16T Ö R T É N E L E M■ Fényfestés a Terror Háza Múzeum falain17FOTÓ | BALOGH ZOLTÁN | MTIAz emlékezés szövetséga múlt, jelen és jövő közöttAz emlékezés szövetség a múlt, jelen és jövőközött, kötelesség, amellyel az áldozatoknak,önmagunknak és az utánunk jövőknek tartozunk– mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökségetvezető miniszter a Kommunista Diktatúrák ÁldozatainakEmléknapja alkalmából, a Terror HázaMúzeumban tartott rendezvényen. A kommunistáknem pusztán az ország szuverenitását számoltákfel, hanem tízezernyi honfitársunk élethezvaló jogát is –, majd hozzátette –, ezért mindenévben fel kell idézni mindazt, ami jóvátehetetlenmódon alakította át és változtatta meg családjaink,nemzetünk, de az egész világ életét.Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamentiállamtitkára egyebek mellett rámutatott: „a 20. századikommunista szólamokat most már szivárványoshangszereken szólaltatják meg”, de ugyanúgyvéleménydiktatúrára törnek. „Nem kímélik sema vallást, sem a családot, sem a nemzetet, sem ahagyományokat, sőt még magukat a biológiai törvényszerűségeketsem.”Dr. Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatójaelmondta, 23 éve emlékeznek meg a kommunistadiktatúrák áldozatairól. „Az ő bátorságuk,áldozatuk, tartásuk, erkölcsösségük, kiállásukaz igazság és az emberi méltóság mellett mentettemeg a lelkünket, ők alapozták meg azt a szabadMagyarországot, amelyben ma élünk.” Az Országgyűlés2000-ben nyilvánította február 25-ét emléknappá,az első megemlékezés 2001-ben volt.A második emléknap előestéjén 2002. február24-én nyitotta meg Orbán Viktor miniszterelnöka Terror Háza Múzeumot. Főigazgató asszony beszédébenfelidézte: „Ebben az épületben hatalmaserő van” – mondta a Miniszterelnök a megnyitón.„Az áldozatok, a megalázottak, a hozzájuktartozók, a velük együtt érzők, a nemzet ereje.Visszavágás, törlesztés, bosszú helyett múzeum.Így is lehet megállapodást kötni a történelemmel.[...] Nem azért kellenek az ilyen múzeumok, hogygyermekeink a félelemről, a rettegésről, a megaláztatásrólszemélyes élményeket szerezzenek,hogy megborzongjanak. Azt szeretnénk, ha agyermekek úgy nőnének föl Magyarországon,hogy tudják mit álltak ki az előttük járók. Azt szeretnénk,ha gyermekeink megértenék, hogy a szabadságotnem adják ingyen. Azt szeretnénk, hogya gyermekeink tudják, nehéz küzdelem, súlyosszenvedések árán lett jobbá a világ, amelybenélünk. Szeretnénk, ha sohasem felejtenék el, valakikmár korábban meghitelezték számukra a jövőt.Szeretnénk, ha ráébrednének, hogy a béke, a biztonság,a szabadság, a jólét, nem magától értetődőjog, hanem egymást követő nemzedékek keménymunkával felépített teljesítménye.FOTÓ | TERROR HÁZA MÚZEUM WEBOLDALA |Szeretnénk, ha világossá válna a gyermekeinkszámára, csak olyan nemzet polgárai lehetnek szabadok,akik képesek harcolni saját emberi méltóságukért,ha kell.”Amásodik emléknapra, a múzeum falai közézártuk a kommunizmust és melléjük csuktuka nácikat és a nyilasokat is – folytatta SchmidtMária –, de jutott hely a tettestársaknak és társutasoknakis. Azt hittük örökre megszabadultunktőlük. Naivak voltunk, mint annyiszor. (…) A múzeummegnyitása után, alig fél évvel, 2002 nyarán akommunisták örökösei visszatértek a hatalombaés mindjárt ott is maradtak nyolc teljes éven keresztül.(…)Azzal kell szembenéznünk, hogy ez anap nemcsak a tragikus emlékekről, az áldozatok,a leszármazottak fájdalmáról szól, hanem arról is,hogy miképp tudjuk felnyitni a kortársaink szemét,és ráirányítani arra a veszélyre, amit ezek a régiújordas eszmék képviselnek. (…) A ma kommunistáisemmivel sem jobbak elődeiknél.(…) Mi,magyarok nem hagyjuk, hogy mások mondjákmeg, mit és hogyan tegyünk, és hogy elvegyék aszabadságunk.Nem fogunk többé senki diktatúrájában élni –mondta Schmidt Mária főigazgató – utalva anemzetközi baloldali liberális erők erőfeszítéseire– hangsúlyozva: vannak, akik ma a gondolat diktatúrájátakarják kiépíteni, miközben nosztalgiávaltekintenek a kommunizmusra. A világnak tudniakell, a nyugat-európaiak számára pedig befogadhatóválósággá kell váljanak azok a borzalmak,amelyek a Vasfüggönytől keletre történtek.Dr. Schmidt Mária emlékeztetett, hogy a magyarembereknek mind a náci, mind pedig a kommunistadiktatúrát el kellett szenvedniük.Hadd idézzünk Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter MOBAelnök egy korábbi, kapcsolódó írásából:„A nyugati társadalmak felszabadultak a szörnyűmásodik világháború után, kaptak Marshall-segélyt,lehetőséget a demokráciára és élhették avilágukat. Mi mit kaptunk? Egy-másfel év kivételévelkőkemény diktatúrát, Rákosi-korszakot, katonaimegszállást és közben fizethettük a jóvátételt aSzovjetuniónak. Micsoda különbség! Mi ’56-bana világ legnagyobb hatalma ellen fogtunk fegyvert,nyugaton a hős magyarokról írnak, ám senki nemsegített nekünk. Egy massachusettsi szenátor1957. október 23-án képletesen átadta a Szabadság-díjata pesti srácoknak, s felhívta erre a figyelmet.John F. Kennedynek hívták. Aztán kiengedtüka kelet-németeket, ezzel kilöktük az első téglát aberlini falból. Történelmi távlatból kell szemlélni,elemezni a mai történéseket is. A múltat eltörölninem lehet – miközben természetesen nem szabadújra elkövetni a korábbi hibáinkat, és meg kell követniazokat, akik ellen bűnöket követtünk el.”Az Andrássy út 60. múlt századi történelmünk öszszetettszimbólumaként ma olyan múzeum, amelyméltó emléket állít a nyilas és a kommunista terroráldozatainak. Nevükön nevezi a tetteseket és bemutatjaa 20. századi totális diktatúrák emberellenesbűneit. A II. világháború alatt befészkelték magukata nyilasok, a „Hűség Házának” pincéjébentöbb száz zsidó honfitársunkat kínozták meg.1945 után a szovjetekkel együtt érkező magyarkommunisták rendezkedtek be, hogy a „párt ökleként”emlegetett ÁVO/ÁVH osztályalapon döntseel, ki tekinthető barátnak és ki ellenségnek.Az épület az 1956. október 23-i forradalom ésszabadságharc után lélegezhetett fel, ám addigratengernyi kín és szenvedés itta be magát a falaiba.A múzeum ezt a genius loci- hozta felszínre, megrendítőemlékhellyé változtatva az épületet. Megnyitásaután a Terror Háza Múzeum első éve küzdelemmeltelt el, a 2002-es választások után azis kérdéses volt, hogy ebben a formában megmaradhat-ea múzeum. Az elmúlt két évtized, a több,mint hétmillió látogató egyértelműen bizonyította,hogy az emberek szükségesnek tartják az emlékezésezen formáját, a tárlatok megtekintéskorszembesülnek igazán a múlt fájdalmas, kegyetlenés sötét borzalmaival. A Terror Háza Múzeumtevékenységét számos kiállítása, konferencia,megemlékezés és kiadvány fémjelzi, a múzeumirányítása és csapata hiánypótló munkát végzett.Tisztelettel gratulálunk Dr. Schmidt Mária főigazgatónaka Magyar Érdemrend középkeresztje acsillaggal polgári tagozat kitüntetéshez, amelybenidén március 15-én részesült. ■A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja 2023. programja:https://www.youtube.com/watch?v=E-d_7IYukSw&ab_channel=TerrorH%C3%A1zaM%C3%BAzeumTerror Háza Múzeum image-film: https://www.youtube.com/watch?v=_SJIQoTsLyYKapcsolódó tartalmak:https://hungarytoday.hu/victims-of-communist-dictatorships-remembered/https://ungarnheute.hu/news/ein-gespenst-geht-um-in-europa-kommunismus-2-0-98648/FOTÓ | BALOGH ZOLTÁN | MTI■ Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Áder János volt köztársasági elnök és Dr. Schmidt Mária,a Terror Háza Múzeum főigazgatója (b-j) mécsest helyez el a Terror Háza Múzeum Hősök Falánál 2023. február 25-én
No information found