Tisztelt Olvasó!

agrárium 

21. évf. 2011/4. április 

A 

AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 

Ára: 499 Ft 

Magyar 

Agrárkamarák 

lapja

Tisztelt Olvasó! 

Sok szó esik manapság – akár a készülô 

hungarikumtörvény, akár a központi 

agrármarketing szervezet mûködése 

kapcsán – arról, hogy a magyar élelmiszergazdaság 

számára mennyire is jelenthetnek 

kitörési pontot az ágazat világszerte 

elismert hagyományai, a sokat 

emlegetett termelési-gazdálkodási 

tradíciók. Ilyenkor általában a „kötelezô” 

sztereotípiák – szegedi szalámi, 

gyulai kolbász, szabolcsi alma vagy 

tokaji bor – szoktak beugrani az általános 

gondolkodásban, de a szakemberek 

pontosan tudják, ezek olyan értékek, 

amelyeket naponta kell újrateremteni 

ahhoz, hogy fennmaradhassanak. 

E számunk mellékletében a szôlô- és 

borágazat gondjai között errôl is szót ejtünk, 

és a kép, amirôl beszámolhatunk, 

nem túlságosan rózsás. A napi értékesítés 

kegyetlen üzleti feltételei között ôrlôdô 

borászok – miként a húsosok vagy 

akár a pékek – túlságosan sokat nem pepecselhetnek 

a közös tradíció építgetésével-megôrzésével. 

Ráadásul a piaci 

versenyképességnek, különösen a bevétel 

zömét hozó tömegfogyasztásban, a 

minôségi szempontok „bizonyos mértéken 

felüli” szem elôtt tartása mostanában 

inkább árt, mint használ. Ilyen idôket 

élünk, mondhatjuk – egyenáruk sora 

az egyenpolcokon, és aki ebbe a trendbe 

nem akar beilleszkedni, annak valami 

egészen különlegeset kell kínálnia, különben 

nyakán marad az áru. Sokan 

ezért inkább a sodródást választják, beállnak 

a sorba, és akár a hagyományok 

diktálta minôségre is kevésbé ügyelve 

kezdenek a tömegáru gyártásába. 

A készülô kormányzati agrárstratégia 

– legalábbis a kiszivárgó hírek szerint – 

elsôsorban a minôségi és a magyar hagyományokat 

továbbvivô ágazatok támogatásában, 

elôállítóik pozitív megkülönböztetésében 

gondolkodik. Ebben a 

megfontolásban kétségkívül van megfogható 

jövôkép: az istenadta éghajlatot, 

termôföldet, gazdálkodói tudást bizonyosan 

így lehetne a legnagyobb értékteremtésre 

felhasználni. Csakhogy 

eközben számtalan magyar család mindennapi 

megélhetése immár a forgalmat 

uraló tömegigény kiszolgálására épült 

rá, s egy – bizonyos nyilatkozatokban 

paradigmaváltásként megjelölt – drasztikus 

szabályozás-átállítás nekik bizony 

nagyon rosszul jönne. Ha ezeket az érdekeket 

sikerülne összehangolni, az már 

önmagában is komoly stratégiai eredmény 

lenne. 

Tamás Gábor 

� Kamara 

4 Munkamegosztás, de közös 

döntések 

5 A Csongrád Megyei 

Agrárkamara szerepe a megye 

agráriumában 

� Agrárgazdaság 

6 Magyar élelmiszer-gazdaság, 

2010 

� Agrárstratégia 

8 Áfacsökkentésre várva 

� Növénytermesztés 

12 Ahol belvíz, ott csak 

a remény… 

� Állattenyésztési 

és takarmányozási 

melléklet 

24 A sertés-, marha- és 

baromfipiac 

26 Nagygazdaságoké a jövô 

32 Vemhes kocák takarmányozása 

36 Tejelô állatok fehérjeellátása 

42 A magyar baromfiszektor 

exportteljesítménye 2010-ben 

Együttmûködô partnereink: 

www.agrarbazis.hu 

2011. április 

Tartalom 

43 Ketrectilalom – nehéz 

helyzetben a tojáságazat 

46 Nemzetközi hírek 

� Vidékgazdaság 

47 Foglalkoztatás vidéken 

� Kertészet 

50 Fedezzük fel a rukolát! 

� Környezetgazdálkodás 

56 Vörösiszappal elárasztott 

mezôgazdasági területek 

hasznosítása 

� Vízgazdálkodás 

58 Vízügyi kárelhárítás és téli 

belvízvédekezés 

� Logisztika 

62 A Gyôr-Gönyû Országos 

közforgalmú Kikötô 

� Paragrafus 

64 Az alanyi adómentesség 

feltételei 

tartalom 

43 50 

56 

62 

agrárium 

3

4 

Kamara 

Munkamegosztás, de közös döntések 

Segít a kamarai tanácsadó! 

Gyalogh Mátyás példaértékû kétnemzedékes családi gazdaságot hozott létre 

a Vas megyei Kemenesmagasiban. A közel negyven év alatt lépésrôl lépésre 

felépített gazdaságba ugyanis a szakirányú iskolák elvégzése után két fia is 

bekapcsolódott. A munkát megosztják, a döntéseket azonban együtt hozzák. 

A tét nagy: három család és három állandó alkalmazott megélhetése. 

A fejlesztésekhez uniós támogatásokra is támaszkodnak, melyek kapcsán 

Kovácsné Pécsy Eszter kamarai tanácsadó a legfôbb segítôjük. 

A 

fokozatos bôvítések eredményeként 80 tejelô marhát 

és annak szaporulatát gondozzák a Vas megyei gazdaságban. 

A szabadtartásos istálló elsô felét 2005-ben 

önerôbôl alakították ki, ahogyan a tejcsarnokot és fejôházat 

is saját forrásból építették. Az újabb 900 négyzetméteres istálló 

viszont már az állattartó telepek korszerûsítése jogcímen 

elnyert uniós támogatásból készült el, a minden elôírást 

maradéktalanul kielégítô trágyatárolóval, és a trágyarakodógépet 

is abból a támogatásból vásárolták. Nagyon szeretnének 

már hozzákezdeni a telep infrastrukturális fejlesztéseihez 

és a korszerû siló építéséhez is. A takarmány tárolására 

ugyanis év végéig ugyanolyan szigorú elôírásoknak kell 

megfelelniük, mint a trágyatárolásnál, az erre vonatkozóan 

2009-ben beadott támogatási kérelemnek a jóváhagyása 

azonban még várat magára. 

Az állattenyésztéshez kapcsolódik a takarmánytermesztés. 

A felkínált földek megvásárlásával mára 250 hektárra 

növelték a szántót, amelynek közel 70 százaléka a sajátjuk. 

A fejlesztéseknek köszönhetôen takarmánykeverôt is üzemeltetnek, 

a fölösleges gabonát pedig az 1100 négyzetméteres 

fedett magtárban tárolják. A gépparkot részben az 

EMVA gépvásárlási támogatásból újították fel és bôvítették 

ki, annak keretében szerezték be a korszerû bálázót is. 

Ugyancsak az uniós gépvásárlási támogatás eredménye az 

automatikus adagolórendszerrel felszerelt tejesautó, amelybôl 

40 kilométeres körzetben közvetlenül értékesítik a zárt rendszerben 

lefejt, és a csarnokban nagyon gyorsan 4 °C-ra hûtött 

napi 1100–1200 liter tej harmadát. A többit kezdetektôl a Pannontej 

hûtôtartályai szállítják a feldolgozóba, és a beszállított 

tej kiváló minôségét mi sem bizonyítja jobban, hogy több évben 

is elnyerték a legjobb beszállítónak járó elismerést. 

A kamarai tanácsadó ösztönzésére a gazdálkodási naplót 

már számítógépen vezetik, és az elektronikus levelezésre áttérés 

az információáramlást is gyorsítja. A kötelezô elektronikus 

nitrát-, valamint a monitoring adatszolgáltatást azonban 

továbbra is a tanácsadó továbbította, és a közremûködésével 

nyújtják be majd május közepéig az egységes kérelmet 

is. Az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból 

az idén elôször meghirdetett, a tejágazat szerkezetátalakítását 

kísérô állatjóléti támogatásról szintén Kovácsné Pécsy 

Eszter tájékoztatta a gazdálkodókat. 

agrárium 2011. április 

Kovácsné Pécsy Eszter a családi gazdaság második 

nemzedékének egyik tagjával, ifjabb Gyalogh Mátyással 

– Az öt évre szóló normatív, vissza nem térítendô, kompenzációs 

támogatásból azok a tejhasznú szarvasmarhát tartók 

részesülhetnek, akik önkéntesen a hatályos jogszabályban 

elôírtaknál magasabb színvonalú állatjóléti követelmények 

betartását vállalják – magyarázta a kamarai tanácsadó –, 

ami ismerve a precíz munkájukat, a Gyalogh-gazdaságban 

nem lesz nehéz. A támogatási kérelmet 2011. április 1–30. 

között postai úton lehet benyújtani az MVH-hoz, és ugyancsak 

papír alapon igényelhetô május 15-ig a tejtermelôk különleges 

támogatása. 

A Vas megyei családi gazdaság az elôremenekülés útját 

az állatlétszám növelésében látja, amihez persze újabb istálló 

és korszerûbb géppark is szükséges, a támogatásokra tehát 

továbbra is nyitottak. 

Hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu 

és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat. 

Magyar Agrárkamara 

Gazdálkodói Információs Szolgálat 

„Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 

a vidéki területekbe beruházó Európa. 

Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.”

Kamara 

A Csongrád Megyei Agrárkamara 

szerepe a megye agráriumában 

A Csongrád Megyei Agrárkamara immár harmadik alkalommal kap lehetôséget, 

hogy az Agrárium c. lapban tájékoztatást adjon tevékenységérôl, illetve terveirôl. 

Sajnálatos módon az elmúlt három év a gazdasági válság idôszaka volt, mely 

a mezôgazdaságban is éreztette hatását, több ágazat – különösen az abrakfogyasztók 

– komoly problémákkal küzd jelenleg is, és ezen kihívásokhoz 

az agrárkamara is próbál alkalmazkodni. 

A 

grárkamaránk tagjainak továbbra 

is nyújtjuk az eddig megszokott 

szolgáltatásokat, melyek egy része ingyenes 

számukra, illetve a térítési díjakból 

(tagdíjhátralékkal nem rendelkezô) 

jelentôs kedvezményeket kapnak. 

A Csongrád Megyei Agrárkamara – 

mint a többi agrárkamara – köztestületként 

tevékenykedik, érdekképviseletként 

lehetôségei korlátozottak. 

Ennek ellenére a szakminisztériumokhoz 

közvetlenül vagy a Magyar 

Agrárkamarán keresztül küldött megkeresésekkel 

próbáljuk a felmerülô 

gondokat megoldani. 

Jó példa erre a mezôgazdasági vegyszerek 

és üzemanyagok mezôgazdasági 

vontatóval vagy lassú jármûvel vontatott 

pótkocsival történô közúti szállításáról 

szóló rendelet szakképzettséggel 

kapcsolatos pontjának enyhítése, valamint 

a környezetvédelmi termékdíj bevallási/fizetési 

kötelezettség körüli 

probléma, melyre a Csongrád Megyei 

Agrárkamara hívta fel a figyelmet. A 

további egyeztetések eredményeként 

megszületett egy törvénymódosítás, 

mely különösen a kisebb vállalkozások 

számára jelentett jelentôs könnyítést. 

A Csongrád Megyei Agrárkamara a 

felmerülô gazdálkodói igényeknek is 

folyamatosan meg kíván felelni szolgáltatási 

körének kialakításakor. Erre 

jó példa a tápanyag-gazdálkodási terv 

készítése, mellyel a jövôben is állunk a 

megye termelôinek – különösen az agrár-környezetgazdálkodási 

(AKG) intézkedésen 

belül nyertesek – rendelkezésére. 

Agrárkamaránk a 2010. évben 

GPS eszközzel történô területmérési 

szolgáltatásunk keretében 113 AKG- 

nyertes kistermelô 2345 ha 

területét mérte fel. Ezen 

szolgáltatásunkkal a továbbiakban 

is állunk tagjaink, a 

gazdaságok rendelkezésére, 

hiszen az egységes támogatási 

kérelmek beadásakor is 

szükséges területeik méretének 

pontos ismerete. 

A külföldi ismeretek átadása érdekében 

kamaránk 2011-ben már 7. alkalommal 

szervez szakmai utat, mely keretében 

idén terveink szerint a Fendt 

cég dél-németországi gyárát kívánjuk 

meglátogatni. Már az is hagyománynak 

tekinthetô, hogy az Alföldi Állattenyésztési 

és Mezôgazda Napok keretein 

belül tájékoztató rendezvényeken társszervezôként 

közremûködünk, ahol 

külföldi szakemberekkel ismertetjük 

meg a megye mezôgazdaságát, illetve 

segítünk az üzleti kapcsolatok kialakításában. 

Az idei évben „Határon átnyúló 

együttmûködési lehetôségek” 

címmel fórumra kerül sor a Takács Ferenc 

Képzô Központban a kiállítás pénteki 

napján, 14 órától, melyen részt 

vesz André Sergent, a franciaországi 

Finister megye agrárkamarájának alelnöke, 

Kun Mihály, a Magyar Agrárkamara 

megbízott elnöke, illetve határon 

túli (szerbiai, romániai) gazdasági kamarák, 

valamint a Csongrád Megyei 

Agrárkamara. A Hód–Mezôgazda Zrt. 

valamint Agrárkamaránk szervezésében 

megvalósuló rendezvényen elôadások 

fognak elhangozni, valamint konzultációra 

kerül sor, ahol különösen a 

nemzetközi és határon átnyúló gazdasági 

kapcsolatok javításának lehetôségei, 

illetve a különbözô országokban 

tevékenykedô kamarák eltérô 

jogszabályi hátterébôl, 

mûködésébôl adódó tapasztalatok 

kerülnek terítékre. 

A Csongrád Megyei Agrárkamara 

mind a hatósági 

szereplôkkel, mind a megye 

agráriumában tevékenykedô 

egyéb szervezetekkel, 

vállalkozásokkal is folyamatosan 

együttmûködik. A Csongrád Megyei 

MgSZH-val, valamint az MVH 

Csongrád Megyei Kirendeltségével 

közösen 2011-ben is segítjük a gazdálkodókat 

az egységes támogatási kérelem 

elektronikus benyújtásában, melynek 

határideje 2011. május 15. 

A Gabonakutató Kft.-vel, valamint 

a Csongrád Megyei Növényvédô Mérnöki 

Kamarával együttmûködve 2011ben 

immár második éve közös szervezésben 

kerül megrendezésre növényvédelmi 

aktualitásokkal foglalkozó 

rendezvénysorozatunk, ahol az érdeklôdôk 

gazdasági növények köré csoportosítva 

hallhatnak növényvédelmi 

újdonságokról, illetve az agrárkamara 

tolmácsolásában aktuális gazdálkodási 

információkról. 

Fentieken túlmenôen agrárkamaránk 

megragad minden lehetôséget (rendezvények, 

média stb.), hogy segítse a megye 

termelôinek, gazdaságainak boldogulását 

információk átadásával. 

Úgy gondolom a fentiekbôl is látható, 

hogy a Csongrád Megyei Agrárkamara 

– reagálva a kihívásokra – tagjai, 

a megye termelôi érdekében kíván a 

jövôben is tevékenykedni. 

Kiss Gábor, titkár 

Csongrád Megyei Agrárkamara 


agrárium 

5

6 

Agrárgazdaság 

Magyar élelmiszer-gazdaság, 2010 

A mezôgazdaság tradicionálisan fontos, gazdasági súlyát messze meghaladó 

szerepet játszik hazánkban, bár a nemzetgazdaságon belüli részaránya mérséklôdik. 

A mezôgazdaság részaránya 2010-ben a bruttó hazai termék elôállításában 

tovább csökkent, mintegy 2,2%-ot ért el (2004-ben még 4% felett volt ez 

az érték). Cikkünkben a magyar élelmiszergazdaság 2010. évi teljesítményét 

foglaltuk össze. 

A 

mezôgazdasági foglalkoztatás 

(4,4%) és a beruházások nemzetgazdaságon 

belüli részaránya (4,5%) is 

számottevôen csökkent. Az élelmiszeripar 

teljesítménye stabilabb, 2010-ben 

a nemzetgazdasági GDP-termelésbôl 

1,9%-ot teljesített, a foglalkoztatásból 

3,5%-kal, a beruházásokból 2,4%-kal 

részesedett. 

Csökkenô termôterület 

Az elmúlt évben az ország területének 

81,2%-a, 7551 ezer hektár volt termôterület, 

18,8%-a 1752 ezer hektár pedig 

mûvelés alól kivett. A termôterület 

73,3%-át (5,5 millió hektár) a szûkebb 

értelemben vett mezôgazdasági terület 

tette ki, 25,3%-át erdô borította, a maradék 

1%-át nádasként, illetve halastóként 

hasznosították. A földhasználat 

szerkezetében az elôzô évekhez képest 

érzékelhetô változás történt. Két év 

alatt az erdôterület 2%-kal, a halastó 

terület 3%-kal nôtt, miközben 4%-kal 

csökkent a gyümölcsterület. A mûvelés 

alól kivont terület 14%-kal nôtt, ami a 

termôterület 3%-os csökkenését eredményezte. 

A lakossági munkaerô-felmérés 

adatai szerint 2010-ben a nemzetgazdaságban 

foglalkoztatottak mintegy 

4,4%-a, 171 800 fô dolgozott a mezô-, 

vad- és erdôgazdálkodásban, valamint 

a halászatban, 4000 fôvel kevesebb, 

mint az elôzô évben. A bruttó átlagkereset 

30%-kal, a nettó átlagkereset pedig 

24%-kal alacsonyabb a nemzetgazdasági 

átlagnál. 

2010-ben a mezôgazdasági termelôeszközök 

kereskedelme az elôzô évihez 

viszonyítva – folyó áron – 32%-kal 

csökkent. A mezôgazdasági gépek értékesítése 

68%-kal esett vissza, 43,4 

milliárd Ft-ra. A mûtrágya-forgalma- 


zás 10%-kal (75,5 milliárd Ft-ra), a növényvédô 

szereké pedig 6%-kal (74,7 

milliárd Ft-ra) csökkent. A mezôgazdasági 

beruházások több mint 20%-kal 

maradtak el az elôzô évitôl. 

Az agrártámogatások összege 2005tôl 

minden évben 400 milliárd Ft felett 

alakult, szemben az azt megelôzô évek 

200 milliárd Ft körüli összegével. A 

magyar mezôgazdaság (az erdészettel, 

vadászattal és halgazdasággal együtt) 

2010-ben 540 milliárd Ft támogatásban 

részesült nemzeti és európai uniós 

forrásból. A 2010. évi kifizetés alatta 

maradt az elôzô évi 631 milliárd Ft-os 

támogatási szintnek, melynek alakításában 

pillanatnyi hatások (árfolyamnyereség, 

cukortámogatás, elôre hozott 

kifizetések) játszottak szerepet. Az agrártámogatás 

egyre nagyobb arányát finanszírozzák 

közösségi források. Ez a 

tendencia az elmúlt években is folytatódott, 

2010-ben a támogatások közel 

80%-a közösségi forrásból, 20%-a pedig 

a hazai költségvetésbôl származott. 

A Mezôgazdasági Számlák Rendszerének 

(MSZR) elôzetes adatai alapján 

a mezôgazdaság teljes bruttó kibocsátásának 

volumene 2010-ben 6,2%kal 

alacsonyabb volt az elôzô évinél. 

Növénytermesztés 

2010-ben a növényi termékek termelésének 

volumene 11,5%-kal csökkent, 

az állatoké és állati termékeké 0,6%kal 

nôtt 2009-hez viszonyítva. A 2010es 

évet a növényi termékek alacsonyabb 

termésmennyisége jellemezte. 

Búzából 15, kukoricából 7%-kal kevesebbet 

takarítottak be az egy évvel korábbihoz 

képest. A napraforgótermés 

21%-kal kevesebb volt, a cukorrépa 

mennyisége megközelítette a 2009. 

évit. A hazai gyümölcstermesztésben 

az alma meghatározó szerepet tölt be, 

az összes gyümölcsmennyiség 55%-át 

adja. A leszüretelt szôlô mennyisége 

35%-kal volt kevesebb, mint az elôzô 

évi termés. 

Állattenyésztés 

A korábbi éveket jellemzô állatállomány-csökkenési 

tendencia 2010-ben 

is folytatódott. A szarvasmarha-állomány 

a 2009. december 1-jei 700 ezres 

állományhoz képest 2010. decemberre 

681 ezerre csökkent. Ezen belül a tehénállomány 

erôteljesen visszaesett, 

2010. december 1-jén 309 ezer darab 

volt. A vágómarha-termelés is csökkent, 

2010-ben 74 ezer tonnát állítottak 

elô. A tejtermelésben a nyomott árak 

miatt 8%-os csökkenés történt. 

Az ország sertésállománya 3 millió 

168 ezer volt 2010 decemberében, ami 

az elôzô évhez képest 2%-os, 2008-hoz 

képest viszont mintegy 4%-os visszaesés. 

A decemberben felmért 219 ezer 

anyakoca a két évvel korábbinál 5%kal 

kevesebb. A juhállomány 3%-kal 

csökkent az elmúlt évekhez képest. A 

baromfiágazatban az elmúlt évek emelkedô 

tendenciájához képest 2010-ben 

visszaesés mutatkozott. A tyúkfélék állománya 

decemberben közel félmillió 

darabbal elmaradt a 2009. évitôl. 

Az agrártermékek termelôiár-szintje 

2010-ben 16,8%-kal nôtt, ami a növényi 

termékek árszínvonalának 27,6; 

illetve az élô állatok és állati termékek 

árainak 1,8%-os növekedésébôl 

adódott. Az inputok árindexe 4,6%kal 

nôtt. 

A gabonafélék és az olajos magvak 

termelôi ára emelkedett. A világpiaci 

események (fekete-tengeri térség terméskiesése, 

kiviteli korlátozások, tôzsdei 

spekulációk, ausztráliai árvíz, az

* Elôzetes adatok 

Forrás: KSH, saját számítás 

amerikai kontinens száraz idôjárása) 

mellett a hazai szélsôségesen csapadékos 

évjárat kedvezôtlen hatásai is érvényesültek. 

Ezek hatására az étkezési 

búza termelôi ára 31, a takarmánykukoricáé 

közel 50, a napraforgómagé 

52, a repcemagé 11%-kal volt magasabb 

2010-ben, mint 2009-ben. 

A magyarországi sertésárak 2010ben 

7%-kal alacsonyabbak voltak, 

mint egy évvel korábban. Az árak 

egész évben követték az uniós sertésárak 

tendenciáját. A sertésállomány 

csökkenése miatt a hazai alapanyag továbbra 

sem fedezte a vágóhidak szükségletét, 

csaknem minden ötödik vágásra 

kerülô sertés importból származott. 

Az import sertést közel 6%-kal 

alacsonyabb áron vásárolták a vágóhidak, 

mint a hazai termelésbôl származót. 

A vágómarha termelôi ára 4%-kal 

csökkent 2010-ben. A vágócsirke élô- 

* Elôzetes adatok 

Forrás: KSH, saját számítás 

1. táblázat. A fontosabb növények termelése 

Betakarított terület, 

1000 hektár 

Összes termés, 1000 

tonna 

Megnevezés 

Termésátlag, kg/hektár 

2008 2009 2010* 2008 2009 2010* 2008 2009 2010* 

Búza 1 130 1 146 1 011 5 631 4 419 3 764 4 980 3 850 3 720 

Rozs 44 40 36 112 73 75 2 580 1 810 2 090 

Árpa 330 321 287 1 467 1 063 966 4 450 3 320 3 370 

Zab 61 52 51 182 111 123 2 970 2 130 2 390 

Kukorica 1 192 1 177 1 061 8 897 7 528 6 967 7 470 6 390 6 570 

Cukorrépa 10 14 13 573 737 754 59 670 53 600 58 340 

Napraforgó 550 535 501 1 468 1 256 987 2 670 2 350 1 970 

Repce 247 261 259 655 579 560 2 650 2 220 2 160 

Lucerna 143 126 126 769 613 497 5 380 4 870 3 940 

Burgonya 25 22 20 684 560 440 22 280 21 260 21 730 

súlyos termelôi ára 1%-kal, a tojás 

csomagolóhelyi értékesítési ára 5%kal 

csökkent 2010-ben. Mindkét termék 

ára az uniós átlagár közelében alakult. 

A nyerstej átlagára 71,30 Ft/kg 

volt 2010-ben, 19%-kal emelkedett az 

elôzô évihez képest. A nyerstej kiviteli 

ára 8 Ft/kg-mal volt magasabb az átlagárnál, 

amit elsôsorban az olasz 

nyerstej spot árának hazainál erôteljesebb 

növekedése okozott. 

Az EU-csatlakozás óta eltelt idôszakban 

– 2009-ig – a mezôgazdasági 

vállalkozások jövedelmei (adózás 

elôtti eredmény) dinamikusan növekedtek. 

A pozitív tendenciájú folyamat 

az uniós támogatások növekedésének 

tudható be. 

A Mezôgazdasági Számlák Rendszere 

(MSZR) elôzetes számításai 

alapján 2010-ben a mezôgazdaság teljes 

kibocsátása folyó alapáron 10%- 

2. táblázat. Vágóállat- és állatitermék-termelés 

Megnevezés Mértékegység 2008 2009 2010* 

Vágóállat összesen, ezer tonna 1400 1356 1381 

Ebbôl: vágómarha ezer tonna 88 80 78 

vágósertés ezer tonna 620 570 600 

vágójuh ezer tonna 20 19 19 

vágóbaromfi ezer tonna 645 660 657 

Áruhal ezer tonna 20 20 20 

Tehéntej millió liter 1792 1712 1592 

Tyúktojás millió darab 2879 2741 2714 

Gyapjú tonna 4535 4483 4326 

Agrárgazdaság 

kal emelkedett. A bruttó hozzáadott 

érték 21%-kal, a mezôgazdasági tevékenységbôl 

származó nettó vállalkozói 

jövedelem pedig 40%-kal magasabb, 

mint 2009-ben. 2010-ben az egy 

teljes munkaidôs dolgozóra számított 

mezôgazdasági tevékenységbôl származó 

reáljövedelem 15%-kal nôtt az 

elôzô évhez viszonyítva. 

Az élelmiszeripar aggasztó helyzetét 

mi sem jelzi jobban, mint hogy 2003 

óta – 2006. év kivételével – minden évben 

mérséklôdött az iparágból piacra 

kerülô termékmennyiség. Így 2003-hoz 

képest 2010-re 80%-ra mérséklôdött a 

hazánkban elôállított élelmiszerek volumene! 

A gazdasági válsághoz való 

alkalmazkodási folyamat révén az elôzetes 

adatok alapján az iparág adózás 

elôtti eredménye a 2009. évi érték körül 

alakult. Az élelmiszerek kiskereskedelmi 

forgalma 2010-ben mindössze 

2%-kal csökkent, miközben a kiskereskedelem 

összesen 3%-kal maradt el az 

elôzô évitôl. 

Agrár-külkereskedelmi mérleg 

A 2009. évi visszaesés után 2010-ben 

ismét emelkedett az agrár-külkereskedelmi 

forgalom. 2008-ban rekord méretû 

kereskedelmi mérlegtöbbletet és a 

csatlakozás óta eltelt öt év legjelentôsebb 

exportárbevételét sikerült elérnünk. 

2009-ben megállt a növekedés, a 

forgalom 12%-kal elmaradt az egy évvel 

korábbitól. 2010 második negyedévétôl 

kezdôdôen újra emelkedni kezdett 

az agrár-külkereskedelmi forgalom, 

és a kivitel 5,8 milliárdra, a behozatal 

3,7 milliárd euróra nôtt. Az elôzetes 

adatok alapján az egyenleg 2,1 

milliárd euró volt, 9%-kal meghaladva 

a 2008. évi kiugróan magas, 1,9 milliárd 

eurót. Az agrárexport szerkezete a 

gabonaexport csökkenése miatt némileg 

változott 2010-ben. Az alapanyagok 

részesedése az elôzô évi 43%-ról 

42%-ra mérséklôdött, az elsôdleges 

feldolgozottságú termékeké 19%, a 

magas feldolgozottságú termékek részesedése 

39% volt. Az importban a 

mezôgazdasági alapanyagok aránya 

24%-ra emelkedett, de a magas feldolgozottságú 

termékek aránya valamelyest 

csökkent. 

Dr. Vágó Szabolcs, 

Petôné Varga Éva 

Agrárgazdasági Kutatóintézet 


agrárium 

7

8 

Agrárstratégia 

Áfacsökkentésre várva 

Élelmiszeráfát csökkentene a vidékfejlesztési tárca, és ebben gyakorlatilag a teljes 

agrárlobbi támogatásán túl maga mellett tudja a miniszterelnök elvi egyetértését 

is. Ez utóbbi sokat segíthet a Matolcsy-vezette gazdasági minisztériummal 

való várható hadakozásban, mivel a terv már jövôre nagyjából 250 milliárdos 

lyukat üthetne az adóbevételek oldalán. Az elképzelés az úgynevezett „alapvetô 

élelmiszerekre” vonatkozik, ezek közé pedig a kenyereket, lisztet és más pékárukat, 

a nyers baromfi- és sertéshúst, a tojást, a tejet és egyes tejtermékeket, 

az étolajat és esetleg a cukrot sorolná az agrártárca. 

A 

napisajtóban megjelent hírek szerint az agrártárca 5 

százalékra csökkentené az úgynevezett alapélelmiszerek 

általános forgalmi adóját. A 2012-ben életbe lépô 

változásról a tervek szerint még áprilisban egyeztet a kormány. 

A döntés egyik alapja a Vidékfejlesztési Minisztérium 

tanulmánya lesz a csökkentés várható gazdaságpolitikai 

hatásairól, költségvetési összefüggéseirôl. Az ügyben 

már megkérdezték a miniszterelnököt is, aki kijelentette, 

támogatja az elképzelést, amelyrôl egyébként „már 

régebben gondolkodik a kormány”. Orbán Viktor nyilatkozata 

szerint elsôsorban azt vizsgálják, miként lehetne 

úgy csökkenteni az áfát, hogy a kereskedôk ne nyelhessék 

le az adócsökkentést. Azok határozottan állítják, nem fogják. 

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség 

fôtitkárának napisajtóban megjelent nyilatkozata szerint 

az üzletek között olyan éles a verseny, hogy a létezô legkisebb 

árelônyt is igyekeznek kihasználni a boltok – az október 

óta töretlenül növekvô beszállítói árakra sem tettek 

rá gyakorlatilag egy fillérnyi pluszt sem. Font Sándor parlamenti 

mezôgazdasági bizottsági elnök szerint a csökkentést 

az agrárszakma egységesen támogatja (és lapunknak 

is pontosan ezt mondták a legnagyobb ágazati érdekképviseleti 

szervezetek szakértôi), azonban tartanak a 

gazdasági tárca ellenkezésétôl, mivel a jelenlegi költségvetési 

viszonyok között aligha lehet betömni egy „váratlanul” 

keletkezô 250 milliárd forintos lyukat – a VM számításai 

szerint ugyanis ez lenne a legalapvetôbb élelmiszerek 

áfacsökkentésének közvetlen hatása. 

Az áfa és „alapáru-dilemma” 

A kérdés azonban mégsem ez, hanem az, hogy ha érzékelhetôen 

csökkenteni akarja a kormányzat az élelmiszeráfát 

(ha nem is öt százalékra, de a mai huszonötrôl legalább két 

számjeggyel), milyen mértékben és termékköre gondolja 

ezt érvényesíteni. Ez nagyon súlyos eldöntendô kérdés, 

amit az Agráriumnak nyilatkozó egyik tárcaszakértô 

„alapáru-dilemmának” nevezett. A VM elôterjesztése 

ugyanis csak a kenyérre, a tejre, a nyers sertés- és baromfihúsokra, 

a tojásra és esetleg az étolajra, illetve a cukorra 

vonatkozik. Ezek viszont önmagukban a teljes kiskereskedelmi 

élelmiszer forgalom alig negyedét teszik ki. A fo- 


gyasztói szokások változásával, a kész- vagy félkész élelmiszerek 

forgalmi arányának növekedésével párhuzamosan 

ez az arány várhatóan még tovább csökken. Nem véletlen 

tehát, hogy a kereskedôk azt mondják, a bolti árak 

érzékelhetô változásához széles körû áfacsökkentésre van 

szükség. 

Szegények és gazdagok 

Vegyünk egy egyszerû példát: az „átlagpárizsiban” jó, ha 

tíz százalék a tôkehústartalom, ennek a tíz százaléknak az 

áfa-mérséklése jelenhet meg a bolti árban. A narancs.hunak 

Vágó András kereskedelmi szakértô kiszámolta, mit is 

jelent ez a gyakorlatban: Ha ezer forint a mai bolti ár és a 

hús áfája húsz százalékkal csökken, akkor tehát 800 forint 

nettó árból kilencven százalék (720 forint) marad a 25 százalékos 

áfakörben, ennek bruttó ára 900 forint. A 80 forintos 

nettó árú hústartalom áfája lesz 5 százalék (4 forint), ezt 

felfelé kerekítve tehát a párizsi „új” ára 985 forint lesz – ezt 

aligha nevezhetjük érzékelhetô változásnak. Ha azonban 

ezen egyszerû, ám mindenképpen népfogyasztási cikknek 

számító készítmény maga is bekerül a kedvezményes körbe, 

akkor viszont a csökkenés 160 forint, amit már valóban 

észrevesz az átlagos vásárló. (Mindez persze csak akkor 

igaz teljesen, ha a készítés során keletkezô közterhek, energiaköltségek 

legalább szinten maradnak, ellenben a felhasznált 

egyéb adalékanyagok áfája is bekerül a kedvezményes 

körbe.) Ezen a ponton azonban már könnyû határt téveszteni: 

egy ilyen kiterjesztésû csökkentés már nem 250 

milliárdba kerülne, hanem jóval többe. Emiatt aztán leszûkül 

a pénzügyi játéktér, és megelôlegezhetjük: nagyon széles 

körû élelmiszeráfa-csökkentés nem lesz, de a bevont 

termékek kulcsa is közelebb lesz a 15-höz, mint a 10-hez – 

már ha valóban lesz ilyen döntés. 

Van azonban más megközelítés is. És e ponton érdemes 

idézni Éder Tamásnak, a kiterjedt élelmiszer-ágazati érdekeltségekkel 

rendelkezô Bonafarm Zrt. vállalati kapcsolatok 

és PR-igazgatójának, az Élelmiszerfeldolgozók Országos 

Szövetségének, valamint a Hússzövetség elnökének 

tavaly leírt, de ma is érvényes gondolataiból. „Mindenekelôtt 

ismételten meg kell állapítanunk, hogy az élelmiszerek 

nagy többségére alkalmazott 25 százalékos áfa, a kép-

zeletbeli EU-dobogó legfelsô fokán áll a hasonló mértékû 

dán áfával együtt. A régi tagországok többségénél az élelmiszereket 

egy számjegyû áfával terhelik, és négy tagországban 

0 százalékos kulcsot alkalmaznak. A környezetünkben 

is többségben vannak a magyarnál lényegesen 

alacsonyabb kulcsokat alkalmazó országok. Így például 

Ausztriában és Csehországban 10 százalék, Németországban 

7 százalék, Lengyelországban 3 és 7 százalék, Szlovéniában 

8,5 százalék adó terheli az élelmiszereket, és csak 

a szlovák 19 százalék és a román 24 százalékos kulcs közelít 

a magyarhoz. 

A más országokban alacsony szinten tartott élelmiszer 

áfa mögött alapvetôen két gazdaságpolitikai megfontolást 

vélhetünk felfedezni. Az egyik az, hogy az élelmiszerek elsôsorban 

az átlagos, illetve az alatti jövedelemmel rendelkezô 

rétegek fogyasztói kosarában bírnak a legnagyobb súlylyal, 

tehát relatíve ôket sújtja a legjobban a magas áfa. Nem 

kívánok ugyanakkor azok közé az »érdekképviselôk« közé 

besorolni, akik az általuk képviseltektôl távol esô társadalmi 

rétegekre való hivatkozással próbálnak meg egy az általuk 

képviseltek számára pozitív döntést megindokolni. Így 

nem is arra hivatkozva próbálom a politikai döntéshozókat 

rávenni egy élelmiszeráfa-csökkentésre, hogy azzal a szegényebb 

rétegek számára adnának könnyítéseket. Ugyanis ennek 

az érmének is van egy másik oldala, mégpedig az, hogy 

az alacsony áfa a gazdagabbak fogyasztásánál is ugyanúgy 

megjelenik. Vagyis az ô terheik is csökkennek, miközben az 

általuk vásárolt élelmiszerek egy jelentôs része akár a prémium 

vagy luxus kategóriába tartozik. Szólnak ugyanis érvek 

amellett is, hogy miért kellene alacsonyabban adóztatni 

a jelenleginél az ötezer forintos import sajtot, vagy az egzotikus 

trópusi gyümölcsöket stb., hiszen az ezen termékek 

vásárlói számára még a 25 százalékos áfa kifizetése sem 

okoz különösebb nehézséget. Normál esetben az áfa egyébként 

is a legigazságosabb adónemek közé tartozik, hiszen a 

fogyasztás arányában fizetendô és ellentétben a jövedelmekkel, 

nem vonható ki könnyen az adózás alól.” 

A tisztulás felé 

Ám sokan mégis ezt teszik. Az élelmiszer-ágazat legális 

kiskereskedelmi forgalma nagyjából háromezermilliárd forint, 

ennyit húznak le a bolti pénztárgépeken és azon ritka 

piaci árusítóhelyeken, ahol a vásárolt tételekrôl blokkot adnak. 

A becsült illegális forgalom aránya viszont a teljes 

ágazati bevételnek negyede (optimista változat), vagyis 

ezermilliárd forint. Ez önmagában forrása lehetne egy jelentôsebb 

ágazati áfamérséklésnek, már ha az állam elszorítaná 

azokat a csatornákat, amelyeken ez a pénz elfolyik. 

Immár húsz éve, a „zöldséges maszekvilágot” felváltó „ôstermelôi” 

(adóelkerülési) rendszer kialakulása óta tudja azt 

minden érintett hatóság és szakértô, merre is húzódnak 

ezek a búvópatakok, de valamiért nem akaródzik egyik politikai 

hatalomnak sem „vállból” nekiállni és betömni azokat. 

Ez az ódzkodás persze nem véletlen, hiszen olyan érdekviszonyokba 

kellene durván belepiszkálni, amelyek viszont 

valóban több százezer, a lehetetlen közgazdasági 

helyzet kialakulásában vétlen vidéki család közvetlen megélhetését 

fenyegetnék. 

Agrárstratégia 

A kormányzathoz forduló legális sertés- és baromfitartók 

mindazonáltal azt hangoztatják, hogy az áfacsökkentésnek 

lenne „fehérítô” hatása az alapanyag-termelésben: sok eddig 

szürkében utazó termelô megjelenne a regisztrált forgalomban 

az eléggé alacsony forgalmi adó hatására. Az mindenesetre 

tény, hogy a szabályosan mûködô cégek versenyhátránya az 

áfamérsékléssel csökkenne a feketézôkkel szemben, és azért 

ez sem mellékes szempont. Ám a feketekereskedelem lényegébôl 

az fakad, hogy annak minden láncszeme kerüli hivatalos 

nyilvánosságot. Feketén vett vagy regisztrálatlanul termelt 

saját kukoricát eszik a feketén eladott, netán feldolgozott „tanyasi” 

baromfik, feketén csúszik a bélbe az udvaron feldarabolt 

disznóból készült házikolbász. Aki ebbôl a láncból kilép, 

az saját jól bejáratott értékesítési csatornáin óhatatlanul hátrányba 

kerül, mert onnantól nem adhatja a házi füstölt kolbász 

kilóját ezerkettôért. És még olyan nagyon félnie sem kell a hatóságoktól, 

mert éppen az elmúlt hónapokban született néhány 

olyan döntés, amelyek pontosan ezen a területen lazítottak a 

már korábban sem feszes szabályokon. 

A termelôk éppen ezért azt is kezdeményezik, hogy az 

esetleges áfacsökkentést egyéb piacszabályozó lépések, a 

forgalom további tisztulását célzó rendelkezések egészítsék 

ki. Ebben szerintük nagy szerepe lehetne a termelôkkel lényegében 

napi kapcsolatot tartó állatorvosok, az élelmiszerellenôrzô 

hatóságok és tárca más szakhivatalai, valamint – 

nem utolsó sorban – az adó- és vámszervek hatékonyabb, az 

eddigieknél összefogottabb fellépésére is. 

T. G. 


agrárium 

9

12 


Ahol belvíz, ott csak a remény… 

Magyarország kontinentális éghajlata évszázadok óta mindig szolgál meglepetésekkel, 

szélsôséges idôjárási jelenségekkel, amelyek megnehezítik a gazdálkodók 

dolgát. A 2010. év úgy vonul be az évkönyvekbe, hogy rendkívül csapadékos, 

rekordokat döntögetô év volt, amelynek az idei évre is áthúzódó következményei 

vannak elsôsorban a szántóföldi növénytermesztésben. 

A 

két fô ipari növény közül a búza gyenge közepes termést 

adott, míg a kukorica mennyisége átlagosnak 

mondható, az olajosok pedig „hozták magukat”. Óriási gondot 

okozott a betakarítás szinte mindegyik kultúránál, ami a 

csapadékos idô miatt el is húzódott, és minôségi gondokat, 

szárítási többletköltséget okozott. Az ôszi vetésû növények 

– ôszi kalászosok, ôszi káposztarepce – esetében viszont nagyon 

meg kellett küzdeni a magágykészítéssel és a vetéssel, 

amely éppen a nehéz körülmények miatt kitolódott, illtve el 

is maradt. Az optimális idôn túli vetések ma már alapos 

megfontolás tárgyát képezik a magas költségek és a kockázatvállalás 

összefüggései miatt. Külön említést érdemel a 

belvíz miatt akadályozott ôszi munkavégzés, hiszen a vízzel 

borított terület nagyságrendileg is rekordot döntve elérte a 

400 ezer ha-t országosan, a mûvelésre alkalmatlan magas 

talajtelítettség pedig hasonló területi méreteken gátolta a 

munkák végzését… 

Kevesebb búza és repce várható 

Az ôszi kalászosok közül elsôsorban a kenyérgabona sorsa 

foglalkoztatja a szakembereket, hiszen már a vetéskor látszott, 

hogy közel 150 ezer ha területkieséssel lehet számolni. 

Ezt a késô ôszi esôzések és a téli fagyok tovább növelték, 

és a tavaszi pezsdüléskor hozzávetôlegesen csak 950 

ezer ha látszik életképes vetésnek. A kenyérgabona szempontjából 

ez kritikus határ, hiszen átlagos termés esetén 

csak 3–4 millió tonna terméssel lehet számolni, aminek általában 

harmada, jó esetben negyede nem éri el a malmi minôséget. 

Mindehhez azonban a technológiai fegyelem maradéktalan 

betartására van szükség – ahogy mondani szokták: 

„kerül, amibe kerül!” Ehhez a gazdatársadalom azonban 

nincs túlságosan jól eleresztve, hiszen az idén kisebb az integrátori 

finanszírozás mértéke, a bankok hitelezési aktivitása 

pedig lényegesen mérsékeltebb. A kockázatok minden 

szektorban érezhetôen nôttek, ami nem segíti a mezôgazdasági 

termelési folyamatokat. 

A repceállomány területi nagyságát tekintve nem érte el 

a kívánt mértéket, becslésekre hagyatkozva alig haladta meg 

a 200 ezer ha-t. A megszakításokkal tarkított vetéseken látszik 

az eltérô fejlettség, az ôszi gyomirtások elmaradása, illetve 

eredménytelensége miatt elôállt gyomosodás. A belvíz 

számos helyen már ôsszel pusztítást végzett az állományokban, 

hol totálisan, hol foltokban. A tél fagya kíméletlenül 

folytatta a vízzel telt talajokban a repce állományának gyérítését. 

Ennek megfelelôen nagyon heterogén képet mutat- 


nak a repcetáblák, ami feltehetôen vegyes termésszinteket 

von maga után. Az a repceterület, amelyrôl termést lehet remélni 

áttelelés után, országosan mintegy 170 ezer ha-ra tehetô. 

Annyi biztosnak látszik, hogy rekordtermés nem születik, 

és nem sikerül az országos átlagot sem rekord magasságba 

juttatni az idén. 

Tavaszi vetésûek esélyei 

A belvizek folyamatos figyelése, a vízzel borított területek 

összegzése és a vízzel telített és még nem mûvelhetô földek 

összegzése folyamatos feladatot ad a vízügyi szakembereknek 

és a mezôgazdászoknak egyaránt. A március végén jött 

15–30 mm csapadék nagyon jó indikátornak bizonyult, hiszen 

eloszlatta az optikai csalódásokat. Kétnapos esô hatására 

jelentôs visszarendezôdés volt a korábban belvízzel borított 

területeken, ami a magágy-készítésre készülô gazdáknak 

óriási csalódást okozott. A belvíz mintegy 200 ezer ha 

mezôgazdasági területen ismét „csillogott”, és megbecsülhetetlen 

nagyságrendben olyan módon telítette a talajt, hogy 

nem lehetett gépi munkákat végezni. Várni kellett tehát, 

hogy szikkadjon vagy pirkadjon a föld a tavaszi vetésekhez. 

Március végén már a kora tavaszi kultúrákat, ahol lehetett 

elvetették, földbe került már a szója, a kevés borsó, a 

facélia, és készülôdnek az áprilisi hômérséklet-robbanás 

után a napraforgó, a szintén kevéske cukorrépa, a szántóföldi 

zöldségfélék vetésére. Nem kis izgalommal figyelik persze 

azokat a területeket, amelyeket víz borított, hogy lesz-e 

esély egyáltalán május végéig alternatív növényekkel vagy 

rövid tenyészidejû kukoricával bevetni. Mindenképpen kieséssel 

kell számolni azokban a gazdaságokban – elsôsorban 

Békésben, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar megyékben, 

a Nyírségben és az ország folyóvölgyeiben – ahol 

a víz jelen van vagy jelen volt az utóbbi hónapokban. A költség-hozam 

viszonyok alapos mérlegelése után szabad csak 

belefogni bármilyen növény termesztésébe, mert a veszteség 

aligha lehet megoldás. Az ésszerû ugarolás lehet, hogy 

jobb megoldásnak látszik, ezeken a helyeken… 

Talajmûvelési technikák belvíz után 

A belvízzel borított területek rehabilitációját értelemszerûen 

el kell végezni, hiszen óriási mértékû beiszapolódás, levegôtlenség 

jellemzi ezeket a földeket. Emiatt a növények 

gyengébben fejlôdnek, ha egyáltalán eredményes vetés után 

a kelés rendben zajlik. Nagyon fontos felhívni a gazdák figyelmét, 

hogy jobban kellene vigyázni a talajra, különösen

a talaj szervesanyag-tartalmára. A megelôzés a növénytermesztô 

gazda feladata. A talajnak mindig kellôen lazának 

kell lennie. Ez változó lehet, de semmi esetre sem csak 12 

centiméter mélységig. A kellô mélységû lazultság 30–35 

centimétert jelent, és ne legyen alatta vízzáró réteg. Ha ilyen 

vízzáró réteg nincs, ez aszályos idôszakban is nagyon kedvezô. 

Nagyon fontos szempont az is, hogy vigyázni kell a 

talaj szerkezetére. Gondoskodni kell a talaj szervesanyag 

tartalmáról, mert ahol kevés van, vagy a szervesanyag fogyóban 

van, ott sokkal erôsebb a rögösödés, sokkal több 

energia szükséges a mûveléséhez. Ha magas a víztelítettség, 

vagyis átázik – ahogy a múlt ôsz folyamán sok helyen –, 

akkor sokkal súlyosabb a taposási kár. 

Helyes eszközválasztás 

Nagyon lényeges továbbá a helyes eszközválasztás a talajmunkák 

elvégzéséhez. A talajokra kisebb nyomást gyakoroló 

erôgépek és a nyomukban járó nagy szélességû, 

ugyanakkor szintén kis nyomást elôidézô munkagépek szerepe 

felértékelôdik. A nagyobb teljesítmény pedig a munkák 

jobb ütemezését, optimális idôben történô elvégzését 

teszi lehetôvé. 

A talaj járhatósága a haszonnövények számára talán a 

leginkább kívánatos paraméter, amire érdemes nagyon odafigyelni. 

Az elmúlt ôsz során a betakarítógépek és a szállítójármûvek 

nagyon nagy taposási kárt okoztak a földeken. Ezt 

korrigálni az idei tavaszon már nem lehet tökéletesen. Az 

ekét elôvenni és szántásba kezdeni mégis csak indokolt 

esetben és bizonyos talajtípusokon szabad, hiszen azzal 

csak a korábbi években „elkövetett” eketalpat vastagítanák, 

amit a talaj érdekében nem szabad megtenni. A földjeit 

maga mûvelô és ismerô gazdaember ismeri a megelôzés 

fogalmát a talajmûvelésben, tudja mire képesek a talajai, 

mennyire laza, milyen a szerkezete, van-e benne a vízforgalmat 

akadályozó réteg. Nem árt néhányszor megfogdosni, 

megmarkolászni két forduló között a rögöt, mert abból 

kiderül, mire képes a talaj szerkezete, és elárulja a gazdálkodónak, 

hogy a több évi talajmunka hatékony volt-e, 

vagy inkább káros, és új szemlélet szerint kellene folytatni 

a munkát. 

De, visszatérve a belvízek okozta károkra, azt mindenképpen 

mérlegelni kell helyi szinten, hogy országos vagy 

térségi szinten mielôbb csatornahálózat és tározórendszer 

kialakítása lenne indokolt, és a víz szûkösebb idôkre való 

tárolását valahogyan meg kell oldani. Ez nem elsôsorban a 

gazdák feladata, de nekik is lesz részük benne, ha elindul ez 

a folyamat. 

Versenyben a belvízzel 

Miközben a Vidékfejlesztési Minisztérium már dolgozik a 

magyar vízstratégia – vízkormányzás és tárolási technikák – 

kialakításán, a termelôk javában küzdenek a belvízzel és a 

nyomában kialakult áldatlan állapotokkal. Békés megye különösen 

érintett e tekintetben, hiszen mély fekvésû területein 

az összefolyt víz elvezetése nehezen oldható meg, különösen, 

ha a vízkormányzás és a vízelvezetô csatornák karbantartása 

is elmaradt az utóbbi idôben. 


Kétsopronyban a Rákóczi Szövetkezet elnöke, Petrovszki 

Attila arról számol be, hogy a gazdaság által mûvelt közel 

2500 ha területnek 30%-a borított belvízzel. Ez érzékenyen 

érinti a gazdálkodás menetét és a 120 fôs dolgozó létszám 

megélhetését is. 

Már az ôsz folyamán is keményen küzdöttek azért, hogy 

az ôszi kalászosok vetése sikerüljön, de akkor még élt a remény, 

hogy tavaszra javul a helyzet. Nem így történt, mert 

a 60 ha tervezett tavaszi árpának is harmadát lehetett csak 

elvetni. Amikor március végén kisütött a nap, és napokig 

nem volt csapadék, akkor újra éledtek a remények, hogy a 

napraforgó, a cirok és a kukorica földbe kerülhet, utóbbi 

akár még május végén, június elején is – mondja az elnök. 

Ugyanakkor már látszik, hogy az ôszi vetések is jelentôs 

víznyomást és fagykárt szenvedtek, ezért foltosak a vetések, 

de ezek pótlása lehetetlen. A vetésszerkezet éppen ezért 

nem alakulhatott a tervek szerint, mert a tavasz arányaiban 

biztosan felborítja. A talajmunkákra nagy súlyt kell fektetni, 

ahol levonul a víz. A magágyat levegôssé kell tenni, de a 

vízmegôrzés mégis elsôdleges cél marad, hiszen még akár 

aszály is beköszönthet néhány hónapon belül, mint a 2000es 

évjáratban. A talaj vízgazdálkodása célfeladat, pazarló 

módon elengedni a vizet nem szabad. Az állatállomány – 

sertés, szarvasmarha – miatt a szemes és silókukorica, valamint 

az árunövénynek szánt napraforgó vetése a legfontosabb 

feladat. Ahogy a régi gazdák mondták, „amit az idôjárás 

elrontott, azt helyre is hozza” – most itt az alkalom… 

GyZ 


agrárium 

13

14 

Pr 

ROUNDUP ® ROUNDUP BIOAKTIV a belvizek 

hatékonyabb elvezetéséhez 

® BIOAKTIV a belvizek 

hatékonyabb elvezetéséhez 

A túlzott mértékben felszaporodott vízi növények nagymértékben 

gátolják a víz mozgását, és emiatt a csatornák, 

vízelvezetô árkok nem tudják betölteni a szerepüket. 

A vízi növények ilyen és ehhez hasonló esetben tekinthetôk 

gyomnövénynek (1–2. ábra). A globális klímaváltozás 

nyomában kialakuló szélsôséges idôjárási jelenségek miatt 

megnôtt a különbözô természetes és mesterséges vízi 

utak karbantartásának a jelentôsége. A belvízveszélynek 

nagy területen kitett Magyarországon különösen súlyos 

kár érheti a mezôgazdaságot, ha a felesleges vizet 

nem lehet idôben elvezetni a mûvelt területekrôl. 

Az elburjánzott, vízmozgást akadályozó növényzet 

szabályozására 2001 óta engedélyezett a 

ROUNDUP ® BIOAKTIV, amely az egyetlen, élôvízi 

környezetben is felhasználható gyomirtó szer. A szer 

engedély okirata az európai uniós szabályoknak 

megfelelôen 2010-ben megújításra került (száma: 

MGSzHK 02.5/10139-1/2010). A készítmény kedvezô 

ökotoxikológiai tulajdonságai teszik lehetôvé az érzékeny 

vízi környezetben történô alkalmazását. 


Tapasztalatok a ROUNDUP ® BIOAKTIV 

alkalmazásával 

Széles körû vizsgálatok kerültek beállításra Magyarországon, 

amelyek igazolták azt, hogy a szer hatékonyan 

felhasználható a legelterjedtebb, többnyire évelô 

vízi gyomnövényekkel szemben (3–4. ábra). 

Egyes gyomnövények, de különösen a nád, nem 

szárad el az alkalmazás évében, feltehetôen a levelek 

rendszerint vastag viaszrétege és a kiterjedt rizómatömeg 

miatt. Azonban, a kezelt gyom kihajtása a következô 

évben nem történik meg (5–6–7. ábra). 

1–2. ábra. Vízmozgást akadályozó gyomtömegek (nád, gyékény). Mezôtúr, Mezôberény, 2001 

A vegyszeres, ROUNDUP ® BIOAKTIV alkalmazásával 

történô védekezés mellett mechanikai módon is 

lehet szabályozni a gyomok tömegét, azonban a mechanikai 

mûvelet hatása rövid tartamú, gyakran meg 

kell ismételni (8. ábra).

5. ábra. Az alkalmazás évében, a kezelés utáni hónapokban 

jelentkezô tünetek nádon. Szajol, 2001. augusztus 

6. ábra. A ROUNDUP BIOAKTIV-val kezelt 

(szórópisztollyal) nád a következô évben nem hajtott ki. 

Szajol, 2002. július 

7. ábra. ROUNDUP BIOAKTIV hatása egy évvel 

a permetezés után nád és gyékényfajok ellen. 

Elôtérben a kezelt, háttérben a kezeletlen. 

Mezôtúr, 2002. június 5. 


Pr 

A ROUNDUP ® BIOAKTIV használatának 

elônyei összefoglalva 

• Egyszerû az alkalmazása, leginkább szórópisztollyal. 

• A vízi gyomok széles skálája ellen hatékonyan felhasználható. 

• Tartós megoldást nyújt a vízmozgást akadályozó 

gyomokkal szemben. 

• Kíméli a csatornamedrek nem célzott élô szervezeteit. 

• Célzottan alkalmazható ott, ahol a vízi növények károsan 

elszaporodtak. 

• Költségkímélô a mechanikus mûveléssel, kotrással 

összehasonlítva. 

Felhasználási javaslat 

Az engedélyokirat szerint ROUNDUP ® BIOAKTIV 

a következô területeken használható fel: 

„Vízzel nem borított csatornák, árokpartok 

gyomirtására nád, gyékény és egyéb nehezen irtható 

évelô gyomfajok ellen. 

8. ábra. Kaszálás után újrahajtó nád. 

Hódmezôvásárhely. 2001. június 25. 

Vízzel elárasztott csatornák, folyóvízek, halastavak 

vízbôl kiemelkedô gyomnövényei ellen csak foltkezelésre, 

speciális kijuttatással (pl. kenôgép) a területileg 

illetékes vízügyi igazgatóság és a nemzeti park 

igazgatósága engedélyével és szakfelügyeletével alkalmazható.” 

Az engedélyezett dózis 5,0 l/ha. Bolygatás híján a 

vízi gyomok földbeni szaporítóképletei rendszerint kiterjedtek, 

ezért bizonyos esetekben szükség lehet ismételt 

kezelésre, amely az elsô után legkorábban 60 

nap múlva végezhetô el. 

A kezelést kifejlett lombozatú, virágzás, bugahányás 

közeli fejlettségben lévô, intenzív növekedésû gyomok 

ellen ajánlatos elvégezni. 

Folyóvízben a folyás irányával ellenkezô irányban 

haladva kell a kezelést végezni, így biztosítható a vízbe 

jutott szer gyors felhígulása. 

Íratlan alapszabály, hogy ahol nincsenek gyomok, ott 

kerülni kell a vízbe permetezést. Erre a követelményre 

az engedélyokirat is utal, amikor foltkezelést javasol. 

Czepó Mihály 

agrárium 

15

16 

Pr 

Még több oldalhajtást a magasabb repcehozamért! 

A 2010-es ôszi repcevetések messze elmaradtak a 

tervezett elképzelésektôl. A sok esô miatt a vetésekre 

akkor került sor, amikor az idôjárás, illetve a talajok állapota 

arra lehetôséget adott. Nagyon sok helyen a mag jóval 

az ideális vetésidô után került a talajokba. A kikelt állományokat 

még a késôbbiekben lehullott jelentôs menynyiségû 

csapadék okozta belvizek is tizedelték. Tehát az 

a repce, ami a téli fagykárok után tavasszal megmarad, 

nagyon értékes állomány lesz. 

Ezt a megmaradt állományt ilyen kedvezô piaci kilátások 

mellett érdemes intenzíven kezelni, hogy a lehetô 

legtöbbet ki tudjuk hozni belôle, vagyis kedvezôbb körülményeket 

biztosítani a fejlôdéséhez a minél nagyobb hozamok 

érdekében, így fokozva a repcetermesztés eredményességét 

is. 

Az eredményes repcetermesztés fontos feltétele, 

hogy tavasszal az állományt ne gyengítsék a különbözô 

betegségek, ezért elengedhetetlen, hogy a tápanyagokhoz 

minél gyorsabban hozzájusson a növényzet. 

Ugyanakkor az is meghatározó a hozam és minôség 

szempontjából, hogy a vezérhajtással együtt az oldalhajtások 

is teljes értékû becôket neveljenek, amihez 

viszont az kell, hogy együtt hajtsanak és fejlôdjenek. 

A Cheminova pontosan ezen szempontok figyelembevételével 

alakította ki a Repce Kondi Pack csomagját. 

Mit is tartalmaz ez a csomag? 


A Riza 250 EW egy újgenerációs triazol, ami felszívódó 

tulajdonsága, széles hatásspektruma és kiváló 

gombaölô hatása mellett még egy különleges tulajdonsággal 

bír, ami megkülönbözteti a hasonló típusú gombaölô 

szerektôl, az pedig a regulátorhatás. A repcét 

kezelve Riza 250 EW-vel, a gombafertôzésektôl (fóma, 

szklerotínia, alternária, botritisz) tudjuk megvédeni a 

szárba induló állományunkat, ugyanakkor ezt a másik, 

nagyon fontos tulajdonságát is ki tudjuk használni. A regulátorhatás 

abban nyilvánul meg, hogy a kezelés eredményeként 

az oldalhajtások a vezérhajtással együtt 

fejlôdnek, azzal egyszerre virágoznak és egyenértékû 

becôket teremnek. 

Az elmúlt 20 év igazolta, hogy az Amalgerol Premiumnak 

helye van a repcetermesztés technológiájában, 

mert úgy a gyökérzet beindításával, mint a gyökérrel 

szimbiózisban élô mikorrhizák meghétszerezésével a 

növény jóval nagyobb felületrôl tud vízben oldott tápelemeket 

felvenni, valamint fokozza a növényben az anyagcsere 

folyamatokat, és harmonizálja a növényen belüli 

tápelem-ellátottságot is. Mindez az erôteljes oldal- és 

vezérhajtás-fejlôdésben, valamint a becônkénti teljes 

értékû magszámban mérhetô. 

Adony 2009. Repce Kondi Pack kezelés: erôteljes oldalhajtás képzôdés, homogén becô kötôdés 

+ = 

5 l Riza 250 EW 25 l Amalgerol Repce Kondi Pack 

Premium – 10 % áron 

Hozam- és minôségnövekedés – Repce Kondi Pack. 

(„Titkos” információ szemfüleseknek: az ügyes gyümölcs- 

és szôlôtermesztôk is kihasználhatják a Riza- 

Amalgerol csomag akciót, hiszen a Riza 250 EW és az 

Amalgerol Premium ezekben a kultúrákban is eredményesen 

felhasználhatók!) 

Használja ki Ön is a profi repcetermesztés adta lehetôségeket! 

Horváth József 

Cheminova Magyarország Kft.

Új tényezô a repcepiacon 

Az elmúlt évtizedben a repcetermelés a növénytermesztés 

egyik legdinamikusabban fejlôdô ágazatává nôtte ki 

magát Európában épp úgy, mint Magyarországon. A repce 

hasznosíthatóságának sokrétûsége – élelmiszer, takarmány, 

üzemanyag –, a repce iránti kereslet további 

emelkedése elôrevetíti, hogy a magyarországi növénytermesztés 

számára is stratégiai jelentôségûvé válik a 

meglévô és a jövôben megnyíló piaci lehetôségek minél 

szélesebb kiaknázása. 

Március végén Gödöllôn mutatkozott be leendô partnereinek 

és a sajtó képviselôinek a Rapool Hungária Kft., a német 

RAPOOL-RING GmbH magyarországi leányvállalata. 

A kedvezô piaci folyamatok, a termesztéstechnológia 

színvonalának növekedése mellett leginkább a nemesítés, 

az új fajtákban és hibridekben megjelenô innováció teremtette 

meg annak az alapját, hogy a repce ma már olyan régiókban 

is a legjövedelmezôbben termeszthetô növények 

sorába emelkedett, ahol az korábban szinte elképzelhetetlen 

volt. A biológiai alapok tekintetében túlzás nélkül megállapítható, 

hogy a RAPOOL csoportba tömörülô német 

nemesítôk voltak azok, akik az elmúlt években a legtöbb 

újdonsággal, széles és bôvülô portfólióval járultak hozzá a 

genetikai fejlôdéshez. A repcetermesztôk elôtt megnyíló kiváló 

lehetôségek a RAPOOL számára is szükségessé teszik, 

hogy a fejlôdéshez még szélesebb genetikai háttérrel 

és még erôteljesebb szakmaisággal jelenjen meg a 

jövôben Magyarországon. 

A RAPOOL négy tulajdonosa magántulajdonban mûködô, 

nem tôzsdei jegyzésû német nemesítôház – LEMBKE, 

DSV, RAPS GbR és Eckendorfen Sorten –, amelyek önálló 

nemesítési programot folytatnak. A legrégebbi és legna- 

Blum Zoltán, a Rapool Hungária Kft. ügyvezetôje, 

Johannes Peter Angenendt, a Rapool-Ring GmbH ügyvezetôje 

és Tímár András kereskedelmi és marketingvezetô 


Pr 

gyobb tapasztalat köti össze ôket repcében: a kutatás, a 

nemesítés, a vetômag-elôállítás, a csávázás technológiai 

fejlesztése, a vetômag-forgalmazás és a termesztési szaktanácsadás 

teljes egészében egy kézben összpontosul. Az 

elsô nemesítési programok több mint 100 évvel ezelôtt 

kezdôdtek, itt található a repcenemesítés bölcsôje. A négy 

nemesítôház hosszú múltra visszatekintô tapasztalata, az 

ott tevékenykedô nagyszámú specialista és a négy saját 

tenyészkert teszi lehetôvé a RAPOOL számára a nagy 

szisztematikus nemesítési programok végrehajtását. 

A RAPOOL sikerét a szorgalom, a kitartás és a nemesítési 

víziók alapozták meg. A mai repcék teljesítménye, betegségekkel 

szembeni ellenálló képességük, valamint az 

étkezési, biodízel- és takarmánycélú felhasználásukat biztosító 

minôségük a nemesítôk által végzett munka meghatározó 

mérföldkövei. 

Az a genetikai sokszínûség, mely a RAPOOL rendelkezésére 

áll, egyedülálló a maga nemében. Így valamennyi 

úttörô jellegû újítás – kezdve a 00-minôségtôl, az MSLhibridek 

létrehozásán, a saját csávázási technológia kialakításán 

át egészen a speciális fajták létrehozásáig – a 

RAPOOL nevéhez kötôdik. Ez a széles körû szakmai 

know-how teszi a RAPOOL-t a világ egyik vezetô repcenemesítôjévé. 

Minden egyes régiónak sajátságos agroklimatikai tulajdonságai 

vannak. A RAPOOL rendkívüli tapasztalatának, 

valamint kiterjedt nemesítôi- és kísérleti állomásainak köszönhetôen 

a legkülönbözôbb termôhelyi és idôjárási viszonyok 

közé is képes kiváló teljesítményû fajtákat biztosítani. 

Ezenkívül a RAPOOL teljes körû szaktanácsadással is 

támogatja helyben a termelôket. 

A RAPOOL az elmúlt években számos leányvállalatot 

hozott létre, elsôsorban Németországtól 

keletre, Lengyelországban, Csehországban, 

Szlovákiában, és néhány héttel a bemutatkozás 

elôtt megtörtént a magyar leányvállalata, 

a Rapool Hungária Kft. megalakulása 

is. Magyarországon a RAPOOL 

részére a piaci, kereskedelmi szolgáltatást 

a Saaten Union csapata fogja biztosítani. 

Ez egy olyan már mûködô csapat, 

amely igen nagy tapasztalatot szerzett az 

elmúlt idôszakban a repceforgalmazás terén. 

Természetesen az anyavállalat elvárása 

a leányvállalattal szemben a piaci részesedés 

folyamatos növelése. A tulajdo- 

nosak reális célkitûzésnek tartják, hogy 

néhány éven belül a hibridek részaránya a 

magyarországi vetésterületen elérje akár 

a 80%-ot is. p 

agrárium 

17

18 

Pr 

Az ôszi búza gombaölô szeres védelme 

PANNON 330 EC és a KOLFUGO SUPER 

Az ôszi búza legfontosabb kórokozóinak 

(lisztharmat, fuzárium, pireonfóra, rozsda-, 

szeptória- és szártôbetegségek, üszögfajok, 

vírusok) dominanciaviszonyai évrôl 

évre változnak. Az üszögbetegségek ellen 

csávázással és egészséges vetômag használatával 

védekezhetünk, míg a vírusok ellen 

a vektorok egyedszámának gyérítésével. 

A gombák okozta kártétel nagysága 

idôjárásfüggô. Valamennyi faj számára 

ideális az enyhe, párás, szeles idôjárás. Az 

átlagostól melegebb években a rozsdagombák 

(1. kép), míg nedvesebb években 

a PTR (2. kép) és szeptóriás levélbetegségek 

(3. kép) okozhatnak nagyobb gondot. 

Minden évben jelen van a lisztharmat (4. 

kép). A kalászbetegségek közül a kalászfuzáriózis 

(5. kép) játszik fontos szerepet, 

amely a virágzáskori csapadékosabb idôjárás 

esetén minôségi és mennyiségi károkat 

okoz. A jó minôségû és nagy menynyiségû 

termés betakarításának feltétele, 

hogy a termésképzés szempontjából fontos 

növényi részek egészségesek maradjanak 

a betakarításig. Mivel minden évben 

számolhatunk valamelyik kórokozó fellépésével, 

ezért vegyszeres védekezés nélkül 

a biztonságos termesztés nem képzelhetô 

el. 

A kalászosok termesztésében általános, 

hogy a gombák ellen egyszer megvédjük 

az állományt. Elsôsorban virágzáskor, a kalász 

védelmére irányulnak ezek a kezelések. 

Az intenzívebb termesztéstechnológia 

(trágyázás, sûrûbb állomány) nemcsak a 

potenciálisan elérhetô termést növeli, hanem 

a kórokozók fellépésének valószínûségét 

és kártételének nagyságát is. Ezért 

magasabb termesztési színvonalon kétszeri 

védekezésre is sor kerülhet. Ezzel elérhetjük, 

hogy április végétôl a betakarításig 

az állományt egészségesen tudjuk tartani. 

Az elsô kezelések levélbetegségek ellen 

irányulnak. A védekezés idôzítését elôrejelzésre, 

táblaszintû megfigyelésekre és a 

búza fenológiájára kell alapozni. Preven- 


ció: HTR, Septória. A második védekezést 

a kalászbetegségek, elsôsorban a fuzáriózis 

és a késôn fertôzô levélbetegségek 

(rozsdafélék) ellen kell irányítani. 

Mindkét idôpontban történô felhasználásra 

kiválóan alkalmas a PANNON 330 EC. 

A PANNON a betegségek széles spektruma 

ellen hatékony védelmet biztosít, s egyben 

termésnövelô hatással is rendelkezik. 

Legfontosabb elônyei: 

• triazol hatóanyagok gyári kombinációja, 

• kiváló hatékonyság levélbetegségek 

ellen, 

• kalászfuzáriózis ellen is hatékony, 

• beltartalmi, sütôipari értékeket javítja. 

Felhasználási javaslat ôszi búzában: 

Egyszeri védekezés is elegendô: 

• toleráns fajták termesztése esetén, 

• nem kalászos és kukorica elôveteménynél, 

• ha forgatásos talajmûvelés volt. 

Idôzítése: 

Évjárat függô. 

Száraz években levélbetegségek ellen 

védekezünk a zászlóslevél kiterülésekor. 

Az egyszeri kezelésnél viszont nagyon 

fontos a kezelés idôzítése, mivel már néhánynapos 

késés is jelentékeny termésveszteséget 

okozhat (1–2 ábra). A kétszeri 

kezelésnél ezt lehet korrigálni (3. ábra). 

Nedves években kalászhányás végén, virágzás 

kezdetén kalászfuzáriózis és levélbetegségek 

ellen, illetve a virágzás közepén-végén 

fuzárium ellen kell a védeke- 

2. kép 4. kép 

1. kép 3. kép 5. kép 

zést irányítani (4. ábra). Dózis: 0,5 l/ha 

PANNON 330 EC, TweenJet vagy AIT 

TweenJet fúvókával (5. ábra) 300–400 

l/ha vízzel (6. ábra) kijuttatva. 

Kétszeri védekezés indokolt, ha 

• kukorica vagy kalászos volt az elôvetemény, 

• fogékony fajta, 

• forgatás nélküli talaj-elôkészítés, 

• nedves évjárat ígérkezik. 

Háromszori védekezés indokolt 

• kalászos vagy kukorica elôvetemény, 

• forgatás nélküli talaj-elôkészítés, 

• nedves évjárat ígérkezik, különösen a 

virágzás környékén. 

Mikor védekezzünk: 

1. permetezés: 2–3 nóduszos fenológiai 

állapotban az elsô gombaölô szeres 

védekezésre levélbetegségek ellen. Dózis: 

0,5 l/ha PANNON 330 EC, 300 l vízzel kijuttatva. 

2. védekezés: Kalászhányás végén, virágzás 

kezdetén kalászfuzáriózis és kései 

levélbetegségek ellen. Dózis: 0,5 l/ha PAN- 

NON 330 EC, 300–400 l/ha vízzel kijuttatva. 

3. védekezés: Virágzás közepén-végén 

kalászfuzáriózis ellen, különösen kukorica 

elôvetemény esetén. Dózis: Kolfugo Super 

1,25 l/ha 300–400 l/ha vízzel kijuttatva 

A kétszeri vagy esôs évjáratban a háromszori 

kezelés minden körülmény között 

a legkiválóbb és legbiztosabb hatékonyságot 

biztosítja. 

A kezelések számának indokoltságát 

mutatja az 1. táblázat.

Fajta 

Helminthospóriumra és Septóriára 

közepesen, vagy annál érzékenyebb fajta 

Rozsdára közepesen, vagy annál 

érzékenyebb fajta 

Elôvetemény 

Kalászos 

Kukorica 

Napraforgó, 

repce, 

pillangós 

stb. 

Kalászos 

Kukorica 

Napraforgó, 

repce, 

pillangós 

stb. 


Pr 

Talajmûvelés 

Idôjárás Keze- 

(április, lések 

május) száma 

Egyszeri védekezés 

idôzítése 

Forgatásos 

száraz 

nedves 

1 

2 

zászlóslevél kiterülése 

Forgatás száraz 2 

nélküli nedves 3 

Forgatásos 

száraz 

nedves 

2 

3 

Forgatás száraz 2 


Forgatásos 

száraz 

nedves 

1 

2 


Forgatás száraz 1 zászlóslevél kiterülése 


Forgatásos 

száraz 

nedves 

1 

2 




Forgatásos 

száraz 

nedves 

1 

2 

kalászhányás vége 

Forgatás száraz 1 kalászhányás vége 


Forgatásos 

száraz 

nedves 

1 

1 


kalászhányás vége 



1. táblázat 

agrárium 

19

agrárium 

Állattenyésztési és takarmányozási melléklet 

Teljes körû baromfi tartástechnológia 

és az európai uniós elôírásoknak megfelelô 

tojóbatériák tervezése, forgalmazása, kivitelezése 

STALL-TECH BT. 

H-7720 Pécsvárad, Kossuth Lajos utca 12. 

Tel.: 06-72-566-066, fax: 06-72-566-067 

E-mail: stalltech@t-online.hu

24 

Állattenyésztés és takarmányozás 

A sertés-, marha- és baromfipiac 

2011-ben a globális sertés- és baromfihús-termelés várhatóan bôvül, a marhahús 

termelése nem változik lényegesen az elôzô évihez képest. A fogyasztók az 

olcsóbb fehérjeforrásokat részesítik elônyben, ezért a sertés- és a baromfihús 

iránti keresleti kilátások kedvezôbbek a marhahúshoz képest. 

Sertéshús 

A világ sertéshúspiacát a kínálat mérsékelt 

növekedése és a világkereskedelem 

élénkülése jellemezte 2010-ben, bár a 

globális sertéshúsexport és -import 

nem érte el a pénzügyi és gazdasági 

válság elôtti szintet. A sertések ára az 

USA-ban és Brazíliában rekord magasságokba 

emelkedett, míg az EU-ban 

kismértékben csökkent. Ezért az uniós 

sertéshús versenyképessége javult a világpiacon, 

amihez az euró többi valutával 

szembeni gyengülése is hozzájárult. 

Az Egyesült Államok Mezôgazdasági 

Minisztériumának (USDA) elôrejelzése 

szerint a globális sertéshústermelés 

2%-kal bôvülhet 2011-ben. Az EU Bizottság 

elôrejelzése szerint a Közösségben 

a termelés 1% körüli növekedésére 

lehet számítani az idén. 

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon 

7%-kal csökkent a sertés 

ára 2010-ben az elôzô évihez képest. 

Az uniós tendenciák mellett az import 

sertés árának is ármérséklô hatása volt 

a sertéspiacon. Az importból származó 

sertéseket a hazainál 5%-kal alacsonyabb 

áron vásárolták a vágóhidak 

2010-ben. A termékpálya többi fázisa 

követte a termelôi árak csökkenését. A 

félsertés feldolgozói értékesítési ára 

6%-kal csökkent, a darabolt sertéshúsé 

(karaj, tarja, comb) 1%-kal mérséklôdött 

2010-ben az elôzô évihez viszo- 


nyítva. A KSH adatai szerint a karaj és 

a comb fogyasztói ára 5, illetve 6%-kal 

volt alacsonyabb, mint 2009-ben. 

Az Egyesült Államokban emelkedett, 

míg Brazíliában csökkent a sertés 

ára a 2011. év elején. Az USA-ban az 

árak növekedését elsôsorban az élénk 

bel- és külpiaci kereslet okozta. Brazíliában 

az ár esése egyrészt szezonális 

hatásokkal magyarázható, emellett 

csökkent a sertéshúsok exportja is, és a 

külpiacról kiszoruló sertéshús túlkínálatot 

okozott. 

Az EU-ban az év elején a dioxinbotrány 

jelentôs hatást gyakorolt a sertéspiacra. 

A német árak összeomlása a 

legtöbb tagállamban a sertések árának 

csökkenését okozta. A magyarországi 

sertésárak az idén is követték uniós 

árak alakulását. A magyar vágósertés 

termelôi ára 3%-kal csökkent januárban 

az elôzô hónaphoz viszonyítva. Az 

EU Bizottság a sertéspiac stabilizálása 

érdekében engedélyezte a sertéshús 

magántárolásának támogatását, ami 

megállította a vágósertés termelôi árának 

csökkenését. Március elsô felében 

a sertés ára magas szinten stabilizálódott 

az EU-ban, elsôsorban az élénkülô 

külpiaci kereslet miatt. Magyarországon 

a vágósertés termelôi ára februárban 

stagnált januárhoz képest, majd 

márciusban már emelkedett. A darabolt 

sertéshús (karaj, tarja, comb) értékesítési 

ára 5%-kal 

volt magasabb 

márciusban a februári 

árnál. A KSH 

adatai szerint a sertéskaraj 

fogyasztói 

ára nem változott 

lényegesen februárban, 

a sertéscombé 

csaknem 

3%-kal emelkedett 

az elôzô hónaphoz 

viszonyítva. 

Az EU Bizottság a sertésárak növekedésére 

számít a második negyedévben 

az elsôhöz viszonyítva. A magyarországi 

sertésárak általában követik az 

uniós árak alakulását, ezért a következô 

hónapokban a hazai sertésárak 

emelkedése várható. 

Marhahús 

Az USDA adatai szerint a globális 

marhahústermelés 1%-kal csökkent 

2010-ben az elôzô évihez viszonyítva. 

A termelés szempontjából meghatározó 

országok közül az USA, Brazília, 

India és Mexikó bôvítette a kibocsátását. 

Ez a növekedés azonban nem volt 

elegendô a többi ország csökkenô termelésének 

az ellensúlyozására. 

Az EU-ban a termelés bôvülése, a 

külpiaci kereslet élénkülése, valamint a 

versenyképesség javulása (a versenytársak 

magas marhahúsárai, az euró gyengülése) 

miatt a marhahúsexport csaknem 

kétszeresére nôtt, ugyanakkor az 

import csökkent, így az EU – több év 

után – nettó exportôrré vált 2010-ben. 

Az USDA elôrejelzése szerint 2011ben 

nem változik lényegesen a globális 

marhahústermelés, a kínálat továbbra 

is szûk marad. A globális marhahúsexport 

2%-kal élénkülhet, megfordítva az 

elmúlt két év csökkenô tendenciáját, 

elsôsorban Brazília jelentôsen bôvülô 

kivitele miatt. 

Magyarországon folytatódott a 

szarvasmarha-állomány csökkenése. 

A KSH adatai szerint 2010. december 

1-jén 681 ezer szarvasmarhát tartottak 

az országban. Az állomány egy év alatt 

2,7%-kal fogyott. 

A marhaállomány csökkenése, valamint 

az élômarhaexport növekedése 

miatt a szarvasmarha vágása élôsúlyban 

kifejezve 8%-kal esett vissza 

2010-ben az elôzô évihez képest az 

AKI vágási statisztikája szerint. A hazai 

kínálatot a csaknem 40%-kal bôvü-

lô élômarha-behozatal és az 5%-kal 

növekvô marhahúsimport egészítette 

ki. Az élô szarvasmarha és marhahús 

iránt rendkívül élénk volt a külpiaci 

kereslet. Az élô marha exportja 47%kal 

bôvült. 

A termelés és kereskedelem szempontjából 

meghatározó országokban 

emelkedett a bika ára 2010-ben az elôzô 

évihez viszonyítva. Az USA-ban, 

Argentínában és Brazíliában a növekedés 

rendkívül nagymértékû volt, az 

EU-ban nem volt lényeges árváltozás. 

A vágómarha ára tovább emelkedett 

2011-ben is. Az USA-ban a bika ára 

25%-kal volt magasabb az év elsô két 

hónapjában, mint az elôzô év hasonló 

idôszakában. Az EU-ban a fiatal bika 

„R3” vágóhídi belépési ára 3,5 euró/kg 

hasított hideg súly volt februárban, 

7%-kal haladta meg az elôzô évi szintet. 

Az OECD-FAO prognózisa szerint 

a marhahús ára az USA-ban és az EUban 

is emelkedik 2011-ben, és az évtized 

végéig magas szinten marad. 

A világpiaci és az uniós tendenciákhoz 

hasonlóan Magyarországon is 

rendkívül magas volt a vágómarha termelôi 

ára az idén. Az AKI PÁIR adatai 

szerint az elsô negyedévben a vágómarha 

termelôi ára 14%-kal haladta 

meg az elôzô év hasonló idôszakának 

szintjét. Az árak emelkedését az élénk 

külpiaci kereslet és a szûk kínálat 

okozta. A termékpálya további fázisai 

is követték a termelôi árak emelkedését. 

A csontos marhahús frissen, félben 

termék feldolgozói értékesítési ára 

6%-kal, a negyedrészek árai 6–11%kal 

voltak magasabbak. A KSH adatai 

szerint a marharostélyos fogyasztói ára 

13%-kal nôtt 2011 februárjában az egy 

évvel korábbihoz képest. 

Csirkehús 

Az USDA adatai 

szerint a globális 

csirkehústermelés 

3%-kal nôtt 2010ben, 

a 2009. évi 

stagnálás után. A 

legnagyobb termelôk 

közül Kínában 

és Brazíliában 

3,5%-kal bôvült a 

termelés, elsôsorban 

a gazdasági 

növekedés és a 

belsô kereslet erôsödése miatt. Az 

USA csirkehústermelése 2,5%-kal, 

Oroszországé 11,5%-kal, Argentínáé 

10%-kal gyarapodott. Az EU Bizottság 

adatai alapján az Unió termelése 2,5%kal 

haladta meg az egy évvel korábbit. 

A világ csirkehús-kereskedelme 

2,5%-kal bôvült 2010-ben, amelynek 

közel háromnegyedét Brazília és az 

USA adta. Az amerikai export jelentôsen 

csökkent az orosz importkorlátozások 

miatt. Brazília 

növelte piaci részarányát 

a Közel- 

Keleten. Az EU exportja 

7%-kal nôtt 

2010-ben. Az uniós 

termékek továbbra 

is jelentôs versenyhátrányban 

vannak 

Brazília, Thaiföld, 

Kína és az USA kínálatával 

szemben. 

A globális csirkehústermelésvárhatóan 

2%-kal nô 

2011-ben. A fogyasztás fellendülése és a 

kereskedelem élénkülése több országban 

elôsegítheti a termelés növekedését. 

A globális kereskedelem várhatóan 3%kal 

bôvül, a legnagyobb exportôrök továbbra 

is Brazília és az USA lesznek. Az 

EU csirkehústermelése várhatóan nem 

nô számottevôen 2011-ben, jelentôsebb 

fellendülésre csak Németországban 

(+4%) és Franciaországban (+3%) lehet 

számítani. A belsô kereslet 1,5% körüli 

erôsödése várható, ami hozzájárul az 

import 4%-os növekedéséhez. Az export 

stagnálhat, mivel az Unió baromfiágazata 

kevésbé versenyképes. 

A csirkehúsfogyasztás világszerte 

erôsödhet a következô években a 

vöröshúsokkal (elsôsorban marhahús- 


sal) szemben, mivel a fogyasztók egyre 

inkább az olcsóbb húsokat keresik. 

Az alacsonyabb termelési költségek 

miatt a csirkehús versenyképesebb, 

mint a marha- és a sertéshús. 

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon 

a vágóbaromfi-termelés 

csaknem felét kitevô vágócsirke felvásárlása 

9%-kal bôvült, élôsúlyos termelôi 

ára 1%-kal csökkent 2010-ben 

2009-hez képest. A vágócsirke ára 

egész évben növekvô tendenciát mutatott, 

ami folyamatos keresletre utal, lehetôvé 

téve a termelôknek, hogy a 

költségek növekedését az átvételi árakban 

is elismertessék. Az alapanyaghoz 

hasonlóan a csirkehúsok belföldi értékesítése 

is bôvült (+14%). Bár a csirkehúsok 

2010. évi importja elmaradt 

az egy évvel korábbitól, az erôsödô hazai 

kínálat miatt a piac telítôdött. Ennek 

következtében a csirkehúsok feldolgozói 

értékesítési ára alacsonyabb 

volt a 2009. évinél. 

Az idei év elején folytatódott a vágócsirke 

felvásárlásának bôvülése. 

Élôsúlyos termelôi ára 15%-kal emelkedett 

az elsô negyedévben 2010 azonos 

idôszakához viszonyítva. A csirkehúsok 

(elsôsorban darabolt termékek) 

belföldi értékesítése is nôtt, feldolgozói 

értékesítési ára február közepéig 

csökkent, majd márciusban emelkedett. 

Az árak februári csökkenését az 

okozta, hogy a 2010. év végén felhalmozódott 

raktárkészleteket alacsonyabb 

áron értékesítették, és ezzel egy 

idôben a fogyasztói kereslet is fokozódott. 

A következô hónapokban várhatóan 

tovább emelkedik a vágócsirke, illetve 

a csirkehús ára. 

Dr. Stummer Ildikó, 

Módos Rita, Thury Eszter 

Agrárgazdasági Kutatóintézet 


agrárium 

25

26 


Nagygazdaságoké a jövô 

– Egyes ellenôrzô hatóságok rossz gyakorlata fölösleges költségeket okoz 

a mezôgazdaságnak és benne az állattenyésztésnek, rontva annak versenyképességét. 

Üdítô kivétel ez alól az MVH professzionális csapata és a szervezet 

abszolút segítôkészsége. A „legellenségesebben” a környezetvédelmi hatóság 

szakemberei viselkednek, mintha az lenne a cél, hogy csökkenjen Magyarországon 

a mezôgazdasági termelési potenciálja – állítja Raskó György, 

az Antall-kormány agrártárcájának közigazgatási államtitkára, jelenleg a lajoskomáromi 

Gyôzelem Kft. ügyvezetô igazgatója. 

– A 2010-es, KSH által készített általános 

mezôgazdasági összeírás során kiderült, 

hogy az ôstermelôk és egyéni 

gazdák 77 százalékának semmiféle 

szakirányú végzettsége nincs – még 

aranykalászos gazdatanfolyam sem. 

Pedig egy olyan korszakban, amikor a 

mezôgazdaság, azon belül maga a termelés 

a globalizált világ része, amikor 

drága inputanyagokkal dolgoznak, nehéz 

sikeresnek lenni szaktudás nélkül. 

A legújabb hibridektôl kezdve a vegyszerekig, 

a hozamnövelô szerekrôl, a 

biotechnológiáról az említett 77 százaléknak 

valószínûleg kevés információja 

van. Ha valaki a világpiacon meg 

akar jelenni a termékével, ahhoz a világpiaci 

versenytársak színvonalán kell 

termelni. Hiába vannak nagyon jó 

adottságaink, a magyar mezôgazdasági 

termelési potenciálnak körülbelül csak 

a 30–35 százalékát használjuk ki. Ez 

drámaian rossz arány ahhoz képest, 

hogy a ’80-as évek közepén még 60 

százalék felett voltunk. A lemaradás 

csak úgy szüntethetô meg, ha valóban 

szakképzett gazdák veszik kézbe az 

agráriumot. A jelenlegi agrárkormányzat 

sajnos kissé bezárkózó, és e szempontból, 

úgy tûnik, önbizalomhiányban 

szenved. Nem hiszi el, hogy a magyar 

agrárértelmiség és a családi gazdálkodók 

jó része intelligens, és képes 

nemzetközi szinten gondolkodni a hazai 

agrárium jövôjérôl. 

Ezt saját vállalkozói tapasztalatom 

alapján állítom. Lajoskomáromban kitûnô 

gazdák és kiváló agrárszakemberek 

vannak, s ha melléjük tesszük a tôkét, 

és kölcsönös elônyökön nyugvó 

megállapodások alapján integráljuk a 


termelôket, akkor ez a 

rendszer tud hatékonyan 

mûködni. A kormány helyében 

tehát a termelési 

integrációt erôsíteném. A 

dolgot nem szabad ideológiai 

alapon megközelíteni, 

kizárólag a szakmai érvek 

számítanak, ha tényleg célunk 

a vidék gazdaságának 

fellendítése. 

– Szerencsére ehhez 

megvan minden lehetôség, s a mostani 

agrárvezetés a nagyüzemekkel szembeni 

verbális támadásai ellenére sem tekinthetô 

ellenségesnek. 

– Lassan egy éve hatalmon van az új 

agrárkormányzat, és semmiféle nagyüzem 

kontra kisüzem konfliktust nem 

gerjesztett. Tehát nem igazak azok az 

állítások, hogy az új kormány a nagyüzemet 

hátrányos helyzetbe hozta. Az 

agrárkabinet a valóságban meglepôen 

és professzionálisan gazdálkodásbarát, 

igaz, ez a médián nem mindig így jön 

át... Beleértve az MVH-t is. Én ezt pozitív 

dolognak tartom. Emiatt nincs 

most és nem is várhatók demonstrációk 

a közeljövôben sem… 

– Ma is lesz egy… 

– Kérdés, hogy mekkora érdeklôdést 

kelt... A sertés ugyanis sehol sincs külön 

támogatva, az EU-n belül a sertéstartók 

között nyílt verseny van. S az, hogy mi 

a versenyben nem tudunk talpon maradni, 

a mi hibánk, nem a kormányé. A 

probléma két dologból adódik: az egyik 

az, hogy a takarmányárak a gabonaárak 

miatt irracionális mértékben megemelkedtek, 

amire lassan reagál a magyar 

termelô a receptúrák megváltoztatásá- 

val. De arról sem a magyar 

kormány vagy a minisztérium 

tehet, hogy a 

húságazat nem tudott utánamenni 

ennek az áremelkedésnek, 

mert sajnos jelenleg 

nincs pénzük az 

embereknek. Ezért tüntetni, 

finoman fogalmazva, 

teljesen értelmetlen dolog. 

Konkrét lépések ezen a 

területen nem történtek, 

de a kormánynak láthatóan az a szándéka, 

hogy az úgynevezett háztáji kisüzemi 

hústermelést, vágóállattartást favorizálja. 

Amire nagyon nagy szükség lenne, 

mert az állatállományunk drámai 

mértékben lecsökkent. Én azt gondolom, 

hogy ennek a támogatásnak minden 

jó szándékú kezdeményezés ellenére 

nem lesz mérhetô eredménye, mert a 

tapasztalat az, hogy ott, ahol befejezték 

a sertés- és marhatartást, ahol az ólat és 

az istállót bezárták, ott már nem nyitják 

ki újra. A kritikai észrevételem inkább 

az, hogy ebbe a programba a kormány 

nagyon sok pénzt beleölhet, mégsem 

lesz gyakorlati haszna, mert ma a világ 

fontosabb agrártermelô országaiban az 

állattenyésztés a nagyüzemi irányba 

mozdul el. Ennek nagyon egyszerû oka 

van: egyre kevésbé lehet olyan embereket 

kapni, akik hajlandók 24 órán 

keresztül az állattokkal foglalkozni. A 

nagyüzem a többmûszakos beosztással 

meg tudja oldani a problémát. Ez történik 

Kanadától Hollandián, Németországon 

át Argentínáig, Ausztráliáig. Azt 

a robotot ugyanis, amit egy családi gazdának 

például a tejelôtehén-tartás jelent, 

nem vállalják iskolázott szakem-

erek, magasabb végzettségûek. Az állattenyésztésben 

ezért elkerülhetetlen, 

hogy a sertés- és a marhaágazatban a 

koncentráció tovább növekedjen. Ezt a 

tendenciát nem lehet politikai megfontolások 

alapján ellentétes irányba változtatni. 

Ha van ilyen szándék, az nem 

sok jóval kecsegtet. Éppen ezért szükség 

lenne egyfajta kiegyezésre. Ennek 

lényege, hogy magát a tenyésztést koncentráltan 

végzi a nagyüzem, de a hizlalás 

történhetne családi vállalkozások 

közös összefogásában és nagyban, mint 

a hollandoknál vagy a németeknél. 

E tényekkel valószínûleg a VM vezetése 

is tisztában van, hiszen bizonyára olvasták 

a 2010-es ÁMÖ összefoglaló jelentését: 

a 10 hektárnál nagyobb területet 

mûvelô, fôfoglalkozású egyéni termelôknél 

az állatsûrûség 1 hektárra vetítve 

mindössze a hatoda a nagyüzemi 

gazdaságokénak. Magyarán, az állat 

még a professzionális családi gazdaságokból 

is kiszorul. Az agrárkormányzatnak 

tudomásul kell venni, hogy a 

sertéstartás és -tenyésztés, a marhahizlalás, 

a tejtermelés elkerülhetetlenül és 

végérvényesen nagyüzemi tevékenységgé 

válik hazánkban is. 

A növénytermesztésben az egyéni 

gazdák kiemelkedôen sikeresek. Olcsóbban 

termelnek, mint a nagyüzemek. 

Életképességüket senki sem vitatja. 

Ebben az ágazatban az a probléma, 

hogy egységnyi területen a munkaerôfelhasználás 

rendkívül alacsony. A társas 

vállalkozások – rt.-k, kft.-k, átalakult 

tsz-ek – egy hektárra vetítve körülbelül 

háromszor több embert foglalkoztatnak, 

és ami lényeges, tartanak el, 

mint az egyéni vállalkozások. Probléma 

az is – eltekintve Bács-Kiskun megye 

s részben Csongrád megyétôl –, hogy 

az intenzív zöldség-gyümölcs termelésre 

szakosodó családi vállalkozások száma 

is csökken. Azt gondolom, hogy a 

kormány helyesen tenné, ha ezen a területen 

komoly támogatásokat nyújtana 

és elôállna egy hosszú távú, „életképes” 

birtokfejlesztési programmal, amihez 

támogatást, hitelt, garanciát rendelne. 

– Hol a legnagyobb a baj? 

– Azt gondolom, hogy a magas takarmányárak 

miatt most a baromfi- és 

a sertéságazat van a legsúlyosabb helyzetben. 

– Az uniós elôírásoknak megfelelôen 

Magyarországon is le kellene cserélni 

a tyúkketreceket. Az állatjóléti szabályozásnak 

ugyanakkor komoly következményei 

vannak: a gazdáknak egyrészt 

nincs pénzük a fejlesztésre, másrészt 

ugyanakkora területen kevesebb 

csirkét nevelhetnének. 

– Ha ezt komolyan veszik, akkor a 

nagyüzemi baromfitartásnak vége, hiszen 

ha a kormány illetékes hivatalai 

maximális empátiával segítenek is, akkor 

se lehet a brazil, argentin, amerikai 

baromfihús költségszintjét várni. Kívülrôl 

óriási a konkurencia, ami nem 

teszi lehetôvé azt, hogy a világpiactól 

elrugaszkodott árakkal dolgozzunk. 

Közben olyan normákat kell betartanunk, 

amit a konkurenciának nem tesznek 

kötelezôvé. 

A kormánynak sajnos nincs pénze, 

az agrártárcánál is zárolták a pénzeket. 

Azt gondolom, hogy rövidtávon nincs 

jó megoldás, tehát még lejjebb fogunk 

süllyedni. De utána kellene egy olyan 

kiegyezés, mondjuk bárki az országban, 

aki hajlandó tehenészetet fenntartani, 

és annak a finanszírozását meg 

tudja oldani, akkor az ne érezze magát 

fenyegetve, hogy a termôföldet valami 

új koncepció alapján kiveszik alóla, 

mert akkor nem fog ebbe soha invesztálni. 

Ha az állam verbális módon támadja 

az ilyen nagyvállalkozásokat, 

akkor azzal csak azt éri el, hogy a mostani 

állatállományszint a nagyüzemeknél 

is drámai módon csökkenni fog. És 

az egyéni gazda nem fogja betölteni 

azt az ûrt, amit a felesleges „Ki a 

jobb?” vitából adódóan okoznak ennek 

a magyar mezôgazdaságnak. 

A nagy cégek esetében elô lehet írni 

bizonyos könnyen számon kérhetô feltételeket. 

Mondhatná azt az állam, 

hogy akkor ad fejlesztési támogatást, 

ha a társaság kötelezi magát arra, hogy 

a dolgozói létszámot megtartja. Ehhez 

joga van az államnak. Az állam az adófizetôk 

pénzébôl ad támogatást, ahhoz 

lehet értelmes feltételeket rendelni. Ha 

ilyen támogatás nincsen, aligha várható 

el egy magánvállalkozótól bármiféle 

filantróp magatartás. 

– Az ellenôrzések, hivatali packázások? 

– Sajnos azt kell mondjam, hogy az 

MVH az egyetlen igazán korrekt és 

megbízható szervezet. De szomorúan 

kell azt is megállapítanom, hogy más 

területen a bürokrácia sajnos semmit 

sem csökkent. 


Például a cégemnél egy hitelesített 

gázolajtartályunkat vizsgálták még a 

VPOP illetékesei két évvel ezelôtt. A 

dologról tudni kell, hogy mi gázolajat 

csak a MOL-tól vesszük, mégpedig 

azért, mert a MOL vitán felül számlaadó-számlabefogadó, 

így még az elvi 

lehetôsége sincs meg annak, hogy a 

gázolajjal manipulálni lehessen. A kút 

le van plombálva. Most kijött az új 

szervezet képviselôje, és egy álló napi 

kutakodás után sikerült megállapítania, 

hogy nincs meg a mérôléc hitelesítésérôl 

szóló hivatalos dokumentum eredetije. 

Ezért kiszabtak ránk 100 ezer forint 

büntetést. A másolatot ugyanis, 

ami kéznél volt, nem fogadták el. A 

Hivatal újra minôsítette a szóban forgó 

mérôlécet, és kiderült, hogy az abszolút 

pontos, mint ahogy a múltban is az 

volt. Nagyon sajnálatosnak tartom ezt 

a magatartást, mert úgy tûnik, mindegy, 

ki van kormányon, a termelést 

visszafogó és a versenyképességet rontó 

bürokrácia mindenkit túlél. 

Ezek a macerák, büntetések komoly 

károkat okoznak a magyar mezôgazdaság 

versenyképességének. A 

háttérben nyilván az áll, hogy az ellenôrzô 

hivatalnak nincs pénze önmaga 

fenntartására, kell a pénz a bérre és 

a dologi költségekre. Ezek a költségek 

a magyar baromfira, sertésre, tejre 

rakódnak rá, és nagyságrendileg 

3–8 százalékot tehetnek ki. Már a 3 

százalék is sok, a 8 százalék pedig 

már teljesen versenyképtelen helyzetet 

idézhet elô. Az eredmény: még 

azokat az embereket sem lesz érdemes 

majd foglalkoztatni, akik eddig 

könyörületbôl, szociális érzékenységbôl 

kaptak munkát. 

Szemléletbeli változásra van szükség. 

Ez nem azt jelenti, hogy aki a szabályok 

vagy törvények ellen vét, az 

kapjon mentességet csak azért, hogy 

olcsóbb legyen a termelés, hanem 

hogy az ilyen idôrabló, fölösleges vegzálásokat, 

amelyek csak a pénzbehajtást 

szolgálják, meg kell szüntetni. Ez 

pedig úgy lehetséges, hogy a költségvetésnek 

biztosítania kell a forrásokat, 

amelyek egy ilyen állami szervezet 

mûködéséhez kellenek. Ha nem tudja 

vagy nem akarja biztosítani, akkor lehet, 

hogy arra a hatóságra igazából 

nincs is szükség… 

Valkó Béla 


agrárium 

27

28 


Tartsuk az összes malacot a kocánál 

A növekvô alomszám egyre nagyobb kihívásokkal állítja szembe a sertéstenyésztôket 

A malacok új takarmányozási módja: Nuklospray Yoghurt 

A sertéstartásban egyre nagyobb elvárás a nagyobb teljesítmény 

elérése, melynek érdekében az alomszám növekedése a legfontosabb 

célok egyike. Erre mutatnak jó példát a Közép-Németországban 

lévô sertéstartók termelési adatai, ahol már kimutatható 

a malacok számának a növekedése ellés/koca/év viszonylatában 

(1. táblázat). 

1. táblázat. A sertéstenyésztés összetett kiértékelése* 

2005 2007 2008 

2009 

1 félév 

alomszám 119 307 114 809 129 247 58 258 

alomszám/koca/év 2,33 2,33 2,30 2,34 

élve szül. malac/koca/év 25,85 27,00 27,60 27,67 

élve szül. malac/ellés 11,08 11,57 11,80 11,81 

választott malac/koca/év 22,34 23,39 23,87 24,43 

választott malac/alom 9,57 10,03 10,20 10,43 

*Közép-Németországban 

Forrás: Sweinezucht aktuell MSZV e.V 

Az adatokat a Közép-németországi Sertéstenyésztôk Egyesülete 

(MSZV) tette közzé, melyben több régióból származó üzem vett 

részt. A megnövekedett alomszám és a tenyésztési teljesítmény 

többek között a sikeres tenyésztômunkának, egy új komplex tartási 

technikának, illetve különbözô állat-egészségügyi intézkedéseknek 

az eredménye. A jövôben arra is figyelmet kell fordítani, 

hogy a növekvô szaporodási teljesítménnyel szemben támasztott 

elvárásokat tartósan összehangoljuk a telepirányítási menedzsment 

feladatival. Szintén aktuális téma a szoptató kocák tejtermelése, 

melynek összetétele, minôsége és mennyisége döntôen 

meghatározza a várt eredményt a malacok felnevelésében. 

Az alomszám és annak mérete a döntô 

A szoptatási idôszakban; ami általában 3-4 hétig tart, az anyaállat 

kb. 10 kg tejet ad naponta. (A hibrid malacokra vonatkozó értékek 

magasabbak lehetnek.) Nyilvánvalóan ingadozik az egyéni 

tejtermelés mennyisége az anyaállatok között sertésállományon 

belül is. Fontos befolyásoló tényezô az alomszám mellett a születési 

súly (2. táblázat) is. A táblázatban a kocák tejtermelése egy 

kerekített, relatív arányszámban van megadva. Minél több malac 

van egy alomban, annál nagyobb az átlagos napi teljesítmény, viszont 

kevesebb kocatej áll rendelkezésére a szopós malacoknak 

naponta. Példa: ha a koca átlagosan naponta 10 kg tejet ad 

(100%) és 10 szopós malaca van, akkor a számítások szerint 

minden malacra 1 kg tej jut. Ha az alomszám 13-ra nô, több malac 

erôsebb szopóingert vált ki, ami laktációs hormonok, oxtocin 

és prolaktin termelésére ösztönzi a kocát és kb. 21%-kal maga- 


Az anyaállat az egyre növekvô alomszám miatt gyakran túlterhelt 

és nem tud minden malacnak elegendô tejet adni. A kiegészítô 

táplálékként adott speciális Nuklospray Yoghurt segíthet. 

sabb napi tejmennyiséget (azaz 12,1 litert) ér el. Ha a 13 malac 

között osztjuk el ezt a mennyiséget, akkor a tejtermelés 0,93 kg 

lesz naponta malaconként. A rendelkezésre álló adatok alapján 

átlagosan 4,1 kg kocatej 1 kg élôsúly-gyarapodást eredményez a 

szopós malacoknál. A fent említett példa a következôt jelenti: 10 

malac esetében átlagosan 244 g-ot híznak a malacok naponta, 

13 malac esetében csak 224 grammot, tehát 17 grammal kevesebb 

súlygyarapodás várható. A 25 napos korban választásra kerülô 

malacoknál kétféleképpen alakulnak az adatok: amennyiben 

a választott malacok száma 10-rôl 13-ra nô almonként, az élôsúly 

425 grammal csökken, az alom tömege nô mintegy 12,7 kgra. 

Ennél a számításnál nem vettük figyelembe a növekvô alomszám 

negatív hatását a született malacok átlagos egyéni súlyára. 

2. táblázat. Tejtermelést befolyásoló tényezôk* 

szopós malacok száma 77 8 9 10 11 12 13 

a koca napi tejtermelése 

(%) 

79 86 93 100 107 114 121 

malaconkénti tejtermelés 

(%) 

napi súlygyarapodás 

113 107 103 100 97 95 93 

malaconként a szoptatási 

idôszak alatt (g) 

275 262 252 244 237 232 227 

* A kocánként szopós malacok számától függôen 

A szoptató kocák ajánlott takarmányszükségletét (DLG információ 

2008) a következôképpen határozzák meg: egy elôhasi fiatal 

kocának (malacok kiegészítô táplálása nélkül) 11-12 választandó 

malacig almonként naponta 81 MJ ME az átlagos energiaszükséglete, 

a legalább kétszer fialt kocának 85 MJ ME. Egy fiatal elôhasi 

anyának ahhoz, hogy megfelelôen legyen táplálva a laktáció

teljes ideje alatt, a malacok kiegészítô táplálása nélkül, naponta 6,2 

kg gyári szoptató koca tápkeveréket kell fogyasztania. Másod vagy 

többedszer szülô anyáknál 6,5 kg-ra változik a kocánkénti, ajánlott 

napi takarmánymennyiség. Azonban nem minden tejelô tenyészkoca 

tud ennyit enni. Ahhoz, hogy a tejtermelést megfelelô szinten 

tartsák, veszítenek a laktációt szolgáló élôsúlyukból és kondíciójukból. 

Amennyiben a megengedett határt elôhasi kocáknál 10- 

15 kg, vagy másodszor szülô kocáknál 20 kg túllépjük, akkor befolyásoljuk 

a kiválasztott koca ivarzását és rontjuk a szaporodóképességét 

(vemhességi- és fialási ráta, alomszám) a következô 

reprodukciós ciklusban. A növekvô alomszám lehetséges negatív 

hatásai a kocákra és a kocák tenyésztési kondíciójára, további nehézségeket 

idéz elô a malacok anyatejes táplálásában. 

Növekvô tejhiány az új generációnál 

Az elôrejelzések miatt a jövôben számolnunk kell azzal, hogy a 

tejhiány fokozódik, és az almonkénti élô malacszám meghaladja 

a kocák napi tejtermelését. Ezt igazolják a holland takarmányozáskutatók 

újabb közleményei. Ha a természetes laktációs görbe 

lefolyását is megvizsgáljuk, további veszteséget figyelhetünk 

meg a malacok tejellátásában. Egy anyaállat napi tejmennyisége 

nagymértékben függ attól, hogy a laktáció melyik szakaszában 

van. A tejmennyiség elôször a malacok születése után emelkedik, 

a szoptatás harmadik hetére eléri a csúcspontját és ezt követôen 

fokozatosan csökken. Eszerint fialás után egy héttel a tejmennyiség 

mintegy 15%-kal középérték alatt van és a harmadik 

laktációs héten eléri kb. 113%-kal a maximumot. Ha nem kielégítô 

az újszülött malacok szopási aktivitása, akkor csökken a koca 

tejtermelése, ami a szülés utáni (post partum) elsô napokban 

elapadáshoz vezethet. Gyakran ez okozza a malacok megkésett 

vagy elégtelen kolosztrumfelvételét. Ez elsôsorban azokra a telepekre 

vonatkozik, ahol nem megfelelôen felszerelt a fiaztató kutrica. 

Ennek az lesz a következménye, hogy az újszülött malacok 

nehezen indulnak az életben, a koca csecseit nem ürítik ki rendesen 

és így nem indul be a koca tejtermelése sem. 

Sokan abban látják a kiutat, hogy a malacokat áthelyezik egy jól 

tejelô kocához. Számos vizsgálat azonban kimutatta, hogy az áthelyezett 

malacnak a megváltozott alomközösségben; ahol az óhajtott 

csecsért rangsorharcot kell vívni, kevesebb a súlygyarapodása, 

ami így nagyobb tenyésztési veszteséget eredményez. Minél elôrehaladottabb 

a szoptatási idô, annál inkább csökken az áthelyezett 

malac fejlôdése. Ahhoz, hogy elkerüljük a túlterhelt anyaállat és 

utódai szenvedését és veszteségét, a következô lehetôségekbôl választhatunk: 

rövidebb szoptatási idô az érintett kocáknál, részleges 

vagy szakaszos áthelyezés természetes vagy gépi dajkához. 

Új alternatíva: a kocatej kiegészítése Nuklospray Yoghurttal 

Az eddig elterjedtek mellett van egy új lehetôség arra, hogy a 

malacok áthelyezését korlátozzuk, a stabil tenyészalmot megtartsuk 

és a szoptatás elejétôl a végéig minden szopós malac 

tápanyagigényét kielégítsük. A szükséges almokban a koca teje 

mellé kiegészítésként speciális malactejet, Nuklospray Yoghurtot 

kínálunk. Nem a kocatej helyettesítésérôl, hanem annak kiegészítésérôl 

van szó! A Nuklospray Yoghurt porlasztva szárított, 

homogenizált és pasztôrözött, könnyen és tartósan oldódik (1 kg 

Yoghurt-por + 2,5-3 l víz, fogyasztási hômérséklet 38-39 °C). 


Összetétele és zsírtartalma hasonló az érett kocatejéhez. Az érett 

kocatej különbözik a kolosztrumtól, melynek gyors és intenzív 

fogyasztása az újszülött malacoknak alapvetôen szükséges a túléléshez 

(3 táblázat). 

3. táblázat. A kocatej összetétele %-ban 

Összetevôk 

Kolosztrum (szülés után 

eltelt órák száma) 

laktációs hét 

0 6 12 3 4 

Szárazanyag 24,4 21,1 19,8 18,4 18,1 

Fehérje 15,5 11,5 9,0 5,5 5,5 

Zsír 5,0 5,0 6,0 6,5 6,1 

Laktóz 3,3 4,4 4,2 5,5 5,5 

Ásványi anyagok 0,6 0,6 0,6 1,0 1,1 

1 kg Yoghurt 1 kg súlygyarapodást ígér. A Nuklospray Yoghurt 

egynapos kortól adagolható az újszülött malacoknak, melyhez 

külön tejestálkákat kell kihelyezni. Tapasztalt gondozó jó érzékkel 

fel tudja mérni, hogy mely almok érintettek, melyek igényelnek 

segítséget. A Nuklospray Yoghurt naponta kétszer adható, melylyel 

fokozatosan elérhetjük az ad libitum (igény szerinti) etetést. 

A tejestálkákat egy locsolókanna segítségével tölthetjük meg. Az 

újszülött malacok, amint észreveszik a felkínált tejet, lökdösôdni, 

furakodni kezdenek, a tejet elfogadják és gyorsan megeszik, még 

az edényeiket is tisztára nyalják. A malacok korán hozzászoknak 

a kiegészítô tejforráshoz, amint meglátják, hangosan köszöntik az 

állatgondozót (akik errefelé rendszerint tapasztalt asszonyok) és 

alig bírják kivárni, hogy a Yoghurt a kannából a tálkába érjen. A 

módszer alkalmazói szerint a Nuklospray Yoghurt etetése ugyan 

többletráfordítást igényel, viszont örömet szerez. Ezen kívül megfigyelhetô, 

hogy a Yoghurttal való etetés arra ösztönzi a malacokat, 

hogy több pres-startert egyenek az etetôbôl. Mára már konkrét 

tapasztalati adatok állnak rendelkezésre különbözô régiókból 

(Hollandia, Rajna-vidék, Türingia) a költségekrôl és a haszonról. 

A Nuklospray Yoghurt költsége 1,80 €-ra becsülhetô malaconként, 

ha a szoptatás alatt végig adagoljuk. Hasmenés és szopási 

kedv csökkenése nem fordul elô. A Yoghurt megelôzi, hogy a 

szopós malacok életük elsô napjaiban erôtlenek legyenek. Megerôsödnek 

és intenzívebben tudnak szopni, ezáltal több anyatejhez 

jutnak. Összességében a 2009 novemberében megrendezett 

Rajna-vidéki malac napok tapasztalatai kedvezôek. A szopós malacok 

elhullása tovább csökken 1,8%-kal, 400-600 grammal nô a 

választási súly 3 hetes szoptatási idô után. A módszer segít kompenzálni 

a leválasztandó malacok közti különbségeket. Különösen 

azok a malacok profitálnak a kiegészítô takarmányból, akik elhúzódó 

szülésbôl, alacsony születési súllyal vagy gyenge vitalitással 

születtek. Akiknél önmagában a koca teje, fogyasztása kevés 

esélyt nyújtana a túlélésre. 

A kutricákban a malacoknak kínált Nuklospray Yoghurt gazdagítja 

a lehetôségek körét, növeli a malacnevelés hatékonyságát, 

a tovább növekvô alomszám mellett is. 

Írta: Prof. Dr. Uwe Hühn, Wölfershausen, Panadditív Kft. 

A terméket Magyarországon forgalmazza: 

Panadditív Kft. 2040 Budaörs, Gyár u. 2/127. 

Tel.: 23 886 940 Fax.: 23 886 941 • www.panadditiv.hu 


agrárium 

29

30 


agrárium 2011. április

32 


Vemhes kocák takarmányozása 

A vemhes kocák takarmányozásának legfontosabb célkitûzése az optimális 

kondíció kialakítása, amely a jó szaporodásbiológia és a hosszú, kiegyensúlyozott 

termelés alapfeltétele. Fontos, hogy a takarmány megfelelô táplálóanyag-tartalma 

mellett a napi takarmányadag az állat változó igényeit kövesse 

a vemhesség folyamán, ami elôfeltétele a kedvezô reprodukciós eredmények 

elérésének. 

A 

vemhes kocák takarmányozása 

kihatással van a laktáció alatti takarmányfelvételre, 

amely kihat a kocák 

szoptatás alatti kondíciójára, ezáltal 

nagymértékben befolyásolja az újravemhesítés 

eredményességét. Kívánatos, 

hogy a kocák kondíciópontja választáskor 

3 (minimum 2,5), fialáskor 

pedig maximum 3,5 legyen. 

A vemhesség korai szakasza 

(0–28 nap) 

Általánosan elfogadott tény, hogy az 

emelt szintû takarmányozás a vemhesség 

korai szakaszában összefüggésbe 

hozható a korai embrióelhalással, 

mivel a túlzott kondícióban lévô 

állatok sárgatestjei kevesebb progeszteront 

termelnek. Ebbôl a megfontolásból 

javasolt a kocák takarmányadagját 

a búgatás után lecsökkenteni. 

Ez megegyezik azzal a ténnyel, hogy 

a vemhesség korai és középsô szakaszában 

a vemhes kocák táplálóanyagigénye 

alacsony. Újabb dán és holland 

kísérleti eredmények alapján viszont 

bebizonyosodott, hogy a vemhesség 

elsô 4 hetében egy emeltebb 

napi takarmányadag (3,8; illetve 3,25 

kg/nap) növelheti a megszülettet malacok 

számát. 

Gyakorlati tapasztalatok is azt támasztják 

alá, hogy ebben az idôszakban 

a kívánatosnál rosszabb kondícióban 

lévô kocák emeltebb szintû takarmányozása 

javítja a fialási arányt és a 

fialásonkénti élve született malacszámot. 

Összességében javasolt ebben az 

idôszakban a megfelelô kondícióban 

lévô kocákat a testsúlyúk függvényében 

visszafogottan takarmányozni 

(2,2–2,7 kg/nap), míg a gyengébb kondíciójú 

állatokat bôségesebb takarmányozásban 

részesíteni (3–3,8 kg/nap). 


A modern tenyészkocák takarmányozásánál 

valószínûleg nagyobb a jelentôsége 

a megfelelô kondíció visszaszerzésének, 

mint a korai embrióelhalás 

minimalizálásának. 

A vemhesség középsô szakasza 

(28–80 nap) 

A vemhesség középsô szakaszában is 

csak 2–3 MJ DE-vel emelkedik a kocák 

napi energiaszükséglete, ami megfelel 

0,15–0,25 kg/nap többlet takarmánynak. 

A reproduktív szövetek táplálóanyag-szükséglete 

még alacsony, 

ezért ebben az idôszakban a vemhes 

kocák javasolt napi adagja 2,2–2,7 

kg/nap. Figyelembe kell venni az etetés, 

kiosztás módját is. 

A vemhesség folyamán fontos szerepe 

van a nyersrost optimális szintjének. 

Egyrészt növeli a bélmozgásokat, 

megakadályozza a bélsárpangást 

és segít a gyomorfekély megelôzésében. 

Másrészt fokozza egyes mirigyek 

termelését és csökkenti az MMAszindróma 

kialakulásának lehetôségét. 

A vemhesség alatt is kiemelten 

fontos a jó Ca- és P-ellátás, hogy a kocák 

megfelelô tartalékot tudjanak képezni. 

A vemhesség utolsó szakasza 

(80. naptól a fialásig) 

Ebben az idôszakban a vehem és a tejmirigyek 

növekedése nagymértékben 

felgyorsul, ezért a kocák táplálóanyag-szükséglete 

jelentôsen megnövekszik. 

A teljes energiaigény csak 

kb. 10%-kal növekszik, de például a 

vehemnövekedés igénye megduplázódik 

ebben az idôszakban. Ezért a takarmányadagot 

is növelni kell, a gyakorlatban 

ennek mértéke +0,5 kg/nap 

takarmány legyen. Vemhes és szopta- 

tó kocatáp is etethetô ebben az idôszakban, 

viszont az utóbbit jobban 

kell korlátozni és etetése kevésbé gazdaságos. 

A takarmányfelvétel emelkedése 

ebben az idôszakban már nem hat negatívan 

a szoptatás alatti takarmányfogyasztásra. 

A vemhesség utolsó harmadában, 

ha a vehemfejlôdés felgyorsulását 

nem követi emeltebb takarmányadag, 

akkor ezt a megnövekedett 

szükségletet az állat saját szöveteinek 

lebontásából fedezi. Emiatt az állatok 

az anabolikus (beépítô) állapotból 

katabolikus (lebontó) állapotba kerülnek, 

és a kívánatosnál gyengébb kondícióban 

lépnek a szoptatás idôszakába. 

A malacok méhen belüli fejlôdése 

is korlátozódhat, kisebb és egyenetlenebb 

almok születnek. A szoptatás 

alatt a kisebb tartalékkal rendelkezô 

kocák kevesebb tápanyagot tudnak 

mobilizálni, ami csökkenti a tejtermelést 

és a malacok fejlôdését. 

A kocák takarmányadagját az ellés 

elôtt 24–36 órával le kell csökkenteni 2 

kg/nap adagra az ellésre történô elôkészítés 

és az MMA-szindróma kialakulásának 

kockázatának csökkentése érdekében. 

Túlzott kondícióban lévô kocákra 

fokozott figyelmet kell fordítani 

a fentiek miatt. A fialást megelôzôen 

megnô a bélsárpangás elôfordulásának 

gyakorisága, ezért ebben az idôszakban 

elônyös a takarmány nyersrosttartalmának 

emelése (speciális rostkiegészítô). 

A megfelelô minôségû és menynyiségû 

(minimum 2 l/perc, optimális 

3 l/perc) ivóvíz is kiemelten fontos, ennek 

ellenôrzése történjék meg a fialást 

megelôzôen. 

Dr. Fábián János, 

kutatás-fejlesztési igazgató 

Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.

Állattenyésztési támogatások 

Támogatást igényelhetnek a tejtermelôk! 

A tejtermelôket sújtó különleges hátrányok kezelését szolgálja 

az a támogatás, melyre a tejtermelôk jelentkezhetnek 

ez év május 16-án éjfélig. A kérelmet postán kell eljuttatni 

a területileg illetékes Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési 

Hivatalhoz. 

A kérelmezônek több feltételnek is meg kell felelnie. Az 

egyik legfontosabb, hogy gazdasága gazdasági szempontból 

sérülékeny területen vagy környezeti szempontból érzékeny 

területen található, legalább egy hektár SAPS-támogatásra 

jogosult területtel rendelkezik és egységes területalapú 

támogatást nyújt be, illetve az értékesített tej tekintetében 

az állatok tartójaként szerepel az ENAR nyilvántartásban. 

A beszállítási, illetve közvetlen értékesítési tejkvótával 

rendelkezô tejtermelô a saját gazdaságában a 2010/2011. 

kvótaévben megtermelt, és ténylegesen értékesített tej után 

– legfeljebb a tejkvóta-nyilvántartás szerint 2011. március 

31-én rendelkezésére álló tejkvóta mértékéig veheti igénybe 

a támogatást. 

AGRÁR-APRÓ 

HIRDESSEN NÉVJEGYKÁRTA 

MÉRETBEN! 

ÁRA: 40 000 FT + ÁFA 


A 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet alapján benyújtott 

támogatási kérelemre hozott jogerôs támogatási határozat 

alapján átadott teljes gazdaság tekintetében az átadó gazdaságában 

a 2010/2011. kvótaévben megtermelt és ténylegesen 

értékesített tej, valamint a tejkvóta-nyilvántartás 

szerint 2011. március 31-én az átadó rendelkezésére álló 

tejkvóta alapján a teljes gazdaságot átvevô termelô jogosult 

a különleges támogatás igénybevételére. 

A támogatás pontos összegét egy külön jogszabály határozza 

meg, de a támogatást legkésôbb 2012. június 30-ig 

fogják kifizetni. 

További információkkal a kamarai tanácsadók szolgálnak 

az érdeklôdôknek. 

2,3 milliárd haltermelôknek, 

-feldolgozóknak és értékesítôknek 

44 haltermelô, illetve 5 halfeldolgozó és -értékesítô pályázatra, 

több mint 2,3 milliárd forintos támogatást nyújt 

a Vidékfejlesztési Minisztérium. A gazdálkodók a következô 

napokban megkapják a támogatásról szóló határozatot. 

Ezt követôen 9 hónapon belül – az erre a célra nyitva 

álló idôszakban – kifizetési kérelmet kötelesek benyújtani. 

Ahhoz, hogy a nyertes pályázó a támogatás kifizetésének 

indítását kérhesse, a megvalósítási határidô alatt az elszámolható 

kiadások legalább felét igazolnia kell. A teljes 

összeg kifizetéséhez pedig a jóváhagyott tételek összegének 

legalább 80%-át kell teljesítenie a beruházónak. Ez 

alól csak a közbeszerzéssel megvalósuló beruházások jelenthetnek 

kivételt. 

A csak gépbeszerzést tartalmazó beruházásoknál egy 

éven belül, míg az építési beruházást is tartalmazó pályázatnál 

két év alatt köteles a gazdálkodó a beruházást megvalósítani. 


agrárium 

33

34 


„Az a drága, amit a tehén nem eszik meg” 

A NOACK Magyarország Kft. 19 éve kezdte mûködését Magyarországon, 

míg az anyacég 31 éve Ausztriában. A társaság filozófiája: 

jó minôségû termékkel, magas hozzáadott értékkel, 

felkészült tanácsadókkal kiszolgálni a termelôket. A kft. 2011. 

április elején Dabason szervezett szarvasmarha szakmai szemináriumot, 

amelyet Takács Tamás, a Noack Magyarország Kft. 

értékesítési vezetôje nyitott meg, akit arra kértünk, hogy ossza 

meg olvasóinkkal eddigi, helyenként kalandosnak is mondható 

szakmai pályafutásának nem mindennapi történetét. 

– 1991-ben egy csereprogram keretében 

a Mosonmagyaróvári egyetem 

padját felcseréltem a Hohenheimi 

egyetemre, majd közel tíz évet dolgoztam 

külföldön, Németországban, 

Hollandiában, USA-ban – indítja a 

beszélgetést Takács Tamás, aki szerencsés 

helyre született, egy olyan 

határ menti városba, ahol a német 

nyelv használata a mindennapok része 

volt. A szentgotthárdi fiatalember 

leszerelést követôen német farmmenedzser oklevéllel a zsebében 

hamarosan Hollandiába kapott meghívót egy vörös holstein 

farm tenyésztôi munkakörébe. Itt ismerkedett meg azzal az 

emberrel, akinek családja a világ egyik legnagyobb tejtermelôje 

lett (René van Bakel, Vreba-Hoff Development LLC). 

– Akkoriban mindössze 200 egyedbôl állt a család tehénállománya, 

ami nyilván nem tarthatott el három testvért. Kapóra jött 

hát a holland farmercsalád számára a magyar a nyitás Nyugat- 

Európa felé, különösen, mivel tudták és látták, hogy hazánk kiváló 

mezôgazdasági adottságokkal, nagy telepekkel rendelkezik, 

s hogy az én tapasztalataim is hasznosak lehetnek – mondja Takács 

Tamás 

A nagy terv azonban, hogy magyar földön terjeszkednek, kudarccal 

végzôdött, mert kiderült, a holland tenyésztôk nem vehetnek 

földet nálunk, és a dolgot így túl kockázatosnak ítélték 

meg. Azóta a család odahaza 800-ra növelte a telepi tehénlétszámot, 

a farm ma is Hollandia egyik legmodernebb üzeme. A magyar 

fiaskó után a testvérek – a kvótakereskedelembôl származó 

jövedelmet a holland farmerek elvárásait is kielégítendô – Amerika 

felé fordultak. 

– Egy az USA-ban élô unokatestvérükhöz irányítottak, és azzal 

bíztak meg, hogy készítsek elemzést az amerikai piacról. Így kerültem 

1996-ban Michigan államba. Viszonylag gyorsan kirajzolódódott 

a kép, hogy Michigan államon kívül Indiana, Ohio az USA tipikus 

szója- és kukoricatermelô vidékeként a Hollandiáéhoz hasonló 

csapadékmennyiséggel eszményi hely a földvásárlásra, különösen, 

hogy komoly tradícióija volt és van a tejtermelésnek, s 

hogy az itteniek közül sokan beszélnek angolul is. Az elsô kapavágásra 

1998-ban került sor, de az elsô kétezres telep megépülését 

már nem vártam meg. Visszajöttem Magyarországra. 

– Tehát ’98-ban újra kezdte Magyarországon? 

– Igen, bár nem volt egyszerû. A munkaadók nem értették, 

hogy ilyen nyelvismerettel, ennyi tapasztattal miért akarok a 

mezôgazdaságban dolgozni. Gond volt a túlképzettséggel. Azt 

mondtam az igazgatóknak, mindegy mennyit fizetnek, a lényeg, 

hogy dolgozhassak. Egy fél év sem telt el, és megkeresett egy 


olasz farmer a TAURINA-KANIZSA Agrár Innovációs és Kereskedelmi 

Kft.-tôl. Éppen befejezték egy zalaegerszegi fejôház szerelését, 

és arra volt kíváncsi, vállalnám-e a beüzemelését. Az ajánlatot 

sem szakmai, sem anyagi szempontból nem lehetett viszszautasítani. 

Minden jól ment. Egészen addig, amíg a cég Kelet- 

Magyarországon, az azóta elhíresült Kesznyétenen meg nem vett 

egy komplett tsz-t, s engem is oda tett volna. Én viszont nem 

akartam a szülôföldemtôl távol élni, ezért elváltak útjaink. 

Életemnek ebben a szakaszában a környezetem egyre inkább unszolt, 

hogy hagyjak fel az agárpályával. Végül rávettek, hogy igazoljak 

át az iparba, mert ott nyolc óra a munkaidô, és este a családdal 

lehetek. Kapóra jött, hogy Jánosházán egy a Volkswagennek beszállító 

cég keresett logisztikai vezetôt. Így lettem „iparos” ember. 

– Mennyi ideig? 

– Nem túl sokáig. Hamar kiderült ugyanis, hogy a „munkaidô” 

itt is elhúzódhat este tízig, de a nagyobb baj azt volt, hogy nem 

szerettem azt, amit csináltam. Önállóságra és arra vágytam, hogy 

megint gazdálkodhassak. Egy német orvos felkérésére, aki akkor 

megvette a kertai tsz-t, elvállaltam a gazdaság vezetését. Majd 

egy újabb lehetôség kínálkozott, amikor a szomszéd településen 

2000 augusztusában felszámolásra ítélt tsz-tôl volt iskolatársammal 

gazdahitel segítségével kivásároltuk a szarvasmarhatelepet, 

amit utána öt évig vezettem. 400 tehenünk volt, és 800 hektár földet 

béreltünk. Viszonylag jól mentek a dolgok. Aztán 2005-ben 

egyik napról a másikra 72 forintról leesett a tej ára 60 forint alá, 

ezt a bankok nem értették meg. Nekünk viszont fizetni kellett – 

zárja nem mindennapi pályájának történetét Takács Tamás, mivel 

a telepeladással hôsünk a mába ért. Magánéletem és a munkám 

is gyökeres változáson ment át. A gyakorlati életbôl átkerültem a 

kereskedelembe. Az egyedüllétbôl a családi életbe. A család feleségem 

és gyermekeim mindennapjaim legnagyobb támaszai. 

– Szerencsésnek mondhatom magam a NOACK-kal. Budapesten 

van a központ, ahová hetente egyszer megyek fel 

Zalaegerszegrôl. Magam osztom be az idômet, a cég szakmai 

vezetése a feladatom. A cég fejlôdése folyamatos. A gazdasági 

válság minden évében tovább növeltük a forgalmunkat. 2010 

elsô negyedéhez képest 20–30 százalékos a növekedésünk. 

– Kik a partnereik? 

– Részint a jelentôsebb takarmánygyárak, részint a nagy telepek. 

Utóbbiak átlagos 300-as átlagmérete szinte egyedülálló a 

világon. A nagy telepek elônye, hogy vannak takarmánykiosztók, 

ahol a mi termékeinket könnyen bekeverik. 

– Tervek a jövôre vonatkozóan? 

– Hatalmas elôny, hogy 14 országban vagyunk jelen. Bôven 

áll rendelkezésünkre információ, mind a keleti, mind a nyugati 

régióban. Nyugat-európai céget képviselünk. Azt látom, hogy 

mivel szûkül a piac, azok fognak fennmaradni, akik értékarányosan 

tényleg minôséget tudnak nyújtani. A NOACK képes erre. 

Idén januártól jöttünk a piacra a NIR-online technológiával, ami 

az jelenti, hogy akár az aratásnál a kombájnba, vagy akár a fogadóhelyen 

be lehet építeni egy készüléket, ami másodpercenként 

adatokat küld a számítógépre a szárazanyag-, energia- vagy a fehérjetartalomra 

vonatkozóan. 

Két hete voltam egy szimpóziumon Berlinben, ahol elhangzott, 

nem az a drága, amit megveszünk, hanem az, amit a tehén 

nem eszik meg. 

VB

Top-siló, szenázs elôállítása 

Modern baktérium, melaszadagoló 

Kapcsolatfelvétel: 

Tel: 06-1-246-6527, Fax: 06-1-246-6930 

E-mail: info@noack.hu, www.noackgroup.com 

Diagnosztika: Kupai Ildikó, Dr. Rektor Attila 

Takarmánykiegészítôk: Takács Tamás, Csáki József, Dr. Rózsa László

36 


Tejelô állatok fehérjeellátása 

Az elmúlt évtizedekben a hazai tejtermelô állomány termelése jelentôs mértékben 

nôtt. 1985-ben a hazai ellenôrzött tehénállomány 4875 kg-os standard laktációs 

eredményével szemben 1990-re 5534 kg-ra, 1995-re 5856-kg-ra emelkedett. 

2000-ben az állomány átlaga 6773 kg volt. Jelenleg a hazai holstein-fríz populáció 

már a 9000 kg-ot ostromolja. 

A 

dinamikus tejtermelés-növekedés nyomán nagymértékben 

nôtt az állatok fehérje- és aminosav-szükséglete. 

Ez az igény azonban lineárisan nem növelhetô a végtelenségig. 

A szokásos szaporodási folyamatok fenntartásához, 

a kiváló tejtermeléshez szükség van az úgynevezett védett 

fehérjék használatára. Révükön megoldható, hogy a takarmányadag 

nyersfehérje-koncentrációját oly módon tudjuk 

növelni, hogy az ne emelje a bendô ammóniaszintjét. A 

nagy termelôképességû állományok fehérjeigényének kielégítése 

olyan összetevôk etetésével valósítható meg, amelyek 

a bendôben kisebb mértékben emésztôdnek, ám a tápcsatorna 

késôbbi szakaszaiban – az oltóban, majd a vékonybélben 

– enzimes módon bontódnak. 

Táplálkozás-élettani folyamatok 

A tejelô állatok táphatóanyag-ellátását döntô módon befolyásolják 

a bendô emésztési folyamatai. A bendô-mikroorganizmusok 

az állat által elfogyasztott takarmány fehérjetartalmának 

65–70%-át lebontják, átstrukturálják. E folyamat 

nyomán a tehén számára már egy más összetételû táplálóanyag-mennyiség 

áll rendelkezésre, mint a jászolba juttatott 

TMR eredeti összetételébôl az következett. A mikroorganizmusok 

proteolitikus aktivitással rendelkeznek, ami 

azonban bizonyos anyagok adagolásával módosítható. 

A különbözô növényi eredetû takarmány-összetevôk specifikus 

bendôbeli lebonthatósággal rendelkeznek. Számunkra 

az a kedvezô, ha ez minél inkább eltér az említett 70%tól. 

A takarmányadag védettfehérje-szintjének megfelelô 

beállítása lehetséges hagyományos összetevôk segítségével: 

kukoricaglutén, DDGS, extrahált szójadara stb. 

Viszonylag szûk a köre azoknak az alapanyagoknak, 

amelyeknek a fehérjetartalma kellôen magas, ezzel együtt 

pedig a bendôbeli lebonthatóságuk alacsony. Az említett 

elônyös hatások elérésére törekednek a gyártók a bendôbeli 

védettség emelésére valamilyen fizikai vagy kémiai eljárás 

segítségével. Az így elôállított takarmányt nevezhetjük védett 

fehérjetakarmánynak. 

A védett fehérjék elônyei 

Az elmúlt években a fehérjehordozók ára növekedett. Ez a 

tendencia 2010-ben csúcsosodott ki igazán. A nyerstej felvásárlási 

ára ezzel szemben évek óta mélyponton van. Ez 

természetesen hat a receptúrák legdrágább összetevôire, a 

védett fehérjék felhasználására is. A felhasználást elsôsorban 

a költségek folyamatos csökkentésének szükségszerû- 


sége határozza meg. Az elmúlt idôszakban nagyon sok 

üzemben nem csupán a védett fehérjék kerültek ki az adagokból, 

hanem jelentôsen szaporodott azoknak az üzemek 

a száma is, ahol emiatt a szójadara etetését is szüneteltetik 

– reméljük átmenetileg. 

Amikor a tejelô tehenek védettfehérje-ellátásáról beszélünk, 

több megközelítése is felvetôdik a témának. Azonban 

mindig a kialakított takarmányadag by-pass fehérjemennyiségére 

kell koncentrálnunk. A többi csupán technikai kérdés. 

A laktáció elején termelô állatok ilyen irányú szükséglete 

35–40%-a az adag nyersfehérje-tartalmának. 

A védett fehérjék etetése két tényezô miatt 

is nagyon fontos 

Az elsô a tejtermelés fokozása: A bendô, mint a mikroba fehérjék 

termelôdésének helye, mintegy 25–30 literes termelési 

szintig képes az állatok termelési igényeinek kielégítésére. 

E feletti termelés esetén indokolt a védett fehérjék etetése, 

ami – amennyiben más tényezô nem befolyásolja a folyamatokat 

– mindig növeli a termelt tej mennyiségét. A 

nyersfehérje by-pass része áthalad a bendôn, kikerüli a mikrobák 

fermentáló tevékenységét és az oltógyomorban, illetve 

a vékonybélben emésztôdik, illetve szívódik fel, közvetlenül 

a tehén fehérjeszükségletét elégítve ki. Ezért gyakorlati 

szempontból a laktáció elsô száz napja igényelheti a termelés 

oldaláról ezeknek az anyagoknak az etetését. 

Másrészt ez az idôszak egybe esik az állatok újravemhesítésével 

is, amelyben a megfelelô védettségû takarmányadag 

etetése azért fontos, hogy elkerüljük a bendôben a túlzott 

ammóniafelszabadulást, ami egyértelmûen rontja a 

vemhesülési esélyeit. 

Új lehetôségek 

A védett fehérjék etetése mellett új utakat is keresünk. Ezek 

hasonló eredményre vezetnek, miközben a már említett és 

alapvetôen fontos, költség-hatékony takarmányozás elveinek 

is jobban megfelelnek. 

Növényi hatóanyagokat használunk az olcsó fehérjeforrások 

védettségének emeléséhez. 

Az eljárás nem újdonság és nem forradalmi. Legalábbis 

a gyógynövények alkalmazása a takarmányozásban nem 

számít annak. A védett fehérjék csökkentésére, kiváltására 

egy adott receptúrában viszont igen. Az elterjedtsége és a 

téma ismertsége szakmai körökben viszont még sok feladatot 

ró ránk.

Az illóolajok, alkaloidák már évszázadok óta ismertek az 

élelmiszerszektorban. A takarmányozásban is több évtizede 

használjuk a gyógynövény-kivonatokat. Ma már iparszerûleg, 

a legújabb kutatási eredményeket felhasználva gyûjtik 

be az egész világról a megfelelô növényfajokat. Szelektálják 

ôket a kívánatos hatóanyag-tartalom alapján és a legmagasabb 

koncentrációt eredményezô vonalakat termesztik. 

A gyógynövénykivonatok egymással szinergista hatásban 

vannak. Természetesen ez ugyancsak sokrétû kutatás 

feladata, hogy megtalálják a legjobb kombinációt egyes 

kérdésekre. A szinergia azt is jelenti, hogy kisebb adagokat 

lehet alkalmazni a megfelelô kombinációban, mint egyenként, 

illetve a hatásuk is kifejezettebb és erôteljesebb az 

anyagoknak. 

Az ízhatás és emészthetôség 

A komplex mechanizmusban az elsô fontos tényezô az 

ízhatás fokozása, ezáltal növelhetô a takarmányfelvétel. 

Másrészt fontos a nyálképzés, a kérôdzés serkentése, mert 

ez a természetes módja a bendô pufferelésének. Harmadszor 

említhetô az emésztési folyamatokat modifikáló hatás 

mind a fehérje, mind a keményítô oldalon. 

Összességében az alkaloidák alkalmazása nem újszerû, 

viszont a modern takarmányozásban, nagyon is idôszerû. 

Az anyag mûködése komplex és hosszú távú hatást gyakorol 

a teljes bendôemésztésre. A nyáltermelés serkentése 

révén törekszik egy stabil természetes módon is pufferelt, 

jól mûködô fermentor kialakítására. Az ízletességet fokozó 

összetevôivel a hatóanyag serkenti az étvágyat, növeli a takarmányfelvételt. 

Az olcsó, hatékony megoldás 

A következô lépés az emésztési folyamatok modifikálása a 

bendôben. A cél a veszteségek csökkentése a fermentáció 

folyamán. A fehérjék emésztését tanninok és szaponinok 

alkalmazásával lassítják és gátolják. Esszenciális olajok és 

a tannin közvetlenül gátolja a fehérjék bendôbeli emésztését, 

növelve ezáltal a by-pass fehérjemennyiséget. Ez azt 

eredményezheti, hogy csökkenthetô a takarmány adagban 

a drágább és magasabb védett fehérje tartalmú komponensek 

aránya anélkül, hogy ez rontaná az adag hatékonyságát. 

EREDETI NÉMET MINÔSÉG! 

A jól ismert HW-80-as és 

HW-180-as pótkocsik megújult 

külsôvel, erôsített kivitelben ismét 

kaphatók különbözô felépítményekkel, 

melyek külön is 

megvásárolhatók. 

Teljes eredeti alkatrészellátás. Érdeklôdni lehet: 

Gyuris Gyula 

magyarországi képviselônél 

CONOW-HW 

Pótkocsi Kft. Szeged 

Tel./Fax: 62 311-897 

Mobil: 06 30 93 54 762 


Másrészt a két vegyület csoport együttesen csökkenti a 

bendôfolyadék proteolitikus aktivitását, lassítja a fehérje 

bontást, mérhetôen csökken a felszabaduló ammónia 

mennyisége. 

A fehérjék és a keményítô lebontása a bendôben a mikroorganizmusok 

által párhuzamosan történik. A fermentáció 

során a fehérjékbôl elôször aminosavak keletkeznek. Az 

aminosavak további bontásából képzôdô ammónia részben 

a mikrobák által felhasználható N-forrásként, más feleslegben 

lévô része pedig veszteségként eltávozik a szervezetbôl. 

Ennek a mennyiségét, ha tudjuk mérsékelni, akkor az egyrészt 

a veszteségeket csökkenti, másrészt több értékesebb 

szubsztrát képzôdik az emésztési folyamatokban, ami a termelés 

növekedését vonja maga után.. A szénhidrátok bontása 

során metán szabadul fel. Ha a bendôbeli folyamatokat 

lassítjuk, ugyancsak csökken a termelôdô metán mennyisége, 

a tápcsatorna további részeiben az enzimes bontás révén 

a keményítô pedig hasznosul. A végeredmény ugyanaz, mint 

a karbamid-etetés esetében. 

A költségek csökkentése 

A költségcsökkentés lehetôsége abban rejlik, hogy a magasabb 

védett fehérje hányadú összetevôk csökkenthetôek az 

adagon belül (általában ezek a komponensek a költségesebbek), 

az elôbb leírt kedvezô folyamatok miatt pedig mindez 

nem jár a termelés csökkenésével, sôt inkább a hozam növekedésének 

adjuk meg az esélyét. 

A költségcsökkenés mértéke nem uniformizálható. 

Minden üzemben saját, specifikus önköltségei vannak a 

tömegtakarmányoknak és a vásárolt anyagok beszerzési 

árai is egyediek. Leginkább attól függ a megtakarítás mértéke, 

hogy a kiindulási receptúra milyen alapanyagokat 

tartalmaz. Egy magasabb értékû, ezzel együtt a hagyományos 

felfogás szerint összeállított (például védett fehérjéket 

is kellô mértékben tartalmazó) receptúrában a megtakarítás 

az eddigi tapasztalatok alapján nagyobb mértékû 

lehet, eléri az 50–100 Ft-ot is a napi takarmányozási költségekbôl. 

Éliás Dávid 

vezetô szarvasmarha-szaktanácsadó 

Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. 

Termékeink: 

• tápok, 

• premixek, 

• takarmánysók, 

• villanypásztorok és 

tartozékai, 

• fejôházi mosószerek, 

• szûrôpapírok forgalmazása 


agrárium 

37

38 


A hatóanyag- és a dózismegválasztás 

fôbb ismérvei szerves savas tartósítás során 

A tavalyi csapadékos évben nagy szerepet 

kaptak az aerob szerves savas tartósítási 

módszerek. Nemcsak az jelentett 

gondot, hogy a kukorica nem tudott 

megfelelô mértékben leszáradni a szántóföldön, 

hanem a termények egy részénél 

problémákat okozott a szokásosnál 

nagyobb penészgomba-fertôzöttség. 

Sok helyen csak a tél folyamán 

került sor a betakarításra, ennek során 

gyakran volt (s van még jelenleg is) 

szükség „tûzoltó” jellegû tartósítási 

munkára. 

Az aerob tartósításra legrégebben 

használt hatóanyag a propionsav, 

amelynek penészgátló hatása közismert 

(lásd 1. táblázat). Eleinte fôként 99,5% propionsavat 

használtak e célra, viszont idôvel kiderült, hogy erôsen 

korrozív sav lévén, károkat okozhat a gépi eszközökben és 

a tárolókban. Ezenkívül veszélyes árunak minôsül, így 

szállítása, manipulálása sem egyszerû feladat. Ammónia 

vagy nátrium hozzáadásával csökkenthetô a szerves savak 

korróziója és veszélyessége, így ma a piacon leginkább 

(részlegesen) ammonizált készítményekkel találkozhatunk. 

Hátránya viszont e kiszerelési formának, hogy a 

végtermék pH-ja magasabb. Ez azért jelent hátrányt, mivel 

ugyanazon sav adott gombára vonatkozó minimális gátlási 

koncentrációja magasabb közegi pH esetében sokkal 

nagyobb, így ugyanazon hatás eléréséhez magasabb dózis 

szükséges (lásd 1. és 2. ábra). E hátrányt úgy lehet 

1. táblázat. Különféle savak baktériumokra és penészgombákra vonatkoztatott 

minimális gátlási koncentrációja, pH = 7 mellett, g/kg-ban 

(Singh-Verma 1973, Strauss and Hayler, 2001) 

Baktérium Hangyasav Propionsav Tejsav 

Salmonella typhimurium 1,0 1,5 3,0 

Pseudomonas aeroginosa 1,0 2,0 3,0 

Escherichia coli 1,5 2,0 4,0 

Staphylococcus aureus 1,5 2,5 4,0 

Listeria monocytogenes 1,0 2,0 2,5 

Campylobacter jejuni 1,0 2,0 3,0 

Clostridium botulinum 1,5 2,5 3,0 

Clostridium perfringens 1,0 2,5 3,0 

Penészgomba Hangyasav Propionsav Ecetsav Szorbinsav 

Aspergillus niger 5,0 2,5 5,0 5,0 

Penicillium expansum 1,0 1,3 2,5 0,5 

Fusarium nivale 2,5 1,3 5,0 0,5 

Cladosporium sp. 1,0 2,5 2,5 2,5 


1. ábra. Propionsav (PA) és ammonizált propionsav (PNC) hatása 

Aspergillus nigerre, különbözô dózisokban (2 és 5 g/kg), az eltelt idô 

függvényében (Abbott Analytical, 2006) 

2. ábra. A hangyasav minimális gátlási koncentrációja 

(%) E. coli és A. oryzea esetében, különbözô pH-értékek 

mellett (Matsuda et al, 1994) 

például kiküszöbölni, hogy valamilyen 

módon visszacsökkentjük a készítmény 

pH-ját. A gyakorlatban erre leginkább 

lignoszulfonsav vagy hangyasav hozzáadása 

terjedt el. IIy módon elérhetô, 

hogy alacsony korrózió mellett mégsem 

kell emelt dózist alkalmazni. 

Gyakorlati adagolás 

Az üzemi gyakorlatban természetesen 

nem lehet laboratóriumi körülményeket 

produkálni, így az elméletinél kissé magasabb 

dózist célszerû alkalmazni. Hogy 

mennyivel magasabbat, azt több tényezô 

is befolyásolja. A teljesség igénye nélkül 

a következô dózismódosító tényezôket 

emelném ki:

• A termény vízaktivitása. Általában 

a termény nedvességtartalmát 

mérjük, holott a romlásra való 

hajlamosságot a vízaktivitás mutatja 

meg valójában, amely a relatív 

egyensúlyi páratartalommal 

mérhetô. Megeshet, hogy egy 

15%-osra szárított kukoricatétel 

minden további nélkül eltartható, 

viszont elôfordulhat, hogy egy 

másik fajta esetében 13% nedvességtartalomnál 

is gondok jelentkeznek, 

mivel hiába alacsonyabb 

a nedvességtartalma, de a penészek 

számára hozzáférhetôbb a 

víz, az eltérô morfológia folytán. 

A nedves termény savdózisának 

99,5% propionsav, 

illetve azzal egyenértékû 

készítmények 

beállításakor is ideálisabb lenne, ha a nedvességtartalom 

helyett a vízaktivitást lehetne alapul venni. 

• A termény porossága, tört szemek. A kisebb frakciójú 

szennyezettségek jobban magukba szívják a rájuttatott 

szerves savat, mint maga a termény, így magasabb 

dózist célszerû kijuttatni a megfelelô védelem eléréséhez. 

Tört szemek esetében nagyobb a veszélyeztetett 

felület, ezért indokolt a magasabb dózis. 

• Rossz tárolási körülmények. A tárolási hiányosságok, 

mint például túlzott mértékû kondenzvíz-képzôdés, 


2. táblázat. A gyakorlatban a következô dózisok terjedtek el, 

a nedvességtartalom és a tárolási idô függvényében 

Optimális (biztonságosan 

alkalmazható) dózis 

Minimális 

(részleges hatékonyságú) dózis 

Raktározási (tárolási) idô (hónap) Raktározási (tárolási) idô (hónap) 

Nedvesség %

40 


A zöldtakarmányok döntô többségét tartósított takarmányként 

(szilázsok, széna) használjuk fel. A tömegtakarmányok 

minôsége meghatározó a kérôdzôk takarmányozásában, mivel 

energia- és fehérjeigényüknek több mint 60%-át fedezzük 

velük. Az erjesztés minôségét, leendô tömegtakarmányaink 

táplálóanyag-tartalmát megfelelô technológiával és az erjesztést 

elôsegítô segédanyagok alkalmazásával tovább tudjuk javítani. 

Napjainkban az erjesztés minôségét elôsegítô adalékanyagok 

széles választéka áll a termelôk rendelkezésére, 

hogy azok felhasználásával kiváló minôségû tömegtakarmányokat 

készíthessenek. 

A tartósítani kívánt terményeink optimális fenológiai fázisa, 

a megfelelô szecskaméret, az ideális szárazanyag-tartalom 

melletti betakarítás, az adalékanyagok szakszerû kiválasztása, 

adagolása és a kellô tömörítés együttesen hozzájárul 

a megfelelô minôség biztosításához. 

Erjesztett tömegtakarmányok 

minôségjavításának lehetôségei 

Egy adott termény erjeszthetôsége – a technológiai feltételek 

mellett – alapvetôen a szárazanyagtól, a pufferkapacitástól, 

valamint az erjeszthetô szénhidrátok mennyiségétôl függ; 

ezek a jellemzôk szabják meg, hogy el tudjuk-e érni a kívánt 

irányú és intenzitású fermentációt. 

Az erjeszthetôséget számszerûsíteni is lehet, amelyre a következô 

képlet szolgál: 

Erjedési koefficiens (EK): sz. a. % + 8 C/PK, 

ahol „sz. a.” szárazanyag -tartalom, „C” az erjeszthetô szénhidrát-mennyiség, 

„PK” pedig a pufferkapacitás. 

Ennek alapján megkülönböztetünk könnyen (EK>45), közepesen 

(EK=35-45), illetve nehezen erjeszthetô takarmányokat 

(EK

A megfelelô silótakarás alapvetô célja, hogy a betárolt 

erjesztett takarmány a teljes tárolási idôszak alatt légmentesen 

le legyen zárva. 

Az optimális lezárás érdekében a következô intézkedéseket 

tudjuk tenni: 

• Oldalsó fólia alkalmazása: E speciális fóliát arra alkalmazzuk, 

hogy egyrészt a siló támfalait megvédjük a termelôdött 

erjedési savak által okozott károsodásoktól, másrészt ezzel 

is hozzájárulunk a légmentes lezáráshoz. E fóliáknak rendkívül 

erôsnek (140–180 μm) és UV-állónak célszerû lenniük. 

• Kettôs takarófólia (vákuumfólia + fedôfólia) alkalmazása: 

A takarmánnyal közvetlenül érintkezô vékony fólia 

(kb. 40 μm) szorosan rátapad az erjesztett anyagra, így 

kizárhatók a levegô és a kondenzvíz káros hatásai. A vákuumfólia 

feletti vastagabb, rugalmas, fehér UV-fólia 

(140–160 μm) biztosítja a külsô hatásoktól való védelmet. 

A minôségi takarófóliák az eredeti méretük többszörösére 

nyújthatók szakadás nélkül, így rendkívüli mértékben 

ellenállnak a külsô behatásoknak. A takarófóliák – 

helyes méretválasztás esetén – a silókazlakra könnyedén 

felhelyezhetôek, a tekercseket a kazal közepén végig kell 

teríteni, majd két oldalról a kazal széle felé kihúzni. 

• Védôháló alkalmazása: Kiegészítô elemként használható, 

a védôháló jórészt mechanikai védelmet nyújt a silókazalnak, 

másrészt a silókazal megkezdése után óvja a 

betárolt takarmányt a napfénytôl, és sûrû szövése meggátolja 

a termény beázását. A védôhálók általában tartósak, 

több éven keresztül használhatók. 


• Silózsákok: A kaviccsal vagy homokkal töltött zsákok 

biztosítják az alkalmazott fóliarendszer rögzítését, illetve 

azt, hogy a kritikus pontokon (fal mentén, fóliák átfedéseinél) 

ne kerülhessen be csapadék. A zsákokat 2/3-os 

telítettségig célszerû feltölteni, így könnyen elhelyezhetôek 

a falak mentén illetve keresztben a fólián. Silózsákos 

rögzítés esetén a silókazal széleit végig kell rakni zsákokkal, 

továbbá javasolt keresztben 5-10 méterenként a silókazalra 

felhelyezni ôket a fólia megfelelô rögzítése miatt. 

Silózsákokat akkor célszerû alkalmazni, ha nincs teljesen 

tele a silótér. A silózsákok alkalmazásának hátránya, 

hogy a zsákok nehezek és komoly fizikai munkát igényel 

a silókazalra történô felhordásuk. 

Pántoló szalag: Ha a silókazal teljesen tele van, akkor a zsákokat 

érdemes kiváltani pántoló szalagokkal, amelyekkel tökéletesen 

lehet rögzíteni a silókazal tetején elhelyezett fóliát. 

• SiloClip fóliarögzítô rendszer: A technológia biztosítja a 

takarásra alkalmazott fóliarendszer biztonságos rögzítését, 

illetve azt, hogy a kritikus pontokon (fal mentén, fóliák átfedéseinél) 

ne kerülhessen a betárolt takarmányba csapadék. 

A technológia lényege, hogy a silótámfalak mentén 3 méteres 

egymásba illeszkedô mûanyag rudakat helyezünk el. 

A mûanyag rudakat a silófal tetejére rögzített acélrugókkal 

rászorítják a fóliára. 

Amennyiben kérdései lennének szívesen állok rendelkezésre 

a témával kapcsolatban. 

Karnóth Joris, Palkó István 

(ProForm Agroconsulting) 


agrárium 

41

42 

Baromfi 

A magyar baromfiszektor 

exportteljesítménye 2010-ben 

Októberi számunkban számot adtunk a baromfiexport féléves alakulásáról, közben 

a Baromfi Termék Tanács adatbázisában gyûjtött adatok alapján januári 

számunkban egy elôzetes éves kiértékelést közöltünk. Ezúttal az éves értékelés 

az országos statisztikák (intézetek, minisztérium) nyilvántartása szerinti adatokból 

készült, amely mennyiségek, értékek jóval meghaladják a BTT tagsági körébôl 

származókét, és tulajdonképpen arról a baromfiexportról adnak tájékoztatást, 

amely termékek kivitelként elhagyták az országot. 

A 

statisztikai és intézeti nyilvántartások 

részletes munkalapjaiból 

egy összefoglaló táblázatot készítettünk, 

amely mind a szakmai, mind a 

társágazatok érdeklôdôi számára viszonylag 

könnyen és gyorsan áttekinthetô. 

A tárgyév adatait az elôzô év adataival 

összehasonlítva közöljük. 

Mind a táblázat összesített, mind a 

részletes adataiból nagyrészt megállapítható, 

hogy a baromfiszektor kiviteli 


teljesítménye a több év óta tartó csökkenés 

és stagnálás állapotából növekedési 

szakaszba lépett. Mindez 2010ben 

még az ugyancsak tartós és elhúzódó 

gazdasági válság idôszakában történik, 

ami a szektor életképességét mutatja. 

Ez ugyan azzal is magyarázható, 

hogy a baromfitermékek iránt a kereslet 

a világon folyamatos, és a leghitelesebb 

becslések szerint a jövôben is ennek a 

trendnek az érvényesülése várható. 

A magyar baromfitermékek exportjának alakulása 2010. évben 

2009 2010 

Termék, reláció Mennyiség Árbevétel Mennyiség Árbevétel 

tonna 1000 EUR millió Ft tonna 1000 EUR millió Ft 

Csirke összesen 44 659 68 559 19 262 57 764 88 172 24 292 

– ebbôl Európa 42 782 67 897 19 079 53 846 85 849 23 654 

Csirke össz. 2010/2009 % 129.3 126.4 124,0 

Pulyka összesen 37 710 98 957 27 794 37 594 100 754 27 768 

– ebbôl Európa 37 146 98 576 27 688 36 945 100 133 27 596 

Pulyka össz. 2010/2009 % 99.7 101,8 99,9 

Liba + kacsa egész 27 134 56 877 15 724 29 323 63 195 17 446 

Liba + kacsa darabolt 18 832 70 794 19 742 20 309 81 881 22 357 

Liba + kacsa összesen 45 966 127 671 35 466 49 632 145 076 39 803 

– ebbôl Európa 40 804 114 803 31 836 44 458 126 091 34 784 

Liba + k. Össz. 2010/2009 % 109,0 109,8 109,3 

Vágott baromfi összesen 128 335 295 187 82 522 144 990 334 002 91 863 

– ebbôl Európa 120 712 281 276 78 603 135 249 312 073 86 034 

Vágott bfi. ö. 2010/2009 % 112,0 110,9 109,5 

Bfihús + mellékt. + belsôség* 134 755 330 757 92 452 154 318 377092 103 960 

Hízott liba + kacsamáj ** 1 523 1 664 27 050 7 459 

Forrás: KSH, AKI (2011) 

Megj.: * Tájékoztató adat, a hústermékeken kívüli exportot is tartalmazza. 

** A Baromfi Termék Tanács adatbázisából átvett tájékoztató adat. 

Örvendetes, hogy a csirkeexport 

2010-ben nagyot, közel 30%-kal lépett 

elôre, ez érdekes módon a BTT körében 

elért exportnövekedést (16%) lényegesen 

meghaladja. Egyébként a 

brojler naposcsibe- és keltetôtojásigények 

tartós és határozott keresleti 

helyzete a jövôre nézve is a csirkehústermelés 

bôvülését ígéri. 

A vágott pulykatermékek exportja 

szinten maradt az elôzô évihez képest, 

ez nem a pulyka rosszabb helyzetét, jelenti, 

hanem inkább a piaci verseny 

élesedésével magyarázható. 

A vízi szárnyasok exportadatait sajnos 

a két faj termékei adatainak összevonásával 

közölték a statisztikában, bár az 

egész és darabolt termékek bontásban 

jelentek meg, ami viszont a csirke és 

pulykatermékeknél különösen kívánatos 

volna. Mindenesetre a liba és – mint az 

a BTT adatbázis értékelésébôl kiderül – 

különösen a kacsa exportja bôvült, átlagosan 

közel 10%-kal. A hízott liba- és 

kacsamáj exportbôvülése is megfelel a 

szektor növekedési szintjének. 

Az árbevételek mind deviza, mind 

forint szinten általában a mennyiségekkel 

arányosan és reálisan alakultak, így 

a baromfihúsból származó export – 

melléktermékekkel, belsôségekkel stb. 

együtt számított – deviza árbevétele 

meghaladja a 400 millió eurót. 

Az élô baromfi – beleértve a keltetôtojás, 

naposcsibe, tojójérce, étkezési tojás – 

export és a baromfitermékek importja 

2010. évi eredményeirôl következô számunkban 

adunk tájékoztató anyagot. 

- kállay -

z EUWEP (Európai Tojás- és 

Baromfi Kereskedelmi Unió) 

2010. szeptember 29-én egy tájékoztató 

elôadást tartott az EP (Parlament) és 

a Committee (Bizottság) számára. Címe 

A tojótyúkok állatjóléti helyzete 

volt. Az igen tartalmas és részletes prezentáció 

után éles vita bontakozott ki, 

nem kímélve kritikákkal a vezetô testületeket. 

A téma kulcskérdéseit a következôkben 

foglalták össze: 

• Az Unió tojásipara keményen dolgozik 

azon, hogy az elôírt határidôre, 

azaz 2012. január 1-jéig teljesítse 

az 1999/74/EC sz. direktívát, 

ami a hagyományos tojóketrecek 

teljes betiltását jelenti; felhívják 

a figyelmet, hogy a végrehajtás 

kötelezô, nem pedig a problémák 

megkerülése. 

• Megállapították, hogy a nagy termelôk 

képesek a határidôre elkészülni, 

a kistermelôk kevésbé alkalmasak 

erre, egy részük feltehetôen 

kivonul az iparból. 

• Az átállás gyorsasága nem megfelelô, 

azt igen szervezetten kell 

folytatni. 

• A határidô elteltével a hagyományos 

ketrecekbôl származó tojás 

nem forgalmazható úgy, mint eddig. 

Ezért tojáshiány lesz, a tojás 

ára emelkedni fog. 

Az EU-ban a 2010. május 28-i állapot 

alapján az összes tojótyúk száma 354 

millió. Ebbôl hagyományos ketrecekben 

ezek 69%-a termel, ami közel 245 millió 

darab. Az ún. „berendezett” ketrecekben 

5,4%, (19,4 millió darab), míg nem ketreces 

rendszerben 14,3% (52 millió), 

szabadtartásban és ún. „organikus” tartásban 

11,3% (kereken 40 millió). 


Baromfi 

Ketrectilalom – nehéz helyzetben 

a tojáságazat 

Európában az utóbbi évtizedekben, de különösen az utóbbi években felerôsödtek 

az állatjólét kérdései, ami lényegében az emberi kultúra pozitív megnyilvánulása. 

Ilyen szabályozásként érintik a baromfiipart most a tojótyúkok tartásrendszereire 

vonatkozó elôírások. Magyarországon a tartásrendszer struktúrája és az ország 

anyagi helyzete miatt igen nagy kihívás a tojástermelôk számára a horribilisnek 

nevezhetô beruházási költségek forrásainak elôteremtése. 

A 

1. ábra. „Berendezett” ketrec 

Tojó tyúk (ezer db) 

300000 

250000 

200000 

150000 

100000 

50000 

0 

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2012 

A jelentés megállapítja, hogy 2012. 

január 1-jén az Unióban még a tyúkok 

29%-a lesz hagyományos ketrecekben. 

Ennek következménye, hogy ezek napi 

83 millió tojását el kell helyezni, de ez 

így is tojáshiányt fog jelenteni, amit a 

nem EU-tag Svájc, Norvégia, Horvátország 

nem tud pótolni, ezért olyan tojást 

kell harmadik országokból importálni, 

amelyek az EU-s követelménynek 

megfelelô feltételek mellett jöttek létre. 

Összegezett megállapítás, hogy az 

általános helyzet nem lesz kedvezô a 

= hagyományos ketrec; 

= berendezett ketrec; 

= szabadtartás; 

= mélyalmos 

= ökológiai 

2. ábra. Tojótyúkok megoszlása az EU-ban tartásrendszerek szerint 

(2004–2012) 

fogyasztók, de ugyanígy az ipar alkalmazottai, 

a környezet, a gabonatermelôk, 

az EU élelmiszer-biztonsága, 

de realitás, hogy az egész gazdaság 

számára sem – legalábbis egy darabig. 

A következményeket és a tennivalókat 

az EU a következôkben határozza 

meg. 

agrárium 

43

44 

Baromfi 

• A továbbiakban semmilyen opciónak 

nincs helye. 

• A Tanács, a Parlament és a Bizottság 

interveniáljon, hogy 2012. január 

1. után hagyományos ketrecben 

megtojt tojások ne kerüljenek 

tiltott úton forgalomba. 

• Ez a szabályozás a világon a legmagasabb 

szintû. 

• Az eddigi EU-s termelési modell 

megtartásához el kell kerülni a 

nem EU-ba irányuló exportot. 

• A Bizottság folyamatosan kéri a 

jelentést minden tagországtól. 

Érdemes bemutatni az átállás egyik 

legjellemzôbb formáját, amely a 3. ábrán 

látható. Az ún. „Kleingruppenhaltung”(kiscsoportos 

tartás), amelyet 

Németországban alakítottak ki, nemcsak 

ott, hanem az EU más területein is 

népszerû lett, angol neve „EU Small 

Colony Cage, tulajdonképpen átmenet 

a ketreces és az alternatív rendszerek 

között. 

A kiscsoportos tartásrendszer lényege, 

hogy egy ilyen egységbe 

40–60 állatot telepítenek, egy állatra 

minimum 800 cm 2 -t biztosítanak, az 

állatok viselkedési szokásait kielégítendô 

van kaparótér, „fürdô” lehetôség, 

ülôléc és tojófészek. Az egység 

minimális alapterülete 25 000 cm 2 

(ez nagyjából 30 állatra elegendô) a 

„Jövô ilyenkor már negyedével kevesebb tyúk termel tojást 

Magyarországon a mostanihoz képest. Ez lesz a következménye 

annak, ha a közösség nem hoz átmeneti szabályokat 

a tyúktartás 2012. január 1-jétôl életbe lépô állatjóléti 

feltételeirôl. Ha a tagországok boltjaiban csak az elôírások 

szerint termelt tojást lehet majd árusítani, úgy az 

import nagy része is kiszorul a piacról. Ez hiányt és a tojás 

drasztikus drágulását okozza. Brüsszel most gôzerôvel 

dolgozik a kettôsség feloldásán, de még nincsen egyezség[...]. 

Amennyiben a tagországokban életbe lép a szabályozás 

– márpedig ez most már biztosnak látszik – az EU-ban kb. 

29%-os étkezésitojás-hiány keletkezik. [...] A hiány azonnali, 

jelentôs áremelkedést okoz. Ez visszaveti a tojásfogyasztást 

és a fogyasztókat az olcsóbb alternatív fehérjeforrások 

felé orientálja. Középtávon is várható, hogy a hiányt 

importtojás fogja kiváltani. [...] Azok a termelôk, akik 

végrehajtották az igen költséges ketreccseréket, jogosan 

háborognak azon, hogy jogtalan versenyhátrányba kerül- 


belsô magasság 50 cm, természetesen 

az etetô- és itatórendszer a legmagasabb 

technológiai színvonalon van 

biztosítva. 

3. ábra. Kiscsoportos tartás sémája 

Elfogadottsága elsôsorban az állatok 

jóléte és egészségügyi státusza miatt 

igen jó. A tojóteljesítmény teljesen 

összehasonlítható a konvencionális 

ketrecekben elért eredményekkel, a 

mortalitás alacsonyabb, mint az alternatív 

rendszerekben, nem kell csôrkurtítást 

alkalmazni, jól áttekinthetô az állomány, 

láb- és csontrendellenességek 

minimális arányban fordulnak elô. A 

rendszert a hollandok is adaptálták, 

mint Németország legnagyobb tojásbeszállítói. 

A kívánt állapot elérésének módja: 

• el kell kerülni a nagy termeléskiesést 

és ezzel az áremelkedést; 

• néhány termelônek, akik türelmi 

idôt kapnak, szintén biztosítani 

kell a 750 cm 2 férôhelyet; 

• a még hagyományos ketrecbôl 

származó tojás csak az illetô tagországban 

forgalmazható; 

• nagyon világos és konkrét tervet 

kell készíteni az átállásról hatósági 

ellenôrzés mellett. 

Az eddig éveken át folytatott „ketrecvita” 

az Európai Parlament 2010. 

decemberi ülésén lezárult, mert a határidô 

halasztására tett javaslatot leszavazták. 

Tehát mostantól ezt a kérdést 

úgy kell tekinteni, hogy az átállás a 

fenti részletes összeállítás szerinti módon, 

annak elôírt menetrendjében minden 

tagország baromfiszektora számára 

kötelezô. 

Az EU kiadott irányelvei és hozott 

döntései alapján Magyarországon az 

állomány és a tojástermelés egyharmada 

van kritikus helyzetben. A tojólétszám 

gyors csökkenését a terméktanács 

már idejében és világosan jelezte. 

Az ágazat szereplôi és a szakhatóságok 

tisztában vannak azzal, hogy mi a teendô, 

az átállási kényszer ugyanis az állattenyésztésnek 

egy anyagilag gyengén 

álló, de mégiscsak a lakosságot ellátó 

ágazatát igen súlyos helyzetbe 

hozza. 

Kállay Béla 

Magyar Agrárkamara: tojáshiány, áremelkedés, 

termelôk versenyhátrányban 

tek. Emiatt egyre élesebben vetôdik fel, hogy sem az Unión 

belülrôl, sem kívülrôl származó, az új tartási feltételeknek 

nem megfelelô tyúkállományoktól származó tojást ne 

lehessen forgalomba hozni. [...] 

Az EU illetékes agrárminiszterei indokoltnak tartották, 

hogy a Bizottság intézkedjen az egyenlô esélyek megteremtése 

érdekében. [...] A Tanács nyomon fogja követni az 

átállás helyzetét, az Elnökség pedig nyitott arra, hogy 

szükség esetén a Bizottság átmeneti javaslatait napirendre 

tûzze. 

Mi várható itthon? 

Magyarországon jelenleg mintegy 4 millió piacra termelô, 

intenzíven tartott tojótyúkot tartanak számon. Az erôsebb, 

tôkével rendelkezô cégek már meglépték, amit kell. 

[...] Szakmai vélemények szerint az év végéig számottevô 

mennyiség, az állomány negyede esetében a tulajdonosok 

képtelenek lesznek az új állatjóléti intézkedéseknek megfelelô 

ketreceket beszerezni. [...] csaknem 1 millió tyúk termelése 

lesz piacképtelen, eladhatatlan az EU-n belül.”

46 

Baromfi 

Feedtech – Croptech Asia 2011 

A fenti címmel tartottak konferenciát 

Bangkokban a VIV Asia rendezvény 

keretében. Fô témái a takarmányköltségek 

csökkentésének lehetôségei voltak, 

ezen belül különösen az ún. alternatív 

takarmánykomponensek alkalmazására 

koncentráltak. 

Az USA gabonatanácsának munkatársa 

kiemelten foglalkozott azzal a 

kérdéssel, hogy mely melléktermékek 

tudnak fehérje- vagy energiaforrásokat 

helyettesíteni a baromfi- és a sertéstakarmányozásban. 

Több opció és kontroll 

szükséges az alternatív takarmányhelyettesítôk 

esetében, mert felhasználásukat 

korlátozó tényezôk befolyásolják. 

Gyakran csak helyi alkalmazásuk 

lehetséges, mert ahol hozzá lehet jutni, 

ott kell felhasználni ezeket, ezek 

ugyanis általában terimések, ezért szállításuk 

drága. Ezenkívül minôségük 

változó, sôt antinutritív anyagokat is 

tartalmazhatnak. Meg kell tehát vizsgálni 

etethetôségüket és emészthetôségüket 

egyaránt. 

Az is elmondható, hogy a szakma 

fejlôdik, egyre több tudás- és ismeret- 


Nemzetközi hírek 

anyag halmozódik fel az alternatív takarmánykomponensekrôl, 

nevezetesen, 

hogy hogyan lehet ezeket az állati teljesítmények 

csökkenése nélkül etetni. 

Esett a búza ára 

Mintegy 6%-kal esett a búza ára az 

Euronext árutôzsdén Párizsban, aminek 

az okát egy kiárusítási hullámban 

látják, ami szoros összefüggésben van 

a Japánban bekövetkezett földrengések 

és az ezeket kísérô nukleáris katasztrófákkal. 

A malmi búza jegyzése 13,75 

EUR/t mértékben, 203 EUR/t árra. 

Ugyanígy csökkent a repcemag ára 

212,50 EUR/t-ra, 5%-kal. Michel 

Portier, a francia konzultáns véleménye: 

„Nem hisszük, hogy olyan gyors 

árváltozásokkal állunk szemben, mint 

2007–2008-ban. Az ökonómiai helyzet 

most sokkal szilárdabb, mint akkor 

volt. A kereskedelmi elemzôk szerint 

az esés a határidôs jegyzéseket érinti, 

míg a cash market nem így viselkedik. 

Tehát nem várható a magas árak viszszatérése 

a normál szintekre.” 

On-line szakmai világfórum 

A WATT On-line Animal Forum szervezésének 

célja, hogy a világ állatállományának 

eredményes és magas színvonalú 

takarmányozásához hozzásegítse 

az állattartókat. A rendezvény lehetôséget 

biztosított mind a személyes, 

mind a neten keresztüli, ingyenes részvételre 

a www.wattevents.com címen. 

A világ minden tájáról érkezett elôadók 

a legkülönbözôbb diszciplínákban 

szólaltak meg. Néhány elôadás a 

fórumról: 

• Az állatitermék-elôállítás kutatásfejlesztésének 

innovációja – Dr. 

Leo den Hartog (NUTRECO, Hollandia); 

• A jobb takarmányhasznosítás irányai 

– Stefan van Dyjk (AGRIFOOD); 

• A takarmány-összetevôk áttekintése, 

energia és spekuláció – Richard 

Harprock (USA); 

• A tojás óriási jelentôsége a világ 

élelmezésében – Dr. Simon Shane 

(Egg Industry, USA).

Foglalkoztatás vidéken 

Vidékgazdaság 

Hazánk rendelkezik a jövô stratégiai erôforrásaival. Földterülete jó színvonalú 

élelmiszer-termelést tesz lehetôvé és az öntözéshez a vízkészlet biztosított. 

A jó adottságok ellenére a magyar vidék leszálló ágban van. Szükséges ezen 

a helyzeten változtatni, helyre kell hozni a vidék gazdaságát, meg kell szüntetni 

a reménytelenséget és az elvándorlást. De hogyan? 

M 

indenekelôtt célszerû hangsúlyozni, 

hogy a vidéki terület 

nem tehetô egyenlôvé a vidékkel. Ennek 

oka többek között, hogy a területekhez 

ökoszisztémák kapcsolódnak, 

amelyet emberek, közösségek – a vidéki 

társadalom tagjai, csoportjai – 

tesznek teljessé. Tevékenységük sokoldalú 

kapcsolatokat, sajátos településeket, 

mesterséges környezetet, intézményrendszert, 

kultúrát, gazdaságot 

teremtett és tart fenn. A vidéki területek 

tehát számos funkcióval rendelkeznek. 

A vidékgazdaság lehetôségei 

Mai felfogásunk szerint a vidékgazdaságot 

jelentôs részben földhasználati 

irányultságú regionális gazdaságként 

határozhatjuk meg, amely kötôdik a vidéki 

területekhez, illetve itt található. 

A vidékgazdaság magába foglalja: 

• a gazdasági tevékenységek általános 

kereteit meghatározó struktúrákat 

(ágazati, földhasználati, erôforrás, 

kooperáció, koordináció, 

hálózat stb.); 

• a vidéki területeken gazdasági tevékenységet 

végzô, illetve fogyasztó 

gazdasági szereplôket (termelô, 

szolgáltató, szervezô stb.); 

• a gazdasági szereplôk tevékenységéhez 

felhasznált, illetve a területen 

meglévô erôforrásokat; 

• a gazdaság szervezeti kereteit adó 

civil és hatósági intézményeket, 

valamint az itt tevékenykedô cégeket, 

háztartásokat; 

• az itt kialakult, egymással, illetve 

a területen kívüli szereplôkkel 

fenntartott kapcsolatrendszert. 

Ezen bonyolult rendszert kellene az 

adottságok alapján jól mûködtetni, 

foglalkoztatási lehetôségeit növelni, 

termelését újraszervezni. 

Az EU-csatlakozás csak közvetett 

és lassított integrációt jelent, és a globális 

kihívásokra regionális és lokális 

válaszokat indukál. A globalizáció és 

az EU-csatlakozás is a nemzetállamok 

szerepének gyengülését segíti elô. Ezt 

azt eredményezheti, hogy az egyébként 

is sérülékeny vidékgazdaságok 

már nemcsak a nemzetgazdaságokkal, 

a városi területek gazdaságaival, hanem 

a globalizált világgazdasággal, s 

annak transznacionális szereplôivel is 

közvetlen kapcsolatba kerülnek, versenyre 

kényszerülnek, s a globális folyamatok, 

illetve az azokkal együtt jelentkezô 

újszerû regionalizmus hatásainak 

közvetlenül kitetté válnak. 

Ebben a kapcsolatrendszerben a 

nyitottabb és szegényebb nemzetgazdaságok 

elmaradott vidékgazdaságai 

különös figyelmet és sajátos védelmet 

igényelnének. Ez a nagyobb integrációktól 

csak részben várható, így változatlanul 

fontos a nemzetállamok szerepe 

a vidékgazdaságban. Vannak olyan 

vélemények, hogy hazánk jobban járna, 

ha az export erôn felüli erôltetése 

helyett nagyobb figyelmet fordítanánk 

a belsô piacra, ami a korábbi évtizedekben 

mûködô rendszerhez és arányokhoz 

való visszatérést jelentené. 

A 2011-es év lehetôségei biztatóak, 

hiszen hazánk uniós elnöksége alatt tûzik 

napirendre a Közös Agrárpolitika 

(KAP) jövôjét, költségvetési helyzetét 

meghatározó bizottsági közlemény tárgyalását. 

A múlt tanulságai 

A vidéki gazdasági, társadalmi, szociális 

gondok elsôsorban az agrárágazat 

gazdasági súlyának a jövedelemtermelésben 

és foglalkoztatásban betöltött 

szerepének csökkenésére vezethetôk 

vissza. 

A mezôgazdaság annak az agribusiness 

láncnak az alapja, amelyre a termelôeszköz-gyártás 

(gépipar, vegyipar, 

üvegipar, mûanyagipar stb.), a 

mezôgazdasági termékek feldolgozása 

(élelmiszeripar, faipar, textilipar stb.), 

a mezôgazdaságnak nyújtott szolgáltatások 

(oktatások, kutatás, igazgatás) 

ráépülnek, egészen a mezôgazdasági 

termékek, élelmiszerek nagykereskedelmi 

és kiskereskedelmi forgalmáig, 

sôt még azon túl a közétkeztetésig és 

az éttermi szolgáltatásokig. Az agribusiness 

aránya már a GDP-bôl és a 

foglalkoztatásból a legfejlettebb országokban 

is eléri a 10–20%-ot. Nálunk 

mintegy 12%-ra tehetô. Ugyanezek az 

arányok a fejlett Németországban is. 

Vidéki foglalkoztatás lehetôsége 

A vidék felzárkóztatását a jövôben 

nem lehet elsôsorban a mezôgazdaságtól 

várni. Természetesen a lehetôségeit 

maximálisan ki kell használni. A vidéki 

ipar ahelyett, hogy fejlôdött volna, 

leépült (ami megvolt, az is felszámolásra 

került, például cukorgyárak, dohánygyárak, 

konzervgyárak, baromfifeldolgozók, 

hûtôházak, textilüzemek, 

varrodák stb.). 

Vidéken is szükség van a népesség 

képzettségi szintjének és mobilitásának 

javítására. Szükség van a vidéken 

élô és az ott lakó értelmiség megtartására, 

ha lehet, létszámának növelésére. 

A vidékfejlesztés csak a fejlesztési célok 

összehangolásával oldható meg. 

Csak a térségi szemlélet érvényesítésének 

van szinergikus hatása. 

Az elmúlt húsz év a vidék számára 

visszafejlôdést hozott, a munkalehetôségek 

beszûkültek. A mezôgazdasági 

nagyüzemek megszûnésével egy 

olyan rendszer szûnt meg, ami jelentôs 

foglalkoztatást biztosított. Érde- 


agrárium 

47

48 

Vidékgazdaság 

mes utalni a rendszerváltás elôtti fejlôdésre. 

Az 1970–1990 közötti idôszak sikeresnek 

tekinthetô, a hozamnövelést és 

a hatékonyságot a következô tényezôk 

segítették: 

• Lehetôvé vált a világ élmezônyébe 

tartozó mûszaki újdonságok, technológiák 

és genetikai eredmények 

alkalmazása. 

• Integrációk jöttek létre és rendszerszemléletû 

termelés terjedt el. 

• Gyors fejlôdésnek indult az élelmiszer-feldolgozás 

és -kereskedelem. 

• Jelentôs szerepet, rangot kapott az 

oktatás, képzés, valamint új pályára 

került az agrárkutatás. 

• Szûkült az agrárolló, emelkedett a 

gazdasági termékek árának jövedelemtartalma 

és kiemelt támogatást 

kaptak a fejlesztések, beruházások. 

A munkaerô-feleleg kezelése 

A gyors fejlôdés hatására kialakult vidéken 

a munkaerô-felesleg, amit két 

módon lehetett kezelni: 

• A háztáji gazdálkodás, a nagyüzem 

és a kisüzem közötti munkamegosztás 

szervezett kiterjesztése 

növelte a foglalkoztatást. 

• A nagygazdaságokban a kiegészítô 

tevékenységek kialakítása, melynek 

kedveztek az ipari béremelések 

korlátozott lehetôségei és a különféle 

hiánycikkek léte. 

A munkanélküliség kezelésére az 

állam is ösztönözte a nagyüzemeket és 

a nagyüzemek és kisüzemek integrációit. 

Az integrátor az alapanyaggal való 

ellátáson túl a termelési folyamat minden 

mozzanatának szaktanácsadását és 

a piac megszervezését is biztosította. 

Igaz, hogy a „piac” államközi szerzôdésekkel 

garantált volt, s így a növekvô 

mennyiségek elhelyezése nem okozott 

gondot, bizonytalanságot, kockázatot. 

A termelônek viszonylag egyszerû 

volt a feladata, meg tudta oldani, 

hogy a meglévô erôforrásait, töredék 

munkaidejét és szorgalmát hasznosítva 

minél több terméket, esetenként 

minôséget állítson elô. Ezek 

együttes hatására vált teljessé az 

1970-es évek második felére a magyar 

vidéken a foglalkoztatás, a vi- 


déken élôk gyarapodása, a magyar 

vidék megerôsödése. 

A ’80-as évek elején mind a nagygazdaságok, 

mind az általuk integrált 

kisgazdaságok mûködéséhez olyan további 

változtatásokra volt szükség, 

mint 

• a nagyüzemekben az érdekeltség 

és a termelékenység javítására az 

önelszámoló egységek szervezése; 

• az integrált háztáji gazdálkodás 

egyre nagyobb mértékû kiterjesztése, 

a nagygazdaságok-kisgazdaságok 

közötti munkamegosztás 

mélyítése. 

A mezôgazdasági munkaerô-változást 

az 1970-es évet követôen elsôsorban 

a nyugdíjazás és a gépesítés 

színvonalának növelése, valamint a 

kiegészítô tevékenység bôvülése határozta 

meg. 

Az alaptevékenységen kívüli termelés 

különösen az 1970-es évek végétôl 

az 1980-as évek közepéig dinamikusan 

emelkedett. Ennek egy része az üzemi 

vertikum kiépítését szolgálta (élelmiszer-ipari 

feldolgozás, saját építés, javítás, 

kereskedelmi értékesítés stb.). 

Jelentôs mértékben növekedett azonban 

a munkaigényes egyéb ipari tevékenység 

is, amelynek nagy részét ipari 

kooperációban, az ipari üzemeknek 

végzett bérmunka tette ki. 

A kiegészítô tevékenységben foglalkoztatottak 

aránya 1980-ban 24,5%, 

míg 1989-ben már 32,7%, és a mezôgazdasági 

nagyüzemek nettó termelésének 

mintegy felét, tiszta jövedelmének 

több mint felét termelik meg. Ez az 

idôszak a vidék népességmegtartása 

szempontjából kedvezô, hazánk agrárgazdasága 

sikeres volt. 

Jelenlegi helyzet 

Az elmúlt húsz év a foglalkoztatás 

drasztikus csökkenését hozta. A 

fogalakoztatási arány 1990 és 2009 között 

63,6%-ról 55,4%-ra csökkent, a 

munkanélküliségi ráta 1,3%-ról 

10,1%-ra nôtt. 

A foglalkoztatottság a szolgáltatást 

kivéve minden ágazatban jelentôsen 

csökkent, de a visszaesés a vidék 

szempontjából fontos agrárágazatban 

volt a legnagyobb: 1990-ben 

697 200 fô, 2009-ben 173 500 fô. Ez 

a tendencia 2002 és 2008 között is 

megmaradt 

A mezôgazdasági foglalkoztatás 

visszaesése minden területen megfigyelhetô, 

különösen sajnálatos a szövetkezeti 

szektorban. A mezôgazdasági 

foglalkoztatottak száma 2009-ben 

175 800 fô, ebbôl 65,6% alkalmazott, 

1,1% szövetkezet tagja; 30,3% társas 

vállalkozás tagja vagy önálló, 3% segítô 

családtag. 

Következtetések a jövôre 

nézve 

Róna Péter utalva a rendszerváltók elképzeléseire 

a következôket említi: „A 

résztvevôk abban állapodtak meg, 

hogy az ország nemzetgazdasága három 

nagy pillérre lesz építve: a versenyszférára, 

az állami szférára és a 

szövetkezeti szférára. Az elképzelés 

mögött nem csak egy mûködôképes 

gazdasági szerkezet, hanem az egészséges, 

alkotó társadalom körvonalai is 

kitapinthatóak voltak. A magánszféra 

hatékonyságával nem tud és nem is 

kell, hogy versenyezzen az állami szféra, 

de a közjavak elôteremtését és megôrzését 

nem lehet és nem is kell a tôke 

igényeihez igazodó versenyszférára 

bízni. Az olyan társadalmi összefogást 

és együttmûködést, de ugyanakkor jelentôs 

tôkét is igénylô ágazat, mint a 

mezôgazdaság, nem lehet sikeres a 

szövetkezeti szerkezet nélkül. Az alternatíva, 

a tulajdon magánkézben való 

koncentrációja, pedig elfogadhatatlan 

társadalmi következményekkel jár.” 

A foglalkoztatás növelése megítélésünk 

szerint az agrárszektorban lehetne 

a leggyorsabb és a leggazdaságosabb. 

Vissza kell állítani az állam irányító 

szervezô és fejlesztô feladatait. 

Nem kisüzemben vagy nagyüzemben, 

hanem rendszerben kell gondolkodni. 

Ehhez jó esélyt ad az élelmiszer iránti 

kereslet, a várható élelmiszerhiány és a 

növekvô árak. 

Vissza kell állítani a tudomány, a 

technológia, az innováció és a mezôgazdaság 

közötti szerves kapcsolatot 

is. Nélkülözhetetlen a szövetkezeti forma 

újjáépítése, ahol a szövetkezet 

szervezi a falu termelését és a termékek 

feldolgozásával multiplikátor hatást 

vált ki. A sikerhez korszerû öntözés 

kifejlesztésére is szükség van. 

Marselek Sándor – Rábaközi Dóra 

Károly Róbert Fôiskola

Folyamatosan fejleszti gyártmányait az OPTIGÉP Kft. 

Az OPTIGÉP Kft. a mezôgazdaság gépigényeit figyelembe 

vevô fejlesztési munkájának eredményeként 

korszerû termékskálával áll megrendelôi 

szolgálatára. Kereskedelmi tevékenysége a saját 

fejlesztésû termékeikre terjed ki. 

AJÁNLATUNK 

NAS típusú napraforgó-betakarító adapter család 

Immár 15 éve van piacon. Ismert a hazai és külpiacon 

az USA-tól Novoszibirszkig. 

Hatékonyan és minimális veszteséggel végezhetô 

velük a napraforgó betakarítása. Hatsoros gépeink 

területteljesítménye 20 ha/nap. Széles választék: 

• Fix változat: 2-16 soros, 50; 55; 60; 70; 76,2 

cm sortávú kivitelben; 

• Csukható változat: 6-8 soros, 76,2 cm sortávú 

kivitelben; 

• Szárzúzós változat: 6-8 soros, 76,2 cm-es 

sortávú kivitelben. 

Adaptereink fém vagy mûanyag sorválasztókkal 

kaphatóak. 

Univerzálisan bármely típusú kombájnra adaptálhatóak. 

Az adapterek szabadalommal védett rázóasztalos 

megoldásúak, ami lehetôvé teszi az 

adapter alacsony építését, ezáltal a ledôlt vagy 

esetenként beteg napraforgó is nagyon kis veszteséggel 

betakarítható. Ebben segítenek a mozgatható, 

talajhoz állítható orrok is. A veszteségcsök- 

kenés következtében már egy év alatt megtérülhet 

az adapter ára (6 soros gép esetén kb. 350 ha betakarítással). 

A veszteségcsökkenés a hektáronkénti 

100-150 kg-ot is elérheti. 

A szárzúzós változat biztosítja, hogy a talajmûvelés 

már közvetlenül a betakarítás után végezhetô. 

A csukható változat a fenti elônyökön túl gyors 

átállást tesz lehetôvé a területek között. 

A folyamatos, tervszerû fejlesztés eredményeként 

a NAS változataként PSM névvel talajkövetô 

szárzúzóval felszerelt napraforgó-betakarító adaptert 

ajánlunk 6-8 soros 76,2 cm sortávolságú fix 

vázú kivitelben. Ezek az adapterek a NAS változatok 

minden elônyével rendelkeznek és hatékony 

szárzúzást végeznek. Az alacsony építésû szárzúzó 

– a zúzási magasság hidraulikával állítható – alacsony, 

dôlt állományban is használható. 

A PSM adapterek használatával a talajtaposási 

kár csökken és megtakarítható 

• a külön erô- és munkaigény; 

• a külön menetben történô szárzúzás munkaideje, 

költsége. 

OptiCorn típusú kukorica-betakarító adapter 

Ezeket az adaptereket fix 4, 5, 6, 8 és 12 soros, 70 

és 76,2 cm sortávú, valamint 6 és 8 soros csukható, 

szárzúzós kivitelben gyártjuk és forgalmazzuk. 

Az adapterek univerzálisan bármely ismert típusú 

kombájnra adaptálhatóak. Speciális törôhengerek 

biztosítják a hatékony szárlehúzást. A törôlécek 


Pr 

központi vezérléssel állíthatók. A törôegységek soronként 

biztosítottak túlterhelés ellen. Igény szerint 

a zúzók egységenként kikapcsolhatók. A gépek fémés 

mûanyag burkolatos változatban rendelhetôk. 

OPTI-RAK 150/M szemestermény-felszedô 

és rakodógép 

Optimális választás nagy teljesítményû terményrakodáshoz. 

A gép traktorral üzemeltetett, amellyel 

telepen belül is mozgatható, így könnyen, gyorsan 

lehet átállni az egyik rakodási helyrôl a másikra. 

A gép garat nélküli változata sík területen tárolt 

szemestermény felszedésére, szállító jármûre való 

rakodásra, szellôztetô átrakodásra alkalmas. Rakodógarattal 

szerelt változata alkalmas a szemestermény 

szállítójármûrôl közvetlenül vagonba, silóba 

vagy tárolóba való rakodására. 

Teljesítményigény: 37 kW. 

Rakodási teljesítmény búzából: 150 t/óra. 

Ajánlatunk kiterjed a szántóföldi zöldségtermesztés 

gépeire is. 

Bakháthúzó gépeink 2 és 4 soros kivitelben készülnek. 

Sárgarépa, petrezselyem és hasonló gyökérnövények 

bakhátának készítésére, illetve burgonyaültetéshez 

bakhátkészítésre és töltögetésre 

alkalmasak. Szélesebb ágyás készítésére is használhatóak 

pl. dinnye, paprika, hagyma számára. 

Az OPTIGÉP Kft. folyamatos fejlesztéssel ISO 

9001 minôségügyi rendszerben biztosítja az általa 

gyártott gépek korszerû színvonalát. 

agrárium 

49

50 

Kertészet 

Fedezzük fel a rukolát! 

E 

Manapság egyre elterjedtebb a különleges fûszer- 

és aromanövények használata a mindennapokban, 

amelyek gazdag íz- és ásványianyag-tartalmukkal 

nemcsak egészségjavító hatással bírnak, hanem 

zamatosabbá is teszik mindennapi ételeinket. E növények 

csoportjában kívánjuk bemutatni a rukolát 

(Eruca sativa Mill.), melyet ez idáig csak a bevásárlóközpontok 

pultjairól ismertünk meg. 

z a gyors növekedésû, ma már széleskörûen 

termesztett saláta-, fûszer- 

és gyógynövény a Földközi-tenger 

mellékén ôshonos, de Európa déli 

részén és a keleti országokban sokfelé 

termesztett faj. Hazánkban még nem 

igazán ismert, csak az exkluzív éttermek 

ajánlatában fedezhetô fel. Az 

alapanyagot importból szerzik be, fôként 

Olaszországból, körülbelül 3000 

Ft/kg áron. A neve többféleképpen ismert 

– rukola, ruccola, borsmustár, az 

angolszász területeken pedig arugulának 

vagy rocketnek hívják. 

Biológiai jellemzés 

A rukola a keresztesvirágúak (Brassicaceae) 

családjába tartozó kétszikû, 

egynyári növény. Kifejlett, virágzó állapotában 

eléri a 80–90 cm-t is. Gyökere 

sekélyen, a talaj felsô 20 cm-es rétegében 

helyezkedik el. Levele lant 

alakú, szeldelt, mustárolajban és C-vitaminban 

gazdag. Virága sárgásfehér 

színû lilás erezettel, sátorvirágzatba 

rendezôdve. Termése becô, a benne 

fejlôdô magvakat fûszerként is használják, 

de olajat is sajtolnak belôle. 

Hôigénye viszonylag alacsony, a csírázása 

már 5–6 °C hômérsékleten is 

végbemegy, de a kifejlett növények akár 

–4 °C is kibírnak. Termesztéséhez humuszos 

talaj az ideális, de homokos és 

meszes talajon is megfelelôen fejlôdik. 

Jellegzetes íz- és aromaanyagait csak 

megfelelô fényintenzitás mellett fejleszti 

ki, azaz lehetôleg napos helyen termesszük. 

A nyári nagyobb hômérséklet 

és fényintenzitás a növények gyors 

fejlôdését és csaknem azonnali magszárba 

szökését eredményezi. Ezért a zsenge 


levelek elôállításához lehetôleg kora tavasszal 

vagy késô ôsszel vessünk. 

Vízigénye közepes, de egyenletes vízellátást 

kell biztosítani. Száraz körülmények 

között a kellemes fûszeres íz kesernyéssé 

és csípôssé alakul, még túlzott 

vízellátásnál a fûszerezô érték csökken. 

Termesztése 

Egyszerûen termeszthetô, vetését már 

kora tavasszal elkezdhetjük, ahogy a 

talaj hômérséklete eléri a 6–8 °C-ot. 

Az alkalmazott sortávolság 25–30 cm, 

a vetés mélység 2 cm, az egy folyóméterre 

jutó csíraszám 18–22 db. Amenynyiben 

a magok optimális csírázási 

százalékkal rendelkeznek, nem szükséges 

tôszámbeállítást alkalmazni. Szaporítóanyaga 

csaknem valamennyi 

szakboltból beszerezhetô. 

Az ápolási munkáknál fontos az 

egyenletes vízellátás, N-fejtrágya kijuttatása, 

amely el is maradhat, ha a talaj-elôkészítésnél 

szerves trágyát dolgozunk 

be. Növényvédelménél fokozott 

figyelmet kell fordítani a csigák és 

a földibolhák esetleges kártételére. 

Kora tavaszi vetésnél az elsô szedésig 

kb. 5–6 hetet kell várni, amikorra a 

levelek elérik a 10–15 cm-es hosszúságot. 

Érdemes szakaszosan vetni, így 

friss, üde zöld leveleit folyamatosan 

szedhetjük. Eltarthatóságánál vegyük 

figyelembe, hogy megfelelô minôségében 

még hûtött viszonyok között is 

csak 2–3 napot bír ki, ezért célszerû 

frissen szedett alapanyagot biztosítani 

a saját és vásárlói igényekhez. A túlnôtt, 

azaz megerôsödött növények levele 

sötétzöld színû lesz, íze markánsabb 

és csípôsebb, ezáltal felhasználá- 

Szedésre alkalmas állomány 

si területe eltér a zsenge levelekéhez 

képest. Tavasszal a levegô felmelegedésével 

a növények magszárat fejlesztenek, 

leveleik serteszôrös, enyhén kesernyés 

és csípôs ízûvé válnak. 

Terméseredmények 

Kísérletünkben a rukolát ôszi vetésben, 

fûtetlen fólia sátor alatt teszteltük. 

A vetést október 7-én végeztük, a keléshez 

4 napra volt szükség (8 °C-os 

léghômérsékletnél), majd a 7. héten 

már szedhetôvé vált az állomány. A 

közben kialakuló jelentôs lehûlések 

(léghômérséklet 0 °C) nem zavarták az 

állomány fejlôdését és a növények is 

megôrizték jellegzetes aromájukat. 

A rukola levélhozamát tekintve kb. 

300–500 g/m 2 , amely a minimális ráfordítást 

tekintve abszolút jövedelmezôséget 

biztosíthat a háztáji termesztésben, 

vagy akár balkonládás körülmények 

között is. 

Táplálkozás élettanilag megemlíthetô 

emésztés javító, antibakteriális, vértisztító 

és vizelethajtó hatása, amely összefügg 

igen nagy B-, C- és K-vitamin, valamint 

kálcium- és vastartalmával. Fôként 

saláták komponenseként (pl. fejes 

salátával vagy paradicsommal), szendvicsek 

díszítésére, továbbá levesek és 

fôzelékek alapanyagaként ismert. 

E széleskörûen használható levélzöldség 

a korai tavaszi és késô ôszi 

zöldségfogyasztásunk fontos komponense 

lehet. 

Takácsné dr. habil Hájos Mária, 

egyetemi docens 

Berényi Dorina Rita hallgató 

Debreceni Egyetem AGTC 

Kertészettudományi Intézet

Meso AC – földön járó 

megoldás a kukorica-gyomirtásban 

Legnagyobb területen termesztett kapásnövényünk 

növényvédelme nem túl bonyolult. A megfelelô 

gyomirtási technológia és ezen belül a megfelelô 

gyomirtó szer kiválasztása azonban már nem könynyû 

feladat. A Makhteshim új gyûjtôcsomagolású 

gyomirtó szere, a Meso AC, ebben nyújt segítséget 

2011-tôl. 

A csomag egyik eleme az egyszikûek ellen jól 

bevált Acenit A 880 EC. Az acetoklór hatóanyagú 

készítmény felhasználható vetés után – kelés elôtt, 

valamint kelés után a kukorica 2–3 leveles fejlettségéig. 

A másik elem a mezotrion tartalmú Caluma* 

(480 g/l), amely kiváló hatékonyságú a kukoricában 

elôforduló, magról kelô kétszikû gyomnövények ellen. 

A két készítmény így lefedi a legfontosabb egyés 

kétszikû gyomnövények spektrumát, és rendkívüli 

rugalmasságot biztosít a kijuttatásban. Kiemelkedô 

hatékonyságot biztosít a magról kelô fenyércirok, 

kölesfélék, muharfajok, kakaslábfû, selyemmályva, 

disznóparéjfélék és libatopfélék ellen. 

A Meso AC kijuttatását tavaszi csapadékviszonyok, 

a terület gyomfertôzöttségének erôssége, illetve 

a gyomirtási kapacitásunk alapján szabadon választhatjuk 

meg. A kukoricatermesztés tradícionális 

gyomirtási technológiája a vetés után, kelés elôtti kijuttatás. 

Csapadékos tavaszon, ha a terület a kezelést 

követô két hétben megfelelô bemosó csapadékban 

részesül, a Meso AC a teljes termesztési szezonra 

gyommentességet biztosít. Hoszú tartamhatásával 

a késôbbi gyomkelést is megakadályozza. 

Száraz tavaszon, ha a kukorica vetése utáni idôszakban 

nem várható jelentôs csapadék, a Meso AC 


Pr 

felhasználható korai posztemergensen. A kezelést 

az egyszikûek tömeges kelésének idôszakában célszerû 

elvégezni, a kukorica 2–3 leveles fejlettségéig. 

A korai állománykezelés elônye, hogy hatékonysága 

nem függ a csapadéktól. A már kikelt gyomokat 

levélen keresztül elpusztítja, a talajra kerülô 

gyomirtó szer pedig tartamhatást biztosít a késôbb 

kelô gyomokkal szemben. 

Amennyiben a területen erôs az egyszikû fertôzöttség, 

és nehezen írtható kétszikûek (szerbtövis, 

selyemmályva, csattanó maszlag) megjelenésére is 

számítunk, lehetôség van az osztott kezelés elvégzésére 

is. Ilyenkor az Acenit A 880 EC preemergens 

felhasználása javasolt, melyet a kukorica szögcsíra 

állapotáig kell elvégezni. Ez a kezelés a magról kelô 

egyszikûek ellen biztos hatást ad a teljes tenyészidôszakra 

és megvárhatjuk a késôn kelô kétszikûek 

megjelenését. A Caluma levélen keresztüli hatásának 

köszönhetôen a fejlettebb – 6–8 leveles – kétszikûek 

ellen is hatékonyan alkalmazható. A készítmény 

a kukoricára teljesen szelektív, a kijuttatás idôpontját 

a gyomnövények fejlettsége határozza meg. 

A csomag tartalma: 10 l Acenit A 880 EC és 1,5 l 

Caluma, amely 5 ha kukorica gyomirtására elegendô. 

A Meso AC-ról bôvebb információt olvashat a 

www.mahun.hu címen, vagy keresse a Makhteshim 

kereskedelmi képviselôit! 

Dr. Lukács Domonkos 

Makhteshim Agan Hungary Zrt. 

*A Caluma Syngenta bejegyzett márkaneve 

agrárium 

51

52 

Pr 

Egy holland konténergyártó cég, a Schenk 20%kal 

növelte termelését a Ruukki vékony és ultranagy 

szilárdságú szerkezeti acéltermékeinek 

felhasználásával. A Ruukki Optim MC lemezek 

könnyebb acélszerkezetek készítését teszik lehetôvé, 

ami a jármûvek és berendezések hasznos 

terhelésének növelését, illetve üzemanyagfogyasztásának 

és ezzel a környezet terhelésének 

csökkenését eredményezi. 

A Ruukki szerkezeti acéltermékeinek jellemzôi 

meghaladják a szabvány által elôírt értékeket, s ez 

számos felhasználási területen, pl. a konténergyártók, 

haszongépjármû-gyártók számára is szélesebb 

felhasználást, sôt akár költségcsökkentést is 

jelenthet. 

A melegen hengerelt acéllemezek és tekercsek 

között a Ruukki Optim MC terméke egyedülálló hegeszthetôségi 

és hajlíthatósági tulajdonságokkal 

rendelkezik amellett, hogy már 2 mm-es vastagságtól 

elérhetô, így a nagyon vékony szerkezeti acélok 

közé sorolható. Ez különösen fontos az acéllemezek 

súlyának tekintetében, ha a jármûvek üzemeltetési 

költségeire és a tengelyek túlterhelésére gondolunk, 

amely jelentôsen csökkentheti egyrészt a szállítás, 

másrészt a végtermékek felhasználóinak költségeit. 


Ruukki: szerkezeti acéllal 

a környezet szolgálatában 

„Nagyon meg vagyunk elégedve a Ruukki szervizközpontjából 

kapott készre hegesztett alkatrészekkel. 

A termékek jó minôségûek és pontos 

méretûek. Ez könnyebb összeszerelést jelent.” 

Roel Schenk, manager 

Ez kiemelt szempont volt a Schenk számára is, 

amikor a Ruukki termékei mellett döntött. A Schenk, 

az egyik legnagyobb holland konténergyártó cég, 

amely a hulladéktömörítô és folyadékbiztos konténerek 

gyártási kapacitását mintegy 20%-kal növelte 

a Ruukki nagyszilárdságú Optim 700 MC acéllemezeinek 

köszönhetôen. Az általa gyártott konténerek 

iránti megnövekedett igények kielégítésére a cég 

gyártókapacitása növelését tûzte célul, de ezt más 

módon nem tudta elérni, mint a Ruukki vékony, lézer-hibrid 

hegesztéssel készült, elôre hajlított Optim 

acéllemezeinek felhasználásával. A Schenk számára 

egy tömörítô gyártásánál 16 munkaóra megtakarítást 

jelent, hogy a Ruukki minden eddiginél pontosabb 

hegesztés és hajlítás után szállítja az oldal-, 

hátfal és tetôlemezeket. 

Dead flat eljárás a torzulás- és feszültségmentes 

Optim MC acéllemezek elôállításáért 

A Dead flat (DF) vagyis egyengetô hengerlési eljárás 

hatására megszûnik az anyag belsô feszültsége, 

s kitûnô, egyenletes felület érhetô el, a hegesztési 

torzulások irányítása és a többszöri hajlíthatóság 

növelése érdekében. Az Optim MC lemezek 

esetében is kiválóan alkalmazható a Ruukki raahei 

hengermûvében végzett DF eljárás, amely nagyban 

javítja az acél felületminôségét és megjelenését, valamint 

csökkenti a felületi egyenetlenségeket. Az így 

létrehozott acéllemezek lerövidítik a megmunkálás 

idejét s ezzel egyenesen arányosan a megmunkálógépek 

élettartamát. 

www.ruukki.hu

TRE-MEN IPARI 

KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 

MVH pályázatos mezôgazdasági beruházások 

kivitelezése 

Cégünk az utóbbi években számos mezôgazdasági építôipari 

beruházást valósított meg partnerei részére, melyek között 

több pályázatos finanszírozással valósult meg. 

Ajánljuk szabad építôipari kapacitásainkat: 

• állattartó épületek építésére, felújítására 

• gabonatároló épületek építésére, felújítására 

• géptároló színek építésére, felújítására 

• szénatároló épületek építésére, felújítására 

• silóterek építésére, felújítására 

• telepi utak építésére 

• térburkolatok építésére, felújítására 

• speciális padlóbevonatok kivitelezésére 

• szociális épületek felújítására 

• irodaépületek felújítására 

• egyéb építôipari és lakatos munkákra 

Pályázatos beruházásoknál 

nagy tapasztalattal rendelkezünk: 

• Az ÉNGY-s költségvetések elkészítésében. 

• A pályázatos – építéssel kapcsolatos – betétlapok kitöltésében. 

• Az építésekkel kapcsolatos minôségi bizonyítványok, tanúsítványok, 

mûbizonylatok összeállításában. 

• Megvalósulási dokumentációk összeállításában. 

Humán kapacitásaink: 

• Tervezés tekintetében két céggel állunk együttmûködésben, 

akiknek jelentôs tapasztalatuk van mezôgazdasági létesítmények 

tervezésében. 

• Építész felelôs mûszaki vezetônk évek óta jelentôs mezôgazdasági 

beruházásokon végzi tevékenységét. 

• Kialakult kapcsolatunk van elektromos és épületgépész kivitelezôkkel, 

illetôleg szakirányú felelôs mûszaki vezetôkkel. 

• Saját állományban rendelkezünk építésvezetôkkel, szerkezetlakatosokkal, 

tetôfedôkkel, kômûvesekkel, hidegburkolóval, 

festôkkel, építôgép-kezelôkkel, iparipadló-építôkkel. 

Eszközkapacitásunk: 

• acélszerkezetek elôregyártására saját gyártócsarnok és telephely, 

minden szükséges felszereléssel 

• 6 db tehergépjármû, 4 db személygépjármû 

Elérhetôségeink: 

www.tre-men.hu 

tre-men@tre-men.hu 

Elcsics Gergely László 

ügyvezetô: 

06-30-9428753 


Pr 

• 1 db gumikerekes árokásó-rakodó 

• 1 db mini homlokrakodó 

• 1 db 3,5 tonnás statikus henger és kisebb döngölô gépek 

• 1 db MINISCREED lézervezérelt padlóbetonozó és útbetonozó 

• betonozási munkákhoz, tömörítô, simító, lehúzó gépek 

• homlokzati állványrendszer 

• betontechnológiai eszközök 

• informatikai géppark 

Kiépített alvállalkozói körrel rendelkezünk: 

• szállítmányozási 

• nagy tömegû földmunka 

• elektromos kivitelezés 

• épületgépészet és közmûvezetékek 

• fóliás burkolatok 

• itatás-technológia feladatainak elvégzésére 

Referenciáink: 

• 128 férôhelyes borjúnevelô csarnok építése 

• 7000 m 2 betonozott silótér építése 

• 2 db 1000 m 2 -es növendék üszô istálló építése kifutótérrel 

• 350 m 2 fedett etetôút kialakítása, etetôjászolokkal 

• 2400 m 2 istálló tetôfedés felújítása 

• 2 db 350 m 2 -es szénatároló építése 

• 3500 m 2 telepi betonút építése 

• 4000 m 2 silótér aljzat mûgyantázása 

• 80 m 2 fejôház aljzat élelmiszer-ipari aljzat mûgyantázása 

• 20 000 m 3 -es hígtrágyatároló építése fóliás kivitelben 

• 2 x 4200 tonnás vasbeton almostrágya tároló építése 

• 750 fm hígtrágya nyomócsôrendszer kiépítése 

• 11 000 m 2 tetôfelületrôl csapadékvíz különválasztása a hígtrágyától 

• 700 m 2 fedett trágyatároló tér kialakítása 

• 1000 m 3 -es hígtrágyatároló építése fóliás kivitelben 

• 600 m 2 -es szénatároló épület építése 

• 960 m 2 -es istálló épület építése 

• 300 m 2 szociális épület kialakítása (fekete-fehér öltözôkkel) 

Korábbi fôbb partnereink: 

Agárdi Farm Kft. - Seregélyes 

Elzamajor Kft. - Seregélyes 

Tejút Kft. – Kesztölc 

Magyaralmási Agrár Zrt. – Magyaralmás 

agrárium 

53

54 

Pr 

Energetikai beruházás uniós pénzen Pomázon 

– Több mint 170 millió forint vissza nem térítendô európai 

uniós támogatást nyert a Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs 

Nonprofit Kht. pomázi Kiskovács Kórháza épületeinek 

energetikai korszerûsítésére – tudtuk meg a beruházás 

indulása kapcsán tartott sajtótájékoztatón. 

Mint Becze Ákos ügyvezetô igazgató elmondta, az Kht. 

Magyarország legnagyobb pszichiátriai intézményeként fô 

feladatának tekinti a halmozott mentális és testi betegségek 

miatt emberi méltóságukban és szociális függôségükben 

is legkiszolgáltatottabb emberekkel való törôdést. Az 

intézet elôször 1957-ben vett fel betegeket, akik számára a 

tulajdonos, az ezer hektár gyümölcsössel rendelkezô állami 

gazdaság terápiás foglalkoztatást biztosított. Az Egészségügyi 

Minisztérium megbízásából különbözô helyekrôl 

ide összegyûjtött kallódó betegeket a mezôgazdaságban 

foglalkoztatták elmegyógyászati szakmai felügyelet mellett. 

Késôbb alkoholbetegek is kerültek ide. 1987-tôl 250 

ágyon gyógyított az intézmény, 1981-tôl mûködik kórházként. 

A rendszerváltás idejére 750 ágyra nôtt a kórház befogadó 

képessége. Idôvel szétvált a mezôgazdaság és a 

kórházi betegellátás, és az egészségügyi intézmény közhasznú 

társasággá alakult. 

A kórházi betegellátás anyagi alapját az OEP által fizetett 

teljesítménydíj képezi. Az intézet kétmilliárdos költségvetéssel 

mûködik, 457 munkavállalója van. A gyógyító 

központ évek óta arra törekszik, hogy a betegek számára 


megfelelô körülményeket biztosítson, és a közérzetet, életminôséget 

befolyásoló fejlesztéseket hajtson végre. 

A társaság hosszú távú célja, hogy intézményeiben az 

energiafelhasználás hatékonyságát, az energiamegtakarítást 

növelje. Az elnyert támogatás keretében megvalósuló energetikai 

beruházás a Társaság irányítása alá tartozó két kórház 

épületének épületszerkezeti megújulását eredményezi. 

Mindkét épület teljes felületén utólagos hôszigetelést kap, 

és lecserélik a korszerûtlen nyílászáró szerkezeteket is. A 

beruházó szeretné elérni, hogy a pomázi projektet a városban 

és a környékbeli településeken is mind többen megismerjék, 

és tapasztalataikat hasznosítsák, hozzájárulva ezzel 

a környezettudatos gondolkodás elôsegítéshez. 

Greff Gábor projektmenedzser arról tájékozatott, hogy 

az intézet 2009-ben a Környezet és Energia Operatív Program 

keretében nyújtott be pályázatot aktívan együttmûködve 

a Magyar Nemzeti Vagyonkezelôvel. A fejlesztés 

elvárt eredménye, hogy helyi és nemzetgazdasági szinten 

is csökkenjen az energiafelhasználás, csökkenjen az üvegházhatású 

gázok kibocsátása, a fejlesztés végsô soron járuljon 

hozzá a fenntartható fejlôdés követelményeihez. A 

pályázat elszámolható költségeinek finanszírozása vissza 

nem térítendô támogatás formájában a kohéziós alapból és 

hazai központi költségvetési elôirányzatból történik. 

A megvalósítás idôtartama április hónappal vette kezdetét, 

és a tervek szerinti szeptember 15-én fejezôdik be.

56 

Környezetgazdálkodás 

Vörösiszappal elárasztott mezôgazdasági 

területek hasznosítása 

A vörösiszap által sújtott szántóterületek az elkövetkezô években élelmiszer- és 

takarmány-alapanyag elôállítására társadalmi és gazdaságpolitikai kockázatok 

miatt alkalmatlanok lesznek, ugyanakkor az alternatív termôhely-hasznosítás 

elengedhetetlen feltétele a terület revitalizációjának. A károsodott terület adottságait 

(többnyire mélyfekvésû, magas vízállású) figyelembe véve a szántóterületek 

tájökológiai védôfásításokra, valamint az energetikai célú növények 

termesztésére alkalmassá tehetôk. 

A 

katasztrófa bekövetkezte utáni 

idôszakban több hazai kutatóhely, 

felsôoktatási intézmény munkatársai 

egymástól függetlenül kezdtek el 

dolgozni a külterületeken. A felmérések, 

helyszíni vizsgálatok, talajtani felvételezések 

elvégzésében, a talaj- és 

iszapminták gyûjtésében az Erdészeti 

Tudományos Intézet, az MTA Talajtani 

és Agrokémiai Kutatóintézet, a Károly 

Róbert Fôiskola, a Nyugat-magyarországi 

Egyetem, valamint a Szent István 

Egyetem munkatársai vettek részt. 

Fenti intézmények a Kormányzati Koordinációs 

Bizottság Tudományos Tanácsának 

javaslata alapján döntöttek 

úgy, hogy az iszapkatasztrófa sújtotta 

külterületek remediációját segítô szakmai 

konzorciumot hoznak létre. 

A felmérések legfontosabb megállapításai 

az alábbiakban összegezhetôk: 

A katasztrófa következtében mintegy 

1000 ha szántóterületet borított be 

a lúgos kémhatású vörösiszap. A helyszíni 

vizsgálatok alapján megállapítható, 

hogy az iszapréteg a talajfelszínen 

maradt, kizárólag a helyenként elôforduló 

repedésekbe hatolt be, a termôtalajjal 

nem keveredett. A talajok felszíni 

szennyezése eltérô volt a növényborítottság, 

a lejtôszög, a kiömlés helyszínétôl 

való távolság és az iszapár sebességének 

függvényében. A már megmûvelt, 

növényektôl mentes felszínen legfeljebb 

1–2 cm vastagságban maradt 

vissza az iszap, a gyors átfolyás és bizonyos 

helyeken a talaj víztelítettsége 

miatt a lúgos frakció alig vagy egyáltalán 

nem került be a mélyebb rétegekbe. 


A helyszínen elvégzett mérések, illetve 

a talajminták laboreredményei egyértelmûen 

igazolták a korábbi feltevéseket, 

miszerint sem a talaj nehézfémtartalma 

nem éri el a talajokkal kapcsolatos 

szennyezettségi határértéket, sem a 

kémhatás nem növekedett meg számottevôen 

a bevizsgált 90 cm mély talajrétegben 

(kivéve a felsô 10–20 cm-t). 

Ezek a területek (ez a teljes termôterület 

hozzávetôlegesen 40–45%-a) a 

vörösiszap eltávolítása nélkül újra mûvelésbe 

vonhatók. A növényekkel (pl. 

kukorica, lucerna) borított szántóterületeken 

a növényzet megakadályozta az 

iszap átfolyását, és jelentôs mennyiségben 

visszatartotta azt, ezért a növényi 

maradványok mellett szükséges a leülepedett 

vörösiszappal (10–20 cm) 

együtt a legfelsô talajréteg néhány centiméter 

vastagságban történô letermelése 

és elszállítása. A legsúlyosabb károk 

a kiömlés helyszínétôl legtávolabbi területeken 

tapasztalhatók, ahol az iszap 

sebessége lelassult, majd a terepmélye- 

désekben összegyûlt. Ezeken a helyeken 

szükséges a legnagyobb mennyiségû 

iszap és talajréteg eltávolítása, továbbá 

a kémhatás növekedése is ezeken 

a helyeken figyelhetô meg. Összességében 

megállapítható, hogy a külterületeket 

ért károk kisebbek, mint azt az 

elsô híradások és a belterületeket ért 

károk alapján feltételezni lehetett. A terület 

rövid idôn belül (1–2 év) akár 

élelmiszer-alapanyag elôállítására alkalmassá 

tehetô. Ennek ellenére a teljes 

talajhasználati mód megváltoztatása 

elkerülhetetlen (tájrehabilitációs, 

tájregenerációs szereppel is bíró erdôsítések, 

energianövények termelése), 

amelyet elsôdlegesen nem a termôhelyet 

ért károk, hanem a piaci körülmények, 

illetve lélektani okok kényszerítenek 

ki. 

A megfelelô energianövény kiválasztásához 

több szempontot kell mérlegelni. 

Az ökológiai szempont elbírálásakor 

a termôhely környezeti 

adottságait vesszük figyelembe (mély 

fekvésû, magas talajvízszint, fôleg öntés 

réti jelleg, idôszakos elöntés stb.). 

A piaci szempont során azt kell megvizsgálni, 

hogy a megtermelt biomaszsza 

milyen módon használható fel, illetve 

értékesíthetô a legnagyobb biztonsággal. 

A társadalmi és szociális 

szempontok a foglalkoztatottság növelésére, 

az új munkahelyek létesítésére 

gyakorolt hatásokat veszik figyelembe. 

Fentiek alapján a több hazai kutatóhely 

munkatársaiból álló, a katasztrófa 

bekövetkezte óta a helyszínen 

dolgozó team egyértelmû álláspontja

az, hogy a fás szárú energianövények 

termesztésének rendszerszemléletû kialakítása 

a leghatékonyabb és legbiztonságosabb 

megoldás. A termôhely 

adottságai kiválóan alkalmasak a fûz, 

nyár, akác és további más fafajok termesztéséhez, 

a biomassza felvásárlása 

jelenleg is megoldható közeli erômûben, 

ugyanakkor az újjáépülô településrészek 

megújuló energiára alapozott 

hôenergia-ellátását is megoldaná. 

A kormányzat részére készített 

javaslatunkban is megfogalmaztuk, 

hogy nem ez az egyetlen és kizárólagos 

módszer a tájrehabilitáció során. A 

fás szárú növények termesztése mellett 

szóba jöhetnek lágyszárú növények 

is, azonban azok esetében lényegesen 

több a kockázati tényezô, amely 

a teljes rendszer sikerét csökkentheti. 

A termôhely alkalmas lehet bioüzemanyag 

elôállítására alkalmas növények 

(pl. kukorica, repce, napraforgó) 

termesztésére, azonban ezek szóba jöhetnek 

élelmiszer alapanyagként is, 

ezért a piacok megnyugtatását szolgálja, 

ha ezeknek a növényeknek a termesztését 

kerüljük. Biogáz elôállításához 

alkalmas lágyszárú növények 

szintén szóba jöhetnének, azonban befogadó 

üzem hiányában jelenleg a felhasználási 

oldal bizonytalan, és a ter- 

mesztés kockázatokat rejt magában. 

Az energiafû ökológiai és felhasználási 

problémák miatt kerülendô, viszont 

bemutató célú telepítése kisebb területen 

célszerû lenne. Megfontolandó lehet 

a terület egy részén a kínai nád 

(Miscanthus sp.) termesztése, azonban 

ebben az esetben is felhívtuk a figyelmet 

a telepítés kísérleti jellegére, 

amelynek legfontosabb célja az új tapasztalatok 

gyûjtése, szemléletformálás, 

bemutatás. Megoldás lehet ugyanakkor 

az alapanyag pelletálása, illetve 

brikettálása, amely távolabbi piacokon 

is jól értékesíthetô. Az ipari növények 

közül a kender és a len érdemes megfontolásra, 

az utóbbi években szinte 

teljesen eltûnt a hazai szántóterületekrôl, 

ugyanakkor a piaci lehetôségek kiválóak. 

További nehézséget jelent 

utóbbi növényeknél, hogy vetésforgóba 

illesztésük csak olyan növényekkel 

oldható meg, amelyek élelmiszervagy 

takarmány célra is felhasználhatók. 

Összefoglalóan olyan fás és lágyszárú 

növények termesztését tartjuk 

elfogadhatónak, amelyek számára (1) 

kedvezô termôhelyi feltételek adottak 

a katasztrófa sújtotta térségben, (2) a 

piaci lehetôségek rendelkezésre állnak 

vagy rövid idôn belül (legfeljebb 1 év) 

Környezetgazdálkodás 

megteremthetôk, (3) élelmiszer- vagy 

takarmány-alapanyagként nem jöhetnek 

számításba, (4) többéves kultúra, 

ezért a vetésforgóba illesztés nehézsége 

nem merül fel. Ezeknek a feltételeknek 

a fûz, a nyár, az akác és a kínai 

nád ültetvényszerû telepítése és termesztése 

felel meg. További energetikai 

célú növény telepítése is megfontolandó 

kisebb területen, bemutató jelleggel. 

Ez esetben hangsúlyoznunk 

kell, hogy a kísérletezés célja az esetleges 

negatív tapasztalatok bemutatásával 

a nagyobb telepítések elôtti információszolgáltatás. 

Ezek alapján javasoltuk a kormánynak, 

hogy 2011. év folyamán 40–50 

ha területen kísérleti energiaültetvények 

létesüljenek, amelyeken fás szárú 

energianövényeket és energianádat, 

továbbá egyéb kultúrákat telepítenénk. 

A növényfajokon belül törekedni kell 

a különbözô fajták kiválasztására és 

tesztelésére. A fás szárú energianövények 

termeléséhez az értékesítési 

lehetôségek jelenleg is adottak, illetve 

a létesülô lakóparkok energiaellátásához 

is kellô alapot jelenthetnek. 

A lágyszárú növények közül az energianád 

termeléséhez vannak meg a feltételek, 

azonban célszerû ezzel párhuzamosan 

egy olyan brikettáló és/vagy 

pelletáló modellüzem tervezése és létesítése, 

ahol nagy hozzáadott értékû, 

a térségen kívüli piacokon is értékesíthetô 

termék kerül elôállításra. Forráshiány 

miatt ez az ültetvény ebben az 

évben nem valósul meg, azonban kisebb 

területen (4–5 ha) intézményi, 

vállalkozói összefogással létesül a késôbbi 

telepítésekhez eredményeket és 

tapasztalatokat szolgáló ültetvény. 

2011. március 31-én Illés Zoltán a 

VM környezetügyi államtitkára bejelentette, 

hogy a kormányzat döntése 

értelmében a javaslatokat elfogadva 

ezt az irányt határozta meg a késôbbi 

területhasználat során. 

A tájrehabilitáció során törekedni 

kell arra, hogy diverz módon álljon 

össze az érintett terület hasznosítása. 

A vörösiszap elszállítását követôen elengedhetetlen 

a teljes területre kiterjedô 

monitoring elvégzése. Ezután lehet 

pontosan megállapítani az alkalmazandó 

növényfajok és fajták körét, azok 

termôterületen belüli arányát stb. 

Dr. Gyuricza Csaba 


agrárium 

57

58 

Vízgazdálkodás 

Vízügyi kárelhárítás 

és téli belvízvédekezés 

A 2010-es év mind a belvízvédekezés, mind a vízminôségi kárelhárítás területén 

folyamatosan megoldandó feladatok elé állította a Közép-dunántúli Környezetvédelmi 

és Vízügyi Igazgatóságot (továbbiakban Igazgatóság). Az elhúzódó 

belvízvédekezési munkálatok az év második felében is meghatározók voltak, 

illetve a 2010. október 4-én bekövetkezett kolontári X. sz. vörösiszap-tározó 

gátszakadása eddig nem tapasztalt kihívások elé állította az Igazgatóság 

munkatársait. 

Vörösiszap katasztrófa 

2010. október 4-én, hétfôn 12 óra 10 

perckor a MAL Zrt. ajkai timföldgyárának 

kolontári X. sz. vörösiszap-tározójánál 

átszakadt a gát. A 

vörösiszappal szennyezett víz azonnal 

elöntötte Kolontár települést. Az 

átszakadt iszaptározó balesete a Tor- 


na-patak völgyében összesen hét települést 

érintett, ezek: Kolontár, 

Devecser, Somlóvásárhely, Somlójenô, 

Tüskevár, Apácatorma, Kisberzseny. 

A gátszakadás következtében 

a Torna-patak és völgye súlyos, 

800 000–1500 000 m 3 vörösiszap 

terhelést kapott. 

A katasztrófa bekövetkezte után az 

Igazgatóság a lehetô legkorábban megkezdte 

a szennyezéssel érintett szakasz 

iszap- és szennyezésvizsgálatát, illetve 

ezzel párhuzamosan vízhozam-méréseket 

végzett. 

A vízminôségvédelmi beavatkozások 

két területen zajlottak, illetve a

mai napig zajlanak. 2010. október 4. 

és december 3. között a Torna-patak 

mentén végzett munka mellett a 

MAL Zrt. mûveleti területén lévô 

öszszes védelmi munkát is az Igazgatóság 

irányította. Ezt követôen 

dr. Csonki István, az Igazgatóság vezetôje 

és a kormánybiztosság állami 

felügyelôje irányítja az összes vízelvezetési 

és gátépítési munkát. A munkákat 

az állami felügyelet kontrollja 

és a védelmi bizottság jóváhagyásával 

a MAL Zrt. rendelte meg. 

A beavatkozások során elkészült a 

X. sz. zagykazetta északi falának megtámasztása, 

majd a zagykazetta bezárása. 

Kiépült a X/A. sz. zagykazetta talpszivárgója 

és a hozzá tartozó monitoring 

rendszer. Kialakítottak 2 db semlegesítôt 

és a Torna-patak vízminôségvédelmi 

monitoring rendszerét Kolontárnál. 

A monitoring rendszer 2010. 

december 15-tôl üzemel és a víz pHját, 

hômérsékletét és vezetôképességét 

méri. 

Októberben helyi vállalkozók megépítették 

a 620 m hosszú, 6,8 m koronaszélességû 

és átlag 2,75 m magas 

kolontári védôgátat a székesfehérvári 

és szombathelyi vízügyes kollégák 

mûszaki irányításával. 

Decemberre 90%-ban elkészült az 

1290 m hosszú völgyzárógát, ami a 

korábban elöntött települések (Kolontár, 

Devecser, Somlóvásárhely) további 

biztonságát szolgálja, illetve összefogja 

és szabályozott mederben engedi 

tovább a már semlegesített csurgalék 

vizeket. 

Jelenleg tervezés alatt áll a X. sz. és 

IX. sz. zagykazetta közötti csurgalékvízgyûjtô 

tározó és a IX. sz. zagykazetta 

DNy-i sarkának a megerôsítése. 

Belvízvédekezés 

Igazgatóságunk mûködési területére 

vonatkozóan a téli idôszakban 2 belvíz 

öblözetben volt szükség belvízvédelmi 

fokozat elrendelésére. 

Az Ôsi-Cece belvízvédelmi öblözetben 

a védekezési fokozat elrendelésére 

a Gaja-patakon lévô Fehérvárcsurgói-tározóból 

és a Velencei-tóból 

történô vízeresztések miatt volt szükség. 

A 2010. november végi – december 

eleji csapadékos idôjárás jelentôs 


elöntéseket okozott a területeken, illetve 

a csatornák medrében a vízszintek 

intenzíven megemelkedtek, és elôbb 

I. fokú, majd II. fokú belvízvédelmi 

készültség elrendelésére volt szükség. 

A 2011. 02. 28-án Nádor-csatornán 

észlelt apadó vízállások, valamint az 

elöntött területek nagyságának csökkenése 

miatt a belvízvédelmi szakaszon 

a belvízvédelmi készültség mérséklôdött, 

majd 2011. március 4-én 

megszüntetésre került. 

A Duna áradása miatt az Adonyifôcsatorna 

zsilipjét 2011. január 15én 

zárni kellett. Az Adony-Ercsi belvízvédelmi 

öblözetbôl az Adonyi-fôcsatornán 

keresztül érkezô vizeket a 

Duna magas vízszintje miatt nem lehetett 

gravitációsan a befogadóba vezetni, 

ezért az Igazgatóság védelemvezetôje 

2011. január 16-án I. fokú 

belvízvédelmi készültséget rendelt el 

az adonyi szivattyútelepre. A szivatytyúzás 

hatására az Adonyi-fôcsatorna 

vízszintje folyamatosan a megfelelô 

szinten maradt. 2011. január 23-án a 

Duna vízállása lehetôvé tette az 

Adonyi-fôcsatorna zsilipjének nyitását, 

így a belvizek gravitációsan kivezethetôk 

voltak a befogadóba, és a 

szivattyúzást meg lehetett szüntetni, 

és az I. fokú belvízvédelmi készültség 

visszavonni. 

Tóth Sándor, 

Vidovenyecz Vivien 


agrárium 

59

60 


Hatékonyan a belvíz ellen 

Hazánk földrajzi fekvése következtében fokozottan árvíz, belvíz és aszály sújtotta területnek számít, 

emellett a 20. század vége óta tapasztalható klímaváltozás és az ezzel járó szélsôséges idôjárás következtében 

még hosszabb, akár többhetes csapadékmentes idôszakokkal, majd az ezt követô rövid idô 

alatt lezúduló, nagy mennyiségû csapadékkal kell megküzdenünk. 

Amacan P 

a KSB-tôl keskeny aknákba 


A belvízhelyzet kezelése minden évben komoly kihívás 

elé állítja a szakembereket. A januári legkritikusabb 

idôszakban a belvízzel elöntött területek 

nagysága meghaladta a 100 000 hektárt. A korszerû 

vízelvezetési rendszerek kiépítését az Európai 

Unió vissza nem térítendô, belterületi csapadékés 

belvíz-elvezetési pályázati forrásai segítik. A világszerte 

vezetô KSB szivattyú- és szerelvénygyártó 

vállalat megbízható és kiváló minôségû vízellátó 

és belvízelvezetô rendszereivel járul hozzá a 

sikeres pályázatok kivitelezéséhez. 

A Nagykunsági Vízgazdálkodási Társulatot 

közel 10 éves üzleti kapcsolat köti a KSB Magyarországhoz 

– emlékszik vissza a kezdetekre 

Szilágyi Sándor, a társulás igazgatója. Az elsô 

Amacan típusú, csôbe építhetô merülômotoros 

KSB-szivattyú telepítésére 2000 környékén került 

sor; ekkor kezdték meg a régi, elavult gépegységek 

módszeres kicserélését. A társulat érdekeltségi 

területe hozzávetôlegesen 75 000 hektárt 

tesz ki. A földek közepes, illetve rossz vízelvezetô 

képessége fokozott belvíz veszélyeztetettséget 

von maga után. 

A társaság 12 belvízszivattyú-teleppel rendelkezik, 

melyek kapacitása több mint 10 m 3 másodpercenként. 

Az új szivattyúk telepítése folyamatosan 

zajlik, legutóbb 2009-ben két újabb szivattyútelep 

korszerûsítésére került sor Amarex KRT típusú 

merülômotoros szivattyúkkal, mellyel a régi 

szivattyúk közel 70%-át lecserélték. A társulat 

az elkövetkezô 4–5 évben tervezi a további 5 belvízvédelmi 

szivattyútelep felújítását, melyeket a 

sikeres európai uniós pályázatok tesznek lehetôvé 

(a társulatnak eddig minden pályázata sikeres 

volt). 

A szivattyútelepek új szivattyúkkal történô felszerelése 

a belvízátemelôk mellett az öntözôrendszereket 

is érintik. 

A 2009-ben újonnan felújított belvízszivattyútelepek 

egyenként 10–12 000 hektár mezôgazdasági 

terület belvízvédelmét látják el. A szivattyút – 

jelen esetben Amarex KRT merülômotoros szivattyúkat 

– a belvízzel sújtott terület mélypontjában 

helyezik el. Amikor az aknában a vízszint 

meghalad egy bizonyos mértéket, a szivattyú automatikusan 

bekapcsol és a vizet tározóba, illetve 

gyûjtômedencébe szállítja. 

Amarex KRT 

típusú merülômotoros 

szivattyú a KSB-tôl. 

Hatékony 

és megbízható 

A KSB a szivattyúkon túlmenôen a teljes gépészeti 

rendszert tudja szállítani, a szolgáltatáscsomagot 

az idôszakos szervízszolgáltatások teszik 

teljessé. 

Amacan és Amarex KRT merülômotoros 

szivattyúk keskeny aknákba 

Az Amarex KRT üzembiztos, megbízható és energiahatékony 

megoldás bármilyen szállítási feladatra, 

melyet a széles anyagválaszték tesz igazán 

sokoldalúvá. A vevôi igények szerint kialakított 

hidraulikák és nagy szabad átömlési keresztmetszetek 

nagyfokú üzembiztonságot és a legkülönfélébb 

közegek gazdaságos szállítását teszik 

lehetôvé. 

A kompakt kivitelû Amacan típusú szivattyúkat 

nagy teljesítmény és sokoldalúság jellemzi, mely 

kiváló választás keskeny, szûk aknák, illetve kis 

emelômagasságok esetén. A különféle beépítési 

változatok pedig rugalmas alkalmazást tesznek 

lehetôvé. 

Balog Emese 

KSB Szivattyú és Armatúra Kft. 

www.ksb.hu 

energiahatekonysag.ksb.hu


Öntözés és energiahatékonyság 

Fordulatszám-szabályozott szivattyúk az öntözésben 

A mezôgazdasági termelés magas öntözési költségeinek csökkentéséhez és 

az öntözés energiahatékonyságának optimalizálásához járul hozzá nem kis mértékben a nemzetközi 

szivattyú- és szerelvénygyártó KSB. Energiahatékony szivattyúrendszerek beépítésével és a régi berendezések 

felújításával jelentôsen csökkenthetô a szivattyúk áramfelvétele. A vállalkozás kulcsrakész 

megoldásokat kínál: nem pusztán a szivattyú leszállítását, hanem a komplett szivattyúgépészeti rendszer 

összeállítását átvállalja. 

Az 1960-as években épült Turgony AC öntözôtelep 

gépészeti és egyéb berendezései 

30 évnél is idôsebbek. A szivattyútelep 

2009-es felújítását a telep mûszaki állapotán 

túl energiahatékonysági megfontolások 

is indokolták. Az öntözôtelep a fejlesztést 

megelôzôen is jelentôs, megközelítôleg 

1000 m 3 /h vízmennyiséget szolgáltatott 

fokozati lépcsôk nélkül. A felesleges vízmennyiséget 

túlfolyóvezetéken keresztül 

vezették el. 

Az eddigi mûködés során 300 m 3 -es térfogatáram-igény 

esetén két 200 m 3 /h teljesítményû 

szivattyú üzemelt, és a felesleges 

100 m 3 vizet túlfolyó vezetéken vezették el. 

A szivattyú többletteljesítménye kihasználatlan 

maradt, a felesleges vízmennyiség keringetéséhez 

felvett energia pedig ily módon 

gyakorlatilag kárba veszett. 

A különféle berendezésekbe beépített 

keringetô szivattyúk jelentôs megtakarítási 

potenciállal rendelkeznek. 

Az energiahatékonyság alapját a hidraulikai 

rendszer optimalizálása képezi, melynek 

elsô lépése a túlméretezés elkerülése, 

vagyis a megfelelô méretû szivattyú kiválasztása. 

Ezen túl egy a munkapontra esztergált 

járókerékkel felszerelt szivattyú beépítése 

akár 20%-kal kisebb energiafelvételt 

eredményezhet, szemben egy olyan szivattyúval, 

melyet fixen méretezett járókerékkel 

láttak el. 

A legnagyobb mértékû megtakarításra 

pedig a szivattyúk fordulatszám-szabályozása 

nyújt lehetôséget. A gyakorlatban egy szivattyú 

üzemi mûködésének alapos vizsgálata 

során gyakran megmutatkozik, hogy az 

nem az optimális, energiatakarékos munkaponton 

üzemel. Ennek oka leggyakrabban 

a berendezés túlméretezése vagy a berendezés 

térfogatáram-igényének normál, 

technológiai folyamattól függô, átmeneti ingadozása. 

Ha a teljesítményfelvételt megfelelô szabályozással 

nem igazítják a szükséglethez, 

értékes energia vész kárba. Zárt keringési 

körök esetén a terhelési profiltól függôen 

akár 60 százaléknyi energia is megtakarítható. 

A fordulatszám megváltoztatásával a 

szivattyú teljesítményfelvétele a berendezés 

szükségletéhez állítható be. 

A fejlesztés-bôvítés során a 4 régi, száraz 

telepítésû, léghûtéses motorral ellátott 

merülôszivattyú közül kettôt új szivattyúra 

cseréltek. A rendszerben fokozati lépcsôket 

alakítottak ki: az egyik szivattyú teljesítménye 

250 m 3 /h, míg a másiké 500 m 3 /h. 

A hagyományosan a medence aljára fektetett 

kút búvárszivattyús kialakítás helyett 

száraz telepítésû, léghûtéses motorral 

felszerelt, kardántengelyes kapcsolattal 

meghajtott kútszivattyú hidraulika került 

szállításra. 

A szivattyúk által szállított térfogatáram 

a felmerülô vízigény ellátására a legkisebbtôl 

(1 dob) a legnagyobbig (lineárok, dobok) 

80-tól 1100 m 3 /h-ig terjed. A szivattyúkiválasztást 

a mûszaki paramétereken túl 

a befolyó víz nagyobb iszap-, illetve hordaléktartalma 

is indokolta, ami könnyen károsíthatja 

a vízbe merített szivattyú motorját. 

A kiválasztott, száraz telepítésû szivatytyúkkal 

ez a kockázat kiküszöbölhetô, 

csökken a meghibásodás veszélye, a biztonságos 

üzem pedig kisebb karbantartási 

igények és költségek mellett hosszútávon 

biztosítható. 

Mivel a KSB szállítási terjedelme a szivattyúk, 

szerelvények értékesítésén és 

szervizelésén túl komplett rendszerek szállítására 

is kiterjed, a teljes szivattyúgépészeti 

rendszer összeállítását a KSB-re bízták. 

A meglévô csôvezetékrendszer kisebb átalakítása 

mellett új szerelvények – visszacsapószelepek, 

pillangószelepek – és teljesen 

új vezérléstechnikai rendszer került beépítésre. 

A legnagyobb, 500 m 3 /h teljesítményû, 

200 kW-os szivattyút frekvenciaváltóval 

látták el, ami a másik három szivattyúval 

rendszerbe kapcsolva automata üzemben 

képes szélsôséges üzemállapotok követésére 

is. A szivattyúk teljesítménye így 

minden esetben az öntözôberendezés mindenkori 

igényéhez igazodik, optimalizálva és 

jelentôsen csökkentve ezzel a szivattyú 

áramfelvételét. A rendszer a két újonnan 

beépített szivattyúra támaszkodik, míg 

szükség esetén a két régebbi tartalék szivattyú 

is mûködésbe lép. 

A rendszert a minél nagyobb üzembiztonság 

érdekében távfelügyeleti rendszerrel 

is felszerelték: az üzemi paramétereket és 

az esetleges hibajelzéseket GSM-modul továbbítja 

az üzemeltetô által meghatározott 

mobiltelefonokra. 

Kaló István, Balog Emese 



1117 Budapest, Budafoki út 60. 

Tel.: +36 1 371-1736 

Fax: +36 1 371-1770 

E-mail: ksb@ksb.hu 

Internet: www.ksb.hu 


agrárium 

61

62 

Logisztika 

A Gyôr-Gönyû Országos 

Közforgalmú Kikötô 

Az Elsô Kapu és az Utolsó állomás az Európába vezetô vízi úton 

Nem véletlen, hogy az országos logisztikai központok kijelölése 

során a Gyôr-Gönyû Országos Közforgalmú Kikötô 

területe erre a célra kijelölésre került. A logisztikai központok 

kialakítása és üzemeltetése segítség a kis- és nagytermelôk, 

a mezôgazdasági és ipari termékek elôállításával, 

kereskedelmével foglalkozó társaságok munkájában. A vízi 

út, a vasút és autópálya nyújtotta lehetôség biztosítja a leggazdaságosabb 

szállítási útvonal kialakítását. 

A kikötô az 1994. évben megkezdett mûködése óta a folyamatos 

fejlesztô tevékenységnek köszönhetôen elérte a 

300 000 tonna/év áruforgalmat. 

Ma már 400 fm, négy hajó egyidejû rakodását biztosító 

függôleges partfallal rendelkezô modern, jól gépesített kikötô, 

négy nagyteljesítményû FUCHS és KOMATSU markológép, 

LHM 150 Liebher daru, terménycsúszda áll a régi 

és leendô megbízók rendelkezésére. 

A kikötô vasúti rakodó vágányrendszerén az elmúlt idôszak 

tapasztalatai szerint egy 1000 tonna ömlesztett szemestermék 

szállítását végzô vasúti szerelvény rakodása a kikötô 

jelenlegi technikájával és szolgáltatási színvonalával 8 óra 

alatt biztosított. 

A közel 12 000 tonna mezôgazdasági ömlesztett termék 

tárolását biztosító raktárrendszer elsôsorban az indirekt hajórakodás 

lehetôségét hivatott biztosítani. Vagyis a kisebb 

rakodási kapacitással rendelkezô gazdálkodóknak is biztosított 

az elôszállítás lehetôsége, így a hajó rakodásánál az 

esetleges állásidô elkerülhetô. Biztosított a kikötôben a silós 

autók és big-bag zsákok töltése cca 500–800 tonna/10 óra 

kapacitással, amennyiben a vevô ezt igényli. 


A kikötô madártávlatból 

Mind szélesebb körben és nagyobb mennyiségben veszik 

igénybe a társaság által biztosított ún. túlméretes áruk, darabáruk 

rakodásának lehetôségét is. Az elmúlt idôszakban 

az 1 tonnától a 300 tonnáig, illetve 1 métertôl 50 méter 

hosszig rakodtunk már szállítójármûrôl hajóba, illetve hajóból 

szállítójármûre túlméretes, túlsúlyos árukat. 

A Ro-Ro kikötô 2000-ben került átadásra, amely biztosítja 

a kamionok hajón történô szállításához a ki- és berakodási 

lehetôséget. E szolgáltatás ugyan jelenleg még 

„gyerekcipôben” jár az országban, de az igények és a 

lehetôségek változása, valamint a nyugati országok ta- 

Ahol a szélerômûvek hajóból teherautókra kerülnek 

A vasúti szerelvények ömlesztett 

és darabárut is szállítanak

pasztalatai azt mutatják, hogy ez a szolgáltatás is fontos 

lesz a jövôre nézve. Az elmúlt évben üzembe helyezett folyékony 

veszélyes árú (olaj) átfejtô-átrakó úszó munkagép, 

széles körû lehetôséget biztosít elsôsorban olaj, de 

igény esetén biodízelolaj, benzin, etanol rakodására, átfejtésére. 

Amikor próbára teszi az áruforgalom 

a kikötô kapacitását 

Közel 30 kamion helyett szállítja a vevôkhöz egyetlen 

hajó a személygépkocsit a RO-RO terminálban 

Logisztika 

A kikötô munkáját az ISO 9001, ISO 14001, HACCP 

rendszer szerint végzi. A pontos elszámolást három hitelesített 

60 tonnás hídmérleg és két 200 tonna/óra teljesítményû 

átfolyó mérleg biztosítja. 

A kikötôi munka független ellenôrzését a kikötôben irodával 

rendelkezô SGS, ISI, CESCO stb. végzi. 

A raktározás az indirekt rakodást segíti 

A jövônek épült. Olajlefejtô úszó munkagép 

Dolgozóink mindegyike arra, törekszik, hogy munkájával, 

a rendelkezésre álló technikával teljes körû szolgáltatást 

tudjon nyújtani megbízóink részére, és reméljük, hogy az elmúlt 

közel 20 év alatt szerzett tapasztalat és az eltelt idôszak 

fejlôdése mind azt a célt szolgálja, hogy megbízóink mind 

szélesebb körben és mind teljesebb megelégedéssel vegyék 

igénybe munkánkat. 

Gyôr-Gönyû Kikötô Zrt. 

9011 Gyôr-Károlyháza, Kikötô 1. 

Telefon: 96/544-200 

E-mail: info@portofgyor.hu 

Pintér Ákos vezérigazgató 

telefon: 96/544-202 

Szakonyi Frigyes cégvezetô 

telefon: 96/544-203 


agrárium 

63

64 

Paragrafus 

Az alanyi adómentesség feltételei 

Közeleg a május, az adóbevallások idôszaka. Cikkünkben az alanyi adómentesség 

választásának lehetôségét járjuk körül: Kik és milyen feltételek megléte esetén 

választhatják az alanyi adómentességet? Mikor és hogyan kell rá bejelentkezni? 

Hogyan érvényes a mezôgazdasági termelôkre és a viszonteladókra? 

Az alanyi adómentesség fogalma 

Az Áfatörvény 188. §-a szerint alanyi 

adómentesség abban az esetben választható, 

ha az adóalany az adóalanynak 

az Áfatörvény hatálya alá tartozó 

termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak, 

megtérített vagy megtérítendô 

ellenértéknek forintban kifejezett és 

éves szinten göngyölített összege 

a) sem a tárgy naptári évet megelôzô 

naptári évben ténylegesen, 

b) sem a tárgy naptári évben várhatóan, 

illetôleg ténylegesen 

nem haladja meg az alanyi adómentesség 

választására jogosító felsô értékhatárt, 

azaz az 5 millió forintnak megfelelô 

pénzösszeget. 

Az értékhatár számítása során nem 

kell figyelembe venni: 

a) az adóalany vállalkozásában 

• tárgyi eszközként használt termék 

értékesítése fejében; 

• immateriális javak, egyéb módon 

hasznosított vagyoni értékû jog 

végleges átengedése fejében; 

• a tárgyi eszköznek nem minôsülô 

beépített ingatlan/ingatlanrész és 

ehhez tartozó földrészlet értékesítése 

fejében; 


új közlekedési eszköz Közösségen 

belüli adómentes értékesítése fejében; 


építési telek, vagy telekrész értékesítése 

fejében; 

b) a tevékenység közérdekû jellegére 

tekintettel adómentes termékértékesítés, 

szolgáltatásnyújtás 

fejében; 

c) a tevékenység egyéb sajátos jellegére 

tekintettel az Áfatörvény 86. 

§ (1) bekezdésének a)–g) pontjai 

alapján adómentes, kiegészítô jellegû 

pénzügyi szolgáltatásnyújtás 

fejében; 


d) a mezôgazdasági tevékenységet 

folytató adóalanyokra vonatkozó 

különös szabályok szerinti, különös 

jogállású adóalanynak a mezôgazdasági 

tevékenysége körébe 

tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása 

fejében 

megtérített vagy megtérítendô ellenértéket. 

Az adóalany belföldi nyilvántartásba 

vételével egyidejûleg [az adózás 

rendjérôl szóló 2003. évi XCII. törvény 

(a továbbiakban: Art.) 16. § (3) 

bekezdés, 22. § (1) bekezdés c) pont] is 

választhatja az alanyi adómentességet. 

Ilyen esetben elegendô az 5 millió forintnak 

megfelelô pénzösszeg meg 

nem haladását, mint feltételt idôarányosan 

teljesíteni. 

Az Áfatörvény 190. §-ának megfogalmazása 

szerint az adóalany az alanyi 

adómentességet a naptári év végéig 

választja, ez azonban azt jelenti, hogy 

az adóalany egy évnyi idôszakra választhatja 

az alanyi adómentességet, 

abból az év során nem léphet ki. 

Amennyiben az adózó a választás évét 

követô évben, illetve azt követôen is 

meg akarja tartani e státuszát, és persze 

ennek törvényi feltételei is fennállnak, 

akkor nem kell a választását minden 

évben megújítania, hanem alanyi mentes 

státuszúként tevékenykedhet mindaddig, 

amíg annak feltételei fennállnak. 

Az alanyi adómentesség 

választása 

Az Áfatörvény 88. § (1) bekezdés b) 

pontja értelmében az adóalany az 

Áfatörvény a 86. § (1) bekezdésének l) 

pontja szerint adómentes ingatlan-bérbeadási 

tevékenységére adókötelezettséget 

választhat, azonban a választott 

adókötelezettségtôl a választás évét 

követô ötödik naptári év végéig nem 

térhet el. 

Az adóalany, függetlenül attól, hogy 

korábban élt az adókötelezettség választásának 

jogával, a jogszabályi feltételek 

fennállása esetén ezt követôen is 

bejelentkezhet az alanyi adómentesség 

alá, mivel az alanyi adómentesség választhatóságának 

feltételei között nem 

szerepel olyan feltétel, amely az alanyi 

adómentesség választását kizárná. 

Az Áfatörvény 187. § (2) bekezdése 

értelmében, ha az adóalany alanyi 

adómentességet választott, az alanyi 

adómentesség idôszakában ilyen minôségében 

adófizetésre nem kötelezett, 

de elôzetesen felszámított adó levonására 

sem jogosult. Az alanyi adómentesség 

idôszakában az adómentesség 

az adóalany minden olyan 

Áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletére 

kiterjed, amelyben jogosult alanyi 

adómentes minôségében eljárni. Az 

alanyi adómentesség az adóalany valamennyi 

ügyletére kiterjed, így ennek 

választása felülírja a korábbi adókötelezettség 

választását. Így az alanyi 

adómentes idôszak alatt történô ingatlan-bérbeadás 

is adómentesen történik, 

és ezzel kapcsolatosan az adóalanyt 

adólevonási jog nem illeti meg. 

Az Áfatörvény 188. § (3) bekezdés f) 

pontja alapján az ingatlan-bérbeadásból 

származó bevételt az alanyi adómentesség 

választására jogosító bevétel 

számításakor figyelembe kell venni, 

függetlenül attól, hogy ha az adóalany 

azt nem alanyi adómentes minôségében 

végezné, adómentes lenne-e 

vagy pedig adóköteles. 

Nincs jogszabályi akadálya annak 

sem, hogy az Áfatörvény XVI. fejezet 

2. alfejezetében szabályozott viszonteladói 

tevékenységet végzô adóalany 

alanyi adómentességet válasszon. 

Amennyiben a viszonteladói tevékenységet 

végzô adóalany a különös adózási 

mód alkalmazásáról az alanyi adó-

mentesség választását megelôzôen 

nem mondott le, az alanyi adómentesség 

választása egyben az e különös 

adózási módról való lemondást is jelenti. 

Az alanyi adómentességgel egyidejûleg 

ugyanis a különös adózási mód 

nem alkalmazható, az adóalany ezen 

ügyletei is adómentesek az alanyi adómentességre 

tekintettel. 

Az alanyi adómentesség hatálya 

alatt az adóalany minden szolgáltatására, 

termékértékesítésére kiterjed alanyi 

adómentes minôsége, kivéve azokat 

az eseteket, melyekben az Áfatörvény 

kifejezetten kimondja, hogy az 

adóalany nem járhat el, vagy nem jogosult 

eljárni alanyi adómentes minôségében. 

Mivel az adóalany alanyi 

adómentes minôsége eltérô törvényi 

rendelkezés hiányában a viszonteladói 

tevékenységére is kiterjed, valamint 

hogy az alanyi adómentesség hatálya 

alatt az adóalanytól adófizetési kötelezettség 

csak az Áfatörvényben kifejezetten 

meghatározott esetekben követelhetô 

(melyek közé nem tartozik az 

adóalany viszonteladói tevékenysége), 

így kizárt, hogy az alanyi adómentesként 

bejelentkezett adóalany alanyi 

adómentes minôségével párhuzamosan 

adófizetési kötelezettséget teljesítsen 

az Áfatörvény viszonteladókra vonatkozó 

szabályai alapján. 

Az adóalany az alanyi adómentességének 

idôszaka alatt az Áfatörvény 

224. § (1) bekezdése szerinti választásától 

számított két év elteltével, eltérô 

nyilatkozata hiányában nem tér vissza 

automatikusan a viszonteladóra vonatkozó 

különleges adózási szabályok alá. 

Ugyanis, ha az adóalanya két év elteltével 

továbbra is megfelel az alanyi adómentesség 

feltételeinek, alanyi adómentes 

minôségében értékesíti tovább 

a felvásárolt termékeket függetlenül attól, 

hogy az ilyen értékesítéseire alanyi 

adómentesség hiányában alkalmazhatóak 

lennének-e az Áfatörvény XVI. fejezet 

2. alfejezetében szabályozott viszonteladói 

tevékenységre vonatkozó 

különös adózási szabályok. Amennyiben 

azonban az adó alanya két év elteltével 

bármilyen oknál fogva elveszti 

alanyi adómentességét viszonteladói 

tevékenységére – eltérô nyilatkozata hiányában 

–, ismét az Áfatörvény XVI. 

fejezet 2. alfejezete szerinti különös 

adózási módot kell alkalmaznia. 

Mezôgazdasági tevékenységet 

folytató adóalany és az alanyi 

adómentesség 

Az Áfatörvény 197. § (1) bekezdése 

felvezetô szövegének 2008. január 1je 

és április 30-a között hatályos „túlnyomó 

részben” fordulatának, valamint 

a 2008. május 1-jétôl hatályos 

„meghatározó részben” fordulatának 

megfelelô adóalanynak az olyan adóalany 

minôsül, aki (amelynek) az 

Áfatörvény 198. §-a szerinti mezôgazdasági 

tevékenységbôl származó éves 

bevétele meghaladja az egyéb – áfa 

szempontból nem mezôgazdaságinak 

minôsülô – tevékenységébôl származó 

éves bevételét. Ezen kívül „túlnyomó 

részben”, illetve „meghatározó részben” 

mezôgazdasági tevékenységet 

végzô adóalanynak minôsül az az adóalany 

is, aki (amely) az elôzôekben 

említett kritériumot ugyan nem teljesíti, 

de az egyéb tevékenysége (nem mezôgazdasági 

tevékenysége) során realizált 

éves bevétele nem haladja meg 

az alanyi adómentesség választására 

jogosító 5 millió forintos felsô értékhatárt. 

Az ilyen adóalanyoknak azonban 

természetesen lehet más tevékenységük 

is, arra vonatkozóan – amennyiben 

annak törvényi feltételei fennállnak – 

megilleti ôket az alanyi adómentesség 

választásának a lehetôsége. Ilyen esetben 

a bejelentkezéskor, illetve az adatlapon 

azt a rovatot kell bejelölni, mely 

szerint az adóalany a mezôgazdasági 

kompenzációs rendszer (a különös 

adózási mód) mellett a mezôgazdasági 

tevékenységen kívüli tevékenységeire 

alanyi adómentességet választ. 

Az alanyi adómentes jogállás 

megszûnése 

Ugyanakkor az adóalanyt megilleti az 

a választási lehetôség is (természetesen 

annak törvényi feltételeinek fennállása 

esetén), hogy lemondjon a mezôgazdasági 

tevékenységre vonatkozó 

különös adózási módról, és a mezôgazdasági 

tevékenységet is magában foglaló, 

valamennyi tevékenységére alanyi 

adómentességet válasszon. Ez 

azonban azt jelenti, hogy ebben az 

esetben az 5 milliós alanyi adómentes 

összeghatárba a teljes tevékenység ellenértékének 

bele kell férnie, míg az 

elôbbi esetben csak a mezôgazdasági 

Paragrafus 

tevékenységen kívüli tevékenység bevételének 

kell az 5 milliós összeghatárba 

beleférnie. 

Az alanyi adómentes jogállás megszûnik, 

ha 

a) az adóalany az alanyi adómentességet 

a naptári évet követô 

naptári évre nem kívánja alkalmazni; 

b) az adóalany jogutódlással szûnik 

meg, de a jogutódra a törvényben 

meghatározott (Áfatörvény 188. 

§) feltételek nem teljesülnek, 

vagy az említett feltételek teljesülnek 

ugyan, de a jogutód az 

alanyi adómentességet nem kívánja 

választani; 

c) a tárgy naptári évben a tényadatok 

alapján az alanyi adómentesség 

választásának törvényi feltételei 

nem teljesülnek. 

Ha az alanyi adómentesség a tárgyévben 

az alanyi mentesség értékhatárának 

elérése miatt szûnik meg, az adóalany 

alanyi adómentes minôségben 

nem járhat el már annak a termékértékesítésének, 

szolgáltatásnyújtásának 

esetében sem, amelynek ellenértékével 

meghaladja az alanyi adómentesség 

választására jogosító felsô értékhatárt. 

Abban az esetben, ha az alanyi adómentesség 

a fentiekben megjelölt c) 

pont szerint szûnik meg, az adóalany 

az alanyi adómentesség választására 

vonatkozó joggal a megszûnés évét követô 

második naptári év végéig újból 

nem élhet. Az adóalany az alanyi adómentesség 

választásáról, illetôleg annak 

megszûnésérôl az állami adóhatóságnak 

nyilatkozni köteles az Art. változásbejelentésre 

vonatkozó rendelkezései 

alapján. 

A változás bejelentésére az Art. 26. 

§ (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján 

van lehetôség. Az alanyi adómentes 

jogállás egyéb esetekben csak a tárgyév 

végén szüntethetô meg, a tárgyévet 

követô év január 1-jétôl kezdôdôen. 

Amennyiben a törvényben meghatározott 

5 milliós értékhatár elérése miatt 

az adózó kikerül az alanyi adómentes 

körbôl, akkor e tényt az Art. 23. § (3) 

bekezdése alapján a tény bekövetkezésérôl 

számított 15 napon belül be kell 

jelentenie változásbejelentô lapon az 

állami adóhatóságnak. 

Törökné Rácz Erzsébet 

Békés Megyei Agrárkamara 


agrárium 

65

66 

Kaleidoszkóp 

„Hal helyett hálót” 

Újra indul az Élelmiszerlavina program 

A Syngenta és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elsô ízben tavaly indította el 

a népszerû önkormányzati programot. A program küldetése, hogy az ország szegényebb 

térségeiben, ahol az embereknek a napi betevô elôteremtése is mindennapos 

gondot jelent, saját erôbôl, saját területen tudjanak megtermelni egyes 

alapélelmiszereket. A program hosszú távú célja a gazdálkodási kedv széles körû 

visszaállítása a vidéki falvakban, így nemcsak finomabb és egészségesebb étel 

kerülhet a rászorulók asztalára, hanem a családi költségvetés egy jelentôs része 

is felszabadul. 

A februárban meghirdetett pályázatot idén is nagy érdeklôdés övezte. Az 

elsôsorban önkormányzatoktól és alapítványoktól érkezett pályázatok közül 

most 14 gyôztest hirdettek: Zsadány, Végegyháza és Pusztaföldvár (Békés 

megye), Magyarszerdahely és Zalaszentgrót, (Zala megye), Zsámbok (Pest 

megye), Somlószôlôs (Veszprém megye), Siklósnagyfalu, Somogyhatvan és 

Egyházasharaszti (Baranya megye), Ramocsaháza és Panyola (Szabolcs- 

Szatmár-Bereg megye), Pázmánd (Fejér megye), Nagykörû (Jász-Nagykun- 

Szolnok megye). 

Ez öttel több, mint a tavalyi évben támogatott pályázók száma, így idén 

mintegy 20 hektár területen indulhat meg tavasszal a munka. A kiválasztott 

községek többsége jelentôs munkanélküliséggel küszködik, mivel számottevô, 

a lakosság foglalkoztatását biztosító vállalkozás nem mûködik, telepített ipar a 

térségben nem található. Van olyan pályázó, ahol a település lakóinak 95%-a 

hátrányos helyzetû, a létminimum alatt él, és az egyetlen munkáltató az önkormányzat. 

A kezdeményezés különlegessége, hogy mindenütt széles helyi összefogásra 

épül. Minden pályázat más és más: van, ahol a közhasznú munkásokat vagy 

a munkanélküli családokat vonják be a munkába; van, ahol a falu fog össze; 

vagy éppen a helyi Vöröskereszt, illetve a polgárôrség önkénteseinek segítségével 

valósulhat meg a program. Idén is pályázott és nyert a magyarszerdahelyi 

fogyatékosok rehabilitációs otthona, akik ezzel a programmal az ott élôk 

társadalmi integrációját szeretnék elôsegíteni. A legtöbb esetben a munka szakmai 

felügyeletét a falugazdák és az önkormányzatok szakemberei végzik, másutt 

pedig a szakirányú végzettséggel rendelkezô polgármester személyesen segít 

a munkában. 

A vetômagok és növényvédô szerek néhány napon belül eljutnak a nyertesekhez, 

így a jó idô beköszöntével elkezdôdhetnek a munkálatok. 

A megtermelt élelmiszereket többek között az önkormányzati konyhákon, 

napköziken keresztül, vagy nyersanyag formájában juttatják el a kedvezményezettekhez. 

A támogatásban elsôsorban munkanélküliek családjai, egyedülálló 

szülôk, nagycsaládosok, nyugdíjasok és megváltozott munkaképességûek részesülnek. 

Folytatódik az Élelmiszerlavina hagyományos programja is, amelynek keretében 

a termelôk a Syngenta által felajánlott vetômagból és növényvédô szerbôl 

elôállított élelmiszert saját adományukkal kiegészítve adják tovább az élelmiszer-ipari 

feldolgozóknak, akik tartós élelmiszert készítenek belôle. Az így elôállított 

élelmiszercsomagok karácsony elôtt szintén a Magyar Élelmiszerbank 

Egyesületen keresztül jutnak el a rászorulókhoz. 

„Az Élelmiszerlavina jótékonysági akció eredményeként tavaly 25 millió forint 

értékû tartós élelmiszer gyûlt össze a Magyar Élelmiszerbank Egyesület raktárában. 

A tárgyalások már elkezdôdtek a programba bevont partnerekkel, így 

reméljük, idén még több hátrányos helyzetû emberhez tudjuk eljuttatni élelmiszer-támogatásunkat.” 

– számolt be Cseh Balázs a Magyar Élelmiszerbank 

Egyesület elnöke. 


agrárium 

AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 


21. évfolyam 4. szám 

� 

Szerkesztôbizottság 

Dr. Jávor András 

Gondos Imre 

Dr. Deme Pál 

� 

Felelôs szerkesztô 

Szujó Béla 

� 

Kiadó 

Szaktudás Kiadó Ház Zrt. 

1142 Budapest 

Erzsébet királyné útja 36/B 

Telefon: 273-2180, 273-2181 

Elôfizetés: 

info@szaktudas.hu 

� 

Felelôs kiadó 

Farkas Tamás, 

vezérigazgató 

� 

Lapalapító 

Farkas József, 

elnök 

� 

Nyomdai elôkészítés 

Bencze Sándor 

� 

Nyomás 

Hivatalos Biztonsági, Okmány-, 

Értékpapír és Menetjegynyomda Kft. 

HU-ISSN 1215-8380

Tisztelt Olvasó!

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

Delete template?

Save as template ?