Budapest Funzine 2024 február-március
Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!
Leverage SEO-optimized Flipbooks, powerful backlinks, and multimedia content to professionally showcase your products and significantly increase your reach.
16<br />
BUDAPEST<br />
BUDAPEST 17<br />
Andrássy úti<br />
Fotó: Egy jó kép az utazásról<br />
Magyar Állami<br />
Operaház<br />
(Andrássy út 22.)<br />
Fotó: BORD Stúdió<br />
PALOTÁK<br />
Lenyűgöző századfordulós épületek sorakoznak <strong>Budapest</strong> első<br />
számú sugárútja, az UNESCO világörökség részét képező Andrássy<br />
út mentén. Történetük bepillantást enged a monarchia legszebb<br />
éveibe, melyek során egymást érték az építkezések, és kialakult<br />
a mai Pest városképe.<br />
Krausz-palota (Andrássy út 12.)<br />
A Deák tértől egy karnyújtásnyira, az Andrássy út<br />
elején bukkanhatunk az 1885-re elkészült csodaszép<br />
Krausz-palotára, melyet Quittner Zsigmond,<br />
a Gresham-palota alkotója tervezett 27 éves korában.<br />
Az itt álló kétemeletes házat a Sugárút kiépítése<br />
miatt bontották le, a megmaradó parcellát<br />
pedig a gazdag gyártulajdonos, Krausz Lajos vásárolta<br />
meg. Az ő megbízására álmodta meg Quittner<br />
a pazar bérpalotát, melynek díszítésein a kor neves<br />
művészei - többek között Lotz Károly és Donáth<br />
Gyula - dolgoztak. Az eklektikus épület földszintjén<br />
üzlethelyiségeket alakítottak ki, az első emeleten a<br />
Krausz család lakott, míg a második és harmadik<br />
emeleten bérlakások épültek. A XX. század elején<br />
itt működött a Nyugat íróinak törzshelye, a legendás<br />
Magyar Korona Kávéház, napjainkban pedig<br />
irodaházat alakítottak ki a falai között.<br />
Korond Palace<br />
(Andrássy út 83-85.)<br />
Nem mehetünk el szó nélkül a város egyik<br />
legszebb palotája mellett, melynek megnyerő<br />
külsejét beárnyékolja kalandos története.<br />
Az Andrássy út 83-85. szám alatt<br />
található neoreneszánsz bérpalota ugyanis<br />
1883-as átadása óta kétszer is leégett,<br />
1929-ben és 2014-ben. A világörökség<br />
részét képező látványos házat a Lőrinc<br />
pap tér Jézus Szíve Jezsuita Templomát is<br />
jegyző Kauser József tervezte, akinek nevéhez<br />
kötődik a Szent István Bazilika befejezése<br />
is. A 2014-es tűzeset után 2023-ban<br />
születhetett újjá ez a francia kastélyokat<br />
idéző, ötudvaros épületház, mely luxusingatlanként,<br />
az Andrássy út ékeként éli tovább<br />
mindennapjait.<br />
Fotó: Shutterstock<br />
Fotó: Egy jó kép az utazásról<br />
Drechsler-palota (Andrássy út 25.)<br />
Az Operaházzal szemközt<br />
szintén impozáns palota magasodik:<br />
a korai francia reneszánsz<br />
stílusban tündöklő<br />
épületet Lechner Ödön és<br />
Pártos Gyula építészirodája<br />
tervezte, a MÁV nyugdíjintézetének<br />
megbízásából.<br />
Lechner így írt az épület<br />
tervezéséről: "Becsvágyam<br />
sarkallt, de vigyáznom kellett,<br />
hogy az én épületem ne<br />
viselkedjék tolakodóan Ybl<br />
remekével szemben, mert az<br />
udvarhölgy lehet szebb, mint<br />
a királyné, de úgy kell, hogy a<br />
királyné királyné maradjon."<br />
Az építkezés 1883-ban kezdődött<br />
meg, és 1886-ban már<br />
át is adták a Lechner-Pártos<br />
remekművet. Míg a felső<br />
emeleteken a MÁV nyugdíjintézete<br />
működött, a ház<br />
földszintjén megnyitott a<br />
legendás Drechsler Kávéház,<br />
melynek tulajdonosára,<br />
Drechsler Bélára utal a palota<br />
ma is használatos neve.<br />
Később itt nyitott meg az<br />
Állami Balettintézet (1983-<br />
tól Magyar Táncművészeti<br />
Főiskola), ami több mint 50<br />
évig működött az épület<br />
falai között. Több évtizedes<br />
pusztulás után 2023-<br />
ban felújították a házat, és<br />
megnyitott a W <strong>Budapest</strong><br />
luxusszálloda.<br />
Andrássy úti sétánk nem<br />
lehet teljes a főváros<br />
egyik legismertebb épülete,<br />
a 2017-2022 között<br />
felújított Magyar Állami<br />
Operaház nélkül. A<br />
monarchia időszakában<br />
számos ma meghatározó<br />
épületet húztak fel<br />
Pesten, az Andrássy út<br />
mellett az 1800-as évek<br />
második felében fogalmazódott<br />
meg az önálló<br />
operaház létesítésének<br />
ötlete is. Az új dalszínház<br />
helyéül a Sugárút menti<br />
teret jelölték ki, ahol<br />
egykor egy kétes hírű<br />
csárda működött.<br />
A tervezési pályázatot<br />
Ybl Miklós nyerte meg,<br />
aki Podmaniczky Frigyes<br />
iránymutatásával egy<br />
patinás, neoreneszánsz<br />
stílusú épületet álmodott<br />
meg. A 9 éven át folyó<br />
építkezés eredményeképp<br />
1884. szeptember 27-én<br />
adták át az Operaházat,<br />
Ferenc József jelenlétében,<br />
aki a nyitóelőadáson<br />
a Bánk bán első felvonását,<br />
a Hunyadi László<br />
nyitányát és a Lohengrin<br />
első felvonását tekinthette<br />
meg, méghozzá Erkel<br />
Ferenc vezényletével.
Change language