Az elfeledett kapcsolat újjáélesztésére - Gombaszög és Szilvásvárad SKHU
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Kutatástörténet
Századunkig a gombaszögi kolostor viszonylag jó forrásellátottsága
ellenére kevéssé keltette fel a kutatók érdeklődését. Bár
számos, a pálos rend történetét feldolgozó, ill. helytörténeti tematikájú
munkában (először Hunfalvy János vármegyemonográfiájában,
1867-ben) tettek róla említést, mind monografikus feldolgozása,
mind pedig részletesebb ismertetése elmaradt.
A kolostor történetére vonatkozó okleveles forrásokat Monika
Skalská (Tihanyiová) publikálta először 2012-ben.
A kolostor egyetlen megmaradt falcsonkján először 1980-ban
végeztek először konzerválási munkákat. Ekkor készült egy művészet-
és építészettörténeti elemzés is, mely azonban nem jelent
meg nyomtatásban.
A 2000-es évek elejére a mintegy 7 m magas falcsonkot vastag
bozót nőtte körül, mely így sokáig alig volt látható. 2006 áprilisában
került sor környékének első kitisztítására, melyet helyi civil
szervezetek önkéntes munkájával végeztek el. A felszínt ekkor
még építési és kohászati hulladék borította. Egy évvel később már
a tereprendezésre összpontosítottak, eltávolították a veszélyes
hulladékot, elégették a száraz ágakat és füvet. A helyszín így
sokkal áttekinthetőbbé vált, felszínre kerültek a kolostor külső
falának vonalai is.
A gombaszögi kolostor komplexumának első szakszerű régészeti
feltárására csak négy évvel később, 2011. szeptemberétől
fogva négy hónapon át került sor, Peter Tajkov, a Kassai Műszaki
Egyetem tanszékvezetőjének vezetése alatt. Ekkor tájékozódási
célú próbaásást végeztek, majd négy szondát nyitottak a falcsonk
környezetében, így feltérképezve a templom alaprajzát.
Az egykori, padlótéglával borított járószint elérésével és a nagy
mennyiségű falkép-töredék napvilágra kerülésével fény derült
arra a tényre, hogy egy sokszor bolygatott és egykor gazdagon
kifestett épületről van szó. A templom sarkainak feltárásával
meghatározták a templomhajó méreteit, a szentély keleti lezárását
azonban nem sikerült megtalálniuk. A diadalívtől keletre
erősen megbolygatott területet találtak, melyet ekkor kriptaként
értelmeztek.
A kolostortemplom szisztematikus feltárása 2018 áprilisában
kezdődött meg Alexander Botoš és Mordovin Maxim vezetésével.
Az április 16. – május 4. között lezajló feltárás a Sine Metu Polgári
Egyesület megbízásából, a rimaszombati Gömör-Kishonti
Múzeum szervezésében zajlott le az ELTE Régészettudományi
Intézetének a részvételével. A feltárást még 2017 során terepfelmérés
előzte meg. A Sine Metu 2017 októberében vásárolta meg
a kolostorrom mintegy 2 hektáros (1989 után magántulajdonba
került) területét és azonnal hozzálátott a terület megtisztításához
és rendezéséhez, nagyrészt önkéntesek munkájával. Sajnálatos
módon a terület korábbi tulajdonosa az épületegyütteshez tartozó,
már romos állapotban lévő, a kolostor köveiből épült egykori
hámorépületet közvetlenül az adásvétel előtt lebontotta.
32
Gombaszög