22 23M Ú L T U N K É S G Y Ö K E R E I N KÜ N N E P E K R E K É S Z Ü L V EA magyar népzivataros századaibólA Szabadság és aFeltámadás ünnepeFOTÓK FORRÁSA | WIKIPÉDIA |200 éves a magyar Himnusz„Ha megszólalt a Himnusz, ha elkezdte Isten áldania magyart, jó kedvvel, bőséggel, föl kellett állni, példáulválogatottmeccs-közvetítéskor; édesapám komorünnepélyességgel fölemelkedett, fiai mindenegyes alkalommal mintha ellenálltak volna, mindenesetremegvárták, míg édesapám a szigorúság ésingerültség határán hátrapillant, s csupán ekkor tápászkodtakföl. Ellenséhéggel, kábé ekkor. És arcokatvágtak, ügyelve, hogy édesapám ne vegye észre.Ha ilyenkor megszólalt a telefon, felforrt a teavíz,azt édesapám fiai igazuk igazolásaként látták.A Himnusz kiemeli az embert a napból, az öröklétidőtlenségébe emeli.” 1A himnusz (dicsőítő, magasztaló ének) a görög eredetűkifejezés (hümnosz) latinos változata (hymnus),a vallásos költészet egyik legrégebbi, imaszerű,lírai műfaja, amely az ősi kultúrákban mindenholfellelhető. A magyarságnak a 19. századig nemvolt önálló nemzeti himnusza, a katolikusoknak és areformátusoknak saját néphimnuszuk volt.A 19. század elején hivatalos alkalmakkor azosztrák császári himnuszt játszották Magyarországon,de mint a magyarság kifejezője gyakranelhangzott a Rákóczi-induló.Kölcsey Ferenc 1823-ban írta költeményétSzatmárcsekén, először Kisfaludy KárolyAurora című almanachjában jelent meg 1829-ben.Kölcsey mintegy 30 nyelvre lefordított, és Erkel Ferencáltal 1844-ben megzenésített művét, a magyarokközmegegyezése tette nemzeti imádsággá.Hivatalos nemzeti Himnusszá az 1989-es alkotmánymódosítássalvált, amely paragrafust 2011-ben Magyarország Alaptörvénye megerősített.A Himnusz szövegét Kölcsey 1823. január 22-éntisztázta le, ezért ez a nap a magyar kultúra napja.A kéziratot az Országos Széchényi Könyvtárbanőrzik, de a költő halála után a család tulajdonábanmaradt. Az örökösök 2017-ben megújították a kapcsolódóletéti szerződést, ami alapján immáron határozatlanideig a nemzet könyvtárában maradhat,a magyar kultúra napján a közönség számára ismegtekinthető, felbecsülhetetlen értékű irat.„Ha arra a lehetetlen vállalkozásra adnánk a fejünket,hogy egyetlen műbe sűrítsünk mindent, amimagyar, pontosabban ami a magyart magyarráteszi, akkor a Himnuszt kellene választanunk.Bár minden irányból szárazföld vesz körül bennünket,valójában szigetország vagyunk. Ezeregyszázéve idejöttünk, kijelöltük a szálláshelyünket,idegenek között és szorításában. Nálunk méretesebbekárnyékában berendeztük államunkat, éskialakítottuk az élet magyar rendjét.■ Kölcsey Ferenc (1790–1838), Franz Eybl litográfiájánBeszéljük a mindenki más számára érthetetlennyelvünket. Írjuk a mások számára hozzáférhetetlenmélységű és magasságú irodalmunkat, ésmások számára követhetetlen észjárással navigáljukhazánkat az európai hullámverésben. Magyarországugyanúgy, mint kétszáz éve, a Himnuszszületésének napján még mindig magyar ország.”– mondta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepibeszédében 2023. január 22-én Szatmárcsekén.„Isten, áldd meg a magyart!” ■■ Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszéde a Himnusz200. évfordulóján tartott ökumenikus istentiszteletena szatmárcsekei református templombanKapcsolódó tartalmak:https://2015-2022.miniszterelnok.hu/magyarorszag-meg-mindig-magyar-orszag/https://www.youtube.com/watch?v=yvOu3c6Hxh0&t=13s&ab_channel=M1-H%C3%ADrad%C3%B3FOTÓ | MTI / MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA| BENKO VIVIEN CHER |FOTÓ | BALÁZS ATTILA | MTI„A Szabadság ünnepe, a Peszách, a zsidóságlegnagyobb ünnepe; a Húsvét, Jézus feltámadásaa keresztényeké. Az Ószövetség szerint Istena zsidóságot a rabságtól, az Újszövetség szerintpedig az embert a haláltól és a bűntől szabadítottameg. A két ünnep időbeli közel esése közöseredetre utal, és ami ennél is lényegesebb, e közöshagyomány megismerése közös gondolkodásra,egymás megértésére késztet, sőt egymáselfogadására nevel. Ez különösen fontos, amikoraz elmúlt évtizedekben nemzedékek nőttek felanélkül, hogy az európai civilizáció alapjául szolgálózsidó-keresztény kultúráról hitelesen halottakvolna. A Szabadság ünnepén, a Feltámadásünnepén is meg kell osztani az emberekkel azokataz erkölcsi tanulságokat, amelyeket korunkmodern társadalma sem nélkülözhet.”(részlet Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter: „A tudáshídjai”című kötetéből)■ Michael Wallace Banach apostoli nuncius megáldjaPócspetriben a kommunista terror áldozatai emlékéreemelt golgotai szoborcsoportot, melynek alkotójaBíró Lajos Munkácsy Mihály-díjas szobrászművészA Húsvétot, amely a tavasz eljövetele is, a Holdállásától függően március vagy április hónapbantartjuk. Az első niceai zsinat 325-ben határozottúgy, hogy az egyház tagjai a Húsvétot egymeghatározott vasárnapon ünnepeljék, ám csaka 6. században alkotta meg Dionysius Exiguusaz eljárást, amely azóta is a Húsvét pontosidőpontjának kiszámítási alapja.Örömteli esemény elé néz Húsvét után párhéttel Magyarország, az Apostoli Szentszék,Novák Katalin köztársasági elnök és a MagyarKatolikus Püspöki Konferencia (MKPK) bejelentéseszerint Ferenc pápa magyarországi apostolilátogatására 2023. április 28–30. között kerülsor Budapesten.Az apostoli út számos fontos találkozóval ésszép helyszíneken zajlik majd. Az utolsó napona Szentatya vezetésével a Kossuth téren kerülsor ünnepi szentmise bemutatására. Ahogy ErdőPéter bíboros úr, esztergomi-budapesti érsekfogalmazott visszaemlékezve a két évvel ezelőttiEucharisztikus Világkongresszusra, ahol aSzentatya ünnepi homíliája zárta a katolikusvilágesemény szentmiséjét: „Meggyőződésem,hogy a közösen ünnepelt szentmise Szent Péterutódának vezetésével a kegyelem pillanata volt.Krisztus földi helytartója vezetett bennünket aszentmisében, ott voltunk az oltár körül vele,az Eucharisztiában jelen lévő Jézus Krisztussala középpontban.(…) Bízom benne, hogyFerenc pápa vezetésével Egyházunknak ezt az■ Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (b) ésVeres András győri megyés püspök, az MKPK elnökeFerenc pápa áprilisi magyarországi apostoli útjánakrészleteiről beszél a (MKPK) fővárosi székházában2023. március 1-jénegységét és Jézus megtapasztalt jelenlététkülönös erővel élhetjük újra át a mostani apostoliút során.”Erdő Péter bíboros úr és a Magyar KatolikusPüspöki Konferencia közösen fogalmazott imaszövegettett közzé, mint a lelki készület formáját,Ferenc pápa közelgő látogatása alkalmából.Áldott Húsvétot, kellemes ünnepeket kívánunkminden kedves Olvasónknak! ■Kapcsolódó link: imádság Ferenc pápa magyarországilátogatására készülve.https://katolikus.hu/cikk/imadsag-ferenc-papa-magyarorszagi-latogatasara-keszulveFOTÓ | SOÓS LAJOS | MTI1 Esterházy Péter: Harmonia cælestis, Magvető, 2000, 49–50.1 Dionysius Exiguus (Dobrudzsa, 470 körül – Róma, 544 körül) latin keresztény író, elsősorban a kronológia területén végzett vizsgálataival vált híressé. Ő volt az első személy, aki Jézus Krisztus születésénekfeltételezett időpontjától számította az éveket.
No information found
Change language