

rendezett ünnepségen.


52<br />

KÉPZÉSEK<br />

53<br />

A JOGI ISKOLA ÉS MŰHELYEI<br />

A Jogi Iskola a világra nyitott és tettre kész joghallgatók<br />

és jogászok közösségeként arra törekszik, hogy kiterjedt<br />

társadalmi kapcsolatokkal és társadalmi elkötelezettségekkel<br />

bíró hallgatókat készítsen fel a sikeres jogászi pályára. Egy<br />

többéves, átfogó szakmai képzési, tehetséggondozási rendszert<br />

működtet, amely tartalmasan teljesíti ki az egyetemi oktatást.<br />

A feladatközpontú, a gyakorlatra irányuló alkalmak éppen úgy a<br />

képzés részeit jelentik, mint a tudományos, elméleti tűnődések.


54<br />

Nagyon tevékeny, diákkezdeményezésekben,<br />

szakmai és baráti<br />

eszmecserékben gazdag képzési<br />

évet tudhat maga mögött a Jogi<br />

Iskola, amely öt műhelyre tagozódik.<br />

A Nemzetközi Jogi Műhely<br />

a nemzetközi jog Magyarország<br />

számára is alapvető fontosságú,<br />

mélyebb összefüggéseit igyekszik<br />

feltárni és megvizsgálni. Kiemelt<br />

figyelmet fordít a szuverenitás szerepére,<br />

jelentőségére és az állam<br />

közérdekvédelmi szabályozásának<br />

lehetőségeire a nemzetközi gazdasági<br />

kapcsolatok jogának területén.<br />

A műhelymunkák során terítékre<br />

kerül mindemellett a nemzetközi jog<br />

és a nemzeti alkotmányok viszonyrendszere,<br />

valamint a kereszténység<br />

és a nemzetközi jog kölcsönhatása is.<br />

A műhely vezetője Lénárd Sándor<br />

jogász, MBA szakos közgazdász, aki<br />

korábban a Pázmány Péter Katolikus<br />

Egyetemen, valamint ösztöndíjjal<br />

a dániai Aarhus Universityn végzett<br />

kutatómunkát. Dolgozott az<br />

Alkotmánybíróságon főtanácsadóként,<br />

az Európai Parlamentben pedig<br />

szakmai tanácsadóként, több nemzetközi<br />

jogi és társadalomtudományi<br />

témájú kötet fordítója és szerkesztője.<br />

Jelenlegi kutatásai átfogják az emberi<br />

jogok nemzetközi jogi védelmének,<br />

illetve a nemzetközi gazdasági kapcsolatok<br />

jogának kihívásait, az állam<br />

közérdekvédelmi szabályozásának<br />

szerepét a gazdasági globalizációban,<br />

valamint a nemzetközi bírói és más<br />

vitarendező fórumok jogértelmező<br />

módszereit és tevékenységét.<br />

A Büntetőjogi Műhely is több részterülettel<br />

foglalkozik, ilyen például<br />

az összehasonlító büntetőjog, a nemzetközi<br />

bűnügyi együttműködés,<br />

az EU-büntetőjog növekvő szerepe,<br />

valamint a globalizációval kapcsolatos<br />

büntetőjogi kérdések, de szerepet kap<br />

a képzésben a kiberbűnözés, a pénzmosás,<br />

a környezetvédelmi büntetőjog<br />

vagy a mesterséges intelligencia<br />

szerepe a büntetőjogban. A műhely<br />

vezetője Csuri András, aki a Szegedi<br />

Tudományegyetemen szerezett doktori<br />

fokozatot, később a freiburgi Max<br />

Planck Intézet, valamint a bécsi és az<br />

utrechti egyetemek jogi karának volt<br />

tudományos munkatársa, és <strong>2022</strong>-ben<br />

csatlakozott az <strong>MCC</strong>-hez. Fő kutatási<br />

területei közé tartozik az összehasonlító<br />

büntetőjog, az uniós büntetőjog<br />

és a fiatalkorúak igazságszolgáltatása.<br />

Mernyei Ákos Varga István Sulyok Márton Sándor Lénárd Szőnyi László Gyula<br />

A Magánjogi Műhely célkitűzése<br />

az összehasonlító szemléletmód elméleti<br />

megalapozása és gyakorlati<br />

hasznosulása a magánjogi jogalkotás,<br />

jogalakítás és jogvitarendezés egyes<br />

területein. Mindez a magánjog és a<br />

nemzetközi magánjogi eljárásjog-tudomány<br />

és -gyakorlat homlokterében<br />

lévő kérdések tárgyalásával<br />

a polgári igazságszolgáltatás és az<br />

igazságszolgáltatási jogalkotás és<br />

Nagypál Szabolcs<br />

jogalkalmazás minőségi fejlesztését,<br />

a nemzetközi versenyképességét és a<br />

külföldi befektetői bizalmat egyaránt<br />

szolgálja. A műhely vezetője Varga<br />

István professzor, az ELTE Polgári<br />

Eljárásjogi Tanszékének tanszékvezető<br />

egyetemi tanára, a magánjogi<br />

jogvitarendezésre specializálódott<br />

gyakorló ügyvéd, a polgári peres és<br />

választottbírósági eljárásjog nemzetközileg<br />

elismert szaktekintélye. A<br />

műhely kutatótanára Mernyei Ákos,<br />

akinek kutatási területe az Európai<br />

Unió joga, valamint a nemzetközi<br />

jogvitarendezés szabályozása, különösen<br />

a nagy értékű külföldi működő<br />

tőke beáramlásával összefüggő beruházások<br />

védelmének kérdései nemzetközi,<br />

európai uniós és különböző<br />

nemzeti jogok alapján. 2010 óta oktat<br />

az ELTE Állam- és Jogtudományi<br />

Karán, 2019 óta pedig a Nemzeti<br />

Közszolgálati Egyetemen is.<br />

A Közjogi Műhely kutatási kínálatán<br />

keresztül a hazai, európai és nemzetközi<br />

közjog – elsősorban az alkotmányjoggal<br />

összefüggő – területein kíván rávilágítani<br />

arra, hogy az állami szintek szabályozása<br />

és ezek együttműködése más<br />

jogrendszerekkel hogyan képes gazdagítani<br />

a többszintű világban a nemzeti<br />

szintek szerepével és fontosságával<br />

kapcsolatos tudományos párbeszédet. A<br />

műhely vezetője Sulyok Márton jogász,<br />

angolszász jogi szakértő és jogi szakfordító,<br />

a Szegedi Tudományegyetem<br />

Állam- és Jogtudományi Kar Közjogi<br />

Intézetének adjunktusa, valamint a Kar<br />

angol nyelvű nemzetközi tanulmányok<br />

mesterképzésének vezetője.<br />

A Jog és Társadalom Műhely tudományközi<br />

megközelítést alkalmaz,<br />

amelynek során találkozót ad egymásnak<br />

a jogtudomány (társadalomtudomány),<br />

a teológia (vallástudomány) és<br />

a bölcsészettudomány (filmművészet).<br />

A három fő irány ennek megfelelően<br />

jelenleg a kereszténység és az emberi<br />

jogok (különösen a vallásszabadság)<br />

vizsgálata; a vallásközi párbeszéd; valamint<br />

a film és a társadalom viszonya.<br />

A műhely vezetője Nagypál Szabolcs<br />

iskolavezető, oktatója Szőnyi László<br />

Gyula, aki húsz éve tanít történelmet,<br />

irodalmat és médiát a közoktatásban.<br />

Az elmúlt tíz évben a Vörösmarty<br />

Mihály Gimnáziumban néhány kollégájával<br />

létrehozták és működtetik az<br />

ország egyik legkeresettebb médiatagozatát.<br />

Tankönyvek és okostantermek<br />

tananyagfejlesztője, tanártovábbképzések<br />

oktatója, de évekig újságíróként is<br />

dolgozott. Nagypál Szabolccsal 2019<br />

nyarán kezdtek rádióműsort Tekercs<br />

és Tekintet címmel, amiben a filmművészet<br />

legelismertebb alkotásairól<br />

beszélgetnek; a műsor időközben több<br />

tízezres YouTube-csatornává nőtt.<br />

A Jogi Iskola vezetője Nagypál<br />

Szabolcs jogász, teológus és bölcsész.<br />

Az állam- és jogtudományok területén<br />

elsősorban társadalomelméleti, államés<br />

jogbölcseleti, filozófiai és jogászi<br />

etikai kérdésekkel foglalkozik, doktori<br />

(PhD-) dolgozatát a közvetítés (mediáció)<br />

és a szelíd viszálykezelés témakörében<br />

védte meg. Jelenleg könyvet<br />

ír a kereszténység és az emberi jogok<br />

kapcsolatáról, különös tekintettel a<br />

vallásszabadságra. Római katolikus<br />

teológusként számos kötet szerzője és<br />

szerkesztője magyar és angol nyelven,<br />

elsősorban az ökumenikus, valamint a<br />

vallásközi párbeszéd területén, másik<br />

doktori (PhD-) dolgozatát is ebben a<br />

témakörben írta.<br />

ÍZELÍTŐ A JOGI ISKOLA KURZUSAIBÓL:<br />

• Varga István: Összehasonlító szemléletmód a jogalakítás és a jogvitamegoldás<br />

területein<br />

• Nagypál Szabolcs: Ki az értelmiség?<br />

• Sándor Lénárd: Állam és egyén a nemzetközi jogban<br />

• Mernyei Ákos: Versenyjog: Az EU joga élőben<br />

• Sulyok Márton: Közjogi műhelymunka<br />

• Szabó Judit: Büntetőjogi műhelymunka<br />

• Jancsó András: Keresztény államelméletek<br />

• Szőnyi László Gyula – Nagypál Szabolcs: A magyar társadalom<br />

(1989–) filmen<br />

• Paul Gilfillan: Sociology of Religion<br />

• Huub Ruel: Corporate Governance and Catholic Social Teaching


56 KÉPZÉSEK<br />

57<br />

A KÖZGAZDASÁGI<br />

ISKOLA ÉS MŰHELYEI


58 KÉPZÉSEK<br />

A magyar gazdasági szakemberek utánpótlását és így a magyar<br />

gazdaság megerősödését segíti elő az <strong>MCC</strong> Közgazdasági<br />

Iskola, amely az idei képzési évben már négy műhellyel látja el<br />

képzési-kutatási feladatát. Az egyre bővülő kurzusok során olyan<br />

témákat érintenek a szakemberek, mint például az energetikai<br />

szektor átalakulása, a vállalkozások finanszírozásának kérdései<br />

vagy Magyarország lehetőségei a gyógyszeriparban.<br />

Kovács Zoltán<br />

Cséfalvay Zoltán<br />

Az iskola a kurzusokkal azt szeretné<br />

elérni, hogy a hallgatói széles körű<br />

közgazdasági műveltségre tegyenek<br />

szert, és megértsék a magyar gazdaság<br />

működését. Nyitottság, erős módszertani<br />

alapok, az elmélet és a gyakorlat<br />

közötti kapcsolat megértése, a magyar<br />

gazdaság ismerete és megértése,<br />

tettrekészség – ezek a Közgazdasági<br />

Iskola működésének fő vezérelvei. A<br />

szakemberek arra készítik fel a hallgatókat,<br />

hogy világszinten értékes tudással<br />

felvértezve a magyar gazdaságban<br />

találják meg feladatukat és pályájukat<br />

– vállalati vezetőként, elemzőként,<br />

kutatóként vagy gazdaságpolitikusként.<br />

A Közgazdasági Iskola célja, hogy kutatásaikkal<br />

feltárják a magyar gazdaságot<br />

Szepesi Balázs<br />

szervező motivációkat, szervezeti kereteket<br />

és társadalmi törvényszerűségeket, értelmezzék<br />

a világ technológiai, társadalmi<br />

és gazdasági folyamatait. Projektjeikkel a<br />

vállalatok, a diákok, az akadémiai szféra<br />

és a gazdaságszervező, gazdaságpolitikai<br />

világ számára nyújtanak terepet ahhoz,<br />

hogy az elmélet és a gyakorlat közötti<br />

kapcsolatot közös gondolkodással erősítsék.<br />

A Közgazdasági Iskola a <strong>2021</strong>/22-es<br />

képzési évben egy új műhellyel bővült,<br />

így összesen már négy műhelyben folyik<br />

kutatómunka.<br />

A Vállalkozáskutatási Műhely a magyar<br />

vállalkozások működését és lehetőségeit<br />

vizsgálja, és egyik fő célja, hogy gyarapítsa<br />

a vállalkozások működésével kapcsolatos<br />

tudományos ismereteket. A műhely<br />

saját tudásbázisával segíteni kívánja a<br />

vállalkozói szférát és az azt támogató<br />

üzleti szereplőket. Kutatási projektjeik<br />

eredményeire építve elemzéseket készítenek<br />

a vállalkozók, a vállalkozásokat<br />

szervezők és segítők számára, tananyagokat<br />

fejlesztenek, képzéseket szerveznek,<br />

tudományos közleményeket készítenek,<br />

és aktívan részt vesznek tudományos<br />

együttműködésekben. A műhely vezetője<br />

Szepesi Balázs közgazdász, iskolavezető.<br />

Az Üzleti Ismeretek Műhely arra törekszik,<br />

hogy a lehető legtöbb gyakorlati<br />

kérdést, közgazdasági és üzleti<br />

diszciplínák közötti összekapcsolást és<br />

ezek alkalmazhatóságát tanítsa meg a<br />

diákoknak, akiknek élesben van lehetőségük<br />

befektetési lehetőségek tesztelésére<br />

és stratégiák kialakítására az <strong>MCC</strong> Diák<br />

Befektetési Alap politikájának alakítása<br />

során. Esettanulmány-versenyre történő<br />

felkészítők, prezentációs készséget erősítő<br />

szeánszok, projektek szervezéséhez és<br />

menedzseléséhez kapcsolódó együttműködések<br />

teszik teljessé a gyakorlatorientált<br />

oktatást. A műhely vezetője Kovács<br />

Zoltán közgazdász, aki a Budapesti<br />

Közgazdaságtudományi Egyetemen<br />

szerzett diplomát vezetés-szervezés és<br />

vállalatértékelés szakon. Korábban tanácsadóként<br />

dolgozott különböző cégekben,<br />

majd előbb a Díjbeszedő Holding Zrt.<br />

vezérigazgatója, majd a Magyar Posta<br />

nagyvállalatokért felelős vezérigazgató-helyettese<br />

lett. <strong>MCC</strong>-s tevékenysége<br />

mellett öt-hat befektetést menedzsel<br />

stratégiai szinten.<br />

A Technológiai Jövők Műhelyének<br />

diákjai nemcsak első kézből juthatnak<br />

hozzá a legfrissebb elméleti irányzatokhoz<br />

és kutatási eredményekhez, de maguk<br />

is a kutatások résztvevői lehetnek, ami<br />

együttesen biztosítja azt, hogy mind<br />

itthon, mind külföldön a tudományos,<br />

közéleti és szakpolitikai vitákban széles<br />

körű szakirodalomra és tényekre épülő<br />

érvekkel vegyenek részt. Ebből következően<br />

a műhelyben egyszerre folyik oktatás,<br />

kutatás és szakpolitikai elemzés olyan<br />

témákban, mint például a negyedik ipari<br />

forradalom társadalmat átalakító hatásai,<br />

az új technológiák és az innováció gazdaságtana,<br />

vagy geopolitika a negyedik ipari<br />

forradalom korában. A műhely vezetője<br />

Cséfalvay Zoltán professzor, aki korábban<br />

volt a többi között az Európai Bizottság<br />

Közös Kutatóközpontjának vezető kutatója,<br />

nagykövet Magyarország OECD<br />

és UNESCO mellé rendelt állandó<br />

párizsi képviseletén, Párizsban, valamint<br />

a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért<br />

felelős államtitkára is. A<br />

gazdaságföldrajz professzoraként tanított<br />

az Andrássy Egyetemen (2002–2008), és<br />

több mint két évtizede a Kodolányi János<br />

Egyetem kinevezett egyetemi tanára. 14<br />

önálló kötet és közel hetven – referált<br />

szaklapokban és szakkönyvekben angol,<br />

német és magyar nyelven publikált –<br />

tanulmány szerzője.<br />

Folyamatosan bővül a Mathias Corvinus<br />

Collegium oktatói-kutatói bázisa, így a<br />

Közgazdasági Iskola is új műhellyel gyarapodott<br />

a képzési évben. <strong>2022</strong> márciusától<br />

már mélyebb gazdaságpolitikai ismeretekre<br />

is szert tehetnek az <strong>MCC</strong> hallgatói,<br />

miután megalakult a Gazdaságpolitikai<br />

Műhely. A Közgazdasági Iskola keretén<br />

belül működő szervezet szakmai<br />

munkáját Sebestyén Géza közgazdász,<br />

egyetemi docens irányítja. Az okleveles<br />

matematikus és közgazdász műhelyvezető<br />

korábban a Kodolányi János Főiskola, a<br />

Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti<br />

Corvinus Egyetem oktatója volt. Emellett<br />

olyan tisztségeket is betöltött, mint például<br />

az OECONOMUS Gazdaságkutató<br />

Alapítvány kutatási igazgatója, az MKB<br />

Kockázati Tőkealapkezelő igazgatósági<br />

tagja vagy a Pallas Athéné Domus<br />

Scientiae Alapítvány tanácsadó-testületi<br />

tagja. Több angol és magyar nyelvű<br />

szakkönyv társszerzője, összesen mintegy<br />

20 tudományos mű kötődik a nevéhez.<br />

A Közgazdasági Iskola vezetője Szepesi<br />

Balázs közgazdász, szociológus, a politikatudomány<br />

doktora, aki pályafutása<br />

során elemzőként, kormánytisztviselőként<br />

és tanárként is dolgozott. Számos, a<br />

versenyképességgel, a hazai vállalkozások<br />

működésével foglalkozó tudományos<br />

közlemény szerzője. Gazdaságfejlesztésért<br />

felelős helyettes államtitkárként (2018–<br />

2020) az Innovációs és Technológiai<br />

Minisztérium vállalkozáspolitikai<br />

tevékenységét irányította, vezette a<br />

kormány kis- és középvállalkozásokat<br />

megerősítő stratégiájának kidolgozását.<br />

A Rajk Szakkollégium állandó tanára, a<br />

Széchenyi István Szakkollégium patrónustanára,<br />

többször tanított a Debreceni<br />

Közgazdász Szakkollégiumban. Alapítója<br />

és főszerkesztője az Összkép Magazinnak.<br />

Tanulmányait a szekszárdi Garay<br />

János Gimnáziumban, a Budapesti<br />

Közgazdaságtudományi Egyetemen és a<br />

Central European Universityn végezte.<br />

ÍZELÍTŐ<br />

A KÖZGAZDASÁGI<br />

ISKOLA KURZUSAIBÓL:<br />

Kaderják Péter: Az energetikai<br />

szektor átalakulása a klímasemlegesség<br />

korában<br />

Orbán Gábor: Magyarország<br />

lehetőségei a gyógyszeriparban<br />

Kovács Zoltán: A vállalkozások<br />

finanszírozásának főbb technikáinak<br />

hátteréről és gyakorlatáról<br />

Szepesi Balázs: Gazdasági és<br />

társadalomtudományi esszéírás<br />

Cséfalvay Zoltán: Guided<br />

tour around the Public Choice<br />

Theory via the British sitcom<br />

‘Yes Minister course<br />

Klauda Zalán: Empirikus elemzés<br />

a közgazdaságtanban


60 KÉPZÉSEK<br />

61<br />

A NEMZETKÖZI<br />

KAPCSOLATOK ISKOLA<br />

ÉS MŰHELYEI<br />

Aktív képzési és kutatói<br />

munkát végeztek<br />

az idei tanévben<br />

a Nemzetközi<br />

Kapcsolatok Iskola<br />

munkatársai is. Az<br />

iskola célja olyan fiatal<br />

szakértők képzése,<br />

akik a nemzetközi<br />

rendszerre, a nemzetközi<br />

politikai és gazdasági<br />

összefüggésekre,<br />

érdekviszonyokra<br />

vonatkozó elméleti és<br />

gyakorlati ismereteik<br />

birtokában képesek<br />

lesznek a többi között<br />

külpolitikai, biztonságpolitikai,<br />

külgazdasági<br />

elemzések, tudományos<br />

publikációk,<br />

döntés-előkészítő dokumentumok,<br />

prezentációk<br />

elkészítésére,<br />

bemutatására, hazai<br />

és nemzetközi tárgyalások,<br />

rendezvények<br />

megszervezésére, valamint<br />

a magyar külpolitikai,<br />

nemzetpolitikai,<br />

biztonságpolitikai és<br />

külgazdasági érdekek<br />

felismerésére és hatékony<br />

képviseletére.


62 KÉPZÉSEK<br />

A hallgatói létszám és a műhelyek, oktatók,<br />

kutatók számának bővülésével<br />

párhuzamosan – a hallgatói igények<br />

figyelembevételével – folyamatosan<br />

bővült a Nemzetközi Kapcsolatok<br />

Iskola kurzuskínálata és a részt vevő<br />

hallgatók létszáma is. A tanév őszi<br />

félévében meghirdetett 13 kurzuson<br />

168, míg a tavaszi félévben meghirdetett<br />

15 kurzuson összesen 158 hallgató<br />

vett részt. Az iskola által szervezett<br />

Őszi és Tavaszi Akadémia aktuális<br />

témákat (Magyarország és Ukrajna<br />

kapcsolatrendszerének geopolitikai,<br />

gazdasági, diplomáciai dimenziói,<br />

illetve XXI. század: Ázsia évszázada?!)<br />

feldolgozva telt házzal, nagy<br />

érdeklődés mellett valósult meg. A<br />

Nemzetközi Kapcsolatok Iskolában<br />

négy műhelyben tevékenykednek az<br />

oktatók és a hallgatók.<br />

A Geopolitikai Műhely célja a kutatás<br />

és a magyar geopolitikai gondolkodás<br />

mélyítéséhez való hozzájárulás<br />

mellett a gyakorlatra irányuló képzés<br />

biztosítása az <strong>MCC</strong> hallgatóinak a<br />

kül- és biztonságpolitika területén.<br />

Fókuszterületéhez tartoznak a szomszédos<br />

országok, Oroszország és a Balkán<br />

mellett olyan nemzetközi szervezetek<br />

is, mint például a NATO. A műhely<br />

vezetője Demkó Attila biztonságpolitikai<br />

szakértő, aki a budapesti Eötvös<br />

Loránd Tudományegyetem történelem<br />

és politikaelmélet szakán végzett<br />

2000-ben. Dolgozott többek között<br />

főosztályvezetőként a Honvédelmi<br />

Minisztériumban, Brüsszelben pedig<br />

Magyarország NATO Állandó<br />

Képviseleténél a Védelempolitikai<br />

Részleget vezette. Több nagy sikert<br />

aratott könyv szerzője, szakértőként<br />

rendszeresen szerepel a sajtóban is.<br />

Az Európai Tanulmányok Műhely<br />

ablak a külvilág felé, Magyarország<br />

és Közép-Európa sajátos nézőpontjából.<br />

Egyre gyorsabban változó világunkban,<br />

amelyben a geopolitika<br />

Ferkelt Balázs<br />

ismét előtérbe került, rendkívül fontos<br />

megérteni és kezelni a nemzetállamok<br />

közötti, az EU-s és a harmadik<br />

országokkal fennálló kapcsolatokat,<br />

valamint felismerni az egyes szintek<br />

jelentőségét, kritikus szemmel elemezni<br />

azokat, beazonosítva erősségeiket és<br />

gyengeségeiket annak érdekében, hogy<br />

értékelhessük a fennálló helyzetet. A<br />

műhely átfogó, multidiszciplináris<br />

megközelítéssel alakítja tevékenységét<br />

a jog, az államtudományok, a nemzetközi<br />

kapcsolatok és a történelemtudomány<br />

találkozási pontjában. A<br />

műhely vezetője, a spanyol származású<br />

Rodrigo Ballester a madridi San Pablo<br />

Egyetemen szerzett jogi végzettséget,<br />

Erasmus-hallgató volt a németországi<br />

Augsburg Egyetemen, és uniós jogból<br />

szerzett mesterfokozatot 2002-ben.<br />

Tevékenykedett a többi között az<br />

Európai Parlamentben és az Európai<br />

Bizottságnál is. 2010 óta a párizsi<br />

Institut d’Études Politiques vendég<br />

előadójaként európai uniós jogot oktat.<br />

A Külgazdasági Műhely elsődleges<br />

oktatási célja olyan készségek fejlesztése<br />

és ismeretek átadása, amelyek<br />

segítségével a hallgatók képessé válnak<br />

külgazdasági elemzések készítésére,<br />

az egyes országok külgazdasági<br />

érdekeinek felismerésére, valamint<br />

a magyar külgazdasági érdekek azonosítására<br />

és hatékony képviseletére.<br />

A Külgazdasági Műhely kutatási célja<br />

olyan, elsősorban alkalmazott kutatások<br />

végzése, amelyek Magyarország<br />

külgazdasági versenyképességére és<br />

jelenlegi, valamint potenciális külgazdasági<br />

partnereire koncentrálnak. A<br />

műhely kiemelten foglalkozik hazánk<br />

legfontosabb gazdasági partnereivel,<br />

továbbá a kelet- és közép-európai,<br />

illetve a nyugat-balkáni partnerországokkal.<br />

A műhely vezetője Ferkelt<br />

Balázs iskolavezető.<br />

A Diplomáciai Műhely célja, hogy a<br />

magyar és a nemzetközi akadémiai<br />

életben is egyedülálló oktatási, kutatási<br />

és a kormányzati, valamint a<br />

vállalati kapcsolatokat is összefogó<br />

platformként végezze a tevékenységét.<br />

A négy kurzus fele – egyedülállóan<br />

– a magyar gazdaságdiplomácia bilaterális<br />

és multilaterális kapcsolataival<br />

foglalkozik. A műhelyt Kiss Rajmund<br />

diplomata, korábbi nagykövet vezeti,<br />

aki a Pázmány Péter Katolikus<br />

Egyetemen szerzett jogi diplomát,<br />

majd marketinget és kereskedelmet<br />

tanult Stockholmban, 2004-ben pedig<br />

vállalatvezetési képzési programon<br />

vett részt Tokióban. Több<br />

ázsiai országban látott el külszolgálati<br />

feladatokat, de volt például a szingapúri<br />

Európai Kereskedelmi Kamara<br />

elnökségi tagja is. 2014-ben kinevezték<br />

Magyarország Kereskedelmi<br />

Világszervezethez (WTO) rendelt<br />

Állandó Képviselőjének Genfben,<br />

majd 2015-ben nagyköveti rangban<br />

részesült. Az <strong>MCC</strong>-ben nemzetközi<br />

Demkó Attila Kiss Rajmund Rodrigo Ballester<br />

ÍZELÍTŐ A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ISKOLA<br />

KURZUSAIBÓL:<br />

• Ferkelt Balázs: Komplex országelemzés<br />

• Rodrigo Ballester: Understanding and rethinking the European Union<br />

• Demkó Attila: A nemzetközi rendszer 1990–2020 között<br />

• Kiss Rajmund: Foreign Policy Decision Making, Strategies of<br />

International Negotiations<br />

tárgyalások és külpolitikai döntéshozatal,<br />

valamint gazdaság- és üzleti<br />

diplomácia tárgyakat oktat.<br />

A Nemzetközi Kapcsolatok<br />

Iskola vezetője Ferkelt Balázs,<br />

aki közgazdász tanulmányait a<br />

Külkereskedelmi Főiskolán és a Pécsi<br />

Tudományegyetemen folytatta, míg<br />

az ELTE Bölcsészettudományi Karán<br />

német nyelv és irodalom szakos bölcsészként<br />

és tanárként végzett. 2008<br />

és 2016 között a Budapesti Gazdasági<br />

Főiskola (később Budapesti Gazdasági<br />

Egyetem) rektorhelyettese, 2015 és<br />

2018 között pedig a Magyar Nemzeti<br />

Bank Oktatási igazgatóságának főosztályvezetőjeként,<br />

a németországi iroda<br />

vezetőjeként, majd oktatási igazgatójaként<br />

is szerzett szakmai tapasztalatot.<br />

Az <strong>MCC</strong>-ben végzett munkája mellett<br />

a Budapesti Gazdasági Egyetem<br />

Külkereskedelmi Kar Nemzetközi<br />

Kapcsolatok Tanszékének tanszékvezető<br />

egyetemi docense.


64 KÉPZÉSEK<br />

65<br />

A TÁRSADALOM- ÉS<br />

TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI<br />

ISKOLA ÉS MŰHELYEI<br />

Miért él az emberek túlnyomó többsége közösségekben? Miért<br />

jön létre közöttük munkamegosztás, specializálódás? Miért<br />

és hogyan különülnek el egymástól vezetők és vezetettek?<br />

Hogyan születnek a közösségi döntések? Kié a hatalom?<br />

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ az <strong>MCC</strong><br />

Társadalom- és Történelemtudományi Iskolában, hogy aztán<br />

elméletekkel felvértezve tekinthessenek a diákok saját régiónk,<br />

Kelet-Közép-Európa és az Európai Unió politikájára, társadalmi<br />

változásaira és kihívásaira. Az iskola küldetését a <strong>2021</strong>/22-es<br />

képzési évben immáron négy műhely segítette.


66 KÉPZÉSEK<br />

Az Alkotmánypolitikai Műhely kutatásai<br />

azt vizsgálják, hogy a gyarló<br />

emberek által a gyarló emberek felett<br />

gyakorolt politikai főhatalmat miként<br />

hozzák létre és miként korlátozzák<br />

az egyébként gyarló emberek által<br />

elfogadott alkotmányok. A kutatások<br />

arra a kérdésre keresik a választ, hogy<br />

a politikai szereplők és az alkotmány<br />

felett őrködő bírák miként teszik<br />

élővé az alkotmányt, milyen módon<br />

fogadják el, tartják be (szegik meg),<br />

kényszerítik ki vagy éppen írják át a<br />

politikai közösség legalapvetőbb szabályait.<br />

Mivel a 21. században a politikai<br />

közösségek határait is egyre inkább<br />

megkérdőjelezik, így a nemzetállami<br />

szuverenitás, az európai alkotmányosság<br />

és a globális alkotmányosság<br />

problémáit sem lehet megkerülni a<br />

kutatások során. A műhely az <strong>MCC</strong><br />

hallgatóinak olyan kurzusokat hirdet<br />

meg, amelyeken a hallgatók a politikaelmélet<br />

és az alkotmányelmélet<br />

mindennapjainkat is érintő kérdéseit<br />

vitatják meg az oktatók vezetésével.<br />

Az Alkotmánypolitikai Műhely vezetője<br />

Pócza Kálmán, aki történelem–<br />

német szakos egyetemi diplomáját a<br />

Pázmány Péter Katolikus Egyetemen,<br />

politikatudományi doktori fokozatát<br />

pedig az Andrássy Egyetemen szerezte<br />

meg. Volt a Danube Institute<br />

tudományos igazgatója és a Századvég<br />

folyóirat szerkesztője, valamint a<br />

Varieties of Democracy nemzetközi<br />

projekt országszakértője. 2019-ben<br />

habilitált, jelenleg a JUDICON-EU<br />

nemzetközi összehasonlító kutatási<br />

projekt vezetője.<br />

Gallai Sándor<br />

A Politikatudományi Műhely célja,<br />

hogy az alapozó kurzusokkal bevezesse<br />

a hallgatókat a politikatudomány<br />

világába, és biztosítsa számukra<br />

a politika megértéséhez, értelmezéséhez<br />

és elemzéséhez szükséges<br />

fogalomkészletekhez, tipológiákhoz,<br />

összefüggésekhez való kompetens<br />

hozzáférést. A műhely ezekre az<br />

alapokra építve ajánl elméleti és<br />

készségfejlesztő kurzusokat, és kínál<br />

politikai bölcseleti és praktikus<br />

ismereteket. A műhely tagjai az<br />

oktatási programmal számos ponton<br />

összefonódó kutatásokat folytatnak,<br />

amelyek egyúttal a hallgatók számára<br />

is tapasztalatszerzési és kapcsolatépítési<br />

lehetőségeket biztosítanak.<br />

Oktatási és kutatási tevékenységük<br />

során kiemelt figyelmet fordítanak<br />

Kelet-Közép-Európára és<br />

azon belül a Kárpát-medencére. A<br />

Politikatudományi Műhely vezetője<br />

Gallai Sándor iskolavezető.<br />

Az <strong>MCC</strong>–Rubicon Történettudományi<br />

Műhely célja, hogy a<br />

Rubicon Intézettel együttműködésben<br />

megismertesse a Mathias Corvinus<br />

Collegium legkülönbözőbb felsőoktatási<br />

intézményekből érkező hallgatóit a<br />

modern történetírás legfontosabb eredményeivel,<br />

illetve biztosítsuk számukra<br />

a történelem értelmezéséhez szükséges<br />

tájékozódási pontokat. A műhely<br />

vezetője Hahner Péter történész, aki<br />

korábban a Pécsi Tudományegyetem<br />

oktatója, tanszékvezetője volt. Számos<br />

hazai és külföldi egyetem vendég<br />

előadója volt, összesen huszonnégy<br />

önálló kötete jelent meg. Több mint<br />

Hajdú András Pócza Kálmán<br />

Hahner Péter Székely Levente<br />

kétszáz recenziót írt történelmi művekről,<br />

gyakran szerepel a médiában<br />

írásos interjúkkal, rádiós és televíziós<br />

beszélgetésekkel.<br />

A Társadalom- és Történelemtudományi<br />

Iskola legfiatalabb műhelye<br />

a Szociológiai Műhely, amely<br />

olyan gyakorlatorientált kurzusokat<br />

hirdet meg, amelyek során az <strong>MCC</strong><br />

hallgatói kutatócsoportként dolgozva<br />

önálló kutatás megvalósításához<br />

szükséges ismereteket szerezhetnek,<br />

s ennél is tovább lépve a kurzus<br />

folyamán a kutatás tervezésétől<br />

a terepmunkán át az eredmények<br />

publikálásáig terjedő teljes kutatási<br />

folyamaton végigmehetnek. A műhely<br />

vezetője Székely Levente, az<br />

<strong>MCC</strong> Ifjúságkutató Intézet vezetője.<br />

Az <strong>MCC</strong> Társadalom- és Történelemtudományi<br />

Iskola vezetője Gallai<br />

Sándor, aki közgazdász végzettségét<br />

és politikatudományi PhD-fokozatát<br />

is a Budapesti Közgazdaságtudományi<br />

Egyetemen szerezte. A Corvinus<br />

Egyetemen több mint két évtizede<br />

oktat főként összehasonlító politikatudománnyal,<br />

kelet- és közép-európai<br />

politikai rendszerekkel és átmenetekkel,<br />

közpolitikával és kormányzással<br />

foglalkozó tantárgyakat magyar és<br />

angol nyelvű programokban. Két<br />

önálló és egy társszerzős monográfiát,<br />

egy szerkesztett tankönyvet, többtucatnyi<br />

könyvfejezetet és folyóiratcikket<br />

publikált többségében magyar,<br />

kisebb részben angol nyelven.<br />

Akadémiai munkája mellett végzett<br />

politikai-gazdasági elemzői tevékenységet<br />

is. A Migrációkutató Intézetnek<br />

előbb tudományos igazgatója, majd<br />

vezetője is volt.<br />

ÍZELÍTŐ A TÁRSADALOM- ÉS TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI ISKOLA KURZUSAIBÓL:<br />

Gallai Sándor: Mit kell tudni a politikáról?<br />

Pócza Kálmán: Politikai filozófia a hétköznapokban<br />

Hajdú András: Törzsek és intézmények – Magyar politika három évtizeddel a rendszerváltás után<br />

Hahner Péter: A Kennedy-gyilkosság, avagy miért nem hisznek a történészeknek?<br />

Tóth Bálint: Utazókurzus: Budapest társadalomföldrajza<br />

Székely Levente – Kiss Kozma Georgina: Kutassunk együtt! A kutatás tervezésétől a terepmunkán át a publikációig<br />

Tóth Miklós: Sorok közt olvasni, magyar irodalmi művek politikai elemzése<br />

Werner J. Patzelt: A német kormányzati rendszer


68<br />

KÉPZÉSEK<br />

69<br />

A MÉDIA<br />

ISKOLA ÉS<br />

MŰHELYEI<br />

A Média Iskola képzéseivel<br />

az újságírás területén a<br />

gyakorlat közben elsajátított<br />

tudás megszerzését helyezi<br />

fókuszba. A szakemberek<br />

figyelemmel kísérik a<br />

globális média trendjeit,<br />

és arra törekszenek,<br />

hogy elismert nemzetközi<br />

újságírókat és szakértőket<br />

vonjanak be a hallgatókkal<br />

való közös munkába. A<br />

Média Iskola is bővítette<br />

idén portfólióját, az<br />

újságírással foglalkozó<br />

műhely mellett immáron<br />

egy szólásszabadsággal<br />

kapcsolatos műhely is<br />

elérhető az érdeklődő<br />

hallgatók számára.


70 KÉPZÉSEK<br />

71<br />

Az Újságírás Műhelyben a hallgatók<br />

a többi között elsajátíthatják<br />

és gyakorolhatják az újságírás<br />

alapjait, megismerkedhetnek a tömegkommunikáció<br />

és az online<br />

médiafelületek jellemzőivel, betekintést<br />

nyerhetnek a televíziós és<br />

a rádiós műsorkészítésbe, illetve<br />

a közszereplés, a nyilvános beszéd,<br />

a kommunikáció alapelveit<br />

is elsajátíthatják. Kiemelt feladata<br />

az Újságírás Műhelynek a kiváló<br />

íráskészség elsajátítása. A részt vevő<br />

hallgatók heti rendszerességgel feladatokat<br />

kapnak, és a kurzus végéig<br />

önállóan írnak egy további cikket<br />

az általuk választott témában. A<br />

diákok gyakorlati és elméleti tudást<br />

szerezhetnek az online újságírásról<br />

is, melynek segítségével lényegre<br />

törő útmutatót kapnak a modern<br />

médiában való munkavégzéshez. A<br />

műhely oktatói különös figyelmet<br />

fordítanak a legjobb nemzetközi<br />

gyakorlatokra, valamint az újságírói<br />

kultúrák közötti különbségekre német,<br />

francia, angolszász és magyar<br />

területen. A hallgatókat tapasztalt<br />

hazai és nemzetközi újságírók oktatják<br />

és segítik. A résztvevők lehetőséget<br />

kapnak arra, hogy szakmai<br />

gyakorlatra pályázzanak a hazai és<br />

a nemzetközi partnermédiában. Az<br />

Újságírás Műhely vezetője Boris<br />

Kálnoky, aki a Média Iskolát is<br />

vezeti.<br />

A Szólásszabadság Műhely a szólásszabadság<br />

fontos kérdéseivel foglalkozik,<br />

a legújabb kommunikációs<br />

technológiák jelentette kihívások<br />

fényében. A témák között megtalálhatóak<br />

a közszereplők személyiségi<br />

jogainak védelme a médiával<br />

szemben, a magánszféra védelme és<br />

Koltay András<br />

a szólásszabadság, a gyűlöletbeszéd<br />

tilalma, a művészetek szabadsága,<br />

a tudomány és az oktatás szabadsága,<br />

a blaszfémia (istenkáromlás,<br />

vallásgyalázás) és a szólásszabadság,<br />

a sajtószabadság fogalma, a szólásszabadságtól<br />

való eltérései, a közösségi<br />

média jogi kérdései, a szólásszabadság<br />

a közösségi médiában, a keresőmotorok<br />

jogi helyzete és problémái. A<br />

műhely célja, hogy rávilágítson arra,<br />

hogy a szólásszabadságot már nem<br />

kizárólag az állami akarat és a jogi<br />

szabályozás képes korlátozni, ezek<br />

mellett új korlátozó erők (internetes<br />

szolgáltatók általi magánszabályozás,<br />

a kulturális standardok változásából<br />

következő kirekesztés vagy öncenzúra<br />

stb.) is megjelentek. A műhely<br />

a szólásszabadság „hagyományos” és<br />

új kérdéseivel is foglalkozni kíván,<br />

mély elméleti megalapozással és a<br />

legújabb gyakorlati fejleményeket<br />

is követve. Célul tűzte ki a részvételt<br />

a vizsgált tárgykörökben zajló<br />

nemzetközi diskurzusban, külföldi<br />

vendégek meghívásával és rendezvények<br />

szervezésével. Szintén célja<br />

a tudományos utánpótlás bővítése,<br />

illetve az érdeklődés felkeltése azon<br />

egyetemi hallgatókban (elsősorban a<br />

jogászokban), akik majdani szakmai<br />

pályájuk során szívesen foglalkoznának<br />

hasonló kérdésekkel. A műhely<br />

vezetője Koltay András jogász, a<br />

Nemzeti Média- és Hírközlési<br />

Hatóság és a Médiatanács elnöke,<br />

a Nemzeti Közszolgálati Egyetem<br />

korábbi rektora. Legfőbb kutatási területei<br />

a szólásszabadság, a médiajog<br />

és a személyiségi jogok kérdéseihez<br />

kapcsolódnak. Mintegy 400 tudományos<br />

publikációt jegyez magyar<br />

és angol nyelven.<br />

A Média Iskola vezetője Boris<br />

Kálnoky újságíró, aki Németországban<br />

született, és iskoláit is<br />

külföldön végezte. Politológiából<br />

diplomázott, majd a Die Welt német<br />

lap szerkesztőségéhez csatlakozott.<br />

A magyarországi rendszerváltást<br />

követően kezdett el foglalkozni<br />

közép-kelet-európai témákkal. 2004<br />

és 2013 között a lap törökországi és<br />

közel-keleti tudósítója lett isztambuli<br />

székhellyel. 2015-től Magyarországon<br />

él és dolgozik szabadúszó újságíróként,<br />

számos hazai és nemzetközi<br />

sajtóorgánumban jelennek meg írásai.<br />

A Média Iskola oktatói stábjához tartozik<br />

a többi között Balatoni Mónika<br />

drámapedagógus, dramaturg, rendező,<br />

egyetemi oktató, valamint Julius<br />

Strauss haditudósító is.<br />

Borisz Kálnoky<br />

ÍZELÍTŐ<br />

A MÉDIA ISKOLA<br />

KURZUSAIBÓL:<br />

Boris Kálnoky: Főszerkesztők<br />

a Média Iskolában<br />

Julius Strauss: Breaking News<br />

Koltay András: A szólás szabadsága<br />

– jog, szuverenitás,<br />

hatalom<br />

Balatoni Mónika:<br />

Fotelforradalmárok? A<br />

streamingszolgáltatók hatása a<br />

fiatalokra – Netflix, YouTube,<br />

HBO<br />

Szalai Szabolcs: Online<br />

újságírás


72 KÉPZÉSEK<br />

73<br />

AZ <strong>MCC</strong>–MINDSET<br />

PSZICHOLÓGIAI ISKOLA<br />

ÉS MŰHELYEI<br />

A Mathias Corvinus Collegium a Mindset-közösséggel<br />

szoros együttműködésben 2018-ban hozta létre a<br />

Pszichológiai Iskolát. Az immáron három műhellyel<br />

rendelkező iskola egyre népszerűbb képzésein olyan témák<br />

kerülnek terítékre, mint például a pszichoszomatika és az<br />

egészségpszichológia, az emberi teljesítmény fokozásának<br />

pszichológiája vagy a pszichoinnováció.


74<br />

KÉPZÉSEK<br />

Az egyetemi képzésben a pszichológia<br />

a legnépszerűbb, legnagyobb<br />

létszámú szakok közé került, ennek<br />

megfelelően egyre nagyobbak a<br />

szakmai elvárások is az oktatók felé.<br />

Az <strong>MCC</strong>–Mindset Pszichológiai<br />

Iskola szakemberei legalább annyira<br />

hivatásbeli példaképek, mint szakmai<br />

felkészültségük, képzettségük és<br />

előmenetelük révén az ismeretek forrásai,<br />

akik a <strong>2021</strong>/22-es képzési évben<br />

már három műhelyben folytattak<br />

oktatói-kutatói munkát.<br />

A Közösségek Műhely szakmai hitvallása,<br />

hogy közösségeinkben és ezáltal<br />

a saját életünkben csak úgy tudunk<br />

egészségesen jelen lenni, ha életünk<br />

Éger Csaba<br />

elsősorban értékorientált alapokon<br />

nyugszik. Így a XXI. század – az<br />

egyéni érdeket, az önmegvalósítást és<br />

az egyén kiteljesedését abszolutizáló<br />

– korszellemének ellentmondva a<br />

műhely figyelme a hiteles és koherens<br />

élet megvalósításának módozatai felé<br />

fordul. Kutatásaik középpontjában a<br />

fentiek megvalósíthatóságának és a<br />

megvalósításhoz szükséges sikeres segítési<br />

módjának keresése áll. Hogyan<br />

segíthet bennünket a lélektan abban,<br />

hogy képesek legyünk újra mélyen<br />

kapcsolódni önmagunkhoz, embertársainkhoz<br />

és az egész teremtett<br />

világhoz annak érdekében, hogy megtapasztalhassuk<br />

a valóság mélyebb,<br />

akár transzcendens vetületeit is? A<br />

Közösségek Műhely munkáját Éger<br />

Csaba iskolavezető irányítja.<br />

A Család Műhely a pszichológián<br />

belül a kapcsolatok iránti érdeklődés<br />

helyszíne. Az itt tevékenykedő<br />

oktatók szakmai hitvallása, hogy<br />

egy személy viselkedése, látásmódja<br />

vagy akár nehézségei nehezen<br />

érthetőek meg természetes társas<br />

közegének figyelembevétele nélkül.<br />

A műhely munkatársai így oktatói,<br />

ismeretterjesztői tevékenységük<br />

mellett családterápiával, a családokkal<br />

való lélektani, segítői munka<br />

elméleti és módszertani hátterével<br />

is foglalkoznak. Tevékenységük<br />

Kozma-Vízkeleti Dániel<br />

Szőnyi Lídia<br />

alapértelmezett része a kutatási és<br />

gyakorlati együttműködés hazánk<br />

családokkal foglalkozó intézményeivel<br />

(KINCS, CSBO, Három Királyfi,<br />

Három Királylány Mozgalom stb.). A<br />

Család Műhely vezetője Szőnyi Lídia<br />

pszichológus, aki diplomáját a Károli<br />

Gáspár Református Egyetemen szerezte<br />

klinikai és egészségpszichológiai<br />

szakirányon, majd pedagógiai<br />

szakpszichológusi szakvizsgát is tett.<br />

Fő érdeklődési területe a resztoratív<br />

konfliktuskezelés és az iskolai bántalmazás<br />

(bullying) megelőzése.<br />

A pszichoszomatika és az egészségpszichológia<br />

tárgyköreit leginkább<br />

átfogó Test és Lélek Műhely célul<br />

tűzte ki kutatások kivitelezését,<br />

edukációs programok létrehozását<br />

és a pszichológiai gyakorlatban alkalmazott<br />

eljárások kidolgozását.<br />

Fontosnak tartják, hogy eredményeik<br />

az átlagembernek, a szakembereknek<br />

és az interdiszciplináris kutatási<br />

területen dolgozóknak is szóljanak.<br />

Műhelytémáik között a fizikai és<br />

Márky Ádám<br />

mentális egészség megőrzése, az<br />

életminőség javítása, a fájdalommal<br />

élők segítése, a szexuális problémák<br />

kezelése és a teljesítményfokozás a<br />

versenysportban is helyet kapott. A<br />

műhely vezetője Hal Melinda közgazdász,<br />

klinikai szakpszichológus,<br />

aki az <strong>MCC</strong>-s munkája mellett a<br />

Pázmány Péter Katolikus Egyetemen<br />

és a Semmelweis Egyetemen is oktat.<br />

<strong>2021</strong> novemberétől felnőtt klinikai és<br />

mentálhigiénés szakpszichológus lett.<br />

Az <strong>MCC</strong>–Mindset Pszichológiai<br />

Iskolát és a Család Műhelyt <strong>2022</strong>.<br />

márciusig Kozma-Vízkeleti Dániel<br />

kiképző család-pszichoterapeuta,<br />

klinikai szakpszichológus<br />

vezette. Ezt követően<br />

Éger Csaba kapott<br />

megbízást az iskolavezetői<br />

feladatok ellátására.<br />

A szakember<br />

Bécsben szerezte pszichológusdiplomáját.<br />

Személyes és szakmai<br />

érdeklődésének egyik<br />

Hal Melinda<br />

fókuszpontja a családok működése.<br />

Ebben az osztrák bírósági rendszerben<br />

végzett családjogi igazságügyi<br />

szakértői munkája, valamint a család-<br />

és párterápiás praxisa is segíti.<br />

Érdeklődésének másik meghatározó<br />

területe a hit és lélektan kapcsolata.<br />

Katolikus teológiát hallgat, teológushallgatókat<br />

pszichológiai tárgyakra<br />

oktat, valamint aktívan részt vesz<br />

a helyi egyházmegye életében is.<br />

ÍZELÍTŐ AZ <strong>MCC</strong>–MINDSET PSZICHOLÓGIAI ISKOLA KURZUSAIBÓL:<br />

Hal Melinda: Kulturális és politikai pszichológia hazai és nemzetközi környezetben<br />

Szemán Felicitász – Éger Csaba: Gyermekközpontú családjogi és pszichológiai szempontok szétválás esetén<br />

Szőnyi Lídia – Éger Csaba: Ásó, kapa, nagyharang – (örök) hűség a Biblia optikájából<br />

Márky Ádám: Az emberi teljesítmény fokozásának pszichológiája: a MAC-protokoll<br />

Román Boglárka: Párok, családok és a pszichológus<br />

Kőváry Zoltán: Projektív pszichodiagnosztikai eljárások<br />

Csomós István: Pszichológiai elsősegély


76 KÉPZÉSEK<br />

77<br />

IRODALMI MŰHELY<br />

„Írni, főleg jól írni nehéz műfaj, ahogy azt a kreatívírásfoglalkozáson<br />

részt vevő diákok mindig megtapasztalják, idegen<br />

nyelven írni pedig főleg különösen megterhelő. Ezért nagyon<br />

tisztelem azon fiatalok bátorságát és szorgalmát, akik megjelentek<br />

az óráimon, hogy bemutassák a munkájukat” – fogalmazott<br />

évkönyvünknek Tibor Fischer, az <strong>MCC</strong> Irodalmi Műhely vezetője.<br />

Tibor Fischer<br />

A szakember szerint egy író munkáját<br />

szinte mindig fejleszti az irodalmi<br />

műhelymunka, hiszen ilyenkor valójában<br />

több szerkesztő is vizsgálja a<br />

szövegünket. Ez az oka, hogy még a<br />

professzionális írók is beadják néha<br />

az aktuális műveiket egy műhelybe,<br />

hogy visszajelzést kapjanak a saját<br />

tartalmukról. Tibor Fischer szerint<br />

mindannyiunknak vannak nehéz<br />

pillanataink, és mind követünk el<br />

hibákat (az egyik karakter az első<br />

oldalon még szőke, majd a harmadik<br />

oldalon megmagyarázhatatlan<br />

módon fekete lesz), egy irodalmi<br />

műhely pedig képes felfedni ezeket<br />

a dolgokat.<br />

A szakember az idei képzési évben<br />

az Irodalmi Műhely vezetése mellett<br />

számos, Budapesten kívüli <strong>MCC</strong>központba<br />

is ellátogatott, így volt<br />

például Szegeden, Veszprémben és<br />

Békéscsabán is, hogy helyi fiatalokkal<br />

beszélgessen az irodalomról.<br />

Az Irodalmi Műhely nem tartozik<br />

egyetlen iskolához sem, önálló szervezeti<br />

egységként működik a Mathias<br />

Corvinus Collegiumon belül.<br />

Az <strong>MCC</strong> Irodalmi Műhely<br />

vezetője Tibor Fischer magyar<br />

származású angol író,<br />

akinek első regénye, az 1992-<br />

ben megjelent Under the Frog<br />

Betty Trask-díjat kapott,<br />

valamint felkerült a Man<br />

Booker-díj rövid listájára.<br />

Műveit eddig több mint 25<br />

nyelvre fordították le.<br />

A szakember 1988 és 1990<br />

között a The Daily Telegraph<br />

magyarországi tudósítójaként<br />

dolgozott, 1993-ban a Granta<br />

irodalmi folyóirat a húsz legjobb<br />

fiatal angol író közé választotta,<br />

számos díjat nyert<br />

novelláival, mielőtt 1992-ben<br />

megjelent Under the Frog című<br />

első regénye, melyet édesapja<br />

története ihletett. A regényt<br />

ötvenhatszor utasították viszsza,<br />

mielőtt végül kiadót talált<br />

neki. Az <strong>MCC</strong>-ben végzett<br />

műhelyvezetői tevékenysége<br />

mellett tagja a Királyi Irodalmi<br />

Társaságnak, a Canterbury<br />

Christ Church University<br />

kreatívírás-kurzusának pedig<br />

programigazgatója.


78 KÉPZÉSEK<br />

79<br />

POSZTGRADUÁLIS<br />

PROGRAMOK<br />

Az iskolarendszer végeztével az <strong>MCC</strong> oklevelet szerzett<br />

diákjainak eltérő igényeik és elképzeléseik lehetnek<br />

a jövőjükkel kapcsolatban: vannak olyanok, akik<br />

diplomájukkal a zsebükben már szeretnék magukat<br />

kipróbálni a munkaerőpiacon, mások a tudományos<br />

világban kívánnak elmélyülni, vagy külföldön szeretnének<br />

legalább egy félévet eltölteni. És vannak olyanok is,<br />

akik mindezt egymás után szeretnék megvalósítani.<br />

Az <strong>MCC</strong> Posztgraduális Programjaival az iskoladiploma<br />

megszerzését követően is kínál olyan képzéseket,<br />

amelyek a hallgatók személyes igényeihez igazodva<br />

biztosítanak számukra továbblépési lehetőséget<br />

szakmai és emberi értelemben egyaránt.<br />

A Műhelytagság Program a kutatói,<br />

elemzői életpályát választók számára<br />

nyújt ugródeszkát, és ez a pálya folytatható<br />

tovább a Junior Kutatói Program<br />

keretében. A Vezetőképző Akadémia<br />

azok számára javasolt, akik gazdasági,<br />

közéleti vagy kulturális szervezetekben<br />

szeretnének irányító, vezető<br />

szerepet betölteni. A Janus Pannonius<br />

Programévben részt vevők pedig egy<br />

éven keresztül a lehető legszélesebb<br />

körben tudják kihasználni az <strong>MCC</strong><br />

nyújtotta lehetőségeket. A posztgraduális<br />

diploma megszerzéséhez ezen képzések<br />

közül legalább kettőt kell elvégeznie<br />

a hallgatónak. A Posztgraduális<br />

Programok mindegyike a felvett diákok<br />

önmotivációjára, a kitűzött célok<br />

önálló végrehajtására és a rendszeres<br />

kapcsolattartásra épül. A diákoktól<br />

elvárt a pozitív hozzáállás és a proaktív<br />

szemlélet.<br />

MŰHELYTAGSÁG<br />

PROGRAM<br />

A Mathias Corvinus Collegium,<br />

mint Magyarország legnagyobb interdiszciplináris<br />

oktatási és kutatási<br />

központja, kiemelt feladatának tartja,<br />

hogy elősegítse egy olyan magyar<br />

társadalomtudós nemzedék fölnövekedését,<br />

amely a magyarság kihívásaira<br />

keresi a választ, elkötelezett<br />

a tudományos módszerek mellett,<br />

magabiztosan kommunikálja saját<br />

kutatásait, és képes értelmezni más<br />

tudományterületek eredményeit is.<br />

Az <strong>MCC</strong> Műhelytagság Programja<br />

egyedülálló képzési lehetőséget kínál<br />

olyan, a tehetséggondozó intézmény<br />

iskolarendszerét elvégző diákok számára,<br />

akik a jövőjüket tudományos<br />

pályán képzelik el, munkájukat nemzetközi<br />

mércével mérve is kiválóan<br />

szeretnék végezni, és részt kívánnak


80 KÉPZÉSEK<br />

venni az <strong>MCC</strong> körül kialakuló pezsgő<br />

szellemi életben.<br />

Az <strong>MCC</strong> az európai egyetemi<br />

kultúra legjobb hagyományaihoz<br />

visszanyúlva a beszélgetésre, a közösségre<br />

és a mester–tanítvány<br />

viszonyra alapozva képzeli el a jövő<br />

tudósnemzedékének oktatását. A<br />

Műhelytagság Program azt kívánja<br />

megmutatni a képzésben részt vevőknek,<br />

hogy a kutatások eredményeinek<br />

bemutatásához szükséges<br />

közös nyelv megteremtése gyakran<br />

nemcsak a témában laikusok, de<br />

még a kutatók számára is nehézséget<br />

jelent. A 21. század szakosodott<br />

kutatásainak tengerében éppen<br />

ezért elkerülhetetlen, hogy az új<br />

tudósgeneráció megismerkedjen a<br />

tudománykommunikáció fortélyaival.<br />

Így az <strong>MCC</strong> nemcsak a<br />

szakmai elmélyülésre biztosít teret<br />

a hallgatók számára, hanem felelősségét<br />

felmérve a tudományos élet<br />

szervezésére is ösztönözni kívánja a<br />

diákokat. A program a résztvevők<br />

számára ingyenes kollégiumi lakhatást,<br />

havi ösztöndíjat, emelt szintű,<br />

kis létszámú kurzusokon, tutoriális<br />

programokon való részvételt, valamint<br />

az <strong>MCC</strong> akadémiai szereplőivel<br />

szorosabb együttműködést kínál.<br />

JUNIOR KUTATÓI<br />

PROGRAM<br />

Ez a képzési program a Műhelytagság<br />

Programban elsajátított szemléletet<br />

erősíti meg. A Junior Kutatói<br />

Program résztvevőinek már nem kell<br />

kötelező készségfejlesztő kurzusokon<br />

részt venniük és kutatásaik aktuális<br />

állását prezentálniuk, hiszen ez a<br />

Műhelytagság Programban már<br />

megvalósult számukra.<br />

JANUS PANNONIUS<br />

PROGRAMÉV<br />

Janus Pannonius, avagy Czezmiczei<br />

János, Mátyás király közeli tanácsadóinak,<br />

udvartartásának tagja volt.<br />

Mégis élete során számos alkalommal<br />

„lecsatlakozott” a királyi fősodorról,<br />

és járta a világot. Hol Nagyváradon<br />

folytatott tanulmányokat, hol Pécsett<br />

végezte a püspöki feladatait, máskor<br />

pedig elkísérte urát, a királyt, az éppen<br />

esedékes hadjáratokba. E posztgraduális<br />

program életre hívását a janusi<br />

– összetett önmeghatározottságú –<br />

humanista életút inspirálta. Az <strong>MCC</strong> a<br />

Janus Pannonius Programév keretében<br />

lehetőséget biztosít az iskolarendszert<br />

sikeresen teljesítő hallgatók számára<br />

ahhoz, hogy a tehetséggondozó intézmény<br />

interdiszciplinaritásának bázisán<br />

az élet bármely területén a lehető<br />

legtöbbet hozzák ki magukból, egy<br />

szakmailag elkötelezetlen, de értékes<br />

évet töltsenek a Mathias Corvinus<br />

Collegiumban. A program ingyenes<br />

kollégiumi lakhatást, fejlődést támogató<br />

ösztöndíjat és egyedi, a Janus<br />

Pannonius Programév résztvevői<br />

számára összeállított, aktív kulturális<br />

és társadalmi programot kínál.<br />

VEZETŐKÉPZŐ<br />

AKADÉMIA<br />

A Mathias Corvinus Collegiumban<br />

2009-ben kezdődött meg a vezetőképzés,<br />

amely a negyed-ötödéves<br />

hallgatókra fókuszálva, kétéves<br />

képzésként az Egyetemi Program<br />

„csúcsát” jelentette az intézményben.<br />

<strong>2021</strong>-ben a korábbi kétéves<br />

Vezetőképző Program mellett <strong>MCC</strong><br />

Vezetőképző Akadémia néven elindult<br />

az egyéves intenzív vezetőképzés<br />

is. Ezek a vezetői szemléletmódot<br />

és készségeket fejlesztő programok<br />

egyedülálló lehetőséget biztosítanak<br />

a fiatal tehetségek számára.<br />

Emellett a Vezetőfejlesztő Innovációs<br />

Kutatóintézet (VIKI) szervezeti<br />

keretein belül <strong>2021</strong>-ben megalakult


82 KÉPZÉSEK<br />

83<br />

a Flow Kutató Műhely is, amely az<br />

optimális emberi teljesítmény vezetéstechnikai<br />

aspektusait kutatja, és<br />

ezzel támogatja az egyénre szabott<br />

képzést a Vezetőképző Akadémián<br />

és a Vezetőképző Programban.<br />

Ahogyan azt számos nemzetközi<br />

kutatás is igazolta, egy vezetőnek<br />

először saját magát kell megismernie<br />

és szükség szerint átalakítania<br />

ahhoz, hogy később másokat vezethessen,<br />

és idővel átfogó szervezeti<br />

változási folyamatokat vihessen végbe.<br />

Ezt az átfogó szemléletet tükrözi<br />

a Vezetőképző Akadémia mottója:<br />

változz – változtass – vezess. A VIKI<br />

küldetése, hogy – építve az <strong>MCC</strong> nevelési<br />

stratégiájában megfogalmazott<br />

elvekre – a diákoknak egy egész életre<br />

szóló vezetői eszköztárat biztosítson.<br />

A program olyan elengedhetetlenül<br />

fontos vezetői készségeket fejleszt,<br />

mint például a komplex gondolkodás,<br />

mások motiválása vagy a stressztűrő<br />

képesség. Mindebben nemzetközileg<br />

elismert, kiváló szakmai tapasztalattal<br />

rendelkező oktatók és mentorok<br />

támogatják a hallgatókat.<br />

Az <strong>MCC</strong> Vezetőképző Akadémia<br />

egy egyéves intenzív vezetőképzés,<br />

mely során a résztvevőknek lehetősége<br />

nyílik egy, a régióban egyedülálló<br />

program keretén belül teljes<br />

értékű nappali képzésben vezetési<br />

képességeiket fejleszteni. Az akadémia<br />

hallgatói olyan vezetői eszköztárral<br />

gazdagodnak az intenzív képzésnek<br />

köszönhetően, amely az előmenetel<br />

során segíti őket a mai kiszámíthatatlan<br />

és kihívásokkal teli világban. Az<br />

<strong>MCC</strong> Vezetőképző Akadémia képzése<br />

jelenleg csak Budapesten érhető el, és<br />

hallgatóinak az ingyenes képzésen túl<br />

10 hónapra ösztöndíjat és kollégiumi<br />

férőhelyet is biztosít. A képzés során<br />

arra ösztönzik a hallgatókat, hogy<br />

először saját magukat ismerjék meg és<br />

fejlesszék, hogy aztán később másokat<br />

vezethessenek, és idővel akár szervezeti<br />

szintű átalakulási folyamatok élére<br />

állhassanak ebben a dinamikusan<br />

változó világban.<br />

Az akadémia képzési struktúrája négy<br />

negyedévre oszlik és hat képzési programelemből<br />

tevődik össze. Ezek közé<br />

tartoznak a tantárgyak és a workshopok,<br />

a gyakorlati képzések, a klubesemények,<br />

a közösségi események, a<br />

tanulmányutak és a terepgyakorlat.<br />

Az <strong>MCC</strong> Vezetőképző Akadémia<br />

diákjai a <strong>2021</strong>/<strong>2022</strong>-es tanévben olyan<br />

tantárgyakat hallgathattak, mint a<br />

University of North Texas oktatói<br />

által tartott Komplex gondolkodás,<br />

Csapatvezetés és Decentralizált vezetés,<br />

az <strong>MCC</strong> Közgazdasági Iskola<br />

oktatói által tartott Magyar szervezeti<br />

gondolkodás, A negyedik ipari<br />

forradalom hekkelése és geopolitikája,<br />

valamint olyan saját vezetői<br />

készségfejlesztő tantárgyakat is elvégeztek,<br />

mint a Hagyományostól<br />

eltérő vezetés, A vezetés alapjai,<br />

Innovációfókuszú szervezeti gondolkodás,<br />

Szervezeti transzformáció<br />

és Stratégiai vezetés. A hallgatók az<br />

első és második negyedévben heti<br />

rendszerességgel tanultak kreativitást<br />

és coachingot, illetve előadói<br />

készségüket és íráskészségüket is<br />

fejlesztették. Mindeközben valós<br />

szervezeti problémákon dolgoztak<br />

olyan céges partnereinknél, mint<br />

például a Mol Nyrt., az Waberer’s<br />

International Nyrt., az MVM Zrt.<br />

vagy a Magyar Posta Zrt.<br />

Az idei képzési évben több mint harminc<br />

CAT (Cognitive Advantage<br />

Training) Klub alkalmával kezdhették<br />

meg a hallgatók a napjukat mozgással,<br />

légzéstechnikai gyakorlással, vagy<br />

táplálkozási tanácsadóink kihívásait<br />

illeszthették be a mindennapjaikba.<br />

Több tucat Vezetőképző Klubon<br />

találkozhattak és beszélgethettek olyan<br />

vállalatalapítókkal, üzletemberekkel,<br />

felső vezetőkkel, aktív és volt diplomatákkal,<br />

valamint sportolókkal, mint<br />

például Mészáros Dávid (a Smartkas<br />

alapítója), Pereczes János (az MKB<br />

Bank digitális üzletfejlesztési ügyvezető<br />

igazgatója), Várnagy Priszcilla (a<br />

Be-novative alapítója) vagy Rakonczay<br />

Gábor (extrém sportoló, többszörös<br />

Guinness-világrekorder). De a<br />

Vezetőképző Klubban találkozhattak<br />

A Vezetőképző Akadémia igazgatója Porkoláb Imre ezredes, aki a hazai katonai<br />

felsőfokú tanulmányait követően a 270 éves múlttal rendelkező Sandhursti Királyi<br />

Katonai Akadémián végzett, ezt követően több hazai katonai és civil egyetemen szerzett<br />

másoddiplomákat és PhD-fokozatot. Katonai karrierje során hadszíntéri szolgálaton<br />

vett részt az Iraki Szabadság-hadműveletben, valamint Afganisztánban, és karrierje<br />

nagy részét a Magyar Honvédség különleges műveleti képességének megalkotásával<br />

és fejlesztésével töltötte. 2011 júliusától az USA-ban, a NATO Stratégiai<br />

Transzformációs Parancsnokságon teljesített szolgálatot, a NATO<br />

Szövetséges Transzformációs Parancsnokság parancsnokának (SACT)<br />

képviselőjeként a Pentagonban dolgozott. Amerikai tartózkodása<br />

alatt elvégezte a Harvard Egyetem felső vezetői tanfolyamát, illetve<br />

a Stanford Egyetem szervezeti innováció szakát. 2018 óta a Magyar<br />

Honvédség védelmi innováció terén végzett átalakító munkáját vezette<br />

a nemzeti fegyverzeti igazgató kutatás-fejlesztésért és innovációért<br />

felelős helyetteseként. A különleges műveleti képességfejlesztés<br />

kapcsán a gerillaharc és a terrorellenes hadviselés szakértője, az<br />

ehhez kapcsolódó vezetéselméletet és annak az üzleti életben<br />

való alkalmazhatóságát kutatja, rendszeresen publikál, és<br />

előadásokat is tart a témában. Első könyve Szolgálj, hogy<br />

vezethess! címmel 2016-ban jelent meg, második könyve,<br />

A stratégia művészete pedig 2019 májusában látott napvilágot.<br />

2020 októberétől csatlakozott az <strong>MCC</strong> csapatához,<br />

a Vezetőképző Akadémia igazgatójaként.<br />

a hallgatók olyan nemzetközileg is<br />

elismert szakemberekkel, mint például<br />

Frank Füredi, Vajk Miklós Lukács<br />

de Perény, Calum T. M. Nicholson<br />

és Rod Dreher.<br />

Az <strong>MCC</strong> Vezetőképző Akadémia<br />

az első és a harmadik negyedévet is<br />

kick-off táborral nyitotta meg, ahol a<br />

hallgatók játékos formában gyakorolhatták<br />

a problémamegoldás képességét.<br />

Olyan különleges küldetésekben és<br />

kihívásokban vehettek részt, mint a<br />

−30% social media használat, a 250.000<br />

lépés, a Légszomj, a Jóga-napüdvözlet,<br />

a Húsvéti böjt, a Hideg vizes zuhany<br />

és az Alvásjavítás. Természetesen a<br />

nyertesek jutalomban is részesültek,<br />

a hideg vizes zuhany kihívást teljesítőkkel<br />

például Varga Zsolt, a Wim<br />

Hof-módszer oktatója ismertette meg


84 KÉPZÉSEK<br />

85<br />

a világhírű légzésmódszertant. A közösségépítő<br />

tevékenységek között pedig<br />

olyanok szerepeltek, mint a Brain Bar,<br />

vitorlázás, golf, a Spartan Race vagy<br />

a nemzeti ünnepeink: az október 23-i<br />

és március 15-i események felidézése<br />

a Fiumei úti sírkertlátogatások<br />

alkalmával.<br />

Az <strong>MCC</strong> Vezetőképző Akadémia<br />

valamennyi hallgatója több mint<br />

negyven napot töltött utazással a<br />

Kárpát-medencében, Európában és<br />

a tengerentúlon. A tanulmányutak a<br />

képzés beépített alkotóelemei, hiszen<br />

a hallgatók itt találkozhatnak olyan<br />

vezetőkkel, akik naprakész gyakorlati<br />

tapasztalataikkal tudják kiegészíteni<br />

a kurzusok során elsajátított tudást.<br />

Az elmúlt évben Kárpát-medencei<br />

útjaik során jártak Győrben, Zircen,<br />

Pannonhalmán, Zalaegerszegen,<br />

Pákozdon, Debrecenben, Egerben,<br />

Miskolcon, Kecskeméten, Szegeden és<br />

Kolozsvárott, de voltak Észtországban,<br />

Finnországban, Thaiföldön, az<br />

Egyesült Államok keleti és nyugati<br />

partján, Brüsszelben, a Balkánon<br />

és Szingapúrban. A tanulmányutakon<br />

a hallgatók olyan szervezetek<br />

vezetőivel ismerkedhettek meg,<br />

akik a gyakorlatban is valamilyen<br />

újszerű módon építik és fejlesztik a<br />

szervezetüket vagy éppen egy egész<br />

régiót. Találkoztak például több regionális<br />

iparkamara, a Pannonhalmi<br />

Főapátság, a Rheinmetall vagy a<br />

Debreceni Nemzetközi Repülőtér<br />

vezetőivel; külföldön pedig a többi<br />

között az e-Estonia, a Tallinn<br />

Creative Incubator, a Thailand<br />

Innovation Agency, Dynamis Inc.,<br />

az International Republican Institute, a<br />

FleishmanHillard vagy Magyarország<br />

Állandó EU és NATO Képviseleteinek<br />

munkatársaival, vezetőivel.<br />

A harmadik és a negyedik negyedévben<br />

a hallgatók heti 20 órás<br />

terepgyakorlaton vettek részt. Az<br />

<strong>MCC</strong> Karrier- és Szakmai Fejlesztési<br />

Központ segítségével minden diák fél-<br />

állásban egy számára érdekes szervezet<br />

munkájába nyerhetett betekintést. A<br />

szervezeti partnerek között szerepelt az<br />

Emberi Erőforrások Minisztériuma, a<br />

Magyar Exportfejlesztési Ügynökség,<br />

a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.<br />

(Mol), a Backer&Mckenzie, a Budapesti<br />

Értéktőzsde Zrt. és a Magyar Divat<br />

& Design Ügynökség is.<br />

Az <strong>MCC</strong> Vezetőképző Akadémia<br />

ezeken felül csúcstechnológiával támogatott<br />

felméréseket, személyre szabott<br />

visszacsatolást és arra épülő önfejlesztő<br />

képzési programot is kínál hallgatóinak,<br />

akik egy egész éven át tartó intenzív<br />

személyiségfejlesztés keretében csiszolhatják<br />

vezetői „szuperképességeiket”,<br />

feltérképezhetik saját biológiájukat, és<br />

megtanulhatják, hogyan váljanak reziliens<br />

vezetőkké. Az egyedülálló tanulási<br />

modulok kialakítását a Flow Kutató<br />

Műhely segíti, és támogatja az egyénre<br />

szabott képzést annak érdekében, hogy<br />

megtanítsák a program résztvevőit a<br />

tartós optimális teljesítmény elérésére.<br />

Ez a gyakorlatban több egyéni<br />

neurofiziológiai méréssel és kivételesen<br />

képzett mentorok segítségével valósult<br />

meg, akik segítséget nyújtottak a hallgatóknak<br />

abban, hogy tudatosítsák és<br />

fejlesszék a teljesítőképességüket. A<br />

Mentális Edzőteremben a diákoknak<br />

igény szerint lehetőségük volt a regenerálódásra,<br />

a stresszkezelésre vagy akár<br />

önmaguk aktivizálására, ahol edzéseik<br />

során csúcstechnológiát vehettek<br />

igénybe (például David Delight, Muse<br />

headband, a Flowtime eszközök stb.).<br />

Az <strong>MCC</strong> Vezetőképző Program egy<br />

olyan kétéves képzés, ahol szintén a<br />

hallgatók vezetői képességeinek fejlesztése<br />

a cél, de amely végezhető<br />

más egyetemi tanulmányokkal vagy<br />

munkával egyidejűleg is. Egyedülálló<br />

felkészítést és világlátást, nemzetközi<br />

gondolkodásmódot nyújtanak<br />

diákjaiknak, hogy későbbi munkahelyeiken<br />

a tehetségüknek megfelelő<br />

pozíciót tölthessék be, és generációjuk<br />

meghatározó szereplőivé válhassanak.<br />

A Vezetőképző Program olyan<br />

szemléletmód-fejlesztő módszereket<br />

is tartalmaz, amelyek alkalmazásával<br />

a résztvevők képessé válnak a kreatív<br />

problémamegoldásra, a stressz hatékony<br />

kezelésére, a félelem leküzdésére, illetve<br />

csapatszinten a bizalomépítésre és az<br />

adaptív vezetésre.<br />

A világ legrangosabb egyetemeinek<br />

képzési színvonala és hozzáállása jellemzi<br />

a Vezetőképző Programot, amely<br />

az <strong>MCC</strong> Vezetőképző Akadémia<br />

programkínálatából táplálkozik. A<br />

program kötelező elemei a hétvégi<br />

szemináriumok, a Vezetőképző Klub<br />

beszélgetései, valamint a folyamatos<br />

projektmunka. Emellett a hallgatók<br />

válogathatnak az akadémia nyújtotta<br />

további programelemek közül is, részt<br />

vehetnek a könyvklubokban, filmklubban,<br />

a rezilienciafejlesztő programban,<br />

a belföldi tanulmányutakon,<br />

a közösségi eseményeken, továbbá<br />

használhatják a mentális edzőterem<br />

nyújtotta lehetőségeket is.<br />

A <strong>2021</strong>/<strong>2022</strong>-es tanévben a Vezetőképző<br />

Program diákjai számos hazai és<br />

külföldi oktató és tréner által tartott<br />

hétvégi szemináriumból válogathattak,<br />

amelynek témái között szerepelt<br />

a Complexity thinking, a Public speaking,<br />

a pozitív befolyásoló készségek<br />

fejlesztése, Szervezeti kultúrafejlesztés,<br />

nemzetközi<br />

csapatok vezetése,<br />

Kockázatkezelés és<br />

a Stratégiai<br />

elemzés. Emellett a Vezetőképző<br />

Program diákjai részt vehettek<br />

az <strong>MCC</strong> iskoláinak kurzusain is,<br />

amelyek rendkívül széles palettán<br />

kínáltak tudásgyarapodást a társadalomtudományoktól<br />

kezdve a<br />

jogon, a közgazdaságtanon át a média<br />

és a pszichológia szakterületekig.<br />

A Vezetőképző Program diákjai a<br />

közösségi élményekből és tanulmányutakból<br />

sem maradhattak ki: részt<br />

vettek a kick-off táborokon, illetve a<br />

tanulmányutakon is.


86 KÉPZÉSEK<br />

87<br />

AZ EGYETEMI PROGRAM<br />

HALLGATÓI<br />

A Mathias Corvinus Collegium Egyetemi<br />

Programjában (Juniorképzés, iskolarendszer,<br />

Vezetőképző Program) Kárpát-medence-szerte hét<br />

helyszínen mintegy 350 tehetséges fiatal vett részt<br />

a <strong>2021</strong>/22-es tanévben. A hallgatók a képzések<br />

mellett számos érdekes és hasznos közéleti,<br />

kulturális és közösségi program részesei lehettek.<br />

Fotó-összeállításunkban ezekre is visszatekintünk.


88 KÉPZÉSEK<br />

89


91


94 KÉPZÉSEK<br />

95<br />

MISKOLCI EGYETEM<br />

A régió tehetséges fiataljait közösen<br />

segíti, támogatja a Miskolci Egyetem<br />

és a Mathias Corvinus Collegium<br />

(<strong>MCC</strong>). A két intézmény közötti<br />

együttműködési megállapodást<br />

Horváth Zita, a Miskolci Egyetem<br />

FELSŐOKTATÁSI<br />

EGYÜTTMŰKÖDÉSEK<br />

A Mathias Corvinus Collegium az Egyetemi Program keretében<br />

számos felsőoktatási intézménnyel van szakmai kapcsolatban,<br />

amelyek közül négy egyetemmel már konkrét együttműködési<br />

megállapodást is kötött a tehetséggondozó intézmény.<br />

Horváth Zita rektor és Lánczi Péter főigazgató-helyettes<br />

rektora és Lánczi Péter, az <strong>MCC</strong><br />

általános főigazgató-helyettese <strong>2021</strong>.<br />

július 22-én írták alá.<br />

A Miskolci Egyetem és az <strong>MCC</strong><br />

együttműködésének célja a tehetségek<br />

felkarolásán kívül olyan tevékenységek<br />

lehetőségének megteremtése, amelyek<br />

példaértékűek, és a társadalom, a felsőoktatás,<br />

illetve a tudományos közélet<br />

számára hasznos eredményekkel szolgálnak.<br />

A felek közös ügye továbbá a<br />

határon túlról érkező magyar diákok,<br />

a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű<br />

csoportok támogatása, valamint<br />

összehangolt oktatási tevékenység<br />

folytatása.<br />

„A Miskolci Egyetemmel való együttműködésünk<br />

tovább erősíti missziónkat:<br />

a tehetséggondozás ügyének fellendítését<br />

a Kárpát-medencében” – fogalmazott<br />

az együttműködés aláírásakor<br />

Lánczi Péter. Horváth Zita, a Miskolci<br />

Egyetem rektora szerint kiemelten<br />

fontos számukra is, hogy szerepet<br />

vállaljanak a tehetséggondozásban, és<br />

közösen, különböző programokon keresztül<br />

találják meg azokat a fiatalokat,<br />

akik kiemelkedően teljesítenek.<br />

kibontakoztatásában, felismerve, hogy<br />

a legelőnyösebb, ha erre minél több<br />

szakmai közösségben nyílik mód.<br />

Az öt évre szóló együttműködési<br />

megállapodást az <strong>MCC</strong> részéről Szalai<br />

Zoltán főigazgató, az egyetem képviseletében<br />

pedig Filep Bálint elnök és<br />

Baranyi Péter rektor írták alá <strong>2021</strong>.<br />

szeptember 14-én, az immáron 25<br />

éves tehetséggondozó intézmény győri<br />

központjában.<br />

A két intézmény együttműködése<br />

kiterjed a többi között a környékbeli<br />

tehetséges diákok életpályájá-<br />

Baranyi Péter rektor és Szalai Zoltán főigazgató<br />

csoportok, valamint a határon túlról<br />

érkező magyar diákok támogatása is.<br />

Az <strong>MCC</strong> és a győri egyetem kölcsönösen<br />

támogatják a hallgatói kapcsolatok<br />

fejlesztését is egymás programjainak<br />

jobb megismertetésével. Emellett a<br />

nemzetközi együttműködések közös<br />

kialakítására is törekednek a külföldi<br />

partnerhálózatuk közös és kölcsönös<br />

fejlesztésével.<br />

„Az <strong>MCC</strong> a következő években Kárpátmedence-szerte<br />

35 magyarlakta településen<br />

teszi elérhetővé képzéseit, amely helyszínek<br />

közül kiemelt szerepet szánunk<br />

győri központunknak, ahol mostantól a<br />

teljes képzési kínálatunk elérhető a fiatal<br />

tehetségek számára. Az innovációban<br />

erős, kiváló gazdasági kapcsolatokkal<br />

rendelkező Széchenyi István Egyetemmel<br />

való szorosabb együttműködésünk pedig<br />

tovább erősíti a tehetséggondozás ügyét a<br />

régióban” – fogalmazott a megállapodás<br />

aláírása kapcsán Szalai Zoltán, az <strong>MCC</strong><br />

főigazgatója. „Egyetemünk tizenegy<br />

tudományterületet átfogó, hagyományos<br />

értelemben vett universitasként rendkívül<br />

fontosnak tekinti a tehetséggondozást. A<br />

nálunk tanuló fiatalokat lehetőségek sora<br />

és inspiráló légkör várja. Ez a tevékenység<br />

folyamatos csapatmunkát igényel,<br />

ezért örömmel működünk együtt az<br />

<strong>MCC</strong>-vel. Ennek eredményeként hallgatóink<br />

még felkészültebben végezhetik<br />

tanulmányaikat, ami segíteni fogja őket<br />

későbbi karrierjük során is” – hangsúlyozta<br />

Baranyi Péter, a Széchenyi István<br />

Egyetem rektora.<br />

SZÉCHENYI ISTVÁN<br />

EGYETEM (GYŐR)<br />

Az idei képzési évben szorosabbra<br />

fűzte kapcsolatát az <strong>MCC</strong> a győri<br />

Széchenyi István Egyetemmel is. A<br />

két intézmény újabb lehetőségeket<br />

kínálva segíti a fiatalokat tehetségük<br />

nak támogatására, közös kurzusok<br />

indítására, a vezetőképzés területén<br />

való együttműködésre, valamint a<br />

tudásmegosztásra, de a két szervezet<br />

együttes célja például a közös kapcsolati<br />

háló kiépítése és hasznosítása,<br />

a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű<br />

PÉCSI<br />

TUDOMÁNYEGYETEM<br />

Aktívabban működik együtt az<br />

idei képzési évtől az <strong>MCC</strong> a Pécsi<br />

Tudományegyetemmel is. A két intézmény<br />

ezzel is segíti a városban és<br />

a régióban élő fiatalokat tehetségük<br />

kibontakoztatásában. Az együttműködési<br />

megállapodást az <strong>MCC</strong> részéről<br />

Constantinovits Milán szakmai főigazgató-helyettes,<br />

a PTE képviseletében<br />

pedig Miseta Attila rektor írták


96 KÉPZÉSEK<br />

97<br />

alá <strong>2022</strong>. február 25-én, az egyetem<br />

épületében tartott eseményen.<br />

A két intézmény együttműködése<br />

kiterjed egyebek között az oktatási<br />

tevékenységek összehangolására, kölcsönösen<br />

előnyös alapokon nyugvó<br />

felvételi kampányok megvalósítására,<br />

valamint közös szakmai rendezvények<br />

szervezésére is. Az <strong>MCC</strong> és a<br />

Pécsi Tudományegyetem együttes<br />

célja például a közös kapcsolati háló<br />

kiépítése és hasznosítása, a hátrányos<br />

munkaerőpiaci helyzetű csoportok,<br />

valamint a határon túlról érkező<br />

magyar diákok támogatása is, de<br />

emellett együttműködést terveznek<br />

kutatási és tananyagfejlesztési tevékenységekben<br />

is.<br />

„Az <strong>MCC</strong> a következő években<br />

Kárpát-medence-szerte 35 magyarlakta<br />

településen teszi elérhetővé képzéseit,<br />

amely helyszínek közül kiemelt<br />

szerepet szánunk pécsi központunknak,<br />

ahol a teljes képzési kínálatunk<br />

elérhető a fiatal tehetségek számára.<br />

Pécs és a régió versenyképessége<br />

szempontjából kulcsfontosságú lehet<br />

az <strong>MCC</strong> és a PTE közötti hatékony<br />

együttműködés, amely egymás munkáját<br />

kiegészítve biztosít versenyképes<br />

tudást a magyar fiataloknak” – fogalmazott<br />

a megállapodás aláírása<br />

kapcsán Constantinovits Milán, az<br />

<strong>MCC</strong> szakmai főigazgató-helyettese.<br />

„A Pécsi Tudományegyetemen a<br />

tehetséggondozás hagyományosan<br />

fontos területnek számít, amelyet<br />

kari és összegyetemi szinten egyaránt<br />

támogatunk. A tehetségek<br />

felkarolása, motiválása nem csak az<br />

egyetem számára fontos, hiszen a<br />

korszerű, folyamatosan megújuló<br />

ismeretanyaggal és innovatív szemlélettel<br />

felvértezett hallgatóink a<br />

város, a régió, sőt az ország számára<br />

is versenyképes szaktudást biztosítanak.<br />

A PTE és az <strong>MCC</strong> között<br />

ma megkötött keretmegállapodás<br />

Constantinovits Milán szakmai főigazgató-helyettes és Miseta Attila rektor<br />

egyrészt szervesen illeszkedik a PTE<br />

tehetséggondozási stratégiájához,<br />

amely a jelenlegi és a jövőbeli hallgatóink<br />

számára is új perspektívákat<br />

kínál” – hangsúlyozta Miseta Attila,<br />

a Pécsi Tudományegyetem rektora.<br />

SZEGEDI<br />

TUDOMÁNYEGYETEM<br />

Együttműködési szándéknyilatkozatot<br />

írt alá a Szegedi Tudományegyetem<br />

(SZTE) és a Mathias Corvinus Collegium<br />

(<strong>MCC</strong>) az SZTE központi épületében,<br />

<strong>2022</strong>. március 31-én. Az együttműködés<br />

keretében a két intézmény közös oktatási<br />

tevékenységet, tehetséggondozást folytat,<br />

illetve segíti egymást a kapcsolati háló<br />

kiépítése, a társadalmi mobilitás emelkedésének<br />

előmozdítása és a határon<br />

túlról érkező magyar diákok támogatása<br />

területén is. Az együttműködési szándéknyilatkozatott<br />

Szalai Zoltán, az <strong>MCC</strong><br />

főigazgatója és Rovó László, a Szegedi<br />

Tudományegyetem rektora írták alá.<br />

Az SZTE és az <strong>MCC</strong> együttműködésének<br />

főbb területei többek között<br />

összehangolt oktatási tevékenységek<br />

folytatása, tehetséges diákok életpályájának<br />

támogatása, tudásmegosztás,<br />

határon túlról érkező magyar<br />

diákok támogatása és nemzetközi<br />

együttműködés.<br />

Szalai Zoltán, az <strong>MCC</strong> főigazgatója<br />

köszöntőjében azt hangsúlyozta,<br />

hogy már hosszú hónapok<br />

óta, nagyon sikeresen működik<br />

a kapcsolat az <strong>MCC</strong> és az SZTE<br />

között, aminek alapja, hogy a két<br />

intézmény munkatársai megtalálták<br />

és inspirálták egymást a közös<br />

munkát segítő ötletekkel. Ez a fajta<br />

természetes, életszerű együttműködés<br />

mindig a leghatékonyabb.<br />

Éppen Szent-Györgyi Albert, az<br />

SZTE korábbi rektora foglalta<br />

össze a legjobban, amit az <strong>MCC</strong> az<br />

SZTE-vel együttműködve a diákjainak<br />

is vezérfonálként kijelölhet:<br />

„Látni, amit mindenki lát, és gondolni,<br />

amit még senki sem gondolt”<br />

– hangsúlyozta a főigazgató.<br />

„Számos ilyen jellegű partnerségben<br />

szereztünk már tapasztalatokat, illetve<br />

veszünk részt ma is több hasonló célú<br />

programban. A Mathias Corvinus<br />

Collegium Alapítvánnyal való együttműködésünk<br />

viszont kiemelkedik<br />

mind közül, ugyanis a Kárpát-medence<br />

legjelentősebb tehetséggondozó intézményéről<br />

van szó. Úgy gondolom, a<br />

mai nappal olyan hosszú távú, közös<br />

munka kereteit teremtjük meg, amelyek<br />

hasznos eredményekhez vezetnek<br />

– legyen szó oktatási tevékenységünk<br />

összehangolásáról, a tehetséges diákok<br />

életpályájának támogatásáról<br />

vagy a nemzetközi kapcsolati hálónk<br />

bővítéséről” – mondta el a szerződés<br />

aláírása előtt Rovó László, a Szegedi<br />

Tudományegyetem rektora.<br />

DEBRECENI EGYETEM<br />

Az idei képzési évben elkezdődött egy<br />

szorosabb szakmai partneri kapcsolat<br />

kialakítása az <strong>MCC</strong> és a Debreceni<br />

Egyetem között is. A tervezett együttműködési<br />

megállapodás aláírására várhatóan<br />

<strong>2022</strong> augusztusában kerül sor.<br />

Szalai Zoltán főigazgató és Rovó László rektor


98 KÉPZÉSEK<br />

99<br />

A TEHETSÉGGONDOZÁS<br />

EGY GENERÁCIÓKON<br />

ÁTÍVELŐ PROGRAM<br />

A tudás nem saját magunkért van, hanem azért, hogy másokat<br />

is gazdagítsunk vele – vallja Lánczi Péter, a Mathias Corvinus<br />

Collegium általános főigazgató-helyettese, aki az egyik<br />

legrégebbi tagja a tehetséggondozó intézmény közösségének,<br />

hiszen már középiskolás diákként csatlakozott az <strong>MCC</strong>-hez.<br />

Hogyan talált rá anno az <strong>MCC</strong>-re?<br />

Kalocsai diákként, tanári ajánlásra<br />

találtam rá. Az önálló felfedezés akkoriban<br />

nehézkesebben ment volna,<br />

hiszen csak a pesti központ létezett,<br />

néhány száz diák részvételével. Egy<br />

mai fiatalnak már sokkal könnyebb<br />

megtalálnia minket, hiszen több ezer<br />

<strong>MCC</strong>-ssel találkozhat, nem beszélve<br />

arról, hogy a régiókban kialakított<br />

központoknak köszönhetően utazni<br />

sem kell annyit, mint – mondjuk –<br />

nekem kellett akkoriban. Az <strong>MCC</strong><br />

képzéseiről is könnyebben tájékozódhatnak<br />

az érdeklődők a közösségimédia-felületeinken,<br />

mellette pedig<br />

számtalan kiadvánnyal, könyvvel<br />

várjuk a jelentkezőket. Úgy is megismerhetnek<br />

minket, ha eljönnek a<br />

nyilvános előadásainkra, ahol komoly<br />

szaktekintélyekkel, előadókkal<br />

találkozhatnak, megismerkedhetnek<br />

a többi <strong>MCC</strong>-ssel. Mivel fiatalon<br />

csatlakoztam a közösséghez, megadatott,<br />

hogy lépésről lépésre, először<br />

résztvevőként, majd alakítóként éljem<br />

át azt a fejlődési folyamatot, ahová a<br />

szervezet eljutott. Fantasztikus látni,<br />

hogy az intézmény évről évre egyre<br />

kiteljesedettebben tudja betölteni a<br />

szerepét.<br />

Mi a legfontosabb ismérve a<br />

Collegium képzéseinek?<br />

Számomra az <strong>MCC</strong> egyenlő a minőségi<br />

tehetséggondozással. Olyan<br />

képességfejlesztés zajlik itt, amely<br />

közösségben és a közösségért történik.<br />

Azt szoktuk mondani, hogy az <strong>MCC</strong><br />

ott kezdődik, ahol a hagyományos<br />

oktatás véget ér. Ez azt is jelenti,<br />

hogy nem vagyunk konkurenciája a<br />

közoktatásnak, a felsőoktatásnak, inkább<br />

kiegészítjük azokat. Éppen ezért<br />

törekszünk szoros együttműködésre<br />

az oktatás különböző szereplőivel, így<br />

például több egyetemmel van már<br />

együttműködési megállapodásunk is.<br />

Ma már 10 éves kortól zajlik<br />

tehetséggondozás az <strong>MCC</strong> keretein<br />

belül. Miért vitték lejjebb<br />

a korhatárt?<br />

Az <strong>MCC</strong> programjai eredetileg középiskolás<br />

kortól voltak elérhetők.<br />

Úgy gondoltuk – és az érdeklődés<br />

mindezt igazolja –, hogy már egy<br />

tízéves gyerek számára is meg tudjuk<br />

mutatni, melyik az a terület, amely<br />

számára érdekes lehet, de a közoktatásban<br />

nem találkozott még vele.<br />

Később pedig még irányítottabban<br />

tudjuk fejleszteni a képességeit.<br />

Az <strong>MCC</strong> a tehetséggondozásról<br />

szól, de mellette a közösségépítés<br />

is fontos feladata.<br />

A tehetségre gyakran a toronyban,<br />

könyvek között gubbasztó szemüveges<br />

fiatalként szoktunk gondolni.<br />

Ugyanakkor a tehetség egy társadalmi<br />

viszonyrendszer, hiszen hogy miben<br />

vagyok tehetséges, azt sokszor az dönti<br />

el, hogy a közösségnek mire van szüksége.<br />

Lehet, hogy én nagyon szuperül<br />

tudok zongorázni, de matematikusként<br />

nagyobb szüksége van rám a<br />

közösségemnek. Vagy fordítva. Ez<br />

egy folyamatos párbeszéd az egyén és<br />

a közösség között, így a környezettől<br />

kapott visszajelzések nagyon fontosak<br />

a tehetség kibontakoztatásában. Éppen<br />

ezért nagyon nem mindegy, hogy<br />

milyen kortárs- és tanárközösség veszi<br />

körbe a fiatalokat. Mindez különösen<br />

fontos a határon túli területeket nézve,<br />

ahol egy magyar fiatalnak a közoktatás<br />

– a helyi oktatók igyekezete ellenére –<br />

szinte biztosan nem adja meg azt,<br />

amit egy Magyarországon élő diák<br />

megkap. Meggyőződésem, hogy az<br />

Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján<br />

és a Vajdaságban létesített <strong>MCC</strong>központok<br />

hosszú távon a kisebbségi<br />

magyarság boldogulását és megmaradását<br />

is szolgálják majd.<br />

Tehát nem arról van szó, hogy<br />

a magyarországi <strong>MCC</strong> elszívja a<br />

határon túli tehetségeket.<br />

Úgy gondoljuk, elég releváns ajánlat<br />

– mondjuk – egy erdélyi magyar<br />

fiatalnak, hogy részt vehet általános<br />

iskolától az egyetemig az oktatási<br />

programjainkban, majd a helyi, <strong>MCC</strong><br />

által is formált szakmai közegben,<br />

mellette pedig része a nemzetközi<br />

diskurzusnak, amelyet az <strong>MCC</strong> nyújt.<br />

Tovább megyek: miért kellene ezt<br />

az ajánlatot csak az erdélyi diákokra<br />

leszűkíteni? Hiszen egy anyaországi<br />

diák számára is vonzó lehet egy kolozsvári<br />

élet! Akár a debreceni vagy a<br />

pécsi. A célunk egyértelmű: minden<br />

diák számára szeretnénk azt biztosítani,<br />

hogy a szülőföldjén bontakoztassa<br />

ki a tehetségét, és kamatoztassa azt<br />

szűkebben vagy tágabban értelmezett<br />

közössége üdvére.<br />

Mennyire fontos az a jövő szempontjából,<br />

hogy a magyar állam<br />

is egyre fontosabbnak tartja a<br />

tehetséggondozás felkarolását,<br />

segítését?<br />

Fontos mérföldkő volt az <strong>MCC</strong> életében<br />

a 2020-as év, hiszen ekkor a<br />

korábbi intézményi alapokon egy<br />

Magyarországon egyedülálló szellemi<br />

építkezés indult el az intézményben.<br />

Az Országgyűlés által biztosított<br />

vagyonjuttatás keretében az <strong>MCC</strong><br />

közérdekű vagyonkezelő alapítványnyá<br />

alakult. Ennek köszönhetően<br />

az intézmény mind szakmai, mind<br />

földrajzi értelemben elkezdte kiszélesíteni<br />

közcélú hazai és nemzetközi<br />

tevékenységét. Személy szerint én is<br />

örülök, hogy az állam ilyen módon is<br />

szem előtt tartja a jövő magyarságának<br />

oktatását, nevelését. Az aktív szellemi<br />

és fizikai építkezésünk eredményeképpen<br />

ma már Kárpát-medence-szerte<br />

24 helyen vagyunk jelen, legújabb<br />

központunkban, Nyíregyházán idén<br />

szeptemberben indulnak el a képzések<br />

általános iskolás és középiskolás diákok<br />

számára. Nem titkolt célunk, hogy a<br />

határon túli területeken újabb központot,<br />

központokat nyissunk a jövőben.<br />

Fontosnak tartom, hogy ha lehet, egy<br />

magyar tehetség se kallódjon el, és ez<br />

a misszió egy generációkon átívelő<br />

program legyen, amely sokat adhat<br />

Magyarországnak.<br />

Mi lehet a kézzelfogható eredménye<br />

a tehetséggondozásnak?<br />

Abban bízom, hogy az első eredményeket<br />

5-10 éven belül érzékelni<br />

fogjuk. Azt szeretnénk látni, hogy a<br />

tudományos, politikai, gazdasági és<br />

kulturális területek számára érdemi<br />

utánpótlást tudunk biztosítani. A<br />

tudás ugyanis nem saját magunkért<br />

van, hanem azért, hogy másokat<br />

gazdagítsunk vele.<br />

A kérdés költői: mi lett volna, ha<br />

anno mégsem talál rá az <strong>MCC</strong>-re<br />

16 évesen?<br />

Érdekes kérdés. Diákként nagyon sokat<br />

kaptam az intézménytől, és amióta<br />

itt dolgozom, azt szeretném, hogy ezt<br />

az érzést minél több diák élje át. Abban<br />

bízom, hogy egy <strong>MCC</strong> nélküli életben<br />

is megtaláltam volna azt a közösséget,<br />

amelyik profitál a képességeimből és<br />

a lelkesedésemből.


100 KÉPZÉSEK<br />

101<br />

AZ <strong>MCC</strong><br />

NEMZETSTRATÉGIAI<br />

MISSZIÓ<br />

Constantinovits Milán, az <strong>MCC</strong> szakmai főigazgató-helyettese<br />

úgy látja, a szervezet robbanásszerű fejlődésen ment keresztül<br />

az elmúlt években. Számára különösen fontos, hogy ma már a<br />

külhoni régiókban is jelen van a tehetséggondozó intézmény.<br />

Hány helyszínen van jelenleg<br />

<strong>MCC</strong> oktatási központ?<br />

A nagyarányú fejlődés következtében<br />

jelenleg 24 helyszínen vagyunk jelen<br />

Kárpát-medence-szerte. A bővülés<br />

pedig folyamatos, a célunk az, hogy<br />

35 képzési központra növeljük az <strong>MCC</strong><br />

hatósugarát, így teljes Kárpát-medencei<br />

lefedettséget szeretnénk elérni. Arra<br />

törekszünk, hogy bárhol is éljen egy<br />

magyar ajkú tehetséges fiatal, lehetősége<br />

legyen csatlakozni hozzánk.<br />

Mennyiben más az <strong>MCC</strong> képzése,<br />

mint amit a közoktatásban<br />

kapnak a diákok?<br />

Az <strong>MCC</strong> a köz- és a felsőoktatást<br />

kiegészítő plusz, egy gazdagító képzés<br />

minden korosztályunk esetében.<br />

Közösségben foglalkozunk a hallgatókkal,<br />

ekképp mentorációs, személyes<br />

kapcsolat alakulhat ki az<br />

oktatóval, amire a közoktatásban<br />

nincs feltétlen lehetőség. Egy jól<br />

működő, kisközösségi alapú oktatási<br />

rendszert alakítottunk ki a helyszíneken,<br />

ahol az <strong>MCC</strong> központi oktatói<br />

stábján túl helyben is megkeressük a<br />

kiváló szakembereket. Építkezésünk<br />

szerencsére egybeesik a magyar kormány<br />

tehetséggondozással kapcsolatos<br />

stratégiai törekvésével.<br />

Ennek a stratégiának pedig szerves<br />

része, hogy a külhoni magyar<br />

fiatalok, Erdélytől a Felvidékig,<br />

szintén részt vehessenek az <strong>MCC</strong><br />

tehetséggondozásában.<br />

Különösen kedves számomra, hogy<br />

immár a külhoni régiókban is jelen<br />

vagyunk. Ott is kiemelkedő<br />

képességű diákok élnek, de eddig<br />

nem volt lehetőségük, hogy magyar<br />

nyelven vegyenek részt egy Kárpátmedencét<br />

átfogó tehetséggondozásban.<br />

Az <strong>MCC</strong> által most tízéves<br />

kortól egészen az egyetem végéig<br />

ugyanazt az oktatási minőséget megkaphatják<br />

Sepsiszentgyörgyön vagy<br />

Beregszászban, mint amit például a<br />

budapesti diákok megkapnak.<br />

Az <strong>MCC</strong> csak a diákoknak<br />

szól? Azért kérdezem, mert<br />

számtalan vidéki városban<br />

kultikus épületekbe költözött<br />

a szervezet, olyanokba, amelyek<br />

minden helyben lakót<br />

megszólíthatnak.<br />

Az <strong>MCC</strong> mindenkinek szól, hiszen<br />

számtalan nyilvános rendezvényünk<br />

is segíti a helyi szellemi élet és mikroközösségek<br />

kialakulását. Több<br />

helyszínen (mint például Miskolcon,<br />

Debrecenben, Pécsen) az épületrehabilitációs<br />

projektnek köszönhetően<br />

ikonikus helyeken, újraálmodott<br />

terekben tudjuk fogadni a diákokat<br />

és a helyi lakosokat. Olyan terekben,<br />

amelyek kedvesek az ott élőknek,<br />

legyen szó a debreceni Aranybika<br />

Szálloda egykori épületéről vagy<br />

Miskolcon a volt Avas Szállóról.<br />

Az utóbbi két helyszínen arra<br />

is van lehetőség, hogy az <strong>MCC</strong><br />

központjában lakjanak a diákok.<br />

Ez egy újabb tehetségmegtartó<br />

lehetőség lehet.<br />

Azért dolgozunk, hogy a kiemelkedő<br />

képességű gyerekek valóban<br />

otthonra találjanak nálunk. Ennek<br />

fontos eleme, hogy a diákok egy<br />

fedél alatt, egy közösségben élnek<br />

az egyetemi képzést is kínáló városokban.<br />

Az <strong>MCC</strong> nem csupán<br />

oktatási helyszín, hanem a hallgatói<br />

közösségünk otthona is egyben.<br />

Arra is törekszünk, hogy az oktatás<br />

ne érjen véget az egyetem befejezésével,<br />

ezért indítottunk Vezetőképző<br />

Akadémiát, közéleti képzéseket is,<br />

öregdiákjaink pedig a helyi közösség<br />

és az aktív hallgatók hasznára<br />

válhatnak a tapasztalataikkal. Az<br />

<strong>MCC</strong> a képzés mellett a szemléletformálást<br />

és a látókör tágítását is<br />

célozza, ezért nemzetközi és hazai<br />

szaktekintélyek is rendszeresen<br />

megfordulnak nálunk.<br />

Az <strong>MCC</strong> egy misszió ön szerint?<br />

Méghozzá nemzetstratégiai szempontból<br />

is fontos misszió! Azzal,<br />

hogy a külhoni régiókban felkaroljuk<br />

a tehetségeket, a magyarként<br />

megmaradást, a helyben való<br />

boldogulást is elősegítjük. Abban<br />

hiszünk, hogy diákjaink a szülőhelyükön,<br />

a saját közösségüknek<br />

tudják közvetíteni azt a szellemi<br />

tudást és tapasztalatot, amit a képzéseink<br />

adtak számukra. Éppen<br />

ezért keressük a kapcsolatokat a<br />

helyi közösségekkel, és nagy öröm,<br />

hogy Erdélyben például már alumniprogramunk<br />

is működik.<br />

Ön számára is misszió a Mathias<br />

Corvinus Collegium?<br />

Voltam pedagógus, a médiában is<br />

dolgozom, foglalkoztam nyelvészettel<br />

és kommunikációval, de az<br />

<strong>MCC</strong>-ben végzett munkám az,<br />

amelyet a leginkább hivatásként<br />

tudok megélni. Ez az intézmény<br />

szintetizálja azokat a területeket,<br />

ahol otthonosan mozgok, ahol hasznára<br />

lehetek a tehetséggondozásnak.<br />

Emellett egy olyan közösség is az<br />

<strong>MCC</strong>, ahol erős baráti, emberi szálak<br />

is összefűzik az itt dolgozókat,<br />

s ez Kárpát-medencei szinten is<br />

érzékelhető kötődést jelent. Amikor<br />

például Erdélyből érkeznek hozzánk<br />

kollégák, ugyanazt az összetartó<br />

légkört tapasztaljuk. Jól látni, hogy<br />

a robbanásszerű fejlődés ellenére a<br />

közösség szellemisége egyáltalán<br />

nem sérült. Ezt a pozitív atmoszférát<br />

sokszor tapasztalom meg, hiszen a<br />

munkám szerves részét jelenti az<br />

utazás, a személyes kapcsolattartás<br />

a vidéken dolgozókkal, a képzés<br />

minőségének és az azonos pedagógiai<br />

elveknek, az <strong>MCC</strong> értékrendszerének<br />

biztosítása.<br />

Említette már, hogy harmonikus<br />

kapcsolatra törekednek a közoktatás<br />

szereplőivel. Ez azért is<br />

fontos, mert néha azt érzékelni,<br />

a közoktatásban dolgozók közül<br />

van, aki konkurenciát lát az<br />

<strong>MCC</strong>-ben.<br />

Hiszem, hogy csak akkor lehet<br />

sikeres a munkánk, ha párbeszédet<br />

folytatunk a fiatalok életének<br />

fontos szereplőivel. Ha mindenki<br />

látja a szerepét az oktatás széles<br />

rendszerében, akkor létrejöhet<br />

egy gyümölcsöző együttműködés,<br />

amely lételeme annak, hogy<br />

Magyarország megfelelően gondozza<br />

a tehetségvagyonát.<br />

Mennyire dolgozik a jövőnek<br />

az <strong>MCC</strong>?<br />

A jövőnek dolgozunk, és tisztában<br />

vagyunk vele, hogy hosszú évek<br />

alatt érhetjük el azt, hogy az <strong>MCC</strong>nek<br />

össztársadalmi hatása legyen.<br />

Nagy álmunk, hogy idővel a magyar<br />

társadalom teljessége ismerje és pozitív<br />

értékként tekintsen a Mathias<br />

Corvinus Collegiumra.


102 KÉPZÉSEK<br />

103<br />

ROMA TEHETSÉG PROGRAM<br />

A 2018 őszén indult Roma Tehetség Program (RTP) feladata<br />

megtalálni és felkarolni azokat a roma fiatalokat, akik<br />

tehetségük és szorgalmuk révén képesek lesznek olyan<br />

karrierutat bejárni, amellyel közösségük és a magyar<br />

társadalom számára mintát adhatnak, értéket teremthetnek.<br />

A program május végi tanévzáró ünnepségén több mint 100<br />

diák vehette át az oklevelét.<br />

A hagyományos oktatást kiegészítő,<br />

intenzív program célja a középiskolás<br />

és egyetemista roma fiatalok komplex<br />

támogatása a sikeres képzési és munkaerőpiaci<br />

karrierjük megalapozása<br />

érdekében. A diákok nyelvi, szakmai<br />

fejlesztés mellett személyiségfejlesztő<br />

tréningeken is részt vesznek, valamint<br />

a roma–magyar kettős identitásukat is<br />

erősítik. A Roma Tehetség Program<br />

képzési kínálata <strong>2021</strong> szeptemberétől<br />

kibővült, azóta Tanodai Programmal,<br />

Középiskolás Programmal, Egyetemi<br />

Előkészítő Programmal, Egyetemi<br />

Programmal, Aranypánt Ösztöndíjas<br />

Programmal és Roma Nyári Egyetem<br />

programelemmel várják az érdeklődőket,<br />

akik számára nyári tábort is<br />

szerveznek, az újonnan érkezőknek<br />

pedig gólyatábor keretében biztosítják<br />

a közösségbe való beilleszkedést.<br />

A Tanodai Program az általános iskola<br />

7–8. osztályos tanulóinak iskolai<br />

előmenetelét és a középiskolába való<br />

A Roma Tehetség Program szakmai vezetője Antal István, aki a Pécsi Tudományegyetemen szerezte diplomáját, jelenleg<br />

doktorjelölt az ELTE Szociológia Doktori Iskolájában. Kutatási területe a roma elitképzés és felsőoktatási intézményei,<br />

a roma családok szociodemográfiai háttere, valamint a roma szakkollégisták családalapítási és gyermekvállalási<br />

tervei és attitűdjei. Korábban dolgozott például a Jezsuita Roma Szakkollégiumban, az MTA Társadalomtudományi<br />

Kutatóközpontban és a Kopp Mária Intézetben.<br />

bekerülését segíti. A jelentkezőket a<br />

középiskolai tanulmányaikra készítik<br />

fel heti rendszerességű, 2×90 perces<br />

óra keretében magyar és matematika<br />

tárgyból.<br />

Az RTK középiskolásoknak szóló<br />

programjában az idei tanévben 65<br />

diák vett részt, akik öt megyéből<br />

(Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád,<br />

Pest, Baranya, Tolna) érkeztek a<br />

képzésekre. A diákokkal országosan<br />

nyolc gimnáziumi szakmai mentor<br />

és 14 nyelvtanár foglalkozott, akik<br />

a fiatalok lakóhelye szerinti településeken<br />

dolgoznak. A programban az<br />

<strong>MCC</strong> nagy hangsúlyt fektet az idegen<br />

nyelv oktatására, így a nyelvvizsga<br />

vagy az emelt szintű nyelvi érettségi<br />

megszerzéséig különórákat biztosítanak<br />

a diákok számára. A résztvevők<br />

kétnapos moduláris képzési rendszerben<br />

tanulnak, ahol az önismereti<br />

és sportmódszertani modul mellett<br />

közösségépítő és fejlesztő programokon<br />

is részt vesznek. Az önismereti modulban<br />

az <strong>MCC</strong>–Mindset Pszichológia<br />

Iskolával együttműködve a diákok<br />

kilencalkalmas, komplex identitástréningben<br />

részesülnek, amelynek fő<br />

témakörei az érzelmi intelligencia, az<br />

önbecsülés, a stresszel való megküzdés,<br />

az empátia és a társas együttműködés<br />

készségei. A sportmódszertani modulban<br />

a dzsúdó sportágán keresztül<br />

szellemi (sportspecifikus prezentációk)<br />

és fizikális (erősítés, sztrecsing, jóga)<br />

módszertanok segítségével önismereti<br />

és személyiségfejlesztő foglalkozásokat<br />

biztosítanak elismert sportszakemberek<br />

segítségével. A Középiskolás<br />

Programban az önismereti és a sportmódszertani<br />

képzések mellett nagy<br />

szerepet kap a szervezett közösségfejlesztés<br />

is, amely abban is segíti a<br />

hallgatókat, hogy átfogóbb képet


104 KÉPZÉSEK<br />

105<br />

Antal István, az RTP vezetője<br />

Az RTP szakemberei az Egyetemi<br />

Program keretében 16 hallgatót választottak<br />

ki, akik az adott időszakban<br />

felvételt nyertek, vagy már jogviszonyuk<br />

van valamely magyarországi<br />

egyetemen. A program ideje alatt<br />

a hallgatók részt vehetnek magánnyelvórákon<br />

heti minimum kétszer,<br />

maximum ötször 90 percben. Az adott<br />

nyelvből történő nyelvvizsga díját az<br />

<strong>MCC</strong> Roma Tehetség Program finanszírozza<br />

két próbálkozásig. Továbbá<br />

minden tanulónak mentort biztosít<br />

a program a minél magasabb szintű<br />

személyi előremenetel és személyi támogatás<br />

érdekében. A diákok háromnapos<br />

moduláris képzési rendszerben vesznek<br />

részt, amely három fő modulra épül.<br />

Az Önismereti modulban a Develenttel<br />

együttműködve a diákok komplex, szakmai<br />

önismereti tréningben részesülnek.<br />

A Roma modult a hallgatók roma identitásának<br />

formálása érdekében hozták<br />

létre, ebben a hallgatók átfogóbb képet<br />

kapnak a cigányság történelméről,<br />

nyelvéről, kultúrájáról és szociológiai<br />

helyzetéről. Az RTP hallgatóinak lehetőségük<br />

van saját kutatási területeik és<br />

roma ismereti tudásuk alapján előadást<br />

tartani vagy vitázni. Az Akadémiai<br />

modul segítségével a diákok – főként a<br />

szakdolgozatot író hallgatók – megtanulhatják<br />

többek között azt is, hogyan<br />

épül fel egy szakdolgozat, melyek a<br />

legfontosabb kutatási kérdések, és mit<br />

jelentenek a hipotézisek. A résztvevők<br />

havi 25 000 forint ösztöndíjban részesülnek,<br />

valamint minden diák kap a<br />

munkájához egy számítástechnikai<br />

eszközt (táblagép vagy laptop) is.<br />

Az Aranypánt Ösztöndíjas Programban<br />

olyan roma fiatalok vesznek részt, akik<br />

utolsó éves egyetemisták, vagy éppen<br />

már rendelkeznek diplomával. A<br />

program célja, hogy a résztvevőknek<br />

egyéves, fizetett szakmai gyakorlati<br />

helyeket biztosítson az <strong>MCC</strong> Karrier<br />

Iroda közbenjárásával.<br />

A Roma Nyári Egyetem célja, hogy<br />

a különböző ismeretekkel rendelkező<br />

résztvevőkkel megismertesse<br />

a romológia alapjait, ezáltal annak<br />

tudástartalmaival, valamint a kapcsolódó<br />

módszertani eljárásokkal<br />

adekvát módon ők is tudják szervezni,<br />

tervezni ismeretterjesztő munkájukat.<br />

A Roma Summer School olyan<br />

szakmai műhelyt kíván biztosítani<br />

a hallgatóknak, ahol lehetőségük<br />

nyílik az egymással, valamint a<br />

kurzusok vezetőivel a közös tapasztalatcserére<br />

és a horizontális tanulás<br />

elsajátítására.<br />

kapjanak a cigányság kultúrájáról,<br />

történelméről és mai szociológiai<br />

helyzetéről. A programban részt vevő<br />

középiskolás diákok a tanulmányi<br />

kötelezettségek maradéktalan betartása<br />

és teljesítése esetén havi 10 000<br />

forintos ösztöndíjban részesülnek, és<br />

a program első évének sikeres zárását<br />

követően számítástechnikai eszközöket<br />

biztosítanak számukra.<br />

Az Online Egyetemi Előkészítő<br />

Program feladata a sikeres emelt<br />

szintű érettségi megszerzésének és<br />

a felsőoktatásba való bejutásnak a<br />

támogatása, segítése.<br />

A programban a mostani tanévben<br />

10 diák vett részt, akik közül<br />

nyolcan adták be jelentkezésüket<br />

felsőoktatási intézménybe. A program<br />

két fő elemből tevődik össze:<br />

az egyik az egyetemi bejutáshoz<br />

elengedhetetlen, emelt szintű érettségi<br />

vizsgatárgyból való felkészítés,<br />

a másik pedig egy négyalkalmas<br />

pályaorientációs beszélgetés pályaorientációs<br />

szakemberrel.


106 KÉPZÉSEK<br />

107<br />

Kosztrihán Dávid, a Közéleti Programok szakmai vezetője<br />

KÖZÉLETI PROGRAMOK<br />

A Mathias Corvinus Collegium ma már a diplomaszerzés előtt álló<br />

felnőtt fiataloknak is nyújt ingyenes képzéseket Kárpát-medenceszerte.<br />

Közéleti Programjait azoknak ajánlja az intézmény, akik a<br />

felsőoktatásban szerzett tudásukat olyan hasznos készségekkel és<br />

ismeretekkel gyarapítanák, amelyek elengedhetetlenek a közéleti,<br />

gazdasági vagy kulturális területen betöltött véleményformálói és<br />

döntéshozói szerep felelősségteljes gyakorlásához.<br />

Az <strong>MCC</strong> Közéleti Programjai elsősorban<br />

azok számára lehetnek vonzóak,<br />

akik hosszú távon saját közösségük<br />

szervezői és alakítói kívánnak lenni,<br />

valamint a tehetséggondozónál elsajátított<br />

képességeket és tudást ennek<br />

a közösségnek a hasznára akarják<br />

fordítani. A Közéleti Programok<br />

kurzusait különböző helyszíneken<br />

megvalósított képzési hétvégéken<br />

tartják, és a hagyományos tantermi<br />

vagy digitális oktatáson túl a gyakorlati<br />

tapasztalatszerzés lehetőségét<br />

is garantálják a fiataloknak.<br />

Az <strong>MCC</strong> Közéleti Programjai<br />

közé tartozik az erdélyi fiatal<br />

tehetségeket megszólító Erdélyi<br />

Politikai Iskola, a tehetséges fiatal<br />

nőket célzó Női Közéleti<br />

Vezetőképző, a kárpátaljai magyarságért<br />

felelősséget vállalókra<br />

számító Kárpátaljai Közéleti<br />

Vezetőképző és a vitakultúra<br />

fejlesztéséért tenni akarók számára<br />

meghirdetett Vitaakadémia.<br />

A Közéleti Programok szakmai<br />

vezetője Kosztrihán Dávid, aki<br />

alap- és mesterdiplomáját a Nemzeti<br />

Közszolgálati Egyetemen szerezte.<br />

Karrierjét a Magyar Közigazgatási<br />

Ösztöndíjprogram keretén belül a<br />

Miniszterelnöki Kormányirodán<br />

kezdte, majd a programot követően<br />

a Miniszterelnökségen látott<br />

el feladatokat mint referens, parlamenti<br />

titkár, később pedig mint<br />

az MKÖ-programért felelős osztály<br />

vezetője. A Kárpátaljai Közéleti<br />

Vezetőképzőt Benkó Hajnalka, az<br />

Erdélyi Politikai Iskolát Jáki Luca,<br />

a Női Közéleti Vezetőképzőt pedig<br />

Szabó Kata irányítja.


109<br />

ERDÉLYI<br />

POLITIKAI ISKOLA<br />

A Mathias Corvinus Collegium partnerségben a Romániai<br />

Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) és a Magyar Ifjúsági<br />

Értekezlettel 2017 óta szervez képzést Erdélyi Politikai Iskola<br />

címmel. A négy képzési hétvégéből álló program célja, hogy<br />

praktikus politikai ismeretekkel lásson el olyan érdeklődő<br />

fiatalokat, akik hosszú távon saját közösségük alakítói,<br />

véleményformálói kívánnak lenni.<br />

A hagyományos eszmetörténeti vagy<br />

politikatudományi oktatáson túlmutatva<br />

a képzés résztvevői a politikai<br />

intézmények, pártok működésébe és<br />

működtetésébe kapnak betekintést<br />

hazai és külföldi előadók segítségével.<br />

A program kis létszámmal működik,<br />

csoportmunkára épül, nyelve pedig<br />

magyar és angol. Az iskola tagjai a<br />

képzés során betekintést nyerhetnek a<br />

politikai pártok és kampányok működésébe,<br />

a közösségépítés folyamatába, a<br />

közvélemény-kutatás módszertanába,<br />

vezetői készségeiket pedig tárgyalástechnikai,<br />

retorikai és prezentációs<br />

tréningeken fejlesztik. A program<br />

kiváló lehetőséget nyújt azok számára,<br />

akiknek a pártpolitika működésének<br />

megértése segíti közösségi tevékenységük,<br />

vállalkozásuk vagy munkájuk<br />

kiteljesítését, de azok számára is, akik<br />

politikusi karriert kívánnak befutni.<br />

A felvételt nyert hallgatók a nyolc<br />

hónapos, ingyenes képzés során<br />

négy kihelyezett képzési hétvégén<br />

vesznek részt Kolozsváron,<br />

Sepsiszentgyörgyön, Bukarestben<br />

és Budapesten, a köztes időszakban<br />

pedig az e-learning-anyagok<br />

feldolgozását végzik. Emellett a<br />

teljes, nyolc hónapot felölelő képzési<br />

program során összesen öt–hét beadandó<br />

feladatot készítenek el, amelyeket<br />

szintén az e-learning-platformon<br />

keresztül adnak le. Ez<br />

lehet esszéírás, prezentációkészítés,<br />

beszédírás, kutatás vagy éppen<br />

videó készítése is.<br />

A képzés összesen négy elemből áll.<br />

A Politikai menedzsment keretein<br />

belül pártok működtetése, kommunikációs<br />

rendszerek és kampányok,<br />

a közvélemény-kutatás módszertana,<br />

általános menedzsment, közkapcsolati<br />

és közösségi gazdálkodási<br />

kérdések is terítékre kerülnek.<br />

Másrészt a diákok több készségfejlesztő<br />

tréningen is részt vehetnek,<br />

ahol tárgyalástechnikát és retorikát<br />

tanulhatnak, prezentációs és beszédírási<br />

képességeket fejleszthetnek, de<br />

kapnak sajtótájékoztató-szimulációs<br />

tréninget is, illetve vitakészség-fejlesztésben<br />

is részesülnek. Részt vehetnek<br />

ugyanakkor hazai és külföldi<br />

gyakorló politikusokkal, közszereplőkkel,<br />

politikai szakértőkkel<br />

folytatott háttérbeszélgetéseken is,<br />

ahol a meghívott előadók mesélnek<br />

hasznos és érdekes tapasztalataikról.<br />

A program online platformjának és<br />

képzésének köszönhetően releváns<br />

előadások hang- és videóanyagait és<br />

e-learning-tananyagokat is a résztvevők<br />

rendelkezésére bocsájtanak<br />

például politikai filozófia, politikai<br />

elemzés, közgazdasági ismeretek,<br />

vitakészség-fejlesztés témákban. A<br />

beadandó feladatok leadása (esszéírás,<br />

prezentációk, elemzések és videók<br />

készítése) is az e-learning-platformon<br />

keresztül történik.<br />

A tanév első felében a koronavírus-járvány<br />

miatt hozott rendezvényszervezési<br />

szabályzások<br />

következtében nem lehetett Erdély<br />

területén megvalósítani a képzéseket,<br />

ezért az első két képzést ebben<br />

az évben Budapesten tartották meg,<br />

a harmadik találkozó alkalmával<br />

pedig Bukarestbe utazott a Politikai<br />

Iskola. A szakmai programok mellett<br />

az adott városok közigazgatási<br />

intézményeit, főbb nevezetességeit<br />

is megtekintették a képzés résztvevői.<br />

Az idei tanévben a budapesti<br />

Országházba is eljutottak a hallgatók,<br />

akik bukaresti látogatásuk<br />

során a román parlamentet,<br />

Magyarország bukaresti képviseletét,<br />

illetve a Victoria-palotát is<br />

megtekintették.<br />

A Budapestről szervezett program<br />

a <strong>2021</strong>/<strong>2022</strong>. tanévben is szorosan<br />

együttműködött az erdélyi központokkal.<br />

Az Erdélyi Politikai Iskola<br />

alumniközössége immár mintegy 80<br />

fős, így egyre nagyobb szerepe van<br />

a közösség építésének, az alumnitalálkozók<br />

szervezésének, valamint a<br />

közös <strong>MCC</strong>-s rendezvényeken való<br />

részvételnek. Ennek alapját képezi<br />

az idén elkészült alumni-adatbázis is.<br />

Az Erdélyi Politikai Iskola képzésén<br />

idén 18 hallgató vett részt és vehetett<br />

át oklevelet az <strong>MCC</strong> Közösségi<br />

Programok közös diplomaosztó ünnepségén.


110 KÉPZÉSEK<br />

111<br />

NŐI KÖZÉLETI<br />

VEZETŐKÉPZŐ<br />

Immáron negyedik évfolyama végzett az<br />

idei képzési évben a 2018-ban elindított<br />

Női Közéleti Vezetőképző Programnak,<br />

amellyel az <strong>MCC</strong> célja, hogy megtalálja és<br />

felkarolja azokat a tehetséges fiatal nőket,<br />

akik ambíciót éreznek magukban a közéleti<br />

szerepvállalásra, tenni szeretnének<br />

szűkebb és tágabb környezetükért, és<br />

elkötelezettek közösségük jövőjének<br />

jobbra fordításában.<br />

találkozzanak és beszélgessenek. A<br />

gyakorlati tapasztalatszerzés érdekében<br />

közéleti, szakpolitikai, gazdasági<br />

vagy szociális kihívásokra reflektáló<br />

projekteken is dolgoztak a program<br />

hallgatói.<br />

Az idei évfolyam jogalkotási projektmunkában<br />

vett részt, amelyben<br />

kormány-előterjesztés megírása és<br />

annak bemutatása, megvédése a cél,<br />

meghatározott tárcákhoz kapcsolódó<br />

szerepekben, mentorok szakmai<br />

támogatása által. Az <strong>MCC</strong> a képzés<br />

résztvevőivel rendszeresen megoszt<br />

online videó- és hanganyagokat olyan<br />

témákban, mint például államelmélet,<br />

alkotmányos ismeretek, kormányzati<br />

működés, politikai kommunikáció.<br />

Ezek segítséget nyújtanak a projektek<br />

során, illetve támogatják az ismeretek<br />

megszerzését és feldolgozását. A projektfeladatok<br />

kivitelezéséhez olyan<br />

mentorok támogatását biztosítja az<br />

intézmény, akik az adott szakterület<br />

ismerői, gyakorló szakemberek. A<br />

szakmai tudás átadása mellett közösségi<br />

eseményeket (például beszélgetéseket,<br />

kulturális programokat) is<br />

szerveznek a résztvevők számára, akik<br />

meghívott vendégekkel, előadókkal<br />

folytathatnak közvetlen eszmecserét.<br />

Az idei képzési évben a Női Közéleti<br />

Vezetőképző Program immáron negyedik<br />

évfolyama indult el. A képzés<br />

6-7 hónapos időtartama alatt öt képzési<br />

hétvégén, személyes jelenléti alkalmak<br />

keretében részesültek intenzív angol<br />

és magyar nyelvű gyakorlatorientált<br />

képzésekben a hallgatók. A program<br />

szervezői minden képzési évet követően<br />

struktúrában és tartalomban olyan<br />

elemekkel és tananyagokkal bővítik,<br />

aktualizálják a képzési palettát, amik<br />

a résztvevők igényeire szabottak, követve<br />

a nemzetközi közéleti, oktatási<br />

trendeket a megfelelő szakmai minőség<br />

és színvonal biztosítása érdekében.<br />

A szakmai mentorok biztosítása által a<br />

képzés teljes időtartama alatt megfelelő<br />

szakmai támogatásban részesülnek a<br />

résztvevők. A korábbi évfolyamok<br />

tartalmi képzési palettájához képest<br />

az egyes projektfeladatok színvonalas<br />

kidolgozásában, a mentorokkal való<br />

rendszeres egyeztetés és találkozás által<br />

támogatott folyamat. A Női Közéleti<br />

Vezetőképző saját alumnihálózatot<br />

tart fenn, amelynek tagjai számára<br />

olyan tevékenységeket és eseményeket<br />

szerveznek, ahol a női vezetők<br />

egy közösségi térben, adott témákra<br />

reflektálnak, egymást támogatva<br />

találnak megoldásokat problémákra.<br />

A Női Közéleti Vezetőképző képzésein<br />

idén 21 hallgató vett részt és vehetett<br />

át oklevelet az <strong>MCC</strong> Közösségi<br />

Programok közös diplomaosztó ünnepségén.<br />

A program elindítását az ösztönözte,<br />

hogy miközben a nők munkaerőpiaci<br />

helyzete javult, a vezetői munkakörökben<br />

a nemek közötti esélyegyenlőség<br />

még mindig nem valósul<br />

meg teljeskörűen, a nők a közéleti<br />

szerepvállalásban pedig továbbra is<br />

alulreprezentáltak voltak. Az ingyenes<br />

képzést olyan 18–36 év közötti,<br />

magyar- és angolnyelv-tudással rendelkező<br />

fiatal nők számára kínálja az<br />

<strong>MCC</strong>, akik ambíciót éreznek a közéleti<br />

szerepvállalásra. A tehetséggondozó<br />

intézmény az oktatás hagyományos<br />

formái mellett ebben a programban is<br />

a készségfejlesztésre és a gyakorlati tapasztalatszerzésre<br />

helyezte a hangsúlyt.<br />

A résztvevőknek projektfeladatokat<br />

kellett megoldaniuk, elismert magyar<br />

és külföldi vezetőkkel, szakemberekkel<br />

és politikusokkal találkozhattak.<br />

A képzés több különböző elemre épült:<br />

a hallgatók egyfelől részt vehettek<br />

előadásokon és szemináriumokon.<br />

Ezek az elméleti tananyag átadását<br />

biztosító tantermi képzések, amelyek<br />

során a lexikális és a módszertani<br />

tudás elsajátítása a cél, többek<br />

között a következő témákban:<br />

közkapcsolatok, globális és<br />

európai integráció, közjog<br />

és protokoll. Nagy hangsúlyt<br />

fektettek a képzés<br />

szervezői a személyes<br />

vezetői készségek<br />

fejlesztésére is. A<br />

hallgatók tréningek<br />

formájában vitákban<br />

vettek részt, szituációs<br />

feladatokat végeztek,<br />

esettanulmányokat<br />

dolgoztak fel. A<br />

szervezők a résztvevők<br />

számára lehetőséget biztosítottak<br />

arra is, hogy<br />

hazai és nemzetközi<br />

kis-, közép- és nagyvállalatok,<br />

valamint<br />

politikai és nonprofit<br />

szervezetek vezetőivel,<br />

államtitkárokkal,<br />

politikusokkal


112 KÉPZÉSEK<br />

113<br />

KÁRPÁTALJAI KÖZÉLETI<br />

VEZETŐKÉPZŐ<br />

A 2018-ban indult Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző<br />

elsősorban azoknak a kiemelkedően tehetséges,<br />

18 és 36 év közötti kárpátaljai fiataloknak szól,<br />

akik tevőleges felelősséget éreznek a kárpátaljai<br />

magyarságért, és véleményformálóként,<br />

döntéshozóként kedvező irányba szeretnék<br />

alakítani az Ukrajnában élő magyar közösségek<br />

sorsát. A négy elemre épülő, hét hónapos ingyenes<br />

képzés résztvevői négy kihelyezett képzési<br />

hétvégén vettek részt az idei tanévben is.<br />

A program résztvevői Beregszászban,<br />

Ungváron, Budapesten és Brüsszelben<br />

vettek részt egy-egy képzési alkalmon.<br />

A szakmai programok mellett az adott<br />

városok közigazgatási intézményeit, a<br />

főbb nevezetességeit is meglátogatták a<br />

program hallgatói, a brüsszeli út pedig<br />

egyben tanulmányútként is szolgált.<br />

A szakmai hétvégéken a diákok többek<br />

között betekinthettek az államigazgatási<br />

intézmények működésébe, a közösségépítés<br />

és a politikai menedzsment<br />

különböző folyamataiba, valamint<br />

különféle intenzív készségfejlesztő tréningeken<br />

fejleszthették vezetői képességeiket.<br />

A szakmai hétvégéket átkötő<br />

időszakban a program résztvevői az<br />

e-learning-tananyagok feldolgozásával<br />

bővítették meglévő tudásukat, mindemellett<br />

pedig közéleti, szakpolitikai,<br />

gazdasági vagy szociális kihívásokra<br />

reflektáló, kis csoportos projektfeladatban<br />

is próbára tehették magukat.<br />

A szervezők a program egész éves tervének<br />

kialakítása során nagy hangsúlyt<br />

helyeztek arra, hogy a diákok megfelelő<br />

szakmai támogatást kapjanak, számos<br />

gyakorlatorientált készségfejlesztő tréningen<br />

vegyenek részt, illetve arra is, hogy<br />

az egyes kurzusok menetét ők maguk is<br />

minél inkább interaktívabban alakítsák.<br />

Az <strong>MCC</strong> a Kárpátaljai Közéleti<br />

Vezetőképzőt a Kárpátaljai Magyar<br />

Kulturális Szövetséggel, a KMKSZ<br />

Ifjúsági Szervezettel és Bocskor Andrea<br />

európai parlamenti képviselővel partnerségben<br />

szervezi. A program felépítését<br />

tekintve több különböző,<br />

ám egyformán fontos pillérre épít. A<br />

Közügy-menedzsment keretein belül<br />

kommunikációs rendszerekről, a közvélemény-kutatás<br />

módszertanáról és<br />

általános menedzsmentről tanulhatnak<br />

a diákok, de közkapcsolati és közösségi<br />

gazdálkodási kérdésekkel foglalkozó<br />

modulok is szerepelnek a tananyagban.<br />

A készségfejlesztő tréningeken prezentációs<br />

és előadói technikák gyakorlatával,<br />

retorikával, vitakészség-fejlesztéssel,<br />

beszédírási képességekkel és tárgyalástechnikával<br />

is megismerkednek a résztvevők,<br />

akik meghallgathatnak számos<br />

érdekes háttérbeszélgetést is, amelyben<br />

hazai és külföldi gyakorló politikusok,<br />

közszereplők mesélnek tapasztalataikról.<br />

A hallgatók releváns előadások hang- és<br />

videóanyagaihoz, hírlevelekhez, e-learning-tananyagokhoz<br />

is hozzáférhetnek<br />

olyan témákban, mint például politikai<br />

filozófia, elemzés, közgazdasági ismeretek,<br />

társadalomtudományok. Mindezek<br />

mellett a beadandó feladatok elküldése<br />

(esszéírás, prezentációk, tesztsorok, elemzések<br />

és videók készítése) is az e-learning-platformunkon<br />

keresztül történik.<br />

A szervezők idén egy online szemesztert<br />

is beépítettek a képzésbe, aminek tematikája<br />

egyrészt az adott évfolyam igényeihez,<br />

érdeklődési köréhez igazodik,<br />

másrészről a közéletben bekövetkező<br />

aktuális eseményekre reagál. A képzés<br />

másik jelentős elemét a projektfeladatok<br />

jelentik. Ennek keretein belül<br />

Kárpátalját érintő közéleti, gazdasági,<br />

társadalmi vagy szociális problémákra<br />

reflektáló forprofit vagy nonprofit<br />

vállalkozási ötleteken dolgoznak csoportokban<br />

a képzésben részt vevők,<br />

szakmai mentorálás alatt. Elvárás, hogy<br />

mindegyik csoport a projektjükhöz<br />

kapcsolódóan üzleti tervet dolgozzon<br />

ki, és év végén azt egy 15 perces prezentáció<br />

keretében mutassa be, külön erre<br />

a célra felkért szakmai zsűritagok előtt.<br />

A szakmai zsűri által legjobbnak ítélt<br />

csapat díjazásban részesül. A feladat egyrészt<br />

fejleszti a csapatmunkát, másrészt<br />

a régió leendő vezetőit arra ösztönzi,<br />

hogy részleteiben foglalkozzanak a<br />

közösségüket érintő problémákkal.<br />

Emellett az <strong>MCC</strong> közösségteremtő<br />

és -megtartó programokat is szervez.<br />

A képzési alkalmak szakmai programjainak<br />

kialakítása során az is fontos<br />

cél, hogy a programban részt vevő diákok<br />

a Mathias Corvinus Collegium<br />

különféle iskoláinak, műhelyeinek és<br />

intézetének oktatóival és szakterületeivel<br />

megismerkedjenek tréningek,<br />

előadások, háttérbeszélgetések során,<br />

szem előtt tartva a Kárpátaljai Közéleti<br />

Vezetőképző Program jellegzetességét. A<br />

kurzuskínálatot évről évre úgy bővítik a<br />

program szervezői, hogy az a résztvevők<br />

visszajelzéseit és igényeit tükrözze. Ez<br />

megvalósulhat személyes visszajelzések<br />

formájában, vagy az egyes szakmai<br />

programok követését szolgáló, anonim<br />

feedback űrlap kitöltésével is.<br />

A Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző idei<br />

évfolyamának munkáját és a program<br />

alumni tagjait is jelentősen érintette a<br />

<strong>2022</strong> februárjában kitört orosz–ukrán<br />

háború. Számukra Pszichés támogatás<br />

– krízishelyzetekben címmel online<br />

tanácsadást biztosítottak, amelynek során<br />

szakértő pszichológussal, mentálhigiénés<br />

szakemberrel beszélgethettek a fiatalok.<br />

A Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző<br />

képzésein idén 14 hallgató vett részt<br />

és vehetett át oklevelet az <strong>MCC</strong><br />

Közösségi Programok közös diplomaosztó<br />

ünnepségén.


114 KÉPZÉSEK<br />

<strong>MCC</strong> VITAAKADÉMIA<br />

– KÁRPÁT-MEDENCEI<br />

VITAOKTATÓ KÖZPONT<br />

A Mathias Corvinus Collegium több mint 25 éves története<br />

során a logikai, érvelési, retorikai alapkészségek,<br />

valamint a vitakészség kialakítása és fejlesztése mindig is<br />

kiemelt szerepet játszott az intézmény komplex képzési<br />

palettájának valamennyi programjában. Az elmúlt két évben<br />

az <strong>MCC</strong> Vitaakadémia a Kárpát-medence legjelentősebb<br />

vitaoktató központjává nőtte ki magát.<br />

A Vitaakadémia legfőbb célkitűzése,<br />

hogy az <strong>MCC</strong> szervezeti és képzési<br />

lehetőségeivel élve az egész Kárpátmedencére<br />

kiterjedően, az általános<br />

iskolásoktól a felnőtt korosztályig – a<br />

racionális vita módszerének segítségével<br />

– fejlessze és terjessze a magyar<br />

nyelvű vitakultúrát. Kiemelt céljuk,<br />

hogy minden <strong>MCC</strong>-központban<br />

ugyanolyan magas színvonalon,<br />

egységes módszertannal valósuljon<br />

meg a vitaoktatás. Emiatt születtek<br />

meg a különböző képzési stratégiák:<br />

egységesen működő vitaklubhálózat,<br />

logikaórák egységes felépítése, <strong>MCC</strong>-s<br />

vitavezetők kiképzése.<br />

A racionális vita módszere alapvető<br />

eszköze az <strong>MCC</strong> két fő törekvésének:<br />

a tehetséggondozásnak és a<br />

közösségépítésnek. Fejleszti az egyéni<br />

kommunikációs és logikai képességeket,<br />

az érzékenységet egymás<br />

megértésére, a problémák mélyebb<br />

feltárásának és többoldalú megközelítésének<br />

képességét, kiváló alapul<br />

szolgálva ezzel a kreatív csapatmunkához.<br />

A tehetséggondozó földrajzi<br />

és szakmai bővülése eredményeképp<br />

az utóbbi két évben a Vitaakadémia<br />

is jelentős átalakuláson ment keresztül.<br />

Mondhatni, együtt növekedett<br />

az <strong>MCC</strong>-vel mind horizontálisan<br />

– az egész Kárpát-medencére kiterjedően<br />

–, mind pedig vertikálisan<br />

– az általános iskolásoktól a felnőtt<br />

korosztályig tartanak képzéseket,<br />

amelyeket folyamatosan fejlesztenek. A<br />

Vitaakadémia programelemei az összes<br />

<strong>MCC</strong>-központban megtalálhatóak,<br />

beleértve a külhoni központokat is,<br />

hiszen a FIT-től a KP-n keresztül<br />

az Egyetemi Programig jelen van a<br />

diákok életében. Az önálló, posztgraduális<br />

képzés székhelye a budapesti<br />

<strong>MCC</strong>-központ.<br />

<strong>2021</strong>-től a Vitaakadémia a „képzők<br />

képzője”: oktatási központtá alakult,<br />

ahol az egymásra épülő moduláris<br />

képzések során a formális vitában<br />

jártas szakembereket képezik ki: vitavezetőket,<br />

vitatrénereket, mentorokat.<br />

A program első modulja a vitavezető<br />

képzési program, amely lehetőséget<br />

nyújt a résztvevőknek, hogy megismerkedjenek<br />

az érvelés és a vitázás alapjaival,<br />

és elsajátítsák azt is, hogy ezt a tudást<br />

miként adhatják tovább másoknak<br />

is, így fejlesztve a Kárpát-medencei<br />

demokratikus párbeszéd kultúráját. A<br />

<strong>2021</strong>. évi felvételire 71-en adták be a jelentkezést,<br />

ebből 19-en nyertek felvételt.<br />

Jelenleg 18 végzős van az évfolyamban,<br />

és eddig összesen 53-an végezték el a<br />

vitavezető-képzést. A második modul<br />

a vitatrénerképzési program, amelynek<br />

első évfolyama <strong>2021</strong>-ben startolt el 11<br />

jelentkezővel, akik mindannyian sikeresen<br />

el is végezték a programot. Ez a<br />

program az első modulban elsajátított és<br />

megszilárdított érvelési készségekre épít,<br />

A Vitaakadémia szakmai igazgatója<br />

Surjányi Fanni, aki az ELTE<br />

nemzetközi tanulmányok és<br />

hebraisztika szakán szerzett diplomát,<br />

majd dolgozott politikai<br />

kommunikációs munkakörben,<br />

valamint a Honvéd Vezérkar<br />

Tudományos Kutatóhelyén is.<br />

Másodmagával 2019-ben indította<br />

el a széles közönség számára<br />

nyitott posztgraduális képzési<br />

programot. A Vitaakadémia<br />

programvezetője, Barbarics<br />

Péter <strong>2021</strong> tavaszán csatlakozott<br />

a programhoz. A szakember<br />

pályafutásában mindig<br />

fókuszban volt a fiatalság és a<br />

jövő generációinak fejlődésébe<br />

történő befektetés. Ezt képviseli<br />

a Vitaakadémiánál végzett<br />

munkája során is.<br />

és azokat további eszközökkel egészíti ki<br />

a retorika, a formális logika. A képzésre<br />

kizárólag az első modult elvégzettek<br />

jelentkezhetnek. A harmadik modul<br />

pedig a mentorképzési program, amely<br />

a képzés utolsó modulja. Itt a résztvevők<br />

nemcsak meggyőzés- és tárgyalástechnikai<br />

ismereteiket bővíthetik, hanem a<br />

mentorálás elméletét és gyakorlatát is elsajátítják,<br />

hogy személyes mentorálással


116 KÉPZÉSEK<br />

117<br />

segítsék az első és a második modul<br />

résztvevőinek fejlődését.<br />

A Vitaakadémia minden képzési szinten<br />

jelen van, ugyanis a vitatkozásnak<br />

nincs korhatára, és nem lehet elég<br />

korán kezdeni. Az általános iskolások<br />

számára számos olyan izgalmas témát<br />

kínálnak, amelyekkel elültethetik a<br />

logikus gondolkodás magvait. Az érvelési<br />

készségek fejlesztését célzó játékos<br />

kompetenciafejlesztő tevékenységek<br />

nemcsak hasznosak, de meglehetősen<br />

népszerűek is. Ami a középiskolás korosztályt<br />

illeti, a Vitaakadémia kurzusai<br />

és nyári táborai során alapvető érvelési<br />

készségeket és módszereket tanítanak a<br />

diákoknak. Így a résztvevők elsajátítják<br />

a vitaformák alapjait, valamint a saját<br />

érdeklődési körükhöz és választott<br />

tantárgyaikhoz kapcsolódó vitaanyagokat.<br />

A Vitaakadémia az Egyetemi<br />

Programban kap leghangsúlyosabb<br />

szerepet, ahol két pilléren alapul a<br />

jelenlétük. Egyfelől rendszeres és<br />

egységes módszertan alapján tartanak<br />

logikaórákat a junior évfolyamon,<br />

másrészt rendszeresen Vitaklubeseményeket<br />

rendeznek.<br />

A Vitaakadémia <strong>2021</strong>-ben több vitaklubot<br />

is nyitott Kárpát-medence-szerte.<br />

Jelenleg az egyetemi központokban<br />

– Budapesten, Miskolcon, Szegeden,<br />

Győrött, Pécsett, Debrecenben,<br />

Kolozsváron és Beregszászon – csatlakozhatnak<br />

a diákok a nyolc vitaklub<br />

egyikéhez, <strong>2022</strong>-ben pedig<br />

Székesfehérváron is megnyíltak a<br />

Vitaklub kapui. <strong>2021</strong>-ben először rendezték<br />

meg a Vitaakadémia négynapos<br />

szakmai nyári vitatáborát 29 fő részvételével<br />

Balatonszárszón, ami a vitavezető<br />

közösséget volt hivatott összefogni.<br />

A Vitaakadémia szakmai munkájának<br />

középpontjában a képzési anyagok és<br />

a vitamódok folyamatos, a legújabb<br />

nemzetközi trendeknek megfelelő<br />

fejlesztése áll. Az <strong>MCC</strong> tudásbázisául<br />

szolgáló Corvinák weboldalon elindult<br />

a Polémia című Vitaakadémia-blog,<br />

ahol vitaelemzéseket, érvelő esszéket,<br />

vitatörténeti és vitakultúrával<br />

kapcsolatos cikkeket tesznek közzé.<br />

<strong>2022</strong>-ben pedig elstartolt a Polémia<br />

Podcast vitakultúrával foglalkozó<br />

podcastje is.<br />

OKLEVELET KAPTAK<br />

A VITAAKADÉMIA<br />

ELSŐ MENTORAI<br />

Május végén lezárult az <strong>MCC</strong><br />

Vitaakadémia első mentorképzése,<br />

a végzett hallgatók<br />

ünnepélyes keretek között<br />

vehették át oklevelüket.<br />

Az eseményen elhangzott: a<br />

racionális vita, vagyis az érveléstechnika<br />

és a logika terén<br />

megszerzett biztos tudásukra<br />

alapozva a mentorképzés<br />

résztvevői megismerkedhettek<br />

például a manipuláció,<br />

a meggyőzés és a sikeres<br />

tárgyalás különböző technikáival.<br />

A gyakorlatorientált<br />

és beszédcentrikus képzés<br />

során közösen próbáltak ki<br />

különböző vitaformátumokat,<br />

és felfedezték, hogyan védhetők<br />

ki egyes befolyásolási<br />

technikák, valamint hogy<br />

miként lehet érvelni sikeresen<br />

a legkülönbözőbb álláspontok<br />

mellett is a társadalmat<br />

leginkább megosztó kérdésekben.<br />

A három modulból álló<br />

vitavezetői képzési program<br />

egyediségét hangsúlyozta köszöntőjében<br />

Szalai Zoltán, az<br />

<strong>MCC</strong> főigazgatója. Surjányi<br />

Fanni, a Vitaakadémia szakmai<br />

igazgatója hozzátette: reményei<br />

szerint a most végzett<br />

hallgatók – mint mentorok<br />

– megszerzett tudásukat és<br />

tapasztalataikat a Kárpátmedencei<br />

racionális vitakultúra<br />

fejlesztése és népszerűsítése<br />

érdekében kamatoztathatják<br />

az <strong>MCC</strong> oktatási programjain<br />

belül és azokon túl is, például<br />

közoktatási keretek között.


118 KÉPZÉSEK<br />

119<br />

PHD PROGRAM<br />

Az idei tanévben indult el az <strong>MCC</strong> PhD<br />

Programja, amelyre mintegy tízszeres<br />

túljelentkezés mellett több mint nyolcvan<br />

jelentkező adta be a pályázatát. Közülük<br />

hatan kezdhették meg tanulmányaikat a<br />

Magyarországon egyedülálló programban.<br />

Az <strong>MCC</strong> – mint hazánk legnagyobb<br />

interdiszciplináris oktatási és kutatási<br />

központja – kiemelt feladatának<br />

tartja, hogy elősegítse egy olyan<br />

magyar társadalomtudós nemzedék<br />

felnövekedését, ami elkötelezett a<br />

tudományos módszerek mellett,<br />

magabiztosan kommunikálja saját<br />

kutatási eredményeit, és képes<br />

értelmezni más tudományterületek<br />

eredményeit is. Az <strong>MCC</strong> PhD<br />

Programja egyedülálló képzési lehetőséget<br />

kínál azon magyar doktoranduszok<br />

számára, akik a jövőjüket<br />

tudományos pályán képzelik el, és<br />

részt szeretnének venni az <strong>MCC</strong><br />

pezsgő szellemi életében.<br />

A tehetséggondozó intézmény abban<br />

szeretné segíteni a hazai doktoranduszhallgatókat,<br />

hogy az egyetemi<br />

elméleti képzés mellett gyakorlati tapasztalatokra<br />

is szert tegyenek. Az<br />

akadémiai karriernek ugyanis fontos<br />

része a kutatásokban való részvétel.<br />

Az <strong>MCC</strong> azt kívánja elérhetővé tenni,<br />

hogy a doktoranduszok már a tanulmányaik<br />

során is közreműködhessenek<br />

különböző tudományos projektekben. A<br />

tudományos életben fontos a tudatosság,<br />

a rendszerszemlélet, az önálló munka és<br />

az önfegyelem – ezek elsajátításában is<br />

támogatást nyújt az intézmény.<br />

A PhD Program kutatói a többi között<br />

bekapcsolódnak az <strong>MCC</strong> valamelyik<br />

műhelyének vagy intézetének kutatói<br />

tevékenységébe, önálló kutatási<br />

tevékenységet folytatnak egy általuk<br />

választott témában, munkájukat pedig<br />

mentor segíti. A résztvevők emellett<br />

oktatási tevékenységet folytatnak az<br />

<strong>MCC</strong> egyes képzési szintjein, valamint<br />

tudományos írásokat és közérthető cikkeket<br />

publikálnak. A program szakmai<br />

vezetője Havasi Benigna akadémiai<br />

igazgató.<br />

A PROGRAM RÉSZTVEVŐI:<br />

• Jancsó András<br />

(<strong>MCC</strong> Jog és Társadalom Műhely)<br />

• Ratkovics Petra Krisztina<br />

(<strong>MCC</strong> Közösségek Műhely)<br />

• Tárik Meszár<br />

(Migrációkutató Intézet)<br />

• Veress Csongor Balázs<br />

(<strong>MCC</strong> Geopolitikai Műhely)<br />

• Csurgai-Horváth Gergely<br />

(<strong>MCC</strong> Európai Tanulmányok Műhely)<br />

• Fodor Richárd<br />

(<strong>MCC</strong> Politikatudományi Műhely)


120 KÉPZÉSEK<br />

121<br />

A programsorozatok sokszínű tematikái<br />

lehetővé teszik, hogy a diákok<br />

alapvető érdeklődési területeitől kicsit<br />

távolabb álló problémákkal is találkozzanak.<br />

Emellett a képzés során<br />

a résztvevők a helyszínek kulturális<br />

adottságaival is megismerkedhetnek<br />

városnézések, múzeumlátogatások<br />

formájában. A foglalkozások magját<br />

interaktív előadások, workshopok,<br />

vitaszemináriumok, szimulációs játékok<br />

adják.<br />

ŐSZI ÉS TAVASZI<br />

AKADÉMIA<br />

Alapítása óta az <strong>MCC</strong> egyik fontos célja a közösségépítés.<br />

Ezt szolgálják az Őszi Akadémia és a Tavaszi Akadémia<br />

elnevezésű programsorozatok is, amelyekre az intézmény<br />

valamennyi képzési központjából érkeznek diákok, hogy<br />

egy helyszínen tudjanak tapasztalatokat és élményeket<br />

szerezni, egymással megismerkedni, ezzel is erősítve az<br />

<strong>MCC</strong>-s közösségi identitást és kohéziót. A fiatalok emellett<br />

találkozhatnak a tehetséggondozó akadémiai szereplőivel<br />

is, így a hazai és nemzetközi oktatóktól, kutatóktól<br />

közvetlenül is tanulhatnak.<br />

ŐSZI AKADÉMIA<br />

A program az idei képzési évben nyolc<br />

hétvégén keresztül adott lehetőséget<br />

az <strong>MCC</strong>-s diákoknak a tanulásra,<br />

a fejlődésre és az összetartásra. A<br />

hétvégéket és a programokat az intézmény<br />

iskolái és intézetei szervezték.<br />

A Klímapolitikai Intézet és<br />

a Közgazdasági Iskola Révfülöpön<br />

tartotta meg az Őszi Akadémiát,<br />

míg a többi hétvégének a győri <strong>MCC</strong><br />

adott otthont.<br />

A Klímapolitikai Intézet szakemberei<br />

a klímaváltozás tematikájával<br />

foglalkoztak a képzési hétvégén, a<br />

diákok többek között Kóta Gábor<br />

kutató és Kerekes György vendég<br />

előadó vezetésével terepgyakorlaton<br />

vettek részt, valamint aktív szerepet<br />

vállaltak Szebenyi Péter zöld influenszer<br />

workshopjában. A Közgazdasági<br />

Iskola programja a magyar gazdaság<br />

és vállalkozások kihívásaiba és lehetőségeibe<br />

nyújtott betekintést olyan<br />

vendég előadók közreműködésével,<br />

mint például Tölg-Molnár Beáta<br />

(VOSZ) és Hortay Olivér (Századvég).<br />

A Média Iskola a digitális média<br />

és radikalizálódás témáját járta körül,<br />

amit haditudósítói beszámolókkal<br />

és kvízekkel színesítettek,<br />

míg a Nemzetközi Kapcsolatok<br />

Iskola Magyarország és Ukrajna<br />

kapcsolatrendszerével foglalkozott.<br />

A résztvevők betekintést nyerhettek<br />

például a mai Kárpátalja területeire<br />

jellemző konfliktusokba, problémákba


122 KÉPZÉSEK<br />

123<br />

és nehézségekbe Dobsa István személyes,<br />

kézzelfogható történetein és<br />

tapasztalatain keresztül.<br />

A Magyar–Német Intézet és a<br />

Migrációkutató Intézet közös novemberi<br />

képzésének középpontjában<br />

a 21. századi migrációs trendek, valamint<br />

a német migrációs politika<br />

álltak, de a sok tanulás mellett jutott<br />

idő közös szabadidős programokra<br />

is. A pszichológia identitásformáló<br />

vonatkozásairól volt szó a Pszichológiai<br />

Iskola hétvégéjén, amelyen a hazai<br />

szakemberek mellett a ghánai teológus,<br />

Father Richard is kifejtette gondolatait<br />

szociokulturális közegünk identitásformáló<br />

hatásairól. A Társadalom- és<br />

Történelemtudományi Iskola november<br />

végi képzési hétvégéjén pedig a<br />

<strong>2022</strong>-es országgyűlési választás szerepelt<br />

témaként.<br />

TAVASZI AKADÉMIA<br />

A Tavaszi Akadémia programsorozat<br />

nyolc hétvégéjének programjait a győri<br />

<strong>MCC</strong>-ben tartották. A Jogi Iskola<br />

februári eseményén a résztvevők a<br />

közbeszéd szabályozásával és annak<br />

különböző kérdéseivel foglalkoztak<br />

Monori Zsuzsanna, Sulyok Márton<br />

és Sándor Lénárd közreműködésével.<br />

A diákok emellett megtekintették<br />

a győri Bencés Perjelség Makovecz<br />

Imre által tervezett kápolnáját, valamint<br />

a város egyik nevezetességét, a<br />

Püspökvár-Toronykilátót.<br />

Online kapuőrök a szólásszabadság<br />

szolgálatában és ellenfeleként címmel<br />

tartotta meg képzési hétvégéjét február<br />

végén a Média Iskola. Az eseményen<br />

a hallgatók egy, az ukrán helyzet<br />

ismertetésével összekötött brunchon<br />

vehettek részt, ahol szabadon kérdezhettek<br />

a Stipendium Peregrinum<br />

ösztöndíjas hallgatóival együtt. A<br />

programban Bartóki-Gönczy Balázs<br />

és Koltay András az internetszolgáltatók<br />

és keresőmotorok mint kapuőrök,<br />

valamint a közösségi média<br />

jogi és magánszabályozását mutatták<br />

be előadásukban.<br />

A Pszichológiai Iskola márciusi hétvégéjén<br />

a résztvevők párkapcsolataink<br />

alakulása, erőforrásai és kihívásai<br />

témájában hallhattak előadásokat, és<br />

vehettek részt egyedi élményt nyújtó<br />

gyakorlatokban. A Nemzetközi<br />

Kapcsolatok Iskola március végén<br />

szervezett eseményének a célja pedig az<br />

volt, hogy megismertesse a diákokkal<br />

az ázsiai kontinens jelentőségét, erősségeit<br />

és problémáit. Vendég előadójuk<br />

Moldicz Csaba, az Eurázsiai Központ<br />

kutatási igazgatója volt.<br />

Áprilisban a Magyar–Német Intézet<br />

és a Migrációkutató Intézet közös<br />

képzése azt a célt szolgálta, hogy a<br />

hallgatók megismerkedjenek a migrációval<br />

mint az európai politikát hosszú<br />

távon meghatározó jelenséggel. A<br />

Közgazdasági Iskola pedig a Magyar<br />

nagyvárosok kihívásai és perspektívái<br />

Győr példáján címmel nyújtott betekintést<br />

a résztvevőknek a magyar<br />

nagyvárosok gazdasági helyzetébe.<br />

Május elején a Társadalom- és<br />

Történelemtudományi Iskola zárta<br />

a Tavaszi Akadémia idei programsorozatát<br />

Ha én miniszterelnök lennék<br />

című képzési hétvégéjével, amelynek<br />

az volt a célja, hogy a hallgatókat interaktív<br />

keretek között vezessék be a<br />

magyar kormány működését alapvetően<br />

meghatározó szerkezeti és személyi<br />

döntések mögöttes dilemmáiba, a<br />

miniszterelnökök mérlegelési szempontjaiba,<br />

a kormányzást megalapozó<br />

politikai opciók lehetséges előnyeibe<br />

és kockázataiba, valamint a döntések<br />

várható következményeibe.


124 KÉPZÉSEK<br />

125<br />

EREDMÉNYEKBEN<br />

GAZDAG KÉPZÉSI ÉV<br />

Kiemelten sikeres tanévet zárt az <strong>MCC</strong>, amelynek<br />

szeptembertől már 5500 diákja lesz 24 Kárpát-medencei<br />

központban, köztük Nyíregyházán is – hangzott el a Mathias<br />

Corvinus Collegium Egyetemi Program június 9-i évzáróján.<br />

Ezt megelőzően a Közéleti Programok és a Roma Tehetség<br />

Program zárta ünnepélyes keretek között a tanévet.<br />

Az <strong>MCC</strong> a Kárpát-medence legjelentősebb<br />

tehetséggondozó intézményeként<br />

szeptembertől 24 helyszínen – köztük<br />

Nyíregyházán is – 5500 diák számára<br />

nyújt a hagyományos közoktatást,<br />

egyetemi oktatást kiegészítő, magas<br />

szintű interdiszciplináris képzést. A<br />

Fiatal Tehetség programban 1200, a<br />

Középiskolás Programban 3500 középiskolás,<br />

az Egyetemi Programban<br />

pedig 350 fiatal vesz részt. Utóbbiak<br />

közül az idei képzési évben 200-an<br />

élhettek az <strong>MCC</strong> nyújtotta külföldi<br />

tanulmányi és ösztöndíj-lehetőségekkel,<br />

miközben 32 nemzetközi szaktekintély<br />

személyesen is bekapcsolódott<br />

az intézmény tudományos tevékenységébe.<br />

Emellett egyre népszerűbbek<br />

az intézmény Közéleti Programjai is,<br />

a Vitaakadémia, a Roma Tehetség<br />

Program, az Erdélyi Politikai Iskola,<br />

a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző<br />

és a Női Közéleti Vezetőképző programjain<br />

az idei tanévben mintegy 300<br />

hallgató vett részt.<br />

FIATAL TEHETSÉG<br />

PROGRAM<br />

A <strong>2021</strong>/<strong>2022</strong>-es tanév különösen<br />

eredményesen telt az <strong>MCC</strong> FIT<br />

Programjában. Legnagyobb sikerük,<br />

hogy az idei tanévet a program<br />

indulása óta a legnagyobb bővülést<br />

követően, 22 képzési központban<br />

kezdhették meg az ötödikes diákok.<br />

Nagy sikerrel zajlott le továbbá a FIT<br />

Program szervezésében a FIT Kaland<br />

Tehetségverseny is, amelyen sok-sok<br />

lelkes csapat készített el színes, játékos<br />

pályamunkát, amelyekből a legjobb<br />

tíz személyesen is bemutathatta a<br />

FIT Program oktatóiból álló szakmai<br />

zsűrinek elkészült projektjét.<br />

A FIT Program képzési központjaiban<br />

a felső tagozatos iskolások mellett<br />

szüleik is sokat tanulhattak a népszerű<br />

Szülők Akadémiája-eseményeken, a<br />

képzési központok által szervezett<br />

pedagóguskonferenciákon pedig tovább<br />

erősödhetett az együttműködés a<br />

fiatal tehetségek átfogó gondozásában.<br />

A Fit Program nagy büszkesége, hogy<br />

Hegyi Lili Gerda, volt veszprémi<br />

FIT-es diák Falevelek című novellájából<br />

Oberfrank Pál rendezésében és<br />

Szilágyi Tibor szereplésével kisfilmet<br />

készítettek.<br />

KÖZÉPISKOLÁS PROGRAM<br />

A <strong>2021</strong>/<strong>2022</strong>-es tanévben jelentősen<br />

emelkedett a Középiskolás<br />

Programban részt vevők száma is: a<br />

bővülés eredményeként <strong>2022</strong> elejére<br />

megháromszorozódott a létszám 2020-<br />

hoz képest, így jelenleg mintegy 3500<br />

középiskolás diák tagja a programnak.<br />

A felvételizők létszáma is folyamatosan<br />

nő: míg 2020-ban 681 fő, <strong>2021</strong>-ben 1835<br />

diák, <strong>2022</strong> első félévében pedig már<br />

1380 tanuló jelentkezett a programba.<br />

A Középiskolás Program bővülésének<br />

köszönhetően <strong>2022</strong>-re 12 magyarországi<br />

és 7 erdélyi központ jött létre.<br />

A KP keretében félévente összesen<br />

mintegy 500 eseményt rendeznek,<br />

amelynek nagyobb részét a klubdélutánok<br />

és a nyelvi kurzusok teszik ki.<br />

A Középiskolás Program munkatársai


126 KÉPZÉSEK<br />

127<br />

folyamatosan támogatják az <strong>MCC</strong>-s<br />

egyetemisták által diákprojekt keretében<br />

szervezett versenyeket. Így<br />

például a <strong>2022</strong>-ben 12. alkalommal<br />

megrendezésre kerülő Bonus Intra<br />

Országos Történelemversenyt, amelyen<br />

a versenyzők az 1335-ös visegrádi<br />

királytalálkozóhoz kapcsolódó feladatokat<br />

oldhattak meg.<br />

Az Országos Középiskolai<br />

Problémamegoldó Verseny <strong>MCC</strong>-s<br />

egyetemista diákok szervezésében,<br />

valamint a Mathias Corvinus<br />

Collegium és a Case Solvers közreműködésével<br />

valósul meg évről<br />

évre. A verseny célja a diákok körében<br />

az esetmegoldás módszertanának<br />

átadása, problémamegoldó,<br />

analitikus és prezentációs készségeik<br />

fejlesztése, miközben változatos<br />

történelmi eseteken keresztül<br />

lehetőségük nyílik arra, hogy a<br />

megszokott kereteken kívül is gondolkozzanak<br />

úgy, mintha maguk<br />

alakították volna a történelmet. A<br />

<strong>2022</strong>-es OKPV-n több mint 200<br />

csapatból az online fordulókon<br />

legjobban teljesítők 8 régióba osztva,<br />

7 helyszínen vehettek részt a regionális<br />

fordulókon. A Középiskolás<br />

Program mindezek mellett támogatja<br />

az <strong>MCC</strong>hess Jótékonysági<br />

Sakkversenyt és a Kárpátaljai<br />

Középiskolai Mentorprogramot is.<br />

A Középiskolás Program együttműködik<br />

több szervezettel, így<br />

például a Csányi Alapítvány a<br />

Gyermekekérttel, a Nemzeti<br />

Emlékezet Bizottságával, a Nemzeti<br />

Hauszmann Programmal, a Nemzeti<br />

Ifjúsági Tanáccsal, a Pénziránytű<br />

Alapítvánnyal, a Sapientia Erdélyi<br />

Magyar Tudományegyetemmel, a<br />

Magyar Nemzeti Bankkal, a Nemzeti<br />

Örökség Intézetével és a Helikoni<br />

Ünnepségek szervezőivel is.<br />

EGYETEMI PROGRAM<br />

Az <strong>MCC</strong> Egyetemi Program hallgatói<br />

is számos szép eredményt értek el az<br />

idei tanévben a különböző szakmai-tudományos<br />

megmérettetéseken.<br />

Az ELTE csapata nyerte meg a tavaszi<br />

félévben a Nemzetközi Jogi<br />

Perbeszédverseny Európa-bajnokságát,<br />

a Telders International Law Moot<br />

Court Competitiont. A négyfős csapatból<br />

Póka Lili és Püsök Kata az<br />

<strong>MCC</strong> Jogi Iskola hallgatói. A versenyen<br />

a legrangosabb európai jogi<br />

karok indultak.<br />

A TDK/OTDK versenyeken az<br />

EP nyolc hallgatója ért el helyezést.<br />

Közülük Kelemen Hunor, a<br />

Társadalom- és Történettudományi<br />

Iskola hallgatója első helyezést ért el<br />

az OTDK-n Földrajz-Urbanizáció és<br />

esélyegyenlőtlenségek gazdaságföldrajza<br />

című dolgozatával. II. helyezést<br />

több <strong>MCC</strong>-s hallgató is elért, így<br />

például Holló Richárd, Szabó Kenéz<br />

és Hajdú Zsombor a Vezetőképző<br />

Akadémiáról, Fábián Fanny és<br />

Kálmán Kinga a Jogi Iskolából<br />

és Nagy Márton a Nemzetközi<br />

Kapcsolatok Iskolából.<br />

A TDK/OTDK mellett számos más<br />

rangos megmérettetésen is kiválóan<br />

szerepeltek az <strong>MCC</strong> diákjai. Ilyen volt<br />

a többi között az IFUA esettanulmányi<br />

verseny, CFA Research Challenge<br />

<strong>2021</strong>, a BCG Strategy Cup, a COBEverseny,<br />

a Stat Wars Uni <strong>2021</strong> vagy a<br />

PwC Consulting Challenge.<br />

Az Egyetemi Program Juniorképzésében<br />

részt vevők közül is többen<br />

sikerrel mérettették meg magukat.<br />

ROMA TEHETSÉG<br />

PROGRAM<br />

Az idei tanév is sok sikert hozott<br />

a Roma Tehetség Program diákjainak,<br />

hallgatóinak. Középiskolás<br />

Programjukban 2 fő sikeresen tett<br />

előrehozott emelt szintű angol<br />

érettségit, 3 fő jelentkezett valamilyen<br />

felsőoktatási intézménybe<br />

és 2 fő tett angol nyelvből B2<br />

komplex nyelvvizsgát. Egyetemi<br />

Programjukból 2 fő jelentkezett<br />

felsőoktatási rangsorban magasabb<br />

helyet betöltő felsőoktatási intézménybe,<br />

1 fő <strong>MCC</strong> Training Grant<br />

ösztöndíjban részesült, 1 diák pedig<br />

az <strong>MCC</strong> Lunch Talks esemény<br />

moderátori pozíciójának pályázatát<br />

is elnyerte.<br />

KÁRPÁTALJAI KÖZÉLETI<br />

VEZETŐKÉPZŐ<br />

A Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző<br />

Program <strong>2021</strong> szeptemberében negyedik<br />

évfolyamát indította el 14<br />

hallgatóval. A tanév első képzési<br />

hétvégéjét Beregszászon, a másodikat<br />

Budapesten, a harmadikat pedig<br />

Brüsszelben rendezték meg, a negyedik,<br />

diplomaosztóval egybekötött hétvégére<br />

pedig Budapesten került sor. A program<br />

szervezői négy online alkalommal,<br />

15 különböző e-learning-anyaggal<br />

és két pszichés tanácsadással igyekeztek<br />

hallgatóik segítségére lenni.<br />

<strong>2021</strong> decemberében a Vezetőképző<br />

legújabb tagjai és az Alumni közössége<br />

is csatlakozott az <strong>MCC</strong> beregszászi képzési<br />

központja által indított jótékonysági<br />

mézeskalácsvásárhoz. A karitatív akció<br />

során mintegy 400 000 forintnak<br />

megfelelő hrivnya gyűlt össze, amelyet<br />

egy súlyosan beteg kárpátaljai kisgyermek<br />

gyógyulásáért ajánlott fel a<br />

közösség. Az összefogás célja volt, hogy<br />

a diákok ne csak szakmailag, hanem<br />

összetartó közösségként is támogassák<br />

a kárpátaljai magyarság sorsát.<br />

ERDÉLYI POLITIKAI<br />

ISKOLA<br />

Az idei tanévben a képzést két és<br />

félszeres túljelentkezés mellett 18<br />

fővel kezdték meg az Erdélyi Politikai<br />

Iskolában. A tanévben összesen 31<br />

előadás valósult meg 3 offline és 3<br />

online képzési alkalommal kiegészülve,<br />

valamint 5 tréningen is részt<br />

vehettek a diákok. Két magyarországi<br />

és 9 erdélyi politikus, valamint 4<br />

nemzetközi előadó is részt vett a<br />

programban.<br />

NŐI KÖZÉLETI<br />

VEZETŐKÉPZŐ<br />

A képzési program negyedik évfolyama<br />

21 új hallgatóval indult <strong>2021</strong><br />

szeptemberében. A korábbi tanévek négy<br />

képzési hétvégéje helyett idén öt alkalmat<br />

biztosítottak a diákoknak, akik<br />

intenzív angol és magyar nyelvű, gyakorlatorientált<br />

képzéseken vehettek<br />

részt. Négy budapesti alkalom mellett<br />

egyszer Győrött is otthonra talált a<br />

képzés, melyeket további két online<br />

alkalom egészített ki. A hallgatók<br />

5 beadandó feladatot készítettek el,<br />

és 5 mentor segítette a munkájukat.<br />

VITAAKADÉMIA<br />

A <strong>2021</strong>/<strong>2022</strong>-es tanévben a Vitavezető<br />

képzési programra 71 fő jelentkezett,<br />

közülük 19-en nyertek felvételt.<br />

Ebben a tanévben indult el először<br />

a Vitatréner képzési program 11<br />

jelentkezővel, akik mindannyian<br />

sikeresen el is végezték a programot.<br />

<strong>2021</strong>-től már Győrött, Pécsett,<br />

Szegeden, Miskolcon, Debrecenben és<br />

Kolozsváron is elindult a junioroknak<br />

szóló logikaoktatás, ami szintén fontos<br />

mérföldköve a programnak, <strong>2022</strong>-ben<br />

pedig immár Székesfehérváron is<br />

megnyíltak a Vitaklub kapui. Az idei<br />

tanévben megújult koncepcióval, 6.<br />

alkalommal rendezték meg a középiskolás,<br />

nyílt vitaversenyt, amelyre<br />

mintegy háromszoros volt a túljelentkezés.<br />

<strong>2022</strong>-ben először rendezték<br />

meg a MIND Open nemzetközi<br />

vitaversenyt, ahova a világ különböző<br />

pontjairól érkeztek egyetemista csapatok,<br />

hogy összemérjék tudásukat.<br />

Elindult továbbá egy 14 főből álló<br />

versenycsapat felkészítése is, akik<br />

angol nyelvű, külföldi vitaversenyeken<br />

mérettethetik meg magukat, brit<br />

parlamenti vitaformátumban.<br />

A sokrétű, szerteágazó és nagy menynyiségű<br />

programnak köszönhetően<br />

felmerült az igény a Vitaakadémia<br />

terjeszkedéséhez az online térben.<br />

Elsőként <strong>2021</strong>-ben jött létre a<br />

Vitaakadémia honlapja, <strong>2022</strong>-ben pedig<br />

a Vitaakadémia önálló Facebook- és<br />

Instagram-oldala is debütált.<br />

<strong>MCC</strong> VEZETŐFEJLESZTŐ<br />

INNOVÁCIÓS<br />

KUTATÓINTÉZET<br />

Az intézet hallgatói számos tudományterületen<br />

alkottak maradandót.<br />

Likavcsán János elnyerte a Magyar<br />

Nemzeti Bank (MNB) Kiválósági<br />

Ösztöndíját, Mazzag Bálint a KSH<br />

Stat Wars versenyén ért el első helyezést,<br />

Tóth Hanna pedig a TDK<br />

Üzleti jog szekciójában lett aranyérmes.<br />

Krausz József a Tudomány<br />

Kapujában Poszterversenyen második<br />

helyezést ért el Had- és<br />

Rendészettudományi Szekcióban,<br />

továbbá az ÁNTK őszi ITDKversenyén<br />

opponensként működött<br />

közre. Bárdos Dávid a Duckietown<br />

AIDO (önvezetőrobot-fejlesztő) versenyen<br />

4. helyezést ért el.<br />

Balogh Zita egy francia nyelvű<br />

jogi esszépályázatra beadott<br />

munkája megjelenik majd az ELTE<br />

ÁJK Frankofón Diákkörének induló<br />

folyóiratában, Hajdú Zsombor pedig a<br />

Brain Bar fesztiválon kapott lehetőséget<br />

egy beszélgetés moderálására a<br />

mesterséges intelligenciáról és annak<br />

társadalmi hatásairól, a szabályozási<br />

környezet alakulásáról/alakításáról,<br />

stratégiai vonzatairól. Gaál Zalán<br />

moderálta az <strong>MCC</strong> szervezésében<br />

megrendezett Magyarország: újra<br />

lendületben című, rendhagyó, diákoknak<br />

szóló előadást, amelynek<br />

vendége Varga Mihály pénzügyminiszter<br />

úr volt. Rozenberszki Zsófia a<br />

Boston Consulting Group Strategy<br />

Cup esettanulmányi versenyen Best<br />

Performer különdíjban részesült, Pető<br />

Dorina pedig a Mélylevegő Projekt<br />

tagjaként publikálta az Elmerülő című<br />

pszichológiai könyvet. A Mélylevegő<br />

Projekt kapcsán interjút készített vele<br />

a Forbes Magyarország és az Index.<br />

Meghívott pszichológusként szerepelt<br />

az RTL Reggeliben és a Petőfi<br />

rádióban is.


129<br />

TUDÁS-<br />

KÖZPONT<br />

130<br />

<strong>MCC</strong>:<br />

A TUDÁSKÖZPONT<br />

138<br />

KLÍMAPOLITIKAI<br />

INTÉZET<br />

148<br />

IFJÚSÁGKUTATÓ<br />

INTÉZET<br />

156<br />

<strong>MCC</strong> PRESS<br />

– OLVASS JÓT!<br />

164<br />

ROD DREHER<br />

– AZ <strong>MCC</strong> HALLGATÓI<br />

TISZTELETTUDÓAK ÉS<br />

KÍVÁNCSIAK<br />

132<br />

MIGRÁCIÓKUTATÓ<br />

INTÉZET<br />

142<br />

MAGYAR–NÉMET<br />

INTÉZET<br />

150<br />

TANULÁSKUTATÓ<br />

INTÉZET<br />

160<br />

CORVINÁK<br />

– AZ <strong>MCC</strong><br />

TUDÁSBÁZISA


130<br />

TUDÁSKÖZPONT<br />

131<br />

<strong>MCC</strong>: A TUDÁSKÖZPONT<br />

A Mathias Corvinus Collegium nemcsak egy képzőhely,<br />

hanem egyben egy tudásközpont is. A tehetséggondozó<br />

intézmény a képzések mellett mobilitási programokat<br />

működtet, széles körű ösztöndíjprogramokat biztosít<br />

a fiataloknak, könyveket ad ki, tudományos írásokat<br />

jelentet meg, nemzetközi és hazai konferenciákat,<br />

vitafórumokat szervez, valamint a demokratikus<br />

párbeszéd előmozdításában, a kulturált közéleti viták<br />

alakításában is aktív szerepet vállal.<br />

A tudásalapú társadalom jövőképe<br />

szempontjából kiemelt szerepe van<br />

az oktatásnak; ismereteink, készségeink<br />

folyamatos fejlesztésének; a<br />

tanulás minden formájának. Már a<br />

XX. században Winston Churchill<br />

is felismerte és megfogalmazta, hogy<br />

„A jövő birodalmai az elme birodalmai<br />

lesznek”.<br />

Napjainkban a formális keretek között<br />

megszerzett tudás már nem csillapítja<br />

a feltörekvő generáció tudásvágyát,<br />

valamint önmagában nem készíti fel<br />

őket arra, hogy megfelelő módon<br />

reagáljanak a XXI. század váratlan<br />

gazdasági, társadalmi és politikai eseményeire,<br />

amelyek nemcsak nemzet-,<br />

de világgazdasági szempontból is jelentősek<br />

lehetnek. Az <strong>MCC</strong> a hagyományos<br />

oktatást kiegészítő, azon<br />

túlmutató ingyenes és széles körű<br />

képzési palettájával minden fejlődni<br />

vágyó, tehetséges fiatal oktatását<br />

biztosítja. Az <strong>MCC</strong> védjegyévé vált<br />

tehetséggondozásban olyan hazai<br />

és nemzetközi szinten is ismert és<br />

elismert szakembergárda (oktatók,<br />

kutatók) vesz részt, akikkel a hallgatók<br />

a hagyományos oktatás keretein belül<br />

nem találkozhatnak.<br />

A Mathias Corvinus Collegiumban<br />

(<strong>MCC</strong>) az ingyenes kurzusokat szerteágazó<br />

szellemi műhelymunka egészíti<br />

ki: az <strong>MCC</strong> többek között könyveket<br />

ad ki; konferenciákat, szakmai fórumokat<br />

szervez; kutatásokat, elemzéseket<br />

készít; továbbá nemzetközi<br />

mobilitási és ösztöndíjprogramokat<br />

koordinál. Ezeknek köszönhetően<br />

az <strong>MCC</strong> mára már nemzetközileg<br />

is jegyzett tudásközponttá vált<br />

Magyarországon.<br />

Az alapítvány kutatói bázisát az intézetek<br />

jelentik, ahol szakértőink gazdasági,<br />

társadalmi és politikai szempontból is<br />

kiemelkedő, az egész nemzetre kiható<br />

kérdésekkel – ifjúságkutatással, klímapolitikával,<br />

migrációval, oktatással,<br />

valamint a hazánk számára minden<br />

szempontból kiemelkedő magyar–német<br />

kapcsolatokkal – foglalkoznak.<br />

Orbán Balázs kuratóriumi elnök köszöntője Rod Dreher amerikai író könyvének bemutatóján


132<br />

TUDÁSKÖZPONT<br />

133<br />

A Migrációkutató Intézet (MKI) 2015 szeptemberében jött<br />

létre a Mathias Corvinus Collegium és a Századvég Alapítvány<br />

együttműködéseként. Az MKI-t alapítói hiánypótló szakmai<br />

műhelynek szánták, amely segít értelmezni napjaink globális<br />

migrációs fejleményeit, különös tekintettel az Európát érintő,<br />

illetve Európán belüli tendenciákra.<br />

A kezdetektől fogva kiemelt törekvés<br />

volt, hogy a migráció interdiszciplináris<br />

jellege miatt a lehető legszélesebb<br />

tudományos spektrumot fedje le az<br />

intézet. Ennek megfelelően a munkatársak<br />

között Afrika-, Közel-Kelet-,<br />

Törökország- és iszlámszakértők<br />

mellett nemzetközi jogászt, biztonságpolitikával<br />

foglalkozó kutatót,<br />

politológust és közgazdászt is találunk.<br />

Közülük többen Magyarország legrangosabb<br />

egyetemein (BCE, ELTE,<br />

NKE, PPKE) tanítanak.<br />

A Migrációkutató Intézet célja, hogy<br />

olyan tudományos és szakmai igényességű<br />

kutatásokat, elemzéseket készítsen<br />

magyar és angol nyelven, melyek<br />

a téma iránt érdeklődők szélesebb<br />

köréhez is eljutnak. Ennek megfelelően<br />

a kutatók rendszeresen megjelennek<br />

a legfontosabb magyarországi médiumokban<br />

saját kutatási eredményeikkel<br />

és az aktuális migrációs események<br />

szakértői elemzésével. Az MKI egyúttal<br />

a hazai tudományos élet aktív<br />

szereplője, és az utóbbi években kiemelt<br />

feladatának tekinti, hogy a nemzetközi<br />

kutatói közösségben is láthatóvá váljon.<br />

Ezt a célt szolgálta többek között a<br />

<strong>2021</strong> májusában Budapesten rendezett<br />

kétnapos MKI-konferencia, amely<br />

a klímaváltozás és a migráció összefüggéseit<br />

járta körül elismert magyar<br />

és külföldi szakértők részvételével. A<br />

<strong>2021</strong>/22-es tanév során az intézet két<br />

tucat belföldi és nemzetközi konferencián,<br />

workshopon és egyéb szakmai<br />

rendezvényen képviseltette magát<br />

Máltától Washingtonon át Nairobiig.<br />

Emellett négy külföldi kutató töltött el<br />

hosszabb-rövidebb időt az intézetben,<br />

erősítve annak szakmai munkáját. Az<br />

elmúlt évben a láthatóság tudományos<br />

növelésére az MKI saját LinkedIn- és<br />

Academia.edu-felületet kapott.<br />

Az intézet oktatói, kutatói különösen<br />

fontosnak tartják, hogy ne csak a<br />

,,karosszékből”, hanem a terepen is<br />

tájékozódjanak az aktuális migrációs<br />

folyamatokról. Ez nemcsak az<br />

elemzések megalapozottságát javítja, de<br />

lehetőséget kínál a szakmai együttműködések<br />

bővítésére is. Az MKI kutatói<br />

az elmúlt évben tanulmányi úton jártak<br />

Olaszországban, Görögországban,<br />

Törökországban, Irakban, Maliban,<br />

Kenyában, az Egyesült Államokban,<br />

Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában<br />

és Egyiptomban. Mindezek eredményei<br />

megjelentek elemzéseikben, illetve<br />

az <strong>MCC</strong>-ben szervezett budapesti és<br />

vidéki rendezvényeken.<br />

Dezső Tamás<br />

A Migrációkutató Intézet igazgatója<br />

Dezső Tamás történész, asszirológus,<br />

egyetemi tanár. A mesterfokozat megszerzése<br />

után 1997-ben történettudományokból<br />

PhD-fokozatot szerzett,<br />

2005-ben habilitált. 2001-től egyetemi<br />

docens az ELTE BTK Assziriológiai<br />

és Hebraisztikai Tanszékén, az<br />

Ókortudományi Intézet intézetigazgató-helyettese,<br />

majd a Kar kutatási<br />

dékánhelyettese. 2006-tól 2015-ig az<br />

Eötvös Loránd Tudományegyetem<br />

Bölcsészettudományi Karának dékánja.<br />

2014 óta nyolc alkalommal<br />

járt iraki Kurdisztánban, ezek során<br />

régészeti és műemlékvédelmi kutatásokat<br />

folytatott, illetve vizsgálta<br />

az üldözött keresztények helyzetét.<br />

Az elmúlt időszakban több elemzése<br />

jelent meg a közel-keleti népesedési<br />

és biztonsági helyzet migrációs<br />

vonatkozásairól.<br />

Janik Szabolcs<br />

A Migrációkutató Intézet operatív<br />

igazgatója <strong>2022</strong>. június 1-ig Janik<br />

Szabolcs volt. A szakember a diplomáit<br />

a Budapesti Corvinus Egyetemen<br />

szerezte. 2012-től a Közpolitikai<br />

Kutatások Intézetében dolgozott makrogazdasági<br />

elemzőként. 2014. második<br />

felében a Külügyi és Külgazdasági<br />

Intézetben hazánk külpolitikai és<br />

külgazdasági törekvéseinek szempontjából<br />

releváns elemzőmunkát<br />

végzett. Ezt követően közel másfél<br />

évet dolgozott a Külgazdasági<br />

és Külügyminisztériumban, ahol<br />

a magyar külképviseletek által írt<br />

jelentésekből készített elemzéseket<br />

a minisztérium döntéshozóinak.<br />

A Migrációkutató Intézetben a<br />

migráció – elsősorban hazánkra és<br />

az Európai Unióra gyakorolt – gazdasági<br />

hatásaival és összefüggéseivel<br />

foglalkozik.<br />

Marsai Viktor


134 TUDÁSKÖZPONT<br />

135<br />

A Migrációkutató Intézet kutatási<br />

igazgatója Marsai Viktor, aki 2008-<br />

ban diplomázott az ELTE BTK<br />

történelem–esztétika szakpárján, majd<br />

2010-ben másoddiplomát szerzett<br />

a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi<br />

Egyetemen. 2010–2011 között<br />

a Honvédelmi Minisztérium<br />

munkatársa. 2012-től a Nemzeti<br />

Közszolgálati Egyetem főállású munkatársa<br />

először tanársegédként, majd<br />

2016-tól egyetemi adjunktusként.<br />

2014-től óraadóként tevékenykedik a<br />

Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.<br />

2017 tavaszán elnyerte az MTA Bolyai<br />

János Kutatási Ösztöndíjat. 2017 szeptemberétől<br />

a Migrációkutató Intézet<br />

részmunkaidős munkatársa, 2019 októberétől<br />

kutatási igazgatója. Marsai<br />

Viktor fő kutatási területe az afrikai<br />

migrációs folyamatok vizsgálata,<br />

illetve a migráció biztonságpolitikai<br />

vonatkozásai.<br />

Az intézet további munkatársai:<br />

• Kóczán András Imre<br />

titkárságvezető<br />

• Pénzváltó Nikolett vezető<br />

kutató<br />

• Sayfo Omar vezető kutató<br />

• Veres Kristóf György vezető<br />

kutató<br />

• Dobó Géza kutató<br />

• Kovács Emese kutató<br />

• Tóth Klaudia kutató<br />

• Vargha Márk vezető elemző<br />

• Tárik Meszár PhD-ösztöndíjas<br />

• Gönczi Róbert junior elemző<br />

• Kovács Blanka junior kutató<br />

• Párducz Árpád junior kutató<br />

• Tóth Bettina junior kutató<br />

EGYRE KOMOLYABB<br />

HATÁST GYAKOROL MAJD<br />

A KLÍMAVÁLTOZÁS A<br />

MIGRÁCIÓS TRENDEKRE<br />

Szerző: Tóth Klaudia, a<br />

Migrációkutató Intézet kutatója<br />

Megjelenés helye: corvinak.hu<br />

Az ENSZ Éghajlatváltozási<br />

Kormányközi Testülete (IPCC) február<br />

28-án publikálta a hatodik értékelő<br />

jelentésének második fejezetét, a klímaváltozás<br />

emberi társadalmakra és<br />

természetes ökoszisztémákra gyakorolt<br />

hatásaival foglalkozó munkacsoport<br />

tanulmányát.<br />

A szakértők szerint a globális éghajlatváltozáshoz<br />

köthető időjárási anomáliák<br />

és a humán környezetkárosítás sokszor<br />

olyan környezeti feltételeket teremt,<br />

amelyek a jövőben rontják bizonyos<br />

térségek népességmegtartó képességét,<br />

ezzel is erősítve a tömeges elvándorlást.<br />

Az ENSZ kormányközi klímaváltozással<br />

foglalkozó tanácsadó testülete<br />

(IPCC) február végén publikálta legújabb,<br />

közel 3700 oldalas jelentését, amelyen<br />

67 ország 270 kutatója dolgozott. A<br />

több mint 34 000 tudományos írásból<br />

merítő IPCC-jelentés annak a hatodik<br />

értékelő ciklusnak a része, amelynek<br />

első kiadványa <strong>2021</strong> augusztusában<br />

jelent meg. Az a dokumentum a klímaváltozás<br />

fizikai alapjaival foglalkozott,<br />

a mostani pedig azt vizsgálja, hogy a<br />

klímaváltozás miként hat az ökoszisztémákra,<br />

a biodiverzitásra és az emberi<br />

társadalomra. A jelentésben felsorolt<br />

baljós adatok és megfigyelt – sokszor<br />

katasztrofális végkimenetelű – trendek<br />

mellett egy még lesújtóbb szempontra<br />

is fontos rávilágítani: míg a 2013–2014-<br />

ben megjelent ötödik értékelő jelentésciklusnak<br />

az volt a fő üzenete, hogy<br />

a globális éghajlatváltozást meggátoló<br />

– vagy legalábbis lelassító – lépéseket<br />

kell bevezetni és a szén-dioxid-kibocsátást<br />

drasztikus mértékben vissza kell<br />

fogni, addig az elmúlt hónapokban<br />

megjelent kiadványok már többnyire<br />

csak az alkalmazkodás fontosságáról<br />

és a megfelelő adaptációs stratégiák<br />

elsajátításáról szólnak.<br />

A második munkacsoport összefoglaló<br />

jelentése egy nem meglepő felütéssel<br />

indul: a 2011–2020 között mért globális<br />

felszíni átlaghőmérséklet közel 1,1<br />

Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti<br />

szinthez viszonyítva, és az első munkacsoport<br />

modelljei szerint 2040-ig eléri<br />

A Migrációkutató Intézet munkatársainak látogatása a déli határszakaszon<br />

vagy akár meg is haladja a 1,5 °C-ot.<br />

Ez beláthatatlan következményekkel<br />

járhat. Az éghajlati és időjárási extrém<br />

körülmények eddig is velünk voltak,<br />

ám a jövőben még gyakrabban és még<br />

intenzívebb formában találkozhatunk<br />

majd velük. A magas hőmérsékletből<br />

fakadó halálozások száma valószínűsíthetően<br />

emelkedni fog, a korallfehéredés<br />

egyre elterjedtebb lesz, és a<br />

pusztító szárazságok miatt jelentős<br />

mennyiségű fa fog kipusztulni. A<br />

tengerszint-emelkedés és a heves csapadékhullás<br />

miatt egyre több trópusi<br />

ciklon fog kialakulni. A jelentés készítői<br />

kiemelik, hogy az emberi társadalom<br />

is jócskán besegít a klímaváltozás<br />

előidézésébe: a hatalmas kiterjedésű<br />

erdőtüzek, az óceánok, a szárazföld és a<br />

légkör folyamatos szennyezése, a nem<br />

fenntartható földművelési technikák<br />

alkalmazása és a természeti erőforrások<br />

kizsákmányolása mind hozzájárul a<br />

mindent átható átalakuláshoz.<br />

A klimatikus anomáliák csökkentették<br />

az élelmezés- és vízbiztonság szintjét,<br />

ami emberek millióit taszította akut<br />

élelmezésbizonytalanságba. A probléma<br />

által leginkább érintett térségek a<br />

következők: Afrika, Ázsia, Közép- és<br />

Dél-Amerika, kis szigetcsoportok és<br />

az Arktisz. A jelentés hangsúlyozza,<br />

hogy napjainkban a világ lakosságának<br />

mintegy fele – az év legalább egy részében<br />

– súlyos vízhiánnyal néz szembe<br />

az éghajlati és nem éghajlati (humán)<br />

tényezők miatt. Megállapítható, hogy<br />

a klímaváltozás leginkább ott idéz<br />

elő humanitárius válságot, ahol az<br />

éghajlati veszélyek kölcsönhatásban<br />

vannak a nagy fokú sebezhetőséggel<br />

– minél kevesebb lehetősége van egy<br />

közösségnek az alkalmazkodáshoz<br />

szükséges infrastruktúra kialakítására,<br />

annál inkább kitettebb a szélsőséges<br />

körülményeknek. Fontos azt is megjegyezni,<br />

hogy az ökoszisztémák és az<br />

emberek éghajlatváltozással szembeni<br />

sebezhetősége jelentősen különbözik<br />

régiók, sőt akár még egyes országokon


136<br />

TUDÁSKÖZPONT<br />

137<br />

belül is: körülbelül 3,3-3,6 milliárd<br />

ember él olyan környezetben, amely<br />

nagyon kitett az éghajlatváltozásnak. A<br />

klímaváltozás az egész világgazdaságra<br />

előnytelen hatást gyakorol.<br />

Ha a hósapkák és gleccserek egy része<br />

elolvad, az ezekből táplálkozó öntözéses<br />

gazdálkodás kivitelezhetetlenné válik,<br />

a szárazságok és a csapadék mennyiségének<br />

drasztikus visszaesése a szántóföldek<br />

termékenységét veszélyezteti<br />

(egyidejű terméskiesés kockázata), ami<br />

összességében növeli az élelmiszerárakat.<br />

Ez végső soron az egyének<br />

pénztárcáját terheli, illetve a globalizált<br />

világ összekapcsoltsága miatt minden<br />

nemzetgazdaságra – valamilyen mértékben<br />

– hat. A természeti katasztrófákra<br />

való felkészülés, pusztítás utáni<br />

újjáépítés tetemes összegeket emészt fel.<br />

Az állatvilág jövője kapcsán is megrázó<br />

adatokat tartalmaz az IPCC-jelentés: a<br />

szárazföldi ökoszisztémákban a vizsgált<br />

fajok 3–14%-át valószínűsíthetően<br />

nagyon magas kihalási kockázat fenyegeti<br />

1,5 °C-os globális felmelegedés<br />

esetén, 2 °C esetében 2–18%-ra, 3 °C-on<br />

3–29%-ra, 4 °C esetében 3–39%-ra,<br />

5 °C-on pedig 3–48%-ra növekszik e<br />

százalékos tartomány.<br />

A kutatók több példát is említenek,<br />

hogy kézzelfoghatóvá tegyék a strukturális<br />

átalakulás mértékét: a Kenyahegyen<br />

található gleccserek 2030-ig,<br />

a Kilimandzsárón találhatók pedig<br />

2040-ig teljesen elolvadnak. Európa<br />

vonatkozásában a 3 °C-os hőmérséklet-emelkedés<br />

azt eredményezné, hogy<br />

a kukorica terméskiesése elérné az 50%-<br />

ot a legtöbb dél-európai országban, és<br />

ugyanezeken a területeken a lakosság<br />

több mint egyharmadának vízhiányos<br />

időszakokkal kellene szembenéznie<br />

2 °C-os felmelegedés esetén. A jelentés<br />

Észak-Amerika kapcsán így fogalmaz:<br />

„Az éghajlatváltozás 1961 óta 12,5%-<br />

kal csökkentette a mezőgazdasági<br />

termelékenységet, a veszteségek pedig<br />

egyre súlyosabbak Kanadától Mexikó<br />

felé haladva, valamint az aszályosságra<br />

hajlamos, esővízzel táplált területeken.”<br />

A kis szigetek kapcsán a korallfehéredés,<br />

a tengerszint-emelkedés és az egyre<br />

gyakoribb trópusi ciklonok fognak<br />

komoly gondokat okozni.<br />

A klimatikus, időjárási és környezeti<br />

mintázatok megváltozása miatt bizonyos<br />

közösségek arra kényszerülnek,<br />

hogy elhagyják eredeti lakhelyüket,<br />

s olyan helyekre migráljanak, ahol<br />

kedvezőbbek a feltételek. A globális<br />

felmelegedés és éghajlatváltozás<br />

azoknak a térségeknek a lakóit érinti<br />

a legérzékenyebben, akik már eredetileg<br />

is erős kitettséget eredményező<br />

körülmények között élnek. A kevesebb<br />

anyagi forrással és lehetőséggel<br />

rendelkező közösségek sok esetben<br />

nem tudnak olyan fenntartható – és a<br />

klímaváltozás-anomáliához alkalmazkodó<br />

– környezetet, infrastruktúrát<br />

kialakítani, amely egyrészt felveszi a<br />

A Migrációkutató Intézet nemzetközi rendezvénye az <strong>MCC</strong> Scrutonban<br />

harcot az egyre gyakrabban és egyre intenzívebb<br />

formában jelentkező szélsőségekkel<br />

szemben, másrészt nem képesek<br />

jövőképet és biztonságos megélhetést<br />

biztosítani az ott lakóknak. A kiadvány<br />

szerzői szerint egyre többen fognak<br />

majd a vidéki településekről városokba<br />

költözni, ami jelentősen felgyorsítja<br />

majd az urbanizáció folyamatát.<br />

A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy az<br />

erőszakos konfliktusok és a migrációs<br />

mintázatok jövőbeli alakulását sokkal<br />

inkább a gazdasági-társadalmi és a<br />

politikai események fogják formálni,<br />

mint a klímaváltozás. A kutatók azt<br />

is leszögezik, hogy az intenzívebb<br />

földfelszíni melegedés és az időjárási,<br />

klimatikus szélsőségességek – például<br />

extrém szárazságok – a jövőben még<br />

több, államokon belüli konfliktusok<br />

kialakulásához vezetnek majd. A<br />

klímaváltozás által sújtott régiókban<br />

kialakuló katasztrófák humanitárius<br />

válsággócokat idézhetnek elő, és hirtelen<br />

nagyobb tömegeket ösztönözhetnek<br />

elvándorlásra. A jelentés szerint az<br />

összes korábban felsorolt trend és esemény<br />

eddig is megfigyelhető volt, ám<br />

a jövőben sokkal több ilyen extrém<br />

helyzettel kell számolni. Az alacsony<br />

szintű adaptációs képességek, illetve<br />

az ellenállóságot növelő technológiák<br />

és technikák hiánya miatt tömegek<br />

sodródhatnak létbizonytalanságba.<br />

2040-ig – minden felvázolt forgatókönyv<br />

szerint – egymilliárd, part<br />

mentén és alacsony tengerszint feletti<br />

magasságon élőt fognak veszélyeztetni a<br />

klímaváltozáshoz köthető katasztrófák.<br />

A tengerszint emelkedése miatt bizonyos<br />

szigetcsoportok teljesen eltűnnek<br />

majd, illetve az alacsonyan fekvő<br />

térségek is komoly nehézségekkel<br />

fognak szembenézni a közeljövőben.<br />

Az ENSZ Éghajlatváltozási<br />

Kormányközi Testületének aktuális<br />

jelentése összességében az alkalmazkodásra,<br />

a megfelelő adaptációs stratégiák<br />

megtalálására és a fenntartható,<br />

reziliens környezet kialakítására ösztönzi<br />

a világ kormányait. A szakértők<br />

által összeállított dokumentum a<br />

klímaváltozás és a migráció kapcsán<br />

arra világít rá, hogy az elvándorlást<br />

döntően továbbra sem az időjárási és<br />

klimatikus tényezők befolyásolják, hanem<br />

leginkább a társadalmi, gazdasági<br />

és politikai körülmények. Felhívják<br />

arra is a figyelmet, hogy a jövőben<br />

még gyakrabban történhetnek majd<br />

olyan szélsőséges események, amelyek<br />

nemcsak hosszabb távon, hanem már a<br />

közeljövőben is milliókat sarkallhatnak<br />

elvándorlásra. Megfigyeléseik szerint<br />

a nem éghajlati tényezők a meglévő,<br />

államon belüli erőszakos konfliktusok<br />

domináns mozgatórugói, továbbá azt<br />

is hozzáteszik, hogy néhány vizsgált<br />

régióban a szélsőséges időjárási és<br />

éghajlati események kismértékben<br />

kedvezőtlenül befolyásolják a konfliktusok<br />

hosszát, súlyosságát vagy gyakoriságát,<br />

ám a statisztikai összefüggés<br />

gyenge. Az éghajlatváltozás már most<br />

is próbára teszi az emberi közösségek<br />

túlélő- és tűrőképességének határait,<br />

és ha a felmelegedést nem sikerül<br />

kordában tartani, a bolygó néhány<br />

zsúfoltabb része gyakorlatilag lakhatatlanná<br />

válik. A felszíni hőmérséklet<br />

már most is túl meleg, a katasztrófák<br />

túlságosan súlyossá válnak, és a helyben<br />

maradás költségei emberek milliói<br />

számára elviselhetetlenek már most<br />

is. A legnagyobb hatással pedig pont<br />

azokra a közösségekre van, amelyek<br />

a legkevésbé képesek megbirkózni a<br />

problémával.


138 TUDÁSKÖZPONT<br />

139<br />

A Mathias Corvinus Collegium a Századvég Alapítvánnyal<br />

közösen hozta létre a Klímapolitikai Intézetet (KPI) 2020-<br />

ban. Az alapítók abból a felismerésből indultak ki, hogy a<br />

klímaváltozás és az annak hatásaira való felkészülés napjaink<br />

egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kérdése.<br />

A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás<br />

új stratégiát és egymástól<br />

korábban távol eső szakterületek<br />

szoros együttműködését igényli,<br />

amelyet a szakmai műhely szeretne<br />

elősegíteni. Az intézet szakértői<br />

között ezért található többek között<br />

biológus, ökológus, jogász, közgazdász,<br />

környezetgazdálkodási mérnök,<br />

energetikai és kommunikációs szakember,<br />

valamint társadalomkutató.<br />

Az intézet elsősorban energetikai,<br />

mezőgazdasági, hulladékgazdálkodási<br />

kérdésekre<br />

fókuszál, de nagyon<br />

fontos feladatnak<br />

tartják az épített<br />

és a természetes<br />

környezetünk megóvását és az ökológiai<br />

egyensúly fenntartását is.<br />

A KPI filozófiája szerint a klímaváltozás<br />

globális probléma, melyet<br />

nemzeti és helyi kezdeményezésekkel<br />

lehet leginkább megoldani.<br />

Törekedni kell a környezeti,<br />

gazdasági és társadalmi érdek<br />

egyensúlyban tartására.<br />

A klímaváltozás az emberiség legfontosabb<br />

kihívása, de pánikkeltés helyett<br />

a cselekvésre kell helyezni a hangsúlyt.<br />

Az ember pozitív és negatív értelemben<br />

is hatással van környezetére; nemcsak<br />

okozója a környezeti problémáknak,<br />

de a megoldás képességét is birtokolja.<br />

A hagyományos, természetközeli<br />

életformák tisztelete és a technológiai<br />

innovációk iránti nyitottság együttesen<br />

visznek közelebb minket bolygónk<br />

megóvásához. Ezeket az alapvetéseket<br />

is szem előtt tartva a Klímapolitikai<br />

Intézet tudományos ismeretterjesztéssel,<br />

oktatással, képzéssel, közösségépítő<br />

programokkal, tanácsadással<br />

és szakpolitikai elemzésekkel vesz<br />

részt a fenntarthatóbb környezet és<br />

környezetpolitika kialakításában.<br />

Az intézet három könyv kiadásában<br />

és kapcsolódó kommunikációjában<br />

működött közre az elmúlt időszakban.<br />

Ezek Michael Shellenberger<br />

Apokalipszis SOHA, Bjørn Lomborg<br />

Téves riasztás és Francesco Giubilei<br />

A természet megőrzése című könyvei.<br />

A KPI munkatársai oktatási és<br />

mentorálási feladatokat láttak el az<br />

<strong>MCC</strong> Posztgraduális Programjaiban,<br />

környezetpolitikai kurzust tartottak a<br />

hallgatóknak, útjára indították a Zöld<br />

Esték szakmai előadás-sorozatot a budapesti<br />

kollégisták számára, valamint<br />

több tucat előadást tartottak az <strong>MCC</strong><br />

vidéki képviseletein.<br />

A Klímapolitikai Intézet <strong>2021</strong>-ben<br />

helyi civil szervezetekkel és <strong>MCC</strong>-s<br />

munkatársak, diákok bevonásával<br />

három nagy szemétszedést szervezett:<br />

Budapesten, Esztergomban és<br />

Székesfehérváron. A <strong>2021</strong>. novemberben<br />

megtartott glasgow-i klímacsúcson<br />

az Innovációs és Technológiai<br />

Minisztérium felkérésére a KPI szakértőként<br />

vett részt a tárgyalásokon,<br />

de az Európai Bizottság, az Európa<br />

Tanács és az ENSZ klímaszakmai<br />

munkájában is szerepet vállalt. Az<br />

intézet részt vett a Nemzeti Nukleáris<br />

Innovációs Stratégia kialakításában és<br />

a Balatoni Limnológiai Társasággal,<br />

valamint a Miskolci Egyetemmel<br />

is együttműködött zöld témákban.<br />

A KPI stratégiai megállapodást kötött<br />

a Kék Bolygó Klímavédelmi<br />

Alapítvánnyal, amely ösztöndíjprogramot<br />

indított az <strong>MCC</strong>-s diákok számára.<br />

A munkatársak több mint 100<br />

olyan hazai és külföldi rendezvényt<br />

regisztráltak, amelyen a Klímapolitikai<br />

Intézet aktívan, előadóként, szakmai<br />

közreműködőként, lebonyolítóként<br />

vett részt. <strong>2021</strong>-ben a Migrációkutató<br />

Intézettel együttműködésben kétnapos<br />

nemzetközi konferenciát is szervezett<br />

a KPI.<br />

A KPI munkatársai hisznek abban,<br />

hogy az ember hozzájárul a klímaváltozás<br />

felgyorsításához, de azt vallják,<br />

hogy az ember az egyetlen lehetséges<br />

megoldás a problémára. Az intézet<br />

az ethno és techno vonalat egyaránt


140 TUDÁSKÖZPONT<br />

141<br />

képviseli. Hisznek a hagyományos,<br />

természetközeli, falusi életformák<br />

erejében, de bíznak abban is, hogy a<br />

technológia és az innováció választ ad<br />

a klímaváltozás kihívásaira. Az átlagosnál<br />

jobban odafigyelnek a lokális<br />

és nemzeti kezdeményezésekre, de a<br />

nemzetközi klímapolitikai mozgásokat<br />

is figyelemmel kísérik. A nemzetközi<br />

NGO-kal szembeni tevékenységük<br />

nem merül ki a figyelemfelkeltő kommunikációs<br />

kampányokban, de a széles<br />

közönség számára értelmezhetetlen<br />

anyagokat gyártó kutatóintézetek<br />

közösségéhez sem akarnak tartozni. A<br />

KPI egyszerre ültet fát, szed szemetet,<br />

készít közérthető infografikákat és<br />

publikál tudományos igényességű<br />

tartalmakat, szakpolitikai elemzéseket.<br />

A Klímapolitikai Intézet vezetője<br />

Litkei Máté. A szakember környezetgazdálkodási<br />

agrármérnökként végzett<br />

a Magyar Agrár- és Élettudományi<br />

Egyetemen, tanulmányait térségfejlesztési<br />

irányba specializálta. Egy<br />

agrár-élelmiszeripari cég ügyvezetőjeként<br />

néhány évig gyógyszer-,<br />

kozmetika- és élelmiszeripari alapanyagok<br />

előállításával és forgalmazásával<br />

foglalkozott. Tanulmányait az<br />

államtudományok irányában folytatta<br />

a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.<br />

A Klímapolitikai Intézethez kutatóként<br />

érkezett, később kutatásvezető,<br />

majd igazgató lett.<br />

A Klímapolitikai Intézet stratégiai<br />

és kommunikációs vezetője<br />

Kitta Gergely. Tanulmányait a<br />

Pázmány Péter Katolikus Egyetemen<br />

végezte angol és kommunikáció<br />

mesterképzésen, ahol intézményi<br />

kommunikációra és public relationsre<br />

szakosodott. A 2000-es évek<br />

közepén csatlakozott a Századvég<br />

Alapítványhoz, ahol közel tíz évet<br />

töltött – kommunikációs szakértőként,<br />

kutatóként, később a Századvég<br />

Médiaműhely igazgatójaként dolgozott.<br />

Ezt követően karrierjét a<br />

Magyar Fejlesztési Bank Zrt. stratégiai<br />

kommunikációért felelős vezetőjeként,<br />

majd a Miniszterelnökség<br />

politikai főtanácsadójaként folytatta<br />

pályafutását. Az <strong>MCC</strong>-hez már a<br />

Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató<br />

Zrt.-től érkezett, ahol stratégiai és<br />

kormányzati kapcsolatokért felelős<br />

igazgatóként a kommunikációért<br />

felelős területet is irányította. Jelenleg<br />

az <strong>MCC</strong> égisze alatt működő think<br />

tank szervezetek szakmai tevékenységének<br />

koordinációjáért, működésük<br />

stratégiai szintű összehangolásáért<br />

is felel.<br />

Az intézet további munkatársai:<br />

• Toldi Ottó kutatásvezető<br />

• Zay Balázs szenior kutató<br />

• Bera Péter szenior kutató<br />

• Biró Kinga szenior kutató<br />

• Kovács Erik szenior kutató<br />

• Gajer Csilla titkárságvezető<br />

• Basa Márton junior kutató<br />

• Kovács-Magosi Orsolya junior<br />

kutató<br />

• Győri Adrienn Lea junior<br />

kutató<br />

• Szebenyi Péter Kond zöld<br />

influenszer<br />

Litkei Máté igazgató és Kitta Gergely kommunikációs vezető<br />

A KÖRNYEZETVÉDELEM-<br />

NEK NINCS POLITIKAI<br />

HOVATARTOZÁSA<br />

Szerző: Kitta Gergely<br />

Megjelenés helye: index.hu<br />

Mennyire tartják ma fontosnak a<br />

fiatalok a környezetvédelmet? Van-e<br />

összefüggés a politikai pártválasztás<br />

és a környezetvédelem jelentőségének<br />

megítélése között? A klímavédelem<br />

konzervatív vagy liberális téma?<br />

Ezekre a kérdésekre is választ kínál<br />

egy közelmúltbeli kutatás, amely a<br />

fiatalok értékválasztását vizsgálta.<br />

Sokat beszélünk a klímavédelemről.<br />

A divatos témával kapcsolatban számos<br />

előfeltevés vagy érzés is kering. Ilyen<br />

többek között, hogy minden, ami „zöld”,<br />

nagyon érdekli a fiatalokat, a másik,<br />

hogy a klímavédelem ma alapvetően<br />

inkább liberális vagy baloldali téma.<br />

Mennyire fontos ma a környezetvédelem<br />

az ifjúság számára, és a környezetvédelem<br />

fiatalok általi megítélésében<br />

kitapintható-e valamilyen ideológiai<br />

eltolódás Magyarországon? A megfejtéshez<br />

a 15–29 éves korosztály értékválasztásáról<br />

szóló egyik friss kutatás<br />

visz minket közelebb, ami a Reaktor<br />

Alapítvány és az SDG. (Soli Deo<br />

Gloria) Alapítvány megrendelésére<br />

készült, és ami a környezetvédelem<br />

kérdését is érintette.<br />

Ebből kiderült, hogy a környezetvédelem<br />

fontos a fiatalok számára, de<br />

azért nem a legfontosabb. A kutatásban<br />

a megkérdezetteket arra kérték,<br />

osztályozzák a környezetvédelmet<br />

1-től 5-ig, ahogy az iskolában szokás,<br />

a szerint, hogy azt személy szerint<br />

mennyire tartják fontosnak. A válaszok<br />

átlaga 4,4 lett, ami jelzi a kérdés<br />

fontosságát, azonban az egyéb felsorolt<br />

témák sorrendjében a környezetvédelem<br />

valahol középen helyezkedett el.<br />

A környezetvédelemnél fontosabbak<br />

voltak például az igazságosság (4,7),<br />

a szabadság (4,7) vagy a család (4,6),<br />

és kevésbé fontosak többek között a<br />

globalizáció (3,7), a hagyomány (3,6)<br />

vagy az Európai Unió (3,4).<br />

Tanulságos módon változott a kép,<br />

amikor úgy tették fel a kérdést, a<br />

környezetvédelem általában mennyire<br />

fontos téma a fiatalok körében. Az<br />

említett 4,4-es átlagérték az erre<br />

a kérdésre adott válaszoknál 3,6-ra<br />

zuhant. Ez többek között arra enged<br />

következtetni, hogy miközben a<br />

környezetvédelem az egyén szintjén<br />

fontos, annyira mégsem az, hogy a<br />

fiatalok gondolkodását kollektív módon,<br />

jelentős mértékben meghatározni<br />

legyen képes. A kutatás kvalitatív<br />

szakaszában fény derült arra, hogy<br />

a mindennapokban, a magánéletben,<br />

például az étkezés, a vásárlás,<br />

a hulladékgyűjtés során inkább megjelenik<br />

a környezetvédelem ügye, de<br />

összességében annak napirend-meghatározó<br />

képessége alacsonyabb a fiatalok<br />

társadalmi csoportján belül. Erre erősít<br />

rá az is, hogy a kutatásba bevontak<br />

mindössze 17 százaléka állította, hogy<br />

az elmúlt két évben részt vett valamilyen<br />

környezetvédelemhez fűződő<br />

eseményen, akcióban. Miközben a<br />

közbeszédben egyre gyakrabban jön<br />

szembe velünk a divatos klímavédelem<br />

szó, a fiatalabb válaszadók beszédes<br />

módon nem is minden esetben tudták<br />

értelmezni, mi a klímavédelem, ezért<br />

a vizsgálat csoportinterjús szakaszának<br />

elején a klímavédelem fogalmát<br />

a kutatók a környezetvédelemével<br />

helyettesítették, és úgy folytatták a<br />

vizsgálódást. A nagy többség számára<br />

a környezetvédelem iránya inkább<br />

a szűkebb környezetre, például az<br />

otthonra, a lakóhelyre irányul, és egy<br />

sokkal szűkebb, de aktív réteg az, aki a<br />

környezetvédelem kapcsán globálisan<br />

gondolkodik. A környezetvédelem<br />

fontossága a fiatalok értékelése alapján<br />

tehát nem kiugró, mégis van egy<br />

szempont, amely nagyon különlegessé<br />

teszi a témát. A kutatás alapján a<br />

környezetvédelem messzemenőkig<br />

konszenzuális ügy.<br />

A környezetvédelem fontosságát nagyon<br />

hasonlóan látják a fiatalok, függetlenül<br />

attól, hogy hány évesek, az<br />

ország melyik részén laknak, jól élnek<br />

vagy nélkülöznek, nők-e vagy férfiak.<br />

A környezetvédelem jelentőségének<br />

megítélésében olyan látványos törésvonalakat<br />

sem látunk, amelyek az eltérő<br />

politikai hovatartozásból következnének,<br />

arról nagyon hasonlóan gondolkodnak<br />

a kormánypártokat és az ellenzéket<br />

támogató válaszadók. A magukat liberálisnak<br />

vagy konzervatívnak mondó<br />

fiatalok megítélései között sincs lényeges<br />

különbség ezen a téren. Sőt, a felmérés<br />

fókuszcsoportos és két-három fős interjús<br />

paneljében, egy megszemélyesítéses<br />

feladatnál a fiatalok a konzervatív embert<br />

inkább egy természet- és környezetközelibb<br />

életet élő emberként jellemezték,<br />

mint a liberálist.<br />

Véleményem szerint összességében a<br />

kutatás három alapvető megállapításra<br />

irányítja rá a figyelmet. Egyrészt a<br />

környezetvédelem fontos a fiataloknak,<br />

de szélesebb értelemben vett csoportkohéziós<br />

erővel egyelőre nem bír, az olyan<br />

felkapott fogalmakat, mint a klímavédelem,<br />

pedig nem is nagyon tudják<br />

értelmezni a fiatalabbak. A környezetvédelem<br />

továbbá éppannyira lehet a<br />

konzervatív, mint a liberális oldal sajátja.<br />

A természethez való közelségünk vagy<br />

távolságunk alapvetően belülről fakad,<br />

és döntően nem ideológiai kötöttségek<br />

mentén alakul ki, ezért talán életszerűtlen<br />

is valakinek a környezethez vagy a<br />

környezetvédelemhez fűződő viszonyát<br />

politikai alapon eleve elrendeltetettnek<br />

vagy megkérdőjelezhetőnek tekinteni.<br />

Végül, ami a legfontosabb: a fiatalság<br />

számára ma a környezetvédelem olyan<br />

ügy, amely sokkal inkább összeköt,<br />

mintsem elválaszt egymástól. Olyan<br />

kérdés, amelynek fontosságáról a következő<br />

generáció képviselői nagyon<br />

hasonlóan gondolkodnak, és amely<br />

képes hidat verni a mélyre ásott politikai<br />

frontvonalak között, így az<br />

ideális esetben nemzeti minimumnak<br />

is tekinthető.<br />

A kutatást 2020. augusztusban végezte<br />

a KutatóCentrum Kft. a 15–29<br />

éves korosztály körében, CAWImódszerrel,<br />

online adatfelvétel keretében.<br />

A 700 fős mintát a legalsó,<br />

15–17 éves korcsoport esetében 3 darab,<br />

egyenként 100 fős boost minta<br />

egészítette ki. A kutatás eredményei<br />

3,7 százalékos mérési hibahatár pontossággal<br />

tükrözik a teljes fiatalkorú<br />

népesség vélekedéseit. A kutatás kvalitatív<br />

panellel egészült ki, amelynek<br />

keretében 6 fókuszcsoportos és 12 darab<br />

páros, illetve triád interjú valósult meg.<br />

Az írás a szerző, és nem feltétlenül<br />

a közvélemény-kutatást végző cég<br />

következtetéseit tartalmazza.


142 TUDÁSKÖZPONT<br />

143<br />

A 2020-ban alapított Magyar–Német Intézet célja, hogy a két<br />

ország viszonyát meghatározó kérdéseket tudományos értékű,<br />

mégis közérthető formában, minél több oldalról vizsgálja<br />

és tárja az érdeklődő publikum elé. Az intézet elsősorban<br />

közpolitikai kérdésekkel foglalkozik, és igyekszik párbeszédet<br />

teremteni a két ország különböző viszonyrendszerei között.<br />

Bauer Bence igazgató a magyar–német barátság 30. évfordulójára rendezett ünnepségen<br />

Az intézet munkatársai kiemelt kérdéskörökben<br />

kutatásokat folytatnak,<br />

mindezt erős európai fókusszal. Ezen<br />

kutatások és háttérelemzések publikálása<br />

mellett a különböző rendezvények<br />

(pl. konferenciák, szimpóziumok,<br />

kerekasztal-beszélgetések) szervezése, a<br />

tehetséggondozás, valamint németországi<br />

szakértők meghívása és fogadása<br />

is fontos részét képezi az intézetben<br />

folyó munkának. A magyar–német<br />

viszonyokat meghatározó kérdések<br />

objektív megvitatásával lehetőséget<br />

szeretnének teremteni egymás megértésére,<br />

és szeretnék megalapozni<br />

azt a konstruktív együttműködést,<br />

amely segítheti az országokat a közös<br />

európai célok elérésében.<br />

Az intézet oktatási tevékenysége<br />

egyrészt az <strong>MCC</strong>-s diákok számára<br />

szervezett német tematikájú kurzusokat,<br />

másrészt minden magyar<br />

fiatal számára nyitott képzéseket<br />

(szemináriumok, workshopok) jelent.<br />

A <strong>2021</strong>/22-es tanévben összesen hét<br />

németországi vendégprofesszor kurzusain<br />

vehettek részt az intézményben<br />

tanulók. A képzések mellett gyakornoki<br />

program is működik, amelyben<br />

német és magyar hallgatók egyaránt<br />

szakmai tapasztalatot szerezhetnek<br />

az intézetnél. Az <strong>MCC</strong> Fellowship<br />

Programban pedig a magyar diákok<br />

német partnerszervezeteknél<br />

szerezhetnek szakmai gyakorlatot<br />

összesen már 8 helyen: Drezdában,<br />

Potsdamban, Stuttgartban, Bonnban,<br />

Dortmundban, Münchenben,<br />

Berlinben, valamint Bécsben is.<br />

Ezenfelül pedig németországi tanulmányutakkal<br />

igyekszik az intézet<br />

közelebb hozni Németországot az<br />

<strong>MCC</strong>-s diáksághoz: <strong>2021</strong> novemberében<br />

Berlinbe, <strong>2022</strong> júniusában<br />

pedig Stuttgartba szerveztek közös<br />

tanulmányutakat.<br />

A Magyar–Német Intézet számára<br />

az idei tanév egyik legmeghatározóbb<br />

eseménye a németországi szövetségi<br />

parlamenti választás volt, amelynek<br />

napján eredményváró rendezvényt<br />

szerveztek a német politika iránt érdeklődőknek,<br />

ahol német és magyar<br />

szakértők segítségével vizsgálták a<br />

választási eredményeket. A választások<br />

másnapján indították el Merre<br />

tovább, Németország? című országos<br />

rendezvénysorozatukat, amelyen az<br />

intézet munkatársai az <strong>MCC</strong>-nél<br />

oktató német vendégprofesszorokkal<br />

együtt látogattak el az alapítvány<br />

vidéki központjaiba, hogy ott előadást<br />

tartsanak a német parlamenti választásról.<br />

A „turné” során három hét alatt<br />

12 vidéki helyszínen jártak, ahol több<br />

mint 600 érdeklődővel beszélgettek a<br />

német politikáról.<br />

A tanév másik kiemelkedő jelentőségű<br />

programja a Magyar–Német<br />

Barátsági Szerződés 30. évfordulója<br />

kapcsán rendezett esemény volt. A<br />

Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében<br />

tartott jubileumi ünnepségen<br />

a két ország képviseletében Gulyás<br />

Gergely Miniszterelnökséget vezető<br />

miniszter, valamint Matthias Rößler<br />

szászországi tartományi parlamentelnök<br />

vettek részt, és tartottak ünnepi<br />

beszédet.<br />

A Magyar–Német Intézet igazgatója,<br />

Bauer Bence több mint 20 évet élt<br />

Németországban, ahol jogi egyetemet<br />

végzett, szakvizsgája után pedig<br />

az Andrássy Egyetemen szerzett<br />

posztgraduális képesítést. 10 évig dolgozott<br />

a Konrad-Adenauer-Stiftung<br />

kötelékeiben, a magyarországi képviselet<br />

projektkoordinátoraként és<br />

képviseletvezető-helyetteseként. Előtte<br />

Brüsszelben első közép-európaiként<br />

vezette az Európai Néppárt hallgatói<br />

szervezetét (European Democrat<br />

Students), a kontinens legnagyobb<br />

politikai egyetemista közösségét, s<br />

e kapacitásában tagja volt az EPP<br />

politikai közgyűlésének is.<br />

Az intézet további munkatársai:<br />

• Dörstelmann-Fodor Kinga<br />

tehetséggondozásért és<br />

kommunikációért felelős<br />

projektmenedzser<br />

• Dobrowiecki Péter kutatásért<br />

felelős projektmenedzser<br />

• Fogarasi Sarolta rendezvényekért<br />

felelős projektmenedzser<br />

• Böhm Márton József kutatásért<br />

felelős projektasszisztens<br />

• Darkó Tünde tehetséggondozásért<br />

és kommunikációért<br />

felelős projektasszisztens<br />

• Fonay Tamás Álmos kutatásért<br />

és rendezvényekért felelős<br />

projektasszisztens<br />

• Morvai Nóra titkárságvezető<br />

• Schlegl Kristóf Attila<br />

gyakornok<br />

• Alexander Rasthofer<br />

gyakornok<br />

• Keresztes Katalin gyakornok<br />

• Tristan Csaplár gyakornok<br />

AZ EURÓPAI<br />

UNIÓ KIHÍVÁSAI –<br />

MAGYARORSZÁGI<br />

PERSPEKTÍVÁK<br />

Szerző: Bauer Bence<br />

Megjelenés helye:<br />

Tichys Einblick magazin<br />

Oroszország Ukrajna ellen indított<br />

támadó háborújával egy csapásra megváltoztak<br />

az európai biztonsági, védelmi<br />

és külpolitikai prioritások. Ezen<br />

a téren gyakran halljuk a stratégiai<br />

szuverenitás, a védelmi készség és a<br />

külpolitikai ellenálló képesség hívószavát.<br />

Miközben Európa ritkán látott<br />

egységgel sorakozott fel ezen kérdések<br />

mentén – mi több, közös szankciós<br />

mechanizmust is be lehetett vezetni –,<br />

az Európa jövőjét érintő számos további<br />

stratégiai kérdésben változatlanul<br />

egyeztetésekre van szükség. A két<br />

éven át tartó koronavírus-világjárvány<br />

lecsengésével éppen a magyarok<br />

szemében egyre fontosabb az élénk<br />

eszmecsere számos alapvető európai<br />

kérdésben. A továbbiakban az Európai<br />

Unió meghatározó kihívásait kívánjuk


144 TUDÁSKÖZPONT<br />

145<br />

magyar szemszögből megvilágítani.<br />

A kifejtett álláspont vitaindítóként<br />

és ötletadóként szolgál egy új európai<br />

párbeszéd kezdeményezésére.<br />

1. AZ EURÓPAI UNIÓ<br />

KELET–NYUGATI<br />

MEGOSZTOTTSÁGA<br />

Míg Francis Fukuyama 1989-ben<br />

még a történelem végéről beszélt,<br />

a Nyugat győztesként került ki a<br />

hidegháborúból, és a kelet–nyugati<br />

újraegyesítéssel az európai együttműködés<br />

új dimenzióját nyitották<br />

meg, úgy tűnik, hogy mára egyfajta<br />

kijózanodás következett be. Ez annak<br />

a körülménynek köszönhető, hogy<br />

a kétnemzedéknyi (1946-tól 2004-ig<br />

tartó) megosztottságot követően a<br />

földrész szerves összeforrása lassúbb<br />

és fáradságosabb folyamatnak bizonyulhat,<br />

mint kezdetben várták.<br />

Az új tagállamokban, mindenekelőtt<br />

Lengyelországban és Magyarországon<br />

Bauer Bence<br />

az európai uniós tagság támogatottsága<br />

messze meghaladja a nyugat-európai<br />

mutatókat. Ennek ellenére széles<br />

körben terjed az a benyomás, hogy<br />

egy nyugati beállítottságú unióhoz<br />

csatlakoztak, és annak mentalitását,<br />

eljárásmódjait és politikai szokásait<br />

kötelező ellenkezés nélkül elfogadni,<br />

miközben maga a „Nyugat” saját maga<br />

sem akarja elfogadni, hogy a kibővített<br />

Európai Unióban megváltozhatott<br />

annak érdemi jellege és érzékelése. Ezt<br />

a feltételezést bizonyítják a közép-kelet-európai<br />

országokban felbukkanó,<br />

ilyen értelmű narratívák, akárcsak<br />

az akadémiai viták során legújabban<br />

megjelent publikációk, mint például<br />

Krastev/Holmes: Das Licht, das erlosch:<br />

Eine Abrechnung [1] vagy Mappes-<br />

Niediek: Europas geteilter Himmel:<br />

Warum der Westen den Osten nicht<br />

versteht [2] . A megértettség hiányának<br />

ez az átható érzése az Európai Unió<br />

cseppet sem anyagi, hanem sokkal<br />

inkább eszmei elszegényedésén alapul.<br />

A közbeszédben mindenekelőtt<br />

Magyarországon hiányolják, hogy a<br />

nyugat-európai régi elit sok tekintetben<br />

nem foglalkozik a közép- és kelet-európai<br />

országok érzelemvilágával.<br />

Még az uniós csatlakozást megelőzően<br />

ejtette ki egy francia államelnök azokat<br />

a szavakat, miszerint a közép- és<br />

kelet-európaiak kihagytak egy jó<br />

lehetőséget arra, hogy egyszerűen<br />

csak „tartsák a szájukat”. Hasonlóként<br />

reagálnak a régi tagországokból és<br />

mindenekelőtt Brüsszelből érkező,<br />

gyámkodásként fogadott kioktatásra<br />

és figyelmeztetésre, főként amikor a<br />

szuverenitás olyan klasszikus kérdéseiről<br />

van szó, mint az államszerveződés,<br />

az állampolgárság, a határvédelem és<br />

sok hasonló kérdés. Ezzel azonban<br />

éppen az Európai Unió maga háborgatja<br />

saját legitimációjának alapvető<br />

szerkezetét. Magyarországon ezért<br />

egyre inkább megkérdőjelezik, hogy<br />

Tudatosítaniuk<br />

kell, hogy a Kelet<br />

nem pusztán csak<br />

becsatlakozott, hanem<br />

hozzájárul a földrész<br />

gazdagságához is.<br />

az európai projekt jelenlegi működési<br />

módja talán nem ellenpontozza-e saját<br />

célját, nevezetesen, hogy szuverén<br />

nemzetállamok egyenjogú közösségét<br />

alkossa.<br />

2. EGY ÚJ KULTÚRHARC?<br />

A nyugat-európai liberális véleményalkotó<br />

elit részéről megfogalmazott<br />

identitáspolitikai, fajgyűlölet-ellenes,<br />

feminista, genderideológiai, a<br />

nyílt határokat és hasonló nézeteket<br />

képviselő társadalmakat propagáló<br />

követelések és ehhez idomuló nézetek<br />

Közép- és Kelet-Európa államaiban<br />

hitetlen kételkedést váltanak ki.<br />

Ezek az ideológiák valóban óhatatlan<br />

elemét képezik annak a szabad<br />

világnak, amelyhez 1989-ben csatlakozhattak?<br />

És ezek a médiában, a<br />

kultúrában, a civil szervezetekben<br />

és a politika egyes részeiben folyó<br />

ideologizált viták valóban az európai<br />

polgárok véleményét és az európai<br />

szellemiséget képviselik? Ezek az<br />

európai többségi társadalmakat talán<br />

egyáltalán nem is képviselő nézetek<br />

valószínűleg nem vegyülnek egyfajta<br />

keleti missziós törekvéssel, amik<br />

arroganciával és tudálékossággal<br />

párosulva közvetlenül támadják az<br />

Európai Unió alapvető lényegét – a<br />

kötődés minőségét mindenekelőtt<br />

a közép- és kelet-európai társadalmakban<br />

érzékelik égető és súlyos<br />

veszélynek. Mivel ezek a véleményformáló<br />

elitek sem rendelkeznek<br />

kellő demokratikus legitimációval,<br />

mégis a hangadónak vélt elit nevében<br />

szólnak, érzékelhetően meginog az<br />

Európai Unióba vetett hit. Ezt a sok<br />

tekintetben a véleményeken és kevéssé<br />

a tényeken alapuló politikai vitát<br />

csekély számú szereplő uralja, ezért<br />

elharapódzhat a veszélye annak, hogy<br />

az európai projekt megfosztja saját<br />

magát a legitimációjától, és már nem<br />

tekintik demokratikus közösségnek.<br />

A közép- és kelet-európaiak jó életbe<br />

vetett hite a lehető legegyszerűbb<br />

alapvetéseken, a hazán, az otthonon,<br />

a családon, a munkáéval és elismeréssel<br />

járó egészséges boldoguláson,<br />

az állam és a társadalom természetes<br />

lételemeinek megőrzésén, a rend és a<br />

jog megőrzésén alapul, és ez vélhetően<br />

más országokban is így lehet. Míg a<br />

régi Európa balliberális véleményalkotó<br />

elitje egyre inkább alapvetően is<br />

megkérdőjelezi az élet ilyen alapvető<br />

igazságait, addig a közép-európaiak<br />

és mindenekelőtt Magyarország azzal<br />

tűnik ki, hogy nem kevesebb, hanem<br />

több gyermeket akarnak, hogy nem<br />

betiltani, hanem támogatni akarják<br />

a saját lakóingatlant. Itt nem az államhatalmi<br />

újraelosztást, hanem a<br />

teljesítmény- és munkaalapú jóléti<br />

társadalmat; nem az illegális bevándorlást,<br />

hanem a kulturális és történelmi<br />

értékeket, nem egy istentelen<br />

egyveleget, hanem a keresztény hit<br />

megőrzését támogatják. A határok<br />

nélküli világméretű falu helyett<br />

változatlanul a hazájukat akarják<br />

otthonuknak tekinteni.<br />

3. A DEMOGRÁFIAI<br />

VÁLTOZÁS ÉS<br />

GYERMEKEINK JÖVŐJE<br />

Egy nagy formátumú államférfi<br />

fogalmazta meg egykoron, hogy nem<br />

a saját, hanem gyermekei vagy akár<br />

unokái és azok utódainak életének<br />

végéig tervez. Ez a kijelentés megbecsülést<br />

érdemel, mert kiterjeszti a<br />

politikai tervezés és a politikai szerepvállalás<br />

horizontját, egyúttal pedig<br />

figyelembe veszi a jövő nemzedékek<br />

érdekvilágát is. Európa öregszik, és<br />

nem ritka már a gyermektelen család.<br />

A nyugat-európai országok több<br />

vezető politikai személyiségének rendezetlen<br />

az utódlása annak ellenére,<br />

hogy a saját utód kinevelése néhány<br />

évtizede még bevett szokás volt. Ha<br />

azonban sok helyütt egyszerűen meg<br />

sem születik annyira jelentős számú<br />

gyerek, és a politikai cselekvés egyes<br />

dimenzióiban fel sem sejlenek, akkor<br />

Európa aláássa a jövőbeli kilátásait.<br />

Ez a kihívás már önmagában is az<br />

egyik legnagyobb, amivel a modern<br />

ipari társadalmak szembesülnek,<br />

hosszú távon pedig szinten minden<br />

európai országban aláássa a saját jövő<br />

alakíthatóságába vetett hitet. Annál<br />

jobban teszi tehát a gyermekbarát és<br />

a gyermekeknek megfelelő politika,<br />

ha adózási ösztönzőkkel, a gyermekvállalás<br />

és a lakásépítés támogatásával<br />

szemléletváltást vált ki a társadalomban,<br />

ahol a gyermekzsivaj zene<br />

a füleinknek, és nem a megkedvelt,<br />

gyermektelen csend megzavarása.<br />

A demográfiai változás veszélyei<br />

hamar valós anyagi veszélyeztetésbe<br />

csaphatnak át, ha nem hoznak hoszszú<br />

távra szóló ellenintézkedéseket.<br />

Ha a döntéseknél már nem veszik<br />

figyelembe a jövőbeni nemzedékeket,<br />

akkor óhatatlanul elapad a demokratikus<br />

elfogadás.<br />

4. MIGRÁCIÓ<br />

A demográfiai változások fent vázolt<br />

kihívásával közvetlen összefüggésben<br />

áll a tömeges bevándorlás fenyegetése.<br />

Miközben a balliberális véleményalkotó<br />

elit el akarja hitetni, hogy a<br />

világ minden tájáról érkező migráció<br />

jó lenne, addig Európa lakosságának<br />

reprezentatív metszete ezt az elképzelést<br />

már több mint aggasztónak<br />

tartja, de ez hatványozottan így<br />

van a Közép- és Kelet-Európában<br />

élők körében. A migrációs válságban<br />

csúcsosodtak ki olyan problémák,<br />

mint Európa kelet–nyugati megosztottsága,<br />

a balliberális narratíva<br />

véleményuralma az új kultúrharcban,<br />

valamint a gyermekeink jövőjéhez<br />

fűződő kérdések. A szavazatok tekintetében<br />

fajsúlyos „anywheres”, a<br />

bárhol megélni hajlandó, a jól kereső és<br />

a moralizáló újbalos nagyvárosi elitek<br />

egyvelegének értelmezésmódjának<br />

elképzelése szerint egyre inkább<br />

vegyítsék és elegyítsék a lakosságot<br />

a mindenekelőtt sokgyermekes, de


146<br />

147<br />

alacsony teljesítményű országokból,<br />

szerte a világból érkező emberekkel.<br />

Ezzel szemben a még mindig többséget<br />

alkotó, de hathatós politikai leképeződésnek<br />

híján lévő „somewheres”,<br />

egy helyen megélni akarók lehetőség<br />

szerint meg kívánják őrizni a viszonyokat,<br />

és csak fokozatosan akarnak<br />

azokon változtatni, de mindenekelőtt<br />

saját maguk akarják meghatározni,<br />

hogy kivel élnek együtt. Ebbe az ellentétpárba<br />

tagozódnak be a közép- és<br />

kelet-európai emberek, túlnyomórészt<br />

a „somewheres” táborát képviselve,<br />

akik úgy akarják megőrizni országukkal,<br />

hazájukkal, nemzetükkel, vallásukkal<br />

és kultúrájukkal a természetes<br />

életkörnyezetüket, hagyományaikat<br />

és szokásaikat Európában, ahogy<br />

azok vannak. Számukra Európa a<br />

maga zsidó-keresztény örökségével<br />

az európai életmódot egyáltalán lehetővé<br />

tevő nemzeti önazonosságokon<br />

alapul. A közép- és kelet-európai<br />

emberek megtanultak boldogulni a<br />

megszállással és a hódítással, ezért<br />

kifinomultan érzékelik az ebből a<br />

modern kori népvándorlásból fakadó<br />

fenyegetettséget. A történelem során<br />

kiélezett, majdhogynem szeizmográfiai<br />

érzékenységgel tárják fel a<br />

hangzatos szavakat cséplő ideológiákból<br />

és nagy hatalmú nagyhatalmakból<br />

kiinduló veszélyeket, a<br />

kisebb országokat magáénak tudni<br />

akaró, véleményalkotó és hangadó<br />

arroganciát. És itt kerülnek képbe a<br />

kultúrharcos elit kommandók fent<br />

vázolt megosztottsági fantazmagóriáiból<br />

születő forgatókönyvek.<br />

A migráció okozta fenyegetettség<br />

mindenütt jelen van, és közvetlen<br />

rövid, közép- és hosszú távú hatása<br />

van. Aláássa az Európai Unió demokratikus<br />

legitimációjába vetett<br />

hitet, és elsősorban azokat a főként<br />

közép- és kelet-európai tagállamokat<br />

érintik, amelyek történelmüknél<br />

fogva homogén nemzetállamok,<br />

bár jelentős őshonos kisebbségekkel<br />

rendelkeznek, és ezen nem is akarnak<br />

változtatni. Az egész európai projektre<br />

lassan ható méregnek tűnhet<br />

az a szándék, hogy előírják ezeknek<br />

az országoknak, milyen legyen a<br />

saját népességük összetétele. Ez már<br />

önmagában is hatalmas fenyegetést<br />

jelent, de ezt még tetézi is számos<br />

európai ország önhibájának betudható<br />

sérülékenysége.<br />

5. TERRORIZMUS ÉS<br />

ANTISZEMITIZMUS<br />

A migráció fenyegető következményeinek<br />

tükrében adott esetben felbukkan<br />

az iszlám terrorizmus veszélye,<br />

és párosul az antiszemitizmus<br />

már ma is belátható, mindenekelőtt<br />

a nyugat-európai nagyvárosokban<br />

jelentkező térnyerésével. Miközben<br />

például Budapest Európa azon igen<br />

kevés nagyvárosai közé tartozik, ami<br />

több zsidónak, mint muszlimnak az<br />

otthona, nyugaton ezek az arányok<br />

megfordultak: ott a radikális és erőszakos<br />

cselekményektől sem visszariadó<br />

muszlim bevándorlóktól indul a<br />

végeláthatatlan antiszemitizmus. Ez<br />

a veszély az Európai Unió fokozott<br />

érzékenységéhez kapcsolódik, hiszen<br />

prominens tagállamai évtizedeken<br />

át kergették azt a vágyálmot, hogy<br />

a vegyes társadalom és a globalizált<br />

multikulturalizmus előnyös és gazdagító.<br />

Ennek éppen az ellenkezője<br />

igaz: egyes európai országokban az<br />

intoleráns, felvilágosodás előtti párhuzamos<br />

társadalmak tükrében a<br />

társadalom szövetének szétszakadásával<br />

fenyeget, ráadásul a terrorizmus<br />

táptalaja is gyarapodik. Ami szellemi<br />

veszélyforrásként veszi kezdetét, az<br />

hamar közvetlen, az alapvető életfeltételeket<br />

fenyegető veszéllyé válik, ami<br />

már jó ideje kibontakoztatta súlyos<br />

következményeit. Ez elsődlegesen<br />

azokat a bevándorlóországokat sújtja,<br />

amelyekben jelentős számú muszlim kisebbség<br />

él. A bevándorláshoz hasonlóan<br />

a terrorizmus és az antiszemitizmus<br />

először a társadalom sérülékenyebb<br />

részeit sújtja, mielőtt annak egészére<br />

kihatna. Ebben az esetben is az Európai<br />

Unió hitelessége és demokratikus<br />

legitimációja forog kockán, hiszen<br />

nem volt képes hitelesen megoldani<br />

mindezeket a problémákat, sőt bevándorlási<br />

és migrációs politikájával<br />

tágra nyitotta a kapukat az Európán<br />

kívüli országok előtt – jócskán az<br />

ebben az emberkísérletben részt venni<br />

nem kívánó közép- és kelet-európai<br />

társadalmak kárára.<br />

KÖVETKEZTETÉSEK<br />

A fent leírt irányzatok és veszélyek elleni<br />

hathatós fellépéshez merőben új megközelítésre<br />

van szükség. A régi hatalmi<br />

központok véleményalkotó elitjének és<br />

döntéshozóinak sokkal több tudást és<br />

tapasztalatot kellene szerezniük, és jóval<br />

több megértést kellene tanúsítaniuk a<br />

kelet- és közép-európai országokban élő<br />

emberek ötletei, látásmódja és érzékenysége<br />

tekintetében. Érdemben kell foglalkozniuk<br />

azokkal az országokkal, amelyeket<br />

meghatároznak a kétféle diktatúrával<br />

szerzett tapasztalataik. Tudatosítaniuk<br />

kell, hogy a Kelet nem pusztán csak<br />

becsatlakozott, hanem hozzájárul a<br />

földrész gazdagságához is. Európát<br />

annak élő közepéről kell újragondolni<br />

és újra elmesélni, és erre a magyarok<br />

is készen állnak. Magyarországhoz<br />

fűződő történelmi, nyelvi és kulturális<br />

közelségével Németország kitűnő adottságokkal<br />

rendelkezik ahhoz, hogy tisztes<br />

közvetítővel járjon el, annál is inkább,<br />

mivel Németország egy része osztozik<br />

Magyarország diktatúrákkal szerzett<br />

tapasztalataiban.<br />

[1]<br />

A kialudt fény: Leszámolás<br />

[2]<br />

Európa megosztott ege: Miért nem érti<br />

meg a Nyugat a Keletet?


148 TUDÁSKÖZPONT<br />

149<br />

A Mathias Corvinus Collegium (<strong>MCC</strong>) a Nézőpont Intézettel<br />

együttműködve <strong>2021</strong>-ben hozta létre az Ifjúságkutató Intézetet.<br />

Az <strong>MCC</strong> számára mindig is fontos volt a közösségépítés missziója,<br />

amelynek része a nemzedékek, kiemelten a fiatalok megismerése.<br />

Az immáron több mint 25 éves tehetséggondozó intézmény eddig<br />

is folytatott társadalomkutatással összefüggő tevékenységet, ez a<br />

terület azonban az ifjúságkutatás révén még inkább fókuszba került.<br />

Az Ifjúságkutató Intézet kutatói tevékenységét<br />

a szélesen értelmezett<br />

ifjúságügy területén végzi. Az ifjúság<br />

élethelyzetének és életmódjának vizsgálata<br />

mellett a fiatalokkal kapcsolatos<br />

közvetett témákat is kutatják az intézet<br />

szakemberei. Jelenleg is zajlanak<br />

például a nemzetközi mobilitással<br />

kapcsolatos kutatások, illetve egy,<br />

Magyarország mellett további négy<br />

országban zajló kutatási projekt, amely<br />

a társadalmi értékekkel foglalkozik.<br />

Az Ifjúságkutató Intézet bekapcsolódott<br />

az <strong>MCC</strong> oktatási és tehetséggondozó<br />

tevékenységébe is, számos<br />

előadást tartott az elmúlt tanévben<br />

az <strong>MCC</strong> különböző képzési központjaiban.<br />

A tudományos közéletet<br />

formáló előadások mellett az intézet<br />

– együttműködve a Szociológiai<br />

Műhellyel – oktatási tevékenységet<br />

is végez, illetve a műhelytagságra<br />

is lehetőséget biztosít a téma iránt<br />

elkötelezett diákok számára.<br />

Az Ifjúságkutató Intézet <strong>2022</strong> februárjában<br />

mutatta be egy műhely-konferencia<br />

keretei között a Magyar<br />

fiatalok a koronavírus-járvány idején<br />

című tanulmánykötetet. Az online<br />

formában szabadon hozzáférhető kiadvány<br />

a nagymintás ifjúságkutatás<br />

legfrissebb eredményeit foglalja össze<br />

a legkiválóbb szakemberek tolmácsolásában.<br />

[Székely, L. (<strong>2021</strong>): Magyar<br />

fiatalok a koronavírus-járvány idején.<br />

Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság<br />

Kutatás 2020 eredményeiről. Enigma<br />

2001. ISBN: 978-615-81136-3-2]<br />

A <strong>2022</strong>-es országgyűlési választást<br />

megelőzően Kire szavaznak a fiatalok?<br />

című nemzetközi szakmai rendezvényt<br />

szervezett az Ifjúságkutató Intézet,<br />

aminek keretében neves külföldi és<br />

magyar szakemberek mutatták be a<br />

legújabb kutatási eredményeiket az ifjúság<br />

politikai aktivitásával kapcsolatban.<br />

Az Ifjúságkutató Intézet vezetője<br />

Székely Levente, aki egyben<br />

a Szociológiai Műhelyt is vezeti a<br />

Társadalom- és Történelemtudományi<br />

Iskola keretein belül. Ezt megelőzően<br />

több mint egy évtizedig piackutatóként<br />

dolgozott. Több mint száz tudományos<br />

publikáció (folyóiratcikkek, könyvfejezetek,<br />

jelentések) önálló vagy társszerzője,<br />

és számos konferencia-előadást<br />

tartott elsősorban az ifjúságügy és az<br />

információs társadalom tématerületein.<br />

Első monográfiája, a Szürke hattyúk<br />

2020-ban jelent meg.<br />

Az Ifjúságkutató Intézet<br />

további munkatársai:<br />

• Sullivan Ferenc Miklós<br />

titkárságvezető<br />

• Kiss-Kozma Georgina kutató<br />

MI A BAJ AZ IFJÚSÁGGAL?<br />

– AZ ÚJ NEMZEDÉK<br />

ÖT LEGÉGETŐBB<br />

PROBLÉMÁJA<br />

Szerző: Székely Levente<br />

Megjelenés helye: corvinak.hu<br />

Az a tény, hogy baj van az ifjúsággal,<br />

nem újdonság, már a görögöknek is<br />

volt bajuk a fiataljaikkal.<br />

Ahogy a Hésziodoszhoz köthető<br />

idézetben olvashatjuk: „Nem táplálok<br />

többé semmiféle reményt országunk<br />

jövőjét illetően, ha holnap a mai fiatalság<br />

kerül hatalomra, mert ez a fiatalság<br />

kibírhatatlan, nem ismer mértéket,<br />

egyszerűen rettenetes.”<br />

Az tehát, hogy az idősebbek kritikával<br />

vegyes értetlenséggel fordulnak az<br />

új nemzedékek felé, nem meglepő,<br />

ahogy minden bizonnyal a fiatalabbak<br />

sem mindig értik az idősebbeket. A<br />

generációk közötti kooperációt terhelő<br />

kommunikációs zavarok vizsgálata<br />

önmagában is fontos terület.<br />

Nem véletlen, hogy számos publikáció<br />

látott napvilágot a témában, és a tanácsadói<br />

tevékenységeknek is jelentékeny<br />

szelete vonatkozik a generációk közötti<br />

párbeszédre, elsősorban a HR területén.<br />

Jelen írás témáját azonban nem a<br />

másik generáció meg- vagy elítélése,<br />

hanem az önreflexió adja. Az<br />

ezredforduló óta, négyévente készülő<br />

nagymintás ifjúságkutatás 8000<br />

fős reprezentatív minta segítségével<br />

vizsgálja a 15–29 évesek élethelyzetét<br />

és életmódját. A kérdőíves kutatás<br />

során rendszeresen foglalkozunk a<br />

problémák érzékelésével, arra kérve<br />

a fiatalokat, hogy válaszolják meg<br />

a kérdést, amely így hangzik: „Ön<br />

szerint ma Magyarországon mi az<br />

ifjúság legégetőbb problémája?”<br />

A válaszok alapján összeálló problématérkép<br />

a trendek elemzését is lehetővé<br />

teszi, láthatóvá téve, hogy hogyan<br />

alakultak a fiatalok által érzékelt<br />

problémák. Áttekintve<br />

az elmúlt évtized problématérképeit,<br />

megállapíthatjuk,<br />

hogy egyaránt<br />

változott a fiatalok által<br />

megnevezett (megjelölt)<br />

problémák súlya<br />

Székely Levente, az<br />

Ifjúságkutató Intézet<br />

vezetője<br />

és sorrendje. Az egyértelműen azonosítható,<br />

konkrét problémák – az<br />

anyagi nehézségeken kívül – háttérbe<br />

szorultak a nehezebben meghatározható,<br />

illékonyabb problémák rovására.<br />

A 2008-as adatok alapján a nemzedék<br />

legégetőbb problémája a munkanélküliség,<br />

az elhelyezkedési nehézségek<br />

voltak, amelyet 2012-ben már<br />

csak a harmadik helyre soroltak a<br />

fiatalok. 2016-tól a munkanélküliség<br />

kikerült a legégetőbb öt probléma<br />

közül, a helyét a bizonytalanság, a<br />

kiszámíthatatlan jövő vette át, amely<br />

2008-ban csupán a harmadik volt a<br />

sorban. Hasonlóképpen növekedett<br />

a céltalanság szerepe a nemzedéki<br />

problémák között, ami az elmúlt<br />

évtizedben két helyet lépett előre.<br />

A bizonytalanság és a céltalanság is<br />

nagyjából megduplázta súlyát. Kétszer<br />

annyian (10 vs. 23 százalék) említették<br />

a bizonytalanságot 2020-ban, mint<br />

2008-ban, és a céltalanság esetében is<br />

közel kétszeres növekményt figyelhetünk<br />

meg (7 vs. 12 százalék).<br />

Léteznek a fiatalok számára állandó<br />

súllyal szereplő problémák. Ilyenek az<br />

anyagi nehézségek, amelyek az elmúlt<br />

évtizedben is az első vagy a második<br />

helyen (2020-ban a második helyen)<br />

jelentek meg a fiatalok problématérképén.<br />

Hasonlóképpen tartósan – a<br />

legégetőbb öt probléma utolsó helyén<br />

– vannak jelen a drogok, illetve az<br />

alkohol elterjedése. 2020-ban a baráti<br />

társaságok, közösségek hiánya jelent<br />

meg a problématérkép legfontosabb tényezői<br />

között, sorrendben a negyedik<br />

helyen (8 százalékos említéssel), amire<br />

korábban nem volt példa.<br />

Összefoglalva tehát, a magyarországi<br />

15–29 évesek megítélése szerint az<br />

ifjúság legégetőbb problémái sorrendben<br />

a következők: 1. bizonytalanság,<br />

kiszámíthatatlan jövő; 2. anyagi nehézségek,<br />

elszegényedés, szegénység;<br />

3. céltalanság, nem tudják, mit akarnak;<br />

4. baráti társaságok, közösségek<br />

hiánya; 5. drogok, kábítószer, alkohol<br />

elterjedése. A problématérkép változása<br />

egyrészt a bővülő munkapiaci lehetőségeket<br />

mutatja, másrészt arra hívja<br />

fel a figyelmet, hogy a létfeltételek<br />

rendelkezésre állnak, így a fiatalok<br />

figyelme a szükséglethierarchia<br />

felsőbb szintjei, a biztonság,<br />

a szociális szükségletek<br />

és az önmegvalósítás<br />

felé fordultak.


150<br />

TUDÁSKÖZPONT<br />

151<br />

TANULÁSKUTATÓ<br />

A Tanuláskutató Intézet az <strong>MCC</strong><br />

képzési programjainak házon belüli<br />

pedagógiai értékelését és fejlesztő<br />

tanácsadását is ellátja. Törekszik az<br />

<strong>MCC</strong> pedagógiai hozzáadott értékének<br />

kimutatására és a pedagógiai<br />

innováció támogatására. Fő profilja<br />

a kutató és elemző munka, amelyet<br />

INTÉZET<br />

A Tanuláskutató Intézet <strong>2021</strong> decemberében jött létre azzal a<br />

céllal, hogy kiváló kutató/szakértőkből álló és a legfejlettebb<br />

nemzetközi szakmai közegbe bekapcsolt szakmai közösséget<br />

működtessen, amely a hazai és a Kárpát-medencei oktatásügyi<br />

narratívákat egy XXI. századi keretbe helyezi. Az intézet<br />

legfontosabb szakmai küldetése a jelenkori globális oktatásügyi<br />

trendek tárgyilagos elemzése és intelligens átfordítása<br />

versenyképes magyar megoldásokká.<br />

erőteljes nemzetközi jelenlét és aktív<br />

társadalmi kommunikáció egészít<br />

ki. Működése során folyamatosan<br />

keresi a többi <strong>MCC</strong>-s intézettel és<br />

iskolával való szakmai szinergiákat<br />

és együttműködést, közreműködik<br />

az oktatás kérdései iránt érdeklődő<br />

<strong>MCC</strong>-s hallgatók képzésében és<br />

szakmai orientálásában. Az intézet<br />

kommunikációs csatornái elérik a<br />

Kárpát-medencei pedagógusközösségeket<br />

is, és szemléletformáló, innovatív<br />

energiákat visznek be a hétköznapok<br />

szakmai gyakorlatába.<br />

Az intézetnek több idén induló,<br />

döntően 12 hónapos időtartamú<br />

kutatási projektje van. Egyik ilyen<br />

a „Kárpát-medencei felsőoktatási<br />

versenytér” nevet viseli, és fő fókusza<br />

egy olyan regionális – Kárpátmedencei<br />

– felsőoktatási rankingrendszer<br />

(KÁMER) kidolgozása<br />

lesz, amely másként és mást mér<br />

(elsősorban intézményi növekedési<br />

potenciált és dinamikát) a hagyományos<br />

akadémiai/intézményi kiválósági<br />

modellekhez képest. Az elemzés<br />

során a terjeszkedésre és a regionális<br />

hálózatépítésre képes magyar, szlovák,<br />

(erdélyi) román és (délvidéki)<br />

szerb intézmények adatait vetik össze<br />

a kutatók. Az intézményi hasonlóságok<br />

és különbségek tisztázása után<br />

kerülhet sor a regionális egyetemi<br />

kooperációs és versenystratégiák<br />

felvázolására, különös tekintettel a<br />

magyar felsőoktatás érdekeire.<br />

Jelentős kutatás lesz az is, amelyben<br />

V4-es edtech vállalatok és startupok<br />

feltérképezése és elemzése történik<br />

majd. A <strong>2022</strong>-ben kezdődő francia<br />

EU-elnökség által meghirdetett<br />

európai „stratégiai autonómia” egyik<br />

kulcsterülete Európa digitális szuverenitásának<br />

felépítése. Ebben a<br />

kezdődő folyamatban a V4-eknek<br />

– az oktatás területén is – önálló,<br />

kezdeményező és kreatív csoportként<br />

kell majd fellépnie, ha el akarják<br />

kerülni a teljes perifériára szorulást<br />

– például a rendkívül aktív skandinávokhoz<br />

képest. A projekt hazai<br />

környezetében az ITM és az MNB<br />

már elkülönített forrásokat a nemzetközi<br />

piacokra való magyar kilépés<br />

támogatására. A 12 hónapos projekt<br />

fő fókusza a V4-országok edtech<br />

startupvilágának feltérképezése és a<br />

lehetséges együttműködési modellek<br />

feltárása lesz.<br />

A Tanuláskutató Intézet Munkahelyi<br />

tanulás elnevezésű projektjének<br />

alapvetése, hogy minden szektorban<br />

felfedezhetőek sajátos, az adott<br />

Setényi János, a Tanuláskutató Intézet vezetője<br />

szakterületekre jellemző tanulási<br />

formák, mintázatok. Alapvető különbségeket<br />

feltételezhetünk például a<br />

pedagógusok, az orvosok és a mérnökök<br />

munkahelyi tanulási folyamatai<br />

között, többek között az adaptív vagy<br />

a kreatív, a társas vagy a magányos<br />

tanulási formák alkalmazása terén.<br />

Az intézet emellett Hatásos és hatékony<br />

beruházások az oktatásba<br />

címmel hat hónapos kutatást is indít,<br />

amely egy korábbi ELTE-s projektre<br />

épül. Részben azokat szintetizálja,<br />

részben pedig új területeket von be<br />

a kutatásba.<br />

Az intézet aktív házon belüli szolgáltatásokat<br />

is végez (belső értékelés,<br />

pedagógiai fejlesztés és szervezetfejlesztési<br />

támogatás), valamint think<br />

tank és innovációs központ funkciói is<br />

gyorsan fejlődnek. Jelenleg a kapcsolati<br />

háló és a beérkező együttműködési<br />

javaslatok feldolgozása zajlik, konkrét<br />

együttműködések <strong>2022</strong> második<br />

felében indulnak el.<br />

Setényi János az <strong>MCC</strong> Tanuláskutató<br />

Intézet igazgatója. Történész, címzetes<br />

egyetemi tanár, neveléstudományi<br />

doktori fokozatát az MTA-n szerezte.<br />

Generalistaként minden oktatási<br />

ágazattal foglalkozik, és elsősorban a<br />

szakpolitika-alkotás (policy-making)<br />

kérdései foglalkoztatták. Az elmúlt<br />

25 évben rendszeresen dolgozott az<br />

OECD, az Európa Tanács és az EU<br />

DG Employment projektjeiben. 1995-<br />

ben alapította meg Közép-Európa<br />

egyik első forprofit oktatási tanácsadó<br />

cégét, az Expanzió Humán Tanácsadó<br />

Kft.-t. Az utóbbi évtizedben a digitalizáció,<br />

a tanulásipari innovációk és a<br />

diszruptív technológiák felé fordult,<br />

publikációi a hagyományos iskoláztatás<br />

új típusú rendszerintegrációs modelljeit<br />

keresik.<br />

Az intézet további munkatársai:<br />

• Halász Gábor kutató<br />

• Dominek Dalma kutató<br />

• Fazekas Ágnes kutató<br />

• Gali Zsófia intézeti titkár


152 TUDÁSKÖZPONT<br />

153<br />

A TEHETSÉGFOGALOM<br />

VÁLTOZÁSAI ÉS A<br />

TEHETSÉGAZONOSÍTÁS<br />

Szerző: Setényi János,<br />

Dominek Dalma Lilla<br />

Megjelenés helye:<br />

Belvedere Meridionale,<br />

XXXIV. évfolyam 1. szám<br />

BEVEZETÉS<br />

A tehetség általános és pozitív percepciója<br />

az európai romantika (az<br />

első, kapitalizmus elleni kulturális<br />

lázadás) terméke. A korábbi tradicionális<br />

társadalmakban a tehetség (a)<br />

felsőbb adomány, azaz nem személyes,<br />

(b) és csak magasabb célok szolgálatában<br />

értelmezhető, azaz önmagában<br />

értelmetlen és felesleges. Az alábbi<br />

akadémiai áttekintés felvázolja a modern<br />

társadalmak tehetségfogalmának<br />

változását, jelzi a tehetség társadalmi<br />

kontextusának felfedezését, valamint<br />

rövid helyzetképet ad a tehetségazonosítás<br />

jelen állapotáról.<br />

TEHETSÉGFOGALMAK<br />

A tehetség meghatározása során Galton,<br />

majd követője, Terman is a tehetséget<br />

az intelligenciával azonosította. Terman<br />

kutatásainak (1925; 1937; 1947) eredményei<br />

szerint nem a legintelligensebb<br />

egyénekből lettek a legnagyobb alkotók.<br />

A Binet-követő amerikai iskola a tehetséget<br />

az ún. IQ-teszteléssel azonosította,<br />

és lényegében az oktatási rendszeren<br />

belüli szelekció eszközeként használta<br />

(Devonis, 2016). Az intelligenciatesztek<br />

hatékonysága megkérdőjelezhető a<br />

tehetségek azonosítására, főleg speciális<br />

tehetségterületek esetén, mégis<br />

a legelterjedtebb vizsgálati módszer.<br />

Révész Géza már az intelligenciatesztek<br />

kialakításának korában visszautasította<br />

az intelligenciatesztekre alapozott tehetségazonosítást,<br />

mert szerinte sok<br />

tehetség kimarad, és sok intelligens,<br />

de nem tehetséges fiatal bekerül az<br />

azonosításba. Hangsúlyozta, hogy<br />

más típusú intelligencia a<br />

tudósé és a művészé,<br />

mint a gyakorlati életben érvényesülni<br />

akaró emberé (Révész, 1918). Czeizel<br />

Endre szerint „Legnagyobb természeti<br />

kincsük a tehetség” (Czeizel, 2003, 398.<br />

o.). Renzulli szerint „A tehetség olyan<br />

viselkedésformákból áll, amelyek az<br />

emberi vonások három alapcsoportjának<br />

interakcióját tükrözik. Ez a három<br />

alapcsoport az átlagon felüli általános<br />

és/vagy specifikus képességek, magas<br />

fokú feladat iránti elkötelezettség és<br />

kreativitás. A tehetséges viselkedést<br />

felmutató emberek azok, akik ezekkel a<br />

jegyekkel rendelkeznek, vagy ki tudják<br />

őket fejleszteni, és azokat az emberi<br />

teljesítmény bármilyen potenciálisan<br />

értékes területén hasznosítják. Azok<br />

az egyének, akik rendelkeznek ilyen<br />

interakcióval, vagy képesek annak<br />

kialakítására a három terület között,<br />

az oktatási lehetőségeknek és szolgáltatásoknak<br />

széles skáláját igénylik, és ez<br />

utóbbiak gyakran hiányoznak a normál<br />

iskolai programból” (Renzulli–Reis,<br />

1985, 28. o.). Mönks szerint „A tehetség<br />

három személyiségjegy interakciójából<br />

jön létre. Ennek a három jegynek<br />

az egészséges fejlődéséhez megértő,<br />

támogató társadalmi környezetre van<br />

szükség (család, iskola, társak). Más<br />

szóval: a hat faktor pozitív interakciója<br />

a tehetség megjelenésének<br />

előfeltétele” (Mönks–Knoers,<br />

1997, 192. o.).<br />

A tehetség megfogalmazása alatt a<br />

szerzők a fentiek alapján a következőt<br />

értik: tehetség minden olyan<br />

kiemelkedő képesség, teljesítmény,<br />

amely a korcsoport szintjét jelentősen<br />

meghaladja. Tehát képesség megléte<br />

és azok magas szinten való megjelenésének<br />

vizsgálata a cél a tehetség<br />

azonosításában.<br />

A tehetség fogalmának meghatározása<br />

után térjünk át a tehetségmodellek bemutatására.<br />

A tehetségmodelleket áttekintve<br />

az egyik legismertebb elmélet Renzulli<br />

tehetségmodellje. Véleménye szerint az<br />

alábbi három tényező szükséges a tehetséghez<br />

(Renzulli, 2003), és ezen tényezők<br />

interakciója a tehetség: 1. az átlag feletti<br />

általános (intelligencia), illetve speciális<br />

képességek (pl. beszédkészség); 2) a kreativitás<br />

(szokásostól eltérő gondolkodás);<br />

3) a feladat iránti elkötelezettség, motiváció<br />

(pl. versenyszellem), azaz a személy<br />

lelkesedik a feladatért, örömmel végzi<br />

azt. Később az átlag feletti képességeket<br />

Renzulli szétválasztotta általános és<br />

speciális képességekre.<br />

Így a modell alapján a tehetségnek<br />

négy összetevője lett:<br />

1) Átlag feletti általános képességek:<br />

magas szintű gondolkodás, fejlett<br />

képességek adott területen.<br />

2) Speciális képességek: a Gardner-féle<br />

csoportosítás (Gardner, 2000) szerint<br />

hétféle speciális képességcsoport különíthető<br />

el, ezekre a későbbiekben<br />

térünk ki.<br />

3) Kreativitás: új megoldásokat találó,<br />

divergens gondolkodásmód.<br />

4) Feladat iránti elkötelezettség: motiváció<br />

a magas szintű teljesítményhez.<br />

Gagné fejlődésközpontú modellje<br />

(Gagné, 2004) a Differentiated Model<br />

of Giftedness and Talent (továbbiakban:<br />

DMGT) szerint a gyermekkori<br />

képességek a tanulás révén, a felnőttkor<br />

elérésével válnak kompetenciákká.<br />

A képességek kompetenciákká alakulását<br />

támogatja a motiváció, az akarat,<br />

valamint a környezeti tényezők. Ebben<br />

a modellben leírható a tehetség egyik<br />

percepciója, mely szerint a kiemelkedő<br />

képességű, de alacsony teljesítményű<br />

tanulók számára a DMGT-programon<br />

kívüli alternatív utat javasol. Ez alapján<br />

azok, akik alacsonyan teljesítenek, nem<br />

kerülhetnek be az extra követelményeket<br />

állító és gyors haladást lehetővé<br />

tevő tehetségprogramba (Gagné, 2011).<br />

Sternberg és Kaufman szerint ha<br />

az életkori fejlődéssel együtt járó<br />

eredmény válik a tehetségértelmezés<br />

tárgyává, akkor elszakad az évtizedekig<br />

uralkodó sematikus, egytényezős,<br />

IQ-központú tehetségszemlélettől<br />

az azonosítás (Sternberg–Kaufman,<br />

2018). Sternberg kidolgozta a WICSmodellt,<br />

amely vezetői tehetségek<br />

felismeréséhez nyújtott lényeges<br />

alapelveket (Sternberg, 2005, <strong>2021</strong>).<br />

A WICS-modell három alkotóeleme:<br />

a bölcsesség (Wisdom – W),<br />

az intelligencia (Intelligence – I), a<br />

kreativitás (Creativity – C) és e három<br />

összetevő szintézise (Synthesized – S).<br />

A Sternberg-féle elmélet kimondja,<br />

hogy a kreativitás nemcsak képesség,<br />

hanem személyiségjellemző is.<br />

Subotnik és munkatársai dolgozták ki<br />

(Subotnik és mtsai., 2011, 2019, <strong>2021</strong>a;<br />

Worrell és mtsai., 2019; Subotnik és<br />

mtsai., <strong>2021</strong>b) a fejlődési szemléletű modellt,<br />

amely olyan tehetségfejlődési ívet<br />

vázol fel, amelynek első állomása az<br />

egyén életében a kivételes képességek<br />

megjelenése, ezt követi a kompetenciák<br />

kialakítása, majd a területspecifikus<br />

szakértelem elsajátítása, ahonnan lehetőség<br />

nyílik feljutni a csúcspontra,<br />

a kreatív kiválóság elérésére. Bizonyos<br />

területeken a tehetség megjelenhet már<br />

a kisgyermekkorban, míg más esetben<br />

csak az iskolai képzés bekövetkeztével,<br />

a serdülő- vagy ifjúkorban. A kivételes<br />

képességek (önálló gondolkodás, kreativitás<br />

stb.) megjelenése meghatározó<br />

szerepet kap a modellben.<br />

Mindegyik fenti modellben megtalálható<br />

az intelligencia, a kreativitás és a<br />

motiváció a tehetségazonosítás során.<br />

A kortárs tehetségfogalmak egyik<br />

legnagyobb gyengesége, hogy elemei<br />

– szinte teljesen – kontextusfüggőek,<br />

és nincsenek kellőképpen alátámasztva<br />

empirikus kutatási eredményekkel.<br />

Ezért a kutatók és paradigmaalkotók<br />

folyamatos erőfeszítéseket tesznek a<br />

fenti hármas tartalmának pontosabb<br />

meghatározására.<br />

Intelligencia: Azt, hogy az intelligencia<br />

nem „egynemű” képesség,<br />

már Spearman (1904) lefektette.<br />

A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert<br />

így emlékezett erre: „Nagyon buta<br />

gyerek lehettem. Velem szinte semmi<br />

sem történt. Az iskolában állandóan<br />

csak magoltam. A könyveket gyűlöltem.<br />

Senki nem tanított arra, hogyan<br />

éljek. Senki sem mutatta meg, milyen<br />

csodálatos dolog tanulni, megérteni<br />

a körülöttünk levő világot, alkotni<br />

valamit.” (Csiffáry, 2017, 440. o.) Az<br />

intelligenciát Gardner az 1980-as évek<br />

elején meghatározott agyi területekkel<br />

kapcsolta össze (Gardner, 1983; Shearer,<br />

2019). A Garner-féle modell előnye,<br />

hogy míg a hagyományos intelligenciatesztek<br />

a logikát részesítették előnyben,<br />

Gardner alapvetően hét, később nyolc<br />

intelligenciafajtát írt le. Véleménye szerint<br />

az intelligenciafajták a következők<br />

(Gardner, 2000):<br />

1. logikai-matematikai;<br />

2. nyelvi;<br />

3. téri;<br />

4. zenei;<br />

5. testi, kinesztetikus;<br />

6. interperszonális;<br />

7. intraperszonális, önreflektív;<br />

8. természeti.<br />

Így már nem csak iskolai teljesítmény<br />

alapján mérhető az intelligencia.<br />

Kreativitás: A kreativitáskutatás<br />

atyja Francis Galton, aki már 1869-<br />

ben kijelentette, hogy a hagyományos<br />

intelligenciatesztek ideje lejárt, és egy<br />

teljesen új személyiségtesztre van szükség.<br />

Ezeket a kreativitásteszteket közismerten<br />

többmegoldásos teszteknek<br />

is nevezik, ahol a kreativitást nem a<br />

megoldások száma, hanem a szokatlan


154 TUDÁSKÖZPONT<br />

155<br />

válaszok jelzik. A feltaláló képességet<br />

Guilford kreativitásnak nevezte az<br />

1950-es években, és ennek fogalmát<br />

is ő vezette be. Meghatározta, hogy<br />

az intelligencia és a kreativitás nem<br />

mindig esik egybe, azaz egy bizonyos<br />

számérték feletti IQ már nincs hatással<br />

a kreativitásra. Csíkszentmihályi<br />

Mihály szerint „A kreativitás egy<br />

folyamat, melynek során a kultúra<br />

szimbolikus tartománya megváltozik.<br />

Új dalok, új ötletek, új gépek – erről<br />

szól a kreativitás” (Csíkszentmihályi,<br />

2008, 14. o.). A kreativitást azonban a<br />

gondolkodási készségek és a személyiségtényezők<br />

is befolyásolják. Ha össze<br />

akarjuk foglalni, a kreativitás egy<br />

olyan folyamat, amelyben a tanulók<br />

alkotnak, újszerű, eredeti és hasznos<br />

eredményt adva. Az áramlás kreativitással<br />

hozható létre (Dominek, <strong>2021</strong>c),<br />

ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül<br />

az elméleti vonatkozások vizsgálatát.<br />

Bagdy Emőke pszichológus is részt vett az <strong>MCC</strong> oktatási konferenciáján<br />

Motiváció: Motivált állapotban<br />

könnyebben átlátjuk a célt, ezért<br />

lelkesebbé tesz bennünket a feladatok<br />

elvégzésére, vagy motivált hallgatókká<br />

válhatunk a felsőoktatásban<br />

(Barnucz, 2020; Barnucz–Uricska,<br />

<strong>2021</strong>; Dominek, <strong>2021</strong>a; Uricska–<br />

Suták, <strong>2022</strong>). Ám a cél elérésekor<br />

a motivált viselkedés leáll, azaz a<br />

sportoló megáll és megpihen egy versenyen<br />

elért első helyezés után, majd<br />

új célt tűz ki egy másik versenyre,<br />

új motivációval. Csíkszentmihályi<br />

szerint az „áramot” átélők annyira<br />

belemerülnek tevékenységükbe,<br />

hogy erőfeszítés nélkül spontánná<br />

válnak, és a tevékenység a „tökéletes<br />

élmény” örömét nyújtja. Ezért nevezik<br />

ezt az élményt „áramlásnak”<br />

(Csíkszentmihályi, 2001). Az emberek<br />

többsége a flow vagy a tapasztalat<br />

elérését külső körülményektől várja,<br />

ezért azt gondoljuk, hogy céljaink<br />

is önmagunkból valósulnak meg.<br />

Ha kihívásokat keresünk, megtapasztalhatjuk<br />

a pillanatot. A flow<br />

– Csíkszentmihályi szerint – csak<br />

akkor valósítható meg, ha az ilyen<br />

kihívások megtapasztalása új vágyakat<br />

generál. Az élményekre fókuszáló<br />

kutatások megállapították, hogy az<br />

elmekontroll elérésének sokféle módja<br />

van, de van egy közös probléma:<br />

lehetővé válik a felfedezés örömének<br />

megtapasztalása, ami növeli a tanulók<br />

teljesítőképességét, és ennek következtében<br />

egy összetettebb állapot<br />

(Dominek, 2020; Dominek, <strong>2021</strong>a).<br />

A TÁRSADALMI<br />

KONTEXTUS<br />

FELFEDEZÉSE<br />

Mönks többtényezős tehetségmodellje<br />

a kivételes képességek, a motiváció és<br />

a kreativitás összetevőkön kívül a családot,<br />

az iskolát és a társakat is bevonja<br />

mint társadalmi pilléreket. Véleménye<br />

szerint a család játssza a legfontosabb<br />

szerepet a tehetség nevelésében. Ez<br />

tudja biztosítani azt, hogy a gyermek<br />

egészségesen és kiegyensúlyozottan<br />

nőhessen fel. Az iskola azért fontos<br />

terület, mert a tanárok között van, aki<br />

odafigyel a tehetségekre, és van, aki<br />

ignorálja őket az osztályában. Mönks<br />

szerint azonban amennyiben az iskolavezetés<br />

tisztában van a tehetséggondozással<br />

kapcsolatos problémákkal,<br />

az az egész iskola légkörére kihat,<br />

és pozitív hozzáállást eredményez.<br />

Társaknak pedig azokat a gyerekeket<br />

nevezi Mönks, akik hasonló fejlettségi<br />

fokon állnak. A nem azonos szinten álló<br />

osztálytársak komolyan gátolhatják a<br />

tehetséges gyermeket. A tehetséges<br />

tanulót gyakran tartják beképzeltnek<br />

vagy strébernek, ami aztán alulteljesítéshez<br />

és személyiségbeli torzulásokhoz<br />

is vezethet (Mönks–Boxtel, 1985).<br />

Mönks megközelítése több szempontból<br />

is nagy hozzáadott értéket hozott a<br />

kognitív pszichológia által uralt tehetségnarratívák<br />

területére.<br />

A tehetségmenedzsment témája fokozatosan<br />

értékelődött fel a tehetségfogalom<br />

demokratizálódásával. Amennyiben<br />

szinte mindenki tehetséges lehet valamiben,<br />

akkor az elitista megközelítést<br />

fokozatosan felváltja az egalitáriánus<br />

(Pinar, 2016). Ebben az esetben azonban<br />

az a kérdés, hogy a közel azonos<br />

tehetségtartalékokat miért aknázzák<br />

ki jobban egyes népcsoportok/államok,<br />

mint mások? Barabási Albert<br />

László hálózatkutatásai egyértelmű<br />

intézményi-gazdasági és geopolitikai<br />

összefüggések kimutatásával válaszolták<br />

meg a kérdést (Barabási, 2020).<br />

A TEHETSÉGAZONOSÍTÁS<br />

GYAKORLATA<br />

A tehetségazonosítás célja általában kettős.<br />

Leggyakrabban egy adott tulajdonságú<br />

csoporthoz keresünk megfelelő<br />

jelölteket, vagy a gyerekek vizsgálata<br />

és az eredmények – 17 – elemzése után<br />

azok képességeinek legjobban megfelelő<br />

csoportokba rendezzük őket, és a csoport<br />

tulajdonságaihoz készített program<br />

szerint végezzük a tehetségfejlesztést<br />

(Mező, 2004). A tehetségek felmérésére<br />

még mindig a pszichometriai teszteket<br />

tartják a legmegbízhatóbbnak, hisz azok<br />

célja, hogy mérje a jelölt alkalmasságát<br />

a szükséges kognitív képességek és<br />

jellemzők alapján.<br />

A gyakorlatban a pszichometriai értékelés<br />

során a tehetségek azonosítására általában<br />

az alábbi négy módszertant alkalmazzák,<br />

amelyet pszichometriai eszközként használnak<br />

a tehetségfelmérés elvégzésére: 1.<br />

online kérdőív, 2. teszt; 3. értékelő ítélete;<br />

4. videóalapú, viselkedéstudományi és<br />

mesterségesintelligencia-alapú tehetségfelmérés.<br />

Sokszor azonban szubjektív<br />

kiválasztási gyakorlatot követnek a tehetségazonosítás<br />

során:<br />

1. tanári jellemzés,<br />

2. iskolapszichológusok véleménye,<br />

3. a szülői jellemzés, vagy<br />

4. a tanulótársak jellemzését veszik<br />

figyelembe.<br />

Azonban a Martinson-féle hármas<br />

szabály (Martinson, 1975):<br />

1. A gyerekek képességeinek megállapítása.<br />

2. A gyerek képességeiről kialakítandó<br />

vélemények gyűjtése (iskolai jegyek,<br />

versenyeredmények, jellemzések:<br />

szülő, tanár, tanulótárs).<br />

3. A nem intellektuális faktorok (társas<br />

szociális, emocionális, motoros<br />

faktorok).<br />

E hármas szabály a tesztelést háttérbe<br />

szorítja a gyakorlatban, és a szubjektív<br />

értékítéletekre hagyatkozik.<br />

A tehetségvizsgálatok elsődleges célja,<br />

hogy feltérképezzük, mi segíti a gyermeket<br />

a tehetsége fejlődésében, emiatt<br />

a tehetségazonosítás gyakorlata során<br />

használt eszközüket ezen irányban kell<br />

fejleszteni. Fontos az egyéni stratégiai<br />

terv, a környezet támogatása és annak<br />

megfelelő kialakítása. A tehetségazonosításnál<br />

emiatt már a képességmérés<br />

eredményeinek, a motivációnak, a<br />

divergens gondolkodásnak is meg kell<br />

jelenniük a kiválasztás során.<br />

KÖVETKEZTETÉSEK<br />

Az általános tehetségfogalom filozófiai<br />

terheltsége miatt a kutatás jövőjének<br />

a specifikus tehetségterületek azonosítása<br />

és empirikus mérésekkel<br />

való megalapozása lehet. A specifikus<br />

tehetségterületeken azonban a<br />

szakma erősen különválik a tehetségfogalom<br />

folyamatos finomításán<br />

dolgozó kognitív pszichológusokra és<br />

a gyakorlatitesztelés-ipart működtető<br />

szakemberekre. A közeljövőben jelentős<br />

beruházások szükségesek egy-egy<br />

tehetségterület mérésének, azonosításának<br />

és fejlesztésének megújítása<br />

céljából. Amennyiben a tehetségazonosítás<br />

gyakorlati eszköztára megújul,<br />

szükségessé válik a közeljövőben az<br />

oktatók eszköztárának ez irányú bővítése<br />

(Dominek, <strong>2021</strong>b).


TUDÁSKÖZPONT 157<br />

<strong>MCC</strong> PRESS<br />

– OLVASS JÓT!<br />

Az <strong>MCC</strong> Press <strong>2021</strong> tavaszán kezdte<br />

meg a működését azzal a céllal,<br />

hogy a Mathias Corvinus Collegium<br />

2008 óta létező könyvkiadási<br />

tevékenységét magasabb fokozatra<br />

kapcsolja. Elsődlegesen a minőségi<br />

társadalomtudományi szakkönyvkiadás<br />

és az ismeretterjesztés területén<br />

tevékenykednek, de széles skálán<br />

mozgó portfóliójukban megtalálhatók<br />

szépirodalmi művek is. Az <strong>MCC</strong> Press<br />

egy év alatt több mint harminc könyvet<br />

adott ki, nagyrészt külföldi szakirodalmat<br />

hozva el magyar nyelven a hazai<br />

olvasóközönségnek, de számos magyar<br />

nyelvű eredeti kiadással is gazdagították a<br />

könyvesboltok és a könyvtárak kínálatát.<br />

Mivel távlati célkitűzésük, hogy a<br />

megjelentetett könyvekkel hozzájáruljanak<br />

a hazai és a nemzetközi szellemi<br />

élet megújításához, már a kiadó<br />

első évében erős, gondolatébresztő és<br />

vitákat gerjesztő kötetekkel jelentkeztek.<br />

Ilyen volt Gad Saad, libanoni<br />

születésű kanadai matematikus és<br />

evolúciósmagatartás-kutató pszichológus<br />

A parazita elme című könyve,<br />

amelynek egyik tézise szerint a vita<br />

elutasítása a legalapvetőbb szabadságjogainkat<br />

sérti, és nem hagyhatjuk, hogy<br />

ilyen módon eluralkodjon rajtunk a<br />

racionalitáson túllépő, progresszív<br />

gondolkodás parazitája.<br />

Ezeket a „haladónak” titulált gondolatokat<br />

vizsgálja Grégor Puppinck<br />

Embertelen jogok című műve, amelyben<br />

a szerző arra a következtetésre jut,<br />

hogy az ember új jogaivá váló eljárások<br />

– legyen szó például az eutanáziáról,<br />

az eugenikáról, az abortuszról vagy a<br />

nemváltásról – asszisztálnak a transzhumanizmushoz,<br />

és hozzájárulnak a<br />

képviseleti demokrácia kimúlásához.<br />

A gyermekek jogaival és azok előtérbe<br />

helyezésével foglalkozik Katy Faust


158 TUDÁSKÖZPONT<br />

159<br />

Szemünk fényei című könyve, amely<br />

szerint a felnőtt társadalom tagjainak<br />

magánemberként és döntéshozóként is<br />

felelősségük, hogy a felnövekvő generációk<br />

részesüljenek abban a védelemben<br />

és biztonságban, amelyet kizárólag a<br />

teljes család képes nyújtani számukra.<br />

Hasonló következtetésre jut Rod<br />

Dreher is a kereszténység jövőjét illetően<br />

a Hazugság nélkül élni című művében,<br />

és arra biztat, hogy ne engedjünk<br />

a mainstream nyomásának. Legyünk<br />

saját társadalmaink disszidensei: ragaszkodjunk<br />

értékeinkhez, hagyományainkhoz,<br />

hitünkhöz, építsünk<br />

közösségeket, alapítsunk családot, és<br />

tartsuk is össze; munkánk végzése<br />

során pedig éppúgy a lelkiismeretünk<br />

hangjára hallgassunk, mint a közélet<br />

kérdéseiben – ezzel adhatunk példát és<br />

erőt a keresztényellenes ideológiai küzdelmek<br />

során elbizonytalanodóknak.<br />

A családban felnövő gyerekek létfontosságúak<br />

a társadalom szempontjából,<br />

ezt Thomas Sowell társadalomtudós is<br />

kiemeli Diszkrimináció és egyenlőtlenségek<br />

című könyvében, amikor felhívja a<br />

figyelmet arra, hogy az amerikai társadalomban<br />

a bűnözési statisztikákat és a<br />

felsőoktatási intézményekbe bekerülők<br />

számát vizsgálva csak elsőre tűnik óriásinak<br />

a szakadék a fekete és a fehér<br />

fiatalok között, de ha a vizsgálatba azt<br />

a szempontot is beemeljük, hogy mely<br />

fiatalok nevelkednek teljes családban, illetve<br />

csonka családban vagy család nélkül,<br />

akkor nem tapasztalunk különbséget.<br />

A fent kiemelt könyveken túl kifejezetten<br />

erős és egyre bővül a<br />

klímapolitikával foglalkozó portfóliója<br />

az <strong>MCC</strong> Pressnek. Michael<br />

Shellenberger Apokalipszis SOHA,<br />

Francesco Giubilei A természet megőrzése<br />

és Bjørn Lomborg Téves riasztás<br />

című könyvei újabb és újabb<br />

szempontokkal gazdagítják a természetvédelemmel<br />

és a klímapolitikával<br />

kapcsolatos elképzeléseinket.<br />

Az eddig említetteken túl is számos<br />

olyan könyvet jelentetett meg a kiadó,<br />

ami a kereszténység, a konzervativizmus,<br />

Európa és Magyarország jövőjével<br />

foglalkozó, családvédelmi tematikájú,<br />

politikatudományi, közgazdasági és szervezetfejlesztési<br />

vagy akár alkotmányos<br />

kérdéseket boncolgat. Magyar szerzőik<br />

közül az elmúlt évben Kovács Ákos Ezt<br />

nem lehet megúszni című novelláskötete<br />

volt a legnépszerűbb a közönség körében,<br />

de Orbán Balázs A magyar stratégiai<br />

gondolkodás egyszeregye is nagyszámú<br />

olvasót vonzott magyar és angol nyelven<br />

egyaránt, akárcsak Szalay-Berzeviczy<br />

Attila A nagy háború százéves nyomában<br />

című albuma, amely szintén két nyelven<br />

jelent meg. Ugyancsak fontos pillére<br />

kiadói tevékenységüknek az <strong>MCC</strong><br />

gondozásában készült, eredeti magyar<br />

nyelvű szakirodalom is. Pap Milán A<br />

párttal, a néppel és Veszprémy László<br />

Bernát Migráció és antiszemitizmus<br />

Nyugaton című könyvei erősítették az<br />

<strong>MCC</strong> Press e vonalát.<br />

A könyvkiadói tevékenységgel egyszerre<br />

több cél is megvalósul: egyrészt<br />

bekapcsolják a hazai közönséget a<br />

Magyarországon kevéssé ismert, az<br />

angolszász, frankofón, germán<br />

és más világokban zajló vitákba,<br />

tudományos diskurzusokba, és<br />

megismertetik az olvasókat kiemelkedő<br />

jelentőségű személyekkel és műveikkel;<br />

másrészt pedig publikálási lehetőséget<br />

biztosítanak az <strong>MCC</strong> oktatói, vendég<br />

előadói és a tehetséggondozásban részt<br />

vevő fiatalok számára is.<br />

Az <strong>MCC</strong> Press kiadói terveiben<br />

szerepel és hamarosan megjelenik<br />

Norman Stone két könyve az első<br />

és a második világháborúról, Roger<br />

Scruton válogatott kötetei, valamint<br />

Robert Schuman és Jean Monnet<br />

művei éppúgy, mint Douglas Murray,<br />

Charles Murray vagy Ayaan Hirsi Ali<br />

és Tibor Fischer könyvei.<br />

AZ <strong>MCC</strong> PRESS SAJÁT<br />

KIADÁSÚ, EDDIG<br />

MEGJELENT KÖNYVEI:<br />

Orbán Balázs: A magyar stratégiai<br />

gondolkodás egyszeregye<br />

Szalay-Berzeviczy Attila:<br />

A nagy háború százéves nyomában<br />

Gad Saad: A parazita elme<br />

– Hogyan pusztítják a fertőző<br />

eszmék a józan észt?<br />

Pap Milán: A párttal, a néppel…<br />

– Eszmék és politikai mozgósítás<br />

a Kádár-korszakban<br />

Ed West: A sokszínűség illúziója<br />

Francesco Giubilei: A természet<br />

megőrzése<br />

Demkó Attila: A világ <strong>2021</strong>-ben<br />

Sándor Lénárd: Alkotmányjogi<br />

utazások Amerikában<br />

Michael Shellenberger:<br />

Apokalipszis SOHA – A klímakatasztrófa<br />

elmarad?<br />

Csák János: Az amerikai géniusz<br />

Tilo Schabert: Boston Politics<br />

– A kreatív hatalomgyakorlás<br />

művészete<br />

Thomas Sowell: Diszkrimináció<br />

és egyenlőtlenségek<br />

Grégor Puppinck: Embertelen<br />

jogok<br />

Ivan Krasztev: Európa után<br />

Kovács Ákos: Ezt nem lehet<br />

megúszni<br />

Birgit Kelle: Genderkomédia<br />

KÖNYVBEMUTATÓK AZ <strong>MCC</strong>-BEN<br />

<strong>2021</strong>-ben 24 könyvbemutatót tartottak az <strong>MCC</strong> budapesti és vidéki központjaiban, valamint az <strong>MCC</strong> Feszten. <strong>2022</strong>-ben<br />

a júniusi lapzártáig mintegy 40 könyv bemutatására került sor a Mathias Corvinus Collegiumban. Számos ismert hazai<br />

és nemzetközi szerző személyesen mutatta be könyvét az intézményben. Rod Dreher keresztény gondolkodó, a The<br />

American Conservative szerkesztője Hazugság nélkül élni című kötetében arról fejti ki a gondolatait, hogy hogyan lehet<br />

rádöbbenteni egy nemzetet, amely egy percig sem élt totális diktatúrában, hogy éppen afelé tart? A könyv szerzője az<br />

eseményen elmondta: a Hazugság nélkül élni című alkotás annak a diagnózisa, miként működik az ún. „puha diktatúra”<br />

Amerikában, és ez mennyiben tér el a szovjet diktatúrától. A rendezvényen Orbán Balázs, az <strong>MCC</strong> kuratóriumi elnöke<br />

és Kovács Ákos Kossuth-díjas magyar dalszerző, zeneszerző, író beszélgettek Rod Dreherrel. Rod Dreher mellett olyan<br />

nemzetközileg is jegyzett előadók is bemutatkoztak könyveikkel, mint például a dán környezetvédő Bjørn Lomborg<br />

(Téves riasztás) vagy a libanoni születésű kanadai professzor, Gad Saad (A parazita elme).<br />

Attila Szalay-Berzeviczy: Great<br />

war from Sarajevo to Versailles<br />

Ryan T. Anderson: Harryből Sally<br />

– Válasz a „transznemű pillanatra”<br />

Rod Dreher: Hazugságok nélkül<br />

élni – Keresztény másként gondolkodók<br />

kézikönyve<br />

Tibor Fischer: Így urald a világot<br />

George Weigel: Kocka és katedrális<br />

– Európa, Amerika és az Isten<br />

nélküli politika<br />

Andreas Rödder: Konzervatív<br />

21.0 – A polgári Németország<br />

programja<br />

Mernyei Ákos – Orbán Balázs:<br />

Magyarország 2020 – 50 tanulmány<br />

az elmúlt 10 évről<br />

Simon Tamás (szerk.):<br />

Magyarország és a világűr<br />

Philip Plickert: Merkel – Tizenhat<br />

év kancellárság kritikus mérlege<br />

Veszprémy László Bernát:<br />

Migráció és antiszemitizmus<br />

Nyugaton<br />

David Engels: Mit tegyünk?<br />

Katy Faust – Stacy Manning:<br />

Szemünk fényei<br />

Robert M. Gates: Szolgálat<br />

Bjørn Lomborg: Téves riasztás<br />

Balázs Orbán: The Hungarian<br />

Way of Strategy<br />

Helen Joyce: Transzneműek<br />

Friedrich Merz: Új idők – új<br />

felelősség<br />

George Friedman: Vihar a csönd<br />

előtt<br />

Eugénie Bastié: Viszlát,<br />

Mademoiselle! – A feminizmus<br />

kudarca<br />

Abigail Shrier:<br />

Visszafordíthatatlan károk<br />

– A transzmánia, amely elcsábítja<br />

lányainkat<br />

Maria Keffler:<br />

Visszalépés, visszaváltozás<br />

és megtisztulás<br />

Brian Dive: Küldetés mesteri<br />

szinten<br />

Norman Stone: Az első világháború<br />

rövid története<br />

Pénzváltó Nikolett:<br />

Versengés és együttműködés<br />

Európa peremén<br />

Thibaud Gibelin: Orbán Viktor<br />

győzelemre játszik<br />

Oded Galor: Növekedéselmélet<br />

Böszörményi Nagy Gergely:<br />

Nonkonform<br />

Gallai Sándor: Magyar politika<br />

<strong>2021</strong><br />

John R. Turner – Nigel Thurlow<br />

– Brian Rivera: Flow System<br />

Joshua Mitchell: Amerika<br />

ébredése<br />

Ayaan Hirsi Ali: Préda<br />

Joanna Williams:<br />

Nők a feminizmus ellen<br />

Kónya Imre: Rendszerváltozás<br />

belülről<br />

Balogh Csaba:<br />

Magyarország 30 évvel a rendszerváltás<br />

után


160 TUDÁSKÖZPONT<br />

161<br />

– AZ <strong>MCC</strong> TUDÁSBÁZISA<br />

A Corvinák a Mathias Corvinus Collegium online tudásbázisa,<br />

amelynek feladata, hogy közlési felületet nyújtson az <strong>MCC</strong><br />

tanárainak, kutatóinak, vendégoktatóinak és diákjainak.<br />

A Corvinákon az idei képzési évben is számos közérdeklődésre<br />

számot tartó cikket – tudományos ismeretterjesztő írásokat,<br />

recenziókat, véleménycikkeket – olvashattak az érdeklődők.<br />

A Corvinák főszerkesztője Veszprémy László Bernát, aki 2016-ban<br />

végzett a Károli Gáspár Református Egyetemen, majd az<br />

Amszterdami Egyetem holokauszt- és népirtáskutatás szakán<br />

szerzett mesterfokozatot. Jelenleg doktorjelölt az ELTE BTK<br />

Művelődéstörténeti Doktori Iskolájában. Kutatási területe a<br />

politikai eszmetörténet és a zsidóság története. <strong>2021</strong> novembere<br />

óta a corvinak.hu főszerkesztője. Több könyve jelent meg a XX.<br />

századi magyar történelem és a zsidó történelem témájában.<br />

Lengyelország az ukrán háború árnyékában,<br />

Magyar önkép – német<br />

tükörben, IPhone-t vagy Poketet<br />

vegyek a kezembe?, Megbízhatunk-e<br />

a közvélemény-kutatásokban?, Utazás<br />

Európa jövőjébe – csak néhány cím<br />

azon írások közül, amelyek az idén<br />

jelentek meg a Corvinák „hasábjain”.<br />

Az online felületen külön bloggal<br />

rendelkezik a Klímapolitikai Intézet<br />

(Zöld Lámpa), a külpolitika iránt<br />

érdeklődő diákság (Diplomaci), továbbá<br />

a Vitaakadémia (Polémia) és a<br />

Média Iskola vezetője (Brüssel, Berlin,<br />

Budapest). A Corvinák podcastokat is<br />

közöl, ilyen az <strong>MCC</strong> Podcast, a Votes<br />

and Seats, a Karrierút, a LeaderShape<br />

vagy a Geopod. Az online tudásbázis<br />

rendelkezik angol és német nyelvű<br />

felülettel is. Jelszava a világra való<br />

nyitottság, a tudományos igényesség<br />

és a patriotizmus. Olvasói között<br />

örömmel látja a kutatókat, diákokat<br />

és azokat a szülőket vagy fiatalokat,<br />

akik érdeklődnek az <strong>MCC</strong> munkássága<br />

iránt.<br />

ÁRNYALT KÉP<br />

A MÉDIASZABADSÁGRÓL<br />

MAGYARORSZÁGON<br />

Szerző: Boris Kálnoky,<br />

az <strong>MCC</strong> Média Iskola vezetője<br />

Megjelenés dátuma:<br />

<strong>2021</strong>. december 10.<br />

Nyugaton széles körben elterjedt az<br />

a nézet, miszerint Magyarországon<br />

Orbán Viktor alatt nagymértékben<br />

beszűkült a szabad média, és ami<br />

megmaradt belőle, arra óriási politikai<br />

nyomás nehezedik. Az igazság ennél<br />

összetettebb.<br />

Az újságírás szerepének és feladatának<br />

megítélése Magyarországon – sőt<br />

az összes volt kommunista országban<br />

– egészen más, mint Nyugaton.<br />

A nyugatiak számára az újságírás a<br />

demokrácia „negyedik hatalmi ága”.<br />

Célja, hogy a politikusok becsületesek<br />

legyenek. A média a politikai hatalom<br />

egyfajta ellensúlyaként működik.<br />

A magyarok többsége nem így vélekedik.<br />

Sok újságíró maga sem hisz ebben,<br />

és bizonyára egyetlen politikus sem.<br />

Számukra az újságírás nem ellenőrzi<br />

a hatalmat, hanem a hatalom eszköze.<br />

Mindegy, hogy segíti a kormányt<br />

vagy harcol ellene, a médiát a politikai<br />

hatalmi játszma fegyverének tekintik.<br />

Ez a megítélésbeli különbség nem<br />

véletlenül alakult így. A magyar média<br />

a diktatórikus hatalom eszköze volt<br />

egészen a közelmúltig. Ebből a szellemiségből<br />

és az üzletágat átszövő hálózatokból<br />

a rendszerváltást követően<br />

is megmaradt valami. Az 1989/90-es<br />

„kerekasztal”-tárgyalások során, ahol<br />

a kommunisták és az ellenzéki csoportok<br />

a demokráciára való áttérés<br />

részleteiről egyeztettek, az ellenzéknek<br />

nem sikerült elérnie az állami<br />

média érdemi átalakítását. A televízió<br />

állami monopóliuma megmaradt. A<br />

„kerekasztal” megállapodott abban,<br />

hogy az első szabadon választott parlamentben<br />

új médiatörvényt csak kétharmados<br />

többséggel lehet elfogadni,<br />

így téve lehetetlenné, hogy bármely<br />

kormány az ellenzék beleegyezése<br />

nélkül döntsön. Ez azonban azzal<br />

járt, hogy megmaradt az audiovizuális<br />

média állami monopóliuma, és<br />

ennek következtében megmaradt a<br />

szocialista szimpatizánsok befolyása<br />

is e médiumokban.<br />

Új médiatörvény csak 1997-ben született,<br />

amikor a szocialistákból (MSZP)<br />

és liberálisokból (SZDSZ) álló baloldali<br />

koalíció kétharmados többséggel<br />

kormányzott. Csak ekkor nyílt meg<br />

a piac a kereskedelmi versenytársak,<br />

a TV2 és az RTL előtt. Mindkettő<br />

meglehetősen barátságosan viszonyult<br />

a szocialista kormányhoz. Talán hálásak<br />

voltak az engedélyért. Betlen<br />

János, aki akkoriban az állami MTV<br />

egyik prominens személyisége volt,<br />

egyszer beszélt arról, hogy a független<br />

újságírás kialakulására soha nem volt<br />

esély. „Hittük, hogy sikerülhet, de<br />

naivak voltunk. A baloldali liberálisok<br />

megpróbálták uralni a médiát, míg<br />

a konzervatívok kevesen voltak, és<br />

folyton elnyomottnak érezték magukat.<br />

[…] Antall József úgy érezte,<br />

hogy a média üldözi. Volt ebben némi<br />

igazság.” Ami a nyomtatott médiát<br />

illeti, a (kommunizmusból örökölt)<br />

domináns piaci helyzetük felkeltette<br />

a külföldi befektetők érdeklődését.<br />

Végül a legtöbb regionális lap a német–magyar<br />

Axel Springer Hungaria<br />

tulajdonába került. A kommunista<br />

időkben munkába állt szerkesztők<br />

és újságírók többnyire a helyükön<br />

maradtak. A Népszabadság című napilapot<br />

– amely korábban a kommunista<br />

párt szócsöve volt – részben a német<br />

Bertelsmann, majd a svájci Ringier<br />

kiadó vette meg. A szocialisták a<br />

Szabad Sajtó Alapítványon keresztül<br />

megtartották érdekeltségüket és<br />

befolyásukat.<br />

A szocialistáknak a korábban kommunista<br />

állami médiában tapasztalható<br />

töretlen befolyását az védte, hogy ezek<br />

a médiumok részben külföldi tulajdonba<br />

kerültek. A politikai elfogultság<br />

miatt velük szemben megfogalmazott<br />

kritika ezért ízléstelenségnek, a sajtószabadság<br />

elleni támadásnak minősült.<br />

A szocialista párt végül 2015-ben<br />

eladta részesedését a Népszabadságban<br />

(miután elutasította az osztrák tulajdonos,<br />

Heinrich Pecina kérését a lap<br />

visszavásárlására vonatkozóan). Mégis,<br />

az összes egykori kommunista sajtóorgánum<br />

közel maradt a politikai baloldalhoz<br />

– kivéve a Magyar Nemzetet,<br />

amely már a kommunizmus alatt is<br />

kivétel volt. A konzervatív média tehát<br />

strukturális hátrányban volt a korábbi<br />

kommunista médiumok által uralt<br />

piacon. Ez a hátrány egészen a 2010-es<br />

évekig fennmaradt. Az első panasz<br />

az Orbán-kormányra akkor érkezett,<br />

amikor 2010-ben az első intézkedések<br />

egyikeként új médiatörvényt fogadott<br />

el. Az újonnan felállított Nemzeti


162<br />

163<br />

Média- és Hírközlési Hatóságot a<br />

kritikusok szerint főként Fideszszimpatizánsokkal<br />

töltötték fel. A<br />

Deutsche Presse Agentur német<br />

hírügynökség egyik jelentése úgy<br />

fogalmazott, hogy az új médiahatóság<br />

akár 90 000 eurós bírsággal is sújthatja<br />

a médiaorgánumokat, ha azok megítélésük<br />

szerint „kiegyensúlyozatlan<br />

tudósításokat” közölnek. A mainstream<br />

újságok ezt elhitték és leközölték,<br />

cenzúrával vádolva a Fideszt. Mint<br />

kiderült, a jelentés alaptalan dolgokat<br />

állított, de a megítélés megmaradt.<br />

Egy másik panasz a közszolgálati<br />

televízió és rádió központosítására<br />

vonatkozott. Ezek 2010-re a lakosság<br />

mindössze öt százalékát érték el, de<br />

négy különböző intézmény irányította<br />

őket 150 munkatárssal. Ezt vonták<br />

össze egyetlen központi hatóság alá.<br />

Önmagában ez észszerű, pénzügyileg<br />

is racionális lépés volt. A közmédia<br />

mindig is meglehetősen lojális volt a<br />

mindenkori kormányhoz, de a Fidesz<br />

alatt sokkal szorosabb kapcsolat alakult<br />

ki. Az ellenzéki politikusok általában<br />

kevesebb műsoridőt kapnak,<br />

mint a kormánypártiak. A közmédia<br />

gyakran követi a kormány politikai<br />

kommunikációjának stratégiai narratíváját.<br />

A migránsválság idején<br />

például elsősorban nemzetbiztonsági és<br />

közbiztonsági aspektusból közelítették<br />

meg a témát.<br />

A legtöbb kritikát akkor fogalmazták<br />

meg, amikor 2016-ban a legnagyobb<br />

politikai napilapot, a baloldali<br />

Népszabadságot felszámolta<br />

osztrák tulajdonosa, Heinrich Pecina,<br />

aki ezután médiabirodalma többi,<br />

Mediaworks néven futó részét eladta<br />

az Orbán Viktorhoz közel álló üzletembernek,<br />

Mészáros Lőrincnek. A<br />

Mediaworkshöz tartozik a legtöbb regionális<br />

újság. A Népszabadság tartósan<br />

veszteséges üzlet volt Pecina számára,<br />

de sok kritikus azt állította, hogy bezárása<br />

a Fidesz politikai megrendelésére<br />

történt. A következő felháborodás a<br />

Fidesz 2018-as választási győzelme<br />

után jött. Megszűnt a Magyar Nemzet<br />

és a Heti Válasz című politikai hetilap.<br />

A Magyar Nemzet jobboldali, a Heti<br />

Válasz pedig liberális-konzervatív<br />

volt, de mindkettő kormánykritikussá<br />

vált, miután tulajdonosuk, a korábbi<br />

Orbán-szövetséges Simicska Lajos a<br />

2014-es választások után összeveszett<br />

Orbánnal. 2018-ban Simicska feladta,<br />

és mindkét lapot bezárta.<br />

Aztán 2020-ban a legnagyobb magyar<br />

hírportálnál, az index.hu-nál is<br />

megváltozott a tulajdonosi struktúra.<br />

Az újságírók többsége távozott, és<br />

Telex.hu néven új portált alapítottak.<br />

Ez gyorsan az egyik legnagyobb versenyzővé<br />

vált a piacon, folyamatosan a<br />

harmadik vagy negyedik helyen végez<br />

a digitális médiarangsorokban. Ha<br />

valaki úgy próbálja beállítani, hogy<br />

a médiapiacot most a kormánypárt<br />

uralja, akkor nagyon hiányos képet<br />

fest a helyzetről. A legnagyobb tévécsatorna,<br />

a német tulajdonú RTL<br />

kritikus a kormánnyal szemben. Ez<br />

igaz a legnagyobb napilapra, a svájci<br />

Ringier kiadó tulajdonában lévő Blikk<br />

bulvárlapra is, amelynek online kiadása<br />

az első négy között szerepel a digitális<br />

nézettségi listán. A legnagyobb<br />

politikai napilap a baloldali Népszava.<br />

A legnagyobb hetilap a független és<br />

kritikus HVG. A négy legnagyobb<br />

hírportál közül – a Blikk mellett –<br />

kettő (a 24.hu és a telex.hu) erősen<br />

kormánykritikus. Az Index az új<br />

tulajdonosok alatt kormánybarátabb<br />

hangvételűvé vált, de a Fidesznek ártó<br />

cikkeket is közöl. Egyedül az origo.hu<br />

nevezhető kifejezetten kormánypárti<br />

hírportálnak. A magyar médiapiac<br />

továbbra is pluralista, a kritikus hangoknak<br />

továbbra is van befolyásuk,<br />

és a közzétett politikai vélemények<br />

spektruma továbbra is széles. Álljanak<br />

itt a legfrissebb statisztikák: <strong>2021</strong> szeptemberében<br />

a legnézettebb híroldal a<br />

24.hu független, politikailag kritikus<br />

portál volt közel 3,6 millió valós felhasználóval.<br />

A második, harmadik és<br />

negyedik helyen a centrista index.hu,<br />

a kormánypárti origo.hu és a svájci<br />

kézben lévő, politikailag független<br />

Blikk bulvárlap honlapja állt, egyenként<br />

3,3 millió fő körüli valós felhasználói<br />

táborral.<br />

Még ha el is fogadjuk azt a nézetet,<br />

hogy az index.hu közvetett kormányzati<br />

befolyás alá került, az eredmény<br />

akkor is egy balra billentett digitális<br />

médiapiac, ahol a 24.hu és a Blikk<br />

6,9 millió, az index.hu és az origo.<br />

hu 6,6 millió valós felhasználóval<br />

rendelkezik. Valamivel lejjebb a top<br />

20-ban elsősorban a kormányt hevesen<br />

bíráló hírportálokat találunk. A<br />

7. helyen a hvg.hu áll 2,5 millió valós<br />

felhasználóval, a 11. helyen a telex.hu<br />

2,3 millió felhasználóval, és a 444.hu,<br />

amely <strong>2021</strong> szeptemberében kétmillió<br />

valós felhasználóval a 17. helyen áll. Két<br />

kormánypárti bulvárlap is bekerült a<br />

top 20-as weboldalak közé: a ripost.hu<br />

(9. hely, 2,4 millió felhasználó) és<br />

a borsonline.hu (20. hely, 1,9 millió<br />

felhasználó). Összességében a top<br />

20-as listán szereplő, a kormányt<br />

támogató vagy azzal nem ellenséges<br />

weboldalak <strong>2021</strong> szeptemberében 11<br />

millió valós felhasználót számláltak.<br />

A kormánytól független, illetve kormánykritikus<br />

internetes felületeknek<br />

13,7 millió valós felhasználója volt. Igaz,<br />

2016 óta, amióta a Mediaworksöt az<br />

Orbán-szövetséges Mészáros Lőrinc<br />

megvásárolta, a legtöbb regionális lap<br />

kormánybarát. Emellett vidéken az<br />

idősek számára a köztévé a legfőbb<br />

információforrás. A legtöbb rádióadó<br />

szintén kormányközeli médiumnak<br />

tekinthető.<br />

Mégis, a hírportálokat, azaz a médiapiac<br />

legdinamikusabban növekvő<br />

és politikailag legbefolyásosabb szegmensét<br />

a kormánykritikus médiumok<br />

uralják. Ugyanez igaz a piacvezető<br />

Blikket (bulvárlap), HVG-t (hetilap)<br />

és RTL-t (televízió) is magába foglaló<br />

kereskedelmi szektorra is. A magyar<br />

fiatalok többnyire nem néznek tévét és<br />

nem olvasnak újságot, információikat<br />

az internetről szerzik. A közvélemény-kutatások<br />

azt mutatják, hogy<br />

a magyarok többsége jobb- és baloldali<br />

médiumokat egyaránt olvas.<br />

Összességében a <strong>2021</strong>-es médiapiac<br />

politikailag kevésbé egyoldalú, mint<br />

– mondjuk – 2005-ben, a szocialista-liberális<br />

korszakban volt. A magyarországi<br />

média továbbra is megnehezíti a<br />

mindenkori kormány életét. Ennek<br />

legegyszerűbb oka a sajtószabadság<br />

törvényi garanciája Magyarországon,<br />

amelyet az alkotmányban és a 2010-es<br />

médiatörvényben egyaránt rögzítettek.<br />

Ennek gyakorlati következménye,<br />

hogy a piac mindig ki fogja elégíteni<br />

a független média iránti keresletet.<br />

Ez a kereslet pedig mindig fennáll.<br />

Amikor egyes kritikus sajtóorgánumok<br />

eltűntek, az ezt az igényt kielégítő<br />

más kiadványok piaci részesedése nőtt.<br />

A baloldali Népszava napilap példányszáma<br />

megháromszorozódott, több<br />

mint 20 ezerre nőtt, miután a korábbi<br />

piacvezető Népszabadságot külföldi<br />

tulajdonosa bezárta. Amikor az Origo,<br />

majd később az Index hírportálok<br />

megszűntek a kormány hangos kritikusai<br />

lenni, egy másik kritikus portál,<br />

a 24.hu az internetes rangsorok élére<br />

került, míg egy új híroldal, a telex.hu<br />

gyorsan felkapaszkodott a top 10-be.<br />

Az igaz, hogy a Fidesz megpróbált<br />

egyensúlyt teremteni a médiapiacon,<br />

de ezt nem közvetlen politikai beavatkozással<br />

vagy cenzúrával igyekezett<br />

elérni. Ugyanakkor az is igaz, hogy<br />

az 1990-es rendszerváltást követően a<br />

média jelentős része a baloldal politikai<br />

befolyása alatt állt.<br />

Mindent egybevetve, a magyarországi<br />

közvélemény nem tűrné a szabad<br />

média felszámolását. A négy évtizedes<br />

kommunizmust elszenvedett ország<br />

nem fogja megengedni a szólásszabadság<br />

elnyomását.


164<br />

TUDÁSKÖZPONT<br />

165<br />

ROD DREHER<br />

AZ <strong>MCC</strong> HALLGATÓI<br />

TISZTELETTUDÓAK ÉS<br />

KÍVÁNCSIAK<br />

Amíg az Egyesült Államokban a<br />

felsőoktatás egyre szűkebbé és<br />

ellenségesebbé válik a szabad<br />

gondolatokkal és vitákkal szemben,<br />

az <strong>MCC</strong> fantasztikus kontrasztot kínál<br />

– erről is nyilatkozott évkönyvünknek<br />

Rod Dreher amerikai író, aki ebben a<br />

tanévben a Mathias Corvinus Collegium<br />

vendégoktatójaként segítette a<br />

tehetséggondozó intézmény oktatásiképzési<br />

munkáját.<br />

Hogyan értékeli magyarországi<br />

tartózkodását, melyek voltak a<br />

legfontosabb élményei?<br />

Nos, ez a második budapesti utam.<br />

Tavaly nyáron a pesti Duna-parton<br />

laktam, de ezúttal Budán béreltem egy<br />

helyet. Örülök, hogy megtapasztalhattam<br />

a város mindkét oldalát. Buda<br />

sokkal nyugodtabb, de ez segített abban,<br />

hogy sokat olvassak a következő<br />

könyves projektemhez, és a lábizmaimat<br />

is erősítette a sok emelkedőn<br />

való séta. Ezúttal kevesebb „nagy”<br />

élményben volt részem, ugyanis tavaly<br />

nyáron minden szokásos dolgot<br />

csináltam, amikor még minden új volt<br />

számomra. Egészen más élmény volt,<br />

részben azért, mert amióta tavaly<br />

itt voltam, Magyarország profilja<br />

megváltozott az amerikai konzervatív<br />

oldalon, leginkább Tucker Carlson<br />

<strong>2021</strong>. nyár végi látogatása miatt.<br />

Magyarországról eltérő a kép, mint<br />

amit az amerikai közvélemény a mi<br />

médiánkból látni szokott. Az emberek<br />

nagyon kedvesek, és megköszönték<br />

azt a kis szerepet, amelyet Tucker eljövetelében<br />

játszottam. Hálás vagyok,<br />

hogy tehettem valamit azért, hogy<br />

az amerikaiak megtudják az igazságot<br />

Magyarországról. Idén tavasszal<br />

az volt a legélvezetesebb élményem,<br />

hogy az Egyesült Államokból és<br />

Nyugat-Európából ideérkező látogatók<br />

felfedezték, hogy Magyarország<br />

nem az a szörnyű, tekintélyelvű hely,<br />

amire mondták, hogy számítsanak.<br />

Emellett felfedezhették azt is, hogy<br />

ez egy csodálatos hely. Amerikai<br />

és nyugat-európai értelmiségiek és<br />

újságírók több csoportját kísértem<br />

el, hogy találkozzak Orbán Viktor<br />

miniszterelnökkel az irodájában. Saját<br />

korábbi személyes tapasztalataimból<br />

sejtettem, hogy megdöbbennek, amikor<br />

majd felfedezik, milyen intelligens<br />

és okos a magyar kormányfő,<br />

mert ugyanez történt velem, amikor<br />

három éve először találkoztam vele.<br />

Az amerikaiak közül senki sem<br />

szokott hozzá, hogy olyan nemzeti<br />

vezetővel beszélgessenek, aki ennyire<br />

őszinte, és képes jól megválaszolni a<br />

nehéz kérdéseket is. Azt hiszem, ez<br />

megadta az alaphangot a látogatásuk<br />

további részében.<br />

Mennyit változott az amerikai<br />

konzervatívok körében a magyar<br />

miniszterelnök elfogadottsága<br />

Tucker Carlson látogatása óta?<br />

Mondhatjuk, hogy felgyorsult a folyamat.<br />

Igaz, hogy a hivatalosan republikánus<br />

Washington nagy része<br />

továbbra is ellenséges – vagy legalábbis<br />

szkeptikus – Magyarországgal szemben.<br />

De minél több konzervatív vezetőt<br />

és értelmiségit hoznak ide, és engedik,<br />

hogy találkozzanak Orbánnal,<br />

valamint lássák a fővárost és a vidéket,<br />

annál jobb lesz Magyarország képe<br />

Amerikában. A liberális kritikusok<br />

az Egyesült Államokban azt mondják:


166 TUDÁSKÖZPONT<br />

167<br />

„A magyarok csak azt mutatják meg,<br />

amit látni szeretnétek.” Nem igaz –<br />

soha senki nem mondta meg nekem,<br />

hogy mit láthatok és mit nem láthatok<br />

ebben az országban, vagy mit nem<br />

írhatok le. Ez egy nagyszerű ország, jó<br />

történettel. Egyszerűen több amerikait<br />

kell elhozni, hogy a saját szemükkel<br />

lássák. Magyarország eladja magát<br />

egyszerűen azzal, hogy önmaga.<br />

Mit tart a legkülönlegesebbnek<br />

az <strong>MCC</strong>-ben?<br />

Leginkább azt tartom egyedinek,<br />

hogy az intézmény mennyire szívesen<br />

tár a magyar diákok elé egy<br />

sor eltérő gondolatot. Tavaly Peter<br />

Boghossian amerikai professzor, aki<br />

rettenthetetlen ellensége az eltörléskultúrának<br />

az egyetemen, e-mailt<br />

írt nekem, hogy az <strong>MCC</strong> meghívta<br />

ösztöndíjasnak. Peter ateista, a politikai<br />

baloldalon van, és attól tartott, hogy<br />

ellenséges területre kerül, ha átjön. Azt<br />

mondtam neki, hogy igen, az <strong>MCC</strong><br />

általában konzervatív szellemiségű,<br />

de Peter sokkal könnyebbnek találta,<br />

hogy beszéljen a saját elképzeléseiről<br />

az <strong>MCC</strong>-ben, és nyílt vitát folytasson,<br />

mint a nagyon woke, progresszív<br />

amerikai egyetemén. Peter <strong>2022</strong> elején<br />

érkezett Magyarországra, pár héttel<br />

előttem. Amikor végre találkoztam<br />

vele Budapesten, azt mondta, hogy<br />

igazam volt – hogy otthon érezte<br />

magát az <strong>MCC</strong>-ben, és hosszú idő<br />

óta először érezte magát szabadnak.<br />

Amikor az ösztöndíja véget ért, azt<br />

mondta, alig várja, hogy visszatérjen,<br />

hiszen beleszeretett a tehetséggondozó<br />

intézménybe és Magyarországba.<br />

Csodálom, hogy az <strong>MCC</strong> megkeresett<br />

egy Peter profiljával rendelkező<br />

akadémikust, talán felismerve, hogy<br />

a magyar diákok számára fontos eltanulni<br />

a woke eszmével való szembenálláshoz<br />

szükséges bátorságát.<br />

Emellett az <strong>MCC</strong> adminisztrációja<br />

nem félt attól, hogy más világnézetű<br />

embert is hívjon a hallgatók<br />

elé, mint amit megszokhattak. Ez<br />

nagyon értékes hozzáállás. Amíg az<br />

Egyesült Államokban a felsőoktatás<br />

...határozottan<br />

egyre szűkebbé és ellenségesebbé válik<br />

a szabad gondolatokkal és vitákkal<br />

szemben, az <strong>MCC</strong> fantasztikus kontrasztot<br />

kínál.<br />

Milyennek találta a diákokat?<br />

Össze tudná hasonlítani az amerikai<br />

előadásokat (az eltörlési<br />

kultúrával, a bojkottokkal és a<br />

zavargókkal) a magyarországi<br />

előadásokkal?<br />

Ön nyilván viccel! Nem lehet összehasonlítani.<br />

Magyarországon nem kell<br />

attól tartania senkinek, hogy a diákok<br />

zavargásokat szerveznek ellene, mert<br />

nem tetszik nekik, amit mond az ember.<br />

Az <strong>MCC</strong> hallgatói tisztelettudóak<br />

és kíváncsiak voltak – igazi öröm volt<br />

velük beszélgetni. Az is nagyon pozitív<br />

tapasztalat, hogy akár politikailag<br />

liberálisnak, akár konzervatívnak<br />

tartják magukat a hallgatók, úgy<br />

tűnt, mindannyian hisznek a sokrétű<br />

véleménytisztelet és a szólásszabadság<br />

régimódi liberális eszményében. Biztos<br />

vagyok benne, hogy ez normálisnak<br />

tűnik az ön számára, de őszintén<br />

szükség van alternatív<br />

kiegészítő oktatásra,<br />

hogy életben tartsa a<br />

nyugati intellektuális<br />

hagyomány emlékét.<br />

mondom, az amerikai tapasztalatok<br />

alapján ez egy igazi áldás. Remélem,<br />

soha nem veszítik ezt el!<br />

Milyen volt a Hazugság nélkül<br />

élni című könyvének a fogadtatása<br />

Magyarországon?<br />

Nem tudom, hogy alakultak az eladások<br />

– számadatokat még nem láttam –,<br />

de nagyon izgalmas volt látni, hogyan<br />

reagál rá a közönség. Az idősek – akik<br />

átélték a kommunizmust – láthatóan<br />

örülnek annak, hogy egy náluk<br />

fiatalabb, méghozzá egy amerikai<br />

pozitívan világítja meg a tapasztalataikat,<br />

és próbálja figyelmeztetni<br />

a fiatalokat egyfajta totalitarizmus<br />

visszatérésére. A fiatalabbak – akik<br />

soha nem ismerték a kommunizmust<br />

– kissé értetlenül figyeltek, de egyben<br />

nagyon kíváncsiak is voltak arra, hogy<br />

a magyarság történelmi tapasztalatai<br />

mennyire relevánsak a mai Nyugaton.<br />

Azt mondom nekik, hogy beszéljenek<br />

a szüleikkel és a nagyszüleikkel<br />

arról, milyen volt a kommunizmus,<br />

hogy felismerjék a mai progreszszivizmus<br />

totalitárius kísértését. A<br />

március 31-i <strong>MCC</strong>-könyvbemutatón<br />

nagy megtiszteltetés volt számomra,<br />

hogy láthattam Sályi Tamást, Pásztor<br />

Juditot, Sályi Annát és Komáromi<br />

Máriát – budapestieket, akik segítettek<br />

a könyv elkészítésében. Ezeknek az<br />

embereknek mind nehéz életük volt<br />

amiatt, amit a kommunisták tettek<br />

a családjukkal, így talán most egy<br />

kis visszaigazolást éreznek, mert a<br />

könyvem hősként dicséri őket, akik<br />

bizonyságot tettek az igazságról egy<br />

nehéz időszakban, akiknek van<br />

valami fontos üzenetük, amelyet<br />

meg kell osztaniuk a világgal.<br />

Ön szerint az <strong>MCC</strong><br />

irányt szabhat a konzervatív<br />

központok<br />

számára nemzetközi<br />

szinten?<br />

Igen, feltétlenül! Mivel a<br />

hagyományos bölcsészettudományok<br />

tanulmányozása<br />

az amerikai tudományos életben meredeken<br />

hanyatlik, ahogy a woke felemészti<br />

az egyetemeket, határozottan<br />

szükség van alternatív kiegészítő oktatásra,<br />

hogy életben tartsa a nyugati<br />

intellektuális hagyomány emlékét. A<br />

konzervatívok nem remélhetik, hogy<br />

egyhamar visszaszerzik az egyetemeket,<br />

de nem adhatjuk fel a jövő generációit.<br />

Ha létezne valamiféle <strong>MCC</strong>modell<br />

az Egyesült Államokban, ez<br />

egy olyan hely lenne, ahol a hallgatók<br />

olyan oktatásban részesülhetnének,<br />

amilyenre ma nem túl sok egyetemen<br />

jutnak. Nekünk, amerikaiaknak nem<br />

könnyű teljesen megértenünk az<br />

<strong>MCC</strong>-modell működését, mert nincs<br />

róla tapasztalatunk. Mégis fontosnak<br />

tartom, hogy azok az amerikaiak, akik<br />

kétségbeesnek attól, ami hazánkban<br />

a felsőoktatással történik, eljöjjenek<br />

Magyarországra, tanulmányozzák<br />

az <strong>MCC</strong>-modellt, és lássák, hogyan<br />

tudjuk azt az igényeinkhez igazítani.


169<br />

AZ <strong>MCC</strong>-<br />

KÖZÖSSÉG<br />

170<br />

<strong>MCC</strong> – TÖBB MINT KÖZÖSSÉG!<br />

176<br />

TÁBOROK,<br />

KIRÁNDULÁSOK<br />

171<br />

KOLLÉGIUMI<br />

KÖZÖSSÉGI ÉLET<br />

180<br />

DIÁKPROJEKTEK


170 AZ <strong>MCC</strong>-KÖZÖSSÉG<br />

171<br />

<strong>MCC</strong><br />

– TÖBB MINT KÖZÖSSÉG!<br />

Megalakulása óta a Mathias Corvinus Collegium egyik<br />

legfontosabb missziója a közösségépítés. A több mint 25<br />

éves tehetséggondozó elsősorban összetartó közösségként,<br />

másodsorban intézményként tekint magára. Az oktatás<br />

nem tömeges, hanem kis csoportos, és azon belül is az<br />

egyéni fejlesztést helyezi előtérbe, ami segít a diákok<br />

összekovácsolásában. Emellett az oktatási időn kívül is<br />

zajlik a közösségépítés és a közösségszervezés.<br />

Az <strong>MCC</strong> sajátossága, hogy a diákok<br />

a közösségnek nemcsak tagjai,<br />

hanem aktív építői és formálói is. A<br />

programok jelentős részét maguk a<br />

diákok alakítják ki, másik részüket<br />

– a hallgatók igényeit meghallgatva<br />

– az intézmény központilag kínálja<br />

számukra. Egymás megismeréséhez<br />

hozzájárulnak azok a táborok is, ahol<br />

a különböző érdeklődési körű <strong>MCC</strong>-s<br />

hallgatók – jogászok, mérnökök, közgazdászok<br />

vagy éppen pszichológusok<br />

– tartanak egymásnak előadást, és<br />

engednek betekintést a másiknak saját<br />

szakterületük érdekes világába. A közösségi<br />

élmény formálásában kiemelt<br />

szerepe van a közös sportnak, a zenének,<br />

a kultúrának, a természetjárásnak<br />

és a jótékonykodásnak. Ez utóbbira<br />

jó példa a több mint tízéves múltra<br />

visszatekintő Corvin Jótékonysági<br />

Bál, ahol pénzbeli adományt gyűjtenek<br />

a diákok egy általunk kiválasztott<br />

civil szervezetnek a nélkülözők és a<br />

hátrányos helyzetben lévők megsegítésére.<br />

A cél, hogy <strong>MCC</strong>-snek lenni<br />

minden szempontból élmény legyen,<br />

az összetartozás érzése pedig ne csak<br />

az intézmény falain belül, de azon<br />

kívül is képes legyen hosszú távon<br />

fennmaradni az emberi és szakmai<br />

kapcsolatokban. A Mathias Corvinus<br />

Collegium azt szeretné, hogy aki<br />

egyszer közösségünk tagjává vált, az is<br />

maradjon, és büszkén vállalja mindazt,<br />

amit az <strong>MCC</strong>-ből hozott magával.<br />

KOLLÉGIUMI<br />

KÖZÖSSÉGI ÉLET<br />

Egy nagyon aktív és változatos tanévet<br />

tudhatnak maguk mögött az <strong>MCC</strong><br />

kollégistái, akik már a Tas vezér utcai<br />

központban kezdték meg a képzési<br />

évet. Az őszi félévben a fő hangsúly<br />

a juniorok fogadásán, a Somlói úti<br />

kollégiumtól való búcsúzáson, a Tas<br />

vezér utcai épületbe való beköltözésen<br />

és a vidéki központokkal való kapcsolat<br />

kiépítésén volt.<br />

Ahogy a korábbi években, úgy idén<br />

is megrendezték a kollégiumban azt<br />

az estét, amelyen minden újonnan bekerülő<br />

<strong>MCC</strong>-s hallgató bemutathatta<br />

magát a kolis közösségnek. A tanév


172 AZ <strong>MCC</strong>-KÖZÖSSÉG<br />

173<br />

során az <strong>MCC</strong> többször biztosított<br />

lehetőséget diákjai számára, hogy a<br />

kolis lakógyűléseken együtt megvitassák<br />

a kollégistákat érintő kérdéseket,<br />

kéréseket, problémákat. Szintén rendszeresen<br />

megtartott események voltak<br />

a Villásreggelik, amelyeken havonta<br />

két alkalommal az <strong>MCC</strong> Scrutonban<br />

közös reggelizés közben kötetlenül<br />

beszélgethettek egymással és az <strong>MCC</strong><br />

munkatársaival a kolis diákok.<br />

A tavaszi szemeszter során a diákok<br />

több érdekes diskurzusnak is<br />

részesei lehettek. Március elején egy<br />

villásreggelivel egybekötött kötetlen<br />

beszélgetést hallgattak meg Volkmar<br />

Klein német parlamenti képviselővel<br />

és Megyesy Jenővel, a miniszterelnök<br />

volt főtanácsadójával, de szó volt az<br />

ukrán–orosz háborúról is, a témáról<br />

Orbán Balázs kuratóriumi elnök osztotta<br />

meg gondolatait. Márciusban<br />

az <strong>MCC</strong> vendége volt Szabó Levente<br />

Zsolt és Antal Adrián, a TrollFoci<br />

két frontembere is. Az aktív pihenés<br />

jegyében ősszel és tavasszal is főzőtanfolyamokon<br />

vehettek részt a diákok,<br />

akik különböző ételeket készítettek<br />

el a Chefparade és a Makery World<br />

csapatainak segítségével.<br />

A kollégisták az úgynevezett<br />

KOVÁSZ-programban is részt vehettek,<br />

amelyben a többi között csoportokban<br />

dolgoztak fel egy-egy<br />

bibliai történetet. <strong>2022</strong> februárjában<br />

a KOVÁSZ egyik alkalmát Taizébékeima<br />

és adománypakolás váltotta<br />

fel. A diákok az imádság és a közös<br />

éneklés után az összegyűlt adományok<br />

pakolásában és címkézésében<br />

segítettek. A Magyar<br />

Vöröskereszttel együttműködésben<br />

a kollégisták részt<br />

vehettek egy elméletet és<br />

gyakorlatot is magába foglaló interaktív<br />

elsősegély és traumakezelő<br />

tanfolyamon, valamint folyamatosan<br />

rendelkezésre állt számukra mentálhigiénés<br />

tanácsadás. A kollégisták részt<br />

vehettek a Labirintusjárás programban<br />

is, itt a négy évszak szimbólumain<br />

keresztül vezették végig a diákokat<br />

az elmúlt év fontos állomásain. Az<br />

utolsó gimnáziumi év téli időszakából<br />

indultak, aztán az érettségi tavaszát<br />

élhették újra, és a Covid utáni nyitás<br />

felszabadító nyári hangulata után<br />

érkeztek meg a jelenbe: az <strong>MCC</strong>-s<br />

őszi kezdéshez.


174 AZ <strong>MCC</strong>-KÖZÖSSÉG<br />

175<br />

Az idei tanévben először az <strong>MCC</strong><br />

az Egyetemi Program budapesti és<br />

vidéki központjainak bevonásával<br />

közösen szervezte meg az Aktív Őszi<br />

Szünetet a hallgatók számára, akik<br />

több város számos programja közül<br />

választhattak. Budapesten például<br />

megnézhették A fáraó sírjának felfedezése<br />

– II. Amenhotep és kora kiállítást<br />

a Szépművészeti Múzeumban,<br />

de idegenvezetéssel részt vehettek<br />

a Sisi, Magyarország szerelmese<br />

című vársétán és a Corvin moziban<br />

nézhették meg Kálomista Gábor<br />

Elk*rtuk című mozifilmjét. Sportolási<br />

lehetőségként a meglévő sportesemények<br />

mellett elmehettek falat<br />

mászni, barlangászni a Pál-völgyibarlangba,<br />

kipróbálhatták az agyaggalamb-lövészetet<br />

Galgamácsán, és<br />

táncolhattak a Folkoli táncestjén.<br />

A diákok hétvégi programjai között<br />

szerepelt a Magyarország és<br />

Kelet-Közép-Európa egyik legismertebb<br />

gasztrorendezvényén, a<br />

Csabai Kolbászfesztiválon való részvétel,<br />

emellett Pécsre és Miskolcra<br />

is ellátogathattak.<br />

ADVENT ÉS KARÁCSONY<br />

<strong>2021</strong>. november végén és decemberben<br />

adventi és karácsonyi hangulat<br />

jellemezte az <strong>MCC</strong> közösségi<br />

programjait. Advent négy vasárnapján<br />

négy meghívott vendéggel<br />

gyújtották meg a diákok az <strong>MCC</strong><br />

adventi koszorújának egy-egy gyertyáját.<br />

Első vasárnap Pallagi Andrea<br />

református lelkésznővel találkozhattak<br />

a hallgatók, majd Nevelős<br />

Gábor jezsuita szerzetes, Szántó<br />

Enikő evangélikus lelkész és Szili<br />

András katolikus pap látogatott<br />

el az intézménybe. Az adventi és<br />

karácsonyi készülődés közben a<br />

diákok több workshopon is részt<br />

vehettek, az ünnepek közeledtével<br />

pedig a jótékonykodás sem maradt<br />

el. Az <strong>MCC</strong> életében első alkalommal<br />

adventi véradást tartottak a<br />

Tas vezér utcai épületben, emellett<br />

a diákok hangoskönyvet készítettek<br />

a Magyar Vakok és Gyengénlátók<br />

Országos Szövetsége Bodor Tibor<br />

Hangoskönyvtárának. A december<br />

15-i adventi központi ünnepségen a<br />

diákok, az oktatók és a munkatársak<br />

közösen idézhették fel az elmúlt<br />

évet és készülődhettek lelkileg is a<br />

közelgő karácsonyi ünnepekre. Az<br />

eseményen volt fotósarok, mézeskalács-díszítés,<br />

ünnepi ablakdíszkészítés,<br />

közös karácsonyfa-díszítés,<br />

gesztenyesütés és ünnepi műsor is,<br />

ahol a köszöntőket követően a diákok<br />

énekeltek, táncoltak és szavaltak is.<br />

HÚSVÉT<br />

Az <strong>MCC</strong> idén Böjti Kihívást hirdetett<br />

diákjai és munkatársai körében,<br />

majd egy különleges bűnbánati<br />

zarándoklatot is tartott a nagyböjt<br />

feléhez érve. A gyertyás, éneklős,<br />

elmélyülős késő esti lelki út a<br />

Sziklatemplomtól indult a felfestett<br />

állomásokat követve. Ezekhez Böjte<br />

Csaba erre a célra készített gondolatait<br />

hívták segítségül. Az Erzsébet<br />

hídon teljes csendben haladtak át, az<br />

utat utolsó állomásként a Belvárosi<br />

Ferences Templom zárta. A húsvétot<br />

megelőző napokban Bódi Cynthia<br />

segítségével a diákok és a munkatársak<br />

húsvéti kekszeket készítettek<br />

egy dekoráló workshop keretében.


176 AZ <strong>MCC</strong>-KÖZÖSSÉG<br />

TÁBOROK,<br />

KIRÁNDULÁSOK<br />

GÓLYATÁBOR<br />

Az <strong>MCC</strong> gólyatáborát az idei képzési<br />

évben Szolnokon tartották, ahol az<br />

újonnan csatlakozók megismerhették<br />

a felsőbb éves <strong>MCC</strong>-seket, oktatóikat,<br />

az Egyetemi Program munkatársait<br />

és egymást is. Az új diákokra közösségépítő<br />

feladatok és izgalmas szakmai<br />

programok vártak, este pedig koncerten<br />

és egy táncházon vehettek részt.<br />

Az <strong>MCC</strong> főigazgatója, Szalai Zoltán<br />

és az alapítvány kuratóriumi elnöke,<br />

Orbán Balázs is részt vettek a szakmai<br />

beszélgetéseken, és sokat meséltek az<br />

<strong>MCC</strong> múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.<br />

OKTOMBOR<br />

Az <strong>MCC</strong> többéves múltra visszatekintő<br />

közösségi programja az Oktombor,<br />

amelynek hívószavai: Magyarország<br />

megismerése, művészet, borkultúra<br />

és történelem. Ez egy túra, amelynek<br />

során idén a diákok megnézhették a<br />

Gombos-hegyi Pincesort, amely a<br />

világörökség részét képezi, és ellátogattak<br />

Tarcalra, ahol pincerendszereket<br />

fedeztek fel, miközben élvezték a<br />

kellemes őszi időt és jókat beszélgettek.<br />

<strong>MCC</strong>-S KONFERENCIA<br />

RÓMÁBAN<br />

A diákok az idei képzési évben lehetőséget<br />

kaptak arra, hogy részt vegyenek az<br />

Európai Unió jogalkotási hatásköréről<br />

tartott <strong>MCC</strong>-s konferencián, Rómában.<br />

A delegációt Habsburg-Lotharingiai<br />

Eduard fogadta. Magyarország szentszéki<br />

nagykövete mesélt munkásságáról<br />

és Ferenc pápával való kapcsolatáról.<br />

Olaszország társadalmi, gazdasági<br />

körülményeiről pedig Kovács Ádám<br />

Zoltán, Magyarország római nagykövete<br />

adott elő. Emellett a diákok<br />

ellátogattak a Nazione Futura szervezet<br />

székhelyére, ahol Francesco Giubilei<br />

alapító, az <strong>MCC</strong> korábbi vendégoktatója<br />

nyújtott bepillantást az olasz belpolitikai<br />

folyamatokba.<br />

TÉLI TÁBOR<br />

<strong>2022</strong> februárjában Zalakaros adott<br />

otthont az <strong>MCC</strong> Téli Táborának.<br />

A négynapos eseményen a diákok,<br />

oktatók és munkatársak a szakmai<br />

programokon és konferenciákon túl<br />

olyan közösségi szabadidős foglalkozásokon<br />

is részt vehettek, mint például a<br />

Kő kövön nem barad geotúra, bortúra<br />

a dűlőben, társasjátékozás a hotelben<br />

vagy a reggeli foci.<br />

KIRÁNDULÁS A<br />

BALATON-FELVIDÉKEN ÉS<br />

A MECSEKBEN<br />

Az <strong>MCC</strong>-ben a közösségépítés részeként<br />

Magyarország természeti<br />

kincseinek felfedezése is egy fontos<br />

programelem. Idén márciusban<br />

a Balaton-felvidéken jártak a diákok,<br />

akik Köveskált, Szentbékállát,<br />

Mindszentkállát és Kékkutat is megtekintették.<br />

Az <strong>MCC</strong> csapata áprilisban<br />

pedig a Mecsekben kirándult. A túra<br />

során érintették Mecseknádasdot,<br />

Óbányát, Kisújbányát, a Cigányhegyi<br />

kilátót és Zengőt.<br />

KULTÚRA, MŰVÉSZET,<br />

SZÍNHÁZ, ZENE<br />

Az <strong>MCC</strong> diákjai a tanév során számos<br />

kiállítást, színházi és koncertelőadást<br />

tekintettek meg. <strong>2021</strong> őszén kurátori<br />

tárlatvezetéssel nézhették meg a Mai<br />

Manó Ház Tombor Zoltán: Fényterápia<br />

című fotókiállítását. A tárlatvezetés<br />

nagy sikerét követően diákjaink lehetőséget<br />

kaptak Margaret Watkins: Fekete<br />

fény kiállításának megtekintésére is. A<br />

kanadai származású Margaret Watkins,<br />

a reklámfotózás megújítójaként is számontartott<br />

fotográfus munkáit a lázadás,<br />

a feminizmus, az erotika és a<br />

hagyományok elutasítása jellemezte<br />

egy olyan időben, amikor mindez maga<br />

volt a megtestesült botrány.<br />

A tanév során több Budai Vársétát<br />

is szervezett az <strong>MCC</strong> a hallgatóknak.<br />

Szeptemberben a Borral folyó<br />

Kánaán – Séta a budai Várnegyedben<br />

és a nyugati pincerendszerében című<br />

vezetett sétát látogatták meg a fiatalok.<br />

A diákok bejárták a budai Várnegyed<br />

bortörténetileg fontos helyszíneit, és<br />

érdekességeket hallgathattak meg a borászokról,<br />

a szőlőfajtákról és a magyar<br />

királyok borfogyasztási szokásairól.


178<br />

179<br />

Decemberben a Sisi karácsonya vársétán<br />

a hallgatók megtudhatták, hogyan<br />

töltötte Erzsébet osztrák császárné<br />

és magyar királyné a karácsonyait,<br />

egyben születésnapjait az uralkodói<br />

család körében. Az adventi sétán Sisi<br />

kedvenc süteményét, az eredeti császári<br />

recept alapján készített florentinert<br />

is megkóstolhatták. Tavasszal<br />

pedig a hallgatók megtekinthették<br />

a Millenáris Parkban helyet kapott<br />

Álmok Álmodói élményalapú és interaktív<br />

kiállítást, ahol olyan magyar<br />

találmányokkal ismerkedhettek meg és<br />

próbálhattak ki, amelyek a tudomány<br />

mérföldkövei voltak.<br />

A tanév során a hallgatók számos<br />

színházi és zenei előadáson vehettek<br />

részt. Ezek közé tartozott a József<br />

Attila életét bemutató monodráma,<br />

a Mondjad, Atikám megtekintése<br />

a Pesti Színházban, de a Radnóti<br />

Színház Én, Iphigénia című előadása,<br />

a Szász János rendezte Macskajáték<br />

a Nemzeti Színházban, a Mágnás<br />

Miska az Operettszínházban vagy a<br />

Cigánybáró az Erkel Színházban szintén<br />

nagy siker volt a fiatalok körében.<br />

A Folk Koli szervezésében a diákok<br />

két előadást is megtekinthettek: a<br />

Körhinta című színdarabot a Nemzeti<br />

Színházban és a Magyar Nemzeti<br />

Táncegyüttes A hűtlen feleség című<br />

előadását a Müpában.<br />

<strong>2022</strong> áprilisában állandó heti rendszerességű<br />

programként indította el<br />

az <strong>MCC</strong> dráma, színjátszás, irodalmi<br />

és beszédtechnikai klubját Huszárik<br />

Kata, a Jászai Mari-díjas színésznő<br />

vezetésével. Emellett folytatódott az<br />

intézmény közösségi zenei programja,<br />

a Jam Session és új programként<br />

decembertől elindult az <strong>MCC</strong>LUB<br />

is, amelynek első fellépője Szakács<br />

Gergő, a Follow the Flow együttes<br />

frontembere volt.<br />

SPORT<br />

A Mathias Corvinus Collegiumban<br />

a szellemi töltekezés mellett különböző<br />

sportolási lehetőségek is<br />

vannak. Ezek közé tartozik például<br />

a kosárlabda, amely egy nagyon<br />

népszerű csapatsport és testedzési<br />

forma. Az <strong>MCC</strong>-s kosárlabdázások<br />

alkalmával egy időben<br />

vannak a pályán diákok, alumnik<br />

és munkavállalók. Az intézmény<br />

emellett heti rendszerességgel önvédelmi,<br />

dzsúdó- és dzsúdzsucuedzést<br />

biztosít diákjai és munkatársai számára,<br />

akik az idei tanévtől ökölvívásra<br />

is járhatnak a Bertalan Lajos<br />

utcában található Bárdosi Fighting<br />

and Fitnessbe.<br />

A diákok a tanév első felében kipróbálhatták<br />

magukat a falmászásban is. A<br />

10 fős csapat sikeresen elsajátította az<br />

ehhez szükséges biztosítási technikát,<br />

majd párokba rendeződve ismerkedtek<br />

meg a mászás rejtelmeivel. Az őszi<br />

jó időben a hallgatók reggeli frissítő<br />

jógán is részt vehettek a szabadban, a<br />

Filozófusok kertjében.<br />

Az <strong>MCC</strong> teniszezési lehetőséget is biztosított<br />

diákjai számára a hét páratlan<br />

napjain a Budai Tenisz Centrumban,<br />

ahol minden pályán egy teniszedző<br />

segítette a diákok fejlődését, akik játékszint<br />

szerinti csoportokban edzhettek.<br />

Akik kedvet éreztek hozzá, rendszeres<br />

lovasoktatáson vehettek részt.<br />

Az <strong>MCC</strong> ezek mellett olyan sportágakban<br />

is kínált lehetőséget a fizikai<br />

kikapcsolódásra, mint például a foci, a<br />

korcsolya, az úszás, a társastánc és a paintball.<br />

A Tas vezér utcai központban<br />

található uszodában és edzőteremben<br />

pedig rendszeresen megmozgathatják<br />

testüket a hallgatók is.<br />

SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A<br />

KÁRPÁTALJAIAKNAK<br />

Az <strong>MCC</strong> hallgatóinak kezdeményezésére<br />

és aktív közreműködésükkel<br />

zajlott az idei tanévben<br />

az orosz–ukrán háború miatt<br />

nehéz helyzetbe kerülő kárpátaljai<br />

<strong>MCC</strong>-sek (hallgatók, oktatók)<br />

és családjaik megsegítése.<br />

A háború kitörésekor szinte<br />

azonnal meginduló gyűjtés<br />

eredményeként az <strong>MCC</strong>-sek<br />

mintegy 20 tonnányi adományt<br />

(tárgyi adomány, élelmiszer,<br />

tisztálkodási szerek) sikerült<br />

összegyűjteni és koordináltan<br />

eljuttatni a rászorulóknak. A<br />

tehetséggondozó intézmény<br />

anyagi jellegű adománygyűjtést<br />

is szervezett, az ebből befolyt<br />

mintegy kétmillió forint rászorulóknak<br />

történő szétosztásával<br />

is a menekülni kényszerülők<br />

és a Kárpátalján anyagi bevétel<br />

nélkül maradottak helyzetét<br />

igyekezett könnyebbé<br />

tenni a tehetséggondozó. Az<br />

<strong>MCC</strong> – lehetőségeihez mérten<br />

– szállást is biztosított az<br />

Ukrajnából menekülőknek.<br />

Elsőként a Kárpátalját elhagyni<br />

kényszerülő kisdiákjainak<br />

– 97 általános iskolás diák tanul<br />

jelenleg a kárpátaljai <strong>MCC</strong>-ben<br />

– és családjuknak biztosított az<br />

alapítvány elhelyezést, de az<br />

intézmény szálláslehetőséget<br />

ajánlott fel több épületében is,<br />

így például a budapesti Somlói<br />

úton, a debreceni Aranybikában,<br />

a győri Hotel Konferenciában<br />

és a Révfülöpi Gyermek- és<br />

Ifjúsági Tábor épületegyüttesében.<br />

A szálláshely biztosítása<br />

mellett mentális segítséget is ad<br />

az <strong>MCC</strong>: a Mindset Pszichológia<br />

Iskola oktatói igény esetén pszichológiai<br />

segítséget nyújtottak<br />

a rászorulóknak.


DIÁKPROJEKTEK<br />

A Mathias Corvinus Collegium diákprojektjei<br />

olyan tevékenységek, amelyeket<br />

az <strong>MCC</strong> keretein belül, de belső<br />

motivációktól vezérelve végeznek a<br />

hallgatók. Ezek lehetnek tanulmányi<br />

versenyek, konferenciák vagy akár egy<br />

kéthetes nemzetközi nyári egyetem, de<br />

vannak társadalmi felelősségvállalást<br />

célként kitűző mozgalmak, rendezvények<br />

is a projektek között. Minden<br />

esetben a hallgatók értékteremtő ötlete<br />

jelenti a kiindulási alapot, a megvalósítást<br />

az <strong>MCC</strong> segíti, de minden a<br />

diákok erejéből valósult meg az idei<br />

képzési évben is.<br />

A diákprojektek közé tartozik<br />

az ABSZIM, az Országos<br />

Alkotmánybírósági Szimulációs<br />

Verseny, az Alkotmánybíróság,<br />

az Igazságügyi Minisztérium és a<br />

Mathias Corvinus Collegium közös<br />

szervezésű alkotmányjogi rendezvénye,<br />

amelyen az ország alkotmányjogot<br />

hallgató egyetemistái izgalmas<br />

jogeseteken és feladatokon keresztül<br />

mérettetik meg magukat. Az <strong>MCC</strong>ben<br />

már hagyományosnak számít a<br />

középiskolásoknak szóló, háromkörös<br />

Bonus Intra történelemverseny,<br />

amelyen a gimnazistáknak egyénileg<br />

kell helytállniuk, a tárgyi tudásuk és<br />

a történelmi műveltségük mellett a<br />

stratégiai és kreatív gondolkodásukra,<br />

valamint a kommunikációs készségeikre<br />

is szükségük van. A verseny<br />

győztese pedig automatikusan felvételt<br />

nyer az <strong>MCC</strong> Juniorképzésébe.<br />

Szintén hagyományos esemény a<br />

Corvin Jótékonysági Bál, amely minden<br />

évben egy alapítványt segít. A<br />

rendezvény aktív szerepvállalásra<br />

ösztönzi a fiatal generációt, arra bátorítva<br />

őket, hogy nyújtsanak segítő<br />

kezet rászoruló társaiknak. Az idén<br />

februárban megrendezett bál bevételét<br />

a szervező csapat a Tündérkör<br />

Alapítványnak ajánlotta fel.<br />

A Diák Befektetési Alap gyakorlatorientált<br />

tanulási platformként, illetve<br />

szakmai eszmecsere helyszíneként<br />

fejleszti az <strong>MCC</strong>-s közösség pénzügyi<br />

kultúráját, és ugródeszkaként szolgál<br />

a befektetési karriereket ambicionáló<br />

diákok számára. A Holló diákprojekt<br />

pedig a hallgatói rendezvények<br />

szervezésére jött létre. A diákprojekt<br />

<