Vasárnapi Ujság - 45. évfolyam, 25. szám, 1898. junius 19. - EPA
Vasárnapi Ujság - 45. évfolyam, 25. szám, 1898. junius 19. - EPA
Vasárnapi Ujság - 45. évfolyam, 25. szám, 1898. junius 19. - EPA
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
420<br />
A „Very Well"<br />
kerékpárgyárak cs»k elsőosrtalyú ke<br />
rékparokat gyártanak a legjobb anyagbíil.<br />
Eladás tényleges Jótállás mellett.<br />
Raktár Budapesten Blau Józsefnél<br />
Teré*-körat 83. — Bécsben Baumann<br />
I-nél VI./4. Millergasse 6/F.<br />
Képes árjegyzék ingyen és bérmentve.<br />
7650<br />
Csak 4V2 forintért<br />
szállítom az én világhírű hnzó harmonikárnat<br />
a BOHEMIÁT hosszú<br />
billentyűkkel és valódi gyöngyházrátéttel.<br />
Két kettős lmzóval és 11<br />
hajtású erős fnj'atóval.eltöihotetlen<br />
érozszegletvédővel. Minden hangnak<br />
megvan a maga Faját billentyűje,<br />
ennélfogva a harmonikának<br />
i agy szerű az orgonához<br />
hasonló hangzása. Nagyság<br />
40 hangú 2 Reg. IÖ'/ÍX^ cm. *-50 frt<br />
60 • 3 • 17 X 3* • 550 •<br />
80 • * • 17'/2X3*'/i • 6-50 •<br />
Onoktatási iskola ingyen. Csomagolás<br />
és portó 60 kr., képes árjegyzék<br />
ingyen és bérmentve. 7305<br />
El fi. S€HUSTER barmonikakésziti és hangszer-kereskedés<br />
Graslits. 7305 Szétküldés utánvétellel.<br />
Kicserélés megengedve. — Ismételadók magas jutalékot kapnak<br />
KIRÁLYNŰ-ARCZCRÉME.<br />
legjobbnak ismert arczszépitő a világon.<br />
Exen arccréme a legrövidebb ídó<br />
ril«ttt pltávolit az arczró) minden<br />
bArtistztátlanaáfrot, u. m. mzeplÖ,<br />
pö> sem>H, mite*Hev atb. s azt<br />
hófehérre és üdévé teszi. Teljesen<br />
ártalmatlan. Kijy t+yely 70 kr.,<br />
kiről ynö-oretne szappan 1 rlrb<br />
ŐO kr. — KirálynÖ-liőlgifpor<br />
fehér, rózsa és créme színben<br />
1 fUboz 10 hrajcziir. Szétkül-<br />
7721 déM főraktár:<br />
Temesváry József<br />
Angyal-gyógyszertára<br />
Zoiubor, Jókai-tér 2.<br />
Budapesten Török József gyógyszertárában,<br />
Király-otcza IX. sz.<br />
VASÁBNAPÚJJSÁOK<br />
LU8EU L.-féle turista tapasz.<br />
Bi/.tosan és gyorsan ható szer, tyúkszem S\, A<br />
.-szemölcs és talp, valamint a sarok bőr- ,^^>2> &^'<br />
. «. keményedései, to- .^^^"é^jr<br />
\ TÍ vábbá mindennemú _^V>rYCr,<br />
\ Jrl\<br />
f ^ j a<br />
bőrelszarusodás, S$?^&r nonti<br />
ellen. A hatás- >^,*V / sC^JSKf<br />
\
422 VASÁRNAPI ÚJSÁO-<br />
Az Országos Képtárban levő festmény után.<br />
II. RÁKÓCZI FERENCZ NEJE, AMÁLIA HESSEN-RHEINFELSI HERCZEGNŐ.<br />
járni sem volt képes; csak egy kerekes székben<br />
tologatták egyik szobából a másikba, vagy koronként<br />
ki a szabad levegőre. Ily állapotban a<br />
halál valódi megváltás volt rá nézve.<br />
Elhunytával ismét csökkent azok <strong>szám</strong>a, a<br />
kik kiválóan tevékeny részt vettek újabb alkotmányos<br />
életünk megalkotásában és megszilárdításában.<br />
DACSÓ GÁSPÁR HARAGJA.<br />
Húzzák a faluban a déli harangot,<br />
Kóbor szellő elkap egy-egy kósza hangot<br />
S viszi a Tiszára, le egész a révhez,<br />
Ottan is hadd tudják, a mikoron dél lesz !<br />
Öreg Dacsó Gáspár csak mégse hallgatja:<br />
Árnyékról is tudja, nem szorul harangra!<br />
Kikötte a kompot, főzi az ebédet.<br />
Maga főz. Megszokta: régen özvegygyé lett!<br />
De azért valahogy' kicsordul a könnye<br />
S akárhogy titkolná, a mért olyan gyönge,<br />
Észreveszik mégis a révész legények!<br />
•Nyers a fa!» — szabódik, — az árt a szemének...<br />
Teszik azok mindjárt, mintha el is hinnék:<br />
.Erre száll a füstje, álljon kelmed innét!'...<br />
Ő pedig tagadná a kihullott cseppet<br />
S — mert új jön helyébe — bosszúságot tettet:<br />
•Jó tanács dolgában nem szorulok rátok,<br />
A hol nekem tetszik, már csak oda állok !><br />
Összenéznek előbb, aztán az öregre.<br />
,Már megint rágondolt arra a gyerekre!'<br />
Tudva a szokását, — elég gyakran ráér! —<br />
Indulnak — azt mondják — egy kis száraz ágór'..,<br />
De nem a dologért: csak tanútlan hagyják<br />
Öreg Dacsó Gáspárt s nehéz indulatját. . .<br />
O is azt akarja s alig-alig várja,<br />
Nehéz fájdalmával, hogy lenne magára.<br />
Ne lássa azt senki, ne tudja azt senki,<br />
Mit kell a szivének teherként viselni!<br />
A mit a jó isten bánatot rakott rá,<br />
Majd csak elhordozza !... Elég erős hozzá!,<br />
Pedig talán-talán meg sem érdemelte,<br />
A mért ilyen nagyon beborult felette ?!...<br />
Gyászos özvegységét még csak elviselné,<br />
— Maholnap odajut felesége mellé ! —<br />
Hej 1 csak az a mádik bánata ne lenne,<br />
Lehajtva gyökerét fájó elevenbe !<br />
Fájó elevenbe, szive közelébe,<br />
Vagy talán épen a kellő közepébe ? —<br />
Hogy élő halottját sirassa örökké ...<br />
Mert ő neki meghalt, nem a fia többé !<br />
Kettő közt választott, nem kellett az apja!..<br />
0 meg nem ismeri, ő meg megtagadja !...<br />
Nem ismeri ? — csak a sértett büszkesége;<br />
Megtagadja? — ajka, de a szive mégse ;<br />
Nem fogadja vissza soha sem a házba?<br />
De a jöttét várja, egyre azt vigyázza<br />
S ha egy szóval kéri, — ma visszafogadja ..<br />
Csakhogy az is büszke, mint az édes apja!<br />
• Dacsó vérit gondolja az öreg kevélyen<br />
S a fiatalsága forog az eszében,<br />
A mikor olyan volt, mint a fia mostan ...<br />
Sok régi emléken a szíve megdobban<br />
S mintha a harag is messzeszállna tőle ...<br />
Bizony, csak nem volt jobb a fiánál ő se !<br />
Ö se házasodott apja parancsára !<br />
Hát akkor a fia mért lenne jobb nála ?:...<br />
Oszt' az asszonyban se' lenne hiba semmi,<br />
Messze földön kéne hasonlót keresni,<br />
Akkor se' akadna olyan feleségre !...<br />
Ha is, de ő neki nem a menye mégse!<br />
Hogyha angyal lenne, akkor se' szeretné!<br />
— De hát az az asszony ő neki vétett-é ?...<br />
Vétkezett az apja eleget helyette !<br />
<strong>25.</strong> SZÁM. 189aj5. Í.VFOLTA<br />
Egy élet kevés rá, hogy mind elfeledje,<br />
Száz élet is kevés, hogy meg is bocsássa!<br />
Nem kell a lánya se!... Hát az unokája ?<br />
Kát esztendős elmúlt, és még nem is látta 1<br />
Kire ütött vájjon ? . .. Apjára ?... Anyjára?.<br />
Akármelyikre is, Dacsó vér lesz benne;<br />
Akár így, akár úgy, neki kedves lenne,<br />
Hiszen olyan lehet, mint az édes apja,<br />
Mikor kis korában térdein ringatta!...<br />
Ha az ide jönne ?... Dehogy is jön!... Hátha?..<br />
Még az apjának is mindent megbocsátna I.<br />
Ha az ide jönne, ha az szólna hozzá,<br />
Azt se neheztelné, ha az anyja hozná!<br />
Hisz, — ha nem röstelné, hogy a fiát kérje —<br />
Bizony, bizony talán maga menne érte ?!<br />
Mig odagondol a gügyögő gyerekre,<br />
Visszalopódzik a Dacsó Gáspár kedve,<br />
Kipirkadó kedvnek a helyét átadja<br />
Szivéről lefoszló nehéz indulatja<br />
S mire a legények megint visszajönnek,<br />
A nyoma is szikkadt orczáján a könynek.<br />
Látva, hogy kiderült megint az öregre,<br />
Mosolyog magában a Nagygergő Ferke<br />
S úgy adja föl a szót, mintha enmagának<br />
— Nem is az öregnek — beszélne csupán csak,<br />
De a szeme ott jár Dacsó Gáspárt lesve:<br />
,Kám esik a sorja, — hazamék ma este I'<br />
Hallja Dacsó Gáspár, de csak neszét sem vet,<br />
Teszi, elereszti a szót füle mellett...<br />
Tudja, hogy hátra van még a csattanója!...<br />
,A Gazsi gyerekhez egy szava se vóna ?<br />
Betérek hozzájok. Mit is mondjak nékik,<br />
Ha a gazduramnak izenetét kérik ?'...<br />
Öreg Dacsó Gáspár odavágja fennen:<br />
•Nincs kinek izennem!... Nincsen mit izennemL.i<br />
De azért a Ferkét elszólítja félre,<br />
Egy ötös banknótát csúsztat a kezére<br />
S a fülébe súgja — hogy ne hallják — halkan:<br />
• Viddnekik,—de azért ne mondd, hogy én adtamli<br />
Szászy István.<br />
A RÁKÓCZIAK PÁRISBAN.<br />
A Eákóczi-kor történetírói nagy becsű anyagot<br />
nyertek történeti kutatásaikhoz a stuttgarti<br />
«Litterarischer Vérein» azon kiadványaiban,<br />
melyek a pfalzi születésű Erzsébet Sarolta, később<br />
orleansi herczegnő és XIV. Lajos sógornője<br />
több kötetre menő levelezéseit tartalmazzák.<br />
Igen nagy kár, hogy azokat a leveleket, melyeket<br />
bujdosó Rákóczi maga intézett a herczegnőhöz,<br />
kivel neje révén atyafiságban is volt, a herczegnő,<br />
mint egyáltalában a hozzá intézett öszszes<br />
leveleket, megsemmisítette. Rákóczinak<br />
Grosboisban való tartózkodásáról részletesen<br />
megemlékezik Saint-Simon is emlékiratai XIX.<br />
kötetének 182. lapján, azonkívül életrajzát megírta<br />
Leneble 1737-ben Parisban, és Eichorn<br />
1854-ben Lipcsében. Ezekkel azonban, mint<br />
legalább részben ismert forrásokkal, nem szandékszunk<br />
most foglalkozni; itt csupán a pfala<br />
herczegnő leveleiben foglalt adatokra szontkozunk.<br />
..<br />
Rákóczi Perencz 1713-ban jelent meg először<br />
Parisban és Versaillesben az udvarnál Saros\<br />
gróf név alatt. Sem a királyi herczegekneJ,<br />
sem a királyi herczegnőknél nem tett **<br />
talos látogatást, csak az orleansi herczegnovel<br />
érintkezett. «Derék, jó úr, -— ÚJ ^<br />
a herczegnő leveleiben, — mindig jó kede, -<br />
sok esze van, sokat olvasott, mindenhez e^<br />
Látni kívánta érem- és régiséggyűjteményét ^<br />
s én megmutattam neki.» Idézi a herczegnő<br />
fejedelemnek egy érdekes szavajárását is, m<br />
következő volt: «akkor látom meg, mikor apa<br />
lutheránus lesz.. Olyankor szokta ezt a M^<br />
zést használni, mikor valamiben nagy° n<br />
kedett.<br />
Életmódjáról különben keveset jegyzett föl az<br />
orleansi herczegnő. Mulatott, szórakozott, vadászott,<br />
mint azon idők legkiválóbb gavallérjai<br />
szoktak. Egy vadászat alkalmával történt, hogy<br />
élete komoly veszedelemben forgott. Fejjel esett<br />
le lováról s ájulva maradt a földön. Tojás nagyságú<br />
daganat támadt a fején, melyet azonban orvosa,<br />
egy nürnbergi német, pióczával és kenőcscsel<br />
három nap alatt tökéletesen lelohasztott.<br />
Öt év múlva a fejedelem újra megfordult Parisban.<br />
Ekkor már 44 éves volt s ez időből<br />
külsejére nézve ekkép írja le az orleansi herczegnő<br />
: «Rákóczi magas, jól megtermett alak,<br />
jóságos vonásokkal; nem szép, habár csúnyának<br />
sem lehet mondani*. Még mindig jókedvű volt,<br />
szívesen csevegett és nevetgélt; de már az orleansi<br />
herczegnőnek feltűnt az, hogy annyi bújagondja<br />
mellett hogyan lehet oly víg; s meg is<br />
volt győződve róla, hogy bensőleg nagyon szenved<br />
; legalább erre magyarázta azt, hogy utolsó<br />
ottléte alatt nagy változáson ment át; vézna,<br />
sovány lett s igen ájtatos, a ki Paristól 5—6<br />
mérföldre Grosboisban együtt lakott a kamalduli<br />
barátokkal, holott ezeknek rendje majd oly<br />
szigorú, mint a karthauziaké, ügy élt, mint ők;<br />
éjfél után velők együtt kelt föl imádkozni, s gyakran<br />
böjtölt, mint ők.<br />
Érdekes, hogy a herczegnő tudni véli azt is,<br />
hogy Rákóczit titkos vágy epesztette a rendkívül<br />
szép fiatal Conti herczegnőért, ki azonban hidegen<br />
viselkedett iránta s nem látszott viszonozni<br />
a <strong>szám</strong>űzött magyar fejedelem érzelmeit.<br />
Annyi bizonyos, hogy ekkor már a viszony<br />
Rákóczi és neje, a szépségéről egykor hires<br />
hessen - rheinfelsi herczegnő között, nagyon<br />
meg volt lazulva.<br />
Nejének családja Rákóczit mindenfelől kompromittálta<br />
különcz viselkedésével, s jellemző,<br />
hogy maga az orleansi herczegnő, a pfalzi<br />
Erzsébet Sarolta, bár a hessen-rheinfelsiek-<br />
Jiek közel rokonuk volt, mig Rákóczival a<br />
legbarátságosabb viszonyt ápolta, úgy, hogy ez<br />
1 örökországból is többször irt hozzá terjedelmes<br />
leveleket: addig a felesége rokonságát ki<br />
n em állhatta, excentrikus, feltűnő modorukat<br />
nem egyszer szemökre lobbantotta.<br />
fSy járt el a finom tapintatáért s emelkee<br />
«t felfogásáért irányadónak elismert herczegnő<br />
Rákóczi apósával, Károly őrgróffal<br />
szemben is, a ki hozzá nem illő módon barátozott<br />
saját kocsisával s elég meggondolat-<br />
411 v °to még a legmagasabb társaságokban is<br />
WW az emberrel hozakodni elő, a kit annyira<br />
egyelt, hogy nemcsak saját szobájában hálatta,<br />
nanem legifjabb fiát, egy elkényeztetett vadócz<br />
nczkot 1B általa neveltette, igaz, oly eredn<br />
ynyel, hogy, mint a herczegnő megjegyzi, a<br />
A GARANOSI TÓ PILIS-CSABA ÉS TINNYE HATÁRÁBAN.<br />
tökéletesen elcsavart fejű gyerek rá se tudott<br />
nézni senkire; fejét a szőnyegbe rejtette, ha valaki<br />
szólt hozzá, s úgy rúgott, mint egy kis csikó.<br />
Az idősebb hessen-rheinfelsi herczeg sem<br />
esett messze a fájától. Rósz társaságokba keveredett<br />
s olyan nehéz felfogású volt, hogy három<br />
szót sem tudott egymás után kimondani.<br />
Mindez bántotta a német eredetére sokat tartó<br />
orleansi herczegnőt, a kinek e miatt nem egyszer<br />
voltak komoly jelenetei a hóbortos hessenrheinfelsi<br />
gróffal, mikor az Parisban járt. Egy<br />
ily alkalommal az őrgróf keserűen jegyezte meg<br />
a herczegnőnek, hogy úgy látszik, szégyenli magát<br />
rokonaiért s jobb szeretné, ba nem látná<br />
őket. A herczegnő boszúsan felelte, hogy ha így<br />
beszél, akkor van is oka rá, hogy szegy élje magát<br />
értök. Aztán haraggal váltak el.<br />
Ilyenek voltak Rákóczi apósa és sógorai. Az<br />
orleansi herczegnő irántuk való ellenszenvét<br />
átvitte Rákóczinéra is, habár ez kevésbbé érdemelte<br />
azt meg, vagy legalább is elnézésre tarthatott<br />
volna <strong>szám</strong>ot a puritán erkölcsű herczegnő<br />
előtt, tekintve szerencsétlenségét és a<br />
sorscsapásokat, melyeket tűrni volt kénytelen.<br />
Mert ugyanis tudnunk kell, hogy a Rákócziak<br />
vagyoni viszonyai az időben már nagyon<br />
romlásnak indultak. Párisi ügyvivőjük, bizonyos<br />
Brener abbé, a Rákócziaknak mintegy tízezer<br />
tallérnyi rá bízott vagyonát hűtlenül elkezelvén,<br />
saját torkát elmetszette, mely esemény<br />
Rákóczinénak is Parisba menetelét tette szükségessé,<br />
hogy vagyonának roncsaiból, ha csak<br />
lehet, valamit még megmentsen.<br />
Rákócziné megérkezésének híre különös viszszatetszést<br />
keltett az orleansi herczegnőben, kinél<br />
a fejedelemnét felkérésére rokona, Bethune<br />
marquisnő jelentette be, s egyúttal tájékozó<br />
A PILIS-CSABAI TÁBORHELY.<br />
dást kért, hogy mikor láthatná. A herczegnő,<br />
mint tapasztalt diplomata, jól sejtette, hogy a<br />
közel rokonság révén bele akarnák vonni őt is<br />
a Rákócziak ügyébe s ettől előre félt, különösen,<br />
mert ismerte helyzetét az udvarnál<br />
s józan tapintatával kiérezte, hogy a német<br />
herczegnőkkel már is torkig vannak a franczia<br />
udvarnál s nem szívesen látnak többet belőlük.<br />
De egyéb okai is voltak a herczegnőnek, hogy<br />
ne örüljön a látogatásnak. Mint őszintén bevallja,<br />
restelkedett miatta, mert az udvarnál<br />
mindenki tudott a hessen-rheinfelsi herczegnő<br />
viselt dolgairól, melyeket a pletyka természetesen<br />
még túlozott. Maga az orleansi herczegnő<br />
majd balálra nevettette a fiát, midőn csípős czélzásokkal<br />
intette, hogy egyedül ne maradjon a<br />
fejedelemnével, mert — úgymond — szerelmi<br />
ostromnak teheti ki magát, mint annak idején<br />
az orosz czár.<br />
Rákóczinén különben még mindig láthatók<br />
voltak az egykori szépség nyomai, daczára 42<br />
éves korának s annak, hogy már nagyon el volt<br />
hízva; kövérebb volt a szintén kövér orleansi<br />
herczegnőnél is, úgy, hogy ezt mindenki a kezdődő<br />
vízkórság tünetének tartotta.<br />
Azonban megelőző rósz híre mellett is maga<br />
az orleansi herczegnő kénytelen volt elismerni<br />
az első találkozás után, hogy a fejedelemnő igen<br />
illedelmes és udvarias volt, a mit a herczegnő<br />
azzal viszonzott, hogy más napra magához hivta<br />
ebédre*<br />
Úgyde Rákócziné nem mehetett el ez alkalommal<br />
az ebédre. Hirtelen roszúl lett, erős<br />
hidegrázás vett erőt rajta, s utána olyan forróság,<br />
hogy azt hitte, közel van halálához. Maga<br />
helyett gyóntatóját küldte, egy alig 33 éves embert,<br />
ki azonban 22 évesnek sem látszott.<br />
Könnyű elképzelni, hogy ez a kiséret épen<br />
nem volt alkalmas arra, hogy a pletykákra<br />
amúgy is hajló udvari körökben fokozza a fejedelemnő<br />
iránti bizalmat. Még növelte a megbotránkozást<br />
a fejedelemnő másik kísérője,<br />
Schlieben gróf, egy erős, széles vállú ember, a<br />
ki mindig körüle forgolódott.<br />
Bármint legyen is, úgy látszik, Rákócziné tárgyalásai<br />
az orleansi herczegnővel nem vezettek<br />
a kivánt eredményre. Erre mutat a herczegnőnek<br />
1721 november 27-én féltestvóréhez irt következő,<br />
meglehetősen szűkszavú levele:<br />
• Rákóczi fejedelemné újra felgyógyult. Engedelmet<br />
kórt tegnap tőlem Parisban, hogy<br />
még egyszer nálam ebédelhessen. Ha nem<br />
eszik többet, mint a múlt alkalommal, attól<br />
ugyan nem terheli meg a gyomrát, mert semmit<br />
sem evett.. . Bele akartak vonni ügyeikbe ;<br />
én azonban kimentettem magam, hogy mit sem<br />
értek bankügyekhez, hogy sohse elegyedtem<br />
ilyesmibe, s erősen föltettem magamban, hogy<br />
soha sem is fogok ily dolgokba keveredni, tehát<br />
mit sem tehetek érette.»<br />
*<br />
Mi volt a két előkelő hölgy értekezésének<br />
tulajdonképeni tárgya, nincsenek rá adataink,<br />
de majdnem bizonyos, hogy az csak a már említett<br />
sikkasztási ügy folytán a Rákócziaknak
424 VASÁRNAPI UJSÁG. <strong>25.</strong> SZÁMJ898. <strong>45.</strong> ÉVFOLTA*.<br />
megrendült anyagi helyzetük rendezésére vonatkozhatott.<br />
Rákóczi akkor már Törökországban<br />
volt s a herczegnő figyelemmel kisérte onnan<br />
írt és a hollandi újságokban megjelent czikkeit.<br />
Egyébiránt még a herczegnő is reménykedett<br />
abban, hogy a törökök — mint írja — nem<br />
kötnek Rákóczi nélkül békét s őt előbb-utóbb<br />
visszasegítik trónjára.<br />
A fejedelemnő ellenben minden <strong>szám</strong>ításában<br />
csalódván s minden támaszától megfosztatván,<br />
végre is kénytelen volt Cherche-Midibe kolostorba<br />
vonulni, alig néhány héttel az orleansi<br />
herczegnővel való utolsó találkozása után.<br />
Gyors és megrendítő volt a vég, mely a zaklatott<br />
asszony életét kevéssel utóbb befejezte.<br />
Alig volt hat hétig a világról való lemondás<br />
szomorú tanyájának lakója, midőn egy nap,<br />
1722 februárjában fogfájás lepte meg s kihú-<br />
zatta fájós fogát, hogy másikat tétessen helyébe.<br />
Orvosa azonban ügyetlenül végezte a dolgot, mert<br />
a foghúsát úgy megsértette, hogy huszonnégy<br />
óra alatt rettenetes nagy daganat támadt rajta.<br />
Háromszor vágtak Rákóczinén eret, kétszer a<br />
karján, egyszer a lábán. Az utolsó érvágás után<br />
már egészen jobban érezte magát, de egy pillanat<br />
múlva felkiáltott: «roszúl vagyok!» — s<br />
azonnal kiadta lelkét. A daganat — úgy mondták<br />
— felhúzódott a nyakára s egyszerre megölte.<br />
Kolostorában temették el. Haláláról az orleansi<br />
herczegnő értesítette a távol levő Rákóczi<br />
fejedelmet s maga is tizenkét napi gyászt viselt<br />
érette. Egyetlen kívánságát azonban, hogy hű<br />
cselédjét, Breitten-Landenberg kisasszonyt, kit<br />
a homburgi herczegnőtől kért magával az útra,<br />
magához vegye, nem teljesíthette az orleansi<br />
herczegnő, mert már akkor egész háztartását<br />
feloszlatta volt.<br />
És most egy rendkívüli körülményről kell<br />
megemlékeznünk, melynek kulcsát hiába keres-<br />
ték eddig a lelki élet rejtelmeinek kutatói. Bő<br />
anyagot és elmélkedni valót találhatnak benne<br />
azok, kik a kettős látás talánya, az előérzet kifürkészhetlen<br />
titkai iránt érdeklődnek s rajongva<br />
hajszolják a megmagyarázhatatlant.<br />
A fejedelemnő már napokkal előbb jól tudta,<br />
hogy halála közel van s ennek magyarázatául a<br />
következőket beszélte el ő maga többeknek :<br />
Mikor még Varsóban volt, egy éjjel azt álmodta,<br />
hogy egy idegen ember lépett a szobájába,<br />
a kit addig soha sem látott. Serleget nyújtott<br />
feléje, itallal kínálva meg. A fejedelemnő<br />
eleinte szabadkozott, de a titokzatos idegen parancsoló<br />
hangon szólt rá:<br />
dgyál, mert ez lesz az utolsó ital életedben.*<br />
E szavakra aztán fölrettent s körűinézett, de<br />
senkit sem látott. Rósz álomnak tartotta az egészet<br />
s nem is akart rá gondolni többet. De,<br />
különös, hiába igyekezett kiverni fejéből, nem<br />
A KLOTILD-VILLATELEP HELYE PILIS-CSABÁN.<br />
sikerűlt s újra és újra fölmerült emlékezetében<br />
a titokzatos ember, a mint neki serlegét nyújtja.<br />
Midőn Parisba megérkezett, roszúl lett, s a<br />
vendéglőbe, melyben szállva volt, a királynak<br />
Helvetius nevű hollandi születésű orvosát hívták<br />
hozzá. Az orvos belépett. A fejedelemnő, midőn<br />
rá pillantott, hangos sikoltásban tört ki, s<br />
egészen elrémülve tekintett szerteszét a szobában.<br />
A szolgálatában levő Schlieben gróf aggódva<br />
futott be hozzá s baja felől kérdezősködött, mire<br />
a fejedelemnő elsápadva, minden tagjában remegve<br />
vallotta be, hogy Helvetiusban ugyanazt<br />
az embert ismerte fel, a kit Varsóban álmában<br />
látott.<br />
Igyekeztek megnyugtatni Rákóczinét, a mi<br />
végre sikerült is, és ő maga nevetve mondta környezetének<br />
:<br />
«Még sem halok meg ebben a betegségben,<br />
mert ez a szoba nem ugyanaz, a melyről Varsóban<br />
álmodtam.»<br />
Mikor azonban a cherche-midini kolostorba<br />
vonult, a lakást a nélkül bérelték ki <strong>szám</strong>ára,<br />
hogy előbb látta volna. Mikor aztán beleköltözött<br />
s meglátta falait, összerezzent s teljes lemondással<br />
jegyezte meg a jelenlevőknek:<br />
(i Innen, tudom, nem megyek ki többé élv<br />
mert ez ugyanaz a szoba, melyet Lengyelorszá^<br />
ban láttam álmomban s a hol az utolsó itt<br />
fölhajtottam.*<br />
És az álom csakugyan teljesült. Rákóczi felesége,<br />
az egykor oly szép hesseni herczegnő elhagyatva<br />
hunyta be szemeit a kietlen idegen<br />
földön. Egyetlen nővére, Hadanat herczegnő<br />
sem volt jelen a temetésén.<br />
Fiai sorsa felett a történetírás és a legenda<br />
szőtte össze fátyolát. Mint a bujkáló ér, idegenben<br />
apadtak el. Eletük, viszontagságaik körül<br />
homály borong, s szinte fáj belevilágítani ebbe a<br />
homályba, hogy lássuk egy dicső név örökét<br />
lassan morzsolódni szét s ideális fényét megtörni<br />
a mindennapiság porában.<br />
Pedig ez volt végzete az idősebbik fiúnak, ki<br />
Jókai jellemzése szerint gyermekkorában iól la-<br />
kott már az élet minden gyönyöreivel. Mellbajossá<br />
lett a korhely életmódtól, s ez lelkét is eltompítá.<br />
V- *<br />
NÉHÁNY SZÓ PILIS-CSABA MÚLTJÁRÓL.<br />
Most, hogy József főherczeg a budapest-esztergomi<br />
vasút mentén, Budapesttől mintegy öt<br />
negyedóra távolságra fekvő pilis-csabai uradalmának<br />
legszebb erdős és hegyes pontján 200<br />
holdnyi területet a fővárosi közönség <strong>szám</strong>ara<br />
nyaraló helyül villa-telepnek parczellázott, s ig?<br />
a nagy közönség érdeklődése is fel van keltve e<br />
vidék iránt,* talán nem lesz érdektelen, OA<br />
Pilis-Csaba és vidéke múltjáról, mint e köz ^<br />
szomszéd birtokosa, a ki hosszú évtizedek o<br />
gyűjtöm e vidék régészeti leleteit, a nép hagy "<br />
mányait és mondáit, egyet-mást elmondok.<br />
Pilis-Csaba múltja eddigi kutatásaim szerint,<br />
ha nem nyúlik is vissza az ős időkbe,<br />
vae<br />
* A Klotild-telep név alatt alakuló P ilis - cstt í a , 1 tᣠJ<br />
telep egyes telkeinek eladásával dr. Galovlts ,rfgjtést<br />
budapesti ügyvéd van megbízva; részletesb érte<br />
nála lehet nyerni (Budapest, VI., Király-utcza i»-<br />
2j:j7^MM898^451éVFOLYAM.<br />
tudtommal még eddigelé nem fordultak elő<br />
határában se kő-, se bronz régiségek, — de biztosan<br />
felvihető egészen a római korig.<br />
E falu határán vonult el a «Nagy Kopaszhegy*<br />
alján az Aquincumból Bregetióba vezető<br />
híres római hadi út, melynek nyomait hosszú<br />
évek során hiába kutatták régészeink, míg azt<br />
végre én dr. Fröhlich Róbert barátommal szerencsés<br />
voltam kipuhatolni. Ez utat régibb okirataink<br />
Traján útjának<br />
nevezték, a nép pedig,<br />
mint egy a XVIII. századból<br />
fenmaradt irat<br />
fentartotta, "Régi kopott<br />
út» neve alatt ismerte.<br />
Innét került<br />
gyűjteményembe egy<br />
egészen jól fenmaradt<br />
római mérföldmutató, s<br />
hogy azon időben már<br />
lakott volt, bizonyítják<br />
az ott lelt római sírkövek<br />
és egyéb régiségek,<br />
melyekből egy-két domborműves<br />
alakkal díszített<br />
sirkő s egy unikum<br />
<strong>szám</strong>ba vehető kisázsiai<br />
emlékérem szintén<br />
megvan gyűjteményemben<br />
; az újabb időben<br />
is több érdekes római<br />
régiség került elő<br />
az úgynevezett «Ráczvölgy»-ben(Raitzenthal),<br />
melyekről úgy<br />
tudom, hogy azok a<br />
birtokos főherczeg<br />
ajándékából a Nemzeti<br />
Múzeumba kerültek.<br />
Ugy látszik, hogy a<br />
hun időkben is neveze-<br />
tesi szerepe volt Pilis-Csabának, sőt talán maga a<br />
szeri t 6 8 6 i s onnan ered - Hazai krónikáink<br />
éis7»t Ugyams az Aquincumtól (Sicambriától)<br />
kitéri?- 6 - 8 délre terülő > erdő borította, nagy<br />
tereoVn c' he 8y e8 - völ gyes vidéken, Buda, Eszhetf-lt"<br />
? ^ekes-Fejérvár között történtek azon<br />
lvekh » öldökl0 csaták és ütközetek, me-<br />
"°»a ddőU<br />
h&lála Után<br />
*<br />
a hun birodalom<br />
azon lan ' e u dÚl0 C8atak emléké * tartotta fenn<br />
néphagyomány, melyet nemzetünk ős<br />
VASÁRNAPI UJSÁG,<br />
vallásának és történetének egyik leghivatottabb<br />
kutatója, néhai Ipolyi Arnold, az ő "Magyar<br />
mithologiá»-jában említ, hogy t. i. a 40-es<br />
években Pilis-Csabán átutaztában egy pásztorfiútól<br />
hallotta, miszerint ott ősz felé, mindenkor<br />
az év bizonyos napjainak éjjelén, a csabai<br />
erdőnek a tinnyei határ felé húzódó részében<br />
az ottani nép még ma is roppant csatazajt,<br />
fegyvercsattogást és halálhörgést vél hallani,<br />
A cZIRKVENICZAI LÁSZLÓ-GYERMEKMENEDÉKHELY FÖLAVATÁSA.<br />
A LÁSZLÓ-GYERMEKMENEDÉKHELY CZIRKVENICZÁN.<br />
annyira, hogy ilyenkor még a házából sem<br />
mert — legalább ezelőtt 40—50 évvel — kilépni.<br />
E népmonda fenlétéről még a hatvanas<br />
években magam is meggyőződtem. E hagyományt<br />
Ipolyi az ott vívott hun harczok emlékének<br />
tartja s összeköttetésbe hozza Csaba királyfi<br />
nevét Csaba község nevének eredetével. A szomszédos<br />
Tinnye község eredeti magyar lakosságánál<br />
ugyan feledékenységbe ment már ez a<br />
monda, de az ottani hegység tövében, a völgy<br />
túlsó felén levő erdő borította lankás hegyoldalt,<br />
425<br />
valószínűleg az ottani csatákban elesett és oda<br />
temetett hősök után ma is «Óriás temetőn-nek<br />
nevezi, és csakugyan azon tájon, erdőirtás,<br />
gyöptörés alkalmával azon kori ódon szekerczéket,<br />
csákányokat, minőket gróf Zichy Jenő<br />
hozott a Kaukázusból és hosszú késeket, minőket<br />
a csudok és skytha utódok fenn éjszakon,<br />
valamint a Kaukázus lakói mai nap is hordanak,<br />
sokat találtak még ezelőtt pár évtizeddel<br />
B magamnak is van<br />
belőlük vagy 8—10 példány.<br />
Nagy királyunk, Hollós<br />
Mátyás idejében Pilis-Csaba<br />
Tinnye községével<br />
együtt annak<br />
egyik vitéz kapitányáé,<br />
Magyar Balázsé volt,<br />
kinek egyik leánya, Benigna,<br />
Kinizsi Pál nejévé<br />
lett: de ezen kivűl<br />
volt egy Aranka nevű<br />
leánya is, a ki midőn<br />
apja Tinnyót és Pilis-<br />
Csabát végrendeletileg<br />
a margitszigeti Klariszsza<br />
apáczáknak hagyományozta,<br />
e miatt pörrel<br />
támadta meg az<br />
apáczákat; de úgy látszik,<br />
csak Tinnyét sikerült<br />
vissza perelnie,<br />
mert Pilis-Csaba egész<br />
József császár idejéig<br />
megmaradt a szerzet<br />
tulajdonában. Később<br />
Ferencz király idejében,<br />
az egész uradalom<br />
József főherczeg,<br />
Magyarország felejthetetlen<br />
nádora tulaj do-<br />
nába ment át, kiről fiára, József főherczegre<br />
szállott.<br />
Nem mulaszthatom még el, hogy a Pilis-<br />
Csaba szomszédságában levő, magas hegyektől<br />
környezett regényes fekvésű Garancsi tóról ne<br />
elevenítsek fel egy szép népmondát, melyet ezelőtt<br />
50 évvel hallottam egy legalább nyolczvan<br />
éves asszonytól. Van ugyanis Tinnyén, a falutól<br />
nem messze, a Pilis-Csaba felé vezető út mentén,<br />
jobb felől a rétszélben, egy kisebb terjedelmű,<br />
részben magában álló hegy, melyen
426<br />
VASÁBNAPI UJSÁG.<br />
JÓZSEF FŐHERCZEG ÉS CSALÁDJA MEGÉRKEZÉSE CZIRKVENICZÁRA.<br />
holmi körsánczolatok nyomai ma is láthatók;<br />
ezen hegyet a tinnyei nép «Kis vár» név alatt<br />
ismeri. A monda szerint a régi időben itt egy<br />
kastélyszerű erősség állott, melynek tulajdonosa<br />
egy Hajmási Csepke nevű nemes úr volt,<br />
a ki családjával a török időkben is itt lakott.<br />
Ezen úrnak volt egy szép hajadon leánya, a kit<br />
midőn a közeli zsámbéki várkastély török parancsnokának<br />
a fia egyszer vadászat közben<br />
meglátott, halálosan beleszeretett, s addig<br />
kerülgette a szép leányt, mig ez is szerelmessé<br />
nem lett a daliás legénybe. Ezek aztán, hogy a<br />
szülők észre ne vegyék, a várkastélyt környező<br />
erdős vidék egyik legszebb pontján, egy erdő<br />
koszorúzta magas hegyektől körűi vett völgyben,<br />
hol egy ivókút állott, az e mellett levő szomorú<br />
fűzek alján találkoztak rendesen, mig azután<br />
egy ily találkozás alkalmával, midőn már a jó<br />
Isten nem nézhette tovább, hogy egy magyar<br />
keresztény leány önként egy hitetlen pogány<br />
karjaiba vesse magát, egyszerre megnyílt alattok<br />
a föld s elnyelte mindkettőjüket, a kút vize<br />
pedig elöntötte az egész völgyet, melyből keletkezett<br />
azután a mai napig meglevő Garancsi tó,<br />
a mely nevét is a török ifjútól vette. A kút helyén<br />
pedig mind e mai napig van a tó vizében<br />
egy örvény, mely a keletkezése óta lefolyt<br />
századok alatt nem egy kenderáztató hajadont<br />
vagy fürdőző gyereket sodort már el.<br />
Vásárhelyi Géza.<br />
A LÁSZLO-GYERMEKMENHELY CZIRKYENICZÁN.<br />
A Quarnero legszebb pontján, hol a Kapellahegység<br />
szirtfalától védett Vinodol-völgye a<br />
Dubracsina patakkal rést nyit magának a tengerhez,<br />
még 1395-ben hatalmas klastromot alapított<br />
a tengerbe ereszkedő sziklafokon e vidék<br />
akkori ura, Frangepán Márton, s azt a magyar<br />
eredetű Pálos szerzetesekre bizta, kik századokon<br />
át innen terjesztették a vallásosságot és<br />
mivelődést az egész vidéken.<br />
Korunkban József főherczeg tulajdona lett a<br />
tisztes régi épület, melyet fenséges neje, Klotild<br />
főherczegnő beteg gyermekek üdülő helyévé<br />
rendezett be, s társadalmi téren is buzgólkodott,<br />
hogy legyen a szegény, gyengélkedő kicsinyeknek<br />
olyan menedékük, hol egészségüket újra<br />
visszanyerhetik.<br />
Erre a czélra alig lehetett volna ennél alkalmasabb<br />
helyet találni. A tengerről éltető, üdítő<br />
levegő terjed el; a környező sziklás hegyek<br />
elhárítják az éjszaki szeleket, a déli fekvés<br />
pedig már magában véve is nagyon enyhévé<br />
teszi az éghajlatot; itt az olaj-, babérfa és más<br />
délszaki növények már szabadban tenyésznek.<br />
Az egész környék mintegy arra van teremtve,<br />
hogy üdülő helyűi szolgáljon.<br />
József főherczeg szívesen engedte át birtoka<br />
ezen részét az üdvös czélra; hiszen azelőtt is<br />
emberbaráti czélra szánta e helyet, hol beteg<br />
katonatisztek találtak üdülést. 1<br />
A főherczeg maga is nagy buzgalommal közreműködött,<br />
hogy a régi klastrom új rendeltetésének<br />
megfelelhessen, hogy a régi barát-ezellákból<br />
barátságos, tágas szobák, termek legyenek,<br />
a hajdani puszta udvarból pedig gyönyörű<br />
virágos kert, melynek rózsái, növényei közül<br />
sokat ő maga ültetgetett, ápolgatott, hogy minél<br />
kellemesebbé tegye azt a helyet, melyet fenséges<br />
neje a szegény szenvedő kicsinyeknek<br />
szánt.<br />
A bánatos kegyeletnek, — melyben mindnyájan<br />
résztveszünk — ép oly szivre ható, mint<br />
mély érzésű, fenkölt lélekre valló nyilatkozása<br />
e menház alapítása; hiszen a fejedelmi édes<br />
anya oly korán elhunyt fiának, a felejthetetlen<br />
László főherczegnek emelt ebben a jótékony<br />
intézetben áldásos emléket.<br />
Az intézet László főherczeg nevét viseli. Berendezését<br />
a szatmári irgalmas apáczák felügyeletére<br />
bizta a főherczegnő, orvosi felügyelője<br />
pedig dr. Coltelly Hermán, a főherczegi<br />
család udvari orvosa. A vagyonos családok<br />
sinylő gyermekei is bejuthatnak a pompás<br />
helyen levő intézetbe. A mit ezek ellátásáért<br />
fizetnek, azt is a szegény gyermekek javára fordítják.<br />
A berendezés, a mely Klotild főherczegasszony<br />
tervei szerint készült, mintaszerű. Az<br />
emeleten a leányok, a földszinten a fiúk, az<br />
egyik szárnyon az ingyenesek, a másikon a<br />
fizetők vannak elhelyezve. A földszinten van a<br />
tágas ebédlő, melyet ép úgy, mint a fogadótermet,<br />
László főherczeg arczképei diszítik.<br />
A menhely megnyitása május hó 8-án ment<br />
végbe, mely alkalomra a fővárosból is érkeztek<br />
vendégek. Fiúméból reggel kilencz órakor indult<br />
a vendégeket szállító«Előre* nevű gőzös, a melynek<br />
fedélzetén voltak: József főherczeg és Klotild<br />
főherczegnő két leányukkal: Erzsébettel és<br />
Klotilddal. Taraczklövések közt érte el tizenegy<br />
órakor a hajó Czirkveniczát, melynek díszkapujánál<br />
Czar polgármester üdvözölte a vendégeket,<br />
a kik azután a régi kastélyhoz vonultak, a<br />
melyből a menhelyet alakították. Előbb Sauer<br />
alcsuthi udvari lelkész mondott hálaadó imát,<br />
azután a czirkveniczai plébános avatta fel a<br />
gyermekotthont. A vendégeket maga a főherczegnő<br />
kalauzolta körül a helyiségekben.<br />
Egyik képünkön maga a regényes fekvésű,<br />
menházzá átalakított ódon zárda-kastély van<br />
feltüntetve, a tengerre néző hatalmas tornyával,<br />
a másikon a főherczegi családot szállító «Előre»<br />
hajót látjuk a kikötés pillanatában, míg a harmadik<br />
képen a felavató egyházi ünnepély egyik<br />
mozzanata van bemutatva.<br />
A 16-OS HUSZÁROK SZÁZ ÉVES JUBILEUMA.<br />
1798—<strong>1898.</strong><br />
Az Üxküll-Gyllenband gróf lovassági tábornok<br />
nevét viselő 16-dik <strong>szám</strong>ú huszárezred<br />
június 8-án ünnepelte meg fennállásának századik<br />
évfordulóját Budapesten.<br />
<strong>25.</strong> SZÁM. <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> ÉVPOLY.<br />
"• aví-OLYAlI.<br />
Az ezredet I. Napóleon idejében alakították<br />
a mikor egész Európa megalázkodott a hatal'<br />
mas franczia seregek előtt. Ferencz király<br />
és császár seregeinek javarésze elhullott a véres<br />
harczokban és szükségessé vált, hogy új J<br />
szervezzék az ország hadierejét. Egy 1798 ápril<br />
25-én kiadott császári rendelet a könnyű német<br />
lovasezredek <strong>szám</strong>át tizenötre emelte fel, minek<br />
folytán ugyanazon év június 8-ikán a' bajorországi<br />
Engfurt melletti osztrák táborban megalakult<br />
a 13-ik <strong>szám</strong>ú dragonyos ezred. Hat<br />
hónapi fönnállása után Stockach mellett már<br />
kiállotta a tűzpróbát, hol, bár a francziák nagyobb<br />
<strong>szám</strong>mal voltak, a 13-as dragonyosok<br />
megkergették őket és <strong>szám</strong>os foglyot ejtettek<br />
közülök. Midőn nem sokára Sztáray gróf tábornok<br />
hadteste Wislochnál már-már a francziák<br />
hatalmába került volt, a legnagyobb veszély<br />
pillanatában megjelentek a harczmezőn a 13-as<br />
dragonyosok s ádáz tusa után visszaszorították<br />
az ellenséget a már elfoglalt erősségekről.<br />
1759-ben a felső Tisza vidékére vonult az ezred<br />
téli pihenőre. 1800-ban az ulmi ütközetben újra<br />
kitüntette magát az ezred, melyet 1802-ben a<br />
6-os <strong>szám</strong>ú chevaux-legers (népiesen: svalizsér)<br />
ezreddé alakítottak át s a Landshut melletti<br />
csatában oly vitézül küzdöttek, hogy utóbb<br />
maga Napóleon is elismeréssel nyilatkozott<br />
róluk.<br />
Az asperni csatában 1809 május 22-én szintén<br />
tevékeny részt vett az ezred, nem különben<br />
a lipcsei csata dicsőségében is része<br />
volt; nevezetesen mikor a koczka eldőlt, a<br />
chevaux-legers-ek három franczia ezredet üldöztek<br />
és száz foglyot ejtettek. A lipcsei csata után<br />
megdőlt Napóleon hatalma. A szövetséges seregek,<br />
köztük ez ezred is bevonult Parisba, majd<br />
a párisi béke után Gyöngyösön, később Pesten,<br />
utóbb Bécsben állomásozott. 1851 májusában<br />
10-ik <strong>szám</strong>ú ulánus ezreddé, 1873 augusztus<br />
8-án a 16-os <strong>szám</strong>ú huszárezreddé alakították<br />
s Debreczenbe helyezték át, tiz évvel utóbb<br />
pedig Csernovicz lett az állomáshelye. Clam-<br />
Gallas gróf ezredtulajdonosnak 1891-ben történt<br />
halála után Üxküll-Gyllenband gróf lovassági<br />
tábornok lett az új ezredtulajdonos. 1894<br />
óta Budapesten állomásozik az ezred s legénységét<br />
az Alföld legmagyarabb részéből sorozza.<br />
1896-ban boldogfalvai Bartl Károly ezredes<br />
vette át a vezetését, a ki tisztikara élén buzgólkodik<br />
a kiképzésben.<br />
Ez év június havának 8-án az ezred nem<br />
csupán fönnállásának századik, hanem huszárezreddé<br />
való átalakulásának huszonötödik évfordulóját<br />
is ünnepelte szigorú katonai formában.<br />
Béggel fél kilencz órakor az ezred teljes<br />
díszben, lóháton, a kaszárnya udvarán várta a<br />
vendégeket. Egymás után robogtak be a kocsik<br />
a főkapun és a «silbak» alig győzte a sok<br />
«kverausz!» kiáltást, annyi tábornok s törzstiszt<br />
érkezett díszben, érdemrendektől csillogó<br />
egyenruhákban.<br />
A budapesti helyőrség tisztikara majdnem<br />
teljes <strong>szám</strong>ban megjelent, azonkívül ott voltak<br />
a nyugdijasok és tartalékos tisztek is, a kik<br />
valaha az ezrednél szolgáltak. Jelen voltak a<br />
katonai méltóságok közül Paar gróf lovassági<br />
főfelügyelő, Lobkovitz herczeg hadtestparancs-<br />
Erdélyi fényképe után<br />
Boldogfalva! Bartl Károly ezredes, a 16-ik huszárezred parancsnoka<br />
ok báró Fehérváry Géza honvédelmi miniszter<br />
Klobucsár Vilmos, a honvédség lovassági<br />
főfelügyelője, Halasy Pál tábornok és még igen<br />
sok más. Azonkívül a polgári előkelőségek és<br />
szebbnél szebb hölgyek jelentek meg nagy<br />
<strong>szám</strong>mal, mintegy tanúsítani azt a jó viszonyt,<br />
mely a fővárosi polgárság és katonaság között<br />
fennáll. A hadtestparancsnok és a miniszter<br />
szemléje után a tábori lelkész intézett beszédet<br />
a huszárokhoz s ennek végeztével az udvar<br />
közepén felállított sátorban tábori misét<br />
tartott.<br />
Mise után Bartl Károly ezredes, ezredparancsnok<br />
mondott lelkesítő beszédet a legénységnek,<br />
melyben felsorolta az ezred régi, dicső fegyvertényeit<br />
s a jövőben is a király s a haza iránti<br />
törhetetlen hűségre buzdította őket. Ezzel véget<br />
ért a délelőtti ünnepély. Délben a legénység<br />
ünnepi lakomában részesült, délután pedig a<br />
lovassági gyakorló téren nagy <strong>szám</strong>ú közönség<br />
előtt érdekes versenyek folytak le. Összesen hét<br />
verseny volt, melyekben úgy a tisztek, mint az<br />
altisztek, önkéntesek és közhuszárok is részt<br />
vettek. Verseny után a tisztek a «Hungáriái)<br />
szállóban társas vacsorán vettek részt. Természetesen<br />
nem volt hiány sem pezsgőben, sem<br />
felköszöntésekben. Ez alatt a legénység a fellampiónozott<br />
kaszárnyaudvaron sörös hordók<br />
mellett iddogált és tánczolt víg sarkantyúpengéssel.<br />
MARGITAY DEZSŐ.<br />
1839—<strong>1898.</strong><br />
Irodalmunknak szeretetreméltó, eszményekért<br />
hevülő tevékeny munkása hunyt el e hó 7-ikén<br />
Margitay Dezsőben. Mindig elismerést érdemelnek<br />
azok, kik bármely téren leikök meggyőződésével<br />
s a nemes czél iránti tiszta öntudattal<br />
működnek, ha nagyobb alkotások nem<br />
fűződnek is nevükhöz. Sokat a közönség kevésbbé<br />
méltányol, a mig élnek és fáradnak, de<br />
a mikor nincsenek, feltűnik hiányok, s megszokott<br />
hangjok elnémulását észre kell vennünk.<br />
Margitay Dezső az elbeszélő szépirodalmat<br />
művelte évtizedek óta; s azok közé tartozott, kik<br />
távol maradtak az idegen áramlatoktól, s a<br />
külföldieskedéstől megóvták magokat. Magyaros<br />
volt gondolkozásában, s a magyar életet<br />
rajzolta műveiben, a falut, vagy a kisvárost.<br />
Népies irányú elbeszéléseihez csatlakozott<br />
néhány népszínmű, regény. Érzelmes és gyöngéd<br />
lélek tükrözik vissza ezekben, rokonszenvesen<br />
és sok irói jó tulajdonsággal. Mint<br />
ügyvéd jogtudományi kérdésekhez is hozzá<br />
szólt a szaklapokban. Egy nagyobb ilyen műve<br />
kéziratban maradt ((Igazságszolgáltatás a népképviseletben))<br />
czim alatt. Politikai röpiratot<br />
is irt «Néhány szó helyzetünkről)) cziműt.<br />
Margitay Dezső 1838 április 26-ikán született<br />
a szabolcsmegyei Új fehértón. Atyja Margitay<br />
hamuéi földbirtokos, ügyvéd és több vármegye<br />
táblabírája, széleskörű műveltséggel biró férfiú<br />
volt, kivel Kossuth, Kazinczy Gábor s a kor<br />
több jeles embere benső baráti viszonyban élt.<br />
At yJ át még gyermekkorában elvesztette, de a<br />
szülői ház emléke állandó nyomokat hagyott<br />
lelkében. Iskoláit Debreczenben és Sárospatakon<br />
végezvén, 1864-ben ügyvéd lett s előbb Sárosban,<br />
aztán Hajdumegyében, majd a fővárosban<br />
folytatta az ügyvédi gyakorlatot. Az ügyvédségen<br />
kívül a jogi irodalom terén is működött, s<br />
kivált a «Jogtudományi Közlöny•-ben több dolgozatajelent<br />
meg, a melyekkel Horvát Boldizsár<br />
akkori igazságügyminiszter figyelmét is magára<br />
Első szépirodalmi kísérletei a Császár Ferencz<br />
által szerkesztett .(Divatcsarnokában, a<br />
•Hölgyfutár))-ban, később a ((Fővárosi Lapok»oan<br />
jelentek meg a 60-as évek elején. Eleszelesei<br />
mintegy harmincz kötetet tennének<br />
«• de ezek nagyobbrészt a lapokban láttak<br />
'apvilagot s csak kevés jelent meg könyvben<br />
(187^ 8yŰjtve - Ke g én yei ezek: a «Kalandor*<br />
• V \* FoUáma dás utam, «Őszi verőfény*,<br />
efJ0lt telkek*, « Végzet*, «Róka koma*, *A<br />
MARGITAY DEZSŐ.<br />
hivatal*. A 70-es évek írói közt körülbelül első<br />
volt, ki a népies irányú elbeszéléseket újból<br />
művelni kezdte s «Kornádi Marczi», «Ne szeresd<br />
el az én szeretőmet)), stb. elbeszéléseivel<br />
meglehetősen kedveltté tette. Népszínművei, melyek<br />
a Népszínházban színre kerültek, ezek:<br />
((Cserebogár», «A jó Isten», «Asszony nem<br />
<strong>szám</strong>ít)), (tCzine mintye», «Ezres bankó». A két<br />
utóbbi díjat is nyert.<br />
Irodalmi munkásságáért a Petőfi-társaság<br />
tagjai közé választotta, melynek egyik legrégibb<br />
tagja volt.<br />
A halál rákos-keresztúri nyaralójában érte a<br />
derék embert, ki a magánéletben is átalános<br />
szeretetben részesült. Holttestét behozták a<br />
fővárosba, s író társai és barátai igaz részvéte<br />
közt temették el a kerepesi-úti temetőben. Érdemeiről<br />
a gyászszertartást végző Szász Károly<br />
püspök és Bartók Lajos, a Petőfi-társaság alelnöke<br />
mély megilletődéssel emlékeztek meg.<br />
A KYFFHAUSI NÉMET REGE EREDETE.<br />
Ismeretes a németeknek az a sokszor megénekelt<br />
regéje, hogy egyik híres uralkodójuk,<br />
rőtszakállú Frigyes, nem halt meg, hanem a<br />
kyffháusi hegyben rejtőzve él s onnan elő fog<br />
jönni, hogy ha nemzetét veszély fenyegeti s a<br />
németek <strong>szám</strong>ára új dicsőséget teremt. Ujabb<br />
kutatások azt mutatják, hogy ennek a regének<br />
valóságos történeti alapja van, bár nem rőtszakállú<br />
I. Frigyessel, hanem annak egyik utódával,<br />
az ugyancsak hohenstaufeni házból származó<br />
H. Frigyes német császárral kapcsolatban,<br />
ki szintén kiváló uralkodó volt s különösen<br />
az ekkor hatalmuk tetőpontján állott római<br />
pápákkal szemben sok dicsőséget szerzett hazájának.<br />
Alig hogy ugyanis H. Frigyes elhunyt (t 1250)<br />
Olaszországban, 56 éves korában, az utána következő<br />
szomorú korszakban a német nép között<br />
az a hir terjedt el, hogy a derék császár<br />
még él, csak elrejtőzött, de alkalmas időben<br />
kész visszatérni. Ezt a hitet több csaló felhasználta<br />
s mint álcsászár szerepelt. 1262-ben lépett<br />
fel az első s oly hitelre talált a köznépnél,<br />
hogy a fejedelmek kénytelenek voltak őt láb<br />
alól eltenni. 1282-ben Kölnben lépett fel egy<br />
másik, ki udvartartást is rendezett be s az egykorúak<br />
állítása szerint feltűnően hasonlított<br />
Frigyes császárhoz. Ez a kalandor, kiről később<br />
kitűnt, hogy Kőlap Thilónak vagy Holztuch<br />
Ditrichnek hivták s több éven át kamarása volt<br />
H. Frigyes császárnak, Habsburgi Budolftól is<br />
merészkedett azt követelni, hogy hódoljon meg<br />
neki, mire az új császár katonákat küldött ellene,<br />
elfogatta s Wetzlárban, miután a kínzások<br />
alatt csaló szándékát bevallotta, megégettette.<br />
Később is szerepelt még ily czimen egy pár<br />
trónkövetelő, a legnevezetesebb azonban csak<br />
háromszáz év múlva lépett fel és pedig épen<br />
a kyffháusi hegységben. A reformáczió által felizgatott<br />
kedélyek nagyon alkalmasak voltak arra,<br />
hogy sikert biztosítsanak <strong>szám</strong>ára. 1546-ban a<br />
hegység elhagyatott részében füstöt láttak fölemelkedni<br />
egyes pásztorok s oda menve, a régi<br />
vártemplom romjai között a tűz mellett egy<br />
igen öreg embert találtak csodálatos öltözetben,<br />
ki a csakhamar nagyobb <strong>szám</strong>mal jövő kíván<br />
csiak előtt kinyilatkoztatta, hogy ő H. Frigyes<br />
császár, ki most jött el, hogy Németországnak<br />
segítségére legyen. Méltóságos magatartása s<br />
nyugodt szavai nagy hatással voltak a parasztokra,<br />
kik ezután ellátták őt élelemmel és<br />
ajándékokkal s új hívőket szereztek <strong>szám</strong>ukra.<br />
Az öreg rejtélyes módon gyakran eltűnt s csak<br />
ritkán jelent meg hivői előtt, kik azért is nagyon<br />
ragaszkodtak hozzá. A kor szelleméből<br />
érthető, hogy még komoly emberek is hittek a<br />
császár újjászületésében vagy legalább valami<br />
ördögies dolgot sejdítettek alatta, sőt maga Luther<br />
sem mert egészen határozottan ellene nyilatkozni.<br />
Több fejedelem, kik V. Károly ellenfelei<br />
voltak, élesztgették a nép hitét, mig végre<br />
a schwarzburg-rudolfstadü gróf Günther elfogatta<br />
az öreget s ekkor kitűnt, hogy az álcsászár<br />
egy Leopold János nevű őrült szabó, ki maga<br />
is hitte világmegváltó szerepét s ezért börtönben<br />
kellett meghalnia, állítólag a patkányok és<br />
egerek elevenen ették meg. Elfogatása különben<br />
titokban történt, a hivő nép lázongott, de nem<br />
tudván biztos dolgot, a kyffháusi öreg újból<br />
való megjelenésére türelmesen várt s így vert<br />
gyökeret az említett rege.<br />
Még 1667-ben is jelent meg olyan krónika,<br />
mely erről a csodálatos öregről egéfc hivő lélekkel<br />
beszél, de a szegény szabónak nem akadt<br />
többé utánzója s a rege valódi regévé változott<br />
át, a költők és művészek kedvelt tárgyává, mely<br />
a legutóbbi időkben, midőn a hohenzollerni<br />
család annyira megerősítette a németek nemzeti<br />
egységét, mint a minő a hohenstaufeni ak<br />
kora óta soha sem volt, új tápot, s összehasonlításra<br />
alkalmas anyagot talált. Hogy azonban<br />
ily regék más nemzeteknél is vannak, az természetes.<br />
A zsidók várvavárt Messiása, a magyar<br />
Csaba királyfi nem állanak magános példák<br />
gyanánt a világtörténelemben.<br />
EGYVELEG.<br />
* A tüzérség és a vértezett hadi hajók közt<br />
évek óta folytatott küzdelem az ágyú győzelmével<br />
végződött. Ugyanis a Harvey-féle nickel-aczél 254<br />
milliméter vastag vértekbe a Holtzer és Sterling-<br />
Wheeter amerikai czég öntödéjében készült lövegek,<br />
— melyeknél erősebb ágyú-lövegeket ez ideig<br />
nem ismertek, — behatoltak ugyan, de a vértet<br />
nem fúrták át. Most azonban Johnson amerikai<br />
gépészmérnök egy új löveget készített, melynek<br />
hegyében valami zsiros anyag van, mely a löveggel<br />
együtt a vértbe jutván, az áthatolást lehetővé teszi.<br />
A megejtett kísérletek alkalmával Johnson lövegei<br />
a 254 milliméteres vérteket teljesen átlyukasztották.<br />
* A londoni pályaudvarokról jelenleg naponta<br />
2200 személyvonat megy ki.<br />
* Régi óra. A roueni székesegyház nagy toronyórája<br />
már 500 év óta rendesen üti nemcsak az<br />
egész, de a negyedórákat is, és e hosszú idő óta semmi<br />
nemű javítás nem volt rajta szükséges.<br />
* Női testőrsége van a sziámi királynak rendszeres<br />
katonai szervezet mellett; 400 leányból áll,<br />
kiket az ország legszebb és legerősebb női közül<br />
válogatnak ki.<br />
* A világ egyik legolcsóbb helye Japán, hol<br />
egy három tagból álló család 300 forintból évenként<br />
nagyon jól megélhet. Ez összegben a mindennapi<br />
meleg fürdő költségei is benne foglaltatnak. A<br />
Khina és Japán közt kiütött háború előtt az élet<br />
Japánban még sokkal olcsóbb volt.<br />
* Az Alpesek áldozatainak <strong>szám</strong>a a múlt évben<br />
33 volt, azok közt csak egy vezető, a legtöbb pedig<br />
olyan turista, ki vezető nélkül indult fel a hegyekre.<br />
Nyolczat a lavinák, kettőt lezuhanó kövek öltek<br />
meg, a többi maga zuhant le, három kivételével,<br />
kik eltévedve éhen vesztek. Az elpusztultak közül<br />
12 svájczi, 8 osztrák, 6 német, 3 franczia és 1 angol<br />
volt.<br />
* Vulkán, mint tűzhely. A Mount Rainer nevű<br />
tűzokádó hegy csúcsán egyszer a zivataros idő négy<br />
nap és három éjjelen át visszatartott négy turistát.<br />
Ezek a vulkán forró gőzét használták fel arra, hogy<br />
a magukkal hozott nyers élelmiszereket megfőzzék<br />
s ugyanezen idő alatt a kegyetlen szél ellen a vulkán<br />
melege nyújtott nekik enyhülést.<br />
* Az orosz czár pompás yachtja, a «Sarkcsillaga<br />
többe került 10 millió forintnál s ezenkívül még a<br />
• Standart* is csaknem félannyi költséggel készült,<br />
maga az ebédlő terem fölszerelése 200.000 forintot<br />
vett igénybe. A fedélzet színes márványból van,<br />
középen igen szép márvány szökőkút. Az egyes szobákat<br />
drága ékszerek diszítik. A hajón 400 ember<br />
tesz szolgálatot. A • Standart*-ra a czári család 11<br />
tagja <strong>szám</strong>ára vannak külön kényelmes lakosztályok.
428 VASÁENAPI UJSÁG, ->.-,. SZÁM. <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> ÍVFOL* AM.<br />
TÁBORI MISE.<br />
AZ EZRED ARCZELBEN FÖLÁLLÍTVA.<br />
AZ EZRED OSZTÁLYOKBAN FÖLÁLLÍTVA.<br />
A 16-IK HUSZÁREZRED SZÁZÉVES JUBIlEUMI ÜNNEPÉRŐL. Erdélyi fényképei.<br />
i\ stk*. 1898- *5:JÍVFOLTAM._ VASÁENAPI UJSÁG. 429<br />
Erdélyi fényképe.<br />
FENYVESY FERENCZ, VESZPRÉMMEGYE FŐISPÁNJA.<br />
VESZPRÉMMEGYE ÚJ FŐISPÁNJA.<br />
Széles körökben keltett érdeklődóst Fenyvessy<br />
{.'(•rencznek Veszprémmegye főispánjává történt<br />
kioeveztetése, a ki mint országos képviselő,<br />
iró és hirlapszerkesztő, már évek sora óta<br />
kiváló tevékenységet fejtett ki. Különös örömmel<br />
fogadták e kinevezést Veszprémmegyében,<br />
rm'Iynek Fenyvessy Ferencz eddig is egyik<br />
vezéi-férfia volt.<br />
Az új főispán 1855-ben született Egerben, a<br />
hol középiskolai tanulmányait is végezte; a<br />
jog°t a bécsi és budapesti egyetemen hallgatta<br />
8 ez utóbbi helyen élénk részt vett annak idején<br />
az "Egyetemi kör» megalapításában is.<br />
Egyetemi tanulmányai befejeztével a jog- és<br />
államtudományból tudori rangot, majd ügyvédi<br />
diplomát nyert. Veszprémmegyébe, Pápára,<br />
mint a gróf Esterházy-fiúk jogi tanítója került<br />
8 » jeles képzettségű fiatal jogász előtt csakhamar<br />
megnyílt a közélet porondja. Élénk<br />
részt vett a megye politikai és társadalmi<br />
mozgalmaiban s többek közt a «Pápai Lapok*<br />
-at is szerkesztette. Tagja lett a törvényhatósági<br />
bizottságnak, közigazgatási bizottságnak,<br />
elnöke a Balaton-egyletnek, stb. De<br />
szereplése nem szorítkozott csak megyéjére.<br />
Választmányi tagja lett az országos képzőművészeti<br />
társulatnak, a műbarátok körének,<br />
az Otthon irói és művészi körnek, elnöke a<br />
Nemzeti Színház nyugdíjintézetének, a zeneművészek<br />
Liszt Ferenczről nevezett társaságának,<br />
az országos zenetanárok egyletének, stb. Képviselővé<br />
1881 -ben választották meg először az ugodi<br />
kerületben, melyet 15 éven át képviselt, mig<br />
* legutóbbi választás alkalmával Pápa városa<br />
küWötte fel a képviselőházba. Két éven át a<br />
Ház jegyzői tisztét ig viseltej később sok ideig<br />
a közoktatásügyi bizottság előadója s a dele-<br />
Ráczió tagja volt. Nevével mindenfelé találkoztuk,<br />
a nol közügyekben tettel, szóval és<br />
•rássm cselekedni kellett. Az emlékezetes veszprémi<br />
nagy tűzvész idején kiváló része volt<br />
annak ^ orsj;ag08 mozgalomnak megindításáan<br />
e8 vezetésében, mely a szerencsétlen várost<br />
romjából újra építeni segítette. Az irodalom-<br />
*>aM8 művészetnek is buzgó munkása és pártogoja<br />
volt Fenyvessy; ő alapította meg Pápán<br />
'^gzó ,Jók ai kör»-t, melynek ma is elnöke.<br />
'^ózeletünk köréből, cziraű társadalmi és<br />
f>o» *kai kérdéseket tárgyaló könyvet irt, azon<br />
felül irt röpiratokat «Felső oktatásunk reformjáról,<br />
és könyvet «A görög nyelv tanításának<br />
kérdéséről.. Különböző helyen tartott emlékbeszédei<br />
és felolvasásai külön kiadásban is<br />
megjelentek. A «Magyar Újság, czimű politikai<br />
napilapnak is ő volt a megalapítója, melyet<br />
hat évig szerkesztett.<br />
Az új főispán ünnepélyes beigtatása folyó hó<br />
12 és 13-án ment végbe Veszprémben, hová ez<br />
alkalomra különvonaton utaztak Pápáról. A vármegyének<br />
a vasúti vonalba eső falvaiban mindepütt<br />
nagy ünnepséggel, zeneszóval, mozsárlövésekkel<br />
s virággal üdvözölték. Legjobban kitettek<br />
magukért a régi királyi vadászok utódai,<br />
a S\zentgáliak. Festői látvány volt az ős Bakony<br />
üde zöld lombkeretében a fellobogózott, felvirágozott<br />
kis állomás, ahol ünneplő ruhájában<br />
a falu apraja, nagyja megjelent. Érdekes volt<br />
a svábok lakta Berenden az iskolásfiuk kivonulása,<br />
a kik szívből énekelték tanítójuk vezetése<br />
alatt a himnuszt és a szózatot. A különben<br />
csöndes Veszprémben is megelevenült az élet a<br />
vonat megérkezésekor. A pályaudvarból, a hol<br />
Kovács Imre polgármester üdvözölte Fenyvessyt,<br />
hosszú kocsisorban, a közönség sorfala és harsány<br />
éljenzése közt vonult a menet az új megyeház<br />
elé. Itt Kolozsváry alispán tartott üdvözlő<br />
beszédet. Ezután a főispán a várba hajtatott,<br />
a hol a püspöki palotába szállott; ott<br />
fogadta a küldöttségeket is, <strong>szám</strong>szerint ötvenet.<br />
Előbb a különböző hitfelekezetü papság tisztelgett<br />
nála, majd a szomszédos törvényhatóságok<br />
küldöttségei, utánuk a veszprémi helyőrség<br />
tisztikara Brenner Jaroszláv ezredes vezetése<br />
alatt, aztán a Budapesti Újságírók Egyesülete,<br />
az Otthon és a Vidéki Hirlapirók Szövetsége<br />
együttesen, s nevükben Vészi József beszélt,<br />
stb. A megyeház dísztermében másnap<br />
délelőtt tartott közgyűlésen, melyet a várbeli<br />
székesegyházban, «Veni Sancte. előzött meg,<br />
mondta el Fenyvessy a megye minden rétegét<br />
képviselő nagy <strong>szám</strong>ú közönség előtt székfoglaló<br />
beszédjét. Nem hozott — monda — történelmi<br />
nevet új méltóságába, de a munka czimer-levelét<br />
akarja megszerezni s a történelmi fény helyett<br />
a munka fényével óhajtja megaranyozni a<br />
főispáni széket. Erély, becsület s igazság hármas<br />
jelszavát irja zászlajára, mely körűi bizonyára<br />
szeretettel, bizalommal csoportosul a megye<br />
tisztikara és közönsége. L. G.<br />
A NÉPRAJZI MÚZEUM.<br />
A Nemzeti Múzeumnak eddig külön néprajzi<br />
osztálya nem volt, holott külföldön önálló nagy<br />
múzeumokat rendeztek be, melyekben hatalmas<br />
vizsgálódási anyag tárul föl a különböző<br />
AZ ÚJ VÁRMEGYEHÁZ VESZPRÉMBEN.<br />
világrészek népeiről, azok iparáról, műveltségi<br />
fokáról és sajátosságairól. A mi eddig a Múzeumban<br />
ilyesmi összegyűlt, azt a legutóbbi időig a<br />
folyosón helyezték el; mikor pedig 1871 -ben<br />
Xántus János Ázsiából nagy gyűjteményt hozott,<br />
annak csak egy részét tudták kiállítani. A gyűjtemény<br />
egyre szaporodott, hely azonban nem<br />
volt. Különösen nagy bőséget hozott az utolsó<br />
néhány év, mikor egyes tudományos kutatók<br />
messze világrészekben gyűjtőitek ; így Fenichel<br />
Sámuel Uj -Guineában (a hol meg is halt), gróf<br />
Teleki Samu utazó, jelenleg pedig Biró Lajos<br />
gyűjt a Csendes oczeán szigetvilágán. Gr. Zichy<br />
Jenő is a múzeumnak ajándékozta kaukázusi<br />
becses gyűjteményi'!. Hermán Ottó néprajzi<br />
gyűjtése, az fcsfoglalkozás, pásztori élet, egyik<br />
legnevezetesb része a múzeumnak. Az lK'.Nl-iki<br />
ezredévi kiállítás maga egy egész múzeumra<br />
valót szolgáltatott, mert a tömérdek néprajzi<br />
tárgy, a kiállítási falu egész berendezése,<br />
mind a néprajzi múzeumé lett. A nagy<br />
gyűjteménynek tehát helyet kellett szerezni.<br />
E czélra a kormány kibérelte a Csillag-utcza<br />
15. Bzám alatt levő ház nagy részét s abban '.$2<br />
szobában rendezték el a gyűjteményeket. Ez<br />
tehát a Nemzeti Múzeum külön osztálya.<br />
E hó 16-ikán délelőtt nyilt meg a néprajzi<br />
múzeum, Wlassics közoktatásügyi miniszter<br />
jelenlétében.<br />
A rendezés munkáját 1893-ban kezdték meg és<br />
tart még most is. Szála;/ Imre miniszteri tanácsos,<br />
a nemzeti múzeum igazgatójának vezetése alatt két<br />
szakember, Seemayer Willibald és Iiátky Zsigmond<br />
állította össze nagy gonddal az egyes csoportokat,<br />
mívelödési körök szerint. Kezdve a kőkorszak primitív<br />
népfajától a modern ezivilizáczióig, majdnem<br />
minden korszak képviselve van itt. Nemcsak a<br />
különböző népfajok és korszakok hadviselési eszközei,<br />
de minden a népek jellemzéséhez tartozó tárgyak,<br />
ruházatok, játékok, bálványok és hangszerek<br />
kibontakoznak előttünk.<br />
Sorrendben először látjuk a maláj-pápua művelődési<br />
körbe tartozó új-guineai gyűjteményt. A tárgyak<br />
nagy részét Fenichel Sámuel, kolozsvári származású<br />
kutató gyűjtötte. Kivüle Biró Lajos gyarapította.<br />
A tárgyak csekély része licitamin singaporei<br />
olasz gyűjtőtől származik. Ezek a tárgyak<br />
mind azt mutatják, hogy l T j-Guinea még most is<br />
kőkorszakban él. A fémek teljesen hiányzanak. A<br />
fegyverek, háztartási eszközök, ruházat, bálványok,<br />
álarezok az értelmi fejlődés legkezdetlegesebb fokáról<br />
tanúskodnak.<br />
A maláji művelődési kör tárgyai négy szobát<br />
foglalnak el. Borneo, Szumatraés a Filippini-szigetek<br />
néprajzi tárgyai ezek, s nagy részét gróf Teleki<br />
Samu hozta Borneo szigetéről. Itt már a magasabb<br />
értelmi fokról tanúskodnak a tárgyak.<br />
Erdélyi fényképe után.
430<br />
KIJÖVET A SZÉKESEGYHÁZBÓL<br />
Az indo-khinai művelődési kör magában foglalja<br />
Japán, Khina, Kelet-India és Sziám etbnografiai<br />
tárgyait. Nagyrészük japáni és khinai műipari tárgy,<br />
irodalmi termékek, rajzok, pálmalevelekre irott<br />
szanszkrit Írások, sziámi szent könyvek, munkaeszközök,<br />
háztartási czikkek, pipere- és kultusztárgyak.<br />
Különösen érdekesek a sziámi bronzbálványok.<br />
Az amerikai gyűjteményben érdekesek Patagon<br />
és a Tűzföld néprajzi tárgyai, prémek, egyéb ruházati<br />
czikkek, fegyverek és az indiánok ipartárgyai.<br />
Afrikai négerek két szobában elhelyezett tárgyai<br />
nagy része szintén gróf Teleki Samu gyűjtése, a ki<br />
azokat Massai országból hozta. Itt van Zimmermann<br />
és Menyhárt jezsuita atyák Zambezi-vidéki<br />
gyűjteménye is, melyet a kormány az ezredévi<br />
kiállítás alkalmával rendezett misszió-kiállításból<br />
vett meg 22,000 forintért.<br />
Az arab műveló'dési kör a Szomali félsziget, Zanzibar,<br />
Marokkó, Tunisz, Tripolisz, Algir, Jeruzsálem,<br />
Turkesztán és Perzsia néprajzi tárgyait öleli<br />
fel. Ehhez a gyűjteményhez csatlakozik gróf Zichy<br />
Jenó'nek két szobát megtöltő kaukázusi gyűjteménye,<br />
mely az ezredévi kiállításon is látható volt.<br />
A finn-ugor népek néprajzi gyűjteménye, melyet<br />
Reguly, Pápay Károly és Vikár Béla gyűjtöttek,<br />
magában foglalja a velünk nyelvileg rokon népeknek<br />
összes ethnografiáját.<br />
A magyar néprajzi gyűjtemény, mely az egész<br />
néprajzi osztálynak legnagyobb része, tizenegy szobát<br />
foglal el és dunáninneni, dunántúli, tiszamelléki,<br />
erdélyi és nemzetiségi csapatokba van beosztva.<br />
Magában foglalja az összes népviseleteket, háztartási,<br />
gazdasági és munkaeszközöket, hímzéseket,<br />
kerámiai tárgyakat. Három szobában van elhelyezve<br />
az ezredévi kiállításban volt ősfoglalkozási gyűjtemény<br />
: a pásztorélet és a halászat eszközei.<br />
A megnyitásra e hó 16-ikán reggel 9 órakor már<br />
összegyülekeztek a néprajzi múzeum helyiségében<br />
a miniszter fogadására: Zsilinszky államtitkár,<br />
Szalay Imre a Nemzeti Múzeum igazgatója, gróf<br />
Teleki Sándor, Hermán Ottó, fíadkics Jenő, az<br />
iparművészeti múzeum igazgatója, a Nemzeti Múzeum<br />
osztályának őrei, a néprajzi társaság képviseletében<br />
pedig Munkácsi Bernát alelnök, Ví A-ár Béla,<br />
Hermán Antal, Katona Lajos és mások. Élénk<br />
éljenzés fogadta Wlassics közoktatási minisztert, a<br />
kit Szalay Imre miniszteri tanácsos beszéddel<br />
üdvözölt. Megköszönte a miniszternek, hogy a néprajzi<br />
gyűjteménynek olyan otthont adott, a melyben<br />
az, ha nem is muzeumszerűleg, de mégis ugy van<br />
elhelyezve, hogy a szakemberek és érdeklődők mindenkor<br />
megtekinthetik. Ez a mostani gyűjtemény<br />
alapja a továbbfejlődésnek és mostani hajléka csak<br />
ideiglenes, de remélhető, hogy a Nemzeti Múzeum<br />
építkezéseinek kérdésével állandó és méltó hajlékot<br />
kap. Röviden elmondta a múzeum beosztását és<br />
megnevezte elismeréssel azokat, kik tárgyait gyűjtötték,<br />
elrendezték. Wlassics miniszter válaszában<br />
először is ezeknek mondott köszönetet. Tudja ő is,<br />
úgymond, hogy ez új osztályt mihamarabb megfelelő<br />
új épületben kell elhelyezni. De mint általában<br />
minden kulturális intézménynél, ugy ezzel<br />
szemben is az a politikája, hogy igénybe keil venni<br />
a jovo nemzedékek áldozatkészségét. Ezeknek az<br />
intézményeknek ugy is főleg a jövő nemzedék látja<br />
hasznát. A néprajzi tudomány meglehetősen új, de<br />
azért már is lépést tartunk a nvugati nagy nem-<br />
VASÁKNAPT ÚJSAG.<br />
zetekkel, mert szerencsére kiváló etnográfusaink<br />
vannak. Nagy fontosságot tulajdonít a múzeumnak,<br />
mely hű tükre minden nemzet anyagi és szellemi<br />
előrehaladásának. A beszédet zajosan megéljenezték.<br />
A miniszter a társasággal együtt mintegy két<br />
óra hosszat időzött a múzeum termeiben.<br />
A HADI ÁRBOCZ.<br />
Az újabb hadihajókon hiába keressük a régibb<br />
hajók égbenyúló árboczait, vitorláikkal s bonyolult<br />
kötélzetükkel; feltűntek azonban helyettük<br />
a jóval alacsonyabb, de a réginél vastagabb,<br />
sajátságos alakú ú. n. hadi árboezok, melyek<br />
vitorlákkal nem birnak s így a hajó tovamozdítása<br />
többé már nem a szelekre, hanem egyedül<br />
a gőz erejére van bízva.<br />
A hadi árbocz szerepe abban áll, hogy az,<br />
míg egyrészt a jelző zászlók fölvonására szolgál<br />
alapul, másrészt tényleges részt vesz a hajó<br />
védelmezésében és pedig ez utóbbi szereplése<br />
némelykor életkérdéses lehet a hajóra nézve.<br />
Szerkezetét illetőleg, a hadi árbocz nem egyéb,<br />
mint egy fölfelé keskenyedő, tág vascső, mely<br />
bizonyos magasságban egy vagy két árboczkosárral<br />
van fölszerelve. Az árboczkosarak<br />
2—3 kiskaliberű gyorstüzelő vagy önműködő<br />
ágyúval vannak fölfegyverezve s terjedelmük<br />
akkora, hogy az alsó kosárban 4—5 ember, a<br />
felsőben két ember elfér s az ágyukat igazíthatja.<br />
A matrózok az árbocz belsejében alkalmazott<br />
létrán másznak fel a kosarakba s emelőgéppel<br />
ugyanitt szállítják fel a töltéseket.<br />
Ütközet alatt a hadihajón nincs veszedelmesebb<br />
hely, mint fenn a hadiárboezon levő kosarakban,<br />
hol a matrózok, kiket kötelességük oda<br />
szólít, az egész ütközet alatt az ellenség tüzének<br />
biztos czélpontul szolgálnak s védve alig<br />
vannak, mert az a vékony vaspánczél, mely<br />
őket körűiveszi, csak a puskagolyókat képes<br />
visszatartani, míg a nagyobbak ellen semmi<br />
védelmet nem nyújt, sőt az ütődés által csak<br />
azok elrobbanását okozza. Ha nagyobbfajta<br />
ágyúgolyó éri az árboezot, robbanásával azt<br />
egészen ledöntheti s elképzelhetjük, mi lesz<br />
azok sorsa, kik az árboczczal együtt lezuhannak.<br />
Különösen borzasztóvá az teszi a hadiárboezon<br />
levők helyzetét, hogy a míg a harezoló<br />
hajók egymástól távol vannak, nekik az ellenség<br />
tüzének közepette mozdulatlanul kell várniok<br />
a pillanatot, mely őket is ütközetre szólítja.<br />
Ez a pillanat akkor érkezik el, ha a hajók<br />
már egészen egymás közelébe jutottak s egymást<br />
kerülgetik, hogy vasorrával melyik döfje<br />
<strong>25.</strong> SZAM. <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> IH-FOLY. VM.<br />
a másikat oldalba halálosan. Ekkor megszólal<br />
nak a hadiárboezok apró ágyúi is s az ellenséges<br />
födélzetén levő alakokat s főként az ágyu".<br />
ablakokat veszik czélba, hogy a mögöttük levő<br />
tüzéreket lelődözhessék. A legdöntőbb szeren<br />
azonban akkor jut a hadiárboeznak osztályrészül,<br />
mikor az apró torpedónaszádok támadása<br />
ellen kell védekezni. Ezek közeledtét az<br />
ott levők a magasból messziről észrevehetik<br />
a közelgő veszélyre figyelmeztetik az alant levőket.<br />
A nagyobb ágyukkal a gyorsan úszó torpedónaszádokat<br />
nagyon nehéz eltalálni s mivel<br />
az ilyen ágyúk hajlási szöge csekély, bizonyos<br />
távolságon belül már lehetetlen is őket czélbavenni.<br />
Ekkor kezdenek rájuk a födélzet kisebb<br />
ágyúival lövöldözni s végre az árboczkosarak<br />
gyors tüzű ágyúi is, golyózáport zúdítanak az<br />
ellenségre. De mily feladat az, a szabálytalan<br />
inga gyanánt folyton ide-oda mozgó árboezkosárból<br />
czélba venni a gyorsan közeledő kis<br />
torpedónaszádot? Jobb begyakorlás, kitartóbb<br />
erő s nagyobb lélek-éberség a hadihajón sehol<br />
sem szükséges, mint a hadiárbocz tüzéreinél,<br />
hogy az ilyen válságos pillanatokban sikerrel<br />
küzdhessenek. Ekkor azonban ők lesznek a hajó<br />
megmentői, a kik vészteljes helyzetüknél fogva,<br />
különben is már az ütközet kezdetétől fogva<br />
méltán a hajó legelső hősei gyanánt tekinthetők.<br />
PÁRISI DIVATTUDÓSÍTÁS.<br />
Az idei nyári ruhák kelméi minden tekintetben<br />
az ipar folytonos haladására vallanak. Eemek battisteok,<br />
crépe de chine, foulard és musselinok<br />
százféle színárnyalatban, beszőtt hímzéssel, vagy<br />
hosszú csíkokkal, virág mintákkal, eszményi vékony,<br />
de azért elég szilárd szövéssel és a mi főbb, mérsékelt<br />
áron, mely utóbbi körülmény kizárólag azon<br />
elkeseredett versenyhareznak tulajdonítható, melyet<br />
Anglia-, Franczia- és Németország, nemkülönben<br />
— különösen selymek dolgában — Japán és Khina<br />
egymással vívnak. Különösen szépek az úgynevezett<br />
• Foulard rosier» (rózsa Foulard) könnyű selyemkelmék,<br />
melyekbe a rózsa mindenféle fajtái természetes<br />
színekkel vannak beszőve. Magát a kelmét<br />
«Grenadine» név alatt árulják, habár ennek legszebb<br />
mintái Japánból kerülnek Parisba és Londonba. A<br />
mi az utczai, estélyi, színházba, vagy kocsiba való<br />
öltözetek szabását illeti, a nyári divat alig tért el a<br />
tavaszitól. Kívánatos lenne, ha a most divatos rendkívül<br />
szűk ujjak némi változáson mennének keresztül.<br />
Erre ugyan most még nem sok a kilátás,<br />
mert a nyári divat még a tavaszinál is szűkebbé<br />
tette az ujjakat. Könnyű nyári ruháknál azonban<br />
majdnem elkerülhetetlen fönt a vállon egy kis<br />
dudor (puff), a mely igen előnyös a termetre is.<br />
FOGADTATÁS A PÜSPÖKI PALOTA ELŐTT.<br />
A VESZPRÉMI FŐISPÁN BEIKTATÁSÁRÓL.<br />
jS. SZÁM- <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> lívFQLTAtf. JvASAENAPI ÚJSAŐ. 431<br />
Hogy kalap, keztyűk és napernyők a ruha főszinével<br />
teljes összhangzásban^ legyenek, ezt a divat<br />
szigorúan megköveteli. Legújabbak a puha, nyulékony,<br />
színes glacé-bőrből készült napernyők, melyek<br />
a napsugarak hőségének jobban ellentállnak.<br />
Fekete selyem napernyőt mai napság Parisban<br />
senki sem visel, mivel rájöttek, hogy a meleget<br />
magába veszi. A fekete szín már csak az «en tous<br />
cas»-ban járja. A szalmakalapok túlnyomó része a<br />
régi-, de azért mindig chices Canotier formát tartotta'<br />
meg, bár a kissé túlnagy virág-, csipke- és<br />
tollcsokrokkal díszített kalapok — különösen fiatal<br />
hölgyeknél — nagy kelendőségnek örvendenek.<br />
Ezúttal két Worth-nál készült toilettet mutatok<br />
be. Az egyik kék gazire fehér pettyekkel, hasonló<br />
gazire díszítéssel. A rövid zubbony-szabású derekat,<br />
övet és nyakkendőt ombré sárga selyemszalagok,<br />
csipkék és ruchek képezik. A kéz csuklójáig érő hoszszú<br />
szűk ujjak díszítése nagyon egyszerű. Szalmakalapban<br />
legelegánsabb élihez a sárga szinű, gazireés<br />
virágcsokrokkal díszítve.<br />
A másik ruha világos zöld Silencieuse selyem<br />
szoknyájának remek szabása meglepő, mert redői a<br />
kelme kiváló finomságát még inkább kiemelik. A<br />
díszítést hímezett szalagok és Tulle écru csokrok<br />
képezik. Mindez nagyon egyszerű, de azért előkelő<br />
ízlésre vall. A selyem mellényt gyémánt gombokkal<br />
megrakott zöld, kék bársonyszalagok díszítik. Természetesen<br />
valódi gyémántgombokra nem mindenkinek<br />
telik s így legtöbbnyire csak hamis gyémántból<br />
készülnek ezek a mellénygombok. E helyeit a<br />
még talán divatosabb és elegánsabb ezüstgombocskák<br />
is ajánlhatók. Hozzá széles karimájú és tüllel<br />
bevont madárszárnyakkal díszített szalmakalap igen<br />
jól áll.<br />
Fölemlíthetem még, hogy rendes utczai ruhának<br />
a nyárra kis koczkás, angol szabású vászonruhák<br />
igen divatosak.<br />
Czipőkben a legelegánsabb, de legköltségesebb<br />
is a ruháéval azonos szinű czipő. A ki azonban erre<br />
költeni nem akar, csináltasson barna czipőt, melyet<br />
hasonló szinű harisnyával szintén igen hordanak.<br />
Végül fürdőhelyeken viselik a rikító vörös derekat,<br />
fehér jabotval, más szinű szoknyához. Persze az<br />
ilyen feltűnő szin városi használatra nem elegáns,<br />
de a fürdői élet szabadságai közé tartozik ennek a<br />
viselése is. Alice.<br />
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.<br />
Tűnő évek. Versek. Irta Havas István. A szerző<br />
álmodozó költői lélek, tele epedéssel, szelíd búsongással.<br />
Megihleti a természet szépsége, az erdő<br />
csöndje, a szántóvető feje fölött lebegő pacsirta,<br />
zsellérházuk hű lakója, az öreg gólya. Szülőfaluja<br />
képével együtt özvegy édes anyja képe is<br />
föl-fölmerül ; de szivét mégis leginkább az ifjú<br />
ábránd, a szerelem tölti be, s érzései csinos<br />
dalokban zendülnek meg. Hazafias versei szintén<br />
nemes, emelkedett lélekről tanúskodnak. Versei |<br />
könnyen s többnyire dallamosan folynak; de<br />
igazi költői szépségeket inkább csak egyes versszakok<br />
mutatnak. A szerzőnek nincs elég költői<br />
ereje, s ha jól indul is, hamar meglankad, s a<br />
szép sorokat bágyadt, színtelen helyek követik.<br />
De a nyolez íves kis kötetet így is élvezettel olvashatjuk<br />
át. A kötet ára 1 forint; kapható a<br />
szerzőnél (Budapest, VH., Dohány-utcza 84. <strong>szám</strong>.)<br />
Mutatványul a következő költemény szolgáljon :<br />
Tulipántos öreg láda ...<br />
Tulipántos öreg láda<br />
Eégesrég áll a szobánkba',<br />
Kégesrégen pingálhatták<br />
Sok virágát, tulipántját.<br />
— Tulipántos öreg láda,<br />
Öregszel már, mindhiába,<br />
Még azok a szép virágok,<br />
Azok is hogy* kopnak, látod !<br />
Van szobánkban bútor elég,<br />
Mind csupa új, mind csupa szép,<br />
Soknak talán becses drága, .. .<br />
Nekem legszebb ez a láda.<br />
A melyen én tanulgattam,<br />
Sok, szép mesét olvasgattam.<br />
Édes anyám, Isten áldja,<br />
Itt tanított imádságra !<br />
Azóta az idő haladt,<br />
JJe a szivem csak jó maradt;<br />
Járok messze idegenbe<br />
S az a láda jut eszembe.<br />
Látom ülni anyám rajta,<br />
Imakönyvét lapozgatja,<br />
íjuai benne kicsiny képet,<br />
hajfürtöket, száz emléket.<br />
Megcsókolja .. . imádkozik,<br />
A fiáról gondolkozik.<br />
Véget ér az imádsága . . .<br />
Teszi könyvét a ládába.<br />
Édes anyám faládája<br />
Régesrég áll a szobánkba',<br />
Bégesrégen pingálhatták<br />
Száz virágát, tuíipántját I<br />
• Kazinczy Ferencz Levelezéséi-bői, melyet a<br />
magyar tud. akadémia irodalomtörténeti bizottságának<br />
megbízásából dr. Váczy János tesz közé,<br />
közelebb már a VHI-ik kötet jelent meg s az 1810.<br />
július 1-től 1811. június 30-ig terjedő nevezetes<br />
esztendőről összesen 242 levelet foglal magában,<br />
melynek épen a fele magától Kazinczytól való.<br />
A 692 lapnyi vaskos kötet az előbbiek mintájára<br />
van szerkesztve, gondos jegyzetekkel, betűrendes<br />
név- és tárgymutatóval ellátva, melyekhez a kötet<br />
elején még egy 24 lapnyi tájékoztató bevezetés is<br />
járul. Különösen kiemeli a közétevő e bevezetésben<br />
Cserey Miklóst, Erdély akkori politikai életének e<br />
kiváló szereplőjét, ki a Kazinczyval levelezésben állott<br />
férfiak közt itt tűnik föl először. A széphalmi mesternek<br />
a legszebb levelei közé tartoznak azok, a<br />
melyeket e barátjához irt, s melyekben oly szépen<br />
jellemzi magát, mint eszményi hazafit s az általános<br />
művelődés úttörőjét. Fölötte érdekesek Kazinczynak<br />
ez időben irt levelei egyebek közt azért is, mivel e<br />
jellemvonásait illetőleg sok becses adatot találunk<br />
bennök s verses és prózai műveit is ezek szempontjából<br />
magyarázgatja. A nagy kötetnek, mely az<br />
akadémia kiadásában jelent meg, ára fűzve 5 frt.<br />
Az összesen már 2032 levélre terjedő nagy gyűjteményt<br />
melegen ajánljuk a művelt magyar közönség<br />
figyelmébe s pártolásába.<br />
Magyar Tájszótár. A magyar tud. Akadémia<br />
megbízásából szerkesztette Szinnyei József egyetemi<br />
tanár s a magyar tud. Akadémia.x. tagja.<br />
E nagy fontosságú kiadványból közelebb a H. kötet<br />
NYÁRI ÖLTÖZÉKEK.<br />
3. füzete jelent meg a szokásos 10 ívnyi tartalommal,<br />
mely a rőt és szalad közé eső népnyelvi szókat<br />
foglalja magában. A lehető teljességre törekvő szógyűjtemény<br />
egész kincshalmaza a nép nyelvének<br />
és sok olyan gyöngyöt hoz napvilágra, a melyek<br />
eddig ismeretlenül lappangottak. A már vége felé<br />
közelgő vállalat füzetei évnegyedenként jelennek<br />
meg. Egy-egy füzet ára 1 frt.<br />
Pulszky Ferencz irodalmi hagyatéka. A múlt<br />
héten vette át a Nemzeti Múzeum igazgatósága<br />
néhai Pulszky Ferencz özvegyétől elhunyt férje<br />
irodalmi hagyatékát, levelezéseit, melyekért a kormány<br />
az özvegy nyugdiját 1200 frtról 2000 frtra<br />
emelte föl.<br />
Pulszky hagyatéka három csoportra oszlik. Az<br />
első csoportba tartoznak: naplók, útijegyzetek,<br />
tudományos és művészi becsű értekezések, külföldi<br />
gyűjteményekről; azonkívül első nejének, a nagy<br />
műveltségű Walther Teréznek levelei, melyeket<br />
amerikai útja alatt irt hozzá. Mindez 17 vaskos<br />
kötetbe van egybefoglalva. A második csoport többnyire<br />
családi jellegű leveleket tartalmaz, azonban<br />
ezek közt vannak első nejének közérdekű levelei is,<br />
<strong>szám</strong>szerint 390. Legérdekesebb a harmadik csoport,<br />
mely 3123 darab különböző politikai és irodalmi vonatkozású<br />
levélből áll, azonkívül <strong>szám</strong>talan történeti<br />
jelentőségű okmány a szabadságharcz utáni időkből<br />
1867-ig és nyomtatványok. Ezek a magyar emigráczióra<br />
vonatkozó nagy becsű adalékok. A hagyatékhoz<br />
tartoznak még Pulszkynak a lapokban megjelent<br />
czikkei. Pulszky összeköttetésben volt kora<br />
összes nagy férfiaival; legélénkebb volt Pulszky<br />
levelezése Cavourral, Garibaldival, továbbá Mazzinivel,<br />
a nagy forradalmárral; a korabeli tudósok közt<br />
pedig Lyell és Overbeckkel.<br />
Magyar szerző darabja párisi színházban. A<br />
párisi Gymnase-szinházban e hó 11-ikén magyar<br />
szerzőtől játszottak színművet. A szerző Blaskovits<br />
Sándor, a tenkei kerület országgyűlési képviselője.<br />
Színművének czime tPourl'honneuv (Becsületért.
i$i<br />
Francziául irta, franczia világban játszik. A télen a<br />
Nemzeti Szinháznak is oda adta franczia nyelven,<br />
de nem hivatalosan nyújtotta be. A Nemzet Színház<br />
tovább semmi lépést sem lett, hogy ugyanakkor<br />
magyarul is előadhassa, mikor Parisban, a miről a<br />
szerzőt értesítették. Minden esetre szokatlan eset<br />
nálunk, hogy valaki, a ki köztünk él, előkelő állásban<br />
és tehetséggel, irodalmi képességeinek próbáját<br />
idegen irodalomban és idegen helyen tegye. Az is<br />
szokatlan eset, hogy párisi szinházban magyar<br />
szerzőnek — az igazán érdemeseket sem véve ki —<br />
hozzák szinre termékét. Tudtunkkal Bertha Sándor<br />
egy operája került eddig szinre Parisban magyar<br />
szerzőtől.<br />
Az előadásra előkelő közönség gyűlt össze a<br />
Gymnasse-szinházban Az első felvonás tetszett, a<br />
másik kettő már kevésbbé. A párisi lapok csak röviden<br />
emlékeznek meg a darabról, mert nyilvános<br />
főpróba nélkül adták elő és már a színházi saison<br />
legvégén. A .Gaulois* ír legtöbbet. Szerinte a<br />
darabból «nem hiányzik teljességgel a szellem, sót<br />
van néhány ügyesen elszórt mondás a tarlón», de<br />
a cselekvény •kissé zavart,bizonytalan és ingadozó*.<br />
A t Figaro »-ban Henri Fouquier igy ir : «Idegen<br />
iró művétől azt vártam, hogy vagy hazája szokásaival<br />
ismertet meg, vagy pedig azzal, miként Ítélnek<br />
mirólunk, francziákról (miután a franczia nevek<br />
azt látszottak mutatni, hogy a szinmű a franczia<br />
társadalomnak adja képét) az ő hazájában. De<br />
mindebből semmi sincs a «Pour l'honneur»-ben,<br />
a mely nem épen érdem nélkül való s korrekt<br />
nyelven irt munka, de a mi szinműirodalmunk<br />
utánzata». A «Journalt-ban Catulle Mendés is kiemeli<br />
az eredetiség és a nemzeti jelleg hiányát.<br />
Nemzetünk nagy költői. Ily czimen füzetes<br />
vállalat indult meg Stampfel Karoly pozsonyi kiadónál.<br />
Minden füzet egy-egy nevezetes iró és költő<br />
életrajzát közli. Most három külön füzet Balassa<br />
Bálint, Gyöngyösi István és Zrínyi Miklós életét<br />
és költészetét ismerteti Gaal Mózes tollából. Egy<br />
füzet ára 40 kr.<br />
A magyar nép múltja és jelene czimen füzetekben<br />
megjelenő történelmi illusztrált munkából<br />
a 13-ik füzet hagyta el a sajtót az Athenaeum<br />
kiadásában. E füzet Mária Terézia korát tárgyalja.<br />
Ára 30 kr.<br />
A szegedi színészet száz éve czimen Szmolény<br />
Nándor történeti vázlatot irt, mely a szegedi magyar<br />
színészetnek 1803 szeptember 8-ika óta ismeretes<br />
adatait állította össze 28 oldalra terjedő kis füzetben.<br />
Ára 50 fillér.<br />
Régi és modern nemzeti nőnevelés, irta Barkóczy<br />
Kata, ki eleven korrajzot fest néhány lapon<br />
a régi, de családias és vallásos nőnevelésről, s mint<br />
kérdő jelt állítja mellé a mostani nevelést, mikor a<br />
család keresetképessé igyekszik tenni leányait, próbálván<br />
megoldani a megélhetés nehézségeit. A füzet<br />
külön lenyomat a "Nemzeti Nőnevelés» egyik közelebbi<br />
füzetéből.<br />
Singalériák különös czimmel adott ki egy kötetet<br />
Mendelényi Béla, a .Tiszántúl* czimű vidéki<br />
lap dolgozótársa. Mit jelent könyve czime, igy<br />
magyarázza meg : «Singalériák alatt oly dolgok<br />
értendők, a melyek a nyárspolgárias mértéken<br />
kivül esnek s a melyek épen ezért a szokatlanság<br />
ingerével igyekeznek hatni.* Ehhez képest igyekezett<br />
összeválogatni azokat a czikkeket, a melyek<br />
könyve tiz ívnyi tartalmát teszik. Van a könyvben<br />
még amerikai történetke is a magyar földön<br />
játszó esetek mellett. Némelyik czikkecske tulajdon-<br />
TÜZELÉS A HADI ÁRBOCZRÓL.<br />
VASÁBNAPÍ ÚJSÁG.<br />
képen csak bővebben elmondott adoma. — A könyv<br />
ára két korona.<br />
A fővárosi színházak szünete. Június közepétől<br />
a fővárosi nagy színházak megkezdik a nyári pihenőt,<br />
mely augusztus közepéig, az operánál pedig<br />
szeptemberig tart. Az operaszínház május 31-ikén<br />
tartotta utolsó előadását, a Nemzeti Színház, Népszínház,<br />
Magyar Színház június 15-ikén zártak<br />
kaput; a Vígszínház június 19-én csöndesül el. Előadásokat<br />
most a színkörökben tartanak: a krisztinavárosiban,<br />
a városiigétiben (mely épen most<br />
jubilált annak emlékére, hogy tiz év előtt, tartották<br />
benne az utolsó német előadást) és az ó-budai Kisfaludy-szinházban.<br />
• Megjöttek a huszárok.* Ez a czime Lampérth<br />
Géza egyfelvonásos idilljének, melyet Krecsányi<br />
társulata hoz legközelebb szinre a budai nyári szinházban.<br />
A poétikus kis apróságot nóta és táncz<br />
tarkítja. A dalokhoz Lányi Géza, a népszinház<br />
czimbalmosa.jrt zenét, s Izabella főherczegnó'nek<br />
ajánlotta, kinek kis leányait cziinbalmozni tanítja.<br />
A fó'herczegnő, ki nagyon kedveli a magyar nótát,<br />
szívesen fogadta az ajánlást. •<br />
A HADI ÁRBOCZ.<br />
SZXM. <strong>1898.</strong> jkjyrott,,,<br />
Előfizetési fölhivás.<br />
A «VASÁRSAPI IMÍG» ' £ *<br />
szépirodalmi és ismeretterjesztő képes lap, újabban<br />
hetenként egy félívvel bővítve, «A <strong>Vasárnapi</strong><br />
Újság regény tára^ czímű~álh^<br />
szépirodalmi melléklettel jelenik meg, mely<br />
mint a főlap, szintén művészi képekkel van<br />
díszítve. — A ((<strong>Vasárnapi</strong> Újság» a női munkára<br />
és divatra vonatkozó képeket és czikkeket<br />
is ad, s félévenként művészi becsű nagy képmellékletet,<br />
összesen több mint ezer képet<br />
évenként.<br />
A «<strong>Vasárnapi</strong> Újság» társlapja, a most már 44-ik<br />
<strong>évfolyam</strong>ában lévő (Politikai Újdonságok*, melyet<br />
mint az események hü és részreltajlatlan előadóját<br />
valódi hézagpótlónak ismert el a magyar olvasó közönség,<br />
a hét eseményeit kellő magyarázattal ellátott<br />
gondos, tömör összeállításban tárja az olvasó<br />
elé, úgy, hogy a közönség együtt találja benne<br />
mindazt, a mi a napilapokban elszórtan jelen meg,<br />
s így e lap, kivált vidéken, hol a postajárás a napi<br />
értesülést különben is megnehezíti, a napilapokat<br />
is sok tekintetben pótolja. A «Politikai Ujdonságokt<br />
állandó ingyen melléklete a «Magyar Gazda* czímíí<br />
gazdasági és kertészeti képes lap.<br />
Mind a két lapnak kiegészítőjéül szolgál a • Világkrónika*<br />
czímű képes heti közlöny, mely hetenként<br />
egy íven, <strong>szám</strong>os képpel illusztrálva jelen meg.<br />
ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEINK.<br />
A <strong>Vasárnapi</strong> Újság „. .. „ .<br />
A Világkrónikával együtt...<br />
A <strong>Vasárnapi</strong> Újság és I<br />
Politikai Újdonságok J<br />
A Világkrónikával együtt...<br />
Csupán a Politikai Ujdonságokj<br />
A Világkrónikával együtt 6 « 60 «<br />
egész évre félévre negyedéire<br />
8frt-kr.<br />
» • 60 •<br />
12 • - «<br />
4frt-kr,<br />
4 . 80.<br />
2frt-kr.<br />
2 • Mi<br />
8 . 40<br />
1 . ü<br />
1 .66<br />
Az előfizetések a «<strong>Vasárnapi</strong> Újság* és .Politikai<br />
Újdonságok* kiadó-hivatalába, Budapest,<br />
Egyetem-utcza 4. küldendők.<br />
KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.<br />
A magyar tud. akadémia június 13-iki ülését<br />
Pauler Gyula elnöklete alatt tartotta. Jeles vendége<br />
is volt az ülésnek, dr. Schmeding porosz tudós, ki<br />
keletre utaztában néhány napot töltött itt s az ősz<br />
tudóst tudományos köreink nagy figyelemben részesítették.<br />
Az ülés tárgya Mátyás Flórián történetirónak<br />
székfoglaló értekezése volt. A magyaroknak Európában<br />
viselt első hadjáratával foglalkozott. Nem<br />
tartja igazoltnak az időpontot, melyre Pray, Katona,<br />
Kuun Géza gróf s más történetíróink a magyaroknak<br />
első, vagyis a bolgárok ellen viselt hadjáratát<br />
teszik. Hogy pontos év<strong>szám</strong>hoz jusson, végigkutatta<br />
az összes egykori nyugati és keleti historikusok idevágó<br />
megjegyzéseit, kritikailag csoportosítja az egymással<br />
egyező adatokat, s mindezek alapján arra az<br />
eredményre jut, hogy a magyar-bolgár háború<br />
csakis 888-ban lehetett s 889-ben, Leo császár uralkodásának<br />
negyedik évében ért véget. Az előadót<br />
megéljenezték.<br />
A Kisfaludy-társaság június 15-ikén tartotta<br />
Gyulai Pál elnökleté alatt nyári utolsó ülését, nagy<br />
közönség előtt.<br />
Beöthy Zsolt titkár jelentette, hogy Adán, Szarvas<br />
Gábor szülőhelyén e hó 19-ikén leplezik le a W*<br />
nyelvtudós mellszobrát s erre a társaságot is meg<br />
hivták. A felolvasások sorát Vargha Gyula nJT^<br />
meg, a ki négy költeményt mutatott be : két to<br />
tást és két eredeti verset. Ugy a fordítások, (líonD«<br />
de l'Isle : .A fekete párduez* és Sully Prudhomme-<br />
«Az esti), mint eredeti költemények ( ,Te * zí "°<br />
és .A gyermek.) tetszést arattak. Berezeg *ereu<br />
egy novelláját olvasta fel «Apa» czimmel, s a KO ^<br />
ség tetszéssel fogadta. Kozma Andor «A bor m^<br />
czégón szatírájában elmésen gúnyolja a re<br />
hősöket, a kik minden eszközt fölhasználna* ar^<br />
hogy a nevüket forgalomba hozzák, s a hír la P -Dt<br />
is belejutnak, mert lakomákon, temetéseken w^<br />
jelenvoltakat sorolják föl.<br />
Sekélyeszü, hiu, világcsaló<br />
Diszelg, mint örökös jelenvaló<br />
Mennyegzőn, ünneplésen, temetésen<br />
<strong>25.</strong> SZAM. 1898- <strong>45.</strong> ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSÁG. 433<br />
S nagy ébren áll mindig résen,<br />
g0gy benn legyen a neve másnap<br />
A lapban, mely tudósítást ad.<br />
S lám, lám, tud ám nagy dölyfe mellett holmi<br />
Biporternek udvarolni,<br />
Kit persze máskor s háta mögött<br />
Lenéz, mint szegény ördögöt.<br />
Üres diszért a szive reszket<br />
S mikor kijárt egy kis gomblyuk-keresztet,<br />
Van gondja rá, hogy arról alapos<br />
Közlést is adjon a kőnyomatos.<br />
Előbb még jelzőt nem irnak nevéhez,<br />
I)e olyan szívósan czégérez,<br />
Hogy végre a jeles hazánkfia<br />
Jelzőt olvassa róla Hunnia.<br />
Kozma felolvasása alatt ki-kitört a vidámság, végül<br />
pedig megtapsolták a sikerült és találó szatírát. Az<br />
utolsó felolvasás Farnos Dezső vendégnek munkája<br />
volt, melyet Szász Károly olvasott föi. «Göthe<br />
utolsó szerelmei »-ről szól az értekezés, s csak részlete<br />
egy nagyobb munkának.<br />
MI UJSÁG?<br />
* Lapunk mai száiiiálioz posta-utalvány<br />
van mellékelve, az e hó végén lejáró előfizetések<br />
könnyebb teljesítése végett. — Az előfizetés<br />
megújításánál szíveskedjenek olvasóink czimszalagjukból,<br />
mely alatt a lapot kapják, egyet a<br />
posta-utalvány szelvény hátulsó lapjára fölragasztani,<br />
és igy küldeni be kiadóhivatalunknak.<br />
A királyi pár szobra a Park-klubban. A nagyúri<br />
klubok egyik legfényesebbje bizonyára a városligeti<br />
Park-Klub, melyet meglátogattak a király, a<br />
királyné, a német császár, a főherczegek, A fényűzés,<br />
ízlés, kényelem egyesül termeiben. A klub<br />
múlt évi közgyűlése elhatározta, hogy elkészítteti a<br />
király és a királyné bronz mellszobrát s a két szobrot<br />
emeleti dísztermében állíttatja föl. Az életnagyságú<br />
szobroknak, melyeket Zala György mintázott,<br />
ünnepies leleplezése október lü-ón fog megtörténni.<br />
Az ünnepi beszédeket Vaszary Kolos bíboros herczegprimás,<br />
Apponyi Albert gróf, Jókai Mór és<br />
Széli Kálmán lógják mondani. Bánff'y Dezső báró<br />
miniszterelnök jelentést tevén a királynak az ünnepies<br />
szoborleleplezésről, Ü Felsége azt tudomásul<br />
vette s hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Parkklub<br />
az ünnepre meghívja a főherczegeket és herczegasszonyokat.<br />
A Park-klub igazgatósága közei<br />
kétezer meghívót fog szétküldeni. Meghívja a királyi<br />
ház tagjain kivül a királynál megbízott idegen<br />
nagyköveteket és követeket, a diplomácziai kart és<br />
Ausztria és Magyarország notabilitásait.<br />
Szögyóny-Marich László berlini nagykövet<br />
ezüstlakodalma. A fehérmegyei csoóri kastélyban<br />
e hó 14-ikén családi ünnep volt. A monarchia<br />
berlini nagykövete, Szögyény-Marích László, kit<br />
Vilmos császár kiváló bizalmával tüntet ki minden<br />
alkalommal, ülte meg házasságának 25-ik évfordulóját.<br />
A nagykövet az üunepre családi fészkébe haza<br />
Jött és elvonultan, családi körben ülte meg családi<br />
eletének ünnepét. Üdvözletek azonban mindenhonnan<br />
érkeztek. Az ünnepi alkalomról hálás és<br />
meleghangú üdvözlő távirattal emlékezett meg a<br />
berlini magyar egyesület is, melynek a nagykövet<br />
egyik legerősebb támogatója.<br />
Az ünnepély a földíszített templomban szent<br />
misével kezdődött. Szogyény nejével, három leányával<br />
ment a templomba, melyet megtöltött a<br />
község ünneplő ruhaoa öltözött népe. Mise alatt a<br />
nagykövet egyik leánya, Szögyény-Manch Kamilla<br />
Kisasszony énekelt több egyházi dalt. Isteni tisztelet<br />
után a kastélyban megjelent a bíró vezetése<br />
alatt a község egész képviselőtestülete, továbbá<br />
''liegler György plébános, Márton Tamás ref. lelkész.<br />
A küldöttség szónoka Fliegler plébános volt,<br />
K<br />
mek beszédére a nagykövet rendkívül meleg hangon<br />
válaszolt. Az ezustiakodalom alkalmából az<br />
ndvozlő táviratoknak és leveleknek nagy sokasága<br />
«ezett a kastélyba. A német császár táviratában<br />
saját és a császárné nevében gratulált, üdvözlő<br />
uwiratot küldtek még a többi közt Stefánia özvegy<br />
ronorokosné, Bánffy Dezső báró miniszterelnök es<br />
összes miniszterek, a német birodalmi kanczel-<br />
'/•,-' Vi j! amillt a berlini kabinet valamennyi tagja,<br />
nza Kálmán és még <strong>szám</strong>os előkelőség.<br />
Mátyás király szülőháza. Mátyás király szülőháza<br />
elhagyatott állapotban van Kolozsvárt, ugy<br />
10<br />
gy gerendákkal kellett megtámogatni, hogy az<br />
^szédüléstől megmentsék. Az Erdélyrészi Kárpát-<br />
Egyesület a napokban tisztelgett Radnóti Dezső<br />
vezetése mellett Szvacsina Gézánál, Kolozsvár város<br />
új polgármesterénél, s fölkérte a polgármestert az<br />
egyesület támogatására s egyúttal arra, hogy a<br />
Mátyás király házát, a mely úgyis hasznavehetetlen<br />
a városra nézve, engedje át az E. K. E. múzeum<br />
czéljaira. Az egyesület azután gondoskodni<br />
fog a Mátyás-ház jó karban tartásáról s igy ez az<br />
érdekes ház továbbra is fenmarad Kolozsvár nevezetességei<br />
közt. A polgármester e kérésre kijelentette,<br />
hogy már ő is foglalkozott ez eszmével s igy<br />
annál inkább hajlandó a Mátyás-háznak az E. K. E.<br />
múzeum czéljaira átengedését pártolni.<br />
Szent István szobra. Az első magyar király<br />
szobrát a budai várban, a Mátyás-templom mellett<br />
még az ezredévi ünnepre szerették volna fölállítani,<br />
de nem sikerült. Szent István király megkoronázásának<br />
két esztendő múlva lesz kilenczszáz<br />
esztendeje. Ezt az évfordulót a herczegprimás a<br />
Szent István-társulattal egyetértve azzal óhajtaná<br />
megünnepelni, hogy Szent István király szobrát<br />
1900-ban leplezzék le és pedig a királyi vár kápolnája<br />
előtt. A primás e szerint lemondana arról az<br />
első tervről, hogy a Mátyás-templomnál a Halászbástyára<br />
állítsák a szobrot. A szoborra már kilenczvenhétezer<br />
forint van együtt s a Szent István-Társulat<br />
a napokban átír a fővároshoz és megindítja<br />
a mozgalmat, hogy első királyunk szobrát 1900-ra<br />
föl lehessen állítani.<br />
A czirkveniczai László-gyermekmenedékhelyről<br />
mai <strong>szám</strong>unkban közölt képek eredetijeit József<br />
főherczeg Ő Fensége volt kegyes közlés végett<br />
átengedni a .<strong>Vasárnapi</strong> Újság* <strong>szám</strong>ára, melynek<br />
szerkesztősége nevében O Fenségénél Hermann<br />
Antal tanár járt közbe, ki az intézet megnyitó<br />
ünnepén is jelen volt Czirkveniczán.<br />
Szemere Bertalan szobra Miskolczon. Borsodmegye<br />
már régebben gyűjt arra a kegyeletes czélra,<br />
hogy jeles fiának, egykori követének, Szemere<br />
Bertalan 1848-iki belügyminiszternek ércz-szobrot<br />
emeljen Miskolczon. Most, a mikor Kossuth művészi<br />
szobrát már fölállították, ez sürgető alkalmul<br />
szolgált, hogy Borsodmegye közgyűlése a terv<br />
megvalósítását elhatározza. Június 14-iki közgyűlésén<br />
Tarnay Gyula alispán bejelentette, hogy<br />
Szemere szobrára 8000 forint gyűlt össze, s ha a<br />
megye a Bevitzky-pénztárt is fölhasználná, a szobor<br />
fölállítása biztosítva volna. Lévay József, a<br />
költő, a megye volt alispánja lelkesen beszélt a<br />
szándék mellett, s azt ajánlotta, hogy a Revitzkypénztárból<br />
évenkint 2000 fotót használjanak a szoborra,<br />
a mig a szükséges 20,000 frt együtt nem<br />
lesz. Mindenki tetszéssel fogadta ezt az indítványt.<br />
Tarnay alispán végűi még hozzá tette, hogy Bóna<br />
József szobrász, ki Kossuth művészi szobrát készí<br />
A THONET-HÁZ ÉGÉSE BUDAPESTEN, JÚNIUS 15-IKÉN.<br />
Wi-ímvurin íönykejie útim.<br />
tette, Szemére szobrát is hasonló föltételek és<br />
költségek mellett hajlandó elvállalni. Miskolcznak<br />
tehát rövid idő múlva másik művészi szobra is<br />
lesz, s a nagy idők egyik nemes gondolkozású<br />
államférfia iránt szülőhelye lerójja a kegyeletet.<br />
Új színház Budán. Budavára is neki indult a<br />
változásnak, s kezd modern város lenni, mint testvére,<br />
Pest. Régi házai egymás után tűnnek el, s<br />
ódon jellege pusztul. Eltűnik a szép Sándor-palota<br />
is, melyben most a miniszterelnökség székel. Romladozik,<br />
tehát fentartani nem lehet, de a miniszterelnökségnek<br />
is nagyobb hely kell, aztán a<br />
hatalmas királyi palotával szemközt a régi nagyúri<br />
egyemeletes palota kisszerű is volna. Hozzáveszik<br />
még a várbeli színházat is, mely egykor karmelita<br />
templom volt, s H. József uralkodása alatt, 114 esztendővel<br />
ezelőtt alakították át szinháznak, természetesen<br />
a német múzsa <strong>szám</strong>ára, s nincs is harmincz<br />
éve, hogy magyarul játszanak benne. A színházat<br />
lebontják, a kormány a telek árát megfizeti.<br />
A város ezt a mostani telek értéket szerint 107.347<br />
frtra <strong>szám</strong>ítja. Ezzel már fele megvan annak az<br />
összegnek, melyből Budán új színház épülhessen,<br />
valószínűleg a Krisztinavárosban, mely az új hidak<br />
által, a villamos közlekedés kiterjesztésével most<br />
oly rohamosan alakul át Budapest villa-városává.<br />
Az eskütéri híd elkészültével pedig összekapcsolódik<br />
a Belvárossal. Az új színház helye alkalmasint<br />
az lesz, a hol most a nyári színkör áll, csinos park<br />
szélén. Alig, hogy a régi színház lebontása határozott<br />
alakot öltött, a városi hatósághoz már ajánlat<br />
is érkezett, hogy magánvállalkozók fölépítik a színházat.<br />
A kassai új színház. Kassán az új, díszes színház<br />
építése már annyira haladt, hogy az őszszel<br />
rendeltetésének is átadhatják. A régi színházat a<br />
múlt nyáron bontották le, s ennek helyén emelkedik<br />
az új, mely ezer nézőt fogadhat be.<br />
Egy négyemeletes palota égése a fővárosban.<br />
Budapesten gyárak, ipartelepek égése gyakori, de<br />
ritka, mikor palota gyúl ki. Egyátalán a város belterületén<br />
nagyobb tűzvész kevés fordul elő, részint<br />
mert a házakban szigorú felügyeletet tartanak, részint<br />
mert a kitűnőn szervezett tűzoltóság hatalmas<br />
oltó szereivel azonnal megjelenik a vész helyén.<br />
Június 15-ikén délelőtt megtörtént, hogy a főváros<br />
egyik legnagyobb palotájának teteje kigyúlt s egészen<br />
leégett. A szokatlan és megdöbbentő látványnak<br />
színhelye a pompás Dunapart volt. Itt emelkedik<br />
a Thonet-ház, mind a négy oldalról szabadon,<br />
négy kapuval, három udvarral, több mellékudvarral.<br />
Egy-egy oldalán 26 ablak egy sorjában. Két<br />
főhomlokzata közül az egyik a Dunára néz, szembe<br />
a királyi palotával, a másik a redout előtti térre,
434<br />
<strong>szám</strong>os benne a hivatal, iroda és a lakó. Táviró- és<br />
telefon-drót huszonhét volt a házhoz erősítve. Egy<br />
ilyen bérház maga egy jókora kolónia, a hol a lakók<br />
nem ismerik egymást. A tűz mikép keletkezett, még<br />
ismeretlen.<br />
A középső udvar padlásán reggel 7 óra előtt vették<br />
észre a gomolygó füstöt, nem sokára a lángok is<br />
kitörtek. Rendőrség, tűzoltók után katonaság is<br />
jött. Az oltás azonban szerfölött nehéz volt. A gőzfecskendők<br />
négy emeletnyire nem lökik fel a vizet,<br />
a toló létrákat sem lehet annyira megnyújtani,<br />
hogy ily magasságot elérjenek. A <strong>szám</strong>os padlásföljárást<br />
építési szabályzat szerint vasajtóknak kell<br />
zárni, nehogy tűzvész esetén a vész átégesse az ajtót<br />
és a lakók menekülését koczkáztassa. A nagy zavarban<br />
azonban az ajtók kulcsát nem találták. Mialatt<br />
a tűzoltók az ajtókat feltörték, és a hosszú kaucsuk<br />
csöveket emeletről emeletre felvonszolták, azalatt a<br />
tűz terjedt. Volt a padlásokon sok száradó fehérnemű,<br />
egy nagy vendéglősnek tömérdek széke, asztala,<br />
terítéke. Ez mind égett és hamuvá lett. A tűzoltók<br />
mégis felhatoltak az égő tetőhöz, a szivattyúk,<br />
gőzgépek működtek, a viz özönlött. A tetőzetet<br />
azonban megmenteni nem lehetett. A viz átáztatta<br />
sok helyen a legfelső emeletet. Ott hát a kár nagy.<br />
A lakók, a mig égett fejők fölött a ház, a féltettebb<br />
holmikat kezdték kihurczolni. A negyedik emelet<br />
lakói jajveszékeltek. Délben még mindig égett a<br />
palota, s az átázott párkányok kezdtek lezuhanni.<br />
A palotában levő kávéháznak az aszfalton levő márványasztalait,<br />
székeit, virágait, villamos lámpáit,<br />
szertezúzták. A redout felé eső homlokzatot díszítő<br />
szoborcsoportozat is lezuhant. A törmelékek a ház<br />
homlokzatán díszelgő szobrokat lefejezték, karjokat<br />
törték. Egy pár irodában a hivatalos iratokat tűz és<br />
víz elpusztította. Mindezt rengeteg sokaság nézte<br />
a Dunaparton, a redout előtti téren a budai oldalon.<br />
A katonaság azonban őrt állt. Szerencsétlenség<br />
emberéletben nem történt. Egy pár tűzoltó gyöngébb<br />
sérülést szenvedett. Az izgató látványt a fotográfia<br />
sietett megörökíteni. Déli egy órára a tűz<br />
megszűnt. A lakók kezdtek visszatérni. A negyedik<br />
emelet nagy része- átázott, azt talán újra is kell<br />
építeni. De a többi emelet ablakaiból este felé már<br />
az ablakokból kikönyökölve néztek a lakók a korzó<br />
sétáló világára, s a Dunára. Fölöttük pedig a szakadozott<br />
párkányok, a lelógó nagy vaspléh-darabok,<br />
a kormos kémények. A palota tűzvész ellen<br />
200.000 frtig volt biztosítva.<br />
A június 8-iki léghajók. A január végén Straszburgban<br />
tartott nemzetközi légkajós kongresszus<br />
határozatai értelmében június 8-ikán Európa hét<br />
nagyvárosából bocsátottak föl léghajókat, közös<br />
tudományos vizsgálódás czéljából. A városok : Berlin,<br />
Brüsszel, München, Paris, Pótervár, Straszburg<br />
és Bécs. Mindenütt reggel eresztették útnak a léghajókat<br />
és pedig azokat, a melyek emberek nélkül,<br />
tisztán tudományos készülékkel felszerelve indultak<br />
el, reggel nyolcz órakor, azokat pedig, a melyeken<br />
emberek is voltak, reggel kilencz órakor. A léghajók<br />
utasai főleg meteorológiai megfigyeléseket tettek,<br />
azonkívül pontosan följegyzik a léghajók utjának<br />
irányváltozásait is. Utjoknak eredményét pedig<br />
dr. Hergesell tanárnak, a Straszburgban tartott<br />
kongresszus elnökének fogják átszolgáltatni. A<br />
hatóságoknak minden országban gondjuk volt rá,<br />
hogy a lakosság a léghajókat oltalomban részesítse<br />
és a legénység nélkül fölszállott léghajókat ne tekintse<br />
gazdátlan jószágnak, hanem ha megtalálja,<br />
iparkodjék azt valamelyik vasúti vagy gőzhajóállomáshoz<br />
elszállítani, illő jutalom mellett. Az<br />
ilyen léghajók a légáramlat és légmérséklet feltüntetésére<br />
szolgáló készülékkel vannak ellátva,<br />
valamint egy tokba illesztett írással, mely a megtalálónak<br />
szól és fölhívja a léghajó s készülék megoltalmazására.<br />
Bécsben hat helyen bocsátottak föl<br />
léghajókat, a katonai léghajós intézet felügyelete<br />
alatt. A tudományos készülékkel fölszerelt, de utas<br />
nélküli «Falke», alig ért föl száz méter magasra,<br />
szétpukkadt és lezuhant ugy, hogy a rajta levő<br />
műszerek mind összetörtek. Három léghajó, köztük<br />
a .Hungária* nevű, Magyarország felé vette útját.<br />
A «Falke» nem világítógázzal volt megtöltve,<br />
hanem köneny-gázzal. Azt hiszik, hogy a szótrobbanást<br />
a gyors felbocsátás következtében keletkezett<br />
légnyomás okozta.<br />
* A páduai füvészkertben sok régi fa van, többek<br />
közt egy bignonia és egy pálma, melyeket Goethe<br />
is megbámult s melyeket ma róla neveznek el. Az<br />
előbbit 135, az utóbbit legalább 200 évesnek becsülik.<br />
Külön nyitott pavillonban helyezték el őket s<br />
Goethére emlékeztető feliratot tettek a kerítésre.<br />
* A legkisebb ló Cortans olasz marquis Leo<br />
nevű kis ponnija. A parányi jószág csak 534 milliméter<br />
magas, de igen csinos és arányos termetű<br />
állat, kivévén, hogy farka egészen a földig ér.<br />
A termes gőzhajók <strong>1898.</strong> évi nyári menetrendje<br />
Fiume- Velencze és Fiume Ancona között. Fiume<br />
és Velencze között az elegáns •Dániel Ernő», Fiume<br />
Ancona között pedig a legnagyobb kényelemmel<br />
berendezett • Villám• nevű gyorshajó közlekedik.<br />
VASÁRNAPI UJSÁG. SZÁM. <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> hvotnu.<br />
Ezen gőzhajók az I. helyen kívül még külön lukszus<br />
osztálylyal is bírnak, melyek külöa teremmel, kitűnő<br />
ágyakat tartalmazó kabinetekkel, dohányzóteremmel,<br />
villamos világítássalvannak ellátva.<br />
A.Villám» nevű gőzhajó a termen kívül még<br />
egy kisebb 4 hálóhelylyel ellátott családi teremmel<br />
(sálon privé) is bír, mely külön megrendelhető.<br />
Ezen termeshajók menetrendje ápril hó 1 -tol október<br />
31-éig a következő:<br />
Fiúméból indul Velenczébe minden kedden és<br />
szombaton 8 órakor este, csatlakozásban a Budapestről<br />
este 7 óra.40 perczkor érkező gyorsvonathoz,<br />
érkezés Velenczébe másnap reggel 7 órakor.<br />
Velenczéből indul Fiúméba minden hétfőn és<br />
csütörtökön este 7 óra 30 perczkor a szt. Márk-térről,<br />
érkezik Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor,<br />
csatlakozásban a Budapestre 7 óra 25 perczkor<br />
reggel induló gyorsvonathoz.<br />
Fiúméból indul Anconába minden hétfőn és csütörtökön<br />
este 8 órakor, csatlakozásban a Budapestről<br />
este 7 óra 40 perczkor érkező gyorsvonathoz<br />
érkezés Anconába másnap reggel 6 órakor, csatlakozásban<br />
a Rómába induló gyorsvonathoz.<br />
Anconából indul Fiúméba minden szerdán és<br />
szombaton este 8 óra 30 perczkor, csatlakozásban<br />
a római, nápolyi és bolognai gyorsvonatokkal; érkezés<br />
Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor,<br />
csatlakozásban a Budapestre reggel 7 óra 2 3 perczkor<br />
induló gyorsvonathoz.<br />
A tengeren való hajóátkelés 10 órát vesz igénybe.<br />
Budapest-Fiume között gyorsvonaton, onnan<br />
Anconáig vagy Velenczéig gőzhajón együtt fizetendő<br />
: a gyorsvonat I. osztályáért és a gőzhajón a<br />
lukszus osztályért ágygyal együtt 20 frt. A gyorsvonat<br />
I. osztályáért és a gőzhajón az I. helyért ágygyal<br />
együtt 18 frt, csak a gőzhajón a lukszus osztályban<br />
ágygyal együtt 8 frt, csak a gőzhajón az I.<br />
helyen ágygyal együtt 6 frt.<br />
A fentebbi útirányon át közvetlen menetjegyek<br />
adatnak ki következő árakon a gyorsvonaton : Budapest-Fiume<br />
között I. oszt. 12 frt, II. oszt. 8 frt.<br />
Bpest-Firenze )„. I.o.7580fc.II.o.55-45fc.m.3015.fo.<br />
• Genus l^í" 1110 " . 92.50 • • 67-25 « t 36-55 •<br />
• Müanó | y f en :. « 71-95 « « 5285 « « 28-70 t<br />
. Turin l czén M « 92.25 • t 6710 « « 3645 «<br />
• NápolylFiume-An- . 104-45 « • 75-55 • • 41 - 05 «<br />
• Róma /conán át. • 7605 • « 5565 • • 30-30 •<br />
Ezen jegyeken kivül Budapestről Bari, Bettaglia,<br />
Bologna, Livorno, Padua, Pisa, Verona állomásokra<br />
is adatnak ki közvetlen menetjegyek. Bővebb értesítés<br />
nyerhető a magyar kir. államvasutak városi<br />
menetjegy-irodáiban, a Cook-féle utazási irodában.<br />
A magyar kir. államvasutak szállítási irodája<br />
a Lipótvárosban. A magyar kir. államvasutak igazgatósága<br />
a Lipótvárosban (Arany János utcza<br />
<strong>19.</strong> <strong>szám</strong> alatt) szállítási irodát rendezett be, a hol<br />
gyors és teherdarabárú szállítmányok az összes<br />
állomásokra feladhatók. Ez iroda, előleges értesítés<br />
mellett jutányos szabványárak mellett gondoskodik<br />
a küldemények háztól való elszállításáról is és<br />
közvetíti ugy a helybeli, mint az átmenő vámköteles<br />
küldemények elvámolását.<br />
HALÁLOZÁSOK.<br />
TÓTH VILMOST, a főrendiház elnökét, június 16-án<br />
nagy részvét mellett temették el Nyitra-Ivánkán.<br />
Igen sok részvét-távirat érkezett a családhoz. A király<br />
nevében Thuróczy Vilmos főispánhoz, az elhunyt<br />
vejéhez intézett részvét-nyilatkozat érkezett.<br />
A temetésen megjelentek: Perczel és Josipovich<br />
miniszterek, Latkóczy Imre államtitkár, báró Vay<br />
Béla, a főrendiház alelnöke a főrendiház több tagjával,<br />
képviselők ; Nyitramegye és Nyitra-város hatósága<br />
; a közös <strong>szám</strong>szék főhivatalnokai. Az egyházi<br />
szertartást Bende Imre püspök végezte, s Markhot<br />
Gyula nyitrai alispán mondott beszédet a koporsó<br />
fölött. Az ivánkai temetőben levő családi sírboltnál<br />
Bende püspök még egyszer megáldotta a halottat,<br />
kit aztán örök nyugalomra helyeztek.<br />
BOGÁTI HAJDÚ JÓZSEF, hites ügyvéd, földbirtokos<br />
és a budapesti ref. egyház tanácsosa, elhunyt Budapesten,<br />
1898 június 13-án, 92 éves korában. A boldogult<br />
azon ritka jó emberek közé tartozott, kikről azt<br />
szokás mondani, hogy a leghosszabbra nyúlt élet<br />
után is korán halnak meg. Hajdú József 1806-ban<br />
született a békésmegyei Szeghalmon. Tanulmányait<br />
a debreczeni kollégiumban végezvén, 1830-ban<br />
Biharmegye egykori főjegyzője, Tisza Lajos mellé<br />
ment joggyakorlatra Nagy-Váradra. Főnökét, mint<br />
követet, kisérte az 1833. évi országgyűlésre is<br />
Pozsonyba, hol ügyvédi oklevelet nyert s 1834-ben<br />
Pesten telepedett meg s itt aztán 1880. év végéig<br />
szakadatlanul folytatta ügyvédi működését s oly<br />
puritán önzetlenséggel, hogy munkájaért soha sem<br />
kért többet, mint a mennyit a felek neki önként<br />
fölajánlottak, szegény emberektől pedig egyáltalában<br />
semmit el nem fogadott. Nagy készültséggel<br />
folytatott életpályája mellett buzgón foglalkozott a<br />
budapesti ref. egyház ügyeivel. Ötven éven át ült ez<br />
egyház tanácsában, s úgy az egyháznak, mint a<br />
vele kapcsolalos főiskolának a vagyoni ügyeit ingve<br />
kezelte egészen 1889. év végéig. 1898-ban elhaS<br />
nejétől gyermekei nem lévén, rokonsága gyerme<br />
keit részesítette szerető gondjaiban. Különöse<br />
kedvelte unokaöcscsét, Hajdú Imrét, ki most °<br />
pestvidéki törvényszék egyik jeles birája, s kivel<br />
ennek kora ifjúsága óta egy háztartásban ólt. Jósa<br />
gos, békés természetét jellemzőleg mutatja egyebek<br />
közt az, hogy 50 éven át folyvást egyazon házban<br />
lakott. Testi s lelki erőit halála napjáig megtartotta<br />
csupán a látása gyöngült meg a legutóbbi években'<br />
Emlékező tehetsége oly kitűnő volt, hogy legapróbb<br />
ügyeit is folyvást maga tartotta <strong>szám</strong>on. Elhunytát<br />
nemcsak rokonsága, hanem a budapesti reform<br />
egyház is mélyen gyászolja.<br />
Elhunytak még a közelebbi napokban: LASSÚ<br />
LAJOS dr., a pozsonyi társaskáptalan kanonokja<br />
Élesden. Az elhunyt irodalmilag is működött és<br />
kisebb elbeszéléseken kivül néhány kötet verset is<br />
irt. Holttestét Pozsonyba vitték. — Székvári REN<br />
DES JÁNOS, nyűg. miniszteri tanácsos, 68-ik évében<br />
Budapesten. — NOCSECZ JÓZSEF, 1848—49-iki tüzérfőhadnagy,<br />
Nagy-Kanizsa város volt népiskolai igazgatója,<br />
Zalamegye volt kir. tanfelügyelője, 76 éves<br />
korában, Nagy-Kanizsán. — HELLVIG NÁNDOE, nyűg.<br />
főbányatanácsos, 76 éves, Körmöczbányán. BE-<br />
RECZKY DÁNIEL földbirtokos, 1848-iki nemzetőr, 79<br />
éves, az erdélyi Szentháromságon. — MAJTHÉNÍI JÁ<br />
NOS, ferenczrendi szerzetes, a pozsonyi ferenczrendi<br />
társház egyik tagja, Pozsonyban. — ONDEEY PÁL,<br />
1848—49-iki honvédhadnagy, nyűg. gazdatiszt, 90<br />
éves korában, Tapolczán. — Id. HDSVÉTH ISTVÁN,<br />
volt 48-as honvédfőhadnagy, Zombor város törvényhatóságának<br />
tagja, 68 éves korában. — METZ<br />
TIVADAR, 1848—49-iki honvódhadnagy, nyűg. városi<br />
tisztviselő, 77 éves korában, Kassán. — OLT JÁNOS,<br />
48-as honvédtizedes, a honvédmenedékház lakója,<br />
84 éves korában, a Szent-István-kórházban, Budapesten.<br />
— HAUSMANN ROLAND, orvostudor, az «Erzsébet»<br />
hasonszenvi kórház egykori igazgató főorvosa,<br />
53 éves korában, Feldhofban. — Dr. SZABÓ FERENCZ,<br />
kalocsai érseki orvos, a Ferencz József-rend lovagja,<br />
76 éves korában. — GÁL ISTVÁN, főgimnáziumi h.<br />
tanár és ref. lelkész, 33 éves korában, a szatmármegyei<br />
Sárközön. -*- BARTHA ANTAL, 61 éves korában,<br />
Nagy-Váradon ; ugyanitt GYÜRKOVITS ÁGOSTON,<br />
82 éves korában. — SÁRVÁRY MÁTÉ, a «molnárok és<br />
sütők malmának" főgépésze, Budapesten. — Dr.<br />
MECZNER ÁGOSTON, Szerémme^ye nyűg. főorvosa, 80<br />
éves korában. — SZÉKELY KÁROLY, volt gazdatiszt<br />
és földbirtokos, 65 éves korában, Búza községben.<br />
— SÚGÓ LAJOS, városi adótiszt, 40 éves korában,<br />
Marosvásárhelyen. — NYITRAY ANTAL, 48-as honvédfőhadnagy,<br />
Nyitray József honvédezredes testvéröcscse,<br />
Érden, 78 éves korában. — BEÖTHY KÁROLT,<br />
jászberényi földbirtokos, Budapesten, 81 esztendős<br />
korában. — LIPTÁK LAJOS, a Budapesti Hirlapszedői<br />
Kör elnöke.<br />
SIMON ELEKNÉ, Kolozsvár város néhai polgármesterének<br />
özvegye. — OSCHEINHEIMER JANKA, a pozsonyi<br />
hölgyvilág érdemes tagja, kit jótékonyságáért a<br />
király a koronás arany érdemkereszttel tüntetett<br />
ki. — NAGY JÁNOSNÉ, szül. Bábái Erzsébet, ref. lelkész<br />
neje, Sziliczén. — Özv. MIHÁLYIK MKLÓSNÉ,<br />
szül. Kostenszky Zsuzsanna, 81 éves korában,<br />
Tállyán. — ÁBRAHÁM GYULÁNÉ, szül. Másek Gizella,<br />
20 éves korában, Pinczehelyen. — RUTTKAY MALVINA,<br />
55 esztendős korában, Kis-Turon. — Özv. LEDBBER<br />
BERNÁTNÉ, szül. Sváb Mária, 74 éves korában, Puszta-<br />
Bábonkán.<br />
SAKKJÁTÉK.<br />
2066. <strong>szám</strong>ú feladvány. Dubbe P.-tó'l.<br />
Világos indul s a negyedik lépésre matot mond.<br />
A 2051. sz. feladv. megfejtése. Kohtz és Kookelkoro -tói.<br />
Világot.<br />
Sbtét. Vüágo: «•<br />
1. Be8-e3<br />
2. Be3—e4 f t. sz.<br />
3. F v. di- d4 mat.<br />
sstéU<br />
Kc5-d4 (a) 1. ... — ---*?'«.<br />
3. Fa5-b6 mat.<br />
Helyesen fejtették meg : Budapesten: K. J. ^ ^ ' „<br />
Andorfi 8. — Kovács J. — Ztérczen: Bonga Károlyműm<br />
o. — ÜUTBCfl 4. — ABCTVtcrt . *- o-<br />
Dictö-Sient-Múrtonban: Schwete V. — *• V*' li ***'**'<br />
85. SZÍM. 1898- <strong>45.</strong> ÉVFOLYAM.<br />
Szerkesztői mondanivalók.<br />
Rozsnyó T. Qy- A képet köszönettel vettük, s kérjük<br />
a kitűzött időre a szöveget is.<br />
Kis fiamnak. Közölni fogjuk.<br />
T ren Szép költemény, de némi simításra szorul.<br />
\f liárt az első sorban a «munka sarcza. roszul<br />
lka'linazott kifejezés ; a .befogott lélek ügetése. sem<br />
lami sikerült, s ha a szerző gondosan átnézi, bízóra<br />
fel f°gj a találni a többi, javításra váró fogyatkozásokat<br />
is.<br />
Tükörlap. Négy első sorát ki kellene javítani. A<br />
.játszi képessége soha sem hever» épen nem jó<br />
kifejezés.<br />
Pünkösdkor. Formailag középszerű; tartalmilag<br />
sem áll magasabban.<br />
Nem közölhetők: Hymnus egy leányhoz. Szerző<br />
kíméletlen kritikát kér. Az igazságos kritika erről a<br />
versről nem is lehet más, csak kíméletlen. Dagályos,<br />
ízetlen frázisok, döczögős, csikorgó versekben: ebből<br />
áll az egész.— Erdő szélén. Faluvégen. Ablakomban.<br />
Nap nap után. A magyar rythmus elég jól csendül<br />
bennök, de költői értékre nem állnak felül az újabb<br />
időben gomba-módra termő mű - népdalokon, melyek<br />
pedig sem zenénket, sem költészetünket nem gazdagítják.<br />
KEPTALANY.<br />
A .<strong>Vasárnapi</strong> <strong>Ujság</strong>» 21-ik <strong>szám</strong>ában közölt képtalány<br />
megfejtése: Sok baj közül a legkisebbet<br />
kell választani.<br />
Felelős szerkesztő: Nagy Miklós.<br />
(L. Királyi Pál-utcza 4. sz.)<br />
„EGYETÉRTÉS<br />
POLITIKAI NAPILAP.<br />
Csávolszky Lajos,<br />
felelős szerkeszt",<br />
<strong>1898.</strong><br />
YxXII. <strong>évfolyam</strong>.<br />
Kossuth Ferencz,<br />
Az Egyetértés nem dolgozik a hatásvadászat olcsó eszközeivel,<br />
hogy magának egyszerre, tömegesen csakhamar<br />
újra elmaradó, nj előfizetőket szerezzen, hanem mindenkor<br />
kellő színvonalon álló közleményei, gyors, pontos és minden<br />
tekintetben megbízható tudósításai által iparkodik régi,<br />
1° mraevét mint hazánk legelső rangú napilapja állandóan<br />
Iratáriam, hogy ez utón ne csak régi előfizetőit kapcsolja<br />
állandóan magához, hanem közönségét uj hóditások által<br />
évről-évre maradandóan meg is szaporítsa.<br />
Hogy ezt a czélt elérjük, erre nézve legnagyobb táma-<br />
*ui " p nagy ter J e delme. Az Egyetértés egyetlen egy<br />
««on majdnem annyi betűt képes közölni, mint a kisebb<br />
'apok három egész oldalon s igy az Egyetértés egy rendes<br />
B owalos lapja annyi közleményt tartalmaz, mintha a<br />
iseüb lapok 24 oldalon jelennek meg, a mi azonban csak<br />
mnepnapokon történik. Byenkor az Egyetértés 12-20,<br />
meioieg a kisebb alakban <strong>szám</strong>ítva 36—60 oldalnyi terjedelmű.<br />
ÍWS'Í 8 p U y na ey méretei teszik lehetővé, hogy az<br />
wjetertes mindenről oly bő és részletes tudósításokat<br />
IÍSIWW ? mü , yeneket e ey más lap sem nyújthat közön-<br />
'^'•Igy általánosan ismeretes, hogy az Egyetértés<br />
nPTmüfbT ,, tn dósitásai e nemben a legtökéletesebbek,<br />
,«.„; a d °sitasok kimerítő volta folytán, hanem annál<br />
e S-ff^' 1141 és részrehajlatlanságánál fogva is, mely<br />
uuositasokat minden pártszinezetn olvasó előtt is élveze-<br />
M ti 1 ' i 87 másik na e7 erőssége a lapnak rendkívül<br />
két litfin^" . re e*i»vrovata. Az Egyetértés állandóan<br />
a mJl re .?f n y t közöl egyszerre, részint eredetit, részint<br />
műfordítói a J?5 0< ialom remekeiből válogatva elsőrangú<br />
•WO-sm lordiiasában. Az egy év alatt közölt regények<br />
kötetr7rnl y °i mtatott Í, vagyis 40—50 rendes regénynwmL,^1<br />
k -- Ily íí- 50 kötet re g én y tölti ára legalább<br />
EmtórtóS i •'•1 3 * mobt mé S tekintetbe veszszük az<br />
fanén ír . mmdenk °r közéletünk kitűnőségei és elsöpoUtíCi<br />
S! s i ak altal Politika* ü~ ; . ""<br />
írott ve«óro*lkkeit és egyéb<br />
enyeit, bő ] iratait, eredeti<br />
részében levő<br />
lro " TeseroiiKKeit t<br />
táviratait m * nyelt ' b * hírrovatait, eredeti<br />
saját levplL- a t-i 0r8Zag és a vila 8 minden részében levő<br />
436 VASÁRNAPI UJSÁG. <strong>25.</strong> SZÁM. <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> KVFOLVA,,.<br />
Z. BÁRDI GABI GRÓFNÉ<br />
Ö Méltósífía—elismert fővárosi Bzépség<br />
— legkedveltebb toilette-ezikkei:<br />
Satanella - hölgrypor<br />
(fí'hér, rizsa és crém) és<br />
SATANEL ÍJA- CRÉME<br />
hnj,nsi-'pm'(f.táte r's Uófvlwr nrcz<br />
azonnali vUUHUtására !<br />
A kettő együtt ís és külon-külon<br />
használható \ Annyiban különböznek<br />
a t ihbi készitm'nyéktől, hogy<br />
hasznalatát minden időben abban<br />
lehet hagyni — a nélükl —<br />
hogy a legkisebb foltot vagy ránczot<br />
hagyna maga után. Nem mar és<br />
ne n éget! 7735<br />
Siitíinella-linjszesz<br />
mely a hajhu lást akkor is megszüli-<br />
WBy téti, ha az a legnagyobb betegHJgek<br />
következménye: hajnövést e'ö-e^iti;<br />
moly nem bántja, h;ijtörés és korpaképz'dés nem létezi '. Kgvedüli kés/ítő:<br />
Erényi Béla gyógyszerész' Szabadszálláson ilVstm.) F'raktár:<br />
Török József Királv-iitczii, Molnár és Moser Koronahen-zeg-utcza,<br />
l m Mihály Muzeum-körut, Majthényi Béla Egyetem utcza.<br />
Áut 1 forint.<br />
Technikum Altenburg S.-A.<br />
fiir Maschinenbíiu, Elektrotechnik uud Cheínie.<br />
Vorbereitung zur Eiuj.-Freiw.-Prüfung.<br />
C#" Lehrwerkstatte. ""•B — Programme kostenfrei<br />
durch die Direktion. 7751<br />
3526/<strong>1898.</strong> <strong>szám</strong>.<br />
írverési hirdetmény.<br />
Az alulírott m. kir. erdőigazgatóság Írásbeli versenytárgyalás<br />
útján áruba bocsátja az erdőigazgatóság kerületében<br />
telepítési és mezőgazdasági czólokra szánt 6 (bat)<br />
év alatt kihasználandó erdőterületeken levő, majdnem<br />
kizárólag tölgyfanemekből álló összes faanyagot tövön<br />
az erdőben, még pedig:<br />
1 ső csoport. A Béga folyón való usztatás jogával, a<br />
temesvári és ltigosi faraktárak és a bégamenti farakodók<br />
használatával kapcsolatosan, valamint a lentnevezett<br />
erdőgondnokságok vágásaiban és raktáraiban készletben<br />
levő tűzifának átvételi kötelezettséggel a német-facseti,<br />
szudriási, lugosi, bálinczi és kiszetói m. kir. erdőgondnoksághoz<br />
tartozó, összesen 7655.57 kat. hold erdőterületen<br />
álló fakészletet holdankinti 104 frt (egyszáznégy<br />
forint) 90 kr. kikiáltási ár mellett.<br />
2-ik csoport. A vadászerdői m. kir. erdőgondnoksághoz<br />
tartozó 237.38 kai. holdas csernegyházi erdőrészen álló<br />
faanyagot, holdankinti 106 (egyszázhat) forint 07 kr.<br />
kikiáltási ár mellett.<br />
3 ik csoport. A dentai m. kir. erdőgondnoksághoz tartozó<br />
opaticzai és omori összesen 783.63 kat. hold térfogatú<br />
erdőrészeken álló faanyagot, holdankinti 311<br />
(háromszáztizenegy) forint 35 kr. kikiáltási ár mellett.<br />
Az ivenkint 50 krnyi bélyeggel ellátandó írásbeli zárt<br />
ajánlatokban világosan és határozottan kijelentendő,<br />
hogy ajánlattevő a tárgyalás alapját képező általános és<br />
részletes árverési és szerződési feltételeket ismeri és<br />
azoknak magát feltétlenül aláveti, a megajánlott holdankinti<br />
vételár pedig az ajánlatban <strong>szám</strong>jegyekkel és betűkkel<br />
is világosan kiírandó és az ajánlathoz és pedig<br />
az 1 ső csoportra vonatkozó ajánlathoz 13400 frt — kr.,<br />
a 2-ik csoportra vonatkozó ajánlathoz 420 frt — kr., a<br />
3-ik csoportra vonatkozó ajánlathoz 4100 frc — kr. bánatpénznek,<br />
akár készpénzben akár elfogadható értékpapírokban,<br />
az alólirt erdőigazgatóság házipénztáránál<br />
történt letételét igazoló nyugta csatolandó.<br />
Az ilykép kiállított és felszerelt ajánlatok folyó évi<br />
július hó 14-ik napjának délelőtti 10 órájáig «Ajánlat a<br />
lugosi m. kir. erdőigazgatóság kerületében az 1-ső (vagy<br />
2-ik vagy 3-ik) csoportban kihasználandó faanyagokra*<br />
felírással és az ajánlattevő nevével és lakásának jelzésével<br />
ellátott zárt borítékban az alolirott m. kir. erdóigazgatóságnál<br />
nyújtandók be.<br />
Megjegyeztetik, hogy:<br />
1. Egy-egy vállalkozó csak egy-egy csoportra versenyezhet,<br />
miután több csoport egy vállalkozónak el nem<br />
adatik, — éhez képest valamely ajánlat csakis egy csoportra<br />
vonatkozhatik;<br />
2. Utóajánlatok el nem fogadtatnak;<br />
3. Oly ajánlatok, melyek az általános és különös árverési<br />
és szerződési feltételektől eltérő kikötéseket tartalmaznak,<br />
figyelembe vétetni nem fognak;<br />
4. A földmivelési m. kir. Minister magának fentartja<br />
azon jogot, hogy tekintet nélkül az ajánlott árra, az<br />
ajánlatokat saját belátása szerint elfogadhatja avagy<br />
visszautasithatj a.<br />
5. Az általános és részié'es árverési és szerződési feltételek<br />
a földmivelésügyi m. kir. ministeri nm erdészeti<br />
főosztályában, az alólirt erdőigazgatóságnál, a dentai,<br />
vadászerdei, kiszetói, bálinczi, szudriási, német-facseti és<br />
lugosi m. kir. erdőgondnokságoknál a hivatalos órák<br />
alatt megtekinthetők. 7750<br />
Lúgoson, <strong>1898.</strong> évi május hó 30-án.<br />
M. kir. erdőigazgatóság.<br />
Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban,<br />
Budapest, IV. ker.,<br />
Egyetem-utcza 4. sz.<br />
A női szépség<br />
emelésére, tökéletesítésére én f«„<br />
tartására legkitűnőbb, teljesen £<br />
tsJmatlan, vegytiszta és zsirm<br />
tes készítmény zsirmen-<br />
7502<br />
Maróit Créme.<br />
Rövid idő alatt szüntet szenlől<br />
máj foltot, pattanást, bőratkát (mit<br />
'jsser) és minden más bőrbajt. Kisimítja a ránozokat<br />
éa himlőhelyeket, még koros egyéneknek is üde bájos<br />
arozszint kölcsönöz, ára 50 kr., nagy 1 forint<br />
Margit hftlgypor 60 kr, 3 színben. Margit szán<br />
pan 35 kr. Margit fogpép (Zahnpasta) 50 fa<br />
Készítő FÖLDES gyógyszertára,<br />
Aradon Deák Faranos-utoza 11, sí.<br />
TCraktér: Török Jó«.ef 8TÓgy«ortAr», Budapestéi<br />
Kirftlv-ntoza lí.<br />
Magyar királyi államvasutak.<br />
Meiietreiidmódositás a mezőtúr - turkevci<br />
vonalon.<br />
A mezőtúr-turkevei vonalon közlekedő és jelenleg<br />
Mezőtúrról délután 4 óra 50 perczkor induló 8716 sz<br />
vegyesvonat f. évi <strong>junius</strong> hó 15-étől kezdve csak a Szolnokról<br />
délután 4 óra 33 perczkor induló 610 sz. személyvonatnak<br />
megérkezése után, vagyis délután 5 óra<br />
50 perczkor fog Mezőtúrról indulni, ennélfogva Tarkévére<br />
6 óra 30 perczkor fog érkezni.<br />
Budapest, <strong>1898.</strong> <strong>junius</strong> 7-én.<br />
Az igazgatósát/.<br />
(Utánnyomás nem dijaztatik.)<br />
A Franklin-Társulat kiadásában (Budapesten, IV., Egyetem-uteza 4.) megjelent és minden könyvkereskedésben kapható<br />
JÓSIKA MIKLÓS REGÉNYEI<br />
121—124. füzet, uj olcsó kiadás.<br />
A MAGYAR KÉNYURAK.<br />
REGÉNY AZ ANJOU-KIRÁLYOK KORÁBÓL.<br />
MÁSODIK KIADÁS.<br />
Ara fiixre 2 frt.<br />
A magyar polgári peres eljárás alaptanai.<br />
(A PERBELI CSELEKVÉNYEK TANA.)<br />
Irta .<br />
Dr. MAGYAEY GÉZA<br />
kir. jogakadémiai tanár Nagyváradon.<br />
Ára fiizre :t frt.<br />
A VÉGREHAJTÁSI TÖRVÉNY<br />
(1881. évi LX, törvényczikk)<br />
MAGYARÁZATA.<br />
Irta<br />
Dr. IMLING KONBÁD<br />
kir Ítélőtáblai tanácselnök.<br />
HARMADIK, JAVÍTOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS.<br />
Ara, fűzve 4 frt 80 kr.<br />
UTAZÁS A TENGER ALATT.<br />
REGÉNY.<br />
Irta VEliNE ÜYÜLA.<br />
Harmadik, egyedül jogosított kiadás. — 107 képpel.<br />
Ára fűzve 1 frt 20 kr. — Vászonkötésben 1 frt 80 kr.<br />
„ZAM. <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> ÉVFOLYAM. JZ4SÁRNAPTÜJSÁG. 437<br />
2423 I. <br />
o<br />
ö<br />
ac<br />
35<br />
30<br />
"lg<br />
bt<br />
00<br />
A<br />
05<br />
B<br />
s<br />
05<br />
bt<br />
0<br />
08<br />
QO<br />
•<br />
co<br />
A<br />
u<br />
9<br />
A<br />
X<br />
O<br />
flC<br />
Si<br />
00<br />
bt<br />
—<br />
ú<br />
s<br />
•-<br />
-<br />
QO<br />
következő katonai élelemszükségletekre nézve<br />
naponként<br />
adagonként<br />
S alom<br />
840 4200 34002100<br />
463<br />
388<br />
791<br />
934<br />
1181<br />
754<br />
463<br />
388<br />
791<br />
934<br />
1181<br />
A kőszén évi szükségletéből a honvéd Ludovika- Akadémia részére 320 mm.,<br />
ozponti honvéd ruhatár részére pedig 500 mm. (egész szükséglet) porosz<br />
aminőségben, a többi összes szükséglet pedig salgó-tarjáni kőszén minőség-<br />
ben 8z &llitandó.<br />
754<br />
g r a m m<br />
a d a g<br />
10<br />
426<br />
574<br />
37<br />
18<br />
69<br />
10<br />
426<br />
574<br />
37<br />
18<br />
84<br />
555<br />
69<br />
15<br />
négy<br />
havon<br />
ként<br />
szalma<br />
10| 10 44<br />
•:-:6<br />
211<br />
3á<br />
574<br />
37<br />
IS<br />
IK<br />
84<br />
635<br />
69<br />
15<br />
426 91<br />
211<br />
32<br />
574<br />
37<br />
12<br />
18<br />
II<br />
159<br />
58<br />
25<br />
21<br />
24<br />
56<br />
112<br />
135<br />
44<br />
havonként<br />
nyáron<br />
fa<br />
23<br />
29<br />
68<br />
17<br />
30<br />
79 20<br />
3<br />
72<br />
93<br />
66<br />
fa<br />
m'<br />
télen<br />
NO<br />
115<br />
23<br />
a<br />
3<br />
270 10°6<br />
01<br />
•\'-<br />
75<br />
27<br />
28<br />
86<br />
130<br />
50<br />
82<br />
473<br />
56<br />
381<br />
310<br />
5G<br />
lí<br />
:5 00<br />
u s<br />
.a<br />
71<br />
mm.<br />
13<br />
554<br />
747<br />
48<br />
23<br />
173<br />
26<br />
1108<br />
1494<br />
96<br />
46<br />
•> 2.<br />
-
438<br />
mely<br />
mely<br />
napon<br />
napon<br />
1898<br />
június<br />
28.<br />
189S<br />
189S<br />
július<br />
július<br />
4.<br />
1898<br />
július<br />
8.<br />
1898<br />
június<br />
28.<br />
1898<br />
július<br />
4.<br />
1898<br />
sz«'pt.<br />
5.<br />
1898<br />
szept.<br />
9.<br />
1898<br />
szept.<br />
13.<br />
mely állomáson és hivatalban<br />
A cs. és kir. 4. hadtest-hadbiztosság hivatalos helyiségeiben Budapesten<br />
(Budán, hadtestparancsnoksági épületben)<br />
mely<br />
állomás<br />
<strong>szám</strong>ára<br />
Szolnok<br />
Tábor Pilis-<br />
Csabán az<br />
ehhez tartozóhelységgel<br />
Örkény lőtérrel*<br />
Czegléd<br />
Alberti-Irsa<br />
Abony<br />
VASÁRNAPI UJSÁG^<br />
A tárgyalások tar tatnak<br />
íuegjc<br />
Jász-Nagy-<br />
Kun-Szolnok <br />
Pest-Pilis-<br />
Solt-Kis-<br />
Solt-Kis-<br />
Kun<br />
Kun<br />
Tolna Tolna<br />
Szolnok<br />
Örkény lőtérrel*<br />
Czegléd<br />
Alberti-Irsa<br />
Abony<br />
Szolnok<br />
Örkény lőtérrel*<br />
Czegléd<br />
Alberti-Irsa<br />
Abony<br />
Jász-Nagy-<br />
Kun-Szolnok <br />
Pest-PilisSolt-Kis-<br />
Kun<br />
Jász-Nagy-<br />
Kun-Szolnok<br />
Pest-Pilis-<br />
Pest-Pilis-<br />
Solt-Kis-<br />
Solt-Kis-<br />
Kun<br />
Kun<br />
Tolna Tolna<br />
mely<br />
mely<br />
csapat<br />
csapat<br />
<strong>szám</strong>ára<br />
<strong>szám</strong>ára<br />
és kir. közöshadsereg<br />
*<br />
*<br />
X<br />
O<br />
mely<br />
mely<br />
időtartamra<br />
időtartamra<br />
-tói -ig<br />
1898<br />
szept.<br />
1.<br />
1899<br />
smg.<br />
31.<br />
A jövő évi táborozási<br />
időszakra<br />
u. m. körülbelül<br />
1899. évi ápril<br />
hótól 1899. évi<br />
szept. hóig **<br />
1898<br />
szept.<br />
1.<br />
1899<br />
SlUg.<br />
31.<br />
1898<br />
október október<br />
1. 31.<br />
1898<br />
HOV. 1.<br />
következő katonai élelem szükségletekre nézve<br />
u<br />
naponként<br />
03<br />
négy"<br />
havonként<br />
alom ágy<br />
C a<br />
CD<br />
•to<br />
M<br />
M 3<br />
m<br />
3 szalma<br />
m<br />
adagonként as<br />
m<br />
H<br />
840|420o|34002100<br />
gramm<br />
adag<br />
a<br />
u<br />
XD<br />
a m3<br />
havonként<br />
nyáron<br />
fa<br />
s<br />
a<br />
1<br />
a<br />
-CD<br />
N<br />
CO<br />
=o<br />
40 S<br />
q m3<br />
télen<br />
fa<br />
1<br />
a<br />
-CB<br />
N<br />
CO<br />
Körülbelüli folyó<br />
összszükséglet<br />
M CS)<br />
n B<br />
_Q CO<br />
3 -o<br />
ili évi<br />
a<br />
-CB<br />
ej<br />
co<br />
CS<br />
a<br />
N<br />
CO<br />
a<br />
"cS<br />
<strong>25.</strong> SZÁM. <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> ^OlYA*.<br />
CB<br />
U<br />
b.<br />
-CB<br />
a<br />
CB<br />
40<br />
ánatpí " z<br />
a következő czikkekre<br />
cd<br />
B<br />
42<br />
Cfi<br />
KI<br />
03<br />
C<br />
-03<br />
a<br />
-CB<br />
N<br />
co<br />
0)<br />
k<br />
•OS<br />
a<br />
*&*» az ajánlattevő az illető ajánlatot kizárólag ölelésnek kivánja tekinteni az .összetes. szó beszúrandó, mert minden<br />
Janlat. mely ** ezen Ezen toldalékot helyen "nélkülözi, i honvédség nem <strong>szám</strong>ára összetesnek teendő tekintetik. ajánlatoknál még a következőket kell felvenni: .a Budapesten vagy Kecskeméten elhelyezett honvéd lovasság<br />
JotápszükmioWA* ', , a .n°nveaseg szamara >u i kraiczár métermázsánkenti ár mellett el is fuvaroztatnak..<br />
szükségletet a szükséglet, helyre kr. szóval Kiajczar meier ütánnyomat nem dijaztatik.
440<br />
VASÁRNAPIUJSÁG.<br />
<strong>25.</strong> SZÁM. <strong>1898.</strong> »5. ^ ^<br />
<strong>1898.</strong> évi július hó 7-éu,<br />
délelőtti 10 órakor<br />
<strong>1898.</strong> évi július hó 4-én,<br />
délelőtti 10 órakor 11<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
~\ Mint fent<br />
A os. és kir. élelmezési raktárnál<br />
Sopronban<br />
A es. és kir. 6. hadtest liail-<br />
biztosságánál Pozsonyban<br />
mely<br />
Uomá-<br />
son és<br />
ivatal-<br />
ban<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
Minden fentemlitett<br />
állomáson<br />
N.-Kanizsa<br />
Sopron<br />
Trencsén<br />
Pozsony<br />
Trencsén<br />
Pozsony<br />
Kőszeg<br />
N.-Kanizsa<br />
Sopron<br />
Kőszeg<br />
N.-Kanizsa<br />
Sopron<br />
Trencsén<br />
Pozsony<br />
Trencsén<br />
Pozsony<br />
n<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
Minden fentemlitett<br />
állomáson<br />
1 1 1 i 1 1 1 1 1<br />
K.-Kanizsa<br />
vagy<br />
Lazsnak<br />
1 1 1 1 1<br />
a jelenleg<br />
ahhoz<br />
tartozó<br />
helységekkel<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
cs. és kir.<br />
hadsereg<br />
és<br />
m. kir.<br />
honvédséf<br />
CH. és k.<br />
hadsereg<br />
m. kir.<br />
honvéd<br />
ség<br />
cs. és k.<br />
hadsereg<br />
m. kir.<br />
honvéd<br />
ség<br />
cs. és k.<br />
hadsereg<br />
m. kir.<br />
honvéd<br />
ség<br />
cs. és k.<br />
hadsereg<br />
^ ><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
£ >zéna, szalm<br />
Kenyér és zab <strong>1898.</strong> évi október hó 1-től deczember hó 31-éig.<br />
a tíi^ifa. ÁH kflsKÓn <strong>1898.</strong> évi szeptember hó 1-től 1899. évi augusztus hó 3<br />
mely<br />
idő<br />
tar<br />
amra<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
1 00001<br />
11200<br />
1 2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
215<br />
1<br />
454<br />
408<br />
403<br />
2518<br />
430<br />
1<br />
741<br />
1<br />
grammal<br />
adag<br />
_<br />
X-<br />
kenyér<br />
naponként 1<br />
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
1 1<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
-J 1 co oc<br />
ts 1<br />
co ! 1<br />
o 1 00 1<br />
grammal<br />
adag<br />
_<br />
X-<br />
zab<br />
naponként 1<br />
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
1 1<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
ÜT<br />
1<br />
306<br />
276<br />
270<br />
1698<br />
885<br />
1<br />
483<br />
1<br />
métermázsa<br />
rozs vagy<br />
3 hónapon<br />
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
| 1<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
1 00 8<br />
co<br />
c<br />
1 ÜT 1<br />
05<br />
CO :<br />
métermázsa<br />
zab<br />
vagy<br />
3 hónapon<br />
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
! l<br />
l<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
~J co<br />
i-<br />
co 00<br />
ts<br />
co<br />
673<br />
CO<br />
ÜT<br />
00<br />
424<br />
1. Helyői<br />
p<br />
3=<br />
r<br />
IS<br />
8<br />
00<br />
ÜT<br />
o<br />
á — adagonként<br />
tzéna<br />
naponként<br />
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
1 i<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
1 1 1 1 1<br />
105<br />
1 l|l<br />
134<br />
1. Helyői<br />
p<br />
3=<br />
r<br />
IS<br />
8<br />
00<br />
ÜT<br />
o<br />
á — adagonként<br />
tzéna<br />
naponként<br />
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
!<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
1 1 1 1 1 1 1 1 1 &<br />
•ségi csapatok, inté.<br />
50 B<br />
IS<br />
8<br />
00<br />
ÜT<br />
o<br />
á — adagonként<br />
tzéna<br />
naponként<br />
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
1<br />
1<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
-J<br />
ts<br />
co<br />
ts<br />
co<br />
00<br />
ts<br />
co<br />
778<br />
CO<br />
ÜT<br />
y.<br />
606<br />
•ségi csapatok, inté.<br />
CR » IS<br />
8<br />
00<br />
ÜT<br />
o<br />
á — adagonként<br />
alom szalma<br />
naponként<br />
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
1 1<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
1 1 1 1 1 • 1 i 1 00<br />
•ségi csapatok, inté.<br />
IS<br />
8<br />
00<br />
ÜT<br />
o<br />
á — adagonként<br />
szecska<br />
szalma<br />
naponként<br />
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
1<br />
250<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
00<br />
ÜT<br />
285<br />
285<br />
8 985<br />
!<br />
235<br />
640<br />
225<br />
00<br />
o<br />
•ségi csapatok, inté.<br />
B széna<br />
körülbelü<br />
<<br />
B<br />
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
1 8<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
ÜT<br />
142<br />
142<br />
©<br />
176<br />
5960<br />
146<br />
390<br />
138<br />
4645<br />
seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />
étermázsa<br />
alom<br />
szalma<br />
körülbelü<br />
y évenl<br />
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
1 1<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
1 1 1 1 1 1 1 1 1 CO<br />
seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />
étermázsa<br />
szecska<br />
szalma<br />
B<br />
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
i— ts<br />
g ÜT<br />
o<br />
ÜT<br />
o<br />
500<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
bS e* co<br />
05<br />
304<br />
C5<br />
o<br />
ÜT<br />
oo<br />
ÜT<br />
370<br />
seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />
étermázsa<br />
ágy<br />
szalma<br />
4 havonként<br />
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
1<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
00<br />
1C<br />
c<br />
ts<br />
05<br />
00 ÜT ** ÜT 1 í SS 1<br />
seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />
köbméter<br />
nyáron<br />
kem<br />
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
1 1<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
ÜT o<br />
o fel<br />
o<br />
ts<br />
ts ÜT<br />
ÜT<br />
ÜT<br />
1<br />
106<br />
1<br />
seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />
köbméter<br />
télen<br />
5ny fa<br />
íavonként<br />
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
1 1<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
1 1 CB<br />
C5<br />
1<br />
6<br />
224<br />
1 1 1 1<br />
seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />
métermázsa<br />
nyáron kőszén<br />
íavonként<br />
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
1 i<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
1 1 8 1<br />
230<br />
1135<br />
1<br />
1 1 1 1<br />
seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />
métermázsa<br />
télen<br />
kőszén<br />
íavonként<br />
A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
I<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
ÜT<br />
l" S<br />
CJT<br />
o<br />
150<br />
1000<br />
150<br />
1<br />
300<br />
i<br />
seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />
f o r i n t<br />
"<br />
kenyér<br />
a következő czikkekre<br />
1<br />
i<br />
t<br />
i<br />
I<br />
t<br />
1<br />
1<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
| 1<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
w 1 8 8 s 1 —a<br />
ÜT 1 § 1<br />
seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />
f o r i n t<br />
zab<br />
a következő czikkekre<br />
1<br />
i<br />
t<br />
i<br />
I<br />
t<br />
1<br />
1<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
1 1<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
o o © s<br />
1160<br />
ts<br />
ÜT<br />
ÜT<br />
ÜT<br />
-<br />
1500<br />
seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />
f o r i n t<br />
széna<br />
a következő czikkekre<br />
1<br />
i<br />
t<br />
i<br />
I<br />
t<br />
1<br />
1<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
1 1<br />
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />
körülbelül:<br />
5> co<br />
ÜT<br />
co<br />
ÜT<br />
ts<br />
o<br />
ts<br />
ÜT 009<br />
8 ÜT 8 008<br />
seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />
f o r i n t<br />
szalma<br />
a következő czikkekre<br />
1<br />
i<br />
t<br />
i<br />
I<br />
t<br />
1<br />
1<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
1 1 09<br />
N<br />
5<br />
fi<br />
s<br />
—<br />
o i<br />
180<br />
s 8 8 ^3<br />
c<br />
1<br />
150<br />
1<br />
seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />
f o r i n t<br />
fa<br />
a következő czikkekre<br />
1<br />
i<br />
t<br />
i<br />
I<br />
t<br />
1<br />
1<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
P •<br />
7 •><br />
« 2-<br />
3 3<br />
? |<br />
«— *£.<br />
«• e<br />
ti •<br />
5 ><br />
5 s<br />
«! B.<br />
H £<br />
• «!<br />
- 2<br />
.=• =<br />
5 §<br />
B P<br />
K. rv<br />
• 't<br />
£. 5*<br />
5 =•<br />
m -<br />
- g<br />
fi- £<br />
» 5<br />
a|<br />
Sr 5<br />
s «-<br />
er- t-ts<br />
fi fi<br />
SE<br />
K «*<br />
>* e<br />
M<br />
1 ?<br />
P a:<br />
£S<br />
1*<br />
- s<br />
» f<br />
E i»<br />
5L °<br />
w ^<br />
fi »<br />
fi<br />
fi •<br />
2 *•<br />
- 30<br />
S *•<br />
1<br />
09<br />
N<br />
5<br />
fi<br />
s 1 1 9»<br />
o<br />
1 00<br />
ÜT S 1 1 1 1<br />
seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />
f o r i n t<br />
kőszén<br />
a következő czikkekre<br />
1<br />
i<br />
t<br />
i<br />
I<br />
t<br />
1<br />
1<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
AlíK<br />
A takarmányra r<br />
kézvényelési hatái<br />
a viszonyok vagy i<br />
érdekei ezt megkiv<br />
a takarr Minden ötödik nap a csapat <strong>szám</strong>ára;<br />
aány saját lovaknak az egész hónapra előlegesen is.<br />
kenyér, zab, széna, szalma és<br />
szecskára nézve l<br />
c<br />
( 1<br />
l<br />
E<br />
t<br />
í<br />
1<br />
<<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
II fi!<br />
A takarmányra r<br />
kézvényelési hatái<br />
a viszonyok vagy i<br />
érdekei ezt megkiv<br />
Január 1-én, május 1-én és szeptember 1-én ágyszalmára<br />
l<br />
c<br />
( 1<br />
l<br />
E<br />
t<br />
í<br />
1<br />
<<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
774S ff UH II Félhavonként vagy havonként tüzelőfa és kőszénre<br />
l<br />
c<br />
( 1<br />
l<br />
E<br />
t<br />
í<br />
1<br />
<<br />
><br />
P-<br />
t<br />
or?<br />
P<br />
»<br />
e+<br />
P<br />
t¥<br />
P<br />
9t<br />
ti<br />
s.<br />
i<br />
9<br />
••<br />
t<br />
Cs<br />
i<br />
1<br />
Di<br />
I<br />
i s<br />
3<br />
i<br />
s<br />
[<br />
0<br />
S<br />
O: ü-<br />
N_ "<br />
8' rV<br />
^e 0 :<br />
0 r^<br />
H- ffl<br />
» 52<br />
CD CD<br />
^ H<br />
M- CD<br />
& ^<br />
P CD<br />
<strong>25.</strong> gzÁM- lggg- * 5 - • ? vi roLYAM -<br />
Észrevétel.<br />
A) A cs. és kir. hadsereg katonai közigazgatása határozottan fentartja magá<br />
it a netán rendelkezésére álló saját készleteit a szerződési időszakon át haszná-<br />
* B) Minden állomáson köteles a bérlő a takarmányadag javítása által a folyó<br />
ükséglet és azontúl tartandó negyed rész ellen eredő többletet az elfogadott árért<br />
kiszolgál tatni.<br />
C) Az alomszalma 7« részének zsupszalmából kell állania.<br />
D) Az ajánlatban határozottan kiteendő a fa neme pl. cserfa, bükkfa stb. és<br />
hasábok hossza, azután vájjon úsztatott vagy usztatlan-e; a kőszénnél pedig a<br />
telep és bánya megnevezendő. Sopron, Szombathely és Nagy-Kanizsa állomások<br />
•észere «Wies»-i koczkakőszénre (a «Schönegg»-i, «Brunni»-i és «Steieregg»-i<br />
aknákból), továbbá «Brennberg»-i koczkakőszénre, ezenkívül a nagy-kanizsai állo<br />
más részére •Trifail»-i kőszénre is teendők ajánlatok.<br />
E) Pozsonyban és Sopronban a vállalkozó köteles az elfogadott árért a meg<br />
határozott időn át egy esetleg összpontosítandó lovashadosztály vagy gyalogezred és<br />
pedig gyalog vagy lovas dandárban, vagy pedig egy gyalog-hadosztályban tartandó<br />
gyakorlatok <strong>szám</strong>ára szükségelt többletet is kiszolgáltatni. A nagy-kanizsai állomá<br />
son az 5. sz. lósorozási bizottság szükséglete, mely előre meg nem határozható és a<br />
hirdetményben csak általánosan felvétetett, a vállalkozó által az elfogadott árért<br />
beszállítandó.<br />
F) A bérlő köteles zabraktárában a próbarostálásra teljesen alkalmas és jó<br />
állapotban levő szélrostát tartani.<br />
G) A katonakenyér tiszta rozslisztből, 1400 grammos czipóban készítendő<br />
és a csapatoknak átadandó. A katonakenyérhez a sütőliszt egy métermázsájáxa,<br />
azaz 101 drb 1400 grammos kenyérhez a helyben szokásos minőségű sóból 1 kilo<br />
gramm keverendő. A kenyérczipó 1600 grammal mérendő ki tésztában és 1400 gram<br />
mal kisütendő.<br />
H) A mozgósítás esetére vonatkozó külön határozványok szállítási feltételek<br />
üzete XXIV. czikkében foglaltatnak.<br />
I) A soproni honvéd-főreáliskola legénységi állománya részére szükséges<br />
kenyér és a lóállománya részére szükséges lótáp, széna, alomszalma és zab, valamint<br />
az ágyszalma szükségletet a vállalatnyertes a szerződésszerű árban szállítani köteles.<br />
1. A császári és kir. közös hadsereg és a m. kir. honvédcsapatok fent kimuta<br />
tott élelmi szükségleteinek közös biztosítása végett a táblázatban megjelölt napo<br />
kon, kizárólagosan írásbeli ajánlatok utján, nyilvános tárgyalás fog tartatni.<br />
2. Minden ajánlattevő, a szerződési kötelezettségben már álló és teljesen<br />
jóhitelünek bizonyult, vagy a tárgyaló bizottság előtt vállalatképeseknek és meg<br />
bízhatóknak ismert vállalkozók kivételével, üzleti képességét s erre vagyonának<br />
elégséges voltát, a kereskedelmi és iparkamara által, ha pedig a kereskedelmi<br />
lajstromba bejegyzett czégje nem volna, az illetékes gazdasági egylet által kiállított<br />
bizonyitványnyal igazolni tartozik. — Bizonyítványok, melyek a tárgyalás nap<br />
jától <strong>szám</strong>ított két hónál korábbi kelettel birnak, tekintetbe nem vétetnek. —<br />
A bizonyítványokban igazolandó vállalatképesség iránya és terjedelme a fentebbi<br />
táblázatban van megjelölve.<br />
Az ilyen bizonyítványok nem az ajánlattevő, hanem a kiállító kamara vagy<br />
egyesület által, a tárgyalást megelőző napig mint «bizalmas és sürgős» a tárgyaló<br />
bizottságoknak beküldendők. Az elkésés következményeit minden körülmények<br />
között a fél viseli.<br />
3. Az alábbi mintának teljesen megfelelőleg szerkesztett, 50 kros bélyeggel<br />
ellátott ajánlatoknak, lepecsételt boríték alatt, az előirt bánatpénzekkel együtt az<br />
illető állomás szükségletének tárgyalására kitűzött napon legkésőbb délelőtti<br />
10 óráig kell a tárgyaló bizottsághoz beérkezniök, későbben érkező vagy távirati<br />
utón tett ajánlatok nem vétetnek tekintetbe.<br />
4. Ha valamely ajánlatban a <strong>szám</strong>okkal és betűkkel irt ár között eltérés<br />
mutatkoznék, akkor a betűkkel irott ár fog helyesnek tekintetni.<br />
5. A részletesebb feltételek a cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok szükség<br />
letére nézve Pozsonyban és Sopronban <strong>1898.</strong> évi június hó 1-én, és a m. kir.<br />
honvédcsapatok szükségletére nézve Pozsonyban <strong>1898.</strong> évi május hó 12-én ós<br />
441<br />
Székesfehérváron folyó évi június hó 1-én, keltezett két-két összehangzó példány<br />
ban elkészített, a szállítási feltételeket tartalmazó füzetben foglaltatnak, és a<br />
pozsonyi, valamint a soproni cs. és kir. katonai élelmezési raktáraknál és a<br />
honvédséget illetőleg a m. kir. pozsonyi IV-ik és székesfehérvári V-ik honvéd<br />
kerületi parancsnokságnál, valamint a fent idézett állomásokon levő honvéd<br />
hatóságoknál és csapatoknál naponta délelőtti 9 órától 12 óráig betekinthetők.<br />
Különben az előirt feltételi füzet a cs. és kir. élelmezési raktárnál (árkusonkint<br />
4 krajczárért) mindenki által megkapható. A m. kir. honvédség részére való<br />
szállításokról szóló nyomtatott feltételi füzetek az összes honvédkerületi-, gyalog<br />
ezred vagy zászlóalj-, valamint huszárezred vagy osztály-parancsnokságoknál,<br />
füzetenkint 7 krajczárért megvehetők.<br />
6. A községek bánatpénz vagy óvadék letételétől fel vannak mentve.<br />
Termelők és mezőgazdasági egyesületek azon vállalatokra nézve, a melyet saját<br />
termelésükkel teljesíteni képesek, óvadék letétele alól szintén fel vannak mentve.<br />
Termelők, mezőgazdasági egyesületek és termelők ajánlatai, a kenyór-<br />
szállitását illetőleg a sütőiparosok is egyenlő árak mellett, más vállalkozókkal<br />
szemben előnyben részesülnek.<br />
7. Osszetes ajánlatok csak akkor vétetnek tekintetbe, ha azok a cs. ós kir.<br />
hadsereg szükségleteit illetőleg a feltételi füzet XVlI-ik, a m. kir. honvédség<br />
szükségleteit illetőleg a szállítási feltételek füzetének XV-ik czikkelyében meg<br />
határozott kereten belül téteknek és ha együtt véve az egyenkint tett ajánlatoknál<br />
előnyösebbek. — Nem egynemű czikkeknél az ajánlatban az ár minden egyes<br />
czikkre nézve külön kitüntetendő.<br />
8. A beszállításoknak a fentebbi táblázatban felsorolt állomásokon kell<br />
történnie, és köteles a szállító az ágyszalmát, tűzifát vagy kőszenet a szállítási<br />
feltétek füzetének X-ik czikkelye értelmében, ugy a cs. és kir. hadsereg, valamint<br />
m. kir. honvédcsapatoknak a laktanyákba, illetőleg a csapatok elhelyezésére szol<br />
gáló egyéb helyiségbe megtérítés nélkül elfuvarozni.<br />
Ha a szállító erre vállalkozni nem akar, ennek ajánlatában — az esetleg<br />
külön igényelt fuvardíjak kitüntetése mellett — határozott kifejezést kell adnia,<br />
mert ellenesetben az vélelmeztetvén, hogy a fuvardíj a felajánlott szállítási árban<br />
már benfoglaltatik, külön fuvardíjra igényt nem támaszthat.<br />
Az élelemszükségleteknek az állomáshoz tartozó helyiségekbe való elfuvaro-<br />
zására nézve a cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok szükséglete iránt előkészített<br />
feltételi füzet XVII. pontja értelmében külön ajánlat teendő, mert különben<br />
feltételeztetik, hogy az elfuvarozás a követelt szállítási árban már benfoglaltatik.<br />
Ha az elfuvarozásra többen egyenlő árak mellett ajánlkoznának, akkor ezek<br />
közül az, ki az illető czikkeknek szállítását elnyerte, előnyben részesül.<br />
9. Azon ajánlattevő, ki közös állomásokon való terményszükségletek szállítá<br />
sára csak olyképen is tett ajánlatot, hogy N. állomás szükségleteinek szállítását<br />
elvállalja a nélkül, hogy ajánlatában határozottan kiemelte volna, hogy a közös<br />
hadsereg és a m. kir. honvédség szükségleteire tesz ajánlatot, a m. kir. honvéd<br />
séggel szemben ajánlatával mindaddig kötelezve marad, mig ettől jóváhagyó vagy<br />
elutasító határozatot nem nyert, tekintet nélkül arra, hogy a közös hadsereg az<br />
ajánlatot elfogadta-e vagy nem.<br />
Határozottan kiemeltetik, hogy szállitásnyertes ajánlattevőnek értesítése am. k.<br />
honvéd kerületi parancsnokságok által, csupán az ajánlatnak a honvédség szükségle<br />
tére vonatkozó részére szól és, hogy a közös hadsereg szükségletére vonatkozó rész<br />
tárgyában, szállitásnyertes az értesítést külön az 5. hadtest hadbiztosságától veendi.<br />
10. Az ajánlkozók a hadsereg, illetőleg a honvédigazgatás irányában<br />
ajánlatuk elfogadása iránti nyilatkozata tekintetében lemondanak az 1875. évi<br />
XXXVII. törvényczikk 314. és 315. §§-aiban — valamely ajánlat elfogadása iránti<br />
nyilatkozatra nézve — megállapított határidőnek betartásáról.<br />
11. Tartalékkészletek készentartása végett a feltételi füzet VH-ik pontjára<br />
külön figyelmeztetik.<br />
12. Ajánlatok kevesebb mint 14 napi határidővel nem fogadtatnak el.<br />
13. A szállítási feltótelek füzetében foglaltak betartására már ajánlatának<br />
benyújtásával minden ajánlattevő kötelezve van.<br />
Kelt Pozsonyban, 1898 június lén.<br />
A közös biztosító-bizottságtól.<br />
Ajánlati minta.<br />
50 kros<br />
bélyeg<br />
En alulirt az <strong>1898.</strong> évi június 1-én 2520. sz. a. kelt hirdetmény alapján kötelezem magamat, hogy az N<br />
állomáson s ahhoz tartozó helységeken szükséges :<br />
kenyérnek 840 grammos (1400 grammos czipókban) adagját kr,<br />
zabnak 4200 grammos adagját «<br />
<strong>1898.</strong> évi október 1-től deczember 31-ig továbbá<br />
szénának 5600 grammos adagját<br />
' alomszalmának 2100 • •<br />
szecskának 850 • <<br />
ágyszalmának métermázsáját<br />
kemény tűzifának köbméterét<br />
kőszén (milyen fajtájú) métermázsáját<br />
...1-től 189 évi.<br />
szóval _. __krajczárral,<br />
kr., szóval. krajczárral,<br />
.frt<br />
189 .évi_ hó végéig terjedő időtartamra szállítani, továbbá az átvonuló élelmezést is a cs. és kir. közös hadsereg<br />
és a m. kir. honvédségbeli csapatok részére, az előkészített feltételi füzet IV. czikkelye értelmében kiszolgáltatom és ezen czikkek elfuvarozását szükséglet helyére —<br />
a fent részletezett árakba már beleértve - elvállalom (a szükséglet helyére való elfuvarozás nélkül), mely ajánlatomért a mellékelt, külön borítókba zárt (vagy: az<br />
ide csatolt elismervény szerint a pénztárnál letéteményezett semmi más kötelezettségért nem szavatoló) nevezetesen<br />
08szesen forint bánatpénzzel kezeskedem. . .<br />
Továbbá kötelezem magamat azon esetben, ha a szállítást elnyerem, hogy legkésőbb 14 nappal az ez iránti hivatalos értesites után bánatpénzemet a<br />
!0 százaléknyi óvadék erejéig kiegészitendem, s ha ezt elmulasztanám, a hadsereg, illetőleg honvédigazgatást feljogosítom arra, hogy ezen kiegészítést a kijáró szálli-<br />
tasi keresetemből való levonás utján eszközöltesse. . . . ^ 1 t , , tí<br />
Egyébiránt a hirdetményben közzétett feltételeken kivül, a tárgyalásra előkészített <strong>1898.</strong> évi jumus hói-en keltezett feltételi fűzetekben foglaltaknak is<br />
evetem magamat.<br />
Az N. nek N.-ben kelt, ide mellékelt értesítése szerint a megbízhatóságomról és vállalatképességemről szóló bizonyítvány közvetlenül<br />
az.<br />
hó. .én. N. N. (vezeték- és keresztnév, lakhely, megye.)<br />
nek fog átküldetni.<br />
Kelt N ben, 189 —<br />
Az ajánlat lepecsételendő és borítékára irandó: , , . , , , ,<br />
•Ajánlat az 189 -án kihirdetett s 189 — - -en tartandó tárgyaláshoz..<br />
A letéteményezett bánatpénz az ajánlatban részletezendő, a külön borítékon pedig ennek tartalma (készpénz vagy értékpapírok) <strong>szám</strong>okkal és szóval kiírandó.
442<br />
I<br />
ar-?<br />
c ^<br />
E 9<br />
Ili<br />
Ifr<br />
H 5* C3 * *"*<br />
s.í>0 !«.-<br />
§ 3 2 N P or<br />
• ~ r — -<br />
- - • — •<br />
ri 5 K»<br />
-- 5- r:<br />
s-l<br />
•*" V. -'<br />
s.--s<br />
it<br />
— ír<br />
J;<br />
5<br />
l'l<br />
fí<br />
m<br />
Ilii<br />
_.= c"<br />
1 /tv. O -<br />
* O fls<br />
ífii<br />
1<br />
1<br />
•if<br />
If<br />
9<br />
tar*<br />
i<br />
sr<br />
00<br />
03<br />
N<br />
rí<br />
(D<br />
<<br />
CD-<br />
S<br />
•3 £ u fú<br />
ftür<br />
íííiii<br />
fi:ll*<br />
Sí<br />
i<br />
rrri<br />
,1.<br />
m f<br />
B,<br />
cro<br />
IÍ<br />
írii sr o *<br />
•<br />
«|<br />
C •*<br />
M C as *<br />
a tt<br />
g" £".2<br />
— el ^<br />
O Sb<br />
2 £<br />
^£><br />
o 2<br />
^ 5.<br />
r?<br />
S ff<br />
Mint fent<br />
-<br />
2<br />
»<br />
n CG<br />
O<br />
l>i!)H *YÍ HÜM<br />
bó 7 t';n, d. e.<br />
10 órakor<br />
1H98. évi július<br />
)• II-én délelőtti<br />
Ki ..rakor<br />
A M. és k. katonai Cs. és k. katonai<br />
élelmezési raktár- élelmezési raktár<br />
nál Sopronban. Komáromban<br />
m<br />
B<br />
0<br />
B<br />
er<br />
so<br />
fl<br />
i dl<br />
A<br />
VAgiRNAM ÜJSÁG.<br />
o<br />
g<br />
5-<br />
I<br />
><br />
SU £1<br />
í<br />
-1<br />
cs. és kir. hadsereg<br />
<strong>1898.</strong> évi juliUH 4-én, délelőtti 10 órakor<br />
•ti<br />
O:<br />
CD<br />
«••<br />
-<br />
0<br />
és k. 6 liadtest badbiztosságánál<br />
Pozsonyban<br />
3<br />
3<br />
na<br />
I<br />
SS o><br />
w ^<br />
2. o<br />
3<br />
< ?" i<br />
5 i<br />
» ff*<br />
189tffürdrl. 18ÍW/99<br />
idényre<br />
~ Kenyér és zab <strong>1898.</strong> évi október hó 1-től deczember hó 31-éig<br />
széna, szalma tűzifa és kőszén <strong>1898.</strong> évi szeptember hó 1-től 1899. évi augusztus hó 31-éig<br />
rl<br />
ra<br />
l^<br />
líflf!<br />
Minden ötödik nap a csapat szamára;<br />
a takarmány saját lovaknak egész hónapra előlegesen is.<br />
Január 1-én, május 1-én és szeptember 1-én<br />
Félhavonkint vagy havonkint<br />
a<br />
fí Ifi<br />
H<br />
s. a &<br />
III<br />
11<br />
széna, szalma és szecskára<br />
nézve<br />
ágyszalmára<br />
tüzelőfa és kőszénre<br />
<strong>25.</strong> SZÁM. <strong>1898.</strong> 46. Í.VPOLYÍ<br />
P <<br />
2- =<br />
2. "<<br />
a. o<br />
« K<br />
•<br />
ö<br />
Qi<br />
g><br />
tsi<br />
o<br />
0<br />
S><br />
(D<br />
c-tay.<br />
CD<br />
(—•<br />
CD<br />
[3- ^<br />
N o?<br />
P e<br />
ÍV 5-<br />
CD<br />
P P<br />
gj- i—J<br />
H<br />
Pi<br />
CD<br />
s<br />
C<br />
CD<br />
CD<br />
1<br />
=<br />
RZÁM<br />
|898. 15. I'M'H.VOI VASÁRNAPI IMSÁC. 443<br />
g:A noi szépség -s<br />
tjjrtáaára és emelésére a leg-kitünőbb szer :<br />
Cornélia-arczkeoOcs<br />
(törvény által védve). 7706<br />
arcxnak üde, meglepően tiszta fiatalos szint köl-<br />
•ft* mlt gemml más szerrel elérni nem lehet<br />
"*J°Í ier. míjfoltok, szeplók, pattanások, pörsenések<br />
w ., . tnlvörös arcz és a bor minden tisitállansága<br />
n^Vvkrta vagy barna arczbfirt vakító fehérré teszi.<br />
* ' i j tég-ely ára 1 korona. E?y nagry tégrely<br />
•"T.,3 korona. — Ezen közkedvelt szer kaphatj:<br />
LESZKOVÁCZ 1HILETA<br />
ROKONA" czimii gyógyszertárában<br />
Ó-Verbászon (Bácska), 150.<br />
Pnilai megrendeléseknél finom ponderek, szappanok<br />
rw #1 illatszerek hozzácsomagolisra ajánltatnak.<br />
•gs- Viszonteladók kerestetnek. ~mn<br />
CnrakUrak Budapesten: Török József gyógyszertára, Király<br />
ilrza l*. *s dr - E BK er Le0 gyógyszertárában Váczi-körnt 17.<br />
rr<br />
BEM és PETŐFI<br />
Nagy körkép a szabadságharezból<br />
Festette: Vágó, Styka, Spányi. ím<br />
Lállialó reggel 9 órától Este villamos fénynél.<br />
Aréna-út 70. Városliget.—Belépődíj 50 kr.<br />
Arbenz-féle svájrzi beretvák<br />
kicserélhető pengékkel, fölulmulhatatlan<br />
jóságuk*, finomságuk és<br />
megbízhatóságuknál fogva világ,<br />
hirtlek. Teljes Jótállás mellett<br />
kapható a gyárosnál és egész<br />
Ausztria-Magyarország jobb üzleteiben.<br />
— Tessék a védjegyre<br />
figyelni. A. ABBENZ, Juinrne<br />
iLausanne). 7752<br />
Még csak néhány napig.<br />
Húzás már <strong>1898.</strong> június hó 30-án.<br />
Magy. kir, jótékonyczélu államsorsjáték<br />
főnyeremény 150,000 korona.<br />
Az összes nyeremények összege 365,000 korona.<br />
Sorsjegyek á 2 frtért kaphatók a lottó igazgatóságnál Budapesten (Pest, fővámnál,<br />
félemelet), a hová a megrendelt sorsjegyek ára postautalvány mellett előre bekülilemlő,<br />
valamennyi só- és adóhivatalnál, a legtöbb postahivatalnál, és minden városban<br />
éa nevezetesebb helységben felállított egyéb sorsjegyámló közegnél. 7693<br />
Budapesten, <strong>1898.</strong> április hó.<br />
Magy. kir. lotté-igaxgettósáff.<br />
A már 40 óv óta dicséretreméltólag ismert, a m. kir. egészségügyi hatóság<br />
által jónak talált és engedélyezett<br />
dr. SPITZER-féle<br />
arcztisztitó kenőcs<br />
uó'rszépitő szappan<br />
7069<br />
szeplő,himlőhely,sömör,májfoltok,fakadékok<br />
forrósági persenések, orrvörösség és minden<br />
egyéb arczvirágzások ellen, valamint a<br />
dr. SPI PITZER-féle<br />
mely arozkenőcscsel a használati utasítás<br />
szerint alkalmazva, még koroBabb egyéneknek<br />
is viruló és fiatal klnézéat kölcsönöz.<br />
Egy nagy tégely arczkenőes ára 80 kr., kisebb 50 kr., szappan 50 kr. Utánzásoktól<br />
óvakodjunk I Csak Krajcsovics által Vukováron készített kenőcs valódi.<br />
Minden tégelyen Krajcsovics, a készítő arczkópe látható.<br />
Budapest, hiiiily-iiliza 12. sz. Tőrük J. gyógyszertára.<br />
SIOFOK-FÜRDO<br />
a Balaton mentén.<br />
A «Siófok* Balaton fürdő részvénytársaság<br />
szállodáinak szobái a társaság siófoki irodájában előjegyezhetők.<br />
Három modern berendezésű szálloda.<br />
A 'Központi' szállodában szobák 120—150 forint idényáron<br />
kaphatók.<br />
b"iíi ,k filrdÖ rewlkivül J° fekvése, a fürdő finom fövénytalaja és idegedző<br />
hullámverése, a gyönyörű park és parti sétány, valamint azon kényelem,<br />
•nely a mai kor igényeinek megfelelően a társasági fürdőtelepen fellelhető.<br />
„SIÓFOK" FÜRDŐTELEPET<br />
Magyarország leglátogatottabb fürdőhelyei sorába emelték.<br />
ellátás.— Caolnakázás, lovagló ás kerékpár-pálya, lawn tennie, hangreenyek,<br />
tánciestályek, katona- és czigányzene, kel- és külföldi min-<br />
Qennemü hírlapok stb., stb. — Felvilágosításokkal készséggel szolgál a<br />
7784 „Siófok" Balaton fördí réméojtársaság igaiptósága.<br />
Itrnt fíijnalyija<br />
az ideg-esség-<br />
^ T * rt * hn »>«. malyból aiám<br />
**• kor saéiM ii »_ .«„<br />
fe eUen<br />
••Msloeabbtn bet a<br />
T ws dnnabor<br />
^T^rlfrtaokr^ttveg<br />
**»»«> küldve e frt.<br />
J* ,n- '•" «á«ltT. i, „ta-<br />
•° w « a legWbb eUoaaljet és<br />
"••* tartanaane.<br />
^ R o z s ><br />
Szépség ós sgószsóg.<br />
Kinek ?ai szeplöje ?<br />
vagy bármi folt, Tagy patUnái<br />
u arczání Ax t«ljee blston-<br />
•ággai fontolhat annak eltüntetése<br />
Tégett % világ-hirn<br />
Serail arczkenó'cshöz.<br />
mely "Tit^fti' eltávolít mindenféle<br />
bCrtiaztátI an wágot, hanem<br />
aa arozbórt vakító fehérré,<br />
tisztává éa üdévé<br />
teszi. 1 tégely ára 70 kr.<br />
Arozpor kossá 3 színben<br />
70 kr. Postán franko<br />
küldve 1 frt 6 kr. Szappan<br />
kozsá 1 drb. 30 kr.<br />
Ezrek mennek Carisbadba<br />
hogy roeu gyomrukat kireparáljuk<br />
éa ujrm Jól ameazszenek<br />
pedig est a czélt otthon kényelemben,<br />
kevés koltaéggel elérik<br />
PEPSDÍ-BÓR<br />
haazxilata által, mel/ ai ételt<br />
megeméazteni aegiti él a gyomrot<br />
róvid idón tókéleteaes<br />
helyreállítja Cascóra Sagrada-bor<br />
kitűnő enyhe hatan<br />
hashajtó éa Térüsztttó ezer.<br />
.»,n keserű! Minden ilynemű<br />
készítmény kSzt a legjobb. Az<br />
ezredéves orsxágoa kláilitáaoo<br />
jó hatáaáért kitüntetve.<br />
1 üveg ára 1 frt SO kz,<br />
S üveget franko küldve<br />
8 forint.<br />
ROZSNYAY MÁTYÁS gyégyBeréa Aradon.<br />
Kapható Budapesten: 7*80<br />
I Török rok Jó: 'ózaef gyógyez. umál éa minden magyarom, gyógjsaartárban.<br />
Szeplő!<br />
májfolt, bőrhámláa,<br />
boratkák, (Mittesser)<br />
pattanás eltűnik a<br />
Badfta-fál* Mirtns<br />
oréme által azonnal<br />
finomító H/.épitő,<br />
kézi ii<br />
arroréme t.<br />
1 frt.<br />
:! kiállitisj kitüntetés.<br />
Zsírtalan és ártalmatlan.<br />
76G8<br />
Készíti, szét küldi az Apostol<br />
gyógyszertár, Budapest<br />
József-körut 64 d.<br />
Biliige Briefmarken. 11 ^^<br />
aendet August Marbea, Bremen.<br />
75Í9<br />
Anyák!<br />
lni7.;iHs:ik<br />
maguknak<br />
ingyen és<br />
bérmentve<br />
egy kepe*<br />
árjegyzéket<br />
az én<br />
higieniktiB, fekvéareea Uléire át.<br />
változtatható kocsijaimról, a meyeknek<br />
belsó felszerelése levehető<br />
éa mosható. 769*<br />
BAUMANK L.<br />
szabadalom -tulajdonos<br />
B. cs.Vl 2. MiUergaase 6.<br />
Értéktelen utánzatok<br />
váaárláfátni<br />
óvakodni kell.<br />
Csak akkor valódi,<br />
ha az itt látható<br />
védjegy a kocslfenékbe<br />
be van égetve.<br />
-r>85 A ki<br />
Epilepsiában KÍ,<br />
ideges állapotokban) szenved,<br />
kérjen airol szóló füzeteket.<br />
Kívánatra ingyen és bérmentve<br />
megküldi a 8ehwanen-<br />
Apotheke, Frankfurt a. M.<br />
- '=<br />
^ T-<br />
Alapíttatott<br />
1853-ban<br />
Kossuth Lajos-utcza 12. <strong>szám</strong>,<br />
(u iii'iii-.ii MI Inóve] : i IMII.'III.<br />
Ajánljn 111tit.• r111.'• t mitidciiiiiiiiii l'
444<br />
A világhirö kerékpár.<br />
Főképviselő Magyarország részére : 7660<br />
Fodor Károly és Társa, Budapest,<br />
V., Erzsébet-tér 17.<br />
Popé Mfg. Co., gyárosok, Hartford, Conn.<br />
VASÁENAPIJJJSÁG.<br />
„A világ legjobb sámfája"<br />
FÖLDVÁRY IMRE<br />
férfi divat és fehérnemű . .<br />
raktárában. párja<br />
Bndspest, IV., Koronaherczeg-utcza<br />
11. sz. és VIII.,<br />
Kerepesi-út 9. 7719<br />
Férfi ingek, Jager - áruk,<br />
vadász és sport-ezikkek dús<br />
választékban kaphatók.<br />
Keityük és Nyakkendők<br />
KIRÁLYNŐ ARCZGRÉME.<br />
legjobbnak ismert arczsze'pitö a világon.<br />
Ezen arccréme a legrövidebb idö<br />
alatt eltávolít az arczról minden<br />
bórtisztátlanságot, n. m. *zept£,<br />
pötsenes, mitesser stb. s azt<br />
hófehérre és üdévé teszi. Teljesen<br />
Ártalmatlan. Egy tégely 70 kr.,<br />
király nö-ereme szappan 1 drb<br />
BO kr. — Királynő-hölgypor<br />
fehér, rózsa és créme színben<br />
1 doboz 70 krajezár. Szétkfll-<br />
7721 dési főraktár:<br />
Temesváry József<br />
Angyal-gyógyszertára<br />
Zombor, Jókai-tér 2.<br />
Budapesten Török József gyógy<br />
szertárában, K irály-ntcza lí. sz.<br />
JÚJ^TTOJíi^<br />
Első os. és kir. osztrák-magyar kizárólag szak.<br />
OMLÓ KZ AT-FESTÉK-GYÁR<br />
IvTonsteiiier Károly Bécs, IIL, Haiiptstrasso 120. (8 * át<br />
n^" Az arany éremmel kitüntetve.<br />
Soha nem remélt jó érzet!<br />
Nyári gummiczipők.<br />
Párja barnában vagy feketében<br />
1 (rt 60 kr. A lábtalp hosszmértéke<br />
teljesen elegendő. Utánvétellel<br />
küldi 7796<br />
F. XA8KE<br />
Prága, Pofié 41.<br />
emelésére, tökéletesítésére és fentartására legkitűnőbb, teljeson<br />
ártalmatlan, vegytiszta és zsírmentes készítmény az<br />
IRÉN-CRÉME<br />
hírneves, az elegáns hölgyek által használt arozeréme,<br />
rövid idő alatt ifjitja és szépíti az arozot, eltávolít az arczból<br />
szeplöt, májfoltot, pörsenést, borátkát (mitesser) és<br />
minden más bfirbajt. Irén-szappan az Irén-pouderrel<br />
használva, hatása meglepő.<br />
Egy tégely Irén-oréme 50 kr., ír én-hölgy por<br />
60 kr., Irén-szappan 40 kr. — Megrendelhető<br />
Benkovich Mihály<br />
gyógyszertárából 7705<br />
Nagybecskerek, Melencei-utcza.<br />
PARFÜMER1E LOHSE<br />
lAcVí fcWcYvfcTv<br />
a legpompásabb ibolyaillat, hasonló a frissen leszakasztott<br />
ibolyáéhoz: illatszer — szappan — arezpor — pipere-viz<br />
7498 brill antine — illatpárnák.<br />
Gustav Lohse, 45/46 Jlgeratrasse 45/46<br />
kir. udvari axállitó.<br />
Kapható valamennyi ülatszerészet-, díszműáru, gyógyfüszerészetés<br />
gyógyszertárban, valamint minden fodrászQzletben Ausztria-<br />
Magyarországon.<br />
SMMKWf<br />
7505<br />
Üdvös tanács.<br />
>él, rekedtségnél, a torok és légzési szei<br />
ködési zavarainál Egger biztos hatású<br />
MELLPASZTILLÁI<br />
veendők. (1 doboz 50 kr. és 1 frt Próbadoboz 25 kr.)<br />
A gyomor rendetlen működésénél radikális hatásúnak<br />
bizonyultak 7230<br />
Egger Szóda-Pasztillái<br />
(1 doboz 30 kr.) Mindkét szer kapható minden gyógyszertárban.<br />
— Fő- és szétküldési raktár Magyarországon:<br />
I Jádor'-gyógyszertár Budapest, Váczi-körut 17. sz.<br />
.WoTTiTz-<br />
/MANFRÉD<br />
REPRODUKALO-nUINTEZET<br />
PHOTO-CZÍNKOQRA FIA<br />
DÍRECTANGOL- RE NI DÓZER<br />
BECS<br />
SZÁM. <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> KVFOLYAM<br />
A NAGY KRACH!<br />
New-York és London az európai szárazföldet sem<br />
Kímélték meg s egy nagy ezüstárugyár indíttatva érezte<br />
maflát egész készletét — a munkadíj csekély megtérítése<br />
mellett — elajándékozni. En vagyok felhatalmazva ezen<br />
megbízást eszközölni. En tehát minden embernek adom<br />
az alant felsorolt tárgyakat pusztán 6 frt 60 kr. megtérítése<br />
mellett és pedig:<br />
6 drb legfin. aastalkest val.ang. pengével<br />
6 « amer. szab. ezüst villát egy drbboL<br />
6 • • • • evőkanalat,<br />
• • ' • kávékanalat,<br />
• « « • levesmerőkual<br />
• « « « tej merőkanalat<br />
« « « < tojástartót,<br />
• angol Vlotorlatálozát,<br />
• pompás asztall-gyertyatartót,<br />
• teaszürőt,<br />
• legfinomabb cznkorszórót,<br />
e 44 drb összesen csak 6 frt 60 kr.<br />
A fenti 44 tárgy ezelőtt 40 frtba<br />
került és most ezen minimális árért, 6<br />
forint 60 krajozárért kapható. Az<br />
amerikai szab. ezüst egy teljesen fehér<br />
fém, mely ezüst szinét 25 éven át megtartja,<br />
miért is jótállás vállaltatik. Legjobb<br />
bizonyítékául, hogy ezen hirdetés<br />
'nem szélhámosság ~^Q|<br />
ezennel nyilvánosan kötelezem magamat arra, hogy ha az<br />
áru nem felel meg, kifogás nélkül visszaszármaztatom a pénzt<br />
Senki se mulaszsza el a kedvező alkalmat, ezen remek garnitúrát<br />
megszerezni, a mely különösen ajánlatos<br />
házassági és alkalmi ajándékul és jobb háztartások<br />
részére. 7749<br />
Kapható csak BIRSdBERG A.-nál<br />
az egyesült amerikai szabad, ezüstáruk gyár<br />
főképviselőségénól,<br />
Bécs, II., Rembrandstrasse 19/7. Telefon 7114.<br />
Szétküldés a vidékre utánvéttel, vagy az összeg<br />
elóleges Beküldése mellett. — Tlsztitó-por<br />
hozzá 10 kr. Csupán az Itt látható védjejfyiryel<br />
valódi. (Egészségi érc.)<br />
Kivonat az elismerő levelekből:<br />
Becses evőeszközküldeményét megkaptam,<br />
melylyel nagyon meg vagyok elégedve és kérem<br />
még egy olyan garnitúrát, 14 drb. amerik. szab.<br />
ezüstból utánv. küldeni.<br />
Bozovics, Kr.Szörénym. 18/7. 896.<br />
Keresztes S. főszolgabíró.<br />