ÚJ KANIZSAI ÚJSÁG 1 - Kanjiza

More documents

Recommendations

Info

ÉPÍTÉSZET Az alföldi város a mellérendelés jegyében él: a természet mellett- és a természettel együtt élve szinte észrevétlenül és szervesen nő ki környezetéből és szoros határt közéjük igazából nem is lehet húzni. Erre utal találó megnevezése is, hiszen az a MEZŐ + VÁROS szavakból áll össze egy egésszé; egy fogalommá. Az alföldi város bizonyos értelemben mentes mindenfajta bezártság érzésétől, benne a tágasság és teresség különös égtől lapítottságot ajándékoz az egyébként spontánul kialakuló városképnek; látványnak. Talán a nyitottság-zártság lenne mégis az a szó-pár, ami a szélesen terpeszkedő, a tájba szinte elfolyó mezővárosok legalkalmasabb jellemzője. A magas kék ég és ugyanakkor lapos/nyomott szemhatár az itteni lét egyik legfőbb meghatározója: mely a vágyakozás és földbegyökerezés, a szabadság és rabság, a korszerűség és konzervativizmus, az álmok és lehetőségek, a lélek és a test mezsgyéjének feloldásra szoruló ellentmondásosságában fejeződik ki. A XVIII. századvég Kanizsájáról egyébként ezt írja Vályi András az 1799-ben Budán megjelent, Magyar Országnak Leírása című munkájában: „Ó Kanizsa, az előtt Rév Kanizsa. Magyar, és rátz mező Város Bács Vármegy. Földes Ura a K. Kam. Lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik a` Tisza mellett, Szentához 11600, Martonóshoz 3800 bétsi ölnyire, határja jó termékenységű, vagyonnyai külömbfélék, szarvas marhákkal, juhokkal, búzával, kölessel, és jó dohánnyal bővelkednek, kis fűszfa erdeje is van; nevezetesek töltései, és hídjai, el adásra, és kereskedésre is jó módgyok van, piatzok Szent Márján, helyben, és Szegeden.” Rövid felvezető gondolataink után nézzük meg röviden, hogy a nyitottság és zártság „köny- 12 ÚJ KANIZSAI ÚJSÁG Valkay Zoltán: KANIZSA TERÜLETI FEJLŐDÉSÉNEK FIZIKAI VETÜLETÉRŐL (I. rész) SZERB KÖZTÁRSASÁG, VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY, MAGYARKANIZSA KÖZSÉG Adorján kat. községbeli tagosítást lebonyolító bizott ság, Kelt: 2012. május 4-én É R T E S Í T É S A bizott ság értesíti a tagosítás valamennyi részesét, hogy az Adorján kat. községbeli új út- és csatornahálózat vázlatt ervének tervezete közszemlén lesz a magyarkanizsai városháza épületében (Fő tér 1, Magyarkanizsa) a 11. sz. irodában. A közszemle 2012. május 7-étől 2012. május 16-áig tart, a tervezet hétköznaponként 8.00 és 14.00 óra között tekinthető meg. Észrevételeket természetes és jogi személyek az Adorján kat. községbeli tagosítást lebonyolító bizott ságnál legkésőbb 2012. május 25-ig tehetnek. Kicsi Berec Gizella BIZOTTSÁGI ELNÖK nyed” fogságába kerített Magyar-Kanizsa, mint jellegzetes mezőváros az idő folyamán milyen változásokon ment át, mit élt meg. A VÁROSMORFOS FIZIKAI FEJLŐDÉSÉNEK VETÜLETÉRŐL Kanizsa települése a Tisza folyó jobboldali árterébe benyúló földnyelvre települt egy magas földhátra, melyet északról a Kőrös, Keletről és Délről a Tisza, vagy annak „tómaradványai” határoztak meg. Ez a Tisza-tengerből kiemelkedő földhát ősidőktől kezdve a keleti-nyugati és a déliészaki közlekedési vonalak metszéspontját adta. Az ide befutó főbb utak (mint pl. a Via Magna észak-déli irányban) a mindenkori városfejlődés fő irányvonalát képezték. 1. 10:00-i kezdett el a MAGYARKANIZSAI KÖZSÉGI TERÜLETI TERV TERVEZETÉRE és a MAGYARKA- NIZSAI KÖZSÉGI TERÜLETI TERV KÖRNYEZETI HA- TÁSAINAK STRATÉGIAI MÉRLEGELÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSRE természetes és jogi személyek álltal beérkezett írésbeli megjegyzések és észrevételek, nyilvános bemutatását - magyarázatát az átadott megjegyzésről, amelyre 30 napig volt lehetőség, 2012. március 26-ától április 25-éig. 2. 12:00-i kezdett el a A MAGYARKANIZSA TELE- PÜLÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI TERV TERVE- Az itt kialakult város nukleusza a földhát legkeletibb részén, az úgynevezett bronzkori tell (településdomb) jellegű Földváron található. Ettől nyugatra IV–VII. századi temetők, kissé délebbre cca a mai Főtér környékén középkori maradványok találhatóak. Ez lehetett az időnként Feudvar-ként nevezett középkori Réw-Kanizsa (rév volt itt a Tiszán) avagy villa Canisa helye és locusa melyet Szulejmán kán török seregei 1526-ban szétromboltak és 150 éves török uralom alá hajtott. A XVII. század vége felé ehhez a településmaghoz, L.F. Marsigli szerint az ekkor már romokban heverő Földvártól a Rét/Tisza/Tó part déli vonalán a Határőrvidéki szerb granicsárok palánkja települt – mely városrészt Rác-tizednek neveztek sokáig (ez a volt Szerb-utca és környéke). (Folytatás a következő számban) Szerb Köztársaság, Vajdaság Autonóm Tartomány, Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal, Felügyelőségi főosztály Szám: 350-12/2012-III и 350-15/2012-III, Kelt: 20121. május 04-én A tervezés- és építésügyi törvény 50. szakaszával (Az SZK Hivatalos Közlönye 72/09., 81/09. – kiigazítás, 64/10. – Alkotmánybíróság, 24/11. sz.) összhangban m e g h i r d e t i A NY I L V Á N O S T E R V Ü GY I B I Z O T S Á G I Ü L É S T 2012. M Á J U S 17-re ZETÉRE természetes és jogi személyek álltal beérkezett írésbeli megjegyzések és észrevételek, nyilvános bemutatását - magyarázatát az átadott megjegyzésről, amelyre 30 napig volt lehetőség, 2012. március 26-ától április 25-éig. Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal nagytermében, Fő tér 1., Magyarkanizsa. __________________________ Sáfrány Atti la okl. erdőmérnök, a felügyelőségi főosztály vezetője
ESEMÉNYTÁR A természetkedvelők és –védők találkozója A Föld napján egy élményekben gazdag „Természetkedvelő találkozón” vett részt Oromhegyesen 65 gyermek és felnőtt, nevezetesen a temerini Falco Természetkedvelők Egyesülete, a szabadkai Riparia Természetbarátok Egyesülete, valamint a Mancs Állatvédő Egyesület vezetői, illetve tagjai. Ezt az első összejövetelt az oromhegyesi Magyari Ervin szervezte az Oromhegyes Helyi Közösség, az Atlantis Garden, a Halastó Velebit és a Musztáng Lovasklub támogatásával, azzal a céllal, hogy bemutassák a falu alatt elterülő pusztát, a halastavat illetve a növény-, állat- és madárvilágot, valamint, hogy viszonozzák a Falco vendéglátását. Nem utolsósorban a barátkozás és a meghívott egyesületek prezentálása is szerepelt a rendezvényen. Az Atlantis Garden diszkó kerthelyiségében elköltött reggeli után elhelyezkedtünk a Musztáng klub hat lovaskocsiján, és a „menet” megindult. Az első megállónál Vörös Ede két indiai származású házi bivalyát, és a hagyományőrzés céljából tartott szürke marháit csodálhattuk meg. Majd indulás tovább a puszta hepehupás talaján, melyet kocsink Szellő nevű csikója és az idősebb Fecske ügyesen igyekezett kikerülni, mégis nagyokat huppantunk a gyerekek nevetése közepette. Útközben láttuk a madárlest, a futó őzeket, a felröppenő gólyát és gémet, és közeledtünk a Kapitány-réti Halastóhoz. És ekkor mit ad Isten? Váratlanul és kéretlenül a „fogadásunkra” a menet elé száguldott három ló, élükön egy jól kifejlett gyönyörű csődörrel hatalmas nyerítéssel és megállásra kényszerített bennünket. A lovasklub fi ataljai és a halastó emberei egy jó félórás hajsza után visszaterelték őket a helyükre, Viktor még a vezér hátára is felállt. – Erre a „meleg sztorira” a négylábú vetélytársak megjelenése és a területvédés miatt került sor – magyarázták később a hozzáértők, miután megpihenni és megnyugodni pár percre megálltunk a második állomás épületénél. Szó mi szó, felejthetetlen intermezzo volt. Közel nyolc kilométer kocsikázás után megérkeztünk a velebiti Halastóhoz, leszáll- tunk és Szekeres Ottó, a Riparia Egyesület elnökének köszönve sok-sok értékes ismeretet, adatot kaptunk a növény- és madárvilágról. – Ez a tó tiszta, nincs benne vegyszer, ezért veszélytelen a madaraknak – mondta az elnök. Látható vörös vércse, fattyúszerkő, dankasirály, a barna réti héja a nádas szélén fészkel. Ez a mesterségesen kialakított tó több részből áll, és egészen Horgosig nyúlik. A fi atalok velünk együtt láthatóan élvezték a bemutatót, majd visszatérve a faluba, az ízletes ebéd elköltése után bemutatkozott a három egyesület. Balogh István, a Falco elnöke elmondta, hogy 2004-ben alakultak, 30 aktív és 50 tagdíjas diáktaguk van. Címermadaruk a falco (kerecsensólyom). Milinszki Pethő Gabriella biológus az egyesület eddigi tevékenységeiről számolt be, vetítéssel egybekötve. Szekeres Ottó a Ripariát mutatta be. Észak- Bánát és Bácska a tevékenységük színtere. Céljuk: aktív természetvédelem, oktató-kutató táborok szervezése. A Riparia (Fecske) 40 tagot számlál. A végén a Mancs ÁE mutatkozott be, erről már írtunk ismertetőt. A szórakoztató programok közül a gyerekeknek rodeóbika, a fi ataloknak meg a biliárd tetszett legjobban. A résztvevők azzal az elhatározással váltak el, hogy a jövőben is ápolják a barátságot, együttműködést, és őrzik, védik a természetet. Elsőáldozás Adorjánon Az idei évben végre elmondhatjuk, hogy sok elsőáldozója volt ennek a kis falunak, hiszen annyian voltak, hogy a fényképész is a templom falához szorítva állt és a gyerekek között kellett átverekednie magát, hogy fényképezze őket. 16 elsőáldozó volt, hét kislány, és kilenc kisfi ú. Ft. Kara Nándor, a falu plébánosa szentbeszédében a sok földi jó, étel, ital, vendégek megszervezésén és megteremtésén túl az ünnep igazi, valódi lényegéről beszélt. Egy kínai kislány, Szigu példáján szemléltett e a Jézus iránti szeretet hatalmát, aki az áldozáshoz kicsi volt még, de mindent megtett , hogy ő is megkapja a Jézuskát. Bognár Irma TM ÚJ KANIZSAI ÚJSÁG 13
Page 1 and 2: ÚJ KANIZSAI ÚJSÁG 1
Page 3 and 4: ÚJ KANIZSAI ÚJSÁG FÜGGETLEN POL
Page 5 and 6: VÁLASZTÁSOK 2012 Hatpárti képvi
Page 7 and 8: Az Iringó Civil Szervezet a Gener
Page 9 and 10: Színpompás látvány fogadott má
Page 11: REAGÁLÁS A kétkedő nyugdíjasok
Page 15 and 16: SZABÓ DÉNES VÉRTANÚ PLÉBÁNOS
Page 17 and 18: cmyk Kertek, teraszok Gyönyörű r
Page 19 and 20: Az energiaitalok tényleg csak fris
Page 21 and 22: Yugo 55, 89-es évjárat, bejegyezv
Page 23: cmyk ÚJ KANIZSAI ÚJSÁG 23

ÚJ KANIZSAI ÚJSÁG 1 - Kanjiza

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template ?