ÚJság - Tavasz 5/1

5/1

Tavaszi
L É L E K E R Ő
Kék fadongó

A KIKELET közeledtekor
kedves Olvasó:
ÜNNEPELJ!
Megtanulni szépen, tisztán, teljességben ünnepelni nagy feladat.
Időt és munkát kell beletenni. De a mindennapok rohanásából
kiemel és égig emel.
ALKOSS!
Nem kell a hagyományos értelemben vett művészi gyakorlatot
követned. A főzés, viragágyás, virágláda készítés, növények
termesztése, gyermekek felnevelése is alkotás, ha az Istenivel
kapcsolódsz ilyenkor. Ihletet, megérzést kaphatsz.
MOZOGJ, MOZDULJ!
A test a lélek temploma, vigyázz rá!
Az ép testben ép lélek nem simán egy szlogen, hanem keresd meg
a mögöttes tartalmát magadban!
Nyílik a Természet, nyílj Te is felé!

CSÁSZÁR LEVENTE
MÁRCIUS
Foto - Pagonyi Gabriella

Foto - Császár Levente
Ha március, akkor nőnap! A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság és a
nők emberi jogainak napja, amelyet 1917 óta – Magyarországon 1948 óta –
minden év március 8-án tartanak.
Az első nőnaphoz kötődő esemény 1857-ben történt, amikor március 8-
án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelve
negyvenezer textilipari nődolgozó tüntetett New York utcáin.
Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte a nők
elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális
zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái
elleni tiltakozásuknak is hangot adnak.
Közel száz esztendeje ünnepli a világ a gyengébbik nemet. De biztos,
hogy gyengébb? Micsoda erő kellett Árpád-házi Szent Erzsébetnek, hogy
véghezvigye mind azt, amiért később szentté avatták. Micsoda erő kellett
Kanizsai Dorottya úrnőnek, hogy a mohácsi síkon eltemesse az elesett
vitézeket, akik között ott volt a férje is. Micsoda erő kellett Zrínyi Ilonának
Munkács két esztendeig tartó ostrománál, vagy a hős egri
asszonyoknak…, s még hosszan sorolhatnánk.
De biztos, hogy a nagybetűs Hősökig kell visszanyúlni? Maradjunk csak
meg a jelenben, a 9 hónapnál, s főleg a végén, a szülőszoba
misztériumánál.
Szóval biztos, hogy gyengébb az a gyengébbik nem?

T A V A S Z I
B O L D O G A S S Z O N Y Ü N N E P E K
G Y Ü M Ö L C S O L T Ó
M A G D A L A I M A R I A
H Á R M A S I S T E N N Ő
Foto - Kiss Attila
S Z E R E L M E T E S

Foto - Pagonyi Gabriella
Idén tavasszal mindennél
fontosabb, hogy minden
Lélekerőd összeszedd! Olyan
hatalmas vállalások keresztezik
utadat, melyet vagy nem
vállaltál még fel, vagy újként
most jött elő, hogy beteljesítsd.
A felelősség felvállalása, a
hivatásba, hívásba, szolgálatba
lépés gyorsított tempóban
zajlik.
Ehhez már megkaptuk
Tűzszentelő Boldogasszony
ébresztését.
A Banya elengedett már, és
indul az új természeti évkör.
Haladva a holdhónapokban,
érzékelve a bolygók jelenlétét,
a nap változásait, figyelve a
Földön zajló eseményeket, a
természet egyre harsogóbb
jelenlétét - indulunk el az
elcsendesült időszak utáni
megvilágosító erőkkel. Lépünk
egyet a kint felé. Elkezdjük
kívülre helyezni az
összpontosítást. Magokat
rakunk a földbe.

Először csak palántának, bent
a szoba melegében, majd a
nyílt terepen is. Adakozva,
etetve minden évben
kertünket. Hogy eke, kapa, ásó
nélkül tudjunk vetni, ültetni. Az
emberi test is ilyen, hogy olyan
legyen, mint a jó humuszos
föld, táplálni kell. “Tisztító
teakúrákkal, vitamindús
ételekkel, gabonával.
Lassan erőre kap lelkünk is,
ahogy kinyílnak a szellőrózsák,
ibolyák, jácintok. A természet
kinti elsöprő lendülete hatással
van ránk is. segít minket
tovább.
Gyümölcsoltó Boldogasszony
hozza a kinyílt lélekerőt, a
tiszta szív erejét, mely segít
minket tovább.
Az ősi népeknél Ôstara, Ēostre
néven is ismerik. Hogy
erősebbé tegyük a jelenlétet,
ilyenkor hímezzük, rójuk meg
mágikus
Foto - Kiss Attila
tojásainkat, melyeket
férfiainknak adunk. Beleoltjuk
mi is az Élet gyümölcsét
alkotásunkba. Az egyensúly
időszaka is ez -Tavaszi Nap-Éj
egyenlőség.
Aztán elkezdődik a melegebb
idő. Minden hevül még jobban.
Elérünk ezen időszak
csúcspontjára, mikor a Hármas
Istennő kiterjeszti szakrális,
érzéki mivoltát, ébresztve
bennünk a szent szexualitást,
az Isteni felé haladást
szorgalmazza mind belül,
mind kívül. Esszenciáját
Magdalai Mária hordozza. Ki a
végtelen, szent Szerető. Ez és a
kundalíni megértése,
felébresztése, elhozza
SZERelmetes Boldogasszonyt,
amit Beltaine-ként is ismerünk.
Hatalmas erőre lelhetünk.
Olyan erőre, ami
megingathatatlanul hozza el a
teremtés folyamatából azt a
valóságot, melyet kívánunk,
melyet látni szeretnénk
magunk körül.

Foto - Kiss Attila

Anyasült
meztelen

Van egy jó
szokásom
…amúgy több is van, de kezdjük az egyik legkedvesebb Jó szokásommal...
Amikor megjön a tavasz és kisüt a nap, de úgy igazán, akkor ropogósra
süttetem magamat a NAPpal, ...de úgy igazán.
És ez bizony nem egyszerre tudott megtörténni, mert, …
…hogy hol, meg hogyan?…és ki lát, meg hogy egyáltalán mennyire ciki vagy
nem… meg miért...
meg a türelem, hogy addig tartsam oda orcámat, s mindenemet, amíg csak
úgy nem érzem, hogy igen, most átjárt a forróság…felszívta a begyem...ezután
többet nem “napozok” úgymond a nyárban max a fel és lemenő nappal
randizok…
...csak haladunk…
és egészen a seggem lyukáig értendő.
Mindenemet odatartom.
S hogyan tartsuk a nap felé?…több módja van, egyik jobb mint a másik, s felér
egy egy ászanával vagyis inkább valami olyasmi:
Mélyen előrehajolva, egészen laza derékkal és vállakkal lógatott felsőtesstel,…
a merevek rogyaszthatják a térdüket.
Gyertyaállásban, fejfelé eresztett térdekkel…ez amolyan gyerekes, gurgulázva
nevetős verzió.
Fejenállásból képzett lótuszláb - azaz összekulcsolt lábakkal, kinyílt csípővel,
kènyelmesen…szerintem ez a legszexibb...
…gondolom van még pár módja eme nemes cselekedetnek és a
szakirányban képzett kedves Olvasótól is elnézést kérek, csakis a nemes cél
érdekében bocsássák meg kontár szavaimat, mert
Emberek! Férfiak és Asszonyok!...és ezesetben igen, dicső, szép férfiak
kívánom Nektek, hogy süssön be az az áldott nap a legsötétebb likatokba is!
Nekünk meg kedves Asszonytársak váljék egészségünkre!

V Á R H E L Y I P A N N I
Nyavajgásaimra
megoldásom
C S A K A Z É R T I S L É L E K E R Ő !

Nem volt kedvem ehhez az íráshoz.
Nem volt kedvem az ÚJsághoz. Nyafogtam, hogy nekem ez most nem megy.
Nem volt kedvem semmihez.
Persze volt minden, ami segített idáig jutni: rossz autó, betegség betegség
hátán, mindenfelé bajok a családban. Igen! Tudtam, mitől fulladozok
csöndben a köhögéstől!(Egy frászt csöndben! Zengett a ház. Köhögés…
prüszkölés… ahogy az a nagy könyvben írva vagyon) De nem találtam
semmit, ami átsegített volna ezen a lelkiállapoton.
Közben meg alig vártam, jöjjenek az írások átnézésre, lássam, kinek mit
mond a szó: lélekerő. Ki honnan meríti, ha úgy érzi elvesztette valahol
menet közben?
Vártam valamit, valami kapaszkodót, ami segít… utat mutat. Nem tudtam
mit szerettem volna hallani, olvasni, de vágytam a fogódzkodót. Nem jött.
A pontot az ’i’-re az orvos mondata tette: „Eltart két hétig is, mire kitisztul,
és újra fog hallani mindkét fülével.”
Jó! De addig mit csináljak? Így nem lehet Papát simogatni, unokázni,
dolgozni! Vagyis lehet, de nem lesz benne köszönet!
Aztán rájöttem! A költözés, a káosz kellős közepén is teljes léleknyugalomban
ezt csináltam: félre tettem mindent, és nekiálltam sütni!
Most éppen egy krémest, ami menet közben átváltozott kakaós csigává…
amúgy Pannus-módra. Mert a tészta a hűtőben nem AZ a tészta volt… mert
nem találtam AZT a receptet… mert… mert… mert… mindegy is!
Sütemény lett, lélekerőt adó, tömény nyalánkság.
Kakaós csiga, csokoládéöntettel, kókuszreszelékkel a tetején.
Az én boszorkány-konyhámban már csak így mennek a dolgok.
Jöhet a következő kihívás: a trikolór tészta.
Szeretnétek tudni az milyen? Ha figyeltek, azt is elárulom…

AZ
ÁTVÁLTOZOTT
KRÉMES ESETE
A recept.
Nyisd ki a hűtőajtót, és szembesülj a ténnyel:
nem a krémeshez való tésztát látsz.
Kezdj el keresgélni a receptjeid között, hátha
mégis rájössz, hogyan tudnál krémeshez való
lapot sütni. Ehhez elég lesz 15 perc, utána ne
görcsölj ezen, lépj tovább, tervezz újra!
Indítsd el a sütőt alsó-felső sütésen, 180 fokon.
Olvassz föl 5 deka vajat, keverj össze 2 evőkanál
holland kakaóport 2 evőkanál porcukorral, készíts
elő egy tojást. Tekerd ki a készen vásárolt
élesztős, leveles tésztát. Kend rá az olvasztott
vajat, szórd meg a porcukros kakaóval (esetleg
megbolondíthatod leheletnyi őrölt fahéjjal),
tekerd föl amennyire szorosan csak tudod, és
szeletelj belőle csigákat. Sütőpapíros tepsire
téve kend át mindegyiket a fölvert tojással és, a
már fölmelegedett sütőben süsd ropogósra. Ez
kb. 15-20 perc.
Míg sül, olvassz föl 10 deka étcsokoládét,
készíts ki 2-3 csipetnyi kókuszreszeléket.
Ha kész a sütés, várj cseppet, amíg elszáll a
forróság,majd locsold meg a kakaós csigáidat az
olvasztott csokoládéval, és szórj a tetejére a
kókuszreszelékből.
A kóstolásnál mélázz el azon, hogy mi a bánatnak
kellett erre még a csoki öntet. Állapítsd meg,
hogy neked ez nem is ízlik, mert nagyon tömény
lett, és örülj, hogy embered viszont élvezettel
falja.
Örülj, hiszen Neked a sütés volt a lényeg!
Terápiás jelleggel.

MINDEN JÓT LEO GRANDE!
FILMAJÁNLÓ
HAVAS ÉVA
Nancy Stokes - azaz valójában Mrs. Robinson (Emma Thompson) két éve
özvegyült meg. Mindig úgy érezte, hogy hiányzik valami az életéből, és most
két év után szánta el magát, hogy ezt a hiányt pótolni kell. Felbérel hát egy
ifjú, izmos és vonzó "örömfiút", hogy bepótolja azt amit ezidáig elmulasztott:
a jó szexet!
Aztán mikor szemtől szemben áll a valóban nagyon csinos huszonéves Leo
Grande-val (Daryl McCormack) -a maga 60+-os valójával- akkor kezd
elbizonytalanodni…merje-e egyáltalán akarni ezt az egészet?
De a fiú igen profi, és gyengéd - tudja, kinek mire van éppen szüksége - így
az idő zömében beszélgetnek…
Aztán megint találkoznak…és megint beszélgetnek (de már nem csak…)
Hogy hova fut ki ez a furcsának tűnő kapcsolat, azt a filmből lehet megtudni!
Ó istenem! - az első gondolatom a film megnézése után: ez milyen cuki volt!
Édes volt az elején Emma bájos bizonytalansága, a fiú bölcs megértése…
nagyon sokat mosolyogtam, és rengeteget gondolkodtam közben, mert
mélyebb, érzékenyebb témákat is érintett az erotikán túl…
Száz szónak is egy a vége: szenzációs kamaradráma/vígjáték.

M O Z G Á S
E G É S Z S É G
P a g o n y i T í m e a
o l d a l a
H a t h a - é s
J i n j ó g a o k t a t ó

É P T E S T B E N É P L É L E K -
A L É L E K N E K É P T E S T
K E L L
I T T A T A V A S Z , S V E L E
E G Y Ü T T M I I S
M E G M O Z D U L U N K .
M E G M O Z D U L U N K ?
Most arról szeretnék írni, miért
fontos a testmozgás.
Az emberek elkényelmesedtek,
és ennek hozadéka, hogy egyre
kevesebbet mozognak.
Legtöbben csak a fizikai
szinten élnek, de köztük is
kevesen fordítanak elég
figyelmet az egészséges
életmódra.
Aki szellemi úton jár, szintén
beleeshet abba a hibába, hogy
csak erre figyel intenzíven, és a
testet csak valami földi
hívságnak véli.
Pedig a test a lélek temploma,
benne tudunk tapasztalni,
ezért kutya kötelességünk óvni,
ápolni!
Természetesen a helyes
gondolatok egészséget
eredményeznek, de ezt
kevesen tudják elérni. Néha
szükség van a fizikai szintre is.
Fiatal koromban sokszor
láttam, hogy azok, akik
gyerekként intenzíven
sportoltak, mozogtak, és így
egy jó erőnlétet és
izomtömeget tudtak
magukénak, egy-egy
átlustálkodott időszak után is
milyen könnyen vissza tudtak
állni a formájukba.
Most, az időseket elnézve
vonom le a következtetést,
hogy mennyit számít, ha valaki
egész életében megőrzi az
aktivitását.

Ő idős korára is fittebb, még akkor is, ha sokkal többet üldögél egy
helyben, mint fiatalon.
Akár ülő-, akár fizikai munkát végzel, nagyon fontos, hogy végezz
irányított testmozgást is, ami segít megőrizi a
mozgástartományodat és az erőnlétedet!
Mert mi is történik a kor előrehaladtával?
Már nincsenek kötelező tesiórák, így sokszor megelégszünk a napi
tevékenységeinkhez szükséges mozgásmennyiséggel. Már nem kell
olyan magasra felnyújtózni, annyira lehajolni, vagy hátrafordulni. A
cipekedés sem túl jó súlyzózás, ezt is tudjuk
Így, szinte észrevétlenül egyre jobban beszűkül a tér, amit
bemozgunk, ez által a testünk is veszít hajlékonyságából,
rugalmasságából.
És nehogy azt hidd, hogy ez csak 60 felett történik! Nem, nem! Csak
emlékezz vissza, mire voltál képes kisiskolásként! Meg tudod-e
azokat a mozdulatokat csinálni?
Most ismét a magam malmára fogom hajtani a vizet, amikor azt
mondom, a jóga az egyik legjobb módja annak, hogy testileg,
lelkileg és szellemileg is jól legyél!
Választhatod testgyakorlásnak, de lelki-, szellemi gyakorlatnak is!
Egy felkészült oktatóval sérülések nélkül, optimálisan tudod a
mozgástartományodat megőrizni, vagy növelni.
Természetesen bármi más mozgást választhatsz, csak figyelj oda,
hogy Neked megfelelő legyen!

S A J N O S É N S E M T A R T O Z O M A Z O K K Ö Z É ,
A K I K G Y E R E K K É N T K O M O L Y A N
S P O R T O L T A K , Í G Y T U D O M , K É S Ő B B
M E N N Y I V E L N E H E Z E B B D O L G U N K V A N , D E
A K I I S M E R I P L . E T K A A N Y Ó T É S
M U N K Á S S Á G Á T , T U D J A , H O G Y 5 5 É V E S E N
K E Z D E T T E L J Ó G Á Z N I , E G É S Z A D D I G –
V E L E S Z Ü L E T E T T R E N D E L L E N E S S É G E I M I A T T
- T I L T O T T Á K B Á R M I T E S T M O Z G Á S T Ó L !
A Z U T Á N P E D I G S A J Á T M Ó D S Z E R T
D O L G O Z O T T K I .
S Z Ó V A L S O S E K É S Ő B E L E K E Z D E N I !
É S P E R S Z E - U T A L V A M A G A Z I N U N K
M O S T A N I I R Á N Y M U T A T Ó J Á R A - , E H H E Z
K E L L A S O K L É L E K E R Ő !
H O G Y Ú J R A - É S Ú J R A R Á T U D D V E N N I
M A G A D , H O G Y T E D D !
L E H E T , E L Ő S Z Ö R N E H É Z , E L F Á R A D S Z , D E
A L E L K I E R Ő T O V Á B B V I S Z , M Í G A Z U T Á N
M E G T A L Á L O D A Z Ö R Ö M Ö T A
M O Z G Á S B A N !
S E H H E Z A T A V A S Z I E N E R G I Á K N A G Y
S E G Í T S É G E T A D N A K !

Állíts májusfát, de
Bözsit ne engedd
rúdtáncolni rajta...

E G Y
V É G T E L E N
U T A Z Ó
L É L E K H A R C A
A F Ö L D Ö N
CSENDES ILDIKÓ
EMLÉKEZÉS
EMPÁTIA
MINDENTUDÁS

E M L É K E Z É S
Ez időszámítás szerint
1966.08.25-én hajnali 4 és 5 óra
között láttam meg a napvilágot,
egy kislány testében.
Már eszmélésem korai
szakaszában sem értettem a
körülöttem lévő embereket.
Először azt hittem, hogy ők is
látják és érzékelik az erdő-mező
kis lényeit, mint a manók,
tündérek, de hamar rá kellett
jönnöm, hogy ez nem így van. A
másik dolog volt a rendszeresen
megjelenő deja vu érzéseim.
Eleinte ilyenkor elkezdtem
kiabálni:
Emlékeztek? EZ egyszer már
megtörtént! Pont ugyanígy! – de
rajtam kívül senki sem emlékezett.
Tizenegy-két évesen pedig sötét
korszak nehezedett rám.
Egyszerűen csak figyeltem
magam körül az embereket, és
roppant egyedül éreztem magam.
Kik ezek az emberek? Ki vagyok
én? A Föld nem az én hazám. A
szüleim nem az én szüleim. Mi
történt? Haza akarok menni! Oda
fel a csillagokba!

E M P Á T I A
Az embereket dróton mozgatott
bábukként érzékeltem. Valami
iszonyú felismerés keringett
bennem. Körülnéztem, és nem
láttam senkit, akinek önálló
gondolata lenne!
Valaki, vagy valakik fentről
irányítják a szálakat!
Kiszolgáltatottak vagyunk! ÉS ezt
rajtam kívül senki sem látja!
Ebben az időszakban nem
szerettem az embereket! Tompult
agyú mechanikus gépeknek láttam
őket, akik észre sem veszik, hogy
tönkreteszik a környezetüket, a
bolygójukat! Érzékelésem ez
irányba olyannyira kitágult, hogy
minden fájdalmat, ami a Földön
történt, a saját fizikai testemen
érzékeltem.
Minden seb, ami a Földet, az
állatokat, a növényeket, de még
az embereket is érintette, az
fizikai és lelki fájdalomként
jelentkezett nálam! Ez olyannyira
fokozódott, hogy már
elviselhetetlen volt! Az
öngyilkosság gondolatát
fontolgattam, de tisztában voltam
vele, hogy az sem segítene!
Teljesen védtelennek éreztem
magam, és tennem kellett valamit
ez ellen!
Ezt a szuper érzékenységet meg
kellett szüntetnem. Nem mellesleg
az emberek gondolatát is
éreztem, és mindig tudtam, ha
valaki mást mondott, mint amit
gondolt!

Rengeteg problémám adódott abból, hogy a ki nem mondott gondolatokra reagáltam!
Némelyik embernek olyan erős negatív gondolatai voltak, hogy kis híján elájultam tőle,
annyira fájt. Legtöbben „kényesnek” tartottak ez miatt.
Természetesen az emberek mindig letagadják a gondolataikat. Inkább hazudnak,
minthogy elmondják azt, ami valójában bennük van.
Ahhoz, hogy valamennyire normális életem legyen, meg kellett ezt szüntetnem, és
védőburkot vonni magam köré. Ez azt jelenti, hogy a saját érzékelésemet tompítani
kellett annyira, hogy elviselhető legyen számomra az élet itt, ezen a bolygón.
MINDENTUDÁS
De ne szaladjunk ennyire előre, csak haladjunk szép sorjában.
Kisgyerekként, egy „normál” emberhez képest, elég furcsa gondolataim voltak.
Először is MINDENT TUDNI AKARTAM! A szó legszorosabb értelmében. Ezt az itteni
körülmények között úgy gondoltam megvalósítani, hogy minden könyvet elolvasok. Hál’
istennek apukám szeretett olvasni, így elég sok könyvünk volt otthon. Így módszeresen
nekiálltam kiolvasni az „összes” könyvet, amit találtam. Ez vonatkozott tényleg az
összes könyvre, mivel nem szelektáltam. Elolvastam a ponyvaregényt is,
de a filozófiai kislexikont is. Mivel a „ MINDENTUDÁSOM” véleményem szerint ahhoz is
kellett, hogy bármikor –bárhová kerülhetek, ott túl kell, hogy éljek- így az is nagyon
érdekelt, hogy melyik földrészen, illetve Óceánban milyen élővilág van, melyek ehetőek
(persze arra az esetre, ha a túlélésemről van szó! Hogy tudok sivatagban vizet fogni,
ecc. stb.)
Még Latinul is megtanultam a különböző növények, állatok nevét! De mindhiába, mert
azzal kellett szembesülnöm, hogy folyamatosan adnak ki új könyveket, és nem érem
utol magam! Egyszerűen nem tudok ennyi könyvet elolvasni! A „MINDENTUDÁSOM”
kezdett kútba esni!
És ekkor történt valami! Egyszerűen kattant bennem valami, és egy hang azt mondta:
„A MINDEN TUDÁS BENNED VAN! CSAK AZ A KÉRDÉS, MIT TUDSZ A FELSZÍNRE HOZNI
BELŐLE!”

Ekkor 13 éves lehettem. És ekkortól kezdve nem igazán volt előttem akadály. Bármi,
amit ki tudtam gondolni, azaz képileg megjeleníteni, azt meg is tudtam valósítani! Ami
az érdeklődési körömbe tartozott, azt tanulás nélkül is meg tudtam csinálni, és nem
kellett hozzá semmilyen képzés! Ilyen volt a szabás-varrás (még a legbonyolultabb
ruhákat is megcsináltam,pl. kabátok) tánc (csak hallottam a zenét és az adott
stílusban kezdtem el táncolni) ,az úszás,rajzolás, és általában a művészetek.
12 évesen, nagyon sokat gondolkodtam. Leginkább olyan dolgokon, hogy: mi az a
VALÓSÁG? Mi a VÉGES ÉS VÉGTELEN FOGALMA? HOGY LEHET MEGHATÁROZNI?
Rengeteget törtem rajta a fejem.
Mi az, hogy VÉGES? De ha egyszer vége van pl. az UNIVERZUMNAK, mi van azon túl?
Az nem lehet, hogy semmi! Mi az, hogy VÉGTELEN? Próbáltam elképzelni a végtelent!
NEM SIKERÜLT. DE VALAHOL VÉGET KELL, HOGY ÉRJEN! Vajon hogy épül fel a
világegyetem? Milyen struktúrája lehet, amely választ ad a kérdéseimre? Hosszas
vívódás után, csak egy lehetséges magyarázat maradt erre a kérdésre!
Az Univerzumok GÖMBSZERŰ STRUKTÚRÁKBÓL ÉPÜLNEK FEL. A VÉGTELEN SZÁMÚ
UNIVERZUMOK, MINT GÖMBÖK KAPCSOLÓDNAK EGYMÁSHOZ OLY MÓDON MINT, A
SZAPPANBUBORÉKOK, ÉS A FELÜLETÜKÖN ÉRINTKEZNEK. EZEKEN AZ ÉRINTKEZÉSI
PONTOKON LEHET EGYIK UNIVERZUMBÓL A MÁSIKBA ÁTJUTNI. ÉS EZ VALAMIFÉLE
GÖRBÜLT TERET HOZ LÉTRE, ÍGY NAGYON KÖNNYŰ ELJUTNI EGYIK PONTBÓL A
MÁSIKBA. Igen, csakis ez lehet a MEGOLDÁS! MA A KVANTUMFIZIKUSOK JUTOTTAK
HASONLÓ MEGOLDÁSOKHOZ.
Ezekre a felismerésekre önállóan jutottam. Minden információ előbb volt meg bennem,
mint ahogy olvastam őket. Az olvasás azért volt jó, mert egy csomó dologról, ami
megtörtént velem, vagy amire gondoltam, később igazolást kapott a könyvek által,
hogy nemcsak én látom így."
És ez csak a kezdete volt az életemnek.
Rengeteg felismerés és látomás jött az életembe, és nem beszélhettem róla, mert
kinevettek-kigúnyoltak érte!

De mindvégig erős, lobogó tűz hajtott
egész életemen át, hogy nem véletlenül
kaptam azt a sok információt, és
egyszer minden értelmet nyer!
ÉS ÍME, ELJÖTT AZ IDŐ! Most egy olyan
korba értünk, hogy én, és sok hasonló
tapasztalással élő emberek, tudnak
ERŐT átadni a többi embernek!
Sokszor HATALMAS LELKIERŐ kellett
hozzá, hogy ezredszer is fel tudjak állni,
leporolni magamat, és menni tovább!
HINNI, ÉS KITARTANI azok mellett a
gondolatok mellett, amikről csak én
tudtam, és nem adhattam tovább! A
lepel LASSAN lehull! Óriási változásokon
megyünk keresztül!
Azt érzem, hogy végre kitárhatom a
szárnyam, és repülhetek
Csillaghazámba!
Persze ez nem most azonnal lesz!
Addig sok minden történik még! Sok
embernek segíthetek a FELÉBREDÉSBEN!
Hogy MINDANNYIAN CSILLAGLÉNYEK
VAGYUNK! Hogy sokkal többet tehetünk
Önmagunkért és Földanyánkért! Hogy a
TUDÁS, ami Bennünk van, sokkal
nagyobb, mint azt bárki is gondolná!
ISTENLÉNYEK VAGYUNK, ISTENI
TEREMTŐERŐVEL!
Eddig ez a TUDÁS, REJTVE VOLT!
Mindenki, aki ebben a korban él,
CSODÁKAT fog tapasztalni!

50
D O R O G I N É R Ó K U S B E Á T A
EGYENSÚLY

Mielőtt ezt a gondolatsort írtam volna, nagyon más témakörök
merültek fel bennem.
50,50,50,50 és ötven, milyen betölteni ezt a bűvös életévet? Hogy
folytatódik a spirál?
A rózsaesszenciája mi módon is melengeti a lelket.
Az élet viszont most egy másik témát dobott elém. A lélek és a
szellem fejlődése mindig kiegyensúlyozza a fizikai létet. Vagy fordítva.
Először talán menjünk vissza párszáz évet. Egyiptomban járunk, ahol
Anúbisz kíséri a halott lelkét az alvilágba, Ozírisz színe elé vezeti, ahol
megmérettetik a lélek. A halott szívét a mérleg bal serpenyőjébe
helyezik, a jobboldaliba pedig Maat (igazság) istennő jelképét, egy
strucctollat helyeznek. Ha a halott lelke kiállta a próbát, akkor
Ozíriszhez csatlakozott, elnyerve a túlvilági életet. Ha pedig az
egyensúly felbillent, akkor a Farkasisten tépte szét és véglegesen
halálra lelt. Ezzel a történettel talán mindenki találkozott már!
De a duális világban, és az égi rendben is megvan a mindennapok
mérlege, egyensúlya.
Pontosan nem tudom idézni, kérlek, ezt nézzétek el nekem:
Ha valamit kapunk Szellemi szinten, tudást, képességet akkor ezért
valamit adnunk is kell.
Ha ezt egy egyszerű példán keresztül próbáljuk megérteni, akkor
gondoljunk csak arra, hogy sikerül feloldani magunkban egy
problémát, blokkot, családi karmát. Ehhez kaptunk lelki vagy szellemi
erőt, és cserében elengedjük az eddig szorosan tartott lufink kötelét.
De ezzel a tudatalattinkban is változott egy energia, ami kihatással
van a kapcsolatainkra, így azokban akarva akaratlanul elindul egy
változás. Vannak családtagok, barátok, ismerősök, akiket az adott téridőből
„kivesznek” mellőlünk, anélkül hogy egy „rossz”, „ártó”, „bántó”
gondolat, mondat elhangzott volna köztetek.
Úgy-e nem csak velem történt meg ez?
De ezzel együtt, vagy folyamatában, új emberek lépnek a tér-időben,
akikkel a kapcsolódás könnyű, kiegyensúlyozott.

És ennek a folyamatnak vannak fokozatai. Nemrégiben kaptam a
Szellemi térben egy lehetőséget. Kicsit féltem talán az ismeretlennel,
az ingoványos területtel megismerkedni. Vagy éppen a csillagok
állása a Plútó mozdított ki, de a tér-időben együtthatással voltak rám,
talán lényegtelen is. Megtanítottak mindarra, amivel nem szerettem
volna még szembenézni, vagy csak halogattam. De a cicusunk, Kormi
balesetet szenvedett, és nem volt pardon, hej ráérek arra még Pató
Pál uram. Tenni kellett a dolgomat. Felszabadító élmény volt, azóta
egyensúlyban érzem magam. De ehhez hozzátartozik az is, hogy
Kormi lelke azóta újjászületett valahol az univerzumban, mert ebben a
tér-időben a teste örökre megpihent.
Leonardo Da Vinci szerint minden macska egy valóságos remekmű.
A macskák kivételes adottságokkal rendelkeznek, ha tudomásul
vesszük, ha nem.
Mérhetetlen hálával tartozom a mindig pajkos cicának, hogy
megtanított továbblépni!

Böröczki
Mihály -
Zsengület
A fák szót váltottak a telt idővel,
a zöld csókolózott a levegővel,
az Isten körbe kószálta a kertet,
és minden lyukba ültetett szerelmet,
az ágvégek fölnyújtóztak az égbe,
és beöltöztek zsenge hófehérbe,
a tavasz végig hengerült a kertben,
s megfürdőzött a tenger nefelejcsben.

JÁTÉK A SZÍNEKKEL
TRIKOLOR TAGLIATELLE
NEMZETI SZÍNŰ TÉSZTA
VÁRHELYI PANNI
RECEPTJE

01.
02.
03.
Történt, hogy a piacos közösségünkben elhangzott a
kérdés: ki, mit készít március 15-re, ami nemzeti
ünnepünkre emlékeztet... és ott volt egy fotó, ami
gyönyörű piros-fehér-zöld színekkel fonott ékszerkollekciót
mutatott. Hmm... mit adhat ehhez a tésztás?
Törtem a kobakom, hogy a magam szerény tudásával,
hogyan vehetnék részt. Nincs túl nagy tapasztalatom
színes tészták terén, idő sem volt túl sok erre, de azért
mégis… valami egyszerűt szerettem volna.

Fokhagymás, olívaolajos
A színezés alapanyagait, receptet
hamar találtam: miből, mennyi kell,
erre azért sok példa van a neten. A
forma már kicsit nehezebb kérdés
volt, hiszen alkalmazkodnom kellett
eszközökhöz, időhöz, a magam
tudásához.
Végül paradicsomos és spenótos
tagliatellét készítettem. Mivel a
vevőink szeretik ezt a formát,
fészekbe tekerve.
Nem mondhatnám, hogy olyan lett,
amilyet látni szeretnék, sokat kell
még gyakorolni, alakítani a neten
talált receptet, hogy sajátomnak
érezzem, de bizton állíthatom:
ehető.
Elsőként (Gabim ötletét kicsit
módosítva) egy nagyon egyszerű
étek készült, vegyesen használva a
kétféle ízt: olíva olajon
megfuttattam pár gerezd zúzott
fokhagymát, rátettem a kifőzött
tésztát, kevés ideig egybe
melegítettem, majd reszelt sajttal
tálaltam.
Legközelebb gombaszósszal,
pirított sonka-csíkokkal készítem,
vércsePapa kedvéért.

FITOÖSZTROGÉN
A fitoösztrogén csakis növényekben található meg. Azok a növények, melyek
tartalmazzák, kapcsolódnak az emberi testben lévő ösztrogén hormonhoz.
Akár túlsúlyban, akár hiányban van szervezetünkben az ösztrogén,
egyensúlyba hozza a növény fitoösztrogénje.
Fitoösztogéntartalmú ételek: zab, árpa, búzafélék, hüvelyesek, rizs, alma,
sárgarépa, kávé, gránátalma, menta, lenmag, szezámmag, ginzeng, komló,
spenót, vörös here…
Itt a férfiak ne ijedjenek meg, mert ezen ételek fogyasztásától nem lesznek
nők, inkább csökken a szívérrendszeri betegség és a csontritkulás kockázata
is. Rengeteg tanulmányt olvashatsz róla, igaz legtöbb angol nyelven van.
A Vörös here nagyon lágyan, finoman hat. Kifejezetten ajánlom nőknek
kúraszerűen, de a férfiaknak is elengedhetetlen például enyhe
prosztatanagyobbodásnál.
Természetesen mindenben a túlzott fogyasztása kerülendő. Hozzáértő
embert kérdezz meg, ha kúrát szeretnél venni!
Női Mindenség elegyemben is megtalálható a Vörös here. Kifejezetten
nőknek ajánlom. Minden korosztálynak megelőzésre és gyógyulás
segítésére is.

Mesezug
TAVASZI
V Á R H E L Y I P A N N I S Z Í V E C S Ü C S K E

Fésűs Éva
Meséje
Tücsök úrfi a hegedűjét
hangolta, és körülnézett
a réten, hogy melyik
virágnak muzsikáljon.
Megakadt a szeme a
pitypangon. Igazán bájos
volt, amint sárga
szoknyáját lobogtatta,
libegtette, játszi szélben
teregette, pipiskedve
hajladozott,
bogárkáknak bólogatott.
A hőscincér kipödörte
hosszú bajuszát, ha arra
sétált, de még a harcias
szarvasbogár megszédült
a közelében. A pitypang
remegett a boldogságtól:
Ó, de szép lehetek!
Mindenkinél szebb!...
Mosolyog rám a nap,
körültáncolnak a lepkék,
és örül a harmatcsepp,
amely a szoknyámra
hull! Milyen jó élni!
A tücsök naphosszat
erről hegedült, és a hiú
pitypang öntelten
hallgatta. Egyszer aztán
még gyönyörűbb akart
lenni. Elhatározta, hogy
felteszi hófehér
bóbitáját, hadd
ámuljanak–bámuljanak
ezek a botladozó
bogarak, és hadd
irigykedjék a többi virág,
hogy neki ilyen is van!

Vigyázva ringatta pelyhes
fejecskéjét, és jó magasra
emelte, hogy mindenki
lássa. Éppen akkor
szaladt arra egy pajkos
szellő. Belekapott a fehér
bóbitába, megcibálta, és
huss! – magával sodorta.
Repültek a pici bolyhok
szanaszét, szem nem
követhette őket. A
pitypang ott állt kopasz
fejecskéjével a rét
közepén, és sikoltozva
hajladozott a szél után:
– Add vissza! Hozd vissza!
Gonosz szellő, fújd vissza!
De hol járt már akkor az a
szél!...
A
pitypang
gyökérlábaival mérgesen
rugdalta a földet:
– A bóbitámat akarom!
Hozzátok vissza a
bóbitámat!
Könnye hullott, mint a
záporeső, úgy szégyellte
magát dísztelenségében.
A tücsök nagyon
megsajnálta és így szólt:
– Ne búsulj kis virág,
majd én megkeresem azt
a bóbitát.
Azzal mindjárt útnak is
eredt. A pitypang
pironkodva mélyre
hajlott, hogy elrejtse
magát a kíváncsiak elől,
és türelmetlenül
számolgatta a fűszálak
zizzenését, amíg a tücsök
vissza nem jött. Igen ám,
de üres kézzel!
– Ó te ügyefogyott! Hát
mégsem találtad meg? –
zokogott keservesen a
pitypang.
– De bizony megleltem –
felelte vígan a tücsök –,
csakhogy azt már soha
többé nem teheted a
fejedre!
– Még hogy én kopasz
maradjak? – kiabált a
pitypang. – Mi történt a
bóbitámmal?
– Minden pelyhén egyegy
magocska
vitorlázott, és már
valamennyien beleültek
a tóparti, puha földbe.
Jövő tavaszra kikelnek,
és szakasztott olyanok
lesznek, mint te.
– Mint én?
– Ugyanúgy teregetik
sziromszoknyácskájukat,
örülnek a nyárnak, az
éltető napsugárnak. Hát
nem csodálatos?
– Hiszen akkor azok az
én virág-gyermekeim!
– Úgy bizony. És talán
közöttük is akad majd
olyan, aki csak szép és
büszke akar lenni, semmi
több – amíg a bóbitáját
el nem viszi a szél.
A réti virágok
összenéztek. A pitypang
nem tudott válaszolni,
mert valami meleg
nedvecske hirtelen a
torkára szaladt. Azután a
füvek
halkan
lábujjhegyre álltak, úgy
hallgatták a tücsköt, aki
újra hegedülni kezdett.
És mindenki megértette,
hogy miért éppen most
hegedüli a legszebbik
dalát, amikor az már
minden szépségét
elhullatta.