Print and Packtech szaklap - 2025. I.

2025. I. SZÁM

nyomda– és

csomagolóipari

szaklap

1

www.printandpacktech.hu

3

Kedves Olvasó!

Nagy örömmel nyújtjuk át a Papír és Nyomdaipari

Egyesület új lapjának, a Print&Packtech magazinnak ez

évi első számát.

A Magazint 2022-ben indította a BTL News Kft, a Sign &

Display Magazin kiadója, amely vállalkozásban még abban

az évben tulajdonrészt szereztünk, most pedig úgy

döntöttünk, hogy a lap szerkesztését és kiadását teljes

egészében átveszi Egyesületünk ez évtől.

Egyesületünk egyik alapcélja a szakmai kommunikáció

erősítése, aminek egyik pillére a nyomtatott kommunikáció.

Kishazánkban a nyomdai szakmai lapok élete

is változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben,

erősödtek, hanyatlottak lapok. Büszkék vagyunk a

szakma vezérlapjára, a Magyar Grafikára, ami 1924-

ben jelent meg először, majd 1953 óta az Egyesületünk

kiadásában. Büszkék vagyunk, hogy sikerült Egyesületünknek

a mai napig egy színvonalas lapot rendszeresen

átadni a szakmai résztvevők kezébe. Ez a 100 illetve 72

éves múlt kötelez bennünket arra, hogy ezt a munkát

fenntartsuk és erősítsük, valamint, hogy a kor szakmai

és technikai színvonalának megfelelően fejlesszük.

Lapunkban be fogunk számolni a szakmai újdonságokról,

fejlesztésekről, eseményekről, szereplőkről. Igyekszünk

ötvözni az elmúlt évtizedekben megjelent kiváló szakmai

lapok közkedvelt témáit. Célunk, hogy az Egyesületünk

részvételével jelenleg megjelenő 4 szakmai lapunk kiegészítse

egymást, kicsit más-más megjelenési formában és

tartalommal.

Munkánkban számítunk a szakmai szövetségeink, mint

a CSAOSZ és az NYPSZ együttműködésére is.

Lapunk ebben évben 3-szor fog megjelenni nyomtv atott

formában és 4-szer digitális formában, ami elérhető a

www.printandpacktech.hu címen, az archív lapokkal

együtt. Célunk, hogy a meglévő lapjaink mellett a

Print&Packtech Magazinnal egy igazán tartalmas lapot

nyújtsunk át nyomda- és papíriparban dolgozó kollegáinknak,

valamint a különféle csomagolások előállítóinak,

felhasználóinak.

Fábián Endre

PNYME elnöke


5

Tartalom

3. Kiadói köszöntő

6. Jubileumi évre készül a

PPD Expo-SignExpo

8. A flexo jövője

10. A nyomdaipari

szakemberképzés új

fellegvára

20. Koenig & Bauer – Távozik

igazgatósági posztjáról

Christoph Müller

20. Véget érhet a

sorbanállás a MOHU

automaták előtt

21. Finestfog – csendestárs

a párásításban

12. Szemkamerák segíthetik

a csomagolástervezőket

12. Nehéz helyzetben a német

papír- és cellulózipar

13. Gyárbezárások a papíripar

területén

15. Hogyan segíthet a

nyomda- és csomagolóipar

vállalkozásainak az

innovációs pályázat?

23. Innovatív hullámkarton

dobozgyártás az EMP

megoldásaival

24. Mizsepack Kft. –

folyamatos fejlődés

1962. óta

28. A java még hátra van!

32. Dobozban formált

sikertörténet

– az Sz. Variáns Kft.

16. Faktoring – hitel helyett

18. Státuszváltás – Fejlesztések

és Karrierutak a Nyomdaés

Csomagolóiparban

36. Mibe csomagol a jövő

élelmiszeripara?

40. Hogyan különböztetjük

meg egy termékcsalád

tagjait?

42. Dobozos sör: egy

váratlan sikertörténet

Impresszum

43. Eseménynaptár 2025.

2025. I. szám | ISSN 2063-0301 | E-magazin: ISSN 3004-3174

Kiadó: Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület, 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fsz. 6.

Telefon: +36-30-927-8317 | E-mail: info@printandpacktech.hu | www.printandpacktech.hu

Felelős kiadó: Fábián Endre

Főszerkesztő: Horváth-Tancsa Ágnes | E-mail: tancsa.agnes@printandpacktech.hu

Hirdetésszervezés: info@printandpacktech.hu

Design & Layout: Illés László, www.illeslaszlo.com

A kiadó a nem saját gondozásában megjelent cikkekért, sajtóanyagokért, hirdetésekért

felelősséget nem vállal. A lapban megjelenő cikkek, fotók, grafikák és hirdetések másodközlése

kizárólag a kiadó írásbeli engedélyével történhet.

Lapunkat

rendszeresen szemlézi:


6

Jubileumi évre készül

a SignExpo-PPD Expo

Tóth Gábor, a Nyomda- és Papíripari Szövetség és a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület

ügyvezetője foglalja össze, mit jelent a szervezői oldalról nézve egy olyan nagy horderejű rendezvény,

mint a SignExpo-PPD Expo, és azt is elárulja, mire számíthatnak idén a kiállítók és a látogatók.

A SignExpo-PPD Expo, ahogyan a

neve is mutatja, két szervezet, két

iparág közös rendezvénye.

Gábor: Két iparágról beszélünk

ugyan, de a gyökerek közösek.

A nyomtatás a reklámdekorációs

terület technológiai alapjait adja:

nyomdaipar nélkül nincs csomagolástechnika,

könyv- és folyóiratpiac,

hirdetések és installációk,

és még sorolhatnám. Ez a kapcsolódás

adja a szinergia alapját is,

mert az új technológiák, amelyek

időnként megjelennek a piacon,

azonnal megjelennek az alkalmazói

oldalon is. A tavaly májusi Drupa

kiállításon, amely meghatározó

jelentőségű a szakma fejlődési

irányát illetően, szembeötlő volt,

hogy a digitális nyomtatás előretörése

drasztikus az iparágon belül.

A SignExpo-PPD Expo célja, hogy

testközelből mutassa be azokat

az újdonságokat, jó gyakorlatokat,

amelyek körvonalazzák, milyen új

válaszokat ad az iparágunk a különböző

kihívásokra. Mert kihívások

mindig adódnak: ilyen lehet egy

környezetvédelemmel kapcsolatos

elvárás, egy új jogszabály, a változó

gazdasági környezet, vagy akár a

szakképzett munkaerő kérdése, egy

új technológia beillesztése.

A kiállítás nemcsak az eszközök

bemutatásáról szól, lesznek, akik

szoftveres megoldásokkal vagy

alapanyagokkal készülnek.

Sok nagy hagyományú rendezvény

zárta be a közelmúltban végleg a

kapuit. Mi a SignExpo-PPD Expo

töretlen sikerének titka?

Gábor: Egyértelműen a tradíció; ez

hatalmas hozzáadott érték.

A Papír- és Nyomdaipari Műszaki

Egyesületet 1948-ban alapították

azzal a szándékkal, hogy a szakmaiságot,

a tudásmegosztást, a kapcsolatépítést

szolgálja. Azóta is ez

az iránymutató, és ez segít abban,

hogy a kiállítók és a látogatók bizalma

változatlan marad irányunkban,

akárhogy is alakul a minket

körülvevő világ. Amikor valaki

eldönti, hogy jön-e, ezenfelül azt is

mérlegeli, hogy ezzel erősíti a piaci

jelenlétét, közvetlenül találkozhat

a partnereivel és a vásárlóival, és a

professzióján belüli kapcsolatain is

sokat lendíthet a kiállítás programkínálata,

mert a megszokott kereteken

kívül találkozhat a szakma más

képviselőivel, akár egy díjátadó, egy

neves előadó prezentációja vagy

egy kerekasztal-beszélgetés során.

Nemcsak Magyarországon, de az

egész régióban nincsen hasonló

rendezvény, így a környező országokból

is számottevő érdeklődésre

számítunk.

Nem is kérdés, hogy a szakma

életében meghatározó eseményről

van szó. De mi a helyzet a látogatókkal?

Gábor: A kiállításon nagy számban

fordulnak meg azok az emberek,

akik az iparágban dolgoznak, a

középvezetőtől akár a szakképzett

munkavállalóig, mert itt minden információhoz

egy helyen juthatnak

hozzá, ami csak a munkájukhoz

szükséges. Megtudhatják, milyen új

technológiák, milyen alapanyagok

vannak, milyen irányba halad a robotizáció,

a mesterséges intelligencia

használata, milyen lehetséges

válaszok vannak a fenntarthatóság

kérdésére. Aki pedig vevőként vagy

leendő vásárlóként érkezik, abban

a SignExpo-PPD Expo egyfajta

tudatos vásárlói attitűdöt alakít ki:

így felelősségteljesen fog dönteni,

pontosan tudva, hogy mire van

szüksége, és ehhez milyen lehetőségek

adottak a piacon. Mindezt

megszervezni és lebonyolítani

persze hatalmas feladat, de akkor

végezzük jól a munkánkat, ha a

látogató bejön, és azt látja, hogy

minden teljesen természetesen

zajlik. Talán fel sem merül benne,

hány száz órányi szervezőmunka

és mennyi megoldandó kihívás van

a rendezvény mögött. És ez így

van jól.


Mindenki

minket néz!

Legyen részese a reklámdekoráció, a nyomda- és csomagolóipar

legnagyobb hazai rendezvényének! A kiállítói jelentkezéseket

megnyitottuk, biztosítsa helyét időben!

Budapest, 2025. október 7-9.

BOK (volt SYMA) Csarnok

www.ppdexpo.hu

www.signexpo.hu

8

A flexográfia jövője

Március elején tartotta hagyományos Flexo szimpóziumát a Papír-és Nyomdaipari Műszaki Egyesület

Szegeden. A technológiai terület meghatározó szereplői idén is szép számmal képviseltették magukat a

rendezvényen, ahol a hangsúly a flexográfia jövőjén volt. „Flexo, digitális vagy hibrid” címmel tartott előadást

Ratkovics Péter, a Partners Kft. ügyvezető igazgatója. A teljes előadást a szokott módon a Magyar Grafika

hasábjain olvashatják, ezen a fórumon csupán néhány gondolatot emelünk ki a szimpóziumon

elhangzottakból, és azokat boncoljuk tovább a globális trendek, nyilatkozatok alapján.

HOGYAN JUTOTTUNK ODÁIG, HOGY

EGYÁLTALÁN TÉMA A DIGITÁLIS, ILLETVE HIBRID

NYOMTATÁS A FLEXO MELLETT?

A válasz egyértelmű, a nyomda-, illetve csomagolóipar

kénytelen reagálni a piaca igényeire. A márkatulajdonosok

ki akarnak tűnni a tömegből és ezt a csomagoláson,

a címkézésen keresztül kívánják elérni. Az iparág

megrendelői is végsősoron a saját piacuk igényeire

reagálnak, a fogyasztó pedig azt szeretné, hogy ő legyen

a középpontban, személy szerint neki készüljön egy-egy

termék, szólítsa meg. Ez pedig generálja a termékvonalak

változatosságát.

Egy nagyon fontos tényező tartozik még a kiváltó okokhoz:

azonnal kell reagálni a gyorsan változó igényekre.

Mindezekkel összhangban a költséghatékonyság, a környezeti

fenntarthatóság és nem utolsó sorban a kiváló

minőség szempontjainak is érvényesülniük kell.

Ezek összessége indikálja, hogy a nyomdaipari gyártók

folyamatosan keresik azokat a technológiai megoldásokat,

melyek képesek kiszolgálni az igényeket.

A nyomdai beruházások jelentős költéséget jelentenek,

így a ma megvásárolt gépek még sokáig meghatározzák

az ágazat irányát. Ezen logika mentén érdemes megnézni

a gépeladások statisztikáit. A Market Research Future

elemzése a nyomdagépek piacát 2024-ben, globális

szinten 25,66 milliárd USD-ra becsülte és azt jelzi előre,

hogy 2034-ig elérheti a 42,2 milliárd USD-t. 2022-ben a

digitális technológia uralta a nyomdagépek piacát.

A Smithers kutatása kifejezetten a flexo nyomtatás

jövőjét vizsgálta. Azt a megállapítást tette, hogy 2024-

ben a globális flexonyomtatási piac értéke 230 milliárd

dollárt tett ki, és 2029-ig várhatóan 3%-os összetett éves

növekedési rátával (CAGR) fog emelkedni.

Bármennyire is azt látjuk, hogy a digitális nyomtatás egyre

népszerűbb a címke- és csomagolóanyagok gyártása

terén, még mindig nincs okunk temetni a flexot.

Mindkét módszernek megvannak a maga előnyei és

hátrányai, ezekből adódóan különböző alkalmazási

területeken használhatók.


9

Bár a digitális technológia ideális rövid sorozatokhoz és

testreszabott megoldásokhoz, a flexo elengedhetetlen a

nagy volumenű gyártáshoz. Logikus lépésnek tűnik, hogy

a nyomdák gyakran ötvözik a két technológiát. A gyakorlat

azonban azt mutatja, hogy valóban költséghatékony

megoldásként csak nagyon szűk keresztmetszetben

lehet kihasználni a flexo és a digitális gép közötti munkamegosztást.

Ennek okairól és a lehetséges megoldásokról

bővebben beszélt Ratkovics Péter előadásában.

MI MOST VEGYÜK SZEMÜGYRE, HOGY MILYEN

FOLYAMATOK ZAJLANAK MÉG A FLEXOGRÁFIA

TERÜLETÉN!

A flexo nyomtatás jelentős fejlődésen ment keresztül,

különösen az automatizálást tekintve. A modern flexo

nyomók moduláris kialakításúak, érintőképernyős vezérléssel

és fejlett szoftveres támogatással rendelkeznek,

csökkentve a manuális beavatkozás szükségességét.

Az új generációs rendszerek automatizált színprofilozást,

felhőalapú jóváhagyási folyamatokat és digitális spot

színkonverziót alkalmaznak, ami növeli a hatékonyságot

és csökkenti a selejtet. A nyomtatási folyamat fejlődését

a fogyóeszközök innovációi is támogatják. A fejlett festékek

gyorsabb kötést és nagyobb tartósságot biztosítanak,

míg a lézergravírozott anilox hengerek javítják a

festékátvitelt. A modern nyomdagépek lehetővé teszik a

különböző technológiák, például a flexo, szita- és digitális

nyomtatás integrációját, gyors cserélhetőséggel és automatizált

beállításokkal, jelentősen csökkentve a gyártási

időt és költségeket. A flexo egyik hátrányaként említett

rutin karbantartások, szervízek szükségessége, és annak

költségei is csökkenthetők digitális platformokkal, hiszen

hibaelhárítás céljából távolról is tud csatlakozni a szerviz

a géphez, képes távoli diagnosztikát alkalmazni.

A FLEXOGRAFIKUS NYOMTATÁS JÖVŐJÉNEK

EGYIK KULCSA TEHÁT AZ AUTOMATIZÁLÁS.

Ugyanakkor ez a jövő tartalmazza a digitális technológia

elemeit is. A flexo és a digitális technológia egymást

kiegészítve versenyelőnyt biztosítanak azoknak a vállalatoknak,

amelyek mindkettőt alkalmazzák, de ahogy

fentebb már megállapítottuk, csak egy szűk keresztmetszetben

lehet igazán hatékony a két technológia egymás

melletti alkalmazása. Az a szemlélet, hogy a flexo és a

digitális nyomtatás egymás alternatívája egyre jobban

háttérbe szorul és az all-in-one megoldások kerülnek

előtérbe. Ma már mindkét technológiát egy hibrid vagy

integrált nyomtatási folyamat részeként értelmezzük.

A Research and Markets legfrissebb jelentése szerint a

globális hibrid nyomtatási piac 2028-ig 13,2%-os éves

átlagos növekedési ütemmel (CAGR) bővülhet. A piac

értéke 2023-ban 5,5 milliárd USD volt, és várhatóan

2028-ra eléri a 10,2 milliárd USD-t. Láthatjuk, ezzel még

bőven a flexo becsült piaci értéke alatt marad.

2024-ben a flexonyomtatók világszerte 8,6 billió A4-es

méretű felületet nyomtattak, és ez a szám 2029-re várhatóan

10 billióra nő. A flexonyomtatás három legnagyobb

piaca – Ázsia, Észak-Amerika és Nyugat-Európa – a

globális mennyiség és érték több mint 80%-át adja. Ázsia

várhatóan a legerősebb növekedést fogja tapasztalni,

2029-ig 5,8%-os CAGR-értékkel, különösen Indiában.

Eközben Észak-Amerikában és Nyugat-Európában lassabb

növekedési ütem várható, 2,3%, illetve 1,7% CAGR.

Egy másik Smithers-jelentés, „A kiskereskedelmi csomagolások

jövője 2029-ig”, előrejelzése szerint a hullámkarton

és műanyag polcokra/kiskereskedelmi használatra kész

csomagolások iránti kereslet 2029-ben eléri a 42,7 millió

tonnát, értéke pedig 69,2 milliárd dollárra (53,4 milliárd

GBP) nő 2023-as változatlan árakon.

A növekedés fő hajtóereje a személyre szabott nyomtatási

megoldások iránti kereslet, amely lehetőséget

teremt a digitális és hagyományos nyomtatási technológiák

integrálására.

A hibrid nyomtatás egy egymenetes folyamat, amely

ötvözi a flexo és a digitális technológiát, maximalizálva

azok előnyeit. Az UV tintasugaras és flexográfiai rendszerek

kombinációja lehetővé teszi a széles színspektrumú,

összetett nyomtatási feladatokat szinte bármilyen

hordozón. Fő előnyei közé tartozik a fokozott termelékenység,

a csökkentett költségek, a szélesebb alkalmazási

lehetőségek és a hibalehetőségek minimalizálása

egyetlen integrált munkafolyamat révén.

A hibrid nyomtatásnak is vannak kihívásai, mint például

a magasan képzett munkaerőigénye. Valamint még mindig

nem fedi le az összes volument. A nagymennyiségű

megrendelések teljesítésére a flexo jelenleg gazdaságosabb

megoldást kínál.

Továbbra is érvényes az a megállapítás, ha egy nyomdavagy

csomagolóipari vállalat úgy határozza meg piacát,

hogy abba beleférnek a kis példányszámú, változó

adattartalmú megrendelések ugyanúgy, ahogyan a nagy

volumenű tételek, akkor komoly megfontolás tárgya,

hogy milyen nyomdagépekre ossza el a feladatait. Flexo

és/vagy digitális vagy hibrid.


10

A nyomdaipari

szakemberképzés

új

fellegvára

Kevés a fiatal a gépmesterek között. Nem is gondolkodnak

a gyerekek pályaválasztáskor nyomdaipari

karrierben. Nem elég szexi, nem trendi, nincs a szemük

előtt. De, hol vesztette el az iparág a fiatalokat?

2014/2015-ös tanévben 38-an jelentkeztek gépmesternek

iskolarendszerű képzés keretében. Ugyanebben

az évben öten tettek sikeres szakmai vizsgát.

2019/2020-as évben már csak 11-en gondolták úgy,

hogy a gépmesterséget választják. Ezt, a folyamatos

csökkenő tendenciát meg kell fordítani, mert már

most komoly szakemberhiánnyal küzd az ágazat és

ez fokozottan igaz a gépmesterekre.

Miközben egyre több gyereket veszít el az ágazat,

nemhogy az iskolai évek alatt, de már a felvételi előtt

is, aközben a nyomdában dolgozó szakemberek sorra

mennek nyugdíjba. Ki fog a helyükbe lépni? Kiből lesz

gépmester a nyomdákban? A Nyomda- és Papíripari

Szövetség hosszú évek óta küzd azért, hogy vonzóvá tegye

a fiatalok számára a nyomdaipart, minden alkalmat

megragad, hogy növelje a gépmester hallgatók számát.

Budapesten hosszú ideig hiányoztak a megfelelő feltételek

a magas színvonalú nyomdaipari szakképzéshez.

Egy olyan időszakban, amikor minden fiatalért meg kell

küzdeni, a szakma nem engedheti meg magának, hogy

ne álljanak rendelkezésre a fővárosban azok az intézményi

keretek, amelyek biztosítják a minőségi oktatást.

A Tótfalusi Terem év eleji átadásával ez a helyzet végre

megváltozott. A budapesti nyomdaipari képzés megújulását

jelentő beruházás a Budapesti Gépészeti Szakképzési

Centrum Mechatronikai Technikum tagiskolájában

valósult meg. A tanműhelyben íves és tekercses

digitális nyomógépeken, valamint egy nagyformátumú

kivágó-asztalon sajátíthatják el a gépmester tanulók a

nyomdaipari folyamatokat.

Az ágazat szereplői mindig is elkötelezettek voltak

a szakképzés iránt, és aktívan hozzájárultak annak

fejlesztéséhez. Ezt jól példázta a Tolnai Lajos utcai Tanműhely

is, amely korának legmodernebb berendezéseivel

volt felszerelve. Sajnálatos azonban, hogy nemcsak

sikeres példaként emlékezhetünk rá, hanem arra is

figyelmeztet, hogy elengedhetetlen az ipar szereplőinek

folyamatos jelenléte az oktatásban.


11

A Nyomda- és Papíripari Szövetség komoly energiákat

fektet a szakképzés támogatásába. Pályaorientációs

előadásokkal, rendezvényekkel folyamatosan tartja

a kapcsolatot a pályaválasztás előtt álló fiatalokkal.

Elkeserítő volt szembesülni azzal a helyzettel, hogy a

nyomdaipari képzés keretei egyre szűkültek. Ezért még

nagyobb büszkeséggel adták hírül a Tótfalusi Terem

átadását, mely kitartó lobbi tevékenységük, a gépek

beszerzésében nyújtott segítségük eredménye.

„Nagyon sok munkája van a nyomdaipari cégeknek és a

Szövetségnek abban, hogy a szakképzés fellegváraként

megnyílhatott a Tótfalusi Terem – hangsúlyozta Orgován

Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke.

Budapesten nagyon hiányzott egy olyan képzőhely, ami

modern eszközökkel rendelkezik és képes bevonzani

azokat a fiatalokat, akik technikumi keretek közt magas

szintű szakmai képzésre vágynak. Szerencsés helyzet,

hogy az ágazat részéről sulykolt igény találkozott

Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési

Hivatal elnökének, valamint a Budapesti Gépészeti

Szakképzési Centrum főigazgató asszonyának, Domján

Zsuzsannának és kancellárjának, Varga Csabának az

akaratával, plusz a pénzügyi források is rendelkezésre

álltak, mert így végre ismét létrejöhetett egy modern

fővárosi tanműhely. Külön öröm, hogy Nagy Endre igazgató

úr nyitott volt arra, hogy a Mechatronikai Technikumon

belül működhessen.”

A Tótfalusi Terem falai közül két év múlva 30 diák kerül

ki azokhoz a vállalkozásokhoz, melyek vállalják képzésüket

a duális rendszeren belül.

„Jelenleg inkább a nagy nyomdákra hárul a feladat,

hogy részt vállaljanak a duális szakképzésben – mondta

el Orgován Katalin. Jó lenne, ha a kicsik is felvállalnák,

hiszen profitálhatnak belőle. Régi modell szerint, aki

valamelyik cégnél végez, ott is marad később dolgozni

is. Tisztában vagyunk vele, hogy nem könnyű a képzési

tevékenységet beilleszteni a vállalkozások életébe úgy,

hogy közben a mindennapi, profittermelő tevékenység

ne sérüljön, de a Szövetség minden segítséget megad

ahhoz, hogy gördülékenyen kapcsolódhassanak be a

cégek a duális képzésbe. Külön munkatársunk foglalkozik

a szakképzési kérdésekkel, hozzá bármikor fordulhatnak

segítségért, de az a tapasztalatunk, hogy azok

a nyomdák is jószívvel adnak tanácsot, mutatják meg,

mit-hogyan kell csinálni, akik már végigjárták ezt az

utat. Ezen kívül készül egy duális képzőhelyekre szabott

egységes tananyag is, ami minden nyomda számára

elérhető lesz, ezzel is támogatva őket.”

A Tótfalusi Termet 2025. január 15-én adták át ünnepélyes

keretek között és először szeptemberben veszik

majd birtokba a gépmester tanulók.

Különösen szerencsés helyzet, amikor olyan emberek

találkoznak, akik elkötelezettek az innováció, a szakmaiság

és a tudásmegosztás egysége mellett. Ha ez

az elkötelezettség tettekben is megmutatkozik, akkor

olyan kezdeményezések valósulhatnak meg, mint a Tótfalusi

Terem névre keresztelt nyomdaipari tanműhely,

ami jelentős lépés abba az irányba, hogy a nyomdaipari

vállalkozások jól képzett munkatársakkal dolgozhassanak.

Jelentős lépés, de csupán az első. Fontos, hogy a

vállalatok maguk is aktívan részt vegyenek a tudás megosztásában,

és duális képzőhelyként segítsék a fiatalok

szakmai fejlődését. Még ennél is lényegesebb azonban,

hogy megszerettessék velük a szakmát, támogassák

őket, hogy kialakulhasson bennük az elhivatottság, a

szakma iránti elköteleződés.


12

Nehéz helyzetben

a német papír- és

cellulózipar

Szemkamerák segíthetik

a csomagolástervezőket

Enyhén magához tért a német papír- és cellulózipar

2024-ben a kulcsfontosságú piaci szegmensekben,

miután az előző évben jelentős visszaesést

szenvedett el. A csomagolási ágazat 5%-os

növekedéssel 12,3 millió tonnára bővült, míg a

műszaki és speciális papírok termelési volumene

1,2%-kal, 1,4 millió tonnára emelkedett. Egyedül

a grafikai papírok gyártása csökkent 1,1%-kal, 4,1

millió tonnára, a higiéniai papíroké pedig enyhén,

0,6%-kal, 1,4 millió tonnára mérséklődött. Összességében

a teljes termelés 3%-kal nőtt, és elérte a

19,2 millió tonnát.

Szemkamerák segítik a szakembereket a marketinganyagok

tervezésében, vásárlói preferenciák

vizsgálatában, termék- és csomagolástervezésben

vagy éppen a felhasználói élmény (UX) fejlesztésében

a Budapesti Corvinus Egyetem újonnan

létrehozott neuromarketing-laborjában – adta hírül

az egyetem.

Mint írták, a Gellért Campuson található labor a régióban

egyedülálló kapacitású: tíz darab, Tobii márkájú,

monitoron rögzíthető - weboldalakra, képekre, kreatívokra

adott reakciók mérésére alkalmas - szemmozgást

követő eszközt tartalmaz, valamint egy hordható

szemüveget, amely mozgásban lévő tesztalanyok,

például vásárlók figyelmének monitorozására alkalmas.

A szemmozgás követésének technológiája - az eyetracking

vagy attention computing - képes valós idejű,

megbízható, robusztus adatokat szolgáltatni az emberi

viselkedés kutatásához - magyarázza a közleményben

Varga Ákos, a Corvinus Digitális Marketing Tanszékének

vezetője.

A tudományos munkában minden területhez képes

kapcsolódni, amely a vizuális figyelem, kognitív folyamatok

mérésével, értelmezésével is foglalkozik, vagyis

a vezetés, a marketing, a pszichológia, szociológia

kutatásához is - sorolta a tanszékvezető.

„A laborral nemcsak élvonalbeli technológia, de új kutatási

területek, számtalan együttműködési lehetőség és

a hallgatóknak is vonzó tanulási környezet érkezik meg

a Corvinusra. A kutatóműhely nemcsak egyetemünk,

de az egész magyar innováció számára mérföldkő,

hiszen lehetőség nyílik vele piaci igények kielégítésére

is” - tette hozzá Varga Ákos.

Éves termelés

Második félévben

Első félévben

Bár a tavalyi számok emelkedést mutatnak, öszszességében

nincs jó helyzetben az iparág. Ugyan a

németországi gyártás három százalékkal meghaladta

az előző évit (amikor csaknem 3 millió tonnával esett

vissza 2022-höz képest), ezt az eredményt 2024 első

felében érte el, az év előrehaladtával lendületet vesztett.

A mutatókhoz hozzátartozik, hogy még a gyenge

növekedéssel is 2,2 millió tonnával marad el az elmúlt

öt év átlagos termelési mennyiségétől.

Jelentős különbségek mutatkoznak a hazai és külföldi

értékesítési eredményekben is. Míg a külföldi értékesítés

4,4 százalékkal nőtt (77%-a EU-n belül), addig a

belföldi kismértékben (-0,7 százalék) csökkent.

Továbbra is feszített gazdasági környezetben kell

helytállniuk, hiszen 2022 januárja és 2024 decembere

között az energiaintenzív iparágak indexe 20,4

százalékkal esett vissza, és a tavalyi év első felében

enyhe élénkülést mutatnak, a második félévben újabb

jelentős visszaesés éltek meg.

A jövőre nézve Németország gazdasági fellendülésében

és a külpiacban rejlő lehetőségekben bízhatnak a

német papír- és cellulózgyártók. Utóbbihoz azonban,

a versenyképesség érdekében fontos, hogy helyre

álljanak a gyártáshoz szükséges keretrendszerek.


13

Gyárbezárások a

papíripar területén

– leépít az UPM,

fizetésképtelen a Kabel

A német p tervei szerint végleg bezárja ettringeni

papírgyárát az UPM 2025 júliusában. Ezzel évi 270

ezer tonnával csökkentené a bevonat nélküli papír

kapacitását. A bezárás 235 alkalmazottját is érinti.

„Egy folyamatosan változó piacon, amelyet évek óta

a túlkínálat jellemez, a működési versenyképesség

kulcsfontosságú.” – mondta Gunnar Eberhardt, a UPM

kommunikációs papírüzletágának ügyvezető alelnöke.

Ezen felül a UPM további optimalizálási lehetőségeket

lát a németországi üzemek logisztikai folyamataiban,

különösen a működési folyamatok és a szervezeti struktúrák

központosítása terén. A vállalat a hatékonyabb

beszerzési szervezet kialakítása érdekében tervezi a

Közép-Európai Mill Support (CEMS) csapat megszüntetését,

valamint a Mill Sourcing és RCP Sourcing csapatok

kapacitásainak átszervezését.

A tervek szerint 2025 folyamán minden érintett üzem

és részleg megkezdi a saját megvalósítási lépéseit. Az

átalakítások várhatóan mintegy 227 pozíciót érintenek a

z üzem szervezeti struktúrájában és funkcióiban,

míg a UPM Communication Papers teljes átalakítási

terve összesen 462 munkahelyet érintene: ebből 107-et

Finnországban, 314-et Németországban, 34-et az

Egyesült Királyságban és 7-et az Egyesült Államokban.

A vállalat becslése szerint ezek az intézkedések évente

39 millió eurós költségmegtakarítást eredményeznének.

FIZETÉSKÉPTELENSÉGET JELENTETT A KABEL

A papírgyártó Kabel 2025. március 6-án fizetésképtelenséget

jelentett. A telephelyen, ahol 1896 óta gyártanak

papírt, több napja gyakorlatilag leállt a működés és

rövidített munkaidő folyik. Hivatalos közleményt lapzártánkig

nem adtak ki. A Hagen Kerületi Bíróság ideiglenes

fizetésképtelenségi kezelést rendelt el a Kabel Premium

Pulp & Paper GmbH vagyonára vonatkozóan és ideiglenes

fizetésképtelenségi ügyintézőt neveztek ki. A cég

420 embert foglalkoztat. A Kabel Premium Pulp & Paper

könnyű, bevonatos nyomdapapírok és fapép gyártására

specializálódott. A cég két papírgéppel és évi 450 000

tonnás gyártókapacitással kiváló minőségű, fatartalmú

grafikai papírokat állít elő, amelyeket ofszet és mélynyomtatásban

egyaránt használnak.


15

Hogyan segíthet a nyomda- és

csomagolóipar vállalkozásainak

az innovációs pályázat?

A nyomda- és csomagolóipar vállalkozásai napjainkban

olyan kihívásokkal szembesülnek, mint a piaci versenyképesség

fenntartása, a gyors ütemben változó fogyasztói

igények kielégítése és a fenntarthatóság elvárásainak

teljesítése. Az iparág sikeres szereplői tudják, hogy az

innováció és a folyamatok korszerűsítése kulcsfontosságú

a növekedés érdekében. Ebben nyújt jelentős

támogatást a GINOP Plusz-2.1.3-24 „KKV-k innovációs

képességének támogatása” pályázat, amely célzottan a

hazai mikro- és kisvállalkozások fejlődését segíti elő.

A PÁLYÁZATRÓL ÁLTALÁNOSSÁGBAN

A pályázat hozzájárul a nyomda- és csomagolóipar

fejlődéséhez azáltal, hogy támogatja az üzleti folyamatinnovációkat,

a termelési folyamatok korszerűsítését,

valamint a piacorientált innovációs projektek megvalósítását.

Azok a vállalkozások pályázhatnak, amelyek

legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel rendelkeznek, 3

főnél több alkalmazottat foglalkoztatnak és Magyarországon

bejegyzett gazdasági társaságként működnek –

tehát a pályázat az egész ország területén pályázható.

A támogatási igények elsődlegesen olyan új vagy

továbbfejlesztett üzleti folyamatokra irányulhatnak,

amelyek révén hatékonyabb és korszerűbb munkavégzés

valósítható meg. A támogatás mértéke akár 70%,

az igényelhető összeg pedig minimum 20 millió forint,

maximum 50 millió forint lehet. A pályázat első beadási

szakasza lezárult, a második benyújtás 2025. április

8-án veszi kezdetét, a harmadik szakasz pedig ősszel

várható, amennyiben nem merül ki a keretösszeg.

MILYEN TEVÉKENYSÉGEK VALÓSÍTHATÓAK

MEG A PÁLYÁZAT SEGÍTSÉGÉVEL?

Üzleti folyamatinnovációk: Az új üzleti folyamatok

bevezetése közvetlenül kapcsolódhat a gyártáshoz,

logisztikai műveletekhez, marketingstratégiákhoz vagy

adminisztrációs tevékenységekhez.

Termelési és gyártási folyamatok fejlesztése: Olyan

innovációk, amelyek magukban foglalják az automatizálást,

a digitális megoldások integrálását vagy a költségek

csökkentését célzó optimalizálásokat.

Marketing- és értékesítési rendszerek megújítása: Innovatív

marketingeszközök és technikák alkalmazásával

a vállalatok képesek lehetnek hatékonyabb ügyfélkapcsolatok

kialakítására és a márkahűség erősítésére.

Logisztikai rendszerek korszerűsítése: Új logisztikai

eljárásokkal a vállalatok gyorsabban és pontosabban

teljesíthetik ügyfeleik igényeit.

A pályázat keretében kizárólag olyan eszközök beszerzése

támogatható, amelyek az üzleti folyamatok

hatékonyságát javítják, és hozzájárulnak a meglévő

tevékenységek korszerűsítéséhez, de nem hoznak létre

új terméket vagy szolgáltatást, illetve nem eredményeznek

kapacitásbővítést. Például megfelelő választás

lehet egy digitalizált nyomdagép, amely gyorsabb és

precízebb munkavégzést biztosít, vagy automatizált

csomagolóberendezés, amely optimalizálja a jelenlegi

folyamatokat. Ugyanakkor olyan fejlesztések, amelyek

új termékeket vezetnének be, vagy jelentősen növelnék

a gyártási kapacitást, nem alapozhatók meg a

támogatásból. Ennek megfelelően érdemes előzetesen

egyeztetni szakértőkkel, hogy a tervezett projekt teljes

mértékben megfeleljen a pályázati feltételeknek.

MIÉRT FONTOS A PÁLYÁZAT A NYOMDA-

ÉS CSOMAGOLÓIPAR SZÁMÁRA?

A nyomda- és csomagolóiparban az innovációk bevezetése

lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások rugalmasan

reagáljanak a változó piac igényeire. Legyen szó

fenntartható csomagolási megoldásokról vagy digitalizált

gyártási folyamatokról, ezek az újítások egyaránt

támogatják a fogyasztói elvárások teljesítését és a

versenyképesség megőrzését.

Érdemes mielőbb áttekinteni a pályázati feltételeket,

hogy cége még időben alkalmazkodhasson a jövő

kihívásaihoz!

Amennyiben szeretné megismerni a pályázat pontos

feltételeit, a Goodwill Consulting Kft. kollégái állnak

rendelkezésére, a projektgenerálástól kezdve, a pályázatíráson

keresztül a projektmenedzsmentig!

Goodwill Consulting Kft.

– Információból fejlesztés, a fejlesztésből siker

www.gwconsulting.hu | info@gwconsulting.hu

+36 70 492 5411


16

Faktoring – hitel helyett

Előfinanszírozási lehetőség kis költséggel

Töretlenül nő a faktoring szolgáltatók forgalma. A nagy múltra visszatekintő pénzügyi megoldás a rendszerváltást

követően már elérhető volt hazánkban, de csak a 90-es évek végén vettek igazi lendületet azok a cégek,

amelyek ügyfeleiktől megvásárolták azokat a követeléseiket, amelyeknek még nem járt le a fizetési határideje.

Bár nincs ingyen pénz, mégis egy sor előnye van a faktorálásnak, így nem meglepő, hogy napjainkban is egyre

többen választják likviditási problémáik megoldására.

2023-ban ugyan megtorpant egy kicsit a faktoring,

mindösszesen 10%-os emelkedést könyvelhettek el a

szolgáltatók, de 2024-re visszarendeződött a piac és a

megszokott 20% fölötti növekedést értek el. Ez forgalmukat

tekintve közel 5300 milliárd forintot jelent, ami

több mint 5600 ügyfél követeléséhez kapcsolódik. Ami a

forgalom megoszlását illeti, a belföldi faktoring továbbra

is a torta messze legnagyobb szeletét adja, igaz, az aránya

92-ről 90 százalékra csökkent tavaly. Az exportfaktoringé

közben 7-ről 9 százalékra emelkedett, miközben

az importfaktoringé 1 százalék környékén maradt. Az

ügyletek nagy többsége (76 százaléka) változatlanul

visszkereset nélküli a szolgáltatóknál. Bármennyire is

impozáns számokat mutatnak a faktoring szolgáltatások

statisztikai adatai, egyáltalán nem nevezhető a faktorálás

általánosan ismert pénzügyi megoldásnak. Ha ágazatokra

bontva vizsgáljuk, az látható, hogy tradicionálisan a

legnagyobb arányban az ipar szereplői vették igénybe,

őket követték a kereskedők. 2022-ben azonban ez megfordult,

és az ipar a második helyre lépett vissza.

DE MIRŐL IS VAN SZÓ PONTOSAN?

Számla előfinanszírozásról, például, ha egy vállalkozás

megrendelői halasztott fizetéssel teljesítenek, nem

kell arra várnia, hogy 15 vagy akár 90 nap múlva majd

fizetnek, de igénybe veheti a szolgáltatást bármely még

le nem járt határidejű számlakövetelés, egyéb követelés

esetében is. A faktor, faktoring szolgáltató a megrendelő

helyett akár azonnal kifizeti a számla ellenértékének

jelentős részét (általában 80%-át, de nem ritka

a 90-100% sem). A megrendelő pedig majd az eredeti

határidőben fizet. Természetesen, mint minden pénzügyi

szolgáltatásnak, a faktoringnak is vannak feltételei,

változatai, költsége.

A LEGGYAKORIBB TÍPUSAI:

A nálunk leginkább elterjedt változat a visszterhes

faktoring. Ilyenkor a faktor készpénzért megvásárolja/

megelőlegezi az ügyfél számláit, ugyanakkor, ha a vevő

nem fizet, az ügyfél könnyen kerülhet abba a helyzetbe,

hogy a faktor visszavásároltatja vele a számlát.


17

Ezt a változatot akkor érdemes igénybe venni, ha közel

biztos, hogy a vevő fizetni fog, de jóval a fizetési határidő

lejárta előtt van szüksége a számla ellenértékére a

vállalkozásnak.

A biztosított faktoring a fenti változat kockázatának

csökkentésére szolgál. Ebben az esetben egy hitelbiztosító

társaság is belép az ügyletbe. Amennyiben a vevő

csőd vagy fizetésképtelenség miatt nem tud fizetni,

akkor a biztosító helyt áll helyette általában a követelés

80-85%-ig.

Az exportfaktoring vagy kétfaktoros faktoring azoknak

nyújthat segítséget, akik külpiacon értékesítenek és

gyors megoldást keresnek forgóeszköz finanszírozásra.

Itt az exportőr keretmegállapodást köt egy hazai faktorral,

aki a célországbeli partnerével, az ún. importfaktorral

közösen intézi az ügyletet, megosztva egymás között

a kockázatot.

Csendes faktoring esetében a vevő nem tud arról, hogy

a gyártó/szállító eladta a számlakövetelését, ugyanúgy

az eladónak fizeti ki a számla ellenértékét.

MIÉRT ÉRHETI MEG? A gyártó cégek sokszor

szembesülnek azzal, hogy a vevőik olyan hosszú fizetési

határidővel vállalják a leszállított áru számlaértékének

kifizetését, hogy amiatt komoly likviditási gondjaik

adódhatnak. A konkurencia harc, a beszállítói verseny

kiélezettsége miatt a vállalkozók sokszor belekényszerülnek

olyan szerződésekbe, ahol a hosszú fizetési határidők

rendkívül hátrányosan érintik őket. A választási

lehetőség a faktoring szolgáltatásoknak köszönhetően

azonban több mint, hogy vagy engednek a vevőnek és

hosszú fizetési határidővel is vállalják a szállítást, ezzel

kockáztatva a további termelésüket, vagy pedig kötik

magukat a rövid határidőhöz, de lehet, ezzel elvesztik

a megrendelőiket. A halasztott futamidejű számlakövetelések

eladásával, az eredetileg adott határidő lejárta

előtt is hozzájuthatnak a vállalkozások a számla ellenértékének

jelentős részéhez. Nem kell elhalasztaniuk a

vállalkozásoknak a beszerzéseket, csúsztatni kötelezettségeket,

késleltetni fejlesztéseket, bővítést.

HOGYAN MŰKÖDIK EZ A GYAKORLATBAN?

A vállalkozás szolgáltatási szerződést köt egy faktor

szolgáltatóval. Szerződhet a számla kiállítása előtt is, de

akár utána is. Van lehetősége csak erre az egy számlára

és akár keretszerződésre is az összes számlájára

vonatkozóan. A faktoring cég (bank, pénzügyi szolgáltató)

megvásárolja a vállalkozástól (beszállító/alvállalkozó) az

általa kiállított számlát, és rövid időn belül (legfeljebb

1-2 munkanap) kifizeti neki a számlán szereplő öszszeg

jelentős részét (70-100%). Ezután a vevő a legtöbb

változat esetében már a faktoring cégnek tartozik, és a

fizetési határidő lejártakor a faktorálónak utalja a számla

ellenértékét és nem a vállalkozónak.

Ez kedvező a beszállítónak, hiszen az eredeti 30-60

vagy akár 90 napos fizetési határidőnél lényegesen

hamarabb, szinte azonnal a pénzéhez jut, ezzel a forgóeszköz-finanszírozási

lehetőségei javulnak (azonnal

visszaforgathatja alapanyagba, bérköltségbe, rezsire…).

A faktor, amikor a vevő átutalja az eredeti határidőben

a számla teljes ellenértékét, akkor elszámol a beszállítóval.

Ezen túlmenően is jár előnyökkel a faktorálás

igénybevétele, hiszen a faktor miután megvásárolta

a vevőkövetelést, nyilvántartja és kezeli azokat, végső

esetben be is hajtja, ezzel védelmet nyújt a beszállítónak

a vevő késedelmes fizetése esetén. A faktoring

szolgáltatás tehát igénybe vehető egyetlen (nagyobb)

számlára is és folyamatos szállításból adódó számlákra

is. Azoknak a vállalkozásoknak is lehetőséget jelent,

amelyek banki hitelkereteit már nem lehet tovább

emelni, és a hagyományos hitelhez szükséges tárgyi

biztosítékokkal nem rendelkeznek. Akár új vállalkozás is

igénybe veheti a szolgáltatást.

MIBE KERÜL A VÁLLALKOZÁSNAK?

A faktorálásnak is vannak feltételei, előzetesen vizsgálják

a faktoringot igénybe vevő céget, de az elbírálásnál

minimális elvárásoknak kell megfelelni. Ennek igen

egyszerű oka van, elsősorban nem a számlát kibocsájtó

beszállító pénzügyi adatai a mérvadók, hanem

a megrendelőé, hiszen vele szemben van követelése

a faktoring szolgáltatónak. Minél jobb minősítést kap

a vevő, annál hamarabb jut az előleghez a beszállító

vállalkozás. Mint minden szolgáltatásnak, a faktorálásnak

is van költsége. Ez két részből tevődik össze: a

faktorház jutalékából (bruttó számlaösszeg 0,5-3%-a)

és a kamatból. A kamat mértéke a mindenkori kamatlábhoz

igazodik, a faktordíj pedig a megállapodás része.

Mindkettő függ a futamidő hosszától.

A vállalkozásoknak érdemes mérlegre tenniük, hogy

mit nyerhetnek egy faktorálással, a benne rejlő lehetőségekkel

és mit kockáztatnak, különösen akkor, amikor

a gazdasági környezet kiszámíthatatlan.


18

Merre tart a BCL Kft. –

Székesfehérvár?

Még 2023-ban történt tulajdonosváltás a Fejér vármegyei

nyomdában, Székely Balázs lett az új ügyvezetője a

címkegyártással és jelöléstechnikával foglalkozó cégnek.

A változás nem újkeletű, ugyanakkor az ipar a közelmúltban

is érzékeli a hatását, hiszen jó néhány szakember

került ki a fehérvári cégtől a munkaerőpiacra. Közülük

talán Takács Gyula nevével találkozhattak a legtöbben. Ő

megyét váltott és a veszprémi Imprenta Nyomda Kft.-nél

folytatja karrierjét. 24 évig volt meghatározó személyisége

a BCL Kft.-nek. Búcsúzásként így írt az elválásról: „…

amikor a gyermek elindul saját felnőtt útján, én is új kihívások

felé fordulok. Köszönöm az együtt töltött éveket, a

közös tanulást és sikereket!”

A BCL Kft.-t 1998-ban Csepregi Csegő alapította, az ő

nyugdíjba vonulásával került két magyar magánszemély,

Székely Balázs és Ambrus Zsolt tulajdonába a cég.

Komoly erőfeszítéseket tesznek a vállalkozás fejlesztése

terén, úgy tűnik, hosszútávra terveznek. Címkenyomtatás

terén biztos, hogy szakmát meghatározó híreket

hallhatunk még róluk.

CFLEX • Constantia

Flexibles Lászlópack

Minden út Rómába vezet –

a Pátria Nyomdába

Pátria Nyomda 13 milliárdos árbevételt könyvelhetett

el 2024-ben, amit 22%-os növekedést jelent az előző

évhez képest. Azzal számolnak, hogy a növekedés az

idei évben is folytatódik, 17%-os emelkedést várnak. 420

embert foglalkoztatnak, 35 telephellyel rendelkeznek

országszerte. Amiért pedig bekerültek a Print & Packtech

„pletyka rovatába”, hogy képviseleti irodát nyitottak

Rómában. Ez a vállalat legújabb fejlesztése. Üzletrészt

vásároltak egy római cégben és ennek folyományaként

nyitottak ott egy irodát, remek lokációban. Hogy a déli

irányú terjeszkedésnek hol van a határa, arról később

talán még olvashatunk ezeken a hasábokon.

Még javában tart a Lászlópack Kft. felvásárlását követő

átállás a komáromi cégnél. 2023 áprilisában jelentette

be a világ harmadik legnagyobb rugalmas csomagolóanyag-gyártója,

a Constantia Flexibles, hogy lezárult a

87 embert foglalkoztató komáromi flexonyomtatásra

szakosodott Lászlópack Kft. felvásárlása.

„A Lászlópackkal együtt növekedünk! Közös elképzelésünk,

hogy környezetbarátabb, innovatívabb csomagolási

megoldásokkal szolgáljuk ki ügyfeleinket. Ez az

akvizíció további növekedési lehetőségeket teremt a

Lászlópack számára, Magyarországon kívül is” – fejezte

ki örömét Pim Vervaat, a Constantia Flexibles vezérigazgatója

a felvásárlás kapcsán. Az elmúlt években a Constantia

Flexibles – ami 8700 embert foglalkoztat 17 ország

37 telephelyén – a törökországi Propak, a nagy-britanniai

FFP Packaging Solutions, a lengyel Drukpol, most pedig

a magyarországi Lászlópack nemzetközi felvásárlásával

bővítette európai flexonyomtatási platformját. Az 1998-

ban alapított Lászlópackot a László család alapította,

ahol László Szabolcs vezérigazgatói posztot tölt be.

A cégnyilvántartás szerint László Attila cégvezetőként,

Babák Ákos ügyvezetőként irányítja továbbra is a

Lászlópack Kft.-t.


19

Konkurenciák az üzleti

életben - partnerek a

szakmában

A PNYME Flexó szimpóziumán idén is több mint 150-en

vettek részt. Jó alkalom ez minden évben, hogy a szakmai

előadások, üzemlátogatások mellett, közben, és valljuk

meg, néha alatta is, kötetlenebb formában is eszmét

cserélhessenek a “felxósok”. Együttműködések születnek

itt, üzleti kapcsolatok mélyülnek el, és sokszor egy-egy

technológiai kérdést is meg lehet vitatni, megoldást

lehet találni. Nem ritka az olyan pillanat sem, amikor

egy-egy terület képviselőit (legyen szó nyomdagépről,

kliséről, festékről…) egy asztalnál találunk.

A Centrál Dabasi

Nyomdától az STI Petőfi

Nyomdáig

Balizs Attila visszatért az STI Petőfi Nyomda Kft. kötelékébe.

A szakember Kolozsvári György ügyvezető igazgató

mellett cégvezetői feladatokat lát el.

A változást Fábián Endre nyugdíjba vonulása generálta,

aki 1997 óta vezette a Petőfi Nyomdát ügyvezető igazgatóként,

és január 1-jével adta át a stafétát Kolozsvári

Györgynek, aki addig a vállalat kereskedelmi és marketing

igazgatói tisztségét töltötte be. Balizs Attila egy olyan

vállalat vezetésében kapott szerepet, amely több mint

38 milliárd forint nettó árbevételt, export teljesítményét

tekintve nettó 25 milliárd forint árbevételt könyvelhetett

el és közel 720 főt foglalkoztat. Az STI Petőfi Nyomda évi

2 milliárd darab hajtogatott karton, illetve hullámkarton

doboz és évi 1,8 milliárd darab öntapadó címke gyártására

képes. Közép-Kelet Európa legnagyobb dobozgyártó

vállalata, és bár saját portfóliójában csupán 12%-ot tesz

ki az öntapadós címkék gyártása, hazánkban még így is a

legnagyobb címkegyártónak számít.

Balizs Attila a Central Dabasi Nyomda Zrt. vezérigazgatói

székéből tért vissza a Petőfi Nyomdához, hogy szakmai

tapasztalatával hozzájáruljon a cég további fejlődéséhez.

Dabason Szentinek Zsolt és Szegvári Krisztina tölti be a vezérigazgatói

tisztséget 2024 novemberétől. Nincs könnyű

feladatuk, hiszen az évente 6 millió könyvet gyártó cégnek

egy folyamatosan szűkülő piacon kell kimagasló eredményeket

elérnie. A megoldást a magasabb hozzáadott

értékű termékekben látják, mint például a keménytáblás

kötések, igényesebb kivitelt igénylő kötetek.

Szegvári Krisztina több mint 20 éves szakmai múltja

gazdasági vezetőként jó alapot ad ehhez a feladathoz. „Új

feladatkörömben célom, hogy a Central Dabasi Nyomda

által képviselt értékek mentén, egy a folyamatosan

változó piaci környezetben is stabil és sikeres vállalatot

hozzunk létre, ezzel növelve partnereink és munkatársaink

elégedettségét. - mondta el Szegvári Krisztina vezérigazgató

még kinevezésekor.

Szentinek Zsolt a Pauker Nyomda termelési vezetői

posztját adta fel, hogy harminc éves nyomdai tapasztalatát

a Dabasi Nyomdában kamatoztassa tovább. „Célom

az új pozíciómban, a több mint 50 éves nyomtatási- és

könyvkötészeti tapasztalattal rendelkező Central Dabasi

Nyomda tradicionális értékeinek megőrzése mellett,

hogy stratégiai innovációkkal erősítsem a vállalat piaci

pozícióját és versenyképességét a rám jellemző szakmai

alázattal”– nyilatkozta kinevezésekor a vezérigazgató.


20

Véget érhet a sorbanállás

a MOHU automaták előtt

Italcsomagolások zsákos beöntését kezelő gyorsviszszaváltók

lakossági tesztelését kezdte meg a MOHU

– közölte a társaság.

Koenig & Bauer

- Távozik igazgatósági

posztjáról Christoph

Müller

Az új típusú automaták ugyan képesek egyszerre akár

száz italos dobozt és palackot is visszaváltani, de az

üvegek tömeges befogadására nem alkalmasak. A tesztidőszak

alatt a többi közt azt vizsgálják, hogy a norvég

gyártású automaták nagyobb kapacitása okoz-e jelentősebb

terhelést a bolti dolgozóknak, előfordulnak-e nem

rendeltetésszerű használatból adódó fennakadások,

valamint azt, hogy hogyan alakul a visszaváltási forgalom.

A végleges döntés előtt a vásárlókat is megkérdezik

a tapasztalataikról.

A Koenig & Bauer tovább folytatja a 2024 novemberében

bejelentett szerkezetátalakítását. Az új szegmensstruktúra

bevezetésével a vállalat háromról két

szegmensre csökkenti működési területeit, valamint

igazgatósága létszámát is szűkíti ötről kettő főre.

A generációváltás jegyében Christoph Müller bejelentette,

hogy 2025. március 31-én távozik igazgatósági

posztjáról, de vezető tanácsadóként továbbra is támogatja

a céget. Müller igazgatósági tagságát legutóbb 2022

júliusában hosszabbították meg, szerződése eredetileg

2026. június 30-ig szólt. A szakember először 2006-ban

csatlakozott az igazgatósághoz. A Koenig & Bauer szerint

távozása „újabb lépés az igazgatóság létszámának ötről

kettőre csökkentése felé”.

Müller kulcsszerepet játszott a digitális nyomtatás

fejlesztésében, hozzájárulva olyan innovációkhoz, mint a

RotaJET ipari nyomdagép és a HP PageWide termékek.

Emellett a Celmacch részvényeinek megszerzése is mérföldkőnek

számított, hiszen ez tette lehetővé a csoport

számára, hogy belépjen a direkt hullámkarton-nyomtatás

piacára. Ezek a stratégiai lépések nemcsak bővítették

a Koenig & Bauer termékportfólióját, hanem hosszútávon

is erősítették a vállalat piaci pozícióját.

A „Spotlight” fókuszprogram részeként a Koenig & Bauer

2024 májusában elindította a „D&W 2.0” átszervezési

programot, amely várhatóan 2025. március végéig lezárul.

Ezt követően Christian Steinmaßl veszi át a Digital &

Webfed üzletág irányítását is, kiemelt figyelmet fordítva

a flexografikus webnyomtatás és a csomagolóipari hibrid

nyomtatási megoldások fejlesztésére.

Nem véletlenül tervezi nagyobb kapacitású automaták

bevezetését a MOHU, hiszen az eddigi tapasztalatok

több szinten is indokolják. A DRS tavalyi bevezetésétől januárig

eltelt időszakban több mint egymilliárd italcsomagolást

váltottak vissza. Ez másodpercenként 100 darab

palackot jelent. Egy fogyasztó átlagosan egy tranzakcióban

18 darab palackot vagy dobozt váltott vissza az automatákkal

ebben az időszakban. A legtöbbet használt gép

pedig több mint 1,1 millió palackot gyűjtött már vissza.

Ez a mennyiség a REpontként működő boltok számára

a plusz teher mellett plusz bevételt is hoztak, hiszen részükre

több mint 7,2 milliárd forint kezelési díjat fizetett

ki a MOHU. Maguk a fogyasztók pedig 40 milliárd forint

értékben választották a visszaváltási lehetőséget kínáló

boltokban a levásárolható utalványt.

Érdekes adalék, hogy a legnagyobb számban visszaváltott

termék egy fémdobozos ital volt, mégpedig egy

hazai gyártású sör fél literes kiszerelésben.


21

Professzionális társ

a párásít ás ban

Energiahatékony, higiénikus, könnyen integrálható

megoldásokat nyújtunk a párásítás, vízkezelés területén

is. A levegő minősége nem csupán technológiai

szempontok miatt fontos, hanem saját és munkatársaink

egészségmegőrzéséhez is nagyban hozzájárul

a megfelelő páratartalmú levegő biztosítása.

Ma már a termelési környezetben is fontos szempont,

hogy egy berendezés szinte észrevétlenül, csendesen és

megbízhatóan végezze a feladatát. A Finestfog légnedvesítési

és vízkezelési megoldásai tökéletesen megfelelnek

ezeknek az elvárásoknak. Nem igényelnek zajos ventilátorokat

vagy sűrített levegőt, ehelyett a szabadalmaztatott,

egyedi kialakítású nagynyomású fúvókák és az állandóan

magas víznyomás tökéletes összjátéka biztosítja automatikusan

a pontos párásítást szinte bármilyen helyiségméretben

és alkalmazásban.

A Finestfog energiatakarékos megoldás, 1 órás üzemben,

100 liter víz porlasztása mindössze 0,5 kW energiafelhasználást

igényel. A rendszereink PLC vezérléssel felszereltek,

az érintőpanel megjeleníti az összes működési paramétert.

A vezérlőegység többek között adatgyűjtővel, zónánkénti

üzemóra-számlálóval, trendelemzéssel és számos

kiegészítő funkcióval rendelkezik.

A Finestfog több nemzetközileg elismert higiéniai tanúsítvánnyal

rendelkezik, hiszen kiemelten fontos a higiéniai

biztonság. A légkezelés során felhasznált víz a beépített

UV sugárzó segítségével szinte teljes mértékben csíra és

baktériummentes, valamint az ioncserélő és fordított ozmózis

rendszernek köszönhetően – mely villamosenergia

felhasználás nélkül állítja elő a lágy vizet – mentessé válik

a különböző szennyeződésektől.

Az ipari célú felhasználás mellett a porlasztófejek diszkrét,

esztétikus kialakításának köszönhetően irodai környezetben,

kulturális központokban, múzeumokban és egyéb

intézményekben is alkalmazhatóak.

A rendszer moduláris kialakításának köszönhetően

könnyen és költséghatékonyan bővíthető, nyomdagépek

számára technológiai vizet is biztosít. Energiahatékonyan

támogatja a hűtési rendszereket, önmagában képes 2-5

C fok csökkenést elérni az adiabatikus technológiával,

megköti a lebegő porszemcséket, csökkenti az elektrosztatikus

kisülés kockázatát, elősegíti a fa-, papíriparban az

alapanyagok megfelelő szerkezeti állapotának fenntartását,

technológiai felhasználásuk javítását, biztosítja

az emberi szervezet számára megfelelő páratartalmú

levegőminőséget.

További hasznos információkat

és érdekes videókat az alábbi

linken talál.

Amennyiben egy kiváló és megbízható párásító rendszerre

van szüksége, és szeretne többet megtudni a

technológiáról, keressen minket!

Nyomda-Technika Kft. – az Ön Finestfog partnere

Megbízható partner a kiszámítható jövőért.

Bombicz György +36 30 632 2955

info@nyt.hu | www.nyt.hu


23

Innovatív hullámkarton

dobozgyártás az EMP

megoldásaival

A hullámkarton csomagolás piaca folyamatos fejlődésen

megy keresztül, amely egyre korszerűbb,

gyorsabb és hatékonyabb gyártási technológiákat

követel, különösen a sok, kispéldányszámú és különböző

FEFCO és egyéb típusú dobozok gyártásához.

Az EMP hullámkarton dobozgyártó gépek innovatív

megoldásai kifejezetten a csomagolási ipar igényeire

szabva készülnek, biztosítva a rugalmasságot és a

kiemelkedő teljesítményt.

EMBOXMAKER: A DOBOZGYÁRTÁS ÚJ SZINTJE

Az EMP fő termékvonala az EMBOXmaker hullámkarton

dobozgyártó gépcsalád, amelyet különböző igényekre

szabva fejlesztettek ki. A BASIC, MULTI, PRO/PRO+

és ULTRA modellek a belépő szintű megoldásoktól a

teljesen automatizált, Ipar 4.0 kompatibilis rendszerekig

terjednek.

BASIC: Belépő szintű gép, manuálisan beállítható

bígelő tárcsákkal és réselő késekkel. Opcionális kiegészítők

nélkül.

MULTI: Közepes kategóriájú, magas rugalmasságú

modell, amely egyetlen ívből párhuzamosan tud dobozokat

vágni.

PRO: Automata beállítású réselő kések, vezetősínek és

bígelő tárcsák. Integrált ragasztófül vágással.

PRO+: A PRO modell kiegészítve ragasztófelhordó és

flexó nyomtató modullal.

ULTRA: A legmodernebb, teljesen automatizált modell,

amely megfelel az Ipar 4.0 követelményeinek. Szervomotoros

vezérléssel, automatikusan beállítható bígelő

tárcsákkal és réselő késekkel.

INNOVÁCIÓ ÉS MINŐSÉG

Az EMP hullámkarton dobozgyártó gépek magas minőséget

képviselnek és ár-érték arányuk kimagaslóan jó.

Ezek a magyar piacon is versenyképes berendezések

1600 mm, 2000 mm, valamint 2400 mm-es munkaszélességben

érhetők el. Az elektronikát és az elektromos

alkatrészeket a Lenze, a pneumatikát pedig az SMC

Japan biztosítja. A gépeken alkalmazott további figyelemre

méltó alkatrészmárkák közé tartozik a THK Japan,

mely a lineáris technológiáival, valamint az ITEM Germany,

amely a profiljaival emelkedik ki.

A gépek szervohajtással és szíjhajtással működnek,

minimalizálva a zajt és maximalizálva a pontosságot. Az

ULTRA modell a legmodernebb robotikus vezérléssel

rendelkezik, amely lehetővé teszi a gyártási folyamat

teljes automatizálását, csökkentve az átállási időket és

növelve a hatékonyságot.

RUGALMAS HULLÁMKARTON DOBOZGYÁRTÁS

Az EMP hullámkarton dobozgyártó gépek egyik legfontosabb

előnye a rugalmasság és a versenyképes ár.

A PRO+ és ULTRA modellek modulárisan bővíthetők,

így az üzemek az igényeiknek megfelelő konfigurációt

állíthatnak össze. Az automatikus beállítások gyorsítják a

termelést, miközben a gépek maximálisan precíz vágást

és bígelést biztosítanak.

Az EMP folyamatosan törekszik a csomagolási ipar

technológiai fejlődésének előmozdítására. Innovatív

gépeikkel és kiemelkedő minőségi szabványaikkal az ipar

meghatározó szereplőjévé váltak, biztosítva partnereik

számára a legmodernebb csomagolóanyag gyártási

megoldásokat. Magyarországon a Prosystem Hungary

Kft. biztosítja a gépekhez az ügyfélszolgálatot.

www.prosystem.hu


24

Mizsepack Kft.

– folyamatos fejlődés 1962 óta

A lajosmizsei Mizsepack Nyomdaipari Kft. története 1962-re nyúlik vissza, amikor is a Bács-Kiskun Megyei

Nyomdaipari Vállalat (Petőfi Nyomda Rt. jogelődje) telephelyet létesített az alföldi városban. Az azóta eltelt 63

évben folyamatos fejlődés jellemezte a céget, mára pedig egy közel 6 milliárdos árbevételű vállalkozássá nőtte

ki magát, mely három területen szolgálja ki vevőit: az öntapadó címke, a fólia címke és a konfekcionált műbél

piacán. A korábbi fő tulajdonos, Gór József 2018-as halála óta ketten vezetik a vállalkozást, Fuchs Lívia és Csuthi

Béla. Kettejükkel beszélgettem az idáig vezető útról és a jövőbeni tervekről.

Az eredetileg egyetemi jegyzetek nyomtatásával, klisékészítéssel,

majd később táblás társasjátékok gyártásával

foglalkozó nyomda 1985-ben kezdett műbélnyomtatásba.

Újkori történelme 1992-ben kezdődött, amikor

Gór József megvásárolta a Kft-t a Petőfi Nyomdától.

Ekkor indult a műbél raffolási tevékenység is. Két

évvel később új üzletágat vezetett be, az öntapadó

címkegyártást. 2001-ben pedig zöldmezős beruházás

keretében új telephelyre költöztette a nyomdát Lajosmizsén

belül. Még Gór József vezetése alatt ért el újabb

jelentős mérföldköveket a vállalkozás, műbél-krancolás,

fólia címke gyártás bevezetése, telephelybővítés,

áttérés a digitális nyomóforma készítésre, hogy csak a

legnagyobb lépéseket soroljam.

2004 óta a cég fejlődésében jelentős szerepe van Fuchs

Líviának és Csuthi Bélának is, akik 2018-ig Gór Józseffel

közösen, azóta pedig ketten felelnek a Mizsepack Kft.

jelenéért, jövőjéért.

A beszélgetés nyitányaként arra voltam kíváncsi, hogy

ők ketten, hogyan kerültek kapcsolatba a Mizsepack

Kft-vel, elsőként Fuchs Lívia, gazdasági igazgató-ügyvezető

válaszol:

A nyomdaiparról korábban a könyvnyomtatáson kívül

nem volt ismeretem. 2000-ben kerestek meg a Mizsepack

Kft.-től, mert elhunyt a korábbi könyvvizsgáló.

Szívesen elvállaltam a feladatot, így mint könyvvizsgáló

dolgoztam 2000-től a Mizsepack Kft.-nél. Gór József

2004 novemberében hívott fel, hogy van egy gazdasági

igazgatói ajánlata számomra. Három napot adott, hogy

eldöntsem, igen vagy nem. Igent mondtam, azóta itt

dolgozom.

Csuthi Béla kereskedelmi és termelési igazgató

– ügyvezető a nyomdaiparból érkezett a céghez.

Csuthi Béla: A Petőfi Nyomdában kezdtem a karrieremet

1989-ben és végigjártam már a ranglétrát, amikor

2003-ban megkeresett Gór úr és üzlettársa, hogy

csatlakozzam hozzájuk. Bár egy évbe telt, de megegyeztünk,

és Gór úrral is megbeszéltük, hogy milyen

stratégiát folytatunk a cég növekedésének eléréséhez.


25

14 évig Gór Józseffel, mint többségi tulajdonossal együtt

dolgoztak a vállalkozás sikeréért, aki az utolsó években

jobban előtérbe is engedte Önöket a döntéseknél.

Tekinthető ez az időszak generációváltásnak is? Voltak

súrlódások?

Csuthi Béla: Nincs titok. Mindennapos volt, és egyértelmű,

hogy generációs különbségekből adódóan. Volt

egy kedvenc mondása, jól van, gondolsz bármit, de én

vagyok a főnök, és ezzel el volt intézve.

De emellett rengeteget tanultunk tőle. Így utólag azt

látjuk, hogy mintha titkon már mind a kettőnket készített

volna föl arra, hogy hogyan is kell egy céget vezetni.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni, mire kell

igent, mire nemet mondani. Bár akkor ezt még nem így

láttuk.

Visszatekintve, van olyan téma, ami akkor le lett söpörve,

de később mégis megvalósult, és bebizonyosodott,

hogy van helye a cég életében?

Csuthi Béla: Van egy. 2012-ben, azt hiszem pont egy

Labelexpo-n együtt voltunk kint és nézegettük a HP

Indigo gépeket. Akkor még viszonylag keveset tudtunk

erről, de már mondogattam neki, hogy a digitális

irányba nekünk előbb vagy utóbb, de mindenképpen

el kell indulnunk. Akkor azt mondta, hogy ezzel nem

foglalkozunk.

Majd jött egy operátor kolléga, időpontot kért tőle,

bement hozzá és elmondta, hogy milyen nagy fejlődési

lehetőség van a digitális technológiában. Beszélgettek

vagy másfél órát, utána Gór úr behívott és elmondta,

hogy akkor megyünk a digitális technológia felé is.

A mai napig sikeresen használjuk ezt a technológiát.

Fuchs Lívia: Érdekes módon számtalanszor voltak vitáink

mindkét részről, de utána Gór úr öt perc múlva

is képes volt úgy bejönni az emberhez, mintha semmi

nem történt volna. Volt, amiről hagyta magát meggyőzni,

és volt, amiről nem, de mindig ez volt a vége,

hogy „ő a főnök, ő dönt”.

Amióta csak ketten vezetik a céget, mennyire engednek

beleszólást másnak a stratégiai kérdésekbe?

Fuchs Lívia: Minden szerdán tartunk egy vezetői vötleteiket,

elmondhatják a problémáikat. Ha bárkinek van

jó javaslata, és olyanok a pénzügyi lehetőségeink, akkor

elfogadjuk vagy akár később valósítjuk meg.

A Mizsepack fejlődése folyamatos, nyilvánvalóan keményen

meg kell dolgozni azért, hogy ez a változó gazdasági,

piaci környezetben is tartható legyen. Van-e olyan

tervük, ami akár új üzletág nyitását vagy komolyabb

irányváltást mutat?

Csuthi Béla: Amikor olyan emberekkel beszélgetek,

akik nem tudják pontosan, hogy a csomagolóipar mit

is jelent pontosan, és azt kérdezik, hogy „mivel is foglalkozol”,

akkor azt szoktam válaszolni, hogy nézd meg,

hogy mennyi dolgot gyűjtesz szelektíven egy hét alatt.

Na, azokat mi csináljuk. Szóval, ameddig a csomagolóipar,

fogalmazzunk úgy, hogy dübörög, addig óriás nagy

irányváltásban nem gondolkozunk. Inkább csak óvatosan

készítjük elő a terepet, hogy ha a csomagolóanyag

igény visszaesne, akkor is maradjon meg a forgalmunk,

bevételeink.


26

Három üzletágunk van jelenleg: öntapadó címke, fólia

címke és a konfekcionált műbél. Olyan még nem volt,

hogy ez a három egyszerre döccent volna meg. Mindig

vannak szezonalitások, amikor az egyik jobban megy,

akkor oda kell erőforrásokat allokálni. Ez számunkra

egyfajta kiegyenlítő hatást jelent, ami segít abban, hogy

tudjunk normálisan műszakot szervezni, gépparkot

felállítani és üzemeltetni a céget.

Nyilván, ha látjuk annak jelét, hogy például az új DRS

rendelet hatására az ásványvíz és üdítős palackok

forgalma csökkenne, akkor már most van egy olyan

terület, ami felé tudunk fordulni.

A flexo nyomtatás jövőjével kapcsolatban pozitív számokat

látni, globális felmérések is azt mutatják, hogy

növekvő szegmense a nyomdaiparnak.

Csuthi Béla: Nálunk úgy működik a rendszer, hogy

megtalálható a kis formátumú flexó, a digitális és a

nagy formátumú flexó technológia is. Házon belül

allokáljuk különböző helyekre a gyártást, attól függően,

hogyan a leggazdaságosabb számunkra. Az ügyfeleink

mindegyike elfogadta azt, hogy mi többféle technológiával

tudunk nekik szállítani, és ezzel élünk is.

Nem vagyunk bekorlátozva. Legutoljára egy nagy flexo

gépet vásároltunk, ami a keskenypályán nagynak számít.

Pontosan azért, mert még mindig sok olyan megrendelésünk

van, amihez ilyen méretű gépre szükség

van, amit még a digitális nem tud úgy kiszolgálni sem

árban, sem pedig hatékonyságban.

Van annak alapja, hogy a digitális technológia kiszoríthatja

a hagyományos flexót?

Csuthi Béla: Abszolút van. Jól lehet látni akár kiállításokon

járva is, hogy a digitálisé a jövő, ami akár rövid távon,

de középtávon jó eséllyel ki fogja szorítani a flexót.

A nyomat minőség már régóta nem kérdés a digitálisban,

inkább a gyártási hatékonyság, a sebesség, a

feldolgozás gyorsasága. Ezekben van némi hátrány,

de már most több olyan digitális gépgyártó van, akik

ebben úttörőként nagyon jó példát mutatnak. Ha ezek

a fejlődések tovább mennek és a gépek ára is konszolidálódik,

akkor mindenképpen van ráció, hogy nagyobb

mértékben átveszi a digitális technológia a flexo helyét.

Vannak, akik a nyomdaipar más területéről térnek át

a flexó nyomtatásra pont a benne rejlő üzleti potenciál

miatt.

Csuthi Béla: Igen nagyon sok olyan hagyományos,

akcidens nyomda van, akiknek köze nem volt korábban

a csomagolóiparhoz, de vagy bővítenek ez irányban,

vagy akár teljesen átálltak. Nagyon sokan ebben látták

a menekülőutat. Van köztük sikertörténet is bőven.


27

Azt tudjuk, hogy nekünk is, amikor új üzletág elindítása

szóba kerül, akkor számos fejlesztést megelőzi

próbanyomás, kísérletezés, tanulás, hogy megbizonyosodjunk,

mi a legjobb technológia arra a termékre. A

csomagolóipar területén még mi is a mai napig belefutunk

problémákba. Ez egy folyamatos tanulás.

A jövőbe tekintve mi a legfontosabb feladat?

Csuthi Béla: A pénzügyi stabilitás és eredményesség

szintjének fenntartása, valamint a termelőhely bővítés.

Kidolgoztunk egy fejlesztési tervet, ami segít minket

ennek megvalósításában és a feladatunk az lesz, hogy

ezt kivitelezzük.

Mik azok a kihívások, amik leginkább érintik a céget?

Fuchs Lívia: A munkaerő. Nincs megfelelő képzettségű

pályakezdő. Másrészt a környékünkön több nyomda

is található, illetve a Mercedes ideköltözésével eltűnt

a szabad munkaerő. A gazdasági helyzet meg olyan,

amilyen. A határidőre történő fizetés sem erőssége

még mindig sok vevőnek.

Csuthi Béla: Az euró árfolyam például kihívást jelent.

Hullámzó is, magas is. Már rég át kellett volna álljunk

euro elszámolásra, az országnak is sokkal nagyobb stabilitást

jelentene és egy nagy fejfájástól mentené meg

az összes gazdasági szereplőt.

Sajnos a mai napig jellemző a fizetési késedelem problémája.

Van háromszáz partnerünk, de még mindig van

rendszeresen 15-20 ügyfél, akiknél napi szinten kell

egyeztetni a tartozás rendezéséről.

Technológiai oldalról kihívást jelent a 3 üzletág folyamatos

fejlesztése. Sorra jönnek az új technológiák, és nem

elég megvenni, a piaccal is meg kell ismertetni. Azért

ma még ott vagyunk a szeren, például műbél nyomtatás

területén olyan technológiával rendelkezünk, amit

Európában is 2-3 nyomda tud csak.

Mire a legbüszkébbek a Mizsepacknál?

Fuchs Lívia: Stabil céget vettünk át Gór úrtól és ezt a

stabilitást sikerült is megőrizni, sőt azóta is fejlődik a

Kft. Büszkeséggel tölt el, hogy egy jó vállalatirányítási

rendszert vezettünk be és működtetünk, illetve a beszállítóink

számíthatnak a fizetési fegyelmünkre.

Csuthi Béla: Minden évben tartunk egy évzáró rendezvényt

a kollégákkal. Ott is elmondtam idén, hogy mindenki

legyen nagyon büszke magára, mert az elmúlt

három évben megdupláztuk az árbevételünket és már

100 helyi vagy környékbeli családnak biztosítunk stabil

munkahelyet és megélhetést.

Mizsepack Nyomdaipari Kft. Lajosmizse

Éves nettó árbevétel (2023.): 4,97 milliárd forint

Éves nettó export árbevétel: 380 millió forint

Statisztikai létszám: 106 fő

Fuchs Lívia gazdasági igazgató – ügyvezető

Csuthi Béla kereskedelmi és termelési igazgató – ügyv.

Három üzletág, 9 nyomógép, saját karbantartó csapat,

3 műszakos munkarend

www.mizsepack.hu


28 28

A java még hátra van!

Előfinanszírozási lehetőség kis költséggel

A csomagolásokra vonatkozó környezetvédelmi szempontú szabályozás, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról

szóló irányelv (PPWD) 1994-ben lépett hatályba. Az azóta eltelt három évtized alatt a direktíva többször

változott, szigorodott, és új, jellemzően felhasználásmérséklést célzó tartalmi elemekkel bővült. A csökkentésre

irányuló erőfeszítések ellenére az Unióban növekedett a csomagolási hulladék mennyisége, ami főként az online

vásárlások és a házhozszállítások elmúlt években bekövetkezett növekedésére, valamint az útközbeni

„on-the-go” fogyasztás fokozódására vezethető vissza.

Az Eurostat által közzétett legfrissebb adatok azt mutatják,

hogy az Unió tagországai 2022-ben 84 millió tonna

– a 2010. évi mennyiségnél 24%-kal több – csomagolási

hulladékot termeltek, ami azt is jelenti, hogy minden

európai lakosra átlagosan több mint 186 kg, azaz napi

0,5 kg jut, és ezek kb. 1/3-a a kommunális hulladékba

került.

A felmérések azt mutatják, hogy intézkedés hiányában

a csomagolási hulladék mennyisége 2030-ra további

19%-kal növekedhet. A csomagolás mennyisége az

elmúlt években gyorsabb ütemben nőtt, mint az EU

gazdasága és népessége és egyre nagyobb a szakadék

a hulladék mennyisége és az újrafeldolgozási arányok

között. Bár az újrafeldolgozási arányok 2010-hez képest

23%-kal nőttek az Unióban, ez nem volt elegendő ahhoz,

hogy sikerüljön lépést tartani a keletkező csomagolási

hulladék teljes mennyiségének növekedésével.

Az adatok szakadékot mutatnak a csomagolási hulladék

mennyiségének és az újrafeldolgozott csomagolási

hulladék mennyiségének a növekedése között.

Mindezen tények alapján döntött úgy az Európai Bizottság,

hogy a csomagolások környezetvédelmi szabályozását

nem egyszerűen csak frissíti, hanem hozzáilleszti

az európai zöld megállapodás céljaihoz és a körforgásos

gazdaságra vonatkozó cselekvési tervéhez. A jogszabály

a csomagolásról és a csomagolási hulladékról

szóló 1994. évi irányelv helyébe lép, és rendeleti formát

ölt (PPWR), ami azt is jelenti, hogy ezek a szabályok közvetlenül

alkalmazandók lesznek az összes tagállamban,

anélkül, hogy azokat át kellene ültetni a nemzeti jogba.

KONCEPCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS

A rendelet a körforgásos gazdaság megvalósítása szellemisége

keretében a megelőzésre és az újrahasznosításra

helyezi a hangsúlyt, azaz a csomagolás kibocsátás

visszaszorítása az elsődleges cél, a másodlagos pedig a

felhasznált alapanyagok minél hosszabb ideig tartó és

kiterjedtebb használatban tartása.

A rendelet a kibocsátáscsökkentést a csomagolószer-felhasználás

kvantitatív – százalékos mértékben

meghatározott – csökkentésével, a nélkülözhetőnek

ítélt csomagolási formák (és nem csomagolóanyagok)

betiltásával, a csomagolásméretek (belső űrméretek)

észszerűsítésével, továbbá az újrahasznosítási,

valamint újrahasználati rendszerek kiterjesztésével és

kötelezővé tételével kívánja elérni.

Az EU hulladékkal kapcsolatos

fontossági sorrendje (forrás: EU)

Megelőzés / a hulladékképződés elkerülése

Újrahasználat

Újrafeldolgozás

Hasznosítás

Ártalmatlanítás


29

Az anyagok körforgásban tartása érdekében – elsősorban

a műanyagokra vonatkozóan – kötelező másodnyersanyag-felhasználást

ír elő az EU tagországai

számára egységesen kötelező jogszabály.

CSOMAGOLÁSKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS

ELŐÍRÁSA

Minden tagállamra egységesen érvényesen kibocsátáscsökkentést

kell elérni, mégpedig a 2018. évben fogalomba

hozott csomagolásmennyiség – amely általánosan

elfogadott elv szerint megegyezik a hulladékká vált

volumennel – alapul vételével, mértéke pedig:

és italok egyszer használatos csomagolása; egyesével

csomagolt adagok egyszer használatos csomagolása,

amelyet a szálláshely-szolgáltatási és vendéglátási

ágazatban használnak fűszerekhez, befőttekhez,

szószokhoz, kávékrémesítőkhöz, cukorhoz és ételízesítőkhöz,

kivéve azt a csomagolást, amelyet elvitelre kész,

azonnali fogyasztásra szánt, további előkészítést nem

igénylő élelmiszerrel együtt biztosítanak kozmetikumokhoz,

higiéniai és testápolási termékekhez, amelyeket

folyékony termékek esetén 50 ml-nél, nem folyékony

termékek esetén pedig 100 grammnál kisebb adagnagyságú

csomagolásban bocsátanak rendelkezésre.

2030-ig 5%,

2035-ig 10% és

2040-ig 15%.

Ez a rendelkezés sajnálatosan a kevésbé fejlett gazdaságú

(ezáltal jellemzően a csomagolást alacsonyabb

volumenben kibocsátó) országok felzárkózását ellehetetleníti.

Nem mindegy ugyanis milyen szintről kell viszszalépni.

Az Eurostat 2022. évi hivatalos adatai szerint

például Írországban 234 kg/fő/év, Németországban 227

kg/fő/év, míg Horvátországban 82 kg/fő/év az egy főre

jutó éves csomagoláskibocsátás.

Problémásnak látszik a fűnyíróelv érvényesítése az innováció

szempontjából is. Ha azt a népszerűvé vált (bár

nem feltétlenül helyes) gyakorlatot vizsgáljuk, hogy a

műanyagot papírra váltjuk, úgy azt csak többlet anyagfelhasználással

tehetjük meg. Ugyanígy, ha műanyagfólia-társítást

egyanyagú változatra akarjuk cserélni,

akkor monoanyagból a kb. azonos zárótulajdonság

csak nagyobb anyagvastagsággal érhető el.

A kibocsátáscsökkentést ugyanakkor a csomagolószerek

újrahasználatának előtérbe helyezése elősegíti, de

erről később még lesz szó.

Ez a jogszabályi rendelkezés már bevezetése előtt több

helyen teret nyert, azonban a széles fogyasztói kör

számára tanulást igényel, hogy az (élelmiszer)veszteség

ne okozzon nagyobb környezeti terhet mint a kiváltott

csomagolás.

A CSOMAGOLÁS MINIMÁLISRA CSÖKKENTÉSE

A csomagolás tömegét és térfogatát a funkcionalitásának

biztosításához szükséges minimális mértékre kell

a tervezés során meghatározni, figyelembe véve azt,

hogy a csomagolás milyen anyagból készül.

Nem hozható forgalomba olyan csomagolás, amelynek

jellemzői kizárólag a termék érzékelt térfogatának növelését

célozzák, beleértve a kettős falakat, az álaljzatokat

és a felesleges rétegeket, kivéve, ha a csomagolás

kialakítása az uniós jogszabályok alapján oltalom alatt

álló földrajzi jelzések és eredetmegjelölések hatálya

alá tartozik. Üres térnek kell tekinteni a vágott papírral,

légpárnákkal, buborékfóliával, fagyapottal, polisztirollal,

polisztirol térkitöltő habbal vagy más töltőanyagokkal

kitöltött helyet. Az üres tér aránya a gyűjtő-, és szállítási,

továbbá az e-kereskedelmi csomagolások esetében

maximum 50% lehet.

BIZONYOS CSOMAGOLÁSFORMÁK BETILTÁSA

A még hatályos csomagolási irányelv értelmében csak

az a csomagolás (csomagolóanyag) hozható forgalomba,

amely a lényegi követelményeknek megfelel, ami

megfordítva azt is jelenti, hogy amely anyag az előírásokat

teljesíti, az a piacra is helyezhető. A tiltás ezért

nehéz szabályozási forma. A PPWR ezért a jogalkotók

által mellőzhetőnek ítélt csomagolásformákra ír elő

tiltást, ez várhatóan a következőkre terjed ki:

műanyag alapú multipack, promóciós csomagolások

(vásárlásfokozási cél esetén); egyszer használatos csomagolás

1,5 kg-ot meg nem haladó mennyiségű friss

gyümölcshöz és zöldséghez, kivéve, ha bizonyíthatóan

szükség van a vízveszteség, a feszesség elvesztése, a

mikrobiológiai veszélyek vagy a fizikai behatások elkerülésére;

a szálláshely-szolgáltatási és vendéglátási ágazat

helyszínein kitöltött és elfogyasztott élelmiszerek

A MŰANYAG CSOMAGOLÁS MINIMÁLIS

ÚJRAFELDOLGOZOTT ANYAGTARTALMA

Ez a rendelkezés váltotta és váltja ki a legtöbb ellenérzést,

ellenvéleményt, mégpedig az élelmiszerrel közvetlenül

érintkező műanyagok kötelező másodnyersanyag

tartalma miatt. 2030. január 1-jétől a csomagolás

műanyag részének fogyasztás utáni (PCR) műanyaghulladékból

hasznosított újrafeldolgozott tartalommal

kell rendelkeznie csomagolási egységenként legalább a

következő százalékos arányban:

a) 30% az érintkezésre érzékeny termékek fő összetevőként

polietilén-tereftalátból (PET) készült csomagolása

esetében;

b) 10% az érintkezésre érzékeny termékek PET-től eltérő

műanyagból készült csomagolása esetében, az egyszer

használatos műanyag italpalackok kivételével.


30

c) 30% az egyszer használatos műanyag italpalackok

esetében;

d) 35% az a), b) és c) pontban foglaltaktól eltérő

csomagolás esetében.

2040. január 1-jétől pedig még további szigorítások –

magasabb százalékos értékek – lépnek életbe

A fenti szabályok nem alkalmazandók a komposztálható

műanyag csomagolásra! A célértékek 2030-ra és

2040-re való meghatározásával elérendő innovációs

célokat kíván kitűzni a hulladékhasznosítók számára.

Jelenleg például nem, vagy csak korlátozottan érhető

el PCR (fogyasztótól visszagyűjtött) forrásból műanyag

hulladék. Ellentmondásosnak tűnik, hogy élelmiszerek

esetében a jogszabály hasznosított anyagtartalmat

kötelező érvénnyel ír elő, ugyanakkor a gyógyszerek és

gyógyászati készítmények mentesülnek a hatály alól.

ÚJRAHASZNOSÍTÁSI (ÚJRAFELDOLGOZHATÓ-

SÁGI) TELJESÍTMÉNYFOKOZATOK

A rendelet célul tűzi ki, hogy 2030-ig az uniós piacon

elérhető minden csomagolás gazdaságilag életképes

módon legyen újrafeldolgozható. A jogszabály szerint a

gyártóknak hasznosíthatóság szempontjából értékelniük

kell a csomagolásaikat és 2030-tól teljesítményfokozati

kategóriába kell azokat besorolni. Amennyiben

arra az eredményre jutnak, hogy a hasznosíthatóság a

70%-os arányt nem éri el, a csomagolás nem hozható

forgalomba. A csomagolások értékelésére vonatkozó

szabályok egyelőre nem ismertek.

Támpontot azért lehet nyerni a CSAOSZ gondozásában

magyar nyelven megjelent és a Szövetség honlapjáról

díjmentesen letölthető Csomagolástervezés

újrahasznosításra című kiadványból, amely ugyan a

teljesítményfokozati besorolásához segítséget nem

ad, ellenben a „közlekedési lámpa” (zöld-sárga-piros)

szerinti értékeléshez támpontot ad.

AGGODALOMRA OKOT ADÓ ANYAGOK

HASZNÁLATÁNAK KORLÁTOZÁSA

A csomagolást úgy kell előállítani, hogy a minimumra

csökkenjen az aggodalomra okot adó anyagok jelenléte

és koncentrációja bármilyen csomagolási összetevő

vagy csomagolóanyag alkotóelemei között.

A rendelet hatálybalépését követő 18 hónappal később

nem hozható forgalomba olyan élelmiszerrel érintkező

csomagolás, amely a meghatározott határértékeket elérő

vagy meghaladó koncentrációban per- és polifluorozott

alkil anyagokat (PFA-anyagokat) tartalmaz.

A csomagolásban vagy a csomagolás alkotóelemeiben

jelen lévő anyagokból származó ólom, kadmium,

higany és a hat vegyértékű króm (nehézfémek) koncentrációinak

összege megegyezik a jelenleg hatályos

irányelvben leírtakkal.

A nehézfémekkel kapcsolatban általánosan elmondható,

hogy a gyártás során szándékoltan már nem adnak

ilyen adalékot a csomagolóanyagokhoz, ugyanakkor

természetes anyagok (pl. fa) esetében határérték alatti

nehézfémtartalom előfordulhat.

ÚJRAHASZNÁLATI ÉS ÚJRATÖLTÉSI

CÉLÉRTÉKEK

Ez a rendelkezés – ahogy az előzőekben már írtuk – a kibocsátás

drasztikus csökkentését célozza. Az újrahasználható

csomagolószerek (a csomagolások teljességgel

nem lehetnek újrahasználhatók) épp a tervezett tartósságuk

miatt – az egyszer használatos megoldásokhoz

képest – magasabb anyagfelhasználással készülnek,

ugyanakkor az ismételt felhasználás következtében a

kibocsátás csökkenés minden újból alkalommal megvalósul.

A gazdasági szereplők által használt csomagolás

típusától függően különböző célértékek vonatkoznak

az alkoholtartalmú és az alkoholmentes italok csomagolására

(a borok, az ízesített borászati termékek,

a tej és más rendkívül romlandó italok kivételével), a

szállítási és fogyasztói csomagolásra (kivéve a veszélyes

áruk vagy a nagy méretű berendezések csomagolását

és az élelmiszerekkel közvetlenül érintkező rugalmas

csomagolást) és a gyűjtőcsomagolásra. A kartoncsomagolás

(ide értendő a hullámpapírlemez alapú megoldás

is) általánosan mentesül az említett követelmények

alól. A PPWR széles termékkört vont az újrahasználható,

vagy újratölthető csomagolásokat kötelezően

alkalmazók körébe Jelen ismereteink szerint néhány

területre vonatkozó kiterjesztés életszerűtlen, például

nehezen értelmezhető az egységrakomány-rögzítésben

használt nyújtható fóliák, illetve pántolószalagok

ismételt felhasználásra való alkalmassága. Az elvitelre

szánt ételeket és italokat kínáló vállalkozások számára

azt a kötelezettséget állapította meg a rendelet,

hogy ajánlják fel a vásárlóknak, hogy többletköltségek

nélkül saját tárolóedényeiket tölthessék meg a hideg

vagy meleg italokkal, illetve készételekkel. Ezenfelül az

elvitellel kapcsolatos tevékenységek keretében arra kell

törekedni, hogy 2030-ra a termékek 10%-át újrahasználatra

alkalmas csomagolási formákban kínálják.

KOMPOSZTÁLHATÓ CSOMAGOLÁS

A kávé- és teatasakoknak, illetve ilyen rendszerek

egyadagos egységeinek, továbbá a gyümölcsökre és

zöldségfélékre rögzített tapadócímkéknek, valamint

a nagyon könnyű műanyag hordtasakoknak biohulladék-kezelő

létesítményekben, iparilag ellenőrzött

körülmények között komposztálhatónak kell lenniük.

A jelen összeállítás hansúlyozottan a PPWR első bemutatását

és az érdekeltek előzetes tájékoztatását célozza

és a teljesség igénye nélkül lényegesebb újdonságokra

koncentrál.

Gönci Beáta, Nagy Miklós CSAOSZ


32

Dobozban formált

sikertörténet – az Sz. Variáns Kft.

Az Sz. Variáns Kft. egy színes csomagolópapírból készült díszdoboz sikerének köszönheti, hogy megszülethetett.

1992-ben, a debreceni karácsonyi vásárban az emberek beleszerettek a kis dobozba, és több ezer darab

elfogyott belőle. Ez megadta a lendületet, hogy két év múlva a Szakál testvérek, Irma és János, valamint János

felesége, Edit megalapítsák vállalkozásukat. A bérelt, 70 nm-es, lerobbant ipari konyhát, a rozsdás gépeket és a

szomszéd telefonját ma már csak kedves emlékként idézik fel, hiszen kitartásuknak, a csomagolás iránti töretlen

lelkesedésüknek, kreativitásuknak köszönhetően ma már piacvezetőnek számít az Sz. Variáns Kft.

„Igazából csak meg akartunk élni” – idézi fel a kezdeteket

Szakál János, a cég alapító ügyvezetője. A rendszerváltás

idején sokan azért kezdtek vállalkozni, hogy

kihasználják a privatizáció nyújtotta lehetőségeket.

Mások egyszerűen csak pénzt szerettek volna keresni,

anélkül, hogy valódi szakmai háttérrel rendelkeztek

volna. Mi is ebbe a körbe tartoztunk: belevágtunk valamibe,

ami érdekes volt és fantáziát láttunk benne.

A piac végül azoknak kedvezett, akik kitartóan keresték

a helyüket. Öt éven keresztül sötét szobában bóklásztunk,

de ez az időszak előnyünkre vált, mert olyan

összetett, nehezen kivitelezhető feladatokat kaptunk,

amelyeket mások elkerültek. A nyomdaiparban akkor

sokan az egyszerűbb, könnyebb pénzkereseti lehetőséget

választották: gépet vettek, szórólapokat nyomtattak,

majd a bevételből még nagyobb gépeket vásároltak,

és még több szórólapot nyomtattak. A magasabb

hozzáadott értékű, összetettebb munkákat viszont nem

vállalták el – nekünk azonban nem volt pénzünk nyomdagépre,

így felvállaltuk ezeket a munkákat. Nagyon fiatalok

voltunk, hogy elhiggyük, lehet ezzel pénzt keresni.

Tulajdonképpen ez volt a szerencsénk, még, ha akkor

nem is annak éltük meg, mert ezeknek a feladatoknak

köszönhetően megtanultuk a szakmát.

Tíz évvel később, amikor egyre nagyobb lett a tülekedés

a nyomdaiparon belül és kiéleződött a verseny, mi

már előnyben voltunk. A csomagoláshoz még kevesen

értettek, mondhatom azt, hogy szinte senki. Mi viszont

addigra komoly tapasztalatot szereztünk.


33

A 2000-es években a könnyűipar fokozatosan új erőre

kapott, az emberek ismét felfedezték a kézműves

termékeket, ezzel pedig a minőségi csomagolás iránti

kereslet is megnőtt. Mi ekkorra már minden szükséges

eszközzel és tudással rendelkeztünk ahhoz, hogy ezt

az igényt kiszolgáljuk. Az elmúlt harminc évben pedig

egyértelműen bebizonyosodott, hogy a Sz. Variáns Kft.

valódi sikertörténetet írt a szakmában.

Milyen csomagolási megoldásokra volt szükség

a kezdeti időszakban?

Érdekes, hogy az induláskor a bevételi arányokat nézve

a forgalmunk kétharmada marketingcélú termékekből

származott – főként csomagolásból. A fő feladatunk

promóciós ajándékok, például tollak, nyakkendők vagy

mandzsettagombok csomagolása volt, mert akkoriban

erre volt a legnagyobb igény. Az utóbbi években azonban

a reklámajándékok piaca jelentősen visszaesett, és a már

nem foglalkozunk ezek csomagolásával. Ezzel párhuzamosan

a megrendelői oldal is átalakult: egyre inkább az

ipari szektor kezdett el minket megismerni. A gyártóipar

részben visszatelepült Magyarországra, és ennek köszönhetően

mára az elektronikai ipartól kezdve a porcelániparon

át az édességiparig szinte minden szegmens beszállítóivá

váltunk. Az elmúlt 30 évben az ipar jelentősen

megerősödött, és ezzel párhuzamosan a mi szerepünk is

egyre meghatározóbb lett a csomagolóiparban.

Milyen területről érkeznek az ügyfeleik?

Az itthon gyártott és felfedezett termékek piaca folyamatosan

bővül, egyre több cég nyitja meg kapuit.

A startupok is aktívan hozzájárulnak ehhez a növekedéshez,

hiszen számos új márkát hoznak létre – legyen

szó egyedi kávézóról, amelyhez papírtáskákra van szükség,

vagy egy Magyarországon gyártott, exportképes

logikai játékról, amelynek a csomagolását is helyben

kell megoldani.

Emellett az elektronikai szektorban is hatalmas az igény

a csomagolásra: rengeteg vállalattal dolgozunk együtt

úgy, hogy megkapják magát a gyártási megbízást, de

azzal, hogy a csomagolást is intézzék ők, mi pedig megoldjuk

számukra ezt a feladatot.

Formatervezést, grafikai előkészítést is vállalnak.

Milyen arányban veszik igénybe ezt a szolgáltatásukat

az ügyfeleik?

Érdekes látni, hogy a multinacionális vállalatok esetében

a marketingosztály határozza meg az irányokat és

tervezteti meg a csomagolást, ahol nekünk elsősorban

a szakmai kivitelezhetőség a feladatunk. Ezzel szemben

a magyar KKV-k esetében gyakran magát a kreatív

tervezést is ránk bízzák. Különösen igaz ez a beauty-,

borászati- vagy csokoládéipari termékekre, ahol nemcsak

a gyártásban, hanem az ötletelésben és a kreatív

folyamatokban is aktívan részt veszünk, hogy a termék

csomagolása a lehető legjobban illeszkedjen a márkához

és a piaci igényekhez.


34

Nagyon sok lehetőség rejlik a csomagolási megoldásokban,

szoktak irányt mutatni, javaslatot tenni a

megrendelők felé?

Ez szinte mindig így van: a vevőket legtöbbször terelgetni

kell. Tapasztalataink szerint csupán az esetek 10%-

ában érkezik valaki határozott elképzeléssel, a többi

esetben szükség van útmutatásra. Amikor ránézünk egy

termékre, nagyjából látjuk annak piaci értékét, és soha

nem az a célunk, hogy olyan csomagolást adjunk el

neki, aminek a költsége túlszárnyalja azt. Hosszú távon

ez nem fenntartható. Ne akarjon többet, mint, amit az

a termék mutat magáról, ne akarjon drágább csomagolást,

mint amit az a termék elbírhat. Van, amikor valaki

elkezd kreatívkodni, de mi tudjuk, hogy hol van a határ,

és segítünk abban, hogy a csomagolás ne csak esztétikus,

hanem gazdaságilag is ésszerű legyen.

Van-e olyan gép az Sz. Variánsnál, amiről úgy gondolja,

érdemes kiemelni?

Rendelkezünk egy lézervágó géppel, nyilván van

Magyarországon több lézervágó gép is, de nekünk

van, amelyik ipari méretekben és mennyiségben képes

papíron lézervágásokat előállítani. Emellett van egy felületnemesítő

gépünk is, amely 3D UV-lakkozást és 3D

aranyozást tud felvinni a felületekre. Ebből már több

is elérhető az országban, de a piac még messze nem

telített velük. Most áprilisban egy új gépet is beüzemelünk,

amely forradalmasítja a stancolási technológiát.

Ahogy az igényes csomagolások egyre nagyobb szerepet

kapnak, úgy nemcsak az alapanyagokban, hanem a

kivitelezésben is új megoldásokra van szükség.

A legújabb gépünk éppen ezt a fejlődést támogatja: a

hagyományos biegelést váltja ki, és nem hajtóbieget

hoz létre, hanem sorozatgyártásban kimarja a kartont.

Ezáltal rendkívül szögletes dobozokat tudunk előállítani,

valamint olyan nagyon kis kiterjesztésű gerincű dobozokat

is, amelyek korábban szinte kivitelezhetetlenek

voltak. Akkor igazán jó egy csomagolás szerintem, ha

minél több érzékszervre hat. A különböző felületnemesítési

technikákat és eltérő struktúrájú alapanyagokat

szoktam javasolni a partnereinknek, mert már a tapintással

is bevonhatjuk a vásárlót az élménybe. A látvány

önmagában is fontos, de ha például egy élelmiszeripari

termékről van szó, amelyet később meg is kóstolnak,

akkor a visszakóstolás élménye is hozzájárul a sikerhez

– hiszen, ha az élmény kellemes, a vásárló újra meg

akarja venni a terméket.

A tudatalattira is hatással lehetünk a csomagolással,

sőt, ha még egy hangélményt is hozzáadunk, – például

egy jellegzetes kattanást a doboz kinyitásakor – az

garantáltan emlékezetessé teszi a terméket.


35

Mennyire trendkövető akár a csomagolóipar,

akár a megrendelőik? Van lemaradásunk?

Nem vagyunk lemaradva, figyeljük a trendeket. A trendeken

belül vannak elmaradásaink, de ez az iparunk

gyengeségére utal. Ha a gazdaság az elkövetkező 5–10

évben dinamikusan növekszik, akkor biztosan fordulat

következik be. Egyre több márka kezdi felismerni, hogy

a csomagolás nem csupán egy szükséges kiegészítő,

hanem a brandépítés szerves része.

Ma már egy pékség, egy fánkozó, egy borászat vagy

bármilyen vállalkozás számára fontos, hogy saját csomagolóeszközt

használjon, amely erősíti az arculatát és

értéket közvetít a vásárló felé. Míg a kilencvenes években

elegendő volt, ha egy cégnek volt névjegykártyája

vagy egy dossziéja az árajánlatokhoz, ma már a termék

csomagolása az, ami igazán számít.

Sokan még mindig ódzkodnak attól, hogy a csomagolásra

befektetésként tekintsenek, pedig ezt a szemléletet

kellene megváltoztatni. Mindig azt mondom: ha

bemegyünk egy könyvesboltba és veszünk egy 6 ezer

forintos könyvet, megkérdezik, hogy kérünk-e egy 100

forintos táskát. És ha kérünk, ki is fizetjük gondolkodás

nélkül. Ezt a gondolkodásmódot kellene szélesebb

körben meghonosítani – hogy a csomagolás értéket

képvisel, és igenis megéri rá áldozni. Ha egy vállalkozás

ezt felismeri és mer lépni ebbe az irányba, onnantól

kezdve nincs több kérdés.

Azok a cégek, amelyek tudatosan odafigyelnek a csomagolás

minőségére teljesen más ligában játszanak a

versenytársaikhoz képest. Akik hajlandók használni csomagolási

eszközöket és megfelelő minőségű csomagolásra

áldoznak, háromszoros mennyiséget vásárolnak

csomagolásból, mert jobban fogy a termékük.

A nyomdaipar nem teljesít rosszul, de sokan gondolják

úgy, hogy a csomagolóiparban sokkal nagyobb potenciál

van, érdemes lenne váltani. A papírgyárak esetében

is jól megfigyelhető, hogy a kartongyártást erősítik erre

reagálva. Óva intek mindenkit ettől általában, és nem

azért mert el akarom irigyelni vagy nem akarom, hogy

megérkezzen a piacra. Véleményem szerint üvegplafonnál

van a csomagolóipar is. Tíz éve még be lehetett

jönni új szereplőként, ma már nagyon nagy bukásokat

látunk. Főleg, akik nyomdaiparon belül próbáltak

átjönni. Egyetlen közös nevező van, a nyomdagép, azon

kívül semmi. A klasszikus nyomdaipari terméken belül

is pont olyan újdonságok lehetnek a piacon, amit észre

kell venniük azoknak, akik ezzel foglalkoznak, mint a

csomagolóeszközön belül. Azt kell tudnia, aki be akar

lépni erre a piacra, hogy mivel tud ő többet, jobbat,

mint a már bent lévők. Most kitanulni a szakmát már

nincs idő.

A hazai piacon jól cseng az Sz. Variáns neve, mi a helyzet

export területén? Van exportunk, kicsit pozitívban

is vagyunk az importunkhoz képest. Így éppen nem vagyunk

kitéve az árfolyam ingadozásnak. Az árbevételünk

maximum 20%-áig szoktunk eljutni exportban, igazán

az lenne jó, ha ez 40% lenne, a terv az, hogy öt év múlva

szeretnénk ezt a szintet elérni.

Sz. Variáns Kft. Budapest / Debrecen

Éves nettó árbevétel (2024.): 1,8 milliárd forint

Éves nettó export árbevétel: 155 millió forint

Statisztikai létszám: 72 fő

Szakál Irma – ügyvezető

Szakál János – tulajdonos-ügyvezető

Három üzletág, több mint 30 gép, saját karbantartó

csapat, 2 műszakos munkarend

www.szvarians.hu


36

Mibe csomagol a jövő

élelmiszeripara?

Erre a kérdésre még akkor sem lenne egyszerű választ adni, ha a folyamatosan szigorodó jogszabályi követelmények,

valamint a fenntarthatósági elvárások nem helyeznének egyre nagyobb nyomást az iparra. Vörös

Attilával a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezetőjével tettünk egy kísérletet, hogy mégiscsak

választ találjunk arra, hogyan tarthat lépést a csomagolás a folyamatosan változó elvárásokkal.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG

Az iparágban a csomagolás elsődleges szerepe az

élelmiszerek védelme. Az élelmiszer-előállítás rengeteg

energiát és természeti erőforrást igényel, így kulcsfontosságú,

hogy a termékek a gyártástól a fogyasztóig

tartó út során ne vesszenek kárba. Ez a védelmi

funkció a jövőben sem fog eltűnni. Ennek megfelelően a

csomagolással kapcsolatos fenntarthatósági stratégiák

célja nem a csomagolás teljes kiiktatása, hanem annak

mennyiségének és környezeti lábnyomának csökkentése,

valamint maximális körforgásban tartása.

FENNTARTHATÓSÁGI KÉRDÉSEK EDDIG

Már a 2015-ös Párizsi Megállapodás lefektette az ún.

fenntartható fejlődési célokat (SDK-k), melyek megvalósításának

céldátumaként 2030-at jelölték meg. 2020-

ban bemutatott Farm 2 Fork (Szántóföldtől az asztalig)

stratégia is ezen elvek mentén született. A célkeresztbe

a közvélemény nyomására nagyon gyorsan a műanyag

és a csomagolások kerültek. A fő törekvés az volt, hogy

csökkentsük a műanyag-felhasználást és elősegítsük az

újrahasznosítást, ez a mono anyaghasználat irányába

vitte a gyártókat.

Az élelmiszeripar és csomagolóanyag-gyártók az elmúlt

években már megtették a lehető legtöbb lépést a csomagolóanyagok

optimalizálása terén. A PET-palackok

esetében például a falvastagság csökkentése volt az

egyik legfontosabb intézkedés, de ezen a téren a gyártók

már elérték a technológiai határt. Ugyanez igaz a palackokat

körülvevő címkékre is: nincs további tér a csökkentésre

anélkül, hogy az a funkció rovására menne.

FENNTARTHATÓSÁGI KÉRDÉSEK A JÖVŐBEN

Sorra jelennek meg az új szabályozások, melyek uniós

szinten szabják meg a fenntarthatósági irányokat. Azt

láthatjuk, hogy az élelmiszeripar teljesítményével arányosan

nő a felhasznált csomagolószer mennyisége. Az

uniós szabályozás célja viszont egyértelműen az, hogy

az élelmiszeripar növekvő kibocsátásával ne nőjön a

csomagolóanyag-felhasználás. A szándék egyértelmű, de

nagyon sok kérdés, bizonytalanság van még a megvalósításával

kapcsolatosan.

Az egy sokkal egyszerűbb feladat volt, hogy megfeleljünk

a korábbi elvárásnak, csökkentsük a műanyag-felhasználást,

legyen közel teljesen újrahasznosítható a

csomagolás is akár.


37

A most előttünk álló feladat sokkal nagyobb kihívást

jelent. A fenntarthatósági elvárások egyre összetettebbek:

nemcsak az újrahasznosíthatóság számít, hanem

az is, hogy honnan származik az adott csomagolóanyag,

és milyen az ökológiai lábnyoma. Az új szabályozások

például kötelező újrahasznosított műanyagtartalmat

írnak elő egyes csomagolóanyagokban, ami technológiai

szempontból is komoly kihívás.

Az élelmiszer-csomagolások esetében szigorúbb követelmények

érvényesek, mint más iparágakban – például

az elektronikai termékek csomagolásánál. Az élelmiszerrel

érintkező anyagoknál nemcsak az újrahasznosítás

kérdése merül fel, hanem az is, hogy a csomagolóanyagok

minden biztonsági és higiéniai előírásnak megfeleljenek.

Jelenleg technológiailag nem minden esetben

tartunk ott, hogy ezek a feltételek teljes mértékben

teljesíthetők legyenek ipari méretekben. A legnagyobb

kérdés az, hogy ezek az új elvárások milyen áron és

milyen határidővel teljesíthetők. A gyártók számára a

legnagyobb kihívás az lesz, hogy az új követelményeknek

való megfelelés mellett továbbra is fenntartható

és versenyképes áron tudjanak csomagolóanyagokat

használni.

Jelenleg ott tartunk, hogy a csomagolás a fenntarthatóság

első kézzel fogható eleme, amibe bele lehet

kapaszkodni. Ugyanakkor, ha egy élelmiszer teljes ökológiai

lábnyomát vizsgáljuk, a csomagolás aránya ebben

elenyésző. Ha beragadunk ebbe, hogy a csomagolóanyagokon

kell megváltani a fenntarthatóságot, akkor

vakvágányra állunk. Nem ez fogja önmagában megoldani

a fenntarthatósági problémákat, de ettől függetlenül

persze, foglalkozni kell vele.

Az újratölthetőség és az újrahasználat kérdésköre is

fontos. A fenntarthatóbb csomagolási rendszerek kialakítása

közös feladat, amelyben a kiskereskedelemnek, a

feldolgozóiparnak, a csomagolóanyag-gyártóknak és a

tervezőiparnak is együtt kell működnie.

A jogalkotás által meghatározott célok eléréséhez gyakorlati

megoldásokra van szükség, amelyek figyelembe

veszik a jelenlegi technológiai és logisztikai realitásokat.

Egy másik releváns kérdés az élelmiszerhigiéniai

kockázatok kezelése például az újratölthető csomagolások

esetében. Például, ha a fogyasztó saját tárolóedényét

viszi a csemegepulthoz, az élelmiszerbiztonsági

előírások szigorú betartása elengedhetetlen. Hasonló

kihívás merül fel az újratölthető italcsomagolásoknál is:

biztosítani kell, hogy az edény megfelelően fertőtlenített

legyen, mielőtt újra megtöltik. Gyakran tapasztalható,

hogy a jogalkotói oldal technikai kérdésként kezeli

ezeket a problémákat, amelyeket „meg kell oldani”. Bizonyos

szempontból ez igaz is, azonban fontos, hogy az

elvárások összhangban legyenek a jelenlegi technológiai

lehetőségekkel. Az újratöltési rendszerek és a visszagyűjtési

logisztika kialakítása összetett feladat, amely

nem kizárólag az élelmiszergyártók, hanem az egész

értéklánc számára kihívást jelent.


38

A csomagolás minimalizálása hosszú távon fontos cél,

de a piac még nem áll készen az átállásra. Jelenleg a

csomagolás nemcsak védelmi funkciót lát el, hanem a

termék piaci sikerében is kulcsszerepet játszik, hiszen a

fogyasztók gyakran vizuális ingerek alapján döntenek.

A marketingesek ezért ragaszkodnak az extra csomagolási

elemekhez, amelyek megkülönböztetik a terméket

a versenytársaktól. Bár a fogyasztók fenntarthatóság

iránti érzékenysége növekszik, aki túl gyorsan csökkenti

a csomagolás mennyiségét, az üzletileg hátrányba

kerülhet. A sikeres átállás egy folyamatos, fokozatos

folyamat, amelyben a gyártóknak és a csomagolóanyag-beszállítóknak

együtt kell megtalálniuk az optimális

egyensúlyt.

Az iparágban ritkán vezet jó eredményre a fekete-fehér

gondolkodás, így a „minden digitális rossz” megközelítés

sem célravezető. Ugyanakkor fontos szem előtt

tartani, hogy nem mindig áll rendelkezésre telefon vagy

mobilinternet, például amikor egy tóparti kempingezés

során épp a konzervek felhasználásához lenne szükség

a legfontosabb információkra. Ezeknek az alapvető adatoknak

offline módon is elérhetőnek kell lenniük.

Az élelmiszeriparban egyre inkább előtérbe kerül a

fenntarthatóság, és ezzel párhuzamosan felmerül a

csomagolóanyag-gyártók felelőssége is. Például a nyomon

követhetőség terén egyre nagyobb igény mutatkozik

az olyan információk megjelenítésére, mint egy

adott halászati termék eredete: melyik hajóról, melyik

tengerről, milyen körülmények között került a piacra.

Ez kiterjedhet az ellátási lánc további szakaszaira is,

például az adott feldolgozóüzem energiahasználatára

vagy logisztikai adataira.

A csomagolóipar egyik nagy kihívása, hogy ezek az

információk miként jelenjenek meg a terméken. A

hagyományos címkézési megoldások helyett a digitális

technológiák, például QR-kódok vagy más intelligens

címkézési módszerek jelenthetik a jövőt. Ezek nemcsak

az információs túlterheltséget kezelhetik hatékonyan,

hanem a fenntarthatósági követelmények teljesítésében

is szerepet játszhatnak. A szabályozási környezet folyamatosan

változik, és a jogszabályi elvárások gyakran

előrébb járnak, mint az iparági fejlesztések. Az élelmiszeripari

szereplők számára egyre sürgetőbbé válik az

ESG-szempontok figyelembevétele, beleértve a Scope 3

kibocsátások pontos számszerűsítését.


39

Ennek kapcsán a csomagolóanyag-gyártóknak is szerepük

lesz abban, hogy adatokat szolgáltassanak a teljes

ellátási lánc fenntarthatósági teljesítményének igazolására.

A magyar valóság sajátos kihívásokat is tartogat. Az új

kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) bevezetésével

kapcsolatban számos kérdés merül fel, például az

ipari és lakossági csomagolóanyagok díjának egységes

kezelése, valamint az egyes anyagtípusok újrahasznosíthatóságának

valódi költsége. Az EPR jelenlegi rendszere

nem feltétlenül ösztönöz a kívánt irányba, és kérdéses,

hogy mennyire szolgálja a fenntarthatóbb csomagolási

megoldások elterjedését.

Összességében a csomagolóiparnak és az élelmiszeriparnak

szoros együttműködésben kell keresnie a

legjobb megoldásokat, amelyek nemcsak a fenntarthatósági

elvárásoknak felelnek meg, hanem a fogyasztói

igényeket is hatékonyan szolgálják.

A JOGSZABÁLYOK SZORÍTÁSÁBAN

Az egyre szigorodó unós és hazai szabályozások egyre

szélesebb spektrumú elvárásokat állítanak a csomagolóanyagokkal

szemben. Egyik kulcsterület a papír

származása – az erdőirtásmentes beszerzés kiemelt

figyelmet kap, ami útóbb komoly árképzési kihívásokat

eredményezhet. Ugyanígy a műanyagokra vonatkozó

előírások is süzorodnak: meghatározott arányban kell

újrahasznosított anyagot tartalmazniuk, ami egyelőre

még technológiai korlátokba ütközik.

A FOGYASZTÓI ELVÁRÁSOK NÖVEKEDÉSE

A fenntarthatóság mellett a fogyasztói elvárások is

alakítják a csomagolási trendeket. A termékinformációknak

átláthatóbbnak kell lenniük, és egyre nő a digitális

megoldások iránti igény, mint például QR-kódokkal

ellátott csomagolás, amely részletesebb tájékoztatást ad

a termék származásáról és fenntarthatósági vonatkozásairól.

HOGYAN TOVÁBB?

A csomagolásipar és a nyomdaipar az élelmiszeripar

igényeire reagálva folyamatosan kényszerül innovációra.

Az anyagok kiválasztásában a funkcionalitás és a

fenntarthatóság egyensúlyát kell megtalálni, miközben

az árképzési szempontok is kulcsszerepet játszanak. Az

biztos, hogy a jövő csomagolásának kevesebb anyagfelhasználással

kell biztosítania ugyanazokat a funkcionális

és jogszabályi elvárásokat – és ennek elérése lesz az ipar

egyik legnagyobb kihívása a következő években.


40

Hogyan különböztetjük meg

egy termékcsalád tagjait?

A termékcsalád bővítése gyakori stratégia a csomagolt áruk piacán. Az ilyen termékbevezetések

költségesek és kockázatosak, mivel az újdonságok 40%-a egy éven belül eltűnik a piacról. Ezért fontos

egyértelműen jelezni a vásárlóknak, miben különbözik egy új változat a meglévőktől. A Dél-Ausztrál

Ehrenberg-Bass Institute for Marketing Science kutatása azt vizsgálja, mennyire hatékonyak a színek és

képek a termékválaszték jelzésére.

Az Egyesült Államokban végzett elemzésük szerint a

marketingszakemberek az esetek 84%-ában közös

színeket alkalmaznak a változatok jelölésére, de a

fogyasztók ezt csak 56%-ban érzékelik így. Ráadásul a

választott és az elvárt színek csak az esetek 16%-ában

egyeznek. Ezzel szemben a képek 39%-ban pontosan

utalnak a terméktípusokra, így hatékonyabb jelzésként

szolgálnak.

Nem elég a saját márkára figyelni, de a konkurens

cégek termékeit is vizsgálni kell a csomagolás tervezésekor,

egy márkának egyszerre kell igazodnia az iparági

szokásokhoz és ki kell tűnnie a versenytársak közül.

Példák azt mutatják, hogy a márkák gyakran követik a

piac trendjeit – például a Coca-Cola és a Pepsi egyaránt

zöld dobozt használt steviás üdítőikhez.

Csak az Egyesült Államokban évente 30 ezer új fogyasztói

csomagolt árut dobnak piacra. Az egyik leggyakoribb

típusa az új termékeknek a termékvonal bővítésből

ered, amikor például új ízt vagy illatot vezetnek be.

A vásárlók döntéseiket gyakran nagyon rövid idő alatt

hozzák meg. Egy termék csomagolását mindössze

néhány másodpercig (jellemzően 5 mp) nézik meg a

boltban vagy éppen az interneten, és egy teljes termékkategória

kínálatát is mindössze két másodperc alatt

pásztázzák végig. Emiatt rendkívül fontos, hogy a csomagolás

azonnal felkeltse a figyelmet, különösen igaz

ez egy új termék bevezetésekor. Egy jól megválasztott

szín segíthet kitűnni.


41

A csomagolás színének jelentős szerepe van a vásárlói

döntésekben. Kutatások igazolják, hogy a színek befolyásolhatják

a fogyasztók viselkedését és véleményét a

termékről. A megfelelő színválasztás nemcsak figyelemfelkeltő,

hanem információt is hordozhat, segítve a

vásárlókat az eligazodásban.

A színekhez kötődő jelentések megértéséhez a memória

asszociatív hálózatelméletet kell alapul vennünk.

Eszerint az emberi memória összekapcsolt információs

csomópontokból áll, és ezek között kapcsolatok

épülnek ki. Például egy adott színhez számos asszociáció

kapcsolódhat, amelyek segítenek a fogyasztóknak

gyorsan felismerni és azonosítani egy terméket. Egy jól

megválasztott szín tehát segíthet a vásárlóknak abban,

hogy könnyebben tájékozódjanak a boltok polcain.

Korábbi kutatások már vizsgálták, hogy a színek hogyan

segíthetnek a márkák azonosításában (például a sárga

szín a Pedigree kutyaeledelnél), vagy hogyan utalhatnak

különböző termékjellemzőkre, például az árra vagy a

fenntarthatóságra. A szín azonban nemcsak a márka

vagy a termék tulajdonságainak kommunikálására

alkalmas, hanem arra is, hogy megkülönböztesse az

adott termék különböző változatait. Például a citromos

ízű termékek gyakran sárga színnel jelennek meg.

Amikor egy márka egy adott színt választ egy termékváltozat

jelzésére, fontos, hogy tisztában legyen azzal,

milyen jelentést szeretne közvetíteni, és hogy ez a

jelentés egyértelmű legyen a fogyasztók számára is. Ha

a színek jól illeszkednek a vásárlók elvárásaihoz, akkor

könnyebbé válik a termék azonosítása és kiválasztása,

ami előnyösebb a márka számára is.

A kutatás eredményei szerint a márkák által választott

színek többsége természetes kapcsolatban áll az

adott termékkel – például a piros az eperhez, a sárga a

napsütéshez vagy a nyárhoz köthető. Ez a megállapítás

alátámasztja azt az elméletet, miszerint az emberek

jobban emlékeznek azokra az információkra, amelyek

logikusan illeszkednek egymáshoz.

Korábban ezt az összefüggést főként a színek és ízek

kapcsolatában vizsgálták, de ez a kutatás kiterjeszti ezt

a szemléletet az illatokra is – például egy bizonyos szín

illatot is sugallhat, nem csak ízt.

A kutatás megerősíti azt is, hogy a szín és az illat közötti

kapcsolat is létezik, például az öblítőszerek esetében.

Ezenkívül először vizsgálják azt a kérdést, hogy vajon

a színek és egyes funkcionális előnyök (például „frissíti

a leheletet”) között is van-e kapcsolat, különösen a

fogkrémek esetében. A kutatás kimutatta, hogy ilyen

asszociációk léteznek, de kevésbé erősek, mint az ízekhez

vagy illatokhoz kötődő színkapcsolatok.

Mivel a színek és a fogyasztói elvárások nem mindig

egyeznek meg, a kutatás megvizsgálta, hogy a képek

mennyire lehetnek hatékony alternatívák a termékváltozatok

megkülönböztetésére.

Az eredmények szerint a vizsgált termékek 92%-ánál

egyértelmű és egyedi kapcsolat figyelhető meg egy

adott képpel. Ráadásul a fogyasztók 73%-a tudott egy

adott termékhez képet társítani, míg a színeket csak

58%-uk kötötte össze egyértelműen a termékkel.

Ez azt mutatja, hogy a képek hatékonyabbak a termékjellemzők

kommunikálásában, mert kevésbé félreérthetőek

és erősebben közvetítik az üzenetet. Ez összhangban

van a Picture Superiority Effect elméletével, amely

szerint az emberek jobban emlékeznek a képekre, mint

a szavakra vagy más vizuális jelekre.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a vásárlók képesek

olyan asszociációkat kialakítani, amelyek nem feltétlenül

szószerintiek. Például a tavaszi öblítőszerek esetében

a vásárlók 75%-a a lepkék képét a tavaszi frissességgel

kapcsolta össze, nem pedig konkrét virágokkal

vagy növényekkel.

Ez a kutatás jelentős hozzájárulás a marketingelmélethez,

mivel ez az első nagy léptékű vizsgálat a csomagoláson

elhelyezett képek szerepéről az élelmiszereken

kívüli termékkategóriákban, és új megvilágításba helyezi

a csomagolás vizuális elemeinek jelentőségét.


42

Dobozos sör:

egy váratlan sikertörténet

1935. január 24-én jelent meg a piacon az első

dobozos sör, amely forradalmasította a sörfogyasztást.

A Fortune magazin egy évvel később megjelent

cikkében ekkor még értetlenkedve írt a jelenségről:

„A sörfőzők nem kérték. A fogyasztók álmodni sem

mertek róla. Az üveggyártók el sem hiszik.”

Az innováció azonban minden várakozást felülmúlt,

hiszen már a bevezetés évében 200 millió doboz sör

fogyott el.

A sikert az American Can Company áttörése alapozta

meg: 1933-ban kifejlesztette az első olyan fémdobozt,

amely egy speciális műanyag bevonatnak köszönhetően

megőrizte a sör eredeti ízvilágát. Az új csomagolás lehetőségét

elsőként a Gottfried Krueger Sörfőzde használta

ki, amely 1933-ban 2000 doboz Krueger Különleges

Sörét osztotta szét törzsvásárlói között. A teszt sikere

elsöprő volt: a fogyasztók 90%-a pozitívan értékelte az új

csomagolást, így a Krueger Sörfőzde hamarosan a piacra

dobta termékét.

A dobozos sör gyorsan teret hódított, hiszen az üvegnél

könnyebben tárolható, gyorsabban lehűlő, tartósabb

alternatívának bizonyult. Az első vásárlók azonban még

visszavitték a kiürült dobozokat, azt feltételezve, hogy

utántölthetők, így a gyártóknak fel kellett tüntetniük a

csomagoláson: „Nem utántölthető.”

Az új csomagolás az év végére már Európába is eljutott:

Nagy-Britanniában 1935-ben jelentek meg az első dobozos

sörök, azonban a sörfogyasztás egyik fellegvárának

számító Németországban csak 1951-ben vezették be ezt

az innovatív csomagolási formát.


Eseménynaptár 2025

Április 8-10. Varsó | WarsawPack | Csomagolástechnika, csomagolás | www.warsawpack.pl

Április 8-10. Malaga | Strech and Shrink Film | Fenntartható csomagolás - körkörös gazdaság

www.ami-events.com

Április 27-30. Hongkong | Printing and Packaging Fair | Csomagoló és nyomdaipari kiállítás | www.hktdc.com

Április 28-30. Budapest/Hungexpo | Szakmasztár | www.szakmasztar.hu

Május 6-9. Berlin | FESPA Global Print Expo/European Sign Expo | www.fespa.com

Május 13-16. Budapest | Ipar Napjai | www.iparnapjai.hu

Május 13-15. Bukarest | PackShow | Délkelet európai kiállítás csomagolóipar számára | www.packshow.ro

Május 13-15. Milánó | Packaging Premiere és PCD | www.packagingpremiere.it/en

Május 16-18. Pune/India | Pack Vision Expo | Minden, ami csomagolás | www.packvisionexpo.com

Május 27-30. Milano | PRINT4ALL | Hullámkarton, nyomtatás | www.,print4all.it

Május 28. Budapest | CS+P Szakmai Nap |

Június 13. Zürich | Print Matters - Intergraf | Konferencia és közgyűlés | www.intergraf.eu

Augusztus 13-15. Shanghai | Interpack Expo | Minden, ami csomagolás | www.interpackexpo.com

Szeptember 11-12. Debrecen | PRINT MEET + GPwA | www.pnyme.hu

Szeptember 16-19. Barcelona | Labelexpo | Csomagolás és címke | www.labelexpo-europe.com

Szeptember 23-25. Nünberg | Fachpack | Csomagoló és nyomdaipari kiállítás | www.fachpack.de

Szeptember 29. - okt. 1. Las Vegas | Pack Expo | Csomagolás | www.packexpolasvegas.com

Október 7-9. Budapest | PPDExpo / SignExpo | Nyomdaipari és dekoratőr szakkiállítás |

www.ppdexpo.hu és www.signexpo.hu

Október 8-10. Lucca / Olaszország | MIAC | Papíripari szakkiállítás | www.miac.info

Október 15-19. Frankfurt | Buchmesse | www.buchmesse.de

November 6-7. | Őszi Managerkonferencia | www.fedprint.hu

November 11-13. Dubai | Paperworld Middle-East | Papír- és irodaszerek nemzetközi szakvására

www.paperworld-middle-east.ae.messefrankfurt.com

December 9-12. Kairo | Packprosess Midle-East Africa | Csomagolóipari és beszállítóipari szakkiállítás

www.pacprocess-mea.com

Print and Packtech szaklap - 2025. I.

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

Delete template?

Save as template ?