17.01.2013 Views

Vasárnapi Ujság - 45. évfolyam, 25. szám, 1898. junius 19. - EPA

Vasárnapi Ujság - 45. évfolyam, 25. szám, 1898. junius 19. - EPA

Vasárnapi Ujság - 45. évfolyam, 25. szám, 1898. junius 19. - EPA

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

420<br />

A „Very Well"<br />

kerékpárgyárak cs»k elsőosrtalyú ke<br />

rékparokat gyártanak a legjobb anyagbíil.<br />

Eladás tényleges Jótállás mellett.<br />

Raktár Budapesten Blau Józsefnél<br />

Teré*-körat 83. — Bécsben Baumann<br />

I-nél VI./4. Millergasse 6/F.<br />

Képes árjegyzék ingyen és bérmentve.<br />

7650<br />

Csak 4V2 forintért<br />

szállítom az én világhírű hnzó harmonikárnat<br />

a BOHEMIÁT hosszú<br />

billentyűkkel és valódi gyöngyházrátéttel.<br />

Két kettős lmzóval és 11<br />

hajtású erős fnj'atóval.eltöihotetlen<br />

érozszegletvédővel. Minden hangnak<br />

megvan a maga Faját billentyűje,<br />

ennélfogva a harmonikának<br />

i agy szerű az orgonához<br />

hasonló hangzása. Nagyság<br />

40 hangú 2 Reg. IÖ'/ÍX^ cm. *-50 frt<br />

60 • 3 • 17 X 3* • 550 •<br />

80 • * • 17'/2X3*'/i • 6-50 •<br />

Onoktatási iskola ingyen. Csomagolás<br />

és portó 60 kr., képes árjegyzék<br />

ingyen és bérmentve. 7305<br />

El fi. S€HUSTER barmonikakésziti és hangszer-kereskedés<br />

Graslits. 7305 Szétküldés utánvétellel.<br />

Kicserélés megengedve. — Ismételadók magas jutalékot kapnak<br />

KIRÁLYNŰ-ARCZCRÉME.<br />

legjobbnak ismert arczszépitő a világon.<br />

Exen arccréme a legrövidebb ídó<br />

ril«ttt pltávolit az arczró) minden<br />

bArtistztátlanaáfrot, u. m. mzeplÖ,<br />

pö> sem>H, mite*Hev atb. s azt<br />

hófehérre és üdévé teszi. Teljesen<br />

ártalmatlan. Kijy t+yely 70 kr.,<br />

kiről ynö-oretne szappan 1 rlrb<br />

ŐO kr. — KirálynÖ-liőlgifpor<br />

fehér, rózsa és créme színben<br />

1 fUboz 10 hrajcziir. Szétkül-<br />

7721 déM főraktár:<br />

Temesváry József<br />

Angyal-gyógyszertára<br />

Zoiubor, Jókai-tér 2.<br />

Budapesten Török József gyógyszertárában,<br />

Király-otcza IX. sz.<br />

VASÁBNAPÚJJSÁOK<br />

LU8EU L.-féle turista tapasz.<br />

Bi/.tosan és gyorsan ható szer, tyúkszem S\, A<br />

.-szemölcs és talp, valamint a sarok bőr- ,^^>2> &^'<br />

. «. keményedései, to- .^^^"é^jr<br />

\ TÍ vábbá mindennemú _^V>rYCr,<br />

\ Jrl\<br />

f ^ j a<br />

bőrelszarusodás, S$?^&r nonti<br />

ellen. A hatás- >^,*V / sC^JSKf<br />

\


422 VASÁRNAPI ÚJSÁO-<br />

Az Országos Képtárban levő festmény után.<br />

II. RÁKÓCZI FERENCZ NEJE, AMÁLIA HESSEN-RHEINFELSI HERCZEGNŐ.<br />

járni sem volt képes; csak egy kerekes székben<br />

tologatták egyik szobából a másikba, vagy koronként<br />

ki a szabad levegőre. Ily állapotban a<br />

halál valódi megváltás volt rá nézve.<br />

Elhunytával ismét csökkent azok <strong>szám</strong>a, a<br />

kik kiválóan tevékeny részt vettek újabb alkotmányos<br />

életünk megalkotásában és megszilárdításában.<br />

DACSÓ GÁSPÁR HARAGJA.<br />

Húzzák a faluban a déli harangot,<br />

Kóbor szellő elkap egy-egy kósza hangot<br />

S viszi a Tiszára, le egész a révhez,<br />

Ottan is hadd tudják, a mikoron dél lesz !<br />

Öreg Dacsó Gáspár csak mégse hallgatja:<br />

Árnyékról is tudja, nem szorul harangra!<br />

Kikötte a kompot, főzi az ebédet.<br />

Maga főz. Megszokta: régen özvegygyé lett!<br />

De azért valahogy' kicsordul a könnye<br />

S akárhogy titkolná, a mért olyan gyönge,<br />

Észreveszik mégis a révész legények!<br />

•Nyers a fa!» — szabódik, — az árt a szemének...<br />

Teszik azok mindjárt, mintha el is hinnék:<br />

.Erre száll a füstje, álljon kelmed innét!'...<br />

Ő pedig tagadná a kihullott cseppet<br />

S — mert új jön helyébe — bosszúságot tettet:<br />

•Jó tanács dolgában nem szorulok rátok,<br />

A hol nekem tetszik, már csak oda állok !><br />

Összenéznek előbb, aztán az öregre.<br />

,Már megint rágondolt arra a gyerekre!'<br />

Tudva a szokását, — elég gyakran ráér! —<br />

Indulnak — azt mondják — egy kis száraz ágór'..,<br />

De nem a dologért: csak tanútlan hagyják<br />

Öreg Dacsó Gáspárt s nehéz indulatját. . .<br />

O is azt akarja s alig-alig várja,<br />

Nehéz fájdalmával, hogy lenne magára.<br />

Ne lássa azt senki, ne tudja azt senki,<br />

Mit kell a szivének teherként viselni!<br />

A mit a jó isten bánatot rakott rá,<br />

Majd csak elhordozza !... Elég erős hozzá!,<br />

Pedig talán-talán meg sem érdemelte,<br />

A mért ilyen nagyon beborult felette ?!...<br />

Gyászos özvegységét még csak elviselné,<br />

— Maholnap odajut felesége mellé ! —<br />

Hej 1 csak az a mádik bánata ne lenne,<br />

Lehajtva gyökerét fájó elevenbe !<br />

Fájó elevenbe, szive közelébe,<br />

Vagy talán épen a kellő közepébe ? —<br />

Hogy élő halottját sirassa örökké ...<br />

Mert ő neki meghalt, nem a fia többé !<br />

Kettő közt választott, nem kellett az apja!..<br />

0 meg nem ismeri, ő meg megtagadja !...<br />

Nem ismeri ? — csak a sértett büszkesége;<br />

Megtagadja? — ajka, de a szive mégse ;<br />

Nem fogadja vissza soha sem a házba?<br />

De a jöttét várja, egyre azt vigyázza<br />

S ha egy szóval kéri, — ma visszafogadja ..<br />

Csakhogy az is büszke, mint az édes apja!<br />

• Dacsó vérit gondolja az öreg kevélyen<br />

S a fiatalsága forog az eszében,<br />

A mikor olyan volt, mint a fia mostan ...<br />

Sok régi emléken a szíve megdobban<br />

S mintha a harag is messzeszállna tőle ...<br />

Bizony, csak nem volt jobb a fiánál ő se !<br />

Ö se házasodott apja parancsára !<br />

Hát akkor a fia mért lenne jobb nála ?:...<br />

Oszt' az asszonyban se' lenne hiba semmi,<br />

Messze földön kéne hasonlót keresni,<br />

Akkor se' akadna olyan feleségre !...<br />

Ha is, de ő neki nem a menye mégse!<br />

Hogyha angyal lenne, akkor se' szeretné!<br />

— De hát az az asszony ő neki vétett-é ?...<br />

Vétkezett az apja eleget helyette !<br />

<strong>25.</strong> SZÁM. 189aj5. Í.VFOLTA<br />

Egy élet kevés rá, hogy mind elfeledje,<br />

Száz élet is kevés, hogy meg is bocsássa!<br />

Nem kell a lánya se!... Hát az unokája ?<br />

Kát esztendős elmúlt, és még nem is látta 1<br />

Kire ütött vájjon ? . .. Apjára ?... Anyjára?.<br />

Akármelyikre is, Dacsó vér lesz benne;<br />

Akár így, akár úgy, neki kedves lenne,<br />

Hiszen olyan lehet, mint az édes apja,<br />

Mikor kis korában térdein ringatta!...<br />

Ha az ide jönne ?... Dehogy is jön!... Hátha?..<br />

Még az apjának is mindent megbocsátna I.<br />

Ha az ide jönne, ha az szólna hozzá,<br />

Azt se neheztelné, ha az anyja hozná!<br />

Hisz, — ha nem röstelné, hogy a fiát kérje —<br />

Bizony, bizony talán maga menne érte ?!<br />

Mig odagondol a gügyögő gyerekre,<br />

Visszalopódzik a Dacsó Gáspár kedve,<br />

Kipirkadó kedvnek a helyét átadja<br />

Szivéről lefoszló nehéz indulatja<br />

S mire a legények megint visszajönnek,<br />

A nyoma is szikkadt orczáján a könynek.<br />

Látva, hogy kiderült megint az öregre,<br />

Mosolyog magában a Nagygergő Ferke<br />

S úgy adja föl a szót, mintha enmagának<br />

— Nem is az öregnek — beszélne csupán csak,<br />

De a szeme ott jár Dacsó Gáspárt lesve:<br />

,Kám esik a sorja, — hazamék ma este I'<br />

Hallja Dacsó Gáspár, de csak neszét sem vet,<br />

Teszi, elereszti a szót füle mellett...<br />

Tudja, hogy hátra van még a csattanója!...<br />

,A Gazsi gyerekhez egy szava se vóna ?<br />

Betérek hozzájok. Mit is mondjak nékik,<br />

Ha a gazduramnak izenetét kérik ?'...<br />

Öreg Dacsó Gáspár odavágja fennen:<br />

•Nincs kinek izennem!... Nincsen mit izennemL.i<br />

De azért a Ferkét elszólítja félre,<br />

Egy ötös banknótát csúsztat a kezére<br />

S a fülébe súgja — hogy ne hallják — halkan:<br />

• Viddnekik,—de azért ne mondd, hogy én adtamli<br />

Szászy István.<br />

A RÁKÓCZIAK PÁRISBAN.<br />

A Eákóczi-kor történetírói nagy becsű anyagot<br />

nyertek történeti kutatásaikhoz a stuttgarti<br />

«Litterarischer Vérein» azon kiadványaiban,<br />

melyek a pfalzi születésű Erzsébet Sarolta, később<br />

orleansi herczegnő és XIV. Lajos sógornője<br />

több kötetre menő levelezéseit tartalmazzák.<br />

Igen nagy kár, hogy azokat a leveleket, melyeket<br />

bujdosó Rákóczi maga intézett a herczegnőhöz,<br />

kivel neje révén atyafiságban is volt, a herczegnő,<br />

mint egyáltalában a hozzá intézett öszszes<br />

leveleket, megsemmisítette. Rákóczinak<br />

Grosboisban való tartózkodásáról részletesen<br />

megemlékezik Saint-Simon is emlékiratai XIX.<br />

kötetének 182. lapján, azonkívül életrajzát megírta<br />

Leneble 1737-ben Parisban, és Eichorn<br />

1854-ben Lipcsében. Ezekkel azonban, mint<br />

legalább részben ismert forrásokkal, nem szandékszunk<br />

most foglalkozni; itt csupán a pfala<br />

herczegnő leveleiben foglalt adatokra szontkozunk.<br />

..<br />

Rákóczi Perencz 1713-ban jelent meg először<br />

Parisban és Versaillesben az udvarnál Saros\<br />

gróf név alatt. Sem a királyi herczegekneJ,<br />

sem a királyi herczegnőknél nem tett **<br />

talos látogatást, csak az orleansi herczegnovel<br />

érintkezett. «Derék, jó úr, -— ÚJ ^<br />

a herczegnő leveleiben, — mindig jó kede, -<br />

sok esze van, sokat olvasott, mindenhez e^<br />

Látni kívánta érem- és régiséggyűjteményét ^<br />

s én megmutattam neki.» Idézi a herczegnő<br />

fejedelemnek egy érdekes szavajárását is, m<br />

következő volt: «akkor látom meg, mikor apa<br />

lutheránus lesz.. Olyankor szokta ezt a M^<br />

zést használni, mikor valamiben nagy° n<br />

kedett.<br />

Életmódjáról különben keveset jegyzett föl az<br />

orleansi herczegnő. Mulatott, szórakozott, vadászott,<br />

mint azon idők legkiválóbb gavallérjai<br />

szoktak. Egy vadászat alkalmával történt, hogy<br />

élete komoly veszedelemben forgott. Fejjel esett<br />

le lováról s ájulva maradt a földön. Tojás nagyságú<br />

daganat támadt a fején, melyet azonban orvosa,<br />

egy nürnbergi német, pióczával és kenőcscsel<br />

három nap alatt tökéletesen lelohasztott.<br />

Öt év múlva a fejedelem újra megfordult Parisban.<br />

Ekkor már 44 éves volt s ez időből<br />

külsejére nézve ekkép írja le az orleansi herczegnő<br />

: «Rákóczi magas, jól megtermett alak,<br />

jóságos vonásokkal; nem szép, habár csúnyának<br />

sem lehet mondani*. Még mindig jókedvű volt,<br />

szívesen csevegett és nevetgélt; de már az orleansi<br />

herczegnőnek feltűnt az, hogy annyi bújagondja<br />

mellett hogyan lehet oly víg; s meg is<br />

volt győződve róla, hogy bensőleg nagyon szenved<br />

; legalább erre magyarázta azt, hogy utolsó<br />

ottléte alatt nagy változáson ment át; vézna,<br />

sovány lett s igen ájtatos, a ki Paristól 5—6<br />

mérföldre Grosboisban együtt lakott a kamalduli<br />

barátokkal, holott ezeknek rendje majd oly<br />

szigorú, mint a karthauziaké, ügy élt, mint ők;<br />

éjfél után velők együtt kelt föl imádkozni, s gyakran<br />

böjtölt, mint ők.<br />

Érdekes, hogy a herczegnő tudni véli azt is,<br />

hogy Rákóczit titkos vágy epesztette a rendkívül<br />

szép fiatal Conti herczegnőért, ki azonban hidegen<br />

viselkedett iránta s nem látszott viszonozni<br />

a <strong>szám</strong>űzött magyar fejedelem érzelmeit.<br />

Annyi bizonyos, hogy ekkor már a viszony<br />

Rákóczi és neje, a szépségéről egykor hires<br />

hessen - rheinfelsi herczegnő között, nagyon<br />

meg volt lazulva.<br />

Nejének családja Rákóczit mindenfelől kompromittálta<br />

különcz viselkedésével, s jellemző,<br />

hogy maga az orleansi herczegnő, a pfalzi<br />

Erzsébet Sarolta, bár a hessen-rheinfelsiek-<br />

Jiek közel rokonuk volt, mig Rákóczival a<br />

legbarátságosabb viszonyt ápolta, úgy, hogy ez<br />

1 örökországból is többször irt hozzá terjedelmes<br />

leveleket: addig a felesége rokonságát ki<br />

n em állhatta, excentrikus, feltűnő modorukat<br />

nem egyszer szemökre lobbantotta.<br />

fSy járt el a finom tapintatáért s emelkee<br />

«t felfogásáért irányadónak elismert herczegnő<br />

Rákóczi apósával, Károly őrgróffal<br />

szemben is, a ki hozzá nem illő módon barátozott<br />

saját kocsisával s elég meggondolat-<br />

411 v °to még a legmagasabb társaságokban is<br />

WW az emberrel hozakodni elő, a kit annyira<br />

egyelt, hogy nemcsak saját szobájában hálatta,<br />

nanem legifjabb fiát, egy elkényeztetett vadócz<br />

nczkot 1B általa neveltette, igaz, oly eredn<br />

ynyel, hogy, mint a herczegnő megjegyzi, a<br />

A GARANOSI TÓ PILIS-CSABA ÉS TINNYE HATÁRÁBAN.<br />

tökéletesen elcsavart fejű gyerek rá se tudott<br />

nézni senkire; fejét a szőnyegbe rejtette, ha valaki<br />

szólt hozzá, s úgy rúgott, mint egy kis csikó.<br />

Az idősebb hessen-rheinfelsi herczeg sem<br />

esett messze a fájától. Rósz társaságokba keveredett<br />

s olyan nehéz felfogású volt, hogy három<br />

szót sem tudott egymás után kimondani.<br />

Mindez bántotta a német eredetére sokat tartó<br />

orleansi herczegnőt, a kinek e miatt nem egyszer<br />

voltak komoly jelenetei a hóbortos hessenrheinfelsi<br />

gróffal, mikor az Parisban járt. Egy<br />

ily alkalommal az őrgróf keserűen jegyezte meg<br />

a herczegnőnek, hogy úgy látszik, szégyenli magát<br />

rokonaiért s jobb szeretné, ba nem látná<br />

őket. A herczegnő boszúsan felelte, hogy ha így<br />

beszél, akkor van is oka rá, hogy szegy élje magát<br />

értök. Aztán haraggal váltak el.<br />

Ilyenek voltak Rákóczi apósa és sógorai. Az<br />

orleansi herczegnő irántuk való ellenszenvét<br />

átvitte Rákóczinéra is, habár ez kevésbbé érdemelte<br />

azt meg, vagy legalább is elnézésre tarthatott<br />

volna <strong>szám</strong>ot a puritán erkölcsű herczegnő<br />

előtt, tekintve szerencsétlenségét és a<br />

sorscsapásokat, melyeket tűrni volt kénytelen.<br />

Mert ugyanis tudnunk kell, hogy a Rákócziak<br />

vagyoni viszonyai az időben már nagyon<br />

romlásnak indultak. Párisi ügyvivőjük, bizonyos<br />

Brener abbé, a Rákócziaknak mintegy tízezer<br />

tallérnyi rá bízott vagyonát hűtlenül elkezelvén,<br />

saját torkát elmetszette, mely esemény<br />

Rákóczinénak is Parisba menetelét tette szükségessé,<br />

hogy vagyonának roncsaiból, ha csak<br />

lehet, valamit még megmentsen.<br />

Rákócziné megérkezésének híre különös viszszatetszést<br />

keltett az orleansi herczegnőben, kinél<br />

a fejedelemnét felkérésére rokona, Bethune<br />

marquisnő jelentette be, s egyúttal tájékozó­<br />

A PILIS-CSABAI TÁBORHELY.<br />

dást kért, hogy mikor láthatná. A herczegnő,<br />

mint tapasztalt diplomata, jól sejtette, hogy a<br />

közel rokonság révén bele akarnák vonni őt is<br />

a Rákócziak ügyébe s ettől előre félt, különösen,<br />

mert ismerte helyzetét az udvarnál<br />

s józan tapintatával kiérezte, hogy a német<br />

herczegnőkkel már is torkig vannak a franczia<br />

udvarnál s nem szívesen látnak többet belőlük.<br />

De egyéb okai is voltak a herczegnőnek, hogy<br />

ne örüljön a látogatásnak. Mint őszintén bevallja,<br />

restelkedett miatta, mert az udvarnál<br />

mindenki tudott a hessen-rheinfelsi herczegnő<br />

viselt dolgairól, melyeket a pletyka természetesen<br />

még túlozott. Maga az orleansi herczegnő<br />

majd balálra nevettette a fiát, midőn csípős czélzásokkal<br />

intette, hogy egyedül ne maradjon a<br />

fejedelemnével, mert — úgymond — szerelmi<br />

ostromnak teheti ki magát, mint annak idején<br />

az orosz czár.<br />

Rákóczinén különben még mindig láthatók<br />

voltak az egykori szépség nyomai, daczára 42<br />

éves korának s annak, hogy már nagyon el volt<br />

hízva; kövérebb volt a szintén kövér orleansi<br />

herczegnőnél is, úgy, hogy ezt mindenki a kezdődő<br />

vízkórság tünetének tartotta.<br />

Azonban megelőző rósz híre mellett is maga<br />

az orleansi herczegnő kénytelen volt elismerni<br />

az első találkozás után, hogy a fejedelemnő igen<br />

illedelmes és udvarias volt, a mit a herczegnő<br />

azzal viszonzott, hogy más napra magához hivta<br />

ebédre*<br />

Úgyde Rákócziné nem mehetett el ez alkalommal<br />

az ebédre. Hirtelen roszúl lett, erős<br />

hidegrázás vett erőt rajta, s utána olyan forróság,<br />

hogy azt hitte, közel van halálához. Maga<br />

helyett gyóntatóját küldte, egy alig 33 éves embert,<br />

ki azonban 22 évesnek sem látszott.<br />

Könnyű elképzelni, hogy ez a kiséret épen<br />

nem volt alkalmas arra, hogy a pletykákra<br />

amúgy is hajló udvari körökben fokozza a fejedelemnő<br />

iránti bizalmat. Még növelte a megbotránkozást<br />

a fejedelemnő másik kísérője,<br />

Schlieben gróf, egy erős, széles vállú ember, a<br />

ki mindig körüle forgolódott.<br />

Bármint legyen is, úgy látszik, Rákócziné tárgyalásai<br />

az orleansi herczegnővel nem vezettek<br />

a kivánt eredményre. Erre mutat a herczegnőnek<br />

1721 november 27-én féltestvóréhez irt következő,<br />

meglehetősen szűkszavú levele:<br />

• Rákóczi fejedelemné újra felgyógyult. Engedelmet<br />

kórt tegnap tőlem Parisban, hogy<br />

még egyszer nálam ebédelhessen. Ha nem<br />

eszik többet, mint a múlt alkalommal, attól<br />

ugyan nem terheli meg a gyomrát, mert semmit<br />

sem evett.. . Bele akartak vonni ügyeikbe ;<br />

én azonban kimentettem magam, hogy mit sem<br />

értek bankügyekhez, hogy sohse elegyedtem<br />

ilyesmibe, s erősen föltettem magamban, hogy<br />

soha sem is fogok ily dolgokba keveredni, tehát<br />

mit sem tehetek érette.»<br />

*<br />

Mi volt a két előkelő hölgy értekezésének<br />

tulajdonképeni tárgya, nincsenek rá adataink,<br />

de majdnem bizonyos, hogy az csak a már említett<br />

sikkasztási ügy folytán a Rákócziaknak


424 VASÁRNAPI UJSÁG. <strong>25.</strong> SZÁMJ898. <strong>45.</strong> ÉVFOLTA*.<br />

megrendült anyagi helyzetük rendezésére vonatkozhatott.<br />

Rákóczi akkor már Törökországban<br />

volt s a herczegnő figyelemmel kisérte onnan<br />

írt és a hollandi újságokban megjelent czikkeit.<br />

Egyébiránt még a herczegnő is reménykedett<br />

abban, hogy a törökök — mint írja — nem<br />

kötnek Rákóczi nélkül békét s őt előbb-utóbb<br />

visszasegítik trónjára.<br />

A fejedelemnő ellenben minden <strong>szám</strong>ításában<br />

csalódván s minden támaszától megfosztatván,<br />

végre is kénytelen volt Cherche-Midibe kolostorba<br />

vonulni, alig néhány héttel az orleansi<br />

herczegnővel való utolsó találkozása után.<br />

Gyors és megrendítő volt a vég, mely a zaklatott<br />

asszony életét kevéssel utóbb befejezte.<br />

Alig volt hat hétig a világról való lemondás<br />

szomorú tanyájának lakója, midőn egy nap,<br />

1722 februárjában fogfájás lepte meg s kihú-<br />

zatta fájós fogát, hogy másikat tétessen helyébe.<br />

Orvosa azonban ügyetlenül végezte a dolgot, mert<br />

a foghúsát úgy megsértette, hogy huszonnégy<br />

óra alatt rettenetes nagy daganat támadt rajta.<br />

Háromszor vágtak Rákóczinén eret, kétszer a<br />

karján, egyszer a lábán. Az utolsó érvágás után<br />

már egészen jobban érezte magát, de egy pillanat<br />

múlva felkiáltott: «roszúl vagyok!» — s<br />

azonnal kiadta lelkét. A daganat — úgy mondták<br />

— felhúzódott a nyakára s egyszerre megölte.<br />

Kolostorában temették el. Haláláról az orleansi<br />

herczegnő értesítette a távol levő Rákóczi<br />

fejedelmet s maga is tizenkét napi gyászt viselt<br />

érette. Egyetlen kívánságát azonban, hogy hű<br />

cselédjét, Breitten-Landenberg kisasszonyt, kit<br />

a homburgi herczegnőtől kért magával az útra,<br />

magához vegye, nem teljesíthette az orleansi<br />

herczegnő, mert már akkor egész háztartását<br />

feloszlatta volt.<br />

És most egy rendkívüli körülményről kell<br />

megemlékeznünk, melynek kulcsát hiába keres-<br />

ték eddig a lelki élet rejtelmeinek kutatói. Bő<br />

anyagot és elmélkedni valót találhatnak benne<br />

azok, kik a kettős látás talánya, az előérzet kifürkészhetlen<br />

titkai iránt érdeklődnek s rajongva<br />

hajszolják a megmagyarázhatatlant.<br />

A fejedelemnő már napokkal előbb jól tudta,<br />

hogy halála közel van s ennek magyarázatául a<br />

következőket beszélte el ő maga többeknek :<br />

Mikor még Varsóban volt, egy éjjel azt álmodta,<br />

hogy egy idegen ember lépett a szobájába,<br />

a kit addig soha sem látott. Serleget nyújtott<br />

feléje, itallal kínálva meg. A fejedelemnő<br />

eleinte szabadkozott, de a titokzatos idegen parancsoló<br />

hangon szólt rá:<br />

dgyál, mert ez lesz az utolsó ital életedben.*<br />

E szavakra aztán fölrettent s körűinézett, de<br />

senkit sem látott. Rósz álomnak tartotta az egészet<br />

s nem is akart rá gondolni többet. De,<br />

különös, hiába igyekezett kiverni fejéből, nem<br />

A KLOTILD-VILLATELEP HELYE PILIS-CSABÁN.<br />

sikerűlt s újra és újra fölmerült emlékezetében<br />

a titokzatos ember, a mint neki serlegét nyújtja.<br />

Midőn Parisba megérkezett, roszúl lett, s a<br />

vendéglőbe, melyben szállva volt, a királynak<br />

Helvetius nevű hollandi születésű orvosát hívták<br />

hozzá. Az orvos belépett. A fejedelemnő, midőn<br />

rá pillantott, hangos sikoltásban tört ki, s<br />

egészen elrémülve tekintett szerteszét a szobában.<br />

A szolgálatában levő Schlieben gróf aggódva<br />

futott be hozzá s baja felől kérdezősködött, mire<br />

a fejedelemnő elsápadva, minden tagjában remegve<br />

vallotta be, hogy Helvetiusban ugyanazt<br />

az embert ismerte fel, a kit Varsóban álmában<br />

látott.<br />

Igyekeztek megnyugtatni Rákóczinét, a mi<br />

végre sikerült is, és ő maga nevetve mondta környezetének<br />

:<br />

«Még sem halok meg ebben a betegségben,<br />

mert ez a szoba nem ugyanaz, a melyről Varsóban<br />

álmodtam.»<br />

Mikor azonban a cherche-midini kolostorba<br />

vonult, a lakást a nélkül bérelték ki <strong>szám</strong>ára,<br />

hogy előbb látta volna. Mikor aztán beleköltözött<br />

s meglátta falait, összerezzent s teljes lemondással<br />

jegyezte meg a jelenlevőknek:<br />

(i Innen, tudom, nem megyek ki többé élv<br />

mert ez ugyanaz a szoba, melyet Lengyelorszá^<br />

ban láttam álmomban s a hol az utolsó itt<br />

fölhajtottam.*<br />

És az álom csakugyan teljesült. Rákóczi felesége,<br />

az egykor oly szép hesseni herczegnő elhagyatva<br />

hunyta be szemeit a kietlen idegen<br />

földön. Egyetlen nővére, Hadanat herczegnő<br />

sem volt jelen a temetésén.<br />

Fiai sorsa felett a történetírás és a legenda<br />

szőtte össze fátyolát. Mint a bujkáló ér, idegenben<br />

apadtak el. Eletük, viszontagságaik körül<br />

homály borong, s szinte fáj belevilágítani ebbe a<br />

homályba, hogy lássuk egy dicső név örökét<br />

lassan morzsolódni szét s ideális fényét megtörni<br />

a mindennapiság porában.<br />

Pedig ez volt végzete az idősebbik fiúnak, ki<br />

Jókai jellemzése szerint gyermekkorában iól la-<br />

kott már az élet minden gyönyöreivel. Mellbajossá<br />

lett a korhely életmódtól, s ez lelkét is eltompítá.<br />

V- *<br />

NÉHÁNY SZÓ PILIS-CSABA MÚLTJÁRÓL.<br />

Most, hogy József főherczeg a budapest-esztergomi<br />

vasút mentén, Budapesttől mintegy öt<br />

negyedóra távolságra fekvő pilis-csabai uradalmának<br />

legszebb erdős és hegyes pontján 200<br />

holdnyi területet a fővárosi közönség <strong>szám</strong>ara<br />

nyaraló helyül villa-telepnek parczellázott, s ig?<br />

a nagy közönség érdeklődése is fel van keltve e<br />

vidék iránt,* talán nem lesz érdektelen, OA<br />

Pilis-Csaba és vidéke múltjáról, mint e köz ^<br />

szomszéd birtokosa, a ki hosszú évtizedek o<br />

gyűjtöm e vidék régészeti leleteit, a nép hagy "<br />

mányait és mondáit, egyet-mást elmondok.<br />

Pilis-Csaba múltja eddigi kutatásaim szerint,<br />

ha nem nyúlik is vissza az ős időkbe,<br />

vae<br />

* A Klotild-telep név alatt alakuló P ilis - cstt í a , 1 tᣠJ<br />

telep egyes telkeinek eladásával dr. Galovlts ,rfgjtést<br />

budapesti ügyvéd van megbízva; részletesb érte<br />

nála lehet nyerni (Budapest, VI., Király-utcza i»-<br />

2j:j7^MM898^451éVFOLYAM.<br />

tudtommal még eddigelé nem fordultak elő<br />

határában se kő-, se bronz régiségek, — de biztosan<br />

felvihető egészen a római korig.<br />

E falu határán vonult el a «Nagy Kopaszhegy*<br />

alján az Aquincumból Bregetióba vezető<br />

híres római hadi út, melynek nyomait hosszú<br />

évek során hiába kutatták régészeink, míg azt<br />

végre én dr. Fröhlich Róbert barátommal szerencsés<br />

voltam kipuhatolni. Ez utat régibb okirataink<br />

Traján útjának<br />

nevezték, a nép pedig,<br />

mint egy a XVIII. századból<br />

fenmaradt irat<br />

fentartotta, "Régi kopott<br />

út» neve alatt ismerte.<br />

Innét került<br />

gyűjteményembe egy<br />

egészen jól fenmaradt<br />

római mérföldmutató, s<br />

hogy azon időben már<br />

lakott volt, bizonyítják<br />

az ott lelt római sírkövek<br />

és egyéb régiségek,<br />

melyekből egy-két domborműves<br />

alakkal díszített<br />

sirkő s egy unikum<br />

<strong>szám</strong>ba vehető kisázsiai<br />

emlékérem szintén<br />

megvan gyűjteményemben<br />

; az újabb időben<br />

is több érdekes római<br />

régiség került elő<br />

az úgynevezett «Ráczvölgy»-ben(Raitzenthal),<br />

melyekről úgy<br />

tudom, hogy azok a<br />

birtokos főherczeg<br />

ajándékából a Nemzeti<br />

Múzeumba kerültek.<br />

Ugy látszik, hogy a<br />

hun időkben is neveze-<br />

tesi szerepe volt Pilis-Csabának, sőt talán maga a<br />

szeri t 6 8 6 i s onnan ered - Hazai krónikáink<br />

éis7»t Ugyams az Aquincumtól (Sicambriától)<br />

kitéri?- 6 - 8 délre terülő > erdő borította, nagy<br />

tereoVn c' he 8y e8 - völ gyes vidéken, Buda, Eszhetf-lt"<br />

? ^ekes-Fejérvár között történtek azon<br />

lvekh » öldökl0 csaták és ütközetek, me-<br />

"°»a ddőU<br />

h&lála Után<br />

*<br />

a hun birodalom<br />

azon lan ' e u dÚl0 C8atak emléké * tartotta fenn<br />

néphagyomány, melyet nemzetünk ős<br />

VASÁRNAPI UJSÁG,<br />

vallásának és történetének egyik leghivatottabb<br />

kutatója, néhai Ipolyi Arnold, az ő "Magyar<br />

mithologiá»-jában említ, hogy t. i. a 40-es<br />

években Pilis-Csabán átutaztában egy pásztorfiútól<br />

hallotta, miszerint ott ősz felé, mindenkor<br />

az év bizonyos napjainak éjjelén, a csabai<br />

erdőnek a tinnyei határ felé húzódó részében<br />

az ottani nép még ma is roppant csatazajt,<br />

fegyvercsattogást és halálhörgést vél hallani,<br />

A cZIRKVENICZAI LÁSZLÓ-GYERMEKMENEDÉKHELY FÖLAVATÁSA.<br />

A LÁSZLÓ-GYERMEKMENEDÉKHELY CZIRKVENICZÁN.<br />

annyira, hogy ilyenkor még a házából sem<br />

mert — legalább ezelőtt 40—50 évvel — kilépni.<br />

E népmonda fenlétéről még a hatvanas<br />

években magam is meggyőződtem. E hagyományt<br />

Ipolyi az ott vívott hun harczok emlékének<br />

tartja s összeköttetésbe hozza Csaba királyfi<br />

nevét Csaba község nevének eredetével. A szomszédos<br />

Tinnye község eredeti magyar lakosságánál<br />

ugyan feledékenységbe ment már ez a<br />

monda, de az ottani hegység tövében, a völgy<br />

túlsó felén levő erdő borította lankás hegyoldalt,<br />

425<br />

valószínűleg az ottani csatákban elesett és oda<br />

temetett hősök után ma is «Óriás temetőn-nek<br />

nevezi, és csakugyan azon tájon, erdőirtás,<br />

gyöptörés alkalmával azon kori ódon szekerczéket,<br />

csákányokat, minőket gróf Zichy Jenő<br />

hozott a Kaukázusból és hosszú késeket, minőket<br />

a csudok és skytha utódok fenn éjszakon,<br />

valamint a Kaukázus lakói mai nap is hordanak,<br />

sokat találtak még ezelőtt pár évtizeddel<br />

B magamnak is van<br />

belőlük vagy 8—10 példány.<br />

Nagy királyunk, Hollós<br />

Mátyás idejében Pilis-Csaba<br />

Tinnye községével<br />

együtt annak<br />

egyik vitéz kapitányáé,<br />

Magyar Balázsé volt,<br />

kinek egyik leánya, Benigna,<br />

Kinizsi Pál nejévé<br />

lett: de ezen kivűl<br />

volt egy Aranka nevű<br />

leánya is, a ki midőn<br />

apja Tinnyót és Pilis-<br />

Csabát végrendeletileg<br />

a margitszigeti Klariszsza<br />

apáczáknak hagyományozta,<br />

e miatt pörrel<br />

támadta meg az<br />

apáczákat; de úgy látszik,<br />

csak Tinnyét sikerült<br />

vissza perelnie,<br />

mert Pilis-Csaba egész<br />

József császár idejéig<br />

megmaradt a szerzet<br />

tulajdonában. Később<br />

Ferencz király idejében,<br />

az egész uradalom<br />

József főherczeg,<br />

Magyarország felejthetetlen<br />

nádora tulaj do-<br />

nába ment át, kiről fiára, József főherczegre<br />

szállott.<br />

Nem mulaszthatom még el, hogy a Pilis-<br />

Csaba szomszédságában levő, magas hegyektől<br />

környezett regényes fekvésű Garancsi tóról ne<br />

elevenítsek fel egy szép népmondát, melyet ezelőtt<br />

50 évvel hallottam egy legalább nyolczvan<br />

éves asszonytól. Van ugyanis Tinnyén, a falutól<br />

nem messze, a Pilis-Csaba felé vezető út mentén,<br />

jobb felől a rétszélben, egy kisebb terjedelmű,<br />

részben magában álló hegy, melyen


426<br />

VASÁBNAPI UJSÁG.<br />

JÓZSEF FŐHERCZEG ÉS CSALÁDJA MEGÉRKEZÉSE CZIRKVENICZÁRA.<br />

holmi körsánczolatok nyomai ma is láthatók;<br />

ezen hegyet a tinnyei nép «Kis vár» név alatt<br />

ismeri. A monda szerint a régi időben itt egy<br />

kastélyszerű erősség állott, melynek tulajdonosa<br />

egy Hajmási Csepke nevű nemes úr volt,<br />

a ki családjával a török időkben is itt lakott.<br />

Ezen úrnak volt egy szép hajadon leánya, a kit<br />

midőn a közeli zsámbéki várkastély török parancsnokának<br />

a fia egyszer vadászat közben<br />

meglátott, halálosan beleszeretett, s addig<br />

kerülgette a szép leányt, mig ez is szerelmessé<br />

nem lett a daliás legénybe. Ezek aztán, hogy a<br />

szülők észre ne vegyék, a várkastélyt környező<br />

erdős vidék egyik legszebb pontján, egy erdő<br />

koszorúzta magas hegyektől körűi vett völgyben,<br />

hol egy ivókút állott, az e mellett levő szomorú<br />

fűzek alján találkoztak rendesen, mig azután<br />

egy ily találkozás alkalmával, midőn már a jó<br />

Isten nem nézhette tovább, hogy egy magyar<br />

keresztény leány önként egy hitetlen pogány<br />

karjaiba vesse magát, egyszerre megnyílt alattok<br />

a föld s elnyelte mindkettőjüket, a kút vize<br />

pedig elöntötte az egész völgyet, melyből keletkezett<br />

azután a mai napig meglevő Garancsi tó,<br />

a mely nevét is a török ifjútól vette. A kút helyén<br />

pedig mind e mai napig van a tó vizében<br />

egy örvény, mely a keletkezése óta lefolyt<br />

századok alatt nem egy kenderáztató hajadont<br />

vagy fürdőző gyereket sodort már el.<br />

Vásárhelyi Géza.<br />

A LÁSZLO-GYERMEKMENHELY CZIRKYENICZÁN.<br />

A Quarnero legszebb pontján, hol a Kapellahegység<br />

szirtfalától védett Vinodol-völgye a<br />

Dubracsina patakkal rést nyit magának a tengerhez,<br />

még 1395-ben hatalmas klastromot alapított<br />

a tengerbe ereszkedő sziklafokon e vidék<br />

akkori ura, Frangepán Márton, s azt a magyar<br />

eredetű Pálos szerzetesekre bizta, kik századokon<br />

át innen terjesztették a vallásosságot és<br />

mivelődést az egész vidéken.<br />

Korunkban József főherczeg tulajdona lett a<br />

tisztes régi épület, melyet fenséges neje, Klotild<br />

főherczegnő beteg gyermekek üdülő helyévé<br />

rendezett be, s társadalmi téren is buzgólkodott,<br />

hogy legyen a szegény, gyengélkedő kicsinyeknek<br />

olyan menedékük, hol egészségüket újra<br />

visszanyerhetik.<br />

Erre a czélra alig lehetett volna ennél alkalmasabb<br />

helyet találni. A tengerről éltető, üdítő<br />

levegő terjed el; a környező sziklás hegyek<br />

elhárítják az éjszaki szeleket, a déli fekvés<br />

pedig már magában véve is nagyon enyhévé<br />

teszi az éghajlatot; itt az olaj-, babérfa és más<br />

délszaki növények már szabadban tenyésznek.<br />

Az egész környék mintegy arra van teremtve,<br />

hogy üdülő helyűi szolgáljon.<br />

József főherczeg szívesen engedte át birtoka<br />

ezen részét az üdvös czélra; hiszen azelőtt is<br />

emberbaráti czélra szánta e helyet, hol beteg<br />

katonatisztek találtak üdülést. 1<br />

A főherczeg maga is nagy buzgalommal közreműködött,<br />

hogy a régi klastrom új rendeltetésének<br />

megfelelhessen, hogy a régi barát-ezellákból<br />

barátságos, tágas szobák, termek legyenek,<br />

a hajdani puszta udvarból pedig gyönyörű<br />

virágos kert, melynek rózsái, növényei közül<br />

sokat ő maga ültetgetett, ápolgatott, hogy minél<br />

kellemesebbé tegye azt a helyet, melyet fenséges<br />

neje a szegény szenvedő kicsinyeknek<br />

szánt.<br />

A bánatos kegyeletnek, — melyben mindnyájan<br />

résztveszünk — ép oly szivre ható, mint<br />

mély érzésű, fenkölt lélekre valló nyilatkozása<br />

e menház alapítása; hiszen a fejedelmi édes<br />

anya oly korán elhunyt fiának, a felejthetetlen<br />

László főherczegnek emelt ebben a jótékony<br />

intézetben áldásos emléket.<br />

Az intézet László főherczeg nevét viseli. Berendezését<br />

a szatmári irgalmas apáczák felügyeletére<br />

bizta a főherczegnő, orvosi felügyelője<br />

pedig dr. Coltelly Hermán, a főherczegi<br />

család udvari orvosa. A vagyonos családok<br />

sinylő gyermekei is bejuthatnak a pompás<br />

helyen levő intézetbe. A mit ezek ellátásáért<br />

fizetnek, azt is a szegény gyermekek javára fordítják.<br />

A berendezés, a mely Klotild főherczegasszony<br />

tervei szerint készült, mintaszerű. Az<br />

emeleten a leányok, a földszinten a fiúk, az<br />

egyik szárnyon az ingyenesek, a másikon a<br />

fizetők vannak elhelyezve. A földszinten van a<br />

tágas ebédlő, melyet ép úgy, mint a fogadótermet,<br />

László főherczeg arczképei diszítik.<br />

A menhely megnyitása május hó 8-án ment<br />

végbe, mely alkalomra a fővárosból is érkeztek<br />

vendégek. Fiúméból reggel kilencz órakor indult<br />

a vendégeket szállító«Előre* nevű gőzös, a melynek<br />

fedélzetén voltak: József főherczeg és Klotild<br />

főherczegnő két leányukkal: Erzsébettel és<br />

Klotilddal. Taraczklövések közt érte el tizenegy<br />

órakor a hajó Czirkveniczát, melynek díszkapujánál<br />

Czar polgármester üdvözölte a vendégeket,<br />

a kik azután a régi kastélyhoz vonultak, a<br />

melyből a menhelyet alakították. Előbb Sauer<br />

alcsuthi udvari lelkész mondott hálaadó imát,<br />

azután a czirkveniczai plébános avatta fel a<br />

gyermekotthont. A vendégeket maga a főherczegnő<br />

kalauzolta körül a helyiségekben.<br />

Egyik képünkön maga a regényes fekvésű,<br />

menházzá átalakított ódon zárda-kastély van<br />

feltüntetve, a tengerre néző hatalmas tornyával,<br />

a másikon a főherczegi családot szállító «Előre»<br />

hajót látjuk a kikötés pillanatában, míg a harmadik<br />

képen a felavató egyházi ünnepély egyik<br />

mozzanata van bemutatva.<br />

A 16-OS HUSZÁROK SZÁZ ÉVES JUBILEUMA.<br />

1798—<strong>1898.</strong><br />

Az Üxküll-Gyllenband gróf lovassági tábornok<br />

nevét viselő 16-dik <strong>szám</strong>ú huszárezred<br />

június 8-án ünnepelte meg fennállásának századik<br />

évfordulóját Budapesten.<br />

<strong>25.</strong> SZÁM. <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> ÉVPOLY.<br />

"• aví-OLYAlI.<br />

Az ezredet I. Napóleon idejében alakították<br />

a mikor egész Európa megalázkodott a hatal'<br />

mas franczia seregek előtt. Ferencz király<br />

és császár seregeinek javarésze elhullott a véres<br />

harczokban és szükségessé vált, hogy új J<br />

szervezzék az ország hadierejét. Egy 1798 ápril<br />

25-én kiadott császári rendelet a könnyű német<br />

lovasezredek <strong>szám</strong>át tizenötre emelte fel, minek<br />

folytán ugyanazon év június 8-ikán a' bajorországi<br />

Engfurt melletti osztrák táborban megalakult<br />

a 13-ik <strong>szám</strong>ú dragonyos ezred. Hat<br />

hónapi fönnállása után Stockach mellett már<br />

kiállotta a tűzpróbát, hol, bár a francziák nagyobb<br />

<strong>szám</strong>mal voltak, a 13-as dragonyosok<br />

megkergették őket és <strong>szám</strong>os foglyot ejtettek<br />

közülök. Midőn nem sokára Sztáray gróf tábornok<br />

hadteste Wislochnál már-már a francziák<br />

hatalmába került volt, a legnagyobb veszély<br />

pillanatában megjelentek a harczmezőn a 13-as<br />

dragonyosok s ádáz tusa után visszaszorították<br />

az ellenséget a már elfoglalt erősségekről.<br />

1759-ben a felső Tisza vidékére vonult az ezred<br />

téli pihenőre. 1800-ban az ulmi ütközetben újra<br />

kitüntette magát az ezred, melyet 1802-ben a<br />

6-os <strong>szám</strong>ú chevaux-legers (népiesen: svalizsér)<br />

ezreddé alakítottak át s a Landshut melletti<br />

csatában oly vitézül küzdöttek, hogy utóbb<br />

maga Napóleon is elismeréssel nyilatkozott<br />

róluk.<br />

Az asperni csatában 1809 május 22-én szintén<br />

tevékeny részt vett az ezred, nem különben<br />

a lipcsei csata dicsőségében is része<br />

volt; nevezetesen mikor a koczka eldőlt, a<br />

chevaux-legers-ek három franczia ezredet üldöztek<br />

és száz foglyot ejtettek. A lipcsei csata után<br />

megdőlt Napóleon hatalma. A szövetséges seregek,<br />

köztük ez ezred is bevonult Parisba, majd<br />

a párisi béke után Gyöngyösön, később Pesten,<br />

utóbb Bécsben állomásozott. 1851 májusában<br />

10-ik <strong>szám</strong>ú ulánus ezreddé, 1873 augusztus<br />

8-án a 16-os <strong>szám</strong>ú huszárezreddé alakították<br />

s Debreczenbe helyezték át, tiz évvel utóbb<br />

pedig Csernovicz lett az állomáshelye. Clam-<br />

Gallas gróf ezredtulajdonosnak 1891-ben történt<br />

halála után Üxküll-Gyllenband gróf lovassági<br />

tábornok lett az új ezredtulajdonos. 1894<br />

óta Budapesten állomásozik az ezred s legénységét<br />

az Alföld legmagyarabb részéből sorozza.<br />

1896-ban boldogfalvai Bartl Károly ezredes<br />

vette át a vezetését, a ki tisztikara élén buzgólkodik<br />

a kiképzésben.<br />

Ez év június havának 8-án az ezred nem<br />

csupán fönnállásának századik, hanem huszárezreddé<br />

való átalakulásának huszonötödik évfordulóját<br />

is ünnepelte szigorú katonai formában.<br />

Béggel fél kilencz órakor az ezred teljes<br />

díszben, lóháton, a kaszárnya udvarán várta a<br />

vendégeket. Egymás után robogtak be a kocsik<br />

a főkapun és a «silbak» alig győzte a sok<br />

«kverausz!» kiáltást, annyi tábornok s törzstiszt<br />

érkezett díszben, érdemrendektől csillogó<br />

egyenruhákban.<br />

A budapesti helyőrség tisztikara majdnem<br />

teljes <strong>szám</strong>ban megjelent, azonkívül ott voltak<br />

a nyugdijasok és tartalékos tisztek is, a kik<br />

valaha az ezrednél szolgáltak. Jelen voltak a<br />

katonai méltóságok közül Paar gróf lovassági<br />

főfelügyelő, Lobkovitz herczeg hadtestparancs-<br />

Erdélyi fényképe után<br />

Boldogfalva! Bartl Károly ezredes, a 16-ik huszárezred parancsnoka<br />

ok báró Fehérváry Géza honvédelmi miniszter<br />

Klobucsár Vilmos, a honvédség lovassági<br />

főfelügyelője, Halasy Pál tábornok és még igen<br />

sok más. Azonkívül a polgári előkelőségek és<br />

szebbnél szebb hölgyek jelentek meg nagy<br />

<strong>szám</strong>mal, mintegy tanúsítani azt a jó viszonyt,<br />

mely a fővárosi polgárság és katonaság között<br />

fennáll. A hadtestparancsnok és a miniszter<br />

szemléje után a tábori lelkész intézett beszédet<br />

a huszárokhoz s ennek végeztével az udvar<br />

közepén felállított sátorban tábori misét<br />

tartott.<br />

Mise után Bartl Károly ezredes, ezredparancsnok<br />

mondott lelkesítő beszédet a legénységnek,<br />

melyben felsorolta az ezred régi, dicső fegyvertényeit<br />

s a jövőben is a király s a haza iránti<br />

törhetetlen hűségre buzdította őket. Ezzel véget<br />

ért a délelőtti ünnepély. Délben a legénység<br />

ünnepi lakomában részesült, délután pedig a<br />

lovassági gyakorló téren nagy <strong>szám</strong>ú közönség<br />

előtt érdekes versenyek folytak le. Összesen hét<br />

verseny volt, melyekben úgy a tisztek, mint az<br />

altisztek, önkéntesek és közhuszárok is részt<br />

vettek. Verseny után a tisztek a «Hungáriái)<br />

szállóban társas vacsorán vettek részt. Természetesen<br />

nem volt hiány sem pezsgőben, sem<br />

felköszöntésekben. Ez alatt a legénység a fellampiónozott<br />

kaszárnyaudvaron sörös hordók<br />

mellett iddogált és tánczolt víg sarkantyúpengéssel.<br />

MARGITAY DEZSŐ.<br />

1839—<strong>1898.</strong><br />

Irodalmunknak szeretetreméltó, eszményekért<br />

hevülő tevékeny munkása hunyt el e hó 7-ikén<br />

Margitay Dezsőben. Mindig elismerést érdemelnek<br />

azok, kik bármely téren leikök meggyőződésével<br />

s a nemes czél iránti tiszta öntudattal<br />

működnek, ha nagyobb alkotások nem<br />

fűződnek is nevükhöz. Sokat a közönség kevésbbé<br />

méltányol, a mig élnek és fáradnak, de<br />

a mikor nincsenek, feltűnik hiányok, s megszokott<br />

hangjok elnémulását észre kell vennünk.<br />

Margitay Dezső az elbeszélő szépirodalmat<br />

művelte évtizedek óta; s azok közé tartozott, kik<br />

távol maradtak az idegen áramlatoktól, s a<br />

külföldieskedéstől megóvták magokat. Magyaros<br />

volt gondolkozásában, s a magyar életet<br />

rajzolta műveiben, a falut, vagy a kisvárost.<br />

Népies irányú elbeszéléseihez csatlakozott<br />

néhány népszínmű, regény. Érzelmes és gyöngéd<br />

lélek tükrözik vissza ezekben, rokonszenvesen<br />

és sok irói jó tulajdonsággal. Mint<br />

ügyvéd jogtudományi kérdésekhez is hozzá<br />

szólt a szaklapokban. Egy nagyobb ilyen műve<br />

kéziratban maradt ((Igazságszolgáltatás a népképviseletben))<br />

czim alatt. Politikai röpiratot<br />

is irt «Néhány szó helyzetünkről)) cziműt.<br />

Margitay Dezső 1838 április 26-ikán született<br />

a szabolcsmegyei Új fehértón. Atyja Margitay<br />

hamuéi földbirtokos, ügyvéd és több vármegye<br />

táblabírája, széleskörű műveltséggel biró férfiú<br />

volt, kivel Kossuth, Kazinczy Gábor s a kor<br />

több jeles embere benső baráti viszonyban élt.<br />

At yJ át még gyermekkorában elvesztette, de a<br />

szülői ház emléke állandó nyomokat hagyott<br />

lelkében. Iskoláit Debreczenben és Sárospatakon<br />

végezvén, 1864-ben ügyvéd lett s előbb Sárosban,<br />

aztán Hajdumegyében, majd a fővárosban<br />

folytatta az ügyvédi gyakorlatot. Az ügyvédségen<br />

kívül a jogi irodalom terén is működött, s<br />

kivált a «Jogtudományi Közlöny•-ben több dolgozatajelent<br />

meg, a melyekkel Horvát Boldizsár<br />

akkori igazságügyminiszter figyelmét is magára<br />

Első szépirodalmi kísérletei a Császár Ferencz<br />

által szerkesztett .(Divatcsarnokában, a<br />

•Hölgyfutár))-ban, később a ((Fővárosi Lapok»oan<br />

jelentek meg a 60-as évek elején. Eleszelesei<br />

mintegy harmincz kötetet tennének<br />

«• de ezek nagyobbrészt a lapokban láttak<br />

'apvilagot s csak kevés jelent meg könyvben<br />

(187^ 8yŰjtve - Ke g én yei ezek: a «Kalandor*<br />

• V \* FoUáma dás utam, «Őszi verőfény*,<br />

efJ0lt telkek*, « Végzet*, «Róka koma*, *A<br />

MARGITAY DEZSŐ.<br />

hivatal*. A 70-es évek írói közt körülbelül első<br />

volt, ki a népies irányú elbeszéléseket újból<br />

művelni kezdte s «Kornádi Marczi», «Ne szeresd<br />

el az én szeretőmet)), stb. elbeszéléseivel<br />

meglehetősen kedveltté tette. Népszínművei, melyek<br />

a Népszínházban színre kerültek, ezek:<br />

((Cserebogár», «A jó Isten», «Asszony nem<br />

<strong>szám</strong>ít)), (tCzine mintye», «Ezres bankó». A két<br />

utóbbi díjat is nyert.<br />

Irodalmi munkásságáért a Petőfi-társaság<br />

tagjai közé választotta, melynek egyik legrégibb<br />

tagja volt.<br />

A halál rákos-keresztúri nyaralójában érte a<br />

derék embert, ki a magánéletben is átalános<br />

szeretetben részesült. Holttestét behozták a<br />

fővárosba, s író társai és barátai igaz részvéte<br />

közt temették el a kerepesi-úti temetőben. Érdemeiről<br />

a gyászszertartást végző Szász Károly<br />

püspök és Bartók Lajos, a Petőfi-társaság alelnöke<br />

mély megilletődéssel emlékeztek meg.<br />

A KYFFHAUSI NÉMET REGE EREDETE.<br />

Ismeretes a németeknek az a sokszor megénekelt<br />

regéje, hogy egyik híres uralkodójuk,<br />

rőtszakállú Frigyes, nem halt meg, hanem a<br />

kyffháusi hegyben rejtőzve él s onnan elő fog<br />

jönni, hogy ha nemzetét veszély fenyegeti s a<br />

németek <strong>szám</strong>ára új dicsőséget teremt. Ujabb<br />

kutatások azt mutatják, hogy ennek a regének<br />

valóságos történeti alapja van, bár nem rőtszakállú<br />

I. Frigyessel, hanem annak egyik utódával,<br />

az ugyancsak hohenstaufeni házból származó<br />

H. Frigyes német császárral kapcsolatban,<br />

ki szintén kiváló uralkodó volt s különösen<br />

az ekkor hatalmuk tetőpontján állott római<br />

pápákkal szemben sok dicsőséget szerzett hazájának.<br />

Alig hogy ugyanis H. Frigyes elhunyt (t 1250)<br />

Olaszországban, 56 éves korában, az utána következő<br />

szomorú korszakban a német nép között<br />

az a hir terjedt el, hogy a derék császár<br />

még él, csak elrejtőzött, de alkalmas időben<br />

kész visszatérni. Ezt a hitet több csaló felhasználta<br />

s mint álcsászár szerepelt. 1262-ben lépett<br />

fel az első s oly hitelre talált a köznépnél,<br />

hogy a fejedelmek kénytelenek voltak őt láb<br />

alól eltenni. 1282-ben Kölnben lépett fel egy<br />

másik, ki udvartartást is rendezett be s az egykorúak<br />

állítása szerint feltűnően hasonlított<br />

Frigyes császárhoz. Ez a kalandor, kiről később<br />

kitűnt, hogy Kőlap Thilónak vagy Holztuch<br />

Ditrichnek hivták s több éven át kamarása volt<br />

H. Frigyes császárnak, Habsburgi Budolftól is<br />

merészkedett azt követelni, hogy hódoljon meg<br />

neki, mire az új császár katonákat küldött ellene,<br />

elfogatta s Wetzlárban, miután a kínzások<br />

alatt csaló szándékát bevallotta, megégettette.<br />

Később is szerepelt még ily czimen egy pár<br />

trónkövetelő, a legnevezetesebb azonban csak<br />

háromszáz év múlva lépett fel és pedig épen<br />

a kyffháusi hegységben. A reformáczió által felizgatott<br />

kedélyek nagyon alkalmasak voltak arra,<br />

hogy sikert biztosítsanak <strong>szám</strong>ára. 1546-ban a<br />

hegység elhagyatott részében füstöt láttak fölemelkedni<br />

egyes pásztorok s oda menve, a régi<br />

vártemplom romjai között a tűz mellett egy<br />

igen öreg embert találtak csodálatos öltözetben,<br />

ki a csakhamar nagyobb <strong>szám</strong>mal jövő kíván­<br />

csiak előtt kinyilatkoztatta, hogy ő H. Frigyes<br />

császár, ki most jött el, hogy Németországnak<br />

segítségére legyen. Méltóságos magatartása s<br />

nyugodt szavai nagy hatással voltak a parasztokra,<br />

kik ezután ellátták őt élelemmel és<br />

ajándékokkal s új hívőket szereztek <strong>szám</strong>ukra.<br />

Az öreg rejtélyes módon gyakran eltűnt s csak<br />

ritkán jelent meg hivői előtt, kik azért is nagyon<br />

ragaszkodtak hozzá. A kor szelleméből<br />

érthető, hogy még komoly emberek is hittek a<br />

császár újjászületésében vagy legalább valami<br />

ördögies dolgot sejdítettek alatta, sőt maga Luther<br />

sem mert egészen határozottan ellene nyilatkozni.<br />

Több fejedelem, kik V. Károly ellenfelei<br />

voltak, élesztgették a nép hitét, mig végre<br />

a schwarzburg-rudolfstadü gróf Günther elfogatta<br />

az öreget s ekkor kitűnt, hogy az álcsászár<br />

egy Leopold János nevű őrült szabó, ki maga<br />

is hitte világmegváltó szerepét s ezért börtönben<br />

kellett meghalnia, állítólag a patkányok és<br />

egerek elevenen ették meg. Elfogatása különben<br />

titokban történt, a hivő nép lázongott, de nem<br />

tudván biztos dolgot, a kyffháusi öreg újból<br />

való megjelenésére türelmesen várt s így vert<br />

gyökeret az említett rege.<br />

Még 1667-ben is jelent meg olyan krónika,<br />

mely erről a csodálatos öregről egéfc hivő lélekkel<br />

beszél, de a szegény szabónak nem akadt<br />

többé utánzója s a rege valódi regévé változott<br />

át, a költők és művészek kedvelt tárgyává, mely<br />

a legutóbbi időkben, midőn a hohenzollerni<br />

család annyira megerősítette a németek nemzeti<br />

egységét, mint a minő a hohenstaufeni ak<br />

kora óta soha sem volt, új tápot, s összehasonlításra<br />

alkalmas anyagot talált. Hogy azonban<br />

ily regék más nemzeteknél is vannak, az természetes.<br />

A zsidók várvavárt Messiása, a magyar<br />

Csaba királyfi nem állanak magános példák<br />

gyanánt a világtörténelemben.<br />

EGYVELEG.<br />

* A tüzérség és a vértezett hadi hajók közt<br />

évek óta folytatott küzdelem az ágyú győzelmével<br />

végződött. Ugyanis a Harvey-féle nickel-aczél 254<br />

milliméter vastag vértekbe a Holtzer és Sterling-<br />

Wheeter amerikai czég öntödéjében készült lövegek,<br />

— melyeknél erősebb ágyú-lövegeket ez ideig<br />

nem ismertek, — behatoltak ugyan, de a vértet<br />

nem fúrták át. Most azonban Johnson amerikai<br />

gépészmérnök egy új löveget készített, melynek<br />

hegyében valami zsiros anyag van, mely a löveggel<br />

együtt a vértbe jutván, az áthatolást lehetővé teszi.<br />

A megejtett kísérletek alkalmával Johnson lövegei<br />

a 254 milliméteres vérteket teljesen átlyukasztották.<br />

* A londoni pályaudvarokról jelenleg naponta<br />

2200 személyvonat megy ki.<br />

* Régi óra. A roueni székesegyház nagy toronyórája<br />

már 500 év óta rendesen üti nemcsak az<br />

egész, de a negyedórákat is, és e hosszú idő óta semmi<br />

nemű javítás nem volt rajta szükséges.<br />

* Női testőrsége van a sziámi királynak rendszeres<br />

katonai szervezet mellett; 400 leányból áll,<br />

kiket az ország legszebb és legerősebb női közül<br />

válogatnak ki.<br />

* A világ egyik legolcsóbb helye Japán, hol<br />

egy három tagból álló család 300 forintból évenként<br />

nagyon jól megélhet. Ez összegben a mindennapi<br />

meleg fürdő költségei is benne foglaltatnak. A<br />

Khina és Japán közt kiütött háború előtt az élet<br />

Japánban még sokkal olcsóbb volt.<br />

* Az Alpesek áldozatainak <strong>szám</strong>a a múlt évben<br />

33 volt, azok közt csak egy vezető, a legtöbb pedig<br />

olyan turista, ki vezető nélkül indult fel a hegyekre.<br />

Nyolczat a lavinák, kettőt lezuhanó kövek öltek<br />

meg, a többi maga zuhant le, három kivételével,<br />

kik eltévedve éhen vesztek. Az elpusztultak közül<br />

12 svájczi, 8 osztrák, 6 német, 3 franczia és 1 angol<br />

volt.<br />

* Vulkán, mint tűzhely. A Mount Rainer nevű<br />

tűzokádó hegy csúcsán egyszer a zivataros idő négy<br />

nap és három éjjelen át visszatartott négy turistát.<br />

Ezek a vulkán forró gőzét használták fel arra, hogy<br />

a magukkal hozott nyers élelmiszereket megfőzzék<br />

s ugyanezen idő alatt a kegyetlen szél ellen a vulkán<br />

melege nyújtott nekik enyhülést.<br />

* Az orosz czár pompás yachtja, a «Sarkcsillaga<br />

többe került 10 millió forintnál s ezenkívül még a<br />

• Standart* is csaknem félannyi költséggel készült,<br />

maga az ebédlő terem fölszerelése 200.000 forintot<br />

vett igénybe. A fedélzet színes márványból van,<br />

középen igen szép márvány szökőkút. Az egyes szobákat<br />

drága ékszerek diszítik. A hajón 400 ember<br />

tesz szolgálatot. A • Standart*-ra a czári család 11<br />

tagja <strong>szám</strong>ára vannak külön kényelmes lakosztályok.


428 VASÁENAPI UJSÁG, ->.-,. SZÁM. <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> ÍVFOL* AM.<br />

TÁBORI MISE.<br />

AZ EZRED ARCZELBEN FÖLÁLLÍTVA.<br />

AZ EZRED OSZTÁLYOKBAN FÖLÁLLÍTVA.<br />

A 16-IK HUSZÁREZRED SZÁZÉVES JUBIlEUMI ÜNNEPÉRŐL. Erdélyi fényképei.<br />

i\ stk*. 1898- *5:JÍVFOLTAM._ VASÁENAPI UJSÁG. 429<br />

Erdélyi fényképe.<br />

FENYVESY FERENCZ, VESZPRÉMMEGYE FŐISPÁNJA.<br />

VESZPRÉMMEGYE ÚJ FŐISPÁNJA.<br />

Széles körökben keltett érdeklődóst Fenyvessy<br />

{.'(•rencznek Veszprémmegye főispánjává történt<br />

kioeveztetése, a ki mint országos képviselő,<br />

iró és hirlapszerkesztő, már évek sora óta<br />

kiváló tevékenységet fejtett ki. Különös örömmel<br />

fogadták e kinevezést Veszprémmegyében,<br />

rm'Iynek Fenyvessy Ferencz eddig is egyik<br />

vezéi-férfia volt.<br />

Az új főispán 1855-ben született Egerben, a<br />

hol középiskolai tanulmányait is végezte; a<br />

jog°t a bécsi és budapesti egyetemen hallgatta<br />

8 ez utóbbi helyen élénk részt vett annak idején<br />

az "Egyetemi kör» megalapításában is.<br />

Egyetemi tanulmányai befejeztével a jog- és<br />

államtudományból tudori rangot, majd ügyvédi<br />

diplomát nyert. Veszprémmegyébe, Pápára,<br />

mint a gróf Esterházy-fiúk jogi tanítója került<br />

8 » jeles képzettségű fiatal jogász előtt csakhamar<br />

megnyílt a közélet porondja. Élénk<br />

részt vett a megye politikai és társadalmi<br />

mozgalmaiban s többek közt a «Pápai Lapok*<br />

-at is szerkesztette. Tagja lett a törvényhatósági<br />

bizottságnak, közigazgatási bizottságnak,<br />

elnöke a Balaton-egyletnek, stb. De<br />

szereplése nem szorítkozott csak megyéjére.<br />

Választmányi tagja lett az országos képzőművészeti<br />

társulatnak, a műbarátok körének,<br />

az Otthon irói és művészi körnek, elnöke a<br />

Nemzeti Színház nyugdíjintézetének, a zeneművészek<br />

Liszt Ferenczről nevezett társaságának,<br />

az országos zenetanárok egyletének, stb. Képviselővé<br />

1881 -ben választották meg először az ugodi<br />

kerületben, melyet 15 éven át képviselt, mig<br />

* legutóbbi választás alkalmával Pápa városa<br />

küWötte fel a képviselőházba. Két éven át a<br />

Ház jegyzői tisztét ig viseltej később sok ideig<br />

a közoktatásügyi bizottság előadója s a dele-<br />

Ráczió tagja volt. Nevével mindenfelé találkoztuk,<br />

a nol közügyekben tettel, szóval és<br />

•rássm cselekedni kellett. Az emlékezetes veszprémi<br />

nagy tűzvész idején kiváló része volt<br />

annak ^ orsj;ag08 mozgalomnak megindításáan<br />

e8 vezetésében, mely a szerencsétlen várost<br />

romjából újra építeni segítette. Az irodalom-<br />

*>aM8 művészetnek is buzgó munkása és pártogoja<br />

volt Fenyvessy; ő alapította meg Pápán<br />

'^gzó ,Jók ai kör»-t, melynek ma is elnöke.<br />

'^ózeletünk köréből, cziraű társadalmi és<br />

f>o» *kai kérdéseket tárgyaló könyvet irt, azon­<br />

felül irt röpiratokat «Felső oktatásunk reformjáról,<br />

és könyvet «A görög nyelv tanításának<br />

kérdéséről.. Különböző helyen tartott emlékbeszédei<br />

és felolvasásai külön kiadásban is<br />

megjelentek. A «Magyar Újság, czimű politikai<br />

napilapnak is ő volt a megalapítója, melyet<br />

hat évig szerkesztett.<br />

Az új főispán ünnepélyes beigtatása folyó hó<br />

12 és 13-án ment végbe Veszprémben, hová ez<br />

alkalomra különvonaton utaztak Pápáról. A vármegyének<br />

a vasúti vonalba eső falvaiban mindepütt<br />

nagy ünnepséggel, zeneszóval, mozsárlövésekkel<br />

s virággal üdvözölték. Legjobban kitettek<br />

magukért a régi királyi vadászok utódai,<br />

a S\zentgáliak. Festői látvány volt az ős Bakony<br />

üde zöld lombkeretében a fellobogózott, felvirágozott<br />

kis állomás, ahol ünneplő ruhájában<br />

a falu apraja, nagyja megjelent. Érdekes volt<br />

a svábok lakta Berenden az iskolásfiuk kivonulása,<br />

a kik szívből énekelték tanítójuk vezetése<br />

alatt a himnuszt és a szózatot. A különben<br />

csöndes Veszprémben is megelevenült az élet a<br />

vonat megérkezésekor. A pályaudvarból, a hol<br />

Kovács Imre polgármester üdvözölte Fenyvessyt,<br />

hosszú kocsisorban, a közönség sorfala és harsány<br />

éljenzése közt vonult a menet az új megyeház<br />

elé. Itt Kolozsváry alispán tartott üdvözlő<br />

beszédet. Ezután a főispán a várba hajtatott,<br />

a hol a püspöki palotába szállott; ott<br />

fogadta a küldöttségeket is, <strong>szám</strong>szerint ötvenet.<br />

Előbb a különböző hitfelekezetü papság tisztelgett<br />

nála, majd a szomszédos törvényhatóságok<br />

küldöttségei, utánuk a veszprémi helyőrség<br />

tisztikara Brenner Jaroszláv ezredes vezetése<br />

alatt, aztán a Budapesti Újságírók Egyesülete,<br />

az Otthon és a Vidéki Hirlapirók Szövetsége<br />

együttesen, s nevükben Vészi József beszélt,<br />

stb. A megyeház dísztermében másnap<br />

délelőtt tartott közgyűlésen, melyet a várbeli<br />

székesegyházban, «Veni Sancte. előzött meg,<br />

mondta el Fenyvessy a megye minden rétegét<br />

képviselő nagy <strong>szám</strong>ú közönség előtt székfoglaló<br />

beszédjét. Nem hozott — monda — történelmi<br />

nevet új méltóságába, de a munka czimer-levelét<br />

akarja megszerezni s a történelmi fény helyett<br />

a munka fényével óhajtja megaranyozni a<br />

főispáni széket. Erély, becsület s igazság hármas<br />

jelszavát irja zászlajára, mely körűi bizonyára<br />

szeretettel, bizalommal csoportosul a megye<br />

tisztikara és közönsége. L. G.<br />

A NÉPRAJZI MÚZEUM.<br />

A Nemzeti Múzeumnak eddig külön néprajzi<br />

osztálya nem volt, holott külföldön önálló nagy<br />

múzeumokat rendeztek be, melyekben hatalmas<br />

vizsgálódási anyag tárul föl a különböző<br />

AZ ÚJ VÁRMEGYEHÁZ VESZPRÉMBEN.<br />

világrészek népeiről, azok iparáról, műveltségi<br />

fokáról és sajátosságairól. A mi eddig a Múzeumban<br />

ilyesmi összegyűlt, azt a legutóbbi időig a<br />

folyosón helyezték el; mikor pedig 1871 -ben<br />

Xántus János Ázsiából nagy gyűjteményt hozott,<br />

annak csak egy részét tudták kiállítani. A gyűjtemény<br />

egyre szaporodott, hely azonban nem<br />

volt. Különösen nagy bőséget hozott az utolsó<br />

néhány év, mikor egyes tudományos kutatók<br />

messze világrészekben gyűjtőitek ; így Fenichel<br />

Sámuel Uj -Guineában (a hol meg is halt), gróf<br />

Teleki Samu utazó, jelenleg pedig Biró Lajos<br />

gyűjt a Csendes oczeán szigetvilágán. Gr. Zichy<br />

Jenő is a múzeumnak ajándékozta kaukázusi<br />

becses gyűjteményi'!. Hermán Ottó néprajzi<br />

gyűjtése, az fcsfoglalkozás, pásztori élet, egyik<br />

legnevezetesb része a múzeumnak. Az lK'.Nl-iki<br />

ezredévi kiállítás maga egy egész múzeumra<br />

valót szolgáltatott, mert a tömérdek néprajzi<br />

tárgy, a kiállítási falu egész berendezése,<br />

mind a néprajzi múzeumé lett. A nagy<br />

gyűjteménynek tehát helyet kellett szerezni.<br />

E czélra a kormány kibérelte a Csillag-utcza<br />

15. Bzám alatt levő ház nagy részét s abban '.$2<br />

szobában rendezték el a gyűjteményeket. Ez<br />

tehát a Nemzeti Múzeum külön osztálya.<br />

E hó 16-ikán délelőtt nyilt meg a néprajzi<br />

múzeum, Wlassics közoktatásügyi miniszter<br />

jelenlétében.<br />

A rendezés munkáját 1893-ban kezdték meg és<br />

tart még most is. Szála;/ Imre miniszteri tanácsos,<br />

a nemzeti múzeum igazgatójának vezetése alatt két<br />

szakember, Seemayer Willibald és Iiátky Zsigmond<br />

állította össze nagy gonddal az egyes csoportokat,<br />

mívelödési körök szerint. Kezdve a kőkorszak primitív<br />

népfajától a modern ezivilizáczióig, majdnem<br />

minden korszak képviselve van itt. Nemcsak a<br />

különböző népfajok és korszakok hadviselési eszközei,<br />

de minden a népek jellemzéséhez tartozó tárgyak,<br />

ruházatok, játékok, bálványok és hangszerek<br />

kibontakoznak előttünk.<br />

Sorrendben először látjuk a maláj-pápua művelődési<br />

körbe tartozó új-guineai gyűjteményt. A tárgyak<br />

nagy részét Fenichel Sámuel, kolozsvári származású<br />

kutató gyűjtötte. Kivüle Biró Lajos gyarapította.<br />

A tárgyak csekély része licitamin singaporei<br />

olasz gyűjtőtől származik. Ezek a tárgyak<br />

mind azt mutatják, hogy l T j-Guinea még most is<br />

kőkorszakban él. A fémek teljesen hiányzanak. A<br />

fegyverek, háztartási eszközök, ruházat, bálványok,<br />

álarezok az értelmi fejlődés legkezdetlegesebb fokáról<br />

tanúskodnak.<br />

A maláji művelődési kör tárgyai négy szobát<br />

foglalnak el. Borneo, Szumatraés a Filippini-szigetek<br />

néprajzi tárgyai ezek, s nagy részét gróf Teleki<br />

Samu hozta Borneo szigetéről. Itt már a magasabb<br />

értelmi fokról tanúskodnak a tárgyak.<br />

Erdélyi fényképe után.


430<br />

KIJÖVET A SZÉKESEGYHÁZBÓL<br />

Az indo-khinai művelődési kör magában foglalja<br />

Japán, Khina, Kelet-India és Sziám etbnografiai<br />

tárgyait. Nagyrészük japáni és khinai műipari tárgy,<br />

irodalmi termékek, rajzok, pálmalevelekre irott<br />

szanszkrit Írások, sziámi szent könyvek, munkaeszközök,<br />

háztartási czikkek, pipere- és kultusztárgyak.<br />

Különösen érdekesek a sziámi bronzbálványok.<br />

Az amerikai gyűjteményben érdekesek Patagon<br />

és a Tűzföld néprajzi tárgyai, prémek, egyéb ruházati<br />

czikkek, fegyverek és az indiánok ipartárgyai.<br />

Afrikai négerek két szobában elhelyezett tárgyai<br />

nagy része szintén gróf Teleki Samu gyűjtése, a ki<br />

azokat Massai országból hozta. Itt van Zimmermann<br />

és Menyhárt jezsuita atyák Zambezi-vidéki<br />

gyűjteménye is, melyet a kormány az ezredévi<br />

kiállítás alkalmával rendezett misszió-kiállításból<br />

vett meg 22,000 forintért.<br />

Az arab műveló'dési kör a Szomali félsziget, Zanzibar,<br />

Marokkó, Tunisz, Tripolisz, Algir, Jeruzsálem,<br />

Turkesztán és Perzsia néprajzi tárgyait öleli<br />

fel. Ehhez a gyűjteményhez csatlakozik gróf Zichy<br />

Jenó'nek két szobát megtöltő kaukázusi gyűjteménye,<br />

mely az ezredévi kiállításon is látható volt.<br />

A finn-ugor népek néprajzi gyűjteménye, melyet<br />

Reguly, Pápay Károly és Vikár Béla gyűjtöttek,<br />

magában foglalja a velünk nyelvileg rokon népeknek<br />

összes ethnografiáját.<br />

A magyar néprajzi gyűjtemény, mely az egész<br />

néprajzi osztálynak legnagyobb része, tizenegy szobát<br />

foglal el és dunáninneni, dunántúli, tiszamelléki,<br />

erdélyi és nemzetiségi csapatokba van beosztva.<br />

Magában foglalja az összes népviseleteket, háztartási,<br />

gazdasági és munkaeszközöket, hímzéseket,<br />

kerámiai tárgyakat. Három szobában van elhelyezve<br />

az ezredévi kiállításban volt ősfoglalkozási gyűjtemény<br />

: a pásztorélet és a halászat eszközei.<br />

A megnyitásra e hó 16-ikán reggel 9 órakor már<br />

összegyülekeztek a néprajzi múzeum helyiségében<br />

a miniszter fogadására: Zsilinszky államtitkár,<br />

Szalay Imre a Nemzeti Múzeum igazgatója, gróf<br />

Teleki Sándor, Hermán Ottó, fíadkics Jenő, az<br />

iparművészeti múzeum igazgatója, a Nemzeti Múzeum<br />

osztályának őrei, a néprajzi társaság képviseletében<br />

pedig Munkácsi Bernát alelnök, Ví A-ár Béla,<br />

Hermán Antal, Katona Lajos és mások. Élénk<br />

éljenzés fogadta Wlassics közoktatási minisztert, a<br />

kit Szalay Imre miniszteri tanácsos beszéddel<br />

üdvözölt. Megköszönte a miniszternek, hogy a néprajzi<br />

gyűjteménynek olyan otthont adott, a melyben<br />

az, ha nem is muzeumszerűleg, de mégis ugy van<br />

elhelyezve, hogy a szakemberek és érdeklődők mindenkor<br />

megtekinthetik. Ez a mostani gyűjtemény<br />

alapja a továbbfejlődésnek és mostani hajléka csak<br />

ideiglenes, de remélhető, hogy a Nemzeti Múzeum<br />

építkezéseinek kérdésével állandó és méltó hajlékot<br />

kap. Röviden elmondta a múzeum beosztását és<br />

megnevezte elismeréssel azokat, kik tárgyait gyűjtötték,<br />

elrendezték. Wlassics miniszter válaszában<br />

először is ezeknek mondott köszönetet. Tudja ő is,<br />

úgymond, hogy ez új osztályt mihamarabb megfelelő<br />

új épületben kell elhelyezni. De mint általában<br />

minden kulturális intézménynél, ugy ezzel<br />

szemben is az a politikája, hogy igénybe keil venni<br />

a jovo nemzedékek áldozatkészségét. Ezeknek az<br />

intézményeknek ugy is főleg a jövő nemzedék látja<br />

hasznát. A néprajzi tudomány meglehetősen új, de<br />

azért már is lépést tartunk a nvugati nagy nem-<br />

VASÁKNAPT ÚJSAG.<br />

zetekkel, mert szerencsére kiváló etnográfusaink<br />

vannak. Nagy fontosságot tulajdonít a múzeumnak,<br />

mely hű tükre minden nemzet anyagi és szellemi<br />

előrehaladásának. A beszédet zajosan megéljenezték.<br />

A miniszter a társasággal együtt mintegy két<br />

óra hosszat időzött a múzeum termeiben.<br />

A HADI ÁRBOCZ.<br />

Az újabb hadihajókon hiába keressük a régibb<br />

hajók égbenyúló árboczait, vitorláikkal s bonyolult<br />

kötélzetükkel; feltűntek azonban helyettük<br />

a jóval alacsonyabb, de a réginél vastagabb,<br />

sajátságos alakú ú. n. hadi árboezok, melyek<br />

vitorlákkal nem birnak s így a hajó tovamozdítása<br />

többé már nem a szelekre, hanem egyedül<br />

a gőz erejére van bízva.<br />

A hadi árbocz szerepe abban áll, hogy az,<br />

míg egyrészt a jelző zászlók fölvonására szolgál<br />

alapul, másrészt tényleges részt vesz a hajó<br />

védelmezésében és pedig ez utóbbi szereplése<br />

némelykor életkérdéses lehet a hajóra nézve.<br />

Szerkezetét illetőleg, a hadi árbocz nem egyéb,<br />

mint egy fölfelé keskenyedő, tág vascső, mely<br />

bizonyos magasságban egy vagy két árboczkosárral<br />

van fölszerelve. Az árboczkosarak<br />

2—3 kiskaliberű gyorstüzelő vagy önműködő<br />

ágyúval vannak fölfegyverezve s terjedelmük<br />

akkora, hogy az alsó kosárban 4—5 ember, a<br />

felsőben két ember elfér s az ágyukat igazíthatja.<br />

A matrózok az árbocz belsejében alkalmazott<br />

létrán másznak fel a kosarakba s emelőgéppel<br />

ugyanitt szállítják fel a töltéseket.<br />

Ütközet alatt a hadihajón nincs veszedelmesebb<br />

hely, mint fenn a hadiárboezon levő kosarakban,<br />

hol a matrózok, kiket kötelességük oda<br />

szólít, az egész ütközet alatt az ellenség tüzének<br />

biztos czélpontul szolgálnak s védve alig<br />

vannak, mert az a vékony vaspánczél, mely<br />

őket körűiveszi, csak a puskagolyókat képes<br />

visszatartani, míg a nagyobbak ellen semmi<br />

védelmet nem nyújt, sőt az ütődés által csak<br />

azok elrobbanását okozza. Ha nagyobbfajta<br />

ágyúgolyó éri az árboezot, robbanásával azt<br />

egészen ledöntheti s elképzelhetjük, mi lesz<br />

azok sorsa, kik az árboczczal együtt lezuhannak.<br />

Különösen borzasztóvá az teszi a hadiárboezon<br />

levők helyzetét, hogy a míg a harezoló<br />

hajók egymástól távol vannak, nekik az ellenség<br />

tüzének közepette mozdulatlanul kell várniok<br />

a pillanatot, mely őket is ütközetre szólítja.<br />

Ez a pillanat akkor érkezik el, ha a hajók<br />

már egészen egymás közelébe jutottak s egymást<br />

kerülgetik, hogy vasorrával melyik döfje<br />

<strong>25.</strong> SZAM. <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> IH-FOLY. VM.<br />

a másikat oldalba halálosan. Ekkor megszólal<br />

nak a hadiárboezok apró ágyúi is s az ellenséges<br />

födélzetén levő alakokat s főként az ágyu".<br />

ablakokat veszik czélba, hogy a mögöttük levő<br />

tüzéreket lelődözhessék. A legdöntőbb szeren<br />

azonban akkor jut a hadiárboeznak osztályrészül,<br />

mikor az apró torpedónaszádok támadása<br />

ellen kell védekezni. Ezek közeledtét az<br />

ott levők a magasból messziről észrevehetik<br />

a közelgő veszélyre figyelmeztetik az alant levőket.<br />

A nagyobb ágyukkal a gyorsan úszó torpedónaszádokat<br />

nagyon nehéz eltalálni s mivel<br />

az ilyen ágyúk hajlási szöge csekély, bizonyos<br />

távolságon belül már lehetetlen is őket czélbavenni.<br />

Ekkor kezdenek rájuk a födélzet kisebb<br />

ágyúival lövöldözni s végre az árboczkosarak<br />

gyors tüzű ágyúi is, golyózáport zúdítanak az<br />

ellenségre. De mily feladat az, a szabálytalan<br />

inga gyanánt folyton ide-oda mozgó árboezkosárból<br />

czélba venni a gyorsan közeledő kis<br />

torpedónaszádot? Jobb begyakorlás, kitartóbb<br />

erő s nagyobb lélek-éberség a hadihajón sehol<br />

sem szükséges, mint a hadiárbocz tüzéreinél,<br />

hogy az ilyen válságos pillanatokban sikerrel<br />

küzdhessenek. Ekkor azonban ők lesznek a hajó<br />

megmentői, a kik vészteljes helyzetüknél fogva,<br />

különben is már az ütközet kezdetétől fogva<br />

méltán a hajó legelső hősei gyanánt tekinthetők.<br />

PÁRISI DIVATTUDÓSÍTÁS.<br />

Az idei nyári ruhák kelméi minden tekintetben<br />

az ipar folytonos haladására vallanak. Eemek battisteok,<br />

crépe de chine, foulard és musselinok<br />

százféle színárnyalatban, beszőtt hímzéssel, vagy<br />

hosszú csíkokkal, virág mintákkal, eszményi vékony,<br />

de azért elég szilárd szövéssel és a mi főbb, mérsékelt<br />

áron, mely utóbbi körülmény kizárólag azon<br />

elkeseredett versenyhareznak tulajdonítható, melyet<br />

Anglia-, Franczia- és Németország, nemkülönben<br />

— különösen selymek dolgában — Japán és Khina<br />

egymással vívnak. Különösen szépek az úgynevezett<br />

• Foulard rosier» (rózsa Foulard) könnyű selyemkelmék,<br />

melyekbe a rózsa mindenféle fajtái természetes<br />

színekkel vannak beszőve. Magát a kelmét<br />

«Grenadine» név alatt árulják, habár ennek legszebb<br />

mintái Japánból kerülnek Parisba és Londonba. A<br />

mi az utczai, estélyi, színházba, vagy kocsiba való<br />

öltözetek szabását illeti, a nyári divat alig tért el a<br />

tavaszitól. Kívánatos lenne, ha a most divatos rendkívül<br />

szűk ujjak némi változáson mennének keresztül.<br />

Erre ugyan most még nem sok a kilátás,<br />

mert a nyári divat még a tavaszinál is szűkebbé<br />

tette az ujjakat. Könnyű nyári ruháknál azonban<br />

majdnem elkerülhetetlen fönt a vállon egy kis<br />

dudor (puff), a mely igen előnyös a termetre is.<br />

FOGADTATÁS A PÜSPÖKI PALOTA ELŐTT.<br />

A VESZPRÉMI FŐISPÁN BEIKTATÁSÁRÓL.<br />

jS. SZÁM- <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> lívFQLTAtf. JvASAENAPI ÚJSAŐ. 431<br />

Hogy kalap, keztyűk és napernyők a ruha főszinével<br />

teljes összhangzásban^ legyenek, ezt a divat<br />

szigorúan megköveteli. Legújabbak a puha, nyulékony,<br />

színes glacé-bőrből készült napernyők, melyek<br />

a napsugarak hőségének jobban ellentállnak.<br />

Fekete selyem napernyőt mai napság Parisban<br />

senki sem visel, mivel rájöttek, hogy a meleget<br />

magába veszi. A fekete szín már csak az «en tous<br />

cas»-ban járja. A szalmakalapok túlnyomó része a<br />

régi-, de azért mindig chices Canotier formát tartotta'<br />

meg, bár a kissé túlnagy virág-, csipke- és<br />

tollcsokrokkal díszített kalapok — különösen fiatal<br />

hölgyeknél — nagy kelendőségnek örvendenek.<br />

Ezúttal két Worth-nál készült toilettet mutatok<br />

be. Az egyik kék gazire fehér pettyekkel, hasonló<br />

gazire díszítéssel. A rövid zubbony-szabású derekat,<br />

övet és nyakkendőt ombré sárga selyemszalagok,<br />

csipkék és ruchek képezik. A kéz csuklójáig érő hoszszú<br />

szűk ujjak díszítése nagyon egyszerű. Szalmakalapban<br />

legelegánsabb élihez a sárga szinű, gazireés<br />

virágcsokrokkal díszítve.<br />

A másik ruha világos zöld Silencieuse selyem<br />

szoknyájának remek szabása meglepő, mert redői a<br />

kelme kiváló finomságát még inkább kiemelik. A<br />

díszítést hímezett szalagok és Tulle écru csokrok<br />

képezik. Mindez nagyon egyszerű, de azért előkelő<br />

ízlésre vall. A selyem mellényt gyémánt gombokkal<br />

megrakott zöld, kék bársonyszalagok díszítik. Természetesen<br />

valódi gyémántgombokra nem mindenkinek<br />

telik s így legtöbbnyire csak hamis gyémántból<br />

készülnek ezek a mellénygombok. E helyeit a<br />

még talán divatosabb és elegánsabb ezüstgombocskák<br />

is ajánlhatók. Hozzá széles karimájú és tüllel<br />

bevont madárszárnyakkal díszített szalmakalap igen<br />

jól áll.<br />

Fölemlíthetem még, hogy rendes utczai ruhának<br />

a nyárra kis koczkás, angol szabású vászonruhák<br />

igen divatosak.<br />

Czipőkben a legelegánsabb, de legköltségesebb<br />

is a ruháéval azonos szinű czipő. A ki azonban erre<br />

költeni nem akar, csináltasson barna czipőt, melyet<br />

hasonló szinű harisnyával szintén igen hordanak.<br />

Végül fürdőhelyeken viselik a rikító vörös derekat,<br />

fehér jabotval, más szinű szoknyához. Persze az<br />

ilyen feltűnő szin városi használatra nem elegáns,<br />

de a fürdői élet szabadságai közé tartozik ennek a<br />

viselése is. Alice.<br />

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.<br />

Tűnő évek. Versek. Irta Havas István. A szerző<br />

álmodozó költői lélek, tele epedéssel, szelíd búsongással.<br />

Megihleti a természet szépsége, az erdő<br />

csöndje, a szántóvető feje fölött lebegő pacsirta,<br />

zsellérházuk hű lakója, az öreg gólya. Szülőfaluja<br />

képével együtt özvegy édes anyja képe is<br />

föl-fölmerül ; de szivét mégis leginkább az ifjú<br />

ábránd, a szerelem tölti be, s érzései csinos<br />

dalokban zendülnek meg. Hazafias versei szintén<br />

nemes, emelkedett lélekről tanúskodnak. Versei |<br />

könnyen s többnyire dallamosan folynak; de<br />

igazi költői szépségeket inkább csak egyes versszakok<br />

mutatnak. A szerzőnek nincs elég költői<br />

ereje, s ha jól indul is, hamar meglankad, s a<br />

szép sorokat bágyadt, színtelen helyek követik.<br />

De a nyolez íves kis kötetet így is élvezettel olvashatjuk<br />

át. A kötet ára 1 forint; kapható a<br />

szerzőnél (Budapest, VH., Dohány-utcza 84. <strong>szám</strong>.)<br />

Mutatványul a következő költemény szolgáljon :<br />

Tulipántos öreg láda ...<br />

Tulipántos öreg láda<br />

Eégesrég áll a szobánkba',<br />

Kégesrégen pingálhatták<br />

Sok virágát, tulipántját.<br />

— Tulipántos öreg láda,<br />

Öregszel már, mindhiába,<br />

Még azok a szép virágok,<br />

Azok is hogy* kopnak, látod !<br />

Van szobánkban bútor elég,<br />

Mind csupa új, mind csupa szép,<br />

Soknak talán becses drága, .. .<br />

Nekem legszebb ez a láda.<br />

A melyen én tanulgattam,<br />

Sok, szép mesét olvasgattam.<br />

Édes anyám, Isten áldja,<br />

Itt tanított imádságra !<br />

Azóta az idő haladt,<br />

JJe a szivem csak jó maradt;<br />

Járok messze idegenbe<br />

S az a láda jut eszembe.<br />

Látom ülni anyám rajta,<br />

Imakönyvét lapozgatja,<br />

íjuai benne kicsiny képet,<br />

hajfürtöket, száz emléket.<br />

Megcsókolja .. . imádkozik,<br />

A fiáról gondolkozik.<br />

Véget ér az imádsága . . .<br />

Teszi könyvét a ládába.<br />

Édes anyám faládája<br />

Régesrég áll a szobánkba',<br />

Bégesrégen pingálhatták<br />

Száz virágát, tuíipántját I<br />

• Kazinczy Ferencz Levelezéséi-bői, melyet a<br />

magyar tud. akadémia irodalomtörténeti bizottságának<br />

megbízásából dr. Váczy János tesz közé,<br />

közelebb már a VHI-ik kötet jelent meg s az 1810.<br />

július 1-től 1811. június 30-ig terjedő nevezetes<br />

esztendőről összesen 242 levelet foglal magában,<br />

melynek épen a fele magától Kazinczytól való.<br />

A 692 lapnyi vaskos kötet az előbbiek mintájára<br />

van szerkesztve, gondos jegyzetekkel, betűrendes<br />

név- és tárgymutatóval ellátva, melyekhez a kötet<br />

elején még egy 24 lapnyi tájékoztató bevezetés is<br />

járul. Különösen kiemeli a közétevő e bevezetésben<br />

Cserey Miklóst, Erdély akkori politikai életének e<br />

kiváló szereplőjét, ki a Kazinczyval levelezésben állott<br />

férfiak közt itt tűnik föl először. A széphalmi mesternek<br />

a legszebb levelei közé tartoznak azok, a<br />

melyeket e barátjához irt, s melyekben oly szépen<br />

jellemzi magát, mint eszményi hazafit s az általános<br />

művelődés úttörőjét. Fölötte érdekesek Kazinczynak<br />

ez időben irt levelei egyebek közt azért is, mivel e<br />

jellemvonásait illetőleg sok becses adatot találunk<br />

bennök s verses és prózai műveit is ezek szempontjából<br />

magyarázgatja. A nagy kötetnek, mely az<br />

akadémia kiadásában jelent meg, ára fűzve 5 frt.<br />

Az összesen már 2032 levélre terjedő nagy gyűjteményt<br />

melegen ajánljuk a művelt magyar közönség<br />

figyelmébe s pártolásába.<br />

Magyar Tájszótár. A magyar tud. Akadémia<br />

megbízásából szerkesztette Szinnyei József egyetemi<br />

tanár s a magyar tud. Akadémia.x. tagja.<br />

E nagy fontosságú kiadványból közelebb a H. kötet<br />

NYÁRI ÖLTÖZÉKEK.<br />

3. füzete jelent meg a szokásos 10 ívnyi tartalommal,<br />

mely a rőt és szalad közé eső népnyelvi szókat<br />

foglalja magában. A lehető teljességre törekvő szógyűjtemény<br />

egész kincshalmaza a nép nyelvének<br />

és sok olyan gyöngyöt hoz napvilágra, a melyek<br />

eddig ismeretlenül lappangottak. A már vége felé<br />

közelgő vállalat füzetei évnegyedenként jelennek<br />

meg. Egy-egy füzet ára 1 frt.<br />

Pulszky Ferencz irodalmi hagyatéka. A múlt<br />

héten vette át a Nemzeti Múzeum igazgatósága<br />

néhai Pulszky Ferencz özvegyétől elhunyt férje<br />

irodalmi hagyatékát, levelezéseit, melyekért a kormány<br />

az özvegy nyugdiját 1200 frtról 2000 frtra<br />

emelte föl.<br />

Pulszky hagyatéka három csoportra oszlik. Az<br />

első csoportba tartoznak: naplók, útijegyzetek,<br />

tudományos és művészi becsű értekezések, külföldi<br />

gyűjteményekről; azonkívül első nejének, a nagy<br />

műveltségű Walther Teréznek levelei, melyeket<br />

amerikai útja alatt irt hozzá. Mindez 17 vaskos<br />

kötetbe van egybefoglalva. A második csoport többnyire<br />

családi jellegű leveleket tartalmaz, azonban<br />

ezek közt vannak első nejének közérdekű levelei is,<br />

<strong>szám</strong>szerint 390. Legérdekesebb a harmadik csoport,<br />

mely 3123 darab különböző politikai és irodalmi vonatkozású<br />

levélből áll, azonkívül <strong>szám</strong>talan történeti<br />

jelentőségű okmány a szabadságharcz utáni időkből<br />

1867-ig és nyomtatványok. Ezek a magyar emigráczióra<br />

vonatkozó nagy becsű adalékok. A hagyatékhoz<br />

tartoznak még Pulszkynak a lapokban megjelent<br />

czikkei. Pulszky összeköttetésben volt kora<br />

összes nagy férfiaival; legélénkebb volt Pulszky<br />

levelezése Cavourral, Garibaldival, továbbá Mazzinivel,<br />

a nagy forradalmárral; a korabeli tudósok közt<br />

pedig Lyell és Overbeckkel.<br />

Magyar szerző darabja párisi színházban. A<br />

párisi Gymnase-szinházban e hó 11-ikén magyar<br />

szerzőtől játszottak színművet. A szerző Blaskovits<br />

Sándor, a tenkei kerület országgyűlési képviselője.<br />

Színművének czime tPourl'honneuv (Becsületért.


i$i<br />

Francziául irta, franczia világban játszik. A télen a<br />

Nemzeti Szinháznak is oda adta franczia nyelven,<br />

de nem hivatalosan nyújtotta be. A Nemzet Színház<br />

tovább semmi lépést sem lett, hogy ugyanakkor<br />

magyarul is előadhassa, mikor Parisban, a miről a<br />

szerzőt értesítették. Minden esetre szokatlan eset<br />

nálunk, hogy valaki, a ki köztünk él, előkelő állásban<br />

és tehetséggel, irodalmi képességeinek próbáját<br />

idegen irodalomban és idegen helyen tegye. Az is<br />

szokatlan eset, hogy párisi szinházban magyar<br />

szerzőnek — az igazán érdemeseket sem véve ki —<br />

hozzák szinre termékét. Tudtunkkal Bertha Sándor<br />

egy operája került eddig szinre Parisban magyar<br />

szerzőtől.<br />

Az előadásra előkelő közönség gyűlt össze a<br />

Gymnasse-szinházban Az első felvonás tetszett, a<br />

másik kettő már kevésbbé. A párisi lapok csak röviden<br />

emlékeznek meg a darabról, mert nyilvános<br />

főpróba nélkül adták elő és már a színházi saison<br />

legvégén. A .Gaulois* ír legtöbbet. Szerinte a<br />

darabból «nem hiányzik teljességgel a szellem, sót<br />

van néhány ügyesen elszórt mondás a tarlón», de<br />

a cselekvény •kissé zavart,bizonytalan és ingadozó*.<br />

A t Figaro »-ban Henri Fouquier igy ir : «Idegen<br />

iró művétől azt vártam, hogy vagy hazája szokásaival<br />

ismertet meg, vagy pedig azzal, miként Ítélnek<br />

mirólunk, francziákról (miután a franczia nevek<br />

azt látszottak mutatni, hogy a szinmű a franczia<br />

társadalomnak adja képét) az ő hazájában. De<br />

mindebből semmi sincs a «Pour l'honneur»-ben,<br />

a mely nem épen érdem nélkül való s korrekt<br />

nyelven irt munka, de a mi szinműirodalmunk<br />

utánzata». A «Journalt-ban Catulle Mendés is kiemeli<br />

az eredetiség és a nemzeti jelleg hiányát.<br />

Nemzetünk nagy költői. Ily czimen füzetes<br />

vállalat indult meg Stampfel Karoly pozsonyi kiadónál.<br />

Minden füzet egy-egy nevezetes iró és költő<br />

életrajzát közli. Most három külön füzet Balassa<br />

Bálint, Gyöngyösi István és Zrínyi Miklós életét<br />

és költészetét ismerteti Gaal Mózes tollából. Egy<br />

füzet ára 40 kr.<br />

A magyar nép múltja és jelene czimen füzetekben<br />

megjelenő történelmi illusztrált munkából<br />

a 13-ik füzet hagyta el a sajtót az Athenaeum<br />

kiadásában. E füzet Mária Terézia korát tárgyalja.<br />

Ára 30 kr.<br />

A szegedi színészet száz éve czimen Szmolény<br />

Nándor történeti vázlatot irt, mely a szegedi magyar<br />

színészetnek 1803 szeptember 8-ika óta ismeretes<br />

adatait állította össze 28 oldalra terjedő kis füzetben.<br />

Ára 50 fillér.<br />

Régi és modern nemzeti nőnevelés, irta Barkóczy<br />

Kata, ki eleven korrajzot fest néhány lapon<br />

a régi, de családias és vallásos nőnevelésről, s mint<br />

kérdő jelt állítja mellé a mostani nevelést, mikor a<br />

család keresetképessé igyekszik tenni leányait, próbálván<br />

megoldani a megélhetés nehézségeit. A füzet<br />

külön lenyomat a "Nemzeti Nőnevelés» egyik közelebbi<br />

füzetéből.<br />

Singalériák különös czimmel adott ki egy kötetet<br />

Mendelényi Béla, a .Tiszántúl* czimű vidéki<br />

lap dolgozótársa. Mit jelent könyve czime, igy<br />

magyarázza meg : «Singalériák alatt oly dolgok<br />

értendők, a melyek a nyárspolgárias mértéken<br />

kivül esnek s a melyek épen ezért a szokatlanság<br />

ingerével igyekeznek hatni.* Ehhez képest igyekezett<br />

összeválogatni azokat a czikkeket, a melyek<br />

könyve tiz ívnyi tartalmát teszik. Van a könyvben<br />

még amerikai történetke is a magyar földön<br />

játszó esetek mellett. Némelyik czikkecske tulajdon-<br />

TÜZELÉS A HADI ÁRBOCZRÓL.<br />

VASÁBNAPÍ ÚJSÁG.<br />

képen csak bővebben elmondott adoma. — A könyv<br />

ára két korona.<br />

A fővárosi színházak szünete. Június közepétől<br />

a fővárosi nagy színházak megkezdik a nyári pihenőt,<br />

mely augusztus közepéig, az operánál pedig<br />

szeptemberig tart. Az operaszínház május 31-ikén<br />

tartotta utolsó előadását, a Nemzeti Színház, Népszínház,<br />

Magyar Színház június 15-ikén zártak<br />

kaput; a Vígszínház június 19-én csöndesül el. Előadásokat<br />

most a színkörökben tartanak: a krisztinavárosiban,<br />

a városiigétiben (mely épen most<br />

jubilált annak emlékére, hogy tiz év előtt, tartották<br />

benne az utolsó német előadást) és az ó-budai Kisfaludy-szinházban.<br />

• Megjöttek a huszárok.* Ez a czime Lampérth<br />

Géza egyfelvonásos idilljének, melyet Krecsányi<br />

társulata hoz legközelebb szinre a budai nyári szinházban.<br />

A poétikus kis apróságot nóta és táncz<br />

tarkítja. A dalokhoz Lányi Géza, a népszinház<br />

czimbalmosa.jrt zenét, s Izabella főherczegnó'nek<br />

ajánlotta, kinek kis leányait cziinbalmozni tanítja.<br />

A fó'herczegnő, ki nagyon kedveli a magyar nótát,<br />

szívesen fogadta az ajánlást. •<br />

A HADI ÁRBOCZ.<br />

SZXM. <strong>1898.</strong> jkjyrott,,,<br />

Előfizetési fölhivás.<br />

A «VASÁRSAPI IMÍG» ' £ *<br />

szépirodalmi és ismeretterjesztő képes lap, újabban<br />

hetenként egy félívvel bővítve, «A <strong>Vasárnapi</strong><br />

Újság regény tára^ czímű~álh^<br />

szépirodalmi melléklettel jelenik meg, mely<br />

mint a főlap, szintén művészi képekkel van<br />

díszítve. — A ((<strong>Vasárnapi</strong> Újság» a női munkára<br />

és divatra vonatkozó képeket és czikkeket<br />

is ad, s félévenként művészi becsű nagy képmellékletet,<br />

összesen több mint ezer képet<br />

évenként.<br />

A «<strong>Vasárnapi</strong> Újság» társlapja, a most már 44-ik<br />

<strong>évfolyam</strong>ában lévő (Politikai Újdonságok*, melyet<br />

mint az események hü és részreltajlatlan előadóját<br />

valódi hézagpótlónak ismert el a magyar olvasó közönség,<br />

a hét eseményeit kellő magyarázattal ellátott<br />

gondos, tömör összeállításban tárja az olvasó<br />

elé, úgy, hogy a közönség együtt találja benne<br />

mindazt, a mi a napilapokban elszórtan jelen meg,<br />

s így e lap, kivált vidéken, hol a postajárás a napi<br />

értesülést különben is megnehezíti, a napilapokat<br />

is sok tekintetben pótolja. A «Politikai Ujdonságokt<br />

állandó ingyen melléklete a «Magyar Gazda* czímíí<br />

gazdasági és kertészeti képes lap.<br />

Mind a két lapnak kiegészítőjéül szolgál a • Világkrónika*<br />

czímű képes heti közlöny, mely hetenként<br />

egy íven, <strong>szám</strong>os képpel illusztrálva jelen meg.<br />

ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEINK.<br />

A <strong>Vasárnapi</strong> Újság „. .. „ .<br />

A Világkrónikával együtt...<br />

A <strong>Vasárnapi</strong> Újság és I<br />

Politikai Újdonságok J<br />

A Világkrónikával együtt...<br />

Csupán a Politikai Ujdonságokj<br />

A Világkrónikával együtt 6 « 60 «<br />

egész évre félévre negyedéire<br />

8frt-kr.<br />

» • 60 •<br />

12 • - «<br />

4frt-kr,<br />

4 . 80.<br />

2frt-kr.<br />

2 • Mi<br />

8 . 40<br />

1 . ü<br />

1 .66<br />

Az előfizetések a «<strong>Vasárnapi</strong> Újság* és .Politikai<br />

Újdonságok* kiadó-hivatalába, Budapest,<br />

Egyetem-utcza 4. küldendők.<br />

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.<br />

A magyar tud. akadémia június 13-iki ülését<br />

Pauler Gyula elnöklete alatt tartotta. Jeles vendége<br />

is volt az ülésnek, dr. Schmeding porosz tudós, ki<br />

keletre utaztában néhány napot töltött itt s az ősz<br />

tudóst tudományos köreink nagy figyelemben részesítették.<br />

Az ülés tárgya Mátyás Flórián történetirónak<br />

székfoglaló értekezése volt. A magyaroknak Európában<br />

viselt első hadjáratával foglalkozott. Nem<br />

tartja igazoltnak az időpontot, melyre Pray, Katona,<br />

Kuun Géza gróf s más történetíróink a magyaroknak<br />

első, vagyis a bolgárok ellen viselt hadjáratát<br />

teszik. Hogy pontos év<strong>szám</strong>hoz jusson, végigkutatta<br />

az összes egykori nyugati és keleti historikusok idevágó<br />

megjegyzéseit, kritikailag csoportosítja az egymással<br />

egyező adatokat, s mindezek alapján arra az<br />

eredményre jut, hogy a magyar-bolgár háború<br />

csakis 888-ban lehetett s 889-ben, Leo császár uralkodásának<br />

negyedik évében ért véget. Az előadót<br />

megéljenezték.<br />

A Kisfaludy-társaság június 15-ikén tartotta<br />

Gyulai Pál elnökleté alatt nyári utolsó ülését, nagy<br />

közönség előtt.<br />

Beöthy Zsolt titkár jelentette, hogy Adán, Szarvas<br />

Gábor szülőhelyén e hó 19-ikén leplezik le a W*<br />

nyelvtudós mellszobrát s erre a társaságot is meg<br />

hivták. A felolvasások sorát Vargha Gyula nJT^<br />

meg, a ki négy költeményt mutatott be : két to<br />

tást és két eredeti verset. Ugy a fordítások, (líonD«<br />

de l'Isle : .A fekete párduez* és Sully Prudhomme-<br />

«Az esti), mint eredeti költemények ( ,Te * zí "°<br />

és .A gyermek.) tetszést arattak. Berezeg *ereu<br />

egy novelláját olvasta fel «Apa» czimmel, s a KO ^<br />

ség tetszéssel fogadta. Kozma Andor «A bor m^<br />

czégón szatírájában elmésen gúnyolja a re<br />

hősöket, a kik minden eszközt fölhasználna* ar^<br />

hogy a nevüket forgalomba hozzák, s a hír la P -Dt<br />

is belejutnak, mert lakomákon, temetéseken w^<br />

jelenvoltakat sorolják föl.<br />

Sekélyeszü, hiu, világcsaló<br />

Diszelg, mint örökös jelenvaló<br />

Mennyegzőn, ünneplésen, temetésen<br />

<strong>25.</strong> SZAM. 1898- <strong>45.</strong> ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSÁG. 433<br />

S nagy ébren áll mindig résen,<br />

g0gy benn legyen a neve másnap<br />

A lapban, mely tudósítást ad.<br />

S lám, lám, tud ám nagy dölyfe mellett holmi<br />

Biporternek udvarolni,<br />

Kit persze máskor s háta mögött<br />

Lenéz, mint szegény ördögöt.<br />

Üres diszért a szive reszket<br />

S mikor kijárt egy kis gomblyuk-keresztet,<br />

Van gondja rá, hogy arról alapos<br />

Közlést is adjon a kőnyomatos.<br />

Előbb még jelzőt nem irnak nevéhez,<br />

I)e olyan szívósan czégérez,<br />

Hogy végre a jeles hazánkfia<br />

Jelzőt olvassa róla Hunnia.<br />

Kozma felolvasása alatt ki-kitört a vidámság, végül<br />

pedig megtapsolták a sikerült és találó szatírát. Az<br />

utolsó felolvasás Farnos Dezső vendégnek munkája<br />

volt, melyet Szász Károly olvasott föi. «Göthe<br />

utolsó szerelmei »-ről szól az értekezés, s csak részlete<br />

egy nagyobb munkának.<br />

MI UJSÁG?<br />

* Lapunk mai száiiiálioz posta-utalvány<br />

van mellékelve, az e hó végén lejáró előfizetések<br />

könnyebb teljesítése végett. — Az előfizetés<br />

megújításánál szíveskedjenek olvasóink czimszalagjukból,<br />

mely alatt a lapot kapják, egyet a<br />

posta-utalvány szelvény hátulsó lapjára fölragasztani,<br />

és igy küldeni be kiadóhivatalunknak.<br />

A királyi pár szobra a Park-klubban. A nagyúri<br />

klubok egyik legfényesebbje bizonyára a városligeti<br />

Park-Klub, melyet meglátogattak a király, a<br />

királyné, a német császár, a főherczegek, A fényűzés,<br />

ízlés, kényelem egyesül termeiben. A klub<br />

múlt évi közgyűlése elhatározta, hogy elkészítteti a<br />

király és a királyné bronz mellszobrát s a két szobrot<br />

emeleti dísztermében állíttatja föl. Az életnagyságú<br />

szobroknak, melyeket Zala György mintázott,<br />

ünnepies leleplezése október lü-ón fog megtörténni.<br />

Az ünnepi beszédeket Vaszary Kolos bíboros herczegprimás,<br />

Apponyi Albert gróf, Jókai Mór és<br />

Széli Kálmán lógják mondani. Bánff'y Dezső báró<br />

miniszterelnök jelentést tevén a királynak az ünnepies<br />

szoborleleplezésről, Ü Felsége azt tudomásul<br />

vette s hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Parkklub<br />

az ünnepre meghívja a főherczegeket és herczegasszonyokat.<br />

A Park-klub igazgatósága közei<br />

kétezer meghívót fog szétküldeni. Meghívja a királyi<br />

ház tagjain kivül a királynál megbízott idegen<br />

nagyköveteket és követeket, a diplomácziai kart és<br />

Ausztria és Magyarország notabilitásait.<br />

Szögyóny-Marich László berlini nagykövet<br />

ezüstlakodalma. A fehérmegyei csoóri kastélyban<br />

e hó 14-ikén családi ünnep volt. A monarchia<br />

berlini nagykövete, Szögyény-Marích László, kit<br />

Vilmos császár kiváló bizalmával tüntet ki minden<br />

alkalommal, ülte meg házasságának 25-ik évfordulóját.<br />

A nagykövet az üunepre családi fészkébe haza<br />

Jött és elvonultan, családi körben ülte meg családi<br />

eletének ünnepét. Üdvözletek azonban mindenhonnan<br />

érkeztek. Az ünnepi alkalomról hálás és<br />

meleghangú üdvözlő távirattal emlékezett meg a<br />

berlini magyar egyesület is, melynek a nagykövet<br />

egyik legerősebb támogatója.<br />

Az ünnepély a földíszített templomban szent<br />

misével kezdődött. Szogyény nejével, három leányával<br />

ment a templomba, melyet megtöltött a<br />

község ünneplő ruhaoa öltözött népe. Mise alatt a<br />

nagykövet egyik leánya, Szögyény-Manch Kamilla<br />

Kisasszony énekelt több egyházi dalt. Isteni tisztelet<br />

után a kastélyban megjelent a bíró vezetése<br />

alatt a község egész képviselőtestülete, továbbá<br />

''liegler György plébános, Márton Tamás ref. lelkész.<br />

A küldöttség szónoka Fliegler plébános volt,<br />

K<br />

mek beszédére a nagykövet rendkívül meleg hangon<br />

válaszolt. Az ezustiakodalom alkalmából az<br />

ndvozlő táviratoknak és leveleknek nagy sokasága<br />

«ezett a kastélyba. A német császár táviratában<br />

saját és a császárné nevében gratulált, üdvözlő<br />

uwiratot küldtek még a többi közt Stefánia özvegy<br />

ronorokosné, Bánffy Dezső báró miniszterelnök es<br />

összes miniszterek, a német birodalmi kanczel-<br />

'/•,-' Vi j! amillt a berlini kabinet valamennyi tagja,<br />

nza Kálmán és még <strong>szám</strong>os előkelőség.<br />

Mátyás király szülőháza. Mátyás király szülőháza<br />

elhagyatott állapotban van Kolozsvárt, ugy<br />

10<br />

gy gerendákkal kellett megtámogatni, hogy az<br />

^szédüléstől megmentsék. Az Erdélyrészi Kárpát-<br />

Egyesület a napokban tisztelgett Radnóti Dezső<br />

vezetése mellett Szvacsina Gézánál, Kolozsvár város<br />

új polgármesterénél, s fölkérte a polgármestert az<br />

egyesület támogatására s egyúttal arra, hogy a<br />

Mátyás király házát, a mely úgyis hasznavehetetlen<br />

a városra nézve, engedje át az E. K. E. múzeum<br />

czéljaira. Az egyesület azután gondoskodni<br />

fog a Mátyás-ház jó karban tartásáról s igy ez az<br />

érdekes ház továbbra is fenmarad Kolozsvár nevezetességei<br />

közt. A polgármester e kérésre kijelentette,<br />

hogy már ő is foglalkozott ez eszmével s igy<br />

annál inkább hajlandó a Mátyás-háznak az E. K. E.<br />

múzeum czéljaira átengedését pártolni.<br />

Szent István szobra. Az első magyar király<br />

szobrát a budai várban, a Mátyás-templom mellett<br />

még az ezredévi ünnepre szerették volna fölállítani,<br />

de nem sikerült. Szent István király megkoronázásának<br />

két esztendő múlva lesz kilenczszáz<br />

esztendeje. Ezt az évfordulót a herczegprimás a<br />

Szent István-társulattal egyetértve azzal óhajtaná<br />

megünnepelni, hogy Szent István király szobrát<br />

1900-ban leplezzék le és pedig a királyi vár kápolnája<br />

előtt. A primás e szerint lemondana arról az<br />

első tervről, hogy a Mátyás-templomnál a Halászbástyára<br />

állítsák a szobrot. A szoborra már kilenczvenhétezer<br />

forint van együtt s a Szent István-Társulat<br />

a napokban átír a fővároshoz és megindítja<br />

a mozgalmat, hogy első királyunk szobrát 1900-ra<br />

föl lehessen állítani.<br />

A czirkveniczai László-gyermekmenedékhelyről<br />

mai <strong>szám</strong>unkban közölt képek eredetijeit József<br />

főherczeg Ő Fensége volt kegyes közlés végett<br />

átengedni a .<strong>Vasárnapi</strong> Újság* <strong>szám</strong>ára, melynek<br />

szerkesztősége nevében O Fenségénél Hermann<br />

Antal tanár járt közbe, ki az intézet megnyitó<br />

ünnepén is jelen volt Czirkveniczán.<br />

Szemere Bertalan szobra Miskolczon. Borsodmegye<br />

már régebben gyűjt arra a kegyeletes czélra,<br />

hogy jeles fiának, egykori követének, Szemere<br />

Bertalan 1848-iki belügyminiszternek ércz-szobrot<br />

emeljen Miskolczon. Most, a mikor Kossuth művészi<br />

szobrát már fölállították, ez sürgető alkalmul<br />

szolgált, hogy Borsodmegye közgyűlése a terv<br />

megvalósítását elhatározza. Június 14-iki közgyűlésén<br />

Tarnay Gyula alispán bejelentette, hogy<br />

Szemere szobrára 8000 forint gyűlt össze, s ha a<br />

megye a Bevitzky-pénztárt is fölhasználná, a szobor<br />

fölállítása biztosítva volna. Lévay József, a<br />

költő, a megye volt alispánja lelkesen beszélt a<br />

szándék mellett, s azt ajánlotta, hogy a Revitzkypénztárból<br />

évenkint 2000 fotót használjanak a szoborra,<br />

a mig a szükséges 20,000 frt együtt nem<br />

lesz. Mindenki tetszéssel fogadta ezt az indítványt.<br />

Tarnay alispán végűi még hozzá tette, hogy Bóna<br />

József szobrász, ki Kossuth művészi szobrát készí­<br />

A THONET-HÁZ ÉGÉSE BUDAPESTEN, JÚNIUS 15-IKÉN.<br />

Wi-ímvurin íönykejie útim.<br />

tette, Szemére szobrát is hasonló föltételek és<br />

költségek mellett hajlandó elvállalni. Miskolcznak<br />

tehát rövid idő múlva másik művészi szobra is<br />

lesz, s a nagy idők egyik nemes gondolkozású<br />

államférfia iránt szülőhelye lerójja a kegyeletet.<br />

Új színház Budán. Budavára is neki indult a<br />

változásnak, s kezd modern város lenni, mint testvére,<br />

Pest. Régi házai egymás után tűnnek el, s<br />

ódon jellege pusztul. Eltűnik a szép Sándor-palota<br />

is, melyben most a miniszterelnökség székel. Romladozik,<br />

tehát fentartani nem lehet, de a miniszterelnökségnek<br />

is nagyobb hely kell, aztán a<br />

hatalmas királyi palotával szemközt a régi nagyúri<br />

egyemeletes palota kisszerű is volna. Hozzáveszik<br />

még a várbeli színházat is, mely egykor karmelita<br />

templom volt, s H. József uralkodása alatt, 114 esztendővel<br />

ezelőtt alakították át szinháznak, természetesen<br />

a német múzsa <strong>szám</strong>ára, s nincs is harmincz<br />

éve, hogy magyarul játszanak benne. A színházat<br />

lebontják, a kormány a telek árát megfizeti.<br />

A város ezt a mostani telek értéket szerint 107.347<br />

frtra <strong>szám</strong>ítja. Ezzel már fele megvan annak az<br />

összegnek, melyből Budán új színház épülhessen,<br />

valószínűleg a Krisztinavárosban, mely az új hidak<br />

által, a villamos közlekedés kiterjesztésével most<br />

oly rohamosan alakul át Budapest villa-városává.<br />

Az eskütéri híd elkészültével pedig összekapcsolódik<br />

a Belvárossal. Az új színház helye alkalmasint<br />

az lesz, a hol most a nyári színkör áll, csinos park<br />

szélén. Alig, hogy a régi színház lebontása határozott<br />

alakot öltött, a városi hatósághoz már ajánlat<br />

is érkezett, hogy magánvállalkozók fölépítik a színházat.<br />

A kassai új színház. Kassán az új, díszes színház<br />

építése már annyira haladt, hogy az őszszel<br />

rendeltetésének is átadhatják. A régi színházat a<br />

múlt nyáron bontották le, s ennek helyén emelkedik<br />

az új, mely ezer nézőt fogadhat be.<br />

Egy négyemeletes palota égése a fővárosban.<br />

Budapesten gyárak, ipartelepek égése gyakori, de<br />

ritka, mikor palota gyúl ki. Egyátalán a város belterületén<br />

nagyobb tűzvész kevés fordul elő, részint<br />

mert a házakban szigorú felügyeletet tartanak, részint<br />

mert a kitűnőn szervezett tűzoltóság hatalmas<br />

oltó szereivel azonnal megjelenik a vész helyén.<br />

Június 15-ikén délelőtt megtörtént, hogy a főváros<br />

egyik legnagyobb palotájának teteje kigyúlt s egészen<br />

leégett. A szokatlan és megdöbbentő látványnak<br />

színhelye a pompás Dunapart volt. Itt emelkedik<br />

a Thonet-ház, mind a négy oldalról szabadon,<br />

négy kapuval, három udvarral, több mellékudvarral.<br />

Egy-egy oldalán 26 ablak egy sorjában. Két<br />

főhomlokzata közül az egyik a Dunára néz, szembe<br />

a királyi palotával, a másik a redout előtti térre,


434<br />

<strong>szám</strong>os benne a hivatal, iroda és a lakó. Táviró- és<br />

telefon-drót huszonhét volt a házhoz erősítve. Egy<br />

ilyen bérház maga egy jókora kolónia, a hol a lakók<br />

nem ismerik egymást. A tűz mikép keletkezett, még<br />

ismeretlen.<br />

A középső udvar padlásán reggel 7 óra előtt vették<br />

észre a gomolygó füstöt, nem sokára a lángok is<br />

kitörtek. Rendőrség, tűzoltók után katonaság is<br />

jött. Az oltás azonban szerfölött nehéz volt. A gőzfecskendők<br />

négy emeletnyire nem lökik fel a vizet,<br />

a toló létrákat sem lehet annyira megnyújtani,<br />

hogy ily magasságot elérjenek. A <strong>szám</strong>os padlásföljárást<br />

építési szabályzat szerint vasajtóknak kell<br />

zárni, nehogy tűzvész esetén a vész átégesse az ajtót<br />

és a lakók menekülését koczkáztassa. A nagy zavarban<br />

azonban az ajtók kulcsát nem találták. Mialatt<br />

a tűzoltók az ajtókat feltörték, és a hosszú kaucsuk<br />

csöveket emeletről emeletre felvonszolták, azalatt a<br />

tűz terjedt. Volt a padlásokon sok száradó fehérnemű,<br />

egy nagy vendéglősnek tömérdek széke, asztala,<br />

terítéke. Ez mind égett és hamuvá lett. A tűzoltók<br />

mégis felhatoltak az égő tetőhöz, a szivattyúk,<br />

gőzgépek működtek, a viz özönlött. A tetőzetet<br />

azonban megmenteni nem lehetett. A viz átáztatta<br />

sok helyen a legfelső emeletet. Ott hát a kár nagy.<br />

A lakók, a mig égett fejők fölött a ház, a féltettebb<br />

holmikat kezdték kihurczolni. A negyedik emelet<br />

lakói jajveszékeltek. Délben még mindig égett a<br />

palota, s az átázott párkányok kezdtek lezuhanni.<br />

A palotában levő kávéháznak az aszfalton levő márványasztalait,<br />

székeit, virágait, villamos lámpáit,<br />

szertezúzták. A redout felé eső homlokzatot díszítő<br />

szoborcsoportozat is lezuhant. A törmelékek a ház<br />

homlokzatán díszelgő szobrokat lefejezték, karjokat<br />

törték. Egy pár irodában a hivatalos iratokat tűz és<br />

víz elpusztította. Mindezt rengeteg sokaság nézte<br />

a Dunaparton, a redout előtti téren a budai oldalon.<br />

A katonaság azonban őrt állt. Szerencsétlenség<br />

emberéletben nem történt. Egy pár tűzoltó gyöngébb<br />

sérülést szenvedett. Az izgató látványt a fotográfia<br />

sietett megörökíteni. Déli egy órára a tűz<br />

megszűnt. A lakók kezdtek visszatérni. A negyedik<br />

emelet nagy része- átázott, azt talán újra is kell<br />

építeni. De a többi emelet ablakaiból este felé már<br />

az ablakokból kikönyökölve néztek a lakók a korzó<br />

sétáló világára, s a Dunára. Fölöttük pedig a szakadozott<br />

párkányok, a lelógó nagy vaspléh-darabok,<br />

a kormos kémények. A palota tűzvész ellen<br />

200.000 frtig volt biztosítva.<br />

A június 8-iki léghajók. A január végén Straszburgban<br />

tartott nemzetközi légkajós kongresszus<br />

határozatai értelmében június 8-ikán Európa hét<br />

nagyvárosából bocsátottak föl léghajókat, közös<br />

tudományos vizsgálódás czéljából. A városok : Berlin,<br />

Brüsszel, München, Paris, Pótervár, Straszburg<br />

és Bécs. Mindenütt reggel eresztették útnak a léghajókat<br />

és pedig azokat, a melyek emberek nélkül,<br />

tisztán tudományos készülékkel felszerelve indultak<br />

el, reggel nyolcz órakor, azokat pedig, a melyeken<br />

emberek is voltak, reggel kilencz órakor. A léghajók<br />

utasai főleg meteorológiai megfigyeléseket tettek,<br />

azonkívül pontosan följegyzik a léghajók utjának<br />

irányváltozásait is. Utjoknak eredményét pedig<br />

dr. Hergesell tanárnak, a Straszburgban tartott<br />

kongresszus elnökének fogják átszolgáltatni. A<br />

hatóságoknak minden országban gondjuk volt rá,<br />

hogy a lakosság a léghajókat oltalomban részesítse<br />

és a legénység nélkül fölszállott léghajókat ne tekintse<br />

gazdátlan jószágnak, hanem ha megtalálja,<br />

iparkodjék azt valamelyik vasúti vagy gőzhajóállomáshoz<br />

elszállítani, illő jutalom mellett. Az<br />

ilyen léghajók a légáramlat és légmérséklet feltüntetésére<br />

szolgáló készülékkel vannak ellátva,<br />

valamint egy tokba illesztett írással, mely a megtalálónak<br />

szól és fölhívja a léghajó s készülék megoltalmazására.<br />

Bécsben hat helyen bocsátottak föl<br />

léghajókat, a katonai léghajós intézet felügyelete<br />

alatt. A tudományos készülékkel fölszerelt, de utas<br />

nélküli «Falke», alig ért föl száz méter magasra,<br />

szétpukkadt és lezuhant ugy, hogy a rajta levő<br />

műszerek mind összetörtek. Három léghajó, köztük<br />

a .Hungária* nevű, Magyarország felé vette útját.<br />

A «Falke» nem világítógázzal volt megtöltve,<br />

hanem köneny-gázzal. Azt hiszik, hogy a szótrobbanást<br />

a gyors felbocsátás következtében keletkezett<br />

légnyomás okozta.<br />

* A páduai füvészkertben sok régi fa van, többek<br />

közt egy bignonia és egy pálma, melyeket Goethe<br />

is megbámult s melyeket ma róla neveznek el. Az<br />

előbbit 135, az utóbbit legalább 200 évesnek becsülik.<br />

Külön nyitott pavillonban helyezték el őket s<br />

Goethére emlékeztető feliratot tettek a kerítésre.<br />

* A legkisebb ló Cortans olasz marquis Leo<br />

nevű kis ponnija. A parányi jószág csak 534 milliméter<br />

magas, de igen csinos és arányos termetű<br />

állat, kivévén, hogy farka egészen a földig ér.<br />

A termes gőzhajók <strong>1898.</strong> évi nyári menetrendje<br />

Fiume- Velencze és Fiume Ancona között. Fiume<br />

és Velencze között az elegáns •Dániel Ernő», Fiume<br />

Ancona között pedig a legnagyobb kényelemmel<br />

berendezett • Villám• nevű gyorshajó közlekedik.<br />

VASÁRNAPI UJSÁG. SZÁM. <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> hvotnu.<br />

Ezen gőzhajók az I. helyen kívül még külön lukszus<br />

osztálylyal is bírnak, melyek külöa teremmel, kitűnő<br />

ágyakat tartalmazó kabinetekkel, dohányzóteremmel,<br />

villamos világítássalvannak ellátva.<br />

A.Villám» nevű gőzhajó a termen kívül még<br />

egy kisebb 4 hálóhelylyel ellátott családi teremmel<br />

(sálon privé) is bír, mely külön megrendelhető.<br />

Ezen termeshajók menetrendje ápril hó 1 -tol október<br />

31-éig a következő:<br />

Fiúméból indul Velenczébe minden kedden és<br />

szombaton 8 órakor este, csatlakozásban a Budapestről<br />

este 7 óra.40 perczkor érkező gyorsvonathoz,<br />

érkezés Velenczébe másnap reggel 7 órakor.<br />

Velenczéből indul Fiúméba minden hétfőn és<br />

csütörtökön este 7 óra 30 perczkor a szt. Márk-térről,<br />

érkezik Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor,<br />

csatlakozásban a Budapestre 7 óra 25 perczkor<br />

reggel induló gyorsvonathoz.<br />

Fiúméból indul Anconába minden hétfőn és csütörtökön<br />

este 8 órakor, csatlakozásban a Budapestről<br />

este 7 óra 40 perczkor érkező gyorsvonathoz<br />

érkezés Anconába másnap reggel 6 órakor, csatlakozásban<br />

a Rómába induló gyorsvonathoz.<br />

Anconából indul Fiúméba minden szerdán és<br />

szombaton este 8 óra 30 perczkor, csatlakozásban<br />

a római, nápolyi és bolognai gyorsvonatokkal; érkezés<br />

Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor,<br />

csatlakozásban a Budapestre reggel 7 óra 2 3 perczkor<br />

induló gyorsvonathoz.<br />

A tengeren való hajóátkelés 10 órát vesz igénybe.<br />

Budapest-Fiume között gyorsvonaton, onnan<br />

Anconáig vagy Velenczéig gőzhajón együtt fizetendő<br />

: a gyorsvonat I. osztályáért és a gőzhajón a<br />

lukszus osztályért ágygyal együtt 20 frt. A gyorsvonat<br />

I. osztályáért és a gőzhajón az I. helyért ágygyal<br />

együtt 18 frt, csak a gőzhajón a lukszus osztályban<br />

ágygyal együtt 8 frt, csak a gőzhajón az I.<br />

helyen ágygyal együtt 6 frt.<br />

A fentebbi útirányon át közvetlen menetjegyek<br />

adatnak ki következő árakon a gyorsvonaton : Budapest-Fiume<br />

között I. oszt. 12 frt, II. oszt. 8 frt.<br />

Bpest-Firenze )„. I.o.7580fc.II.o.55-45fc.m.3015.fo.<br />

• Genus l^í" 1110 " . 92.50 • • 67-25 « t 36-55 •<br />

• Müanó | y f en :. « 71-95 « « 5285 « « 28-70 t<br />

. Turin l czén M « 92.25 • t 6710 « « 3645 «<br />

• NápolylFiume-An- . 104-45 « • 75-55 • • 41 - 05 «<br />

• Róma /conán át. • 7605 • « 5565 • • 30-30 •<br />

Ezen jegyeken kivül Budapestről Bari, Bettaglia,<br />

Bologna, Livorno, Padua, Pisa, Verona állomásokra<br />

is adatnak ki közvetlen menetjegyek. Bővebb értesítés<br />

nyerhető a magyar kir. államvasutak városi<br />

menetjegy-irodáiban, a Cook-féle utazási irodában.<br />

A magyar kir. államvasutak szállítási irodája<br />

a Lipótvárosban. A magyar kir. államvasutak igazgatósága<br />

a Lipótvárosban (Arany János utcza<br />

<strong>19.</strong> <strong>szám</strong> alatt) szállítási irodát rendezett be, a hol<br />

gyors és teherdarabárú szállítmányok az összes<br />

állomásokra feladhatók. Ez iroda, előleges értesítés<br />

mellett jutányos szabványárak mellett gondoskodik<br />

a küldemények háztól való elszállításáról is és<br />

közvetíti ugy a helybeli, mint az átmenő vámköteles<br />

küldemények elvámolását.<br />

HALÁLOZÁSOK.<br />

TÓTH VILMOST, a főrendiház elnökét, június 16-án<br />

nagy részvét mellett temették el Nyitra-Ivánkán.<br />

Igen sok részvét-távirat érkezett a családhoz. A király<br />

nevében Thuróczy Vilmos főispánhoz, az elhunyt<br />

vejéhez intézett részvét-nyilatkozat érkezett.<br />

A temetésen megjelentek: Perczel és Josipovich<br />

miniszterek, Latkóczy Imre államtitkár, báró Vay<br />

Béla, a főrendiház alelnöke a főrendiház több tagjával,<br />

képviselők ; Nyitramegye és Nyitra-város hatósága<br />

; a közös <strong>szám</strong>szék főhivatalnokai. Az egyházi<br />

szertartást Bende Imre püspök végezte, s Markhot<br />

Gyula nyitrai alispán mondott beszédet a koporsó<br />

fölött. Az ivánkai temetőben levő családi sírboltnál<br />

Bende püspök még egyszer megáldotta a halottat,<br />

kit aztán örök nyugalomra helyeztek.<br />

BOGÁTI HAJDÚ JÓZSEF, hites ügyvéd, földbirtokos<br />

és a budapesti ref. egyház tanácsosa, elhunyt Budapesten,<br />

1898 június 13-án, 92 éves korában. A boldogult<br />

azon ritka jó emberek közé tartozott, kikről azt<br />

szokás mondani, hogy a leghosszabbra nyúlt élet<br />

után is korán halnak meg. Hajdú József 1806-ban<br />

született a békésmegyei Szeghalmon. Tanulmányait<br />

a debreczeni kollégiumban végezvén, 1830-ban<br />

Biharmegye egykori főjegyzője, Tisza Lajos mellé<br />

ment joggyakorlatra Nagy-Váradra. Főnökét, mint<br />

követet, kisérte az 1833. évi országgyűlésre is<br />

Pozsonyba, hol ügyvédi oklevelet nyert s 1834-ben<br />

Pesten telepedett meg s itt aztán 1880. év végéig<br />

szakadatlanul folytatta ügyvédi működését s oly<br />

puritán önzetlenséggel, hogy munkájaért soha sem<br />

kért többet, mint a mennyit a felek neki önként<br />

fölajánlottak, szegény emberektől pedig egyáltalában<br />

semmit el nem fogadott. Nagy készültséggel<br />

folytatott életpályája mellett buzgón foglalkozott a<br />

budapesti ref. egyház ügyeivel. Ötven éven át ült ez<br />

egyház tanácsában, s úgy az egyháznak, mint a<br />

vele kapcsolalos főiskolának a vagyoni ügyeit ingve<br />

kezelte egészen 1889. év végéig. 1898-ban elhaS<br />

nejétől gyermekei nem lévén, rokonsága gyerme<br />

keit részesítette szerető gondjaiban. Különöse<br />

kedvelte unokaöcscsét, Hajdú Imrét, ki most °<br />

pestvidéki törvényszék egyik jeles birája, s kivel<br />

ennek kora ifjúsága óta egy háztartásban ólt. Jósa<br />

gos, békés természetét jellemzőleg mutatja egyebek<br />

közt az, hogy 50 éven át folyvást egyazon házban<br />

lakott. Testi s lelki erőit halála napjáig megtartotta<br />

csupán a látása gyöngült meg a legutóbbi években'<br />

Emlékező tehetsége oly kitűnő volt, hogy legapróbb<br />

ügyeit is folyvást maga tartotta <strong>szám</strong>on. Elhunytát<br />

nemcsak rokonsága, hanem a budapesti reform<br />

egyház is mélyen gyászolja.<br />

Elhunytak még a közelebbi napokban: LASSÚ<br />

LAJOS dr., a pozsonyi társaskáptalan kanonokja<br />

Élesden. Az elhunyt irodalmilag is működött és<br />

kisebb elbeszéléseken kivül néhány kötet verset is<br />

irt. Holttestét Pozsonyba vitték. — Székvári REN­<br />

DES JÁNOS, nyűg. miniszteri tanácsos, 68-ik évében<br />

Budapesten. — NOCSECZ JÓZSEF, 1848—49-iki tüzérfőhadnagy,<br />

Nagy-Kanizsa város volt népiskolai igazgatója,<br />

Zalamegye volt kir. tanfelügyelője, 76 éves<br />

korában, Nagy-Kanizsán. — HELLVIG NÁNDOE, nyűg.<br />

főbányatanácsos, 76 éves, Körmöczbányán. BE-<br />

RECZKY DÁNIEL földbirtokos, 1848-iki nemzetőr, 79<br />

éves, az erdélyi Szentháromságon. — MAJTHÉNÍI JÁ­<br />

NOS, ferenczrendi szerzetes, a pozsonyi ferenczrendi<br />

társház egyik tagja, Pozsonyban. — ONDEEY PÁL,<br />

1848—49-iki honvédhadnagy, nyűg. gazdatiszt, 90<br />

éves korában, Tapolczán. — Id. HDSVÉTH ISTVÁN,<br />

volt 48-as honvédfőhadnagy, Zombor város törvényhatóságának<br />

tagja, 68 éves korában. — METZ<br />

TIVADAR, 1848—49-iki honvódhadnagy, nyűg. városi<br />

tisztviselő, 77 éves korában, Kassán. — OLT JÁNOS,<br />

48-as honvédtizedes, a honvédmenedékház lakója,<br />

84 éves korában, a Szent-István-kórházban, Budapesten.<br />

— HAUSMANN ROLAND, orvostudor, az «Erzsébet»<br />

hasonszenvi kórház egykori igazgató főorvosa,<br />

53 éves korában, Feldhofban. — Dr. SZABÓ FERENCZ,<br />

kalocsai érseki orvos, a Ferencz József-rend lovagja,<br />

76 éves korában. — GÁL ISTVÁN, főgimnáziumi h.<br />

tanár és ref. lelkész, 33 éves korában, a szatmármegyei<br />

Sárközön. -*- BARTHA ANTAL, 61 éves korában,<br />

Nagy-Váradon ; ugyanitt GYÜRKOVITS ÁGOSTON,<br />

82 éves korában. — SÁRVÁRY MÁTÉ, a «molnárok és<br />

sütők malmának" főgépésze, Budapesten. — Dr.<br />

MECZNER ÁGOSTON, Szerémme^ye nyűg. főorvosa, 80<br />

éves korában. — SZÉKELY KÁROLY, volt gazdatiszt<br />

és földbirtokos, 65 éves korában, Búza községben.<br />

— SÚGÓ LAJOS, városi adótiszt, 40 éves korában,<br />

Marosvásárhelyen. — NYITRAY ANTAL, 48-as honvédfőhadnagy,<br />

Nyitray József honvédezredes testvéröcscse,<br />

Érden, 78 éves korában. — BEÖTHY KÁROLT,<br />

jászberényi földbirtokos, Budapesten, 81 esztendős<br />

korában. — LIPTÁK LAJOS, a Budapesti Hirlapszedői<br />

Kör elnöke.<br />

SIMON ELEKNÉ, Kolozsvár város néhai polgármesterének<br />

özvegye. — OSCHEINHEIMER JANKA, a pozsonyi<br />

hölgyvilág érdemes tagja, kit jótékonyságáért a<br />

király a koronás arany érdemkereszttel tüntetett<br />

ki. — NAGY JÁNOSNÉ, szül. Bábái Erzsébet, ref. lelkész<br />

neje, Sziliczén. — Özv. MIHÁLYIK MKLÓSNÉ,<br />

szül. Kostenszky Zsuzsanna, 81 éves korában,<br />

Tállyán. — ÁBRAHÁM GYULÁNÉ, szül. Másek Gizella,<br />

20 éves korában, Pinczehelyen. — RUTTKAY MALVINA,<br />

55 esztendős korában, Kis-Turon. — Özv. LEDBBER<br />

BERNÁTNÉ, szül. Sváb Mária, 74 éves korában, Puszta-<br />

Bábonkán.<br />

SAKKJÁTÉK.<br />

2066. <strong>szám</strong>ú feladvány. Dubbe P.-tó'l.<br />

Világos indul s a negyedik lépésre matot mond.<br />

A 2051. sz. feladv. megfejtése. Kohtz és Kookelkoro -tói.<br />

Világot.<br />

Sbtét. Vüágo: «•<br />

1. Be8-e3<br />

2. Be3—e4 f t. sz.<br />

3. F v. di- d4 mat.<br />

sstéU<br />

Kc5-d4 (a) 1. ... — ---*?'«.<br />

3. Fa5-b6 mat.<br />

Helyesen fejtették meg : Budapesten: K. J. ^ ^ ' „<br />

Andorfi 8. — Kovács J. — Ztérczen: Bonga Károlyműm<br />

o. — ÜUTBCfl 4. — ABCTVtcrt . *- o-<br />

Dictö-Sient-Múrtonban: Schwete V. — *• V*' li ***'**'<br />

85. SZÍM. 1898- <strong>45.</strong> ÉVFOLYAM.<br />

Szerkesztői mondanivalók.<br />

Rozsnyó T. Qy- A képet köszönettel vettük, s kérjük<br />

a kitűzött időre a szöveget is.<br />

Kis fiamnak. Közölni fogjuk.<br />

T ren Szép költemény, de némi simításra szorul.<br />

\f liárt az első sorban a «munka sarcza. roszul<br />

lka'linazott kifejezés ; a .befogott lélek ügetése. sem<br />

lami sikerült, s ha a szerző gondosan átnézi, bízóra<br />

fel f°gj a találni a többi, javításra váró fogyatkozásokat<br />

is.<br />

Tükörlap. Négy első sorát ki kellene javítani. A<br />

.játszi képessége soha sem hever» épen nem jó<br />

kifejezés.<br />

Pünkösdkor. Formailag középszerű; tartalmilag<br />

sem áll magasabban.<br />

Nem közölhetők: Hymnus egy leányhoz. Szerző<br />

kíméletlen kritikát kér. Az igazságos kritika erről a<br />

versről nem is lehet más, csak kíméletlen. Dagályos,<br />

ízetlen frázisok, döczögős, csikorgó versekben: ebből<br />

áll az egész.— Erdő szélén. Faluvégen. Ablakomban.<br />

Nap nap után. A magyar rythmus elég jól csendül<br />

bennök, de költői értékre nem állnak felül az újabb<br />

időben gomba-módra termő mű - népdalokon, melyek<br />

pedig sem zenénket, sem költészetünket nem gazdagítják.<br />

KEPTALANY.<br />

A .<strong>Vasárnapi</strong> <strong>Ujság</strong>» 21-ik <strong>szám</strong>ában közölt képtalány<br />

megfejtése: Sok baj közül a legkisebbet<br />

kell választani.<br />

Felelős szerkesztő: Nagy Miklós.<br />

(L. Királyi Pál-utcza 4. sz.)<br />

„EGYETÉRTÉS<br />

POLITIKAI NAPILAP.<br />

Csávolszky Lajos,<br />

felelős szerkeszt",<br />

<strong>1898.</strong><br />

YxXII. <strong>évfolyam</strong>.<br />

Kossuth Ferencz,<br />

Az Egyetértés nem dolgozik a hatásvadászat olcsó eszközeivel,<br />

hogy magának egyszerre, tömegesen csakhamar<br />

újra elmaradó, nj előfizetőket szerezzen, hanem mindenkor<br />

kellő színvonalon álló közleményei, gyors, pontos és minden<br />

tekintetben megbízható tudósításai által iparkodik régi,<br />

1° mraevét mint hazánk legelső rangú napilapja állandóan<br />

Iratáriam, hogy ez utón ne csak régi előfizetőit kapcsolja<br />

állandóan magához, hanem közönségét uj hóditások által<br />

évről-évre maradandóan meg is szaporítsa.<br />

Hogy ezt a czélt elérjük, erre nézve legnagyobb táma-<br />

*ui " p nagy ter J e delme. Az Egyetértés egyetlen egy<br />

««on majdnem annyi betűt képes közölni, mint a kisebb<br />

'apok három egész oldalon s igy az Egyetértés egy rendes<br />

B owalos lapja annyi közleményt tartalmaz, mintha a<br />

iseüb lapok 24 oldalon jelennek meg, a mi azonban csak<br />

mnepnapokon történik. Byenkor az Egyetértés 12-20,<br />

meioieg a kisebb alakban <strong>szám</strong>ítva 36—60 oldalnyi terjedelmű.<br />

ÍWS'Í 8 p U y na ey méretei teszik lehetővé, hogy az<br />

wjetertes mindenről oly bő és részletes tudósításokat<br />

IÍSIWW ? mü , yeneket e ey más lap sem nyújthat közön-<br />

'^'•Igy általánosan ismeretes, hogy az Egyetértés<br />

nPTmüfbT ,, tn dósitásai e nemben a legtökéletesebbek,<br />

,«.„; a d °sitasok kimerítő volta folytán, hanem annál<br />

e S-ff^' 1141 és részrehajlatlanságánál fogva is, mely<br />

uuositasokat minden pártszinezetn olvasó előtt is élveze-<br />

M ti 1 ' i 87 másik na e7 erőssége a lapnak rendkívül<br />

két litfin^" . re e*i»vrovata. Az Egyetértés állandóan<br />

a mJl re .?f n y t közöl egyszerre, részint eredetit, részint<br />

műfordítói a J?5 0< ialom remekeiből válogatva elsőrangú<br />

•WO-sm lordiiasában. Az egy év alatt közölt regények<br />

kötetr7rnl y °i mtatott Í, vagyis 40—50 rendes regénynwmL,^1<br />

k -- Ily íí- 50 kötet re g én y tölti ára legalább<br />

EmtórtóS i •'•1 3 * mobt mé S tekintetbe veszszük az<br />

fanén ír . mmdenk °r közéletünk kitűnőségei és elsöpoUtíCi<br />

S! s i ak altal Politika* ü~ ; . ""<br />

írott ve«óro*lkkeit és egyéb<br />

enyeit, bő ] iratait, eredeti<br />

részében levő<br />

lro " TeseroiiKKeit t<br />

táviratait m * nyelt ' b * hírrovatait, eredeti<br />

saját levplL- a t-i 0r8Zag és a vila 8 minden részében levő<br />


436 VASÁRNAPI UJSÁG. <strong>25.</strong> SZÁM. <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> KVFOLVA,,.<br />

Z. BÁRDI GABI GRÓFNÉ<br />

Ö Méltósífía—elismert fővárosi Bzépség<br />

— legkedveltebb toilette-ezikkei:<br />

Satanella - hölgrypor<br />

(fí'hér, rizsa és crém) és<br />

SATANEL ÍJA- CRÉME<br />

hnj,nsi-'pm'(f.táte r's Uófvlwr nrcz<br />

azonnali vUUHUtására !<br />

A kettő együtt ís és külon-külon<br />

használható \ Annyiban különböznek<br />

a t ihbi készitm'nyéktől, hogy<br />

hasznalatát minden időben abban<br />

lehet hagyni — a nélükl —<br />

hogy a legkisebb foltot vagy ránczot<br />

hagyna maga után. Nem mar és<br />

ne n éget! 7735<br />

Siitíinella-linjszesz<br />

mely a hajhu lást akkor is megszüli-<br />

WBy téti, ha az a legnagyobb betegHJgek<br />

következménye: hajnövést e'ö-e^iti;<br />

moly nem bántja, h;ijtörés és korpaképz'dés nem létezi '. Kgvedüli kés/ítő:<br />

Erényi Béla gyógyszerész' Szabadszálláson ilVstm.) F'raktár:<br />

Török József Királv-iitczii, Molnár és Moser Koronahen-zeg-utcza,<br />

l m Mihály Muzeum-körut, Majthényi Béla Egyetem utcza.<br />

Áut 1 forint.<br />

Technikum Altenburg S.-A.<br />

fiir Maschinenbíiu, Elektrotechnik uud Cheínie.<br />

Vorbereitung zur Eiuj.-Freiw.-Prüfung.<br />

C#" Lehrwerkstatte. ""•B — Programme kostenfrei<br />

durch die Direktion. 7751<br />

3526/<strong>1898.</strong> <strong>szám</strong>.<br />

írverési hirdetmény.<br />

Az alulírott m. kir. erdőigazgatóság Írásbeli versenytárgyalás<br />

útján áruba bocsátja az erdőigazgatóság kerületében<br />

telepítési és mezőgazdasági czólokra szánt 6 (bat)<br />

év alatt kihasználandó erdőterületeken levő, majdnem<br />

kizárólag tölgyfanemekből álló összes faanyagot tövön<br />

az erdőben, még pedig:<br />

1 ső csoport. A Béga folyón való usztatás jogával, a<br />

temesvári és ltigosi faraktárak és a bégamenti farakodók<br />

használatával kapcsolatosan, valamint a lentnevezett<br />

erdőgondnokságok vágásaiban és raktáraiban készletben<br />

levő tűzifának átvételi kötelezettséggel a német-facseti,<br />

szudriási, lugosi, bálinczi és kiszetói m. kir. erdőgondnoksághoz<br />

tartozó, összesen 7655.57 kat. hold erdőterületen<br />

álló fakészletet holdankinti 104 frt (egyszáznégy<br />

forint) 90 kr. kikiáltási ár mellett.<br />

2-ik csoport. A vadászerdői m. kir. erdőgondnoksághoz<br />

tartozó 237.38 kai. holdas csernegyházi erdőrészen álló<br />

faanyagot, holdankinti 106 (egyszázhat) forint 07 kr.<br />

kikiáltási ár mellett.<br />

3 ik csoport. A dentai m. kir. erdőgondnoksághoz tartozó<br />

opaticzai és omori összesen 783.63 kat. hold térfogatú<br />

erdőrészeken álló faanyagot, holdankinti 311<br />

(háromszáztizenegy) forint 35 kr. kikiáltási ár mellett.<br />

Az ivenkint 50 krnyi bélyeggel ellátandó írásbeli zárt<br />

ajánlatokban világosan és határozottan kijelentendő,<br />

hogy ajánlattevő a tárgyalás alapját képező általános és<br />

részletes árverési és szerződési feltételeket ismeri és<br />

azoknak magát feltétlenül aláveti, a megajánlott holdankinti<br />

vételár pedig az ajánlatban <strong>szám</strong>jegyekkel és betűkkel<br />

is világosan kiírandó és az ajánlathoz és pedig<br />

az 1 ső csoportra vonatkozó ajánlathoz 13400 frt — kr.,<br />

a 2-ik csoportra vonatkozó ajánlathoz 420 frt — kr., a<br />

3-ik csoportra vonatkozó ajánlathoz 4100 frc — kr. bánatpénznek,<br />

akár készpénzben akár elfogadható értékpapírokban,<br />

az alólirt erdőigazgatóság házipénztáránál<br />

történt letételét igazoló nyugta csatolandó.<br />

Az ilykép kiállított és felszerelt ajánlatok folyó évi<br />

július hó 14-ik napjának délelőtti 10 órájáig «Ajánlat a<br />

lugosi m. kir. erdőigazgatóság kerületében az 1-ső (vagy<br />

2-ik vagy 3-ik) csoportban kihasználandó faanyagokra*<br />

felírással és az ajánlattevő nevével és lakásának jelzésével<br />

ellátott zárt borítékban az alolirott m. kir. erdóigazgatóságnál<br />

nyújtandók be.<br />

Megjegyeztetik, hogy:<br />

1. Egy-egy vállalkozó csak egy-egy csoportra versenyezhet,<br />

miután több csoport egy vállalkozónak el nem<br />

adatik, — éhez képest valamely ajánlat csakis egy csoportra<br />

vonatkozhatik;<br />

2. Utóajánlatok el nem fogadtatnak;<br />

3. Oly ajánlatok, melyek az általános és különös árverési<br />

és szerződési feltételektől eltérő kikötéseket tartalmaznak,<br />

figyelembe vétetni nem fognak;<br />

4. A földmivelési m. kir. Minister magának fentartja<br />

azon jogot, hogy tekintet nélkül az ajánlott árra, az<br />

ajánlatokat saját belátása szerint elfogadhatja avagy<br />

visszautasithatj a.<br />

5. Az általános és részié'es árverési és szerződési feltételek<br />

a földmivelésügyi m. kir. ministeri nm erdészeti<br />

főosztályában, az alólirt erdőigazgatóságnál, a dentai,<br />

vadászerdei, kiszetói, bálinczi, szudriási, német-facseti és<br />

lugosi m. kir. erdőgondnokságoknál a hivatalos órák<br />

alatt megtekinthetők. 7750<br />

Lúgoson, <strong>1898.</strong> évi május hó 30-án.<br />

M. kir. erdőigazgatóság.<br />

Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban,<br />

Budapest, IV. ker.,<br />

Egyetem-utcza 4. sz.<br />

A női szépség<br />

emelésére, tökéletesítésére én f«„<br />

tartására legkitűnőbb, teljesen £<br />

tsJmatlan, vegytiszta és zsirm<br />

tes készítmény zsirmen-<br />

7502<br />

Maróit Créme.<br />

Rövid idő alatt szüntet szenlől<br />

máj foltot, pattanást, bőratkát (mit<br />

'jsser) és minden más bőrbajt. Kisimítja a ránozokat<br />

éa himlőhelyeket, még koros egyéneknek is üde bájos<br />

arozszint kölcsönöz, ára 50 kr., nagy 1 forint<br />

Margit hftlgypor 60 kr, 3 színben. Margit szán<br />

pan 35 kr. Margit fogpép (Zahnpasta) 50 fa<br />

Készítő FÖLDES gyógyszertára,<br />

Aradon Deák Faranos-utoza 11, sí.<br />

TCraktér: Török Jó«.ef 8TÓgy«ortAr», Budapestéi<br />

Kirftlv-ntoza lí.<br />

Magyar királyi államvasutak.<br />

Meiietreiidmódositás a mezőtúr - turkevci<br />

vonalon.<br />

A mezőtúr-turkevei vonalon közlekedő és jelenleg<br />

Mezőtúrról délután 4 óra 50 perczkor induló 8716 sz<br />

vegyesvonat f. évi <strong>junius</strong> hó 15-étől kezdve csak a Szolnokról<br />

délután 4 óra 33 perczkor induló 610 sz. személyvonatnak<br />

megérkezése után, vagyis délután 5 óra<br />

50 perczkor fog Mezőtúrról indulni, ennélfogva Tarkévére<br />

6 óra 30 perczkor fog érkezni.<br />

Budapest, <strong>1898.</strong> <strong>junius</strong> 7-én.<br />

Az igazgatósát/.<br />

(Utánnyomás nem dijaztatik.)<br />

A Franklin-Társulat kiadásában (Budapesten, IV., Egyetem-uteza 4.) megjelent és minden könyvkereskedésben kapható<br />

JÓSIKA MIKLÓS REGÉNYEI<br />

121—124. füzet, uj olcsó kiadás.<br />

A MAGYAR KÉNYURAK.<br />

REGÉNY AZ ANJOU-KIRÁLYOK KORÁBÓL.<br />

MÁSODIK KIADÁS.<br />

Ara fiixre 2 frt.<br />

A magyar polgári peres eljárás alaptanai.<br />

(A PERBELI CSELEKVÉNYEK TANA.)<br />

Irta .<br />

Dr. MAGYAEY GÉZA<br />

kir. jogakadémiai tanár Nagyváradon.<br />

Ára fiizre :t frt.<br />

A VÉGREHAJTÁSI TÖRVÉNY<br />

(1881. évi LX, törvényczikk)<br />

MAGYARÁZATA.<br />

Irta<br />

Dr. IMLING KONBÁD<br />

kir Ítélőtáblai tanácselnök.<br />

HARMADIK, JAVÍTOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS.<br />

Ara, fűzve 4 frt 80 kr.<br />

UTAZÁS A TENGER ALATT.<br />

REGÉNY.<br />

Irta VEliNE ÜYÜLA.<br />

Harmadik, egyedül jogosított kiadás. — 107 képpel.<br />

Ára fűzve 1 frt 20 kr. — Vászonkötésben 1 frt 80 kr.<br />

„ZAM. <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> ÉVFOLYAM. JZ4SÁRNAPTÜJSÁG. 437<br />

2423 I. <br />

o<br />

ö<br />

ac<br />

35<br />

30<br />

"lg<br />

bt<br />

00<br />

A<br />

05<br />

B<br />

s<br />

05<br />

bt<br />

0<br />

08<br />

QO<br />

•<br />

co<br />

A<br />

u<br />

9<br />

A<br />

X<br />

O<br />

flC<br />

Si<br />

00<br />

bt<br />

—<br />

ú<br />

s<br />

•-<br />

-<br />

QO<br />

következő katonai élelemszükségletekre nézve<br />

naponként<br />

adagonként<br />

S alom<br />

840 4200 34002100<br />

463<br />

388<br />

791<br />

934<br />

1181<br />

754<br />

463<br />

388<br />

791<br />

934<br />

1181<br />

A kőszén évi szükségletéből a honvéd Ludovika- Akadémia részére 320 mm.,<br />

ozponti honvéd ruhatár részére pedig 500 mm. (egész szükséglet) porosz<br />

aminőségben, a többi összes szükséglet pedig salgó-tarjáni kőszén minőség-<br />

ben 8z &llitandó.<br />

754<br />

g r a m m<br />

a d a g<br />

10<br />

426<br />

574<br />

37<br />

18<br />

69<br />

10<br />

426<br />

574<br />

37<br />

18<br />

84<br />

555<br />

69<br />

15<br />

négy<br />

havon<br />

ként<br />

szalma<br />

10| 10 44<br />

•:-:6<br />

211<br />

3á<br />

574<br />

37<br />

IS<br />

IK<br />

84<br />

635<br />

69<br />

15<br />

426 91<br />

211<br />

32<br />

574<br />

37<br />

12<br />

18<br />

II<br />

159<br />

58<br />

25<br />

21<br />

24<br />

56<br />

112<br />

135<br />

44<br />

havonként<br />

nyáron<br />

fa<br />

23<br />

29<br />

68<br />

17<br />

30<br />

79 20<br />

3<br />

72<br />

93<br />

66<br />

fa<br />

m'<br />

télen<br />

NO<br />

115<br />

23<br />

a<br />

3<br />

270 10°6<br />

01<br />

•\'-<br />

75<br />

27<br />

28<br />

86<br />

130<br />

50<br />

82<br />

473<br />

56<br />

381<br />

310<br />

5G<br />

lí<br />

:5 00<br />

u s<br />

.a<br />

71<br />

mm.<br />

13<br />

554<br />

747<br />

48<br />

23<br />

173<br />

26<br />

1108<br />

1494<br />

96<br />

46<br />

•> 2.<br />

-


438<br />

mely<br />

mely<br />

napon<br />

napon<br />

1898<br />

június<br />

28.<br />

189S<br />

189S<br />

július<br />

július<br />

4.<br />

1898<br />

július<br />

8.<br />

1898<br />

június<br />

28.<br />

1898<br />

július<br />

4.<br />

1898<br />

sz«'pt.<br />

5.<br />

1898<br />

szept.<br />

9.<br />

1898<br />

szept.<br />

13.<br />

mely állomáson és hivatalban<br />

A cs. és kir. 4. hadtest-hadbiztosság hivatalos helyiségeiben Budapesten<br />

(Budán, hadtestparancsnoksági épületben)<br />

mely<br />

állomás<br />

<strong>szám</strong>ára<br />

Szolnok<br />

Tábor Pilis-<br />

Csabán az<br />

ehhez tartozóhelységgel<br />

Örkény lőtérrel*<br />

Czegléd<br />

Alberti-Irsa<br />

Abony<br />

VASÁRNAPI UJSÁG^<br />

A tárgyalások tar tatnak<br />

íuegjc<br />

Jász-Nagy-<br />

Kun-Szolnok <br />

Pest-Pilis-<br />

Solt-Kis-<br />

Solt-Kis-<br />

Kun<br />

Kun<br />

Tolna Tolna<br />

Szolnok<br />

Örkény lőtérrel*<br />

Czegléd<br />

Alberti-Irsa<br />

Abony<br />

Szolnok<br />

Örkény lőtérrel*<br />

Czegléd<br />

Alberti-Irsa<br />

Abony<br />

Jász-Nagy-<br />

Kun-Szolnok <br />

Pest-PilisSolt-Kis-<br />

Kun<br />

Jász-Nagy-<br />

Kun-Szolnok<br />

Pest-Pilis-<br />

Pest-Pilis-<br />

Solt-Kis-<br />

Solt-Kis-<br />

Kun<br />

Kun<br />

Tolna Tolna<br />

mely<br />

mely<br />

csapat<br />

csapat<br />

<strong>szám</strong>ára<br />

<strong>szám</strong>ára<br />

és kir. közöshadsereg<br />

*<br />

*<br />

X<br />

O<br />

mely<br />

mely<br />

időtartamra<br />

időtartamra<br />

-tói -ig<br />

1898<br />

szept.<br />

1.<br />

1899<br />

smg.<br />

31.<br />

A jövő évi táborozási<br />

időszakra<br />

u. m. körülbelül<br />

1899. évi ápril<br />

hótól 1899. évi<br />

szept. hóig **<br />

1898<br />

szept.<br />

1.<br />

1899<br />

SlUg.<br />

31.<br />

1898<br />

október október<br />

1. 31.<br />

1898<br />

HOV. 1.<br />

következő katonai élelem szükségletekre nézve<br />

u<br />

naponként<br />

03<br />

négy"<br />

havonként<br />

alom­ ágy­<br />

C a<br />

CD<br />

•to<br />

M<br />

M 3<br />

m<br />

3 szalma<br />

m<br />

adagonként as<br />

m<br />

H<br />

840|420o|34002100<br />

gramm<br />

adag<br />

a<br />

u<br />

XD<br />

a m3<br />

havonként<br />

nyáron<br />

fa<br />

s<br />

a<br />

1<br />

a<br />

-CD<br />

N<br />

CO<br />

=o<br />

40 S<br />

q m3<br />

télen<br />

fa<br />

1<br />

a<br />

-CB<br />

N<br />

CO<br />

Körülbelüli folyó<br />

összszükséglet<br />

M CS)<br />

n B<br />

_Q CO<br />

3 -o<br />

ili évi<br />

a<br />

-CB<br />

ej<br />

co<br />

CS<br />

a<br />

N<br />

CO<br />

a<br />

"cS<br />

<strong>25.</strong> SZÁM. <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> ^OlYA*.<br />

CB<br />

U<br />

b.<br />

-CB<br />

a<br />

CB<br />

40<br />

ánatpí " z<br />

a következő czikkekre<br />

cd<br />

B<br />

42<br />

Cfi<br />

KI<br />

03<br />

C<br />

-03<br />

a<br />

-CB<br />

N<br />

co<br />

0)<br />

k<br />

•OS<br />

a<br />

*&*» az ajánlattevő az illető ajánlatot kizárólag ölelésnek kivánja tekinteni az .összetes. szó beszúrandó, mert minden<br />

Janlat. mely ** ezen Ezen toldalékot helyen "nélkülözi, i honvédség nem <strong>szám</strong>ára összetesnek teendő tekintetik. ajánlatoknál még a következőket kell felvenni: .a Budapesten vagy Kecskeméten elhelyezett honvéd lovasság<br />

JotápszükmioWA* ', , a .n°nveaseg szamara >u i kraiczár métermázsánkenti ár mellett el is fuvaroztatnak..<br />

szükségletet a szükséglet, helyre kr. szóval Kiajczar meier ütánnyomat nem dijaztatik.


440<br />

VASÁRNAPIUJSÁG.<br />

<strong>25.</strong> SZÁM. <strong>1898.</strong> »5. ^ ^<br />

<strong>1898.</strong> évi július hó 7-éu,<br />

délelőtti 10 órakor<br />

<strong>1898.</strong> évi július hó 4-én,<br />

délelőtti 10 órakor 11<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

~\ Mint fent<br />

A os. és kir. élelmezési raktárnál<br />

Sopronban<br />

A es. és kir. 6. hadtest liail-<br />

biztosságánál Pozsonyban<br />

mely<br />

Uomá-<br />

son és<br />

ivatal-<br />

ban<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

Minden fentemlitett<br />

állomáson<br />

N.-Kanizsa<br />

Sopron<br />

Trencsén<br />

Pozsony<br />

Trencsén<br />

Pozsony<br />

Kőszeg<br />

N.-Kanizsa<br />

Sopron<br />

Kőszeg<br />

N.-Kanizsa<br />

Sopron<br />

Trencsén<br />

Pozsony<br />

Trencsén<br />

Pozsony<br />

n<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

Minden fentemlitett<br />

állomáson<br />

1 1 1 i 1 1 1 1 1<br />

K.-Kanizsa<br />

vagy<br />

Lazsnak<br />

1 1 1 1 1<br />

a jelenleg<br />

ahhoz<br />

tartozó<br />

helységekkel<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

cs. és kir.<br />

hadsereg<br />

és<br />

m. kir.<br />

honvédséf<br />

CH. és k.<br />

hadsereg<br />

m. kir.<br />

honvéd­<br />

ség<br />

cs. és k.<br />

hadsereg<br />

m. kir.<br />

honvéd­<br />

ség<br />

cs. és k.<br />

hadsereg<br />

m. kir.<br />

honvéd­<br />

ség<br />

cs. és k.<br />

hadsereg<br />

^ ><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

£ >zéna, szalm<br />

Kenyér és zab <strong>1898.</strong> évi október hó 1-től deczember hó 31-éig.<br />

a tíi^ifa. ÁH kflsKÓn <strong>1898.</strong> évi szeptember hó 1-től 1899. évi augusztus hó 3<br />

mely<br />

idő­<br />

tar­<br />

amra<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

1 00001<br />

11200<br />

1 2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

215<br />

1<br />

454<br />

408<br />

403<br />

2518<br />

430<br />

1<br />

741<br />

1<br />

grammal<br />

adag<br />

_<br />

X-<br />

kenyér<br />

naponként 1<br />

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

1 1<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

-J 1 co oc<br />

ts 1<br />

co ! 1<br />

o 1 00 1<br />

grammal<br />

adag<br />

_<br />

X-<br />

zab<br />

naponként 1<br />

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

1 1<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

ÜT<br />

1<br />

306<br />

276<br />

270<br />

1698<br />

885<br />

1<br />

483<br />

1<br />

métermázsa<br />

rozs vagy<br />

3 hónapon<br />

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

| 1<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

1 00 8<br />

co<br />

c<br />

1 ÜT 1<br />

05<br />

CO :<br />

métermázsa<br />

zab<br />

vagy<br />

3 hónapon<br />

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

! l<br />

l<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

~J co<br />

i-<br />

co 00<br />

ts<br />

co<br />

673<br />

CO<br />

ÜT<br />

00<br />

424<br />

1. Helyői<br />

p<br />

3=<br />

r<br />

IS<br />

8<br />

00<br />

ÜT<br />

o<br />

á — adagonként<br />

tzéna<br />

naponként<br />

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

1 i<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

1 1 1 1 1<br />

105<br />

1 l|l<br />

134<br />

1. Helyői<br />

p<br />

3=<br />

r<br />

IS<br />

8<br />

00<br />

ÜT<br />

o<br />

á — adagonként<br />

tzéna<br />

naponként<br />

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

!<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

1 1 1 1 1 1 1 1 1 &<br />

•ségi csapatok, inté.<br />

50 B<br />

IS<br />

8<br />

00<br />

ÜT<br />

o<br />

á — adagonként<br />

tzéna<br />

naponként<br />

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

1<br />

1<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

-J<br />

ts<br />

co<br />

ts<br />

co<br />

00<br />

ts<br />

co<br />

778<br />

CO<br />

ÜT<br />

y.<br />

606<br />

•ségi csapatok, inté.<br />

CR » IS<br />

8<br />

00<br />

ÜT<br />

o<br />

á — adagonként<br />

alom szalma<br />

naponként<br />

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

1 1<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

1 1 1 1 1 • 1 i 1 00<br />

•ségi csapatok, inté.<br />

IS<br />

8<br />

00<br />

ÜT<br />

o<br />

á — adagonként<br />

szecska<br />

szalma<br />

naponként<br />

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

1<br />

250<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

00<br />

ÜT<br />

285<br />

285<br />

8 985<br />

!<br />

235<br />

640<br />

225<br />

00<br />

o<br />

•ségi csapatok, inté.<br />

B széna<br />

körülbelü<br />

<<br />

B<br />

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

1 8<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

ÜT<br />

142<br />

142<br />

©<br />

176<br />

5960<br />

146<br />

390<br />

138<br />

4645<br />

seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />

étermázsa<br />

alom<br />

szalma<br />

körülbelü<br />

y évenl<br />

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

1 1<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

1 1 1 1 1 1 1 1 1 CO<br />

seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />

étermázsa<br />

szecska<br />

szalma<br />

B<br />

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

i— ts<br />

g ÜT<br />

o<br />

ÜT<br />

o<br />

500<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

bS e* co<br />

05<br />

304<br />

C5<br />

o<br />

ÜT<br />

oo<br />

ÜT<br />

370<br />

seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />

étermázsa<br />

ágy<br />

szalma<br />

4 havonként<br />

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

1<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

00<br />

1C<br />

c<br />

ts<br />

05<br />

00 ÜT ** ÜT 1 í SS 1<br />

seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />

köbméter<br />

nyáron<br />

kem<br />

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

1 1<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

ÜT o<br />

o fel<br />

o<br />

ts<br />

ts ÜT<br />

ÜT<br />

ÜT<br />

1<br />

106<br />

1<br />

seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />

köbméter<br />

télen<br />

5ny fa<br />

íavonként<br />

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

1 1<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

1 1 CB<br />

C5<br />

1<br />

6<br />

224<br />

1 1 1 1<br />

seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />

métermázsa<br />

nyáron kőszén<br />

íavonként<br />

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

1 i<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

1 1 8 1<br />

230<br />

1135<br />

1<br />

1 1 1 1<br />

seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />

métermázsa<br />

télen<br />

kőszén<br />

íavonként<br />

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

I<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

ÜT<br />

l" S<br />

CJT<br />

o<br />

150<br />

1000<br />

150<br />

1<br />

300<br />

i<br />

seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />

f o r i n t<br />

"<br />

kenyér<br />

a következő czikkekre<br />

1<br />

i<br />

t<br />

i<br />

I<br />

t<br />

1<br />

1<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

| 1<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

w 1 8 8 s 1 —a<br />

ÜT 1 § 1<br />

seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />

f o r i n t<br />

zab<br />

a következő czikkekre<br />

1<br />

i<br />

t<br />

i<br />

I<br />

t<br />

1<br />

1<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

1 1<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

o o © s<br />

1160<br />

ts<br />

ÜT<br />

ÜT<br />

ÜT<br />

-<br />

1500<br />

seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />

f o r i n t<br />

széna<br />

a következő czikkekre<br />

1<br />

i<br />

t<br />

i<br />

I<br />

t<br />

1<br />

1<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

1 1<br />

2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek <strong>szám</strong>ára, c<br />

körülbelül:<br />

5> co<br />

ÜT<br />

co<br />

ÜT<br />

ts<br />

o<br />

ts<br />

ÜT 009<br />

8 ÜT 8 008<br />

seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />

f o r i n t<br />

szalma<br />

a következő czikkekre<br />

1<br />

i<br />

t<br />

i<br />

I<br />

t<br />

1<br />

1<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

1 1 09<br />

N<br />

5<br />

fi<br />

s<br />

—<br />

o i<br />

180<br />

s 8 8 ^3<br />

c<br />

1<br />

150<br />

1<br />

seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />

f o r i n t<br />

fa<br />

a következő czikkekre<br />

1<br />

i<br />

t<br />

i<br />

I<br />

t<br />

1<br />

1<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

P •<br />

7 •><br />

« 2-<br />

3 3<br />

? |<br />

«— *£.<br />

«• e<br />

ti •<br />

5 ><br />

5 s<br />

«! B.<br />

H £<br />

• «!<br />

- 2<br />

.=• =<br />

5 §<br />

B P<br />

K. rv<br />

• 't<br />

£. 5*<br />

5 =•<br />

m -<br />

- g<br />

fi- £<br />

» 5<br />

a|<br />

Sr 5<br />

s «-<br />

er- t-ts<br />

fi fi<br />

SE<br />

K «*<br />

>* e<br />

M<br />

1 ?<br />

P a:<br />

£S<br />

1*<br />

- s<br />

» f<br />

E i»<br />

5L °<br />

w ^<br />

fi »<br />

fi<br />

fi •<br />

2 *•<br />

- 30<br />

S *•<br />

1<br />

09<br />

N<br />

5<br />

fi<br />

s 1 1 9»<br />

o<br />

1 00<br />

ÜT S 1 1 1 1<br />

seték, elszigeteltek és honvéd-csapatok <strong>szám</strong>ára.<br />

f o r i n t<br />

kőszén<br />

a következő czikkekre<br />

1<br />

i<br />

t<br />

i<br />

I<br />

t<br />

1<br />

1<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

AlíK<br />

A takarmányra r<br />

kézvényelési hatái<br />

a viszonyok vagy i<br />

érdekei ezt megkiv<br />

a takarr Minden ötödik nap a csapat <strong>szám</strong>ára;<br />

aány saját lovaknak az egész hónapra előlegesen is.<br />

kenyér, zab, széna, szalma és<br />

szecskára nézve l<br />

c<br />

( 1<br />

l<br />

E<br />

t<br />

í<br />

1<br />

<<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

II fi!<br />

A takarmányra r<br />

kézvényelési hatái<br />

a viszonyok vagy i<br />

érdekei ezt megkiv<br />

Január 1-én, május 1-én és szeptember 1-én ágyszalmára<br />

l<br />

c<br />

( 1<br />

l<br />

E<br />

t<br />

í<br />

1<br />

<<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

774S ff UH II Félhavonként vagy havonként tüzelőfa és kőszénre<br />

l<br />

c<br />

( 1<br />

l<br />

E<br />

t<br />

í<br />

1<br />

<<br />

><br />

P-<br />

t<br />

or?<br />

P<br />

»<br />

e+<br />

P<br />

t¥<br />

P<br />

9t<br />

ti<br />

s.<br />

i<br />

9<br />

••<br />

t<br />

Cs<br />

i<br />

1<br />

Di<br />

I<br />

i s<br />

3<br />

i<br />

s<br />

[<br />

0<br />

S<br />

O: ü-<br />

N_ "<br />

8' rV<br />

^e 0 :<br />

0 r^<br />

H- ffl<br />

» 52<br />

CD CD<br />

^ H<br />

M- CD<br />

& ^<br />

P CD<br />

<strong>25.</strong> gzÁM- lggg- * 5 - • ? vi roLYAM -<br />

Észrevétel.<br />

A) A cs. és kir. hadsereg katonai közigazgatása határozottan fentartja magá­<br />

it a netán rendelkezésére álló saját készleteit a szerződési időszakon át haszná-<br />

* B) Minden állomáson köteles a bérlő a takarmányadag javítása által a folyó<br />

ükséglet és azontúl tartandó negyed rész ellen eredő többletet az elfogadott árért<br />

kiszolgál tatni.<br />

C) Az alomszalma 7« részének zsupszalmából kell állania.<br />

D) Az ajánlatban határozottan kiteendő a fa neme pl. cserfa, bükkfa stb. és<br />

hasábok hossza, azután vájjon úsztatott vagy usztatlan-e; a kőszénnél pedig a<br />

telep és bánya megnevezendő. Sopron, Szombathely és Nagy-Kanizsa állomások<br />

•észere «Wies»-i koczkakőszénre (a «Schönegg»-i, «Brunni»-i és «Steieregg»-i<br />

aknákból), továbbá «Brennberg»-i koczkakőszénre, ezenkívül a nagy-kanizsai állo­<br />

más részére •Trifail»-i kőszénre is teendők ajánlatok.<br />

E) Pozsonyban és Sopronban a vállalkozó köteles az elfogadott árért a meg­<br />

határozott időn át egy esetleg összpontosítandó lovashadosztály vagy gyalogezred és<br />

pedig gyalog vagy lovas dandárban, vagy pedig egy gyalog-hadosztályban tartandó<br />

gyakorlatok <strong>szám</strong>ára szükségelt többletet is kiszolgáltatni. A nagy-kanizsai állomá­<br />

son az 5. sz. lósorozási bizottság szükséglete, mely előre meg nem határozható és a<br />

hirdetményben csak általánosan felvétetett, a vállalkozó által az elfogadott árért<br />

beszállítandó.<br />

F) A bérlő köteles zabraktárában a próbarostálásra teljesen alkalmas és jó<br />

állapotban levő szélrostát tartani.<br />

G) A katonakenyér tiszta rozslisztből, 1400 grammos czipóban készítendő<br />

és a csapatoknak átadandó. A katonakenyérhez a sütőliszt egy métermázsájáxa,<br />

azaz 101 drb 1400 grammos kenyérhez a helyben szokásos minőségű sóból 1 kilo­<br />

gramm keverendő. A kenyérczipó 1600 grammal mérendő ki tésztában és 1400 gram­<br />

mal kisütendő.<br />

H) A mozgósítás esetére vonatkozó külön határozványok szállítási feltételek<br />

üzete XXIV. czikkében foglaltatnak.<br />

I) A soproni honvéd-főreáliskola legénységi állománya részére szükséges<br />

kenyér és a lóállománya részére szükséges lótáp, széna, alomszalma és zab, valamint<br />

az ágyszalma szükségletet a vállalatnyertes a szerződésszerű árban szállítani köteles.<br />

1. A császári és kir. közös hadsereg és a m. kir. honvédcsapatok fent kimuta­<br />

tott élelmi szükségleteinek közös biztosítása végett a táblázatban megjelölt napo­<br />

kon, kizárólagosan írásbeli ajánlatok utján, nyilvános tárgyalás fog tartatni.<br />

2. Minden ajánlattevő, a szerződési kötelezettségben már álló és teljesen<br />

jóhitelünek bizonyult, vagy a tárgyaló bizottság előtt vállalatképeseknek és meg­<br />

bízhatóknak ismert vállalkozók kivételével, üzleti képességét s erre vagyonának<br />

elégséges voltát, a kereskedelmi és iparkamara által, ha pedig a kereskedelmi<br />

lajstromba bejegyzett czégje nem volna, az illetékes gazdasági egylet által kiállított<br />

bizonyitványnyal igazolni tartozik. — Bizonyítványok, melyek a tárgyalás nap­<br />

jától <strong>szám</strong>ított két hónál korábbi kelettel birnak, tekintetbe nem vétetnek. —<br />

A bizonyítványokban igazolandó vállalatképesség iránya és terjedelme a fentebbi<br />

táblázatban van megjelölve.<br />

Az ilyen bizonyítványok nem az ajánlattevő, hanem a kiállító kamara vagy<br />

egyesület által, a tárgyalást megelőző napig mint «bizalmas és sürgős» a tárgyaló<br />

bizottságoknak beküldendők. Az elkésés következményeit minden körülmények<br />

között a fél viseli.<br />

3. Az alábbi mintának teljesen megfelelőleg szerkesztett, 50 kros bélyeggel<br />

ellátott ajánlatoknak, lepecsételt boríték alatt, az előirt bánatpénzekkel együtt az<br />

illető állomás szükségletének tárgyalására kitűzött napon legkésőbb délelőtti<br />

10 óráig kell a tárgyaló bizottsághoz beérkezniök, későbben érkező vagy távirati<br />

utón tett ajánlatok nem vétetnek tekintetbe.<br />

4. Ha valamely ajánlatban a <strong>szám</strong>okkal és betűkkel irt ár között eltérés<br />

mutatkoznék, akkor a betűkkel irott ár fog helyesnek tekintetni.<br />

5. A részletesebb feltételek a cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok szükség­<br />

letére nézve Pozsonyban és Sopronban <strong>1898.</strong> évi június hó 1-én, és a m. kir.<br />

honvédcsapatok szükségletére nézve Pozsonyban <strong>1898.</strong> évi május hó 12-én ós<br />

441<br />

Székesfehérváron folyó évi június hó 1-én, keltezett két-két összehangzó példány­<br />

ban elkészített, a szállítási feltételeket tartalmazó füzetben foglaltatnak, és a<br />

pozsonyi, valamint a soproni cs. és kir. katonai élelmezési raktáraknál és a<br />

honvédséget illetőleg a m. kir. pozsonyi IV-ik és székesfehérvári V-ik honvéd<br />

kerületi parancsnokságnál, valamint a fent idézett állomásokon levő honvéd­<br />

hatóságoknál és csapatoknál naponta délelőtti 9 órától 12 óráig betekinthetők.<br />

Különben az előirt feltételi füzet a cs. és kir. élelmezési raktárnál (árkusonkint<br />

4 krajczárért) mindenki által megkapható. A m. kir. honvédség részére való<br />

szállításokról szóló nyomtatott feltételi füzetek az összes honvédkerületi-, gyalog­<br />

ezred vagy zászlóalj-, valamint huszárezred vagy osztály-parancsnokságoknál,<br />

füzetenkint 7 krajczárért megvehetők.<br />

6. A községek bánatpénz vagy óvadék letételétől fel vannak mentve.<br />

Termelők és mezőgazdasági egyesületek azon vállalatokra nézve, a melyet saját<br />

termelésükkel teljesíteni képesek, óvadék letétele alól szintén fel vannak mentve.<br />

Termelők, mezőgazdasági egyesületek és termelők ajánlatai, a kenyór-<br />

szállitását illetőleg a sütőiparosok is egyenlő árak mellett, más vállalkozókkal<br />

szemben előnyben részesülnek.<br />

7. Osszetes ajánlatok csak akkor vétetnek tekintetbe, ha azok a cs. ós kir.<br />

hadsereg szükségleteit illetőleg a feltételi füzet XVlI-ik, a m. kir. honvédség<br />

szükségleteit illetőleg a szállítási feltételek füzetének XV-ik czikkelyében meg­<br />

határozott kereten belül téteknek és ha együtt véve az egyenkint tett ajánlatoknál<br />

előnyösebbek. — Nem egynemű czikkeknél az ajánlatban az ár minden egyes<br />

czikkre nézve külön kitüntetendő.<br />

8. A beszállításoknak a fentebbi táblázatban felsorolt állomásokon kell<br />

történnie, és köteles a szállító az ágyszalmát, tűzifát vagy kőszenet a szállítási<br />

feltétek füzetének X-ik czikkelye értelmében, ugy a cs. és kir. hadsereg, valamint<br />

m. kir. honvédcsapatoknak a laktanyákba, illetőleg a csapatok elhelyezésére szol­<br />

gáló egyéb helyiségbe megtérítés nélkül elfuvarozni.<br />

Ha a szállító erre vállalkozni nem akar, ennek ajánlatában — az esetleg<br />

külön igényelt fuvardíjak kitüntetése mellett — határozott kifejezést kell adnia,<br />

mert ellenesetben az vélelmeztetvén, hogy a fuvardíj a felajánlott szállítási árban<br />

már benfoglaltatik, külön fuvardíjra igényt nem támaszthat.<br />

Az élelemszükségleteknek az állomáshoz tartozó helyiségekbe való elfuvaro-<br />

zására nézve a cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok szükséglete iránt előkészített<br />

feltételi füzet XVII. pontja értelmében külön ajánlat teendő, mert különben<br />

feltételeztetik, hogy az elfuvarozás a követelt szállítási árban már benfoglaltatik.<br />

Ha az elfuvarozásra többen egyenlő árak mellett ajánlkoznának, akkor ezek<br />

közül az, ki az illető czikkeknek szállítását elnyerte, előnyben részesül.<br />

9. Azon ajánlattevő, ki közös állomásokon való terményszükségletek szállítá­<br />

sára csak olyképen is tett ajánlatot, hogy N. állomás szükségleteinek szállítását<br />

elvállalja a nélkül, hogy ajánlatában határozottan kiemelte volna, hogy a közös<br />

hadsereg és a m. kir. honvédség szükségleteire tesz ajánlatot, a m. kir. honvéd­<br />

séggel szemben ajánlatával mindaddig kötelezve marad, mig ettől jóváhagyó vagy<br />

elutasító határozatot nem nyert, tekintet nélkül arra, hogy a közös hadsereg az<br />

ajánlatot elfogadta-e vagy nem.<br />

Határozottan kiemeltetik, hogy szállitásnyertes ajánlattevőnek értesítése am. k.<br />

honvéd kerületi parancsnokságok által, csupán az ajánlatnak a honvédség szükségle­<br />

tére vonatkozó részére szól és, hogy a közös hadsereg szükségletére vonatkozó rész<br />

tárgyában, szállitásnyertes az értesítést külön az 5. hadtest hadbiztosságától veendi.<br />

10. Az ajánlkozók a hadsereg, illetőleg a honvédigazgatás irányában<br />

ajánlatuk elfogadása iránti nyilatkozata tekintetében lemondanak az 1875. évi<br />

XXXVII. törvényczikk 314. és 315. §§-aiban — valamely ajánlat elfogadása iránti<br />

nyilatkozatra nézve — megállapított határidőnek betartásáról.<br />

11. Tartalékkészletek készentartása végett a feltételi füzet VH-ik pontjára<br />

külön figyelmeztetik.<br />

12. Ajánlatok kevesebb mint 14 napi határidővel nem fogadtatnak el.<br />

13. A szállítási feltótelek füzetében foglaltak betartására már ajánlatának<br />

benyújtásával minden ajánlattevő kötelezve van.<br />

Kelt Pozsonyban, 1898 június lén.<br />

A közös biztosító-bizottságtól.<br />

Ajánlati minta.<br />

50 kros<br />

bélyeg<br />

En alulirt az <strong>1898.</strong> évi június 1-én 2520. sz. a. kelt hirdetmény alapján kötelezem magamat, hogy az N<br />

állomáson s ahhoz tartozó helységeken szükséges :<br />

kenyérnek 840 grammos (1400 grammos czipókban) adagját kr,<br />

zabnak 4200 grammos adagját «<br />

<strong>1898.</strong> évi október 1-től deczember 31-ig továbbá<br />

szénának 5600 grammos adagját<br />

' alomszalmának 2100 • •<br />

szecskának 850 • <<br />

ágyszalmának métermázsáját<br />

kemény tűzifának köbméterét<br />

kőszén (milyen fajtájú) métermázsáját<br />

...1-től 189 évi.<br />

szóval _. __krajczárral,<br />

kr., szóval. krajczárral,<br />

.frt<br />

189 .évi_ hó végéig terjedő időtartamra szállítani, továbbá az átvonuló élelmezést is a cs. és kir. közös hadsereg<br />

és a m. kir. honvédségbeli csapatok részére, az előkészített feltételi füzet IV. czikkelye értelmében kiszolgáltatom és ezen czikkek elfuvarozását szükséglet helyére —<br />

a fent részletezett árakba már beleértve - elvállalom (a szükséglet helyére való elfuvarozás nélkül), mely ajánlatomért a mellékelt, külön borítókba zárt (vagy: az<br />

ide csatolt elismervény szerint a pénztárnál letéteményezett semmi más kötelezettségért nem szavatoló) nevezetesen<br />

08szesen forint bánatpénzzel kezeskedem. . .<br />

Továbbá kötelezem magamat azon esetben, ha a szállítást elnyerem, hogy legkésőbb 14 nappal az ez iránti hivatalos értesites után bánatpénzemet a<br />

!0 százaléknyi óvadék erejéig kiegészitendem, s ha ezt elmulasztanám, a hadsereg, illetőleg honvédigazgatást feljogosítom arra, hogy ezen kiegészítést a kijáró szálli-<br />

tasi keresetemből való levonás utján eszközöltesse. . . . ^ 1 t , , tí<br />

Egyébiránt a hirdetményben közzétett feltételeken kivül, a tárgyalásra előkészített <strong>1898.</strong> évi jumus hói-en keltezett feltételi fűzetekben foglaltaknak is<br />

evetem magamat.<br />

Az N. nek N.-ben kelt, ide mellékelt értesítése szerint a megbízhatóságomról és vállalatképességemről szóló bizonyítvány közvetlenül<br />

az.<br />

hó. .én. N. N. (vezeték- és keresztnév, lakhely, megye.)<br />

nek fog átküldetni.<br />

Kelt N ben, 189 —<br />

Az ajánlat lepecsételendő és borítékára irandó: , , . , , , ,<br />

•Ajánlat az 189 -án kihirdetett s 189 — - -en tartandó tárgyaláshoz..<br />

A letéteményezett bánatpénz az ajánlatban részletezendő, a külön borítékon pedig ennek tartalma (készpénz vagy értékpapírok) <strong>szám</strong>okkal és szóval kiírandó.


442<br />

I<br />

ar-?<br />

c ^<br />

E 9<br />

Ili<br />

Ifr<br />

H 5* C3 * *"*<br />

s.í>0 !«.-<br />

§ 3 2 N P or<br />

• ~ r — -<br />

- - • — •<br />

ri 5 K»<br />

-- 5- r:<br />

s-l<br />

•*" V. -'<br />

s.--s<br />

it<br />

— ír<br />

J;<br />

5<br />

l'l<br />

fí<br />

m<br />

Ilii<br />

_.= c"<br />

1 /tv. O -<br />

* O fls<br />

ífii<br />

1<br />

1<br />

•if<br />

If<br />

9<br />

tar*<br />

i<br />

sr<br />

00<br />

03<br />

N<br />

rí<br />

(D<br />

<<br />

CD-<br />

S<br />

•3 £ u fú<br />

ftür<br />

íííiii<br />

fi:ll*<br />

Sí<br />

i<br />

rrri<br />

,1.<br />

m f<br />

B,<br />

cro<br />

IÍ<br />

írii sr o *<br />

•<br />

«|<br />

C •*<br />

M C as *<br />

a tt<br />

g" £".2<br />

— el ^<br />

O Sb<br />

2 £<br />

^£><br />

o 2<br />

^ 5.<br />

r?<br />

S ff<br />

Mint fent<br />

-<br />

2<br />

»<br />

n CG<br />

O<br />

l>i!)H *YÍ HÜM<br />

bó 7 t';n, d. e.<br />

10 órakor<br />

1H98. évi július<br />

)• II-én délelőtti<br />

Ki ..rakor<br />

A M. és k. katonai Cs. és k. katonai<br />

élelmezési raktár- élelmezési raktár<br />

nál Sopronban. Komáromban<br />

m<br />

B<br />

0<br />

B<br />

er<br />

so<br />

fl<br />

i dl<br />

A<br />

VAgiRNAM ÜJSÁG.<br />

o<br />

g<br />

5-<br />

I<br />

><br />

SU £1<br />

í<br />

-1<br />

cs. és kir. hadsereg<br />

<strong>1898.</strong> évi juliUH 4-én, délelőtti 10 órakor<br />

•ti<br />

O:<br />

CD<br />

«••<br />

-<br />

0<br />

és k. 6 liadtest badbiztosságánál<br />

Pozsonyban<br />

3<br />

3<br />

na<br />

I<br />

SS o><br />

w ^<br />

2. o<br />

3<br />

< ?" i<br />

5 i<br />

» ff*<br />

189tffürdrl. 18ÍW/99<br />

idényre<br />

~ Kenyér és zab <strong>1898.</strong> évi október hó 1-től deczember hó 31-éig<br />

széna, szalma tűzifa és kőszén <strong>1898.</strong> évi szeptember hó 1-től 1899. évi augusztus hó 31-éig<br />

rl<br />

ra<br />

l^<br />

líflf!<br />

Minden ötödik nap a csapat szamára;<br />

a takarmány saját lovaknak egész hónapra előlegesen is.<br />

Január 1-én, május 1-én és szeptember 1-én<br />

Félhavonkint vagy havonkint<br />

a<br />

fí Ifi<br />

H<br />

s. a &<br />

III<br />

11<br />

széna, szalma és szecskára<br />

nézve<br />

ágyszalmára<br />

tüzelőfa és kőszénre<br />

<strong>25.</strong> SZÁM. <strong>1898.</strong> 46. Í.VPOLYÍ<br />

P <<br />

2- =<br />

2. "<<br />

a. o<br />

« K<br />

•<br />

ö<br />

Qi<br />

g><br />

tsi<br />

o<br />

0<br />

S><br />

(D<br />

c-tay.<br />

CD<br />

(—•<br />

CD<br />

[3- ^<br />

N o?<br />

P e<br />

ÍV 5-<br />

CD<br />

P P<br />

gj- i—J<br />

H<br />

Pi<br />

CD<br />

s<br />

C<br />

CD<br />

CD<br />

1<br />

=<br />

RZÁM<br />

|898. 15. I'M'H.VOI VASÁRNAPI IMSÁC. 443<br />

g:A noi szépség -s<br />

tjjrtáaára és emelésére a leg-kitünőbb szer :<br />

Cornélia-arczkeoOcs<br />

(törvény által védve). 7706<br />

arcxnak üde, meglepően tiszta fiatalos szint köl-<br />

•ft* mlt gemml más szerrel elérni nem lehet<br />

"*J°Í ier. míjfoltok, szeplók, pattanások, pörsenések<br />

w ., . tnlvörös arcz és a bor minden tisitállansága<br />

n^Vvkrta vagy barna arczbfirt vakító fehérré teszi.<br />

* ' i j tég-ely ára 1 korona. E?y nagry tégrely<br />

•"T.,3 korona. — Ezen közkedvelt szer kaphatj:<br />

LESZKOVÁCZ 1HILETA<br />

ROKONA" czimii gyógyszertárában<br />

Ó-Verbászon (Bácska), 150.<br />

Pnilai megrendeléseknél finom ponderek, szappanok<br />

rw #1 illatszerek hozzácsomagolisra ajánltatnak.<br />

•gs- Viszonteladók kerestetnek. ~mn<br />

CnrakUrak Budapesten: Török József gyógyszertára, Király<br />

ilrza l*. *s dr - E BK er Le0 gyógyszertárában Váczi-körnt 17.<br />

rr<br />

BEM és PETŐFI<br />

Nagy körkép a szabadságharezból<br />

Festette: Vágó, Styka, Spányi. ím<br />

Lállialó reggel 9 órától Este villamos fénynél.<br />

Aréna-út 70. Városliget.—Belépődíj 50 kr.<br />

Arbenz-féle svájrzi beretvák<br />

kicserélhető pengékkel, fölulmulhatatlan<br />

jóságuk*, finomságuk és<br />

megbízhatóságuknál fogva világ,<br />

hirtlek. Teljes Jótállás mellett<br />

kapható a gyárosnál és egész<br />

Ausztria-Magyarország jobb üzleteiben.<br />

— Tessék a védjegyre<br />

figyelni. A. ABBENZ, Juinrne<br />

iLausanne). 7752<br />

Még csak néhány napig.<br />

Húzás már <strong>1898.</strong> június hó 30-án.<br />

Magy. kir, jótékonyczélu államsorsjáték<br />

főnyeremény 150,000 korona.<br />

Az összes nyeremények összege 365,000 korona.<br />

Sorsjegyek á 2 frtért kaphatók a lottó igazgatóságnál Budapesten (Pest, fővámnál,<br />

félemelet), a hová a megrendelt sorsjegyek ára postautalvány mellett előre bekülilemlő,<br />

valamennyi só- és adóhivatalnál, a legtöbb postahivatalnál, és minden városban<br />

éa nevezetesebb helységben felállított egyéb sorsjegyámló közegnél. 7693<br />

Budapesten, <strong>1898.</strong> április hó.<br />

Magy. kir. lotté-igaxgettósáff.<br />

A már 40 óv óta dicséretreméltólag ismert, a m. kir. egészségügyi hatóság<br />

által jónak talált és engedélyezett<br />

dr. SPITZER-féle<br />

arcztisztitó kenőcs<br />

uó'rszépitő szappan<br />

7069<br />

szeplő,himlőhely,sömör,májfoltok,fakadékok<br />

forrósági persenések, orrvörösség és minden<br />

egyéb arczvirágzások ellen, valamint a<br />

dr. SPI PITZER-féle<br />

mely arozkenőcscsel a használati utasítás<br />

szerint alkalmazva, még koroBabb egyéneknek<br />

is viruló és fiatal klnézéat kölcsönöz.<br />

Egy nagy tégely arczkenőes ára 80 kr., kisebb 50 kr., szappan 50 kr. Utánzásoktól<br />

óvakodjunk I Csak Krajcsovics által Vukováron készített kenőcs valódi.<br />

Minden tégelyen Krajcsovics, a készítő arczkópe látható.<br />

Budapest, hiiiily-iiliza 12. sz. Tőrük J. gyógyszertára.<br />

SIOFOK-FÜRDO<br />

a Balaton mentén.<br />

A «Siófok* Balaton fürdő részvénytársaság<br />

szállodáinak szobái a társaság siófoki irodájában előjegyezhetők.<br />

Három modern berendezésű szálloda.<br />

A 'Központi' szállodában szobák 120—150 forint idényáron<br />

kaphatók.<br />

b"iíi ,k filrdÖ rewlkivül J° fekvése, a fürdő finom fövénytalaja és idegedző<br />

hullámverése, a gyönyörű park és parti sétány, valamint azon kényelem,<br />

•nely a mai kor igényeinek megfelelően a társasági fürdőtelepen fellelhető.<br />

„SIÓFOK" FÜRDŐTELEPET<br />

Magyarország leglátogatottabb fürdőhelyei sorába emelték.<br />

ellátás.— Caolnakázás, lovagló ás kerékpár-pálya, lawn tennie, hangreenyek,<br />

tánciestályek, katona- és czigányzene, kel- és külföldi min-<br />

Qennemü hírlapok stb., stb. — Felvilágosításokkal készséggel szolgál a<br />

7784 „Siófok" Balaton fördí réméojtársaság igaiptósága.<br />

Itrnt fíijnalyija<br />

az ideg-esség-<br />

^ T * rt * hn »>«. malyból aiám<br />

**• kor saéiM ii »_ .«„<br />

fe eUen<br />

••Msloeabbtn bet a<br />

T ws dnnabor<br />

^T^rlfrtaokr^ttveg<br />

**»»«> küldve e frt.<br />

J* ,n- '•" «á«ltT. i, „ta-<br />

•° w « a legWbb eUoaaljet és<br />

"••* tartanaane.<br />

^ R o z s ><br />

Szépség ós sgószsóg.<br />

Kinek ?ai szeplöje ?<br />

vagy bármi folt, Tagy patUnái<br />

u arczání Ax t«ljee blston-<br />

•ággai fontolhat annak eltüntetése<br />

Tégett % világ-hirn<br />

Serail arczkenó'cshöz.<br />

mely "Tit^fti' eltávolít mindenféle<br />

bCrtiaztátI an wágot, hanem<br />

aa arozbórt vakító fehérré,<br />

tisztává éa üdévé<br />

teszi. 1 tégely ára 70 kr.<br />

Arozpor kossá 3 színben<br />

70 kr. Postán franko<br />

küldve 1 frt 6 kr. Szappan<br />

kozsá 1 drb. 30 kr.<br />

Ezrek mennek Carisbadba<br />

hogy roeu gyomrukat kireparáljuk<br />

éa ujrm Jól ameazszenek<br />

pedig est a czélt otthon kényelemben,<br />

kevés koltaéggel elérik<br />

PEPSDÍ-BÓR<br />

haazxilata által, mel/ ai ételt<br />

megeméazteni aegiti él a gyomrot<br />

róvid idón tókéleteaes<br />

helyreállítja Cascóra Sagrada-bor<br />

kitűnő enyhe hatan<br />

hashajtó éa Térüsztttó ezer.<br />

.»,n keserű! Minden ilynemű<br />

készítmény kSzt a legjobb. Az<br />

ezredéves orsxágoa kláilitáaoo<br />

jó hatáaáért kitüntetve.<br />

1 üveg ára 1 frt SO kz,<br />

S üveget franko küldve<br />

8 forint.<br />

ROZSNYAY MÁTYÁS gyégyBeréa Aradon.<br />

Kapható Budapesten: 7*80<br />

I Török rok Jó: 'ózaef gyógyez. umál éa minden magyarom, gyógjsaartárban.<br />

Szeplő!<br />

májfolt, bőrhámláa,<br />

boratkák, (Mittesser)<br />

pattanás eltűnik a<br />

Badfta-fál* Mirtns<br />

oréme által azonnal<br />

finomító H/.épitő,<br />

kézi ii<br />

arroréme t.<br />

1 frt.<br />

:! kiállitisj kitüntetés.<br />

Zsírtalan és ártalmatlan.<br />

76G8<br />

Készíti, szét küldi az Apostol<br />

gyógyszertár, Budapest<br />

József-körut 64 d.<br />

Biliige Briefmarken. 11 ^^<br />

aendet August Marbea, Bremen.<br />

75Í9<br />

Anyák!<br />

lni7.;iHs:ik<br />

maguknak<br />

ingyen és<br />

bérmentve<br />

egy kepe*<br />

árjegyzéket<br />

az én<br />

higieniktiB, fekvéareea Uléire át.<br />

változtatható kocsijaimról, a meyeknek<br />

belsó felszerelése levehető<br />

éa mosható. 769*<br />

BAUMANK L.<br />

szabadalom -tulajdonos<br />

B. cs.Vl 2. MiUergaase 6.<br />

Értéktelen utánzatok<br />

váaárláfátni<br />

óvakodni kell.<br />

Csak akkor valódi,<br />

ha az itt látható<br />

védjegy a kocslfenékbe<br />

be van égetve.<br />

-r>85 A ki<br />

Epilepsiában KÍ,<br />

ideges állapotokban) szenved,<br />

kérjen airol szóló füzeteket.<br />

Kívánatra ingyen és bérmentve<br />

megküldi a 8ehwanen-<br />

Apotheke, Frankfurt a. M.<br />

- '=<br />

^ T-<br />

Alapíttatott<br />

1853-ban<br />

Kossuth Lajos-utcza 12. <strong>szám</strong>,<br />

(u iii'iii-.ii MI Inóve] : i IMII.'III.<br />

Ajánljn 111tit.• r111.'• t mitidciiiiiiiiii l'


444<br />

A világhirö kerékpár.<br />

Főképviselő Magyarország részére : 7660<br />

Fodor Károly és Társa, Budapest,<br />

V., Erzsébet-tér 17.<br />

Popé Mfg. Co., gyárosok, Hartford, Conn.<br />

VASÁENAPIJJJSÁG.<br />

„A világ legjobb sámfája"<br />

FÖLDVÁRY IMRE<br />

férfi divat és fehérnemű . .<br />

raktárában. párja<br />

Bndspest, IV., Koronaherczeg-utcza<br />

11. sz. és VIII.,<br />

Kerepesi-út 9. 7719<br />

Férfi ingek, Jager - áruk,<br />

vadász és sport-ezikkek dús<br />

választékban kaphatók.<br />

Keityük és Nyakkendők<br />

KIRÁLYNŐ ARCZGRÉME.<br />

legjobbnak ismert arczsze'pitö a világon.<br />

Ezen arccréme a legrövidebb idö<br />

alatt eltávolít az arczról minden<br />

bórtisztátlanságot, n. m. *zept£,<br />

pötsenes, mitesser stb. s azt<br />

hófehérre és üdévé teszi. Teljesen<br />

Ártalmatlan. Egy tégely 70 kr.,<br />

király nö-ereme szappan 1 drb<br />

BO kr. — Királynő-hölgypor<br />

fehér, rózsa és créme színben<br />

1 doboz 70 krajezár. Szétkfll-<br />

7721 dési főraktár:<br />

Temesváry József<br />

Angyal-gyógyszertára<br />

Zombor, Jókai-tér 2.<br />

Budapesten Török József gyógy<br />

szertárában, K irály-ntcza lí. sz.<br />

JÚJ^TTOJíi^<br />

Első os. és kir. osztrák-magyar kizárólag szak.<br />

OMLÓ KZ AT-FESTÉK-GYÁR<br />

IvTonsteiiier Károly Bécs, IIL, Haiiptstrasso 120. (8 * át<br />

n^" Az arany éremmel kitüntetve.<br />

Soha nem remélt jó érzet!<br />

Nyári gummiczipők.<br />

Párja barnában vagy feketében<br />

1 (rt 60 kr. A lábtalp hosszmértéke<br />

teljesen elegendő. Utánvétellel<br />

küldi 7796<br />

F. XA8KE<br />

Prága, Pofié 41.<br />

emelésére, tökéletesítésére és fentartására legkitűnőbb, teljeson<br />

ártalmatlan, vegytiszta és zsírmentes készítmény az<br />

IRÉN-CRÉME<br />

hírneves, az elegáns hölgyek által használt arozeréme,<br />

rövid idő alatt ifjitja és szépíti az arozot, eltávolít az arczból<br />

szeplöt, májfoltot, pörsenést, borátkát (mitesser) és<br />

minden más bfirbajt. Irén-szappan az Irén-pouderrel<br />

használva, hatása meglepő.<br />

Egy tégely Irén-oréme 50 kr., ír én-hölgy por<br />

60 kr., Irén-szappan 40 kr. — Megrendelhető<br />

Benkovich Mihály<br />

gyógyszertárából 7705<br />

Nagybecskerek, Melencei-utcza.<br />

PARFÜMER1E LOHSE<br />

lAcVí fcWcYvfcTv<br />

a legpompásabb ibolyaillat, hasonló a frissen leszakasztott<br />

ibolyáéhoz: illatszer — szappan — arezpor — pipere-viz<br />

7498 brill antine — illatpárnák.<br />

Gustav Lohse, 45/46 Jlgeratrasse 45/46<br />

kir. udvari axállitó.<br />

Kapható valamennyi ülatszerészet-, díszműáru, gyógyfüszerészetés<br />

gyógyszertárban, valamint minden fodrászQzletben Ausztria-<br />

Magyarországon.<br />

SMMKWf<br />

7505<br />

Üdvös tanács.<br />

>él, rekedtségnél, a torok és légzési szei<br />

ködési zavarainál Egger biztos hatású<br />

MELLPASZTILLÁI<br />

veendők. (1 doboz 50 kr. és 1 frt Próbadoboz 25 kr.)<br />

A gyomor rendetlen működésénél radikális hatásúnak<br />

bizonyultak 7230<br />

Egger Szóda-Pasztillái<br />

(1 doboz 30 kr.) Mindkét szer kapható minden gyógyszertárban.<br />

— Fő- és szétküldési raktár Magyarországon:<br />

I Jádor'-gyógyszertár Budapest, Váczi-körut 17. sz.<br />

.WoTTiTz-<br />

/MANFRÉD<br />

REPRODUKALO-nUINTEZET<br />

PHOTO-CZÍNKOQRA FIA<br />

DÍRECTANGOL- RE NI DÓZER<br />

BECS<br />

SZÁM. <strong>1898.</strong> <strong>45.</strong> KVFOLYAM<br />

A NAGY KRACH!<br />

New-York és London az európai szárazföldet sem<br />

Kímélték meg s egy nagy ezüstárugyár indíttatva érezte<br />

maflát egész készletét — a munkadíj csekély megtérítése<br />

mellett — elajándékozni. En vagyok felhatalmazva ezen<br />

megbízást eszközölni. En tehát minden embernek adom<br />

az alant felsorolt tárgyakat pusztán 6 frt 60 kr. megtérítése<br />

mellett és pedig:<br />

6 drb legfin. aastalkest val.ang. pengével<br />

6 « amer. szab. ezüst villát egy drbboL<br />

6 • • • • evőkanalat,<br />

• • ' • kávékanalat,<br />

• « « • levesmerőkual<br />

• « « « tej merőkanalat<br />

« « « < tojástartót,<br />

• angol Vlotorlatálozát,<br />

• pompás asztall-gyertyatartót,<br />

• teaszürőt,<br />

• legfinomabb cznkorszórót,<br />

e 44 drb összesen csak 6 frt 60 kr.<br />

A fenti 44 tárgy ezelőtt 40 frtba<br />

került és most ezen minimális árért, 6<br />

forint 60 krajozárért kapható. Az<br />

amerikai szab. ezüst egy teljesen fehér<br />

fém, mely ezüst szinét 25 éven át megtartja,<br />

miért is jótállás vállaltatik. Legjobb<br />

bizonyítékául, hogy ezen hirdetés<br />

'nem szélhámosság ~^Q|<br />

ezennel nyilvánosan kötelezem magamat arra, hogy ha az<br />

áru nem felel meg, kifogás nélkül visszaszármaztatom a pénzt<br />

Senki se mulaszsza el a kedvező alkalmat, ezen remek garnitúrát<br />

megszerezni, a mely különösen ajánlatos<br />

házassági és alkalmi ajándékul és jobb háztartások<br />

részére. 7749<br />

Kapható csak BIRSdBERG A.-nál<br />

az egyesült amerikai szabad, ezüstáruk gyár<br />

főképviselőségénól,<br />

Bécs, II., Rembrandstrasse 19/7. Telefon 7114.<br />

Szétküldés a vidékre utánvéttel, vagy az összeg<br />

elóleges Beküldése mellett. — Tlsztitó-por<br />

hozzá 10 kr. Csupán az Itt látható védjejfyiryel<br />

valódi. (Egészségi érc.)<br />

Kivonat az elismerő levelekből:<br />

Becses evőeszközküldeményét megkaptam,<br />

melylyel nagyon meg vagyok elégedve és kérem<br />

még egy olyan garnitúrát, 14 drb. amerik. szab.<br />

ezüstból utánv. küldeni.<br />

Bozovics, Kr.Szörénym. 18/7. 896.<br />

Keresztes S. főszolgabíró.<br />

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!