8I T T H O N– O T T H O N■ Prof. Dr. Ádám Veronika930 éves a Károli GáspárReformátus Egyetem■ Jubileumi ünnepség a Magyar Tudományos AkadémiánAKároli Gáspár Református Egyetem a nagymúltú református kollégiumok hagyományaitfolytatva végzi nevelői, oktatói szolgálatát, immáronharminc éve. Február 24-én, a Magyar TudományosAkadémia dísztermében Hit és Tudomány címmelvette kezdetét a jubileumi programsorozat, amelyoktóber elsején zárul. A nyitóünnepség dátumaa Magyarországi Református Egyház Zsinatának1993. február 24-i ülésére utal, ahol döntés születettaz Egyetem létrehozásáról, a záróünnepségépedig az Országgyűlés 1993. október elsejei ülésére,amelyen elfogadta az Egyetem megalapításátkodifikáló előterjesztést.Az alapításában döntő szerepe volt Dr. HegedűsLóránt református lelkésznek, a Dunamelléki Egyházkerületakkori püspökének. Az Egyetem széleskörűösszefogásnak és szakmai támogatásnak köszönhetőenszületett meg, az egyetemi rangú TeológiaiAkadémiára építve és a Nagykőrösön működőTanítóképző Főiskolai Karral összekapcsolva, majda Bölcsészettudományi Karral kiegészülve. Az intézményelső rektora Benda Kálmán akadémikus,Széchenyi-díjas történész, a Dunamelléki Egyházkerületegykori levéltárosa volt, aki 1993. október11-én a Ráday Kollégium dísztermében tartotta azelső tanévnyitót.A 30 éves jubileumi nyitóünnepségen a MagyarországiReformátus Egyház és az Egyetem közösrendezvényén, Molnár János tiszántúli főgondnok,a Magyarországi Református Egyház Zsinatánakpresbiteri elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Beszédébenelmondta: „Az egyetem alapítóinak szándékaszerint olyan, hitében és református identitásábanerős, kiművelt emberfőket kell adni a nemzetnek,akik tudják, hogy Istentől rendelt küldetésük van.”Balla Péter hitéleti rektor-helyettes imádsággal szolgált,Pál levele a Filippiekhez 4. fejezetének néhányversével szólt a közösséghez. Majd Vékás Lajosjogászprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémiakorábbi alelnöke mondott beszédet. Balog ZoltánDunamelléki püspök, a Magyarországi ReformátusEgyház Zsinatának lelkészi elnöke kiemelte a hités tudás összefüggését hangsúlyozva, csak a hitbenfogant döntések maradandók.Trócsányi László rektor köszöntőjében a kapottörökségről, küldetésükről és társadalmi felelősségükrőlszólt. Az egyetem feladata, hogy szilárdértékrendet, útmutatást adjon hallgatóinak,önállóan gondolkodó értelmiségieket képezzen,akik a megszerzett tudást a jóért végzettszolgálatra használják fel.■ Prof. Dr. Trócsányi László rektor„Figyelj arra a szolgálatra, amely osztályrészedlett az Úrban, hogy azt betöltsd”– zárta beszédét.■ Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter a MOBA elnökeVizi E. Szilveszter, a Magyarország Barátai Alapítványelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia korábbielnöke, a Szent István-rend kitüntetettje, fides etratio, a hit és tudomány kapcsolatát, a természettudományosgondolkodás és a hit összefüggéseit világítottameg a „Hogyan jutott el az emberi gondolkodásaz Isten nélküli világképhez” című előadásában.A célhoz, az igazság megszerzéséhez két út vezet:a hit, bizalom, illetve a másik út a természettudományosgondolkodás – mondta. A tudományos világparadoxona, hogy a megismerés eszközéről, a fejlődéscsúcsáról, az emberi agyról, rendkívül kevesettudunk. Az Isten által teremtett világ ugyanakkorlehetőséget ad, hogy feltárjuk és tanulmányozzuk.Professzor úr végig vezetve a tudomány elterjedésénekrendszerét az évszázadokon, Kálvin Institutio-jaI. könyvének ötödik fejezetét idézte, (A keresztyénvallás rendszere 1559) „Isten ismerete a világteremtéséből és állandó igazgatásából kitűnik.(…)Végtelen nagy számmal vannak a földön, mint azégen a bizonyítékok, melyek Isten csodálatos bölcsességérőlszólnak;(…) a csillagászattan, orvostanés az egész fizika. (…) Mindazonáltal az ezekbenvaló jártaság sem akadályoz meg senkit abban, hogyhatalmas remekművet ne lásson Isten alkotásaiban,ami őt az alkotó iránt való csodálatra ragadja.”A tudomány és technika gyors fejlődésével mindenkiszámára hozzáférhetővé válik a tudást, ami általaz ember lassan Istennek képzeli magát.Társadalmi felelősség egy ilyen világban, az észtrónfosztásának, a gondolkodás gyarmatosításánaka korában tanítani. A szeretet születése óta elteltkétezer év, a „fejlődés” mára háborút eredményez, aboldogság megvásárolható, az erkölcs hiánya a legnagyobbgond. Quo vadis homo sapiens? Lehet-eIstenhite az embernek? Professzor úr egyértelműválasza: igen, lehet – amiben jelentős szerepe vana kis közösségnek, a családnak, gyülekezeteknek,egyetemeknek, hogy átörökítsék a hit élményét. A tudósfelelőssége kapcsán egy szép hasonlattal élt:„a tudós, a tudás egy gömb, minél több tudást próbálunkmegszerezni, a gömb annál nagyobb lesz.A felszíne viszont mindig az ismeretlennel, az Istenséggeltalálkozik. Azáltal, hogy a tudós rádöbben asaját kicsinységére, és a megismerhető világ nagyságára,felismeri, milyen nagy szüksége van a hitre,a bizalomra ahhoz, hogy legalább a világ részigazságaitmegismerhesse.”Párhuzamot vont a Kálvin idézet és Albert Einsteingondolata között: „a természet törvényszerűségébenolyan mindent felülmúló értelem nyilvánulmeg, hogy ahhoz képest minden értelmes emberigondolkodás, vagy alkotás annak csak halványvisszfénye”. Nem véletlen, hogy a természettudományokképviselői ekképp gondolkodnak. Óriási afelelőssége az egyetemeknek, hogy a világ jelenproblémái közepette megpróbáljon olyan értelmiséget,transmitter, ügyvivőt kinevelni, amely a tízparancsolaterkölcsisége mellett, az igaz emberitulajdonságot is megjeleníti; az egymás iránti szeretetet– zárta beszédét Professzor úr.Ádám Veronika, Széchenyi-díjas orvosprofeszszor,az MTA rendes tagja előadását azzalkezdte, egyetért, hogy a ma emberének elfordulásaa hittől összefügg a tudomány 17. századbankezdődött fejlődésével, és szoros következményea 20. század technikai fejlődésének. De vajon indokolt-e,amit a magukat új ateistáknak nevező tudósokhirdetnek, hogy a tudomány elégséges avilág megismeréséhez, Istenre nincs szükség.Igaz-e, hogy a világról feltehető összes kérdést atudomány tudja megválaszolni? Sok tudós, ahogyŐ maga is, ezt másképp gondolja. Mondandójánakkonklúziója: a tudomány nem szolgáltat alapot atermészetfeletti megkérdőjelezésére, és minden kihívásellenére a tudomány és a hit nem állnak szembenegymással. Csak a hit és tudomány közöttiharmónia ad esélyt ad arra, hogy mi magunk isharmóniában éljünk Istennel, a teremtett világgalés önmagunkkal.Az emlékünnepségen felszólalt Szabó András, aBölcsészet- és Társadalomtudományi Kar profeszszoremeritusa. Beszédében említést tett ApáczaiCsere Jánosról, aki már 1678-ban leírt egy teljes reformátusegyetemet, ami a történelem viszontagságaimiatt nem valósulhatott meg. Majd KarasszonIstván, a Hittudományi Kar egyetemi tanára és PapFerenc, a Pedagógiai Kar dékánja tartott előadást.Az ünnepi rendezvényt néhai Hegedűs Lórántpüspök lányának, Mészárosné Hegedűs Zsuzsannánakaz énekszolgálata zárta, zongorán kísértHoppál Péter egyházzenész, karnagy. ■A rendezvény az alábbi linken megtekinthető:https://www.youtube.com/watch?v=gSbP7CRSySI&embeds_euri=https%3A%2F%2Fhungarytoday.hu%2F&feature=emb_imp_woyt&ab_channel=K%C3%A1roliG%C3%A1sp%C3%A1rReform%C3%A1tus-EgyetemKapcsolódó linkek:https://hungarytoday.hu/karoli-gaspar-reformed-university-celebrating-its-30th-birthday/?fbclid=IwAR-3RYTBFr3XfmyOakP3d0EP1GKl2y6Ov3l0y3GYbzEjLGgV7j_xk8XsASdwKépgaléria: http://www.kre.hu/portal/index.php/component/phocagallery/category/84-karoli-30-mta-20230224FOTÓK | KRE.HU |
No information found
Change language