Vasárnapi Ujság 49. évf. 49. sz. (1902. deczember 7.) - EPA
Vasárnapi Ujság 49. évf. 49. sz. (1902. deczember 7.) - EPA
Vasárnapi Ujság 49. évf. 49. sz. (1902. deczember 7.) - EPA
- TAGS
- deczember
- epa.oszk.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
792<br />
VASÁENAPIJJJSÁG.<br />
lÜiként lehet <strong>sz</strong>ép női kebelt elérni<br />
<strong>sz</strong>er elért ... eredmény „i-i-., „./(.urini rend<strong>sz</strong>erint minden kuli különös ápo<br />
A kebel <strong>sz</strong>épsége a női bájak egyik legelőkelőbbje, melynek<br />
lás nélkül megmarad. 9233<br />
adományozásában a termé<strong>sz</strong>el nem mutatja magát pazarló<br />
Ratié-féle Pilnlos orientaleg eleveníti<br />
nak. Ennélfogva a hölgyek <strong>sz</strong>ívesen fogják tudomásul venni,<br />
hatása által azonfelül üdébb le<strong>sz</strong> az anezbir, <strong>sz</strong>építve<br />
hogy létezik egy oly teljesen ártatlan <strong>sz</strong>er, melylyel a<br />
az arezvonisok és megifjitva a ni egé<strong>sz</strong> lénye.<br />
termé<strong>sz</strong>el <strong>sz</strong>elíd módon kény<strong>sz</strong>eríthető, hogv ebben a<br />
E pilulákat mindenki beveheti; a fejlődésben levi<br />
tekintetben kevésbé fukar legyen. E<strong>sz</strong>er. mely a finom<br />
SaUlIeány-ép úgy, mint a teljesen kifejlődött as<strong>sz</strong>ony.<br />
párisi hölgyvilágban már ismeretes, a Ratié-féle<br />
Tehát semmi esetre sem lehetnek a legkevésbbé az<br />
PILULES ORIENTALES ha<strong>sz</strong>nálatából áll,<br />
egé<strong>sz</strong>ségre ártalmasak. (Törvényesen vedre.)<br />
mely pilnlák a leghíresebb paris: orvosok által jóknak<br />
A körülbelül két hónapig tartó gyógyfolyamot<br />
vannak elismerve és tényleg ama tulajdonsággal bír<br />
könnyű betartani, a meg<strong>sz</strong>okott.életmód, legcsenak,<br />
hogy a női kebelt fejle<strong>sz</strong>tik és újra helyrehozzák,<br />
kélyebb változtatása nélkül Ára egy doboznak<br />
a <strong>sz</strong>öveteket erisitik, a vállak csonldudorodásait elsi-<br />
1 ha<strong>sz</strong>nálati utasítással együtt K 645, utánvéttel K. 6-75.<br />
mitják és a kebel idomainak egyáltalában di<strong>sz</strong>krét tes-<br />
(Szétküldés titoktartás mellett.) Mindazon dobozok<br />
lességet kölcsönöznek. Hatása abban áll, hogy a táp<br />
vis<strong>sz</strong>autasitandók, melyeken a gyáros bélyege<br />
láléknak pla<strong>sz</strong>tikai anyagokká való alakulását elősegí<br />
nincs és melyeken nem áll a következő lakásezim ;<br />
^1 BT tik, mely utóbbiak a melltájon megállapodnak. megállapodnál, AZ Az egy egy- | m»w »° »«y-TT "- n i. m, "ir:-ii.. Királv-u .. lí H<br />
C R I T S S S . P'ssage Verdau. ParisMM Au<strong>sz</strong>tria-Magyaror<strong>sz</strong>. ré<strong>sz</strong>ére: f l ^ ^ ^ t « = : ^ ^ ^ ^ m<br />
Szépség! Az ös<strong>sz</strong>es <strong>sz</strong>építő<strong>sz</strong>ereket<br />
fölülmúlja a<br />
9656<br />
Bizéne«GmmQ<br />
Ártalmatlan <strong>sz</strong>er <strong>sz</strong>eplő, májfolt, börhámlás, pörsenés,<br />
pattanás.böratkák, az arezbör vörössége,<br />
rovarok csípése és általában a bőr minden fájdalmas<br />
bántalma ellen; a ránezokat elsimítja.<br />
3 korona. Hozzá a<br />
Tégely<br />
Sirene-Poudre fehér, rózsa és créme <strong>sz</strong>ínben<br />
3 korona és a<br />
Siréne-Créme-<strong>sz</strong>appan 1 drb 1 korona 30 fillér,<br />
egy doboz a 3 drb 3 korona.<br />
Főraktár Budapesten : Török<br />
Király-utcza 12 és<br />
József gyógy<strong>sz</strong>ertára<br />
Lneff Sándor illat<strong>sz</strong>e<br />
ré<strong>sz</strong>nél. IV., Váczi-ntcza 9 Egé<strong>sz</strong>ség!<br />
FÖLDES-féle |<br />
MARGIT-<br />
9353<br />
CRÉME<br />
gyorsan és biztosan ható ner <strong>sz</strong>eplő, máj- és<br />
bőrfoltok, kiütések, pattanások és mindennemű<br />
bőrbaj ellen. Rögtön kat.<br />
Zsírtalan. Ártalmatlan. Kapható mindenütt.<br />
Ara 1 korona.<br />
Ké<strong>sz</strong>íti: (iiitöri FÖLDES KELEMEN<br />
gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong> Aradon.<br />
Főraktár : Török József gyógytárában Budapesten.<br />
A közönség megtéve<strong>sz</strong>tését czél/ó utánzatoktól óvakodjunk.<br />
48. SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.<br />
go Z ÍS z 1 doboz 50 fillér.<br />
Detsinyi Frioes Buflapest,V., Marokkóin. 2.<br />
A fekete kutyához. 4781<br />
Vigyázzon as<strong>sz</strong>onyom,<br />
roár kissé tulkövér, kövérség pedig vénülést jelent.<br />
Vegyen tehát naponkint két<br />
Dragées Thyroidine Bouty<br />
és nyúlánk, fiatal marad, vagy azzá le<strong>sz</strong>. Ezen dragéesknek<br />
50 drbot tartalmazó üvegje 11 kor. liouty<br />
Paris, 1 Rue de Cháteaudun <strong>sz</strong>ívesen vála<strong>sz</strong>ol magyarul<br />
és németül. A gyógy<strong>sz</strong>er ártalmatlan, az eredmény<br />
biztos, ha kizárólag Thyroidine Bouty-t ha<strong>sz</strong>nálunk.<br />
. 9729<br />
BUDAPESTI GYÁRARÉS CZÉGEK.<br />
KNUTH KÁROLY<br />
mérnök és gyáros.<br />
Gs. és kir. fensége József főherczeg udv. <strong>sz</strong>állítója.<br />
Gyár és iroda:<br />
Budapest, VII. ker., Garay-utcza 10.<br />
Központi viz-, lég- és gőzfűtések, lég<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>- és vízvezetékek,<br />
csatornázások, <strong>sz</strong>ellőztetések, <strong>sz</strong>ivattyúk, vizerfimfivi emelőgépek<br />
stb. 9692<br />
Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan ké<strong>sz</strong>íttetnek.<br />
Kristály üvegké<strong>sz</strong>letek és dí<strong>sz</strong>tárgyak<br />
• kaphatók i<br />
ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR R.-T.<br />
most: Béla-utczji és Ferencz József tér sarkán.<br />
1903. márexitysban áthelyezzük ös<strong>sz</strong>es üzlethelyiségeinket,<br />
Budapest, • V., Ferencz Jóxsef-tér 3. (Diana-fürdő) házba.<br />
BELICZAY BÉLA 97 "<br />
mézeskalácsos és via<strong>sz</strong>gyertyaöntő,<br />
méz-, via<strong>sz</strong>- és fáklya-raktára.<br />
Alapíttatott 1833.<br />
Budapest, VII., Csáayi-utcza 8. <strong>sz</strong>ám, saját házában.<br />
WACHTJL ES TAKSA<br />
fényképé<strong>sz</strong>eti czikkek raktára 966S<br />
BUDAPEST, IV., Esktl-ót 6 (Klotild «h. palotai.<br />
Telefon. — Árjegyzék ingyen és bérmentve.<br />
PARÁbl ÜVEGGYÁR RAKTÁRA<br />
OÖRÖG ISTVÁN<br />
V.ker.Kossum Ujosutcza15.si.<br />
*Ma^ vátaaxtin, TrvlrvcLévn^cXtv<br />
& yVÚCÁMMGO ÁM1%U)*V.<br />
Cs. és kir. udvari <strong>sz</strong>állítók.<br />
Kunz József és Társa<br />
BUDAPEST, V., Deák-tér 1. 9416<br />
Yá<strong>sz</strong>on-, fehérnemű- és <strong>sz</strong>őnyegraktár. — Menyas<strong>sz</strong>onyi kelengyék.<br />
Kastélyok, <strong>sz</strong>állodák, intézetek berendezése.<br />
9~ Motor eróre berendezett fehérnemű gyár. "•<br />
LOHR MÁRIA ezelőtt KRONFUSZ OT04<br />
esipKe, vegyé<strong>sz</strong>eti ti<strong>sz</strong>tító-és ni űíestő-intézete megnagyobbitatott<br />
erőmüvl <strong>sz</strong>őnyegDorló és <strong>sz</strong>őrmeáru megóvó-intézettel,— Megbízások átvétetnek:<br />
F1II., Baross-utcza 85. <strong>sz</strong>. saját házában levő gyárban és a következő fióküzletekben:<br />
IX;, Calrin-tér 9. V., Harminezad uteza 3. VL, Teréz-körnt 39. VI., Andrássy-út 1§.<br />
Telefon 57—08. Vffl., József-kSrnt 2. <strong>sz</strong>ám. Telefon 57—08.<br />
Brünner Testvérek<br />
BUDAPEST, 9674<br />
Koronaherczeg-u. 3. <strong>sz</strong>.<br />
Lég<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>lu<strong>sz</strong>ter,<br />
villaiiioslii<strong>sz</strong>ter, petróleumlámpák<br />
dús vála<strong>sz</strong>téka.<br />
UjdonságiA<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>égő.<br />
Piwklin-TárBulat nyomdája, Budapesten, IV. E«yetem-nteza 4. «T<br />
jjAVID KÁROLY ÉS FIA doboz-papiráru is <strong>sz</strong>ab.fémtcapocsgyára<br />
Budapest, I., MÓ8záros-utc?a 38. Telefon 91-48.<br />
Gyárt nagybani elárusításra<br />
következő nj ozikkeket<br />
A legfinomabb családi dobozokat és<br />
di<strong>sz</strong>boritékokat (levélpapírokkal<br />
•s borilékokkal), névjegykártyákat<br />
gyá<strong>sz</strong>lapokat, gyá<strong>sz</strong>levsélpapirt<br />
gvá<strong>sz</strong>nevjegyeket. Saját gyártmányú<br />
femsarokkal ellátott raji.<br />
tömböket; <strong>sz</strong>ekrénycsipke és loitapapirokat,<br />
továbbá; papirt^nyérokát<br />
plakátcsöveket és különféle ös<strong>sz</strong>ebait-1<br />
ható dobozokat ^^SSSBSSSSSM " -m»»— J»-~->- ~-~ •^•BJJJJJJJJJJJJJJJB_<br />
Állandó kiállítás a fenti czikkekből a városligeti iparcsarnokban<br />
megtekinthető. 93 07<br />
f^VRNAPT<br />
^^M SZERKESZTŐ \"»V \ ^<br />
> * "•' vT/ FŐMUNKATÁRS<br />
<strong>49.</strong> SZ. <strong>1902.</strong> (<strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.) NAGY MIKLÓ&^MíSZÁTH KÁLMÁN<br />
Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG ég I égés; egé<strong>sz</strong> évre 24 korona<br />
POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együ tt \ félévre „ 12<br />
IDŐSB SZÖGYÉNT-MARICH LÁSZLÓ.<br />
Csupán a I égés egé<strong>sz</strong> évre 16 korona<br />
VASÁRNAPI ÚJSÁG 1 \ félévre félé 8<br />
A 40-es évekből való festmény után.<br />
IDŐSB SZŐGYÉNY-MAKICH LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ<br />
EMLÉKIRATAI.<br />
NÁLUNK két<strong>sz</strong>eres örömmel kell üdvözölni, ha valaki, a ki a történeti<br />
események közvetlen közelében, esetleg központjában állott,<br />
megirja s nyilvánosságra bocsátja emlékezéseit, följegyzéseit<br />
azokról az eseményekről, melyeket megélt, azokról a <strong>sz</strong>emélyekről,<br />
kiknek kortársa volt. Irodalmunkban nagyon ritka az ily munka a történetírásunk<br />
ennek nagy híját látja. A hivatalos akták, levéltárakban<br />
felhalmozott okiratok magukban nem nyújtanak elegendő anyagot a<br />
történetirónak arra, hogy egy-egy korról minden vonatkozásában ti<strong>sz</strong>ta<br />
és hű képet alkosson magának, mert segítségükkel a dolgoknak csak<br />
külsejét látja, de rejtve maradnak előtte a mélyebben rejlő vonatkozások,<br />
a <strong>sz</strong>ereplő <strong>sz</strong>emélyek elhatározásainak rugói, a különböző érdekek,<br />
kivánságok, <strong>sz</strong>envedélyek <strong>sz</strong>övevénye, a melyből a nagy események<br />
kifejtenek. A dolgoknak ez a belső története tulajdonkép az érdekesebb<br />
A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I egé« évre ÍO korona<br />
(a Világkrónikával) | félévre _ 5 •<br />
BUDAPEST, DECZEMBER <strong>7.</strong><br />
Külföldi ernzetésekhea a poetailag<br />
meghatározott viteldíj is csatolandó.<br />
és tanulságosabb ré<strong>sz</strong>e a történelemnek s ennek megismeréséhez vezetnek<br />
a jól megirt és elbe<strong>sz</strong>élésükben megbízható emlékiratok.<br />
E tekintetben első rangú történeti forrásul <strong>sz</strong>olgálnak idősb Szőgyény-<br />
Marich Lá<strong>sz</strong>ló or<strong>sz</strong>ágbíró emlékiratai, melyek első kötetének megjelenését<br />
lapunk legutóbbi <strong>sz</strong>ámában már jeleztük. Szőgyény-Marich<br />
Lá<strong>sz</strong>ló hos<strong>sz</strong>ú és ti<strong>sz</strong>teletreméltó közpályáján az állami élet legmagasabb<br />
fokozatain levő állásokat töltött be, mint <strong>sz</strong>emélynöki itélőmester,<br />
majd a helytartó-tanács alelnöke s udvari alkanczellár, később a<br />
hatvanas években Fejérmegye főispánja, a kiegyezés után m. kir.<br />
főkamarásmester, utóbb tárnokmester, or<strong>sz</strong>ágbíró s a főrendiház<br />
elnöke. Pályájának mindkét — az ab<strong>sz</strong>oluti<strong>sz</strong>tikus kor alatti vis<strong>sz</strong>avonúltsága<br />
által elvála<strong>sz</strong>tott — ré<strong>sz</strong>ében kor<strong>sz</strong>akalkotó események<br />
intézésében vett ré<strong>sz</strong>t s ez események hátterében végbement oly mozzanatoknak<br />
volt nem egy<strong>sz</strong>er tanuja, melyek bármily érdekesek ós a<br />
történetek megértésére fontosak, nyilvánosságra nem jutottak s az ő<br />
feljegyzései nélkül talán örökre homályban maradtak volna. S rendkívül<br />
fokozza e feljegyzések értékét az a feltótlen hitel, mely-<br />
IDŐSB SZŐGYÉNY-MABIOH LÁSZLÓ.<br />
Koller utódai iénjképe a 80-es évektől.
794 YASÁBNAFI UJSÁft. <strong>49.</strong> SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.<br />
lyel őket fogadni kell, irójuk minden léptennyomon<br />
feltűnő igazság<strong>sz</strong>ereteténél s tárgyilagosságánál<br />
fogva, másodsorban pedig azért,<br />
mert közvetlenül, vagy rövid idővel az elmondott<br />
események után vettettek papírra. Érdekességük<br />
pedig annál nagyobb, mert <strong>sz</strong>erzőjükben<br />
ritka nemes jellemű, igaz magyar<br />
hazafit ismerünk meg, a ki olyan politikai<br />
pártnak volt ugyan hive, a melynek e<strong>sz</strong>méi<br />
eltértek a nemzet nagy többségének törekvéseitől,<br />
de ti<strong>sz</strong>ta hazafisága minden kérdésen<br />
felül áll. Szőgyény-Marich Lá<strong>sz</strong>ló nemcsak<br />
hivatalos állásánál, hanem belső meggyőződésénél<br />
fogva is az ó-konzervativ politikusok közé<br />
tartozott s jelleménél és tehetségeinél fogva<br />
előkelő <strong>sz</strong>erepet vivott ki magának köztük.<br />
Hazáját és királyát egyaránt <strong>sz</strong>olgálta s a<br />
nemzet jövőjét csak e kettő teljes ös<strong>sz</strong>hangjában<br />
látta biztosítottnak, az ősi alkotmány alapján.<br />
Bár a nemzeti közvéleménynyel felfogása<br />
nem egyezett, politikai ellenfeleinek rokon<strong>sz</strong>envét<br />
is meg tudta nyerni igazság<strong>sz</strong>eretetével,<br />
kötelességtudásával és <strong>sz</strong>eretetreméltó modorával.<br />
Ezért soha sem volt <strong>sz</strong>emélye oly megtámadtatásoknak<br />
kitéve, mint pártja némely<br />
más tagjaié.<br />
Emlékiratainak most megjelent első kötete<br />
az 1836-iki évvel kezdődik, a mikor mint <strong>sz</strong>emélynöki<br />
itélőmesternek ré<strong>sz</strong>e volt az akkori<br />
politikai pörök intézésében, melyek Lovassy<br />
Lá<strong>sz</strong>ló s az or<strong>sz</strong>ággyűlési ifjúság egyéb tagjai,<br />
majd Wesselényi és Kossuth ellen indíttattak s<br />
a vádlottak elitélésével végződtek. A mint<br />
azonban ré<strong>sz</strong>e volt az ítéletben, ré<strong>sz</strong>e volt<br />
1840-ben az amne<strong>sz</strong>tia kie<strong>sz</strong>közlésében is, miáltal<br />
az or<strong>sz</strong>ággyűlési pártok közötti nagyon is<br />
kiélezett ellentétek elsimultak. Az amne<strong>sz</strong>tia<br />
kihirdetése következtében az or<strong>sz</strong>ággyűlésen<br />
támadt lelkesedést velős rövidséggel, de saját<br />
örömét is eláruló melegséggel írja le Szőgyény:<br />
•Örömkönnyek ragyogtak a legkomolyabb arczokon,<br />
az egymástól oly távol álló pártvezérek<br />
kéz<strong>sz</strong>orításokkal vontak fátyolt a múltra. Az<br />
ellenzék főbb emberei, mint Deák, Klauzál, Bezerédy,<br />
stb. becsülésükről és rokon<strong>sz</strong>envükről<br />
biztosítottak engem, sajnálkozásukat jelentvén<br />
ki a fölött, hogy az eddig fenforgó vi<strong>sz</strong>ály<br />
miatt nem közeledhettünk egymáshoz.*<br />
1840-ben Szőgyény a magyar udvari kanczelláriához<br />
tanácsossá ós referendáriussá neveztetett<br />
ki a e minőségben egyebek közt a<br />
könyvvizsgálatok és a hírlapok engedélyezésének<br />
ügye is ügyköréhez tartozott. E réven<br />
lényeges ré<strong>sz</strong>e volt Kossuth «Pesti Hírlapijának<br />
keletkezésében is; magának a kanczellárnak<br />
fel<strong>sz</strong>ólítására ő e<strong>sz</strong>közölte ki a kanczelláriánál<br />
az engedélyt a lapnak Kossuth <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tése<br />
alatti megindítására. A hivatalos körök<br />
azt remélték, hogy ily módon Kossuth czikkei<br />
czenzura alá kerülvén, tollának <strong>sz</strong>erintük ve<strong>sz</strong>élyes<br />
irányától kevésbbó kell tartani. A következmények<br />
megmutatták, mily téves volt e<br />
felfogás s mily tehetetlen a czenzura Kossuth<br />
publiczi<strong>sz</strong>tikai hatásának korlátozására. Ezt a<br />
feladatot tudvalevőleg a konzervatív politikusok<br />
közül a sajtó terén Dessewffy Aurél vállalta<br />
magára «Világ» czimű lapjában. Hogy Dessewffy<br />
Aurél fellépéséhez és hírlapírói működéséhez<br />
pártfelei mily reményeket fűztek, mutatják<br />
Szőgyény emlékezései, melyek a hű barát<br />
<strong>sz</strong>eretetével emlékeznek meg e férfiúról, a<br />
kit korán elragadott a halál, mielőtt teljes hatását<br />
a nemzet közéletére kifejthette volna.<br />
Semmi sem bizonyítja <strong>sz</strong>ebben Szőgyény-<br />
Marich Lá<strong>sz</strong>ló igaz magyar érzületét, mint azok<br />
a sorok, a melyekkel arról a <strong>sz</strong>erepléséről emlékezik<br />
meg, melyet mint a kanczellária dietális<br />
referense az 1843-1844-iki or<strong>sz</strong>ággyűlésnek a<br />
törvények magyar nyelven való <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tése<br />
dolgában meg<strong>sz</strong>avazott javaslatai törvénynyó<br />
válása érdekében fejtett ki:<br />
A magyar nyelv ha<strong>sz</strong>nálatára vonatkozó törvényjavaslatot<br />
a kanczellária nem pártolta egé<strong>sz</strong> terjedelmében,<br />
mert a nem magyar nemzetiségek ré<strong>sz</strong>éről<br />
mutatkozó ingerültség óvatosságra intett. Minthogy<br />
a magyar or<strong>sz</strong>ággyűléseken alkotott törvények<br />
<strong>sz</strong>ázadokon át latin nyéken keltek, s csak 1836 óta<br />
jelentek meg latin és magyar <strong>sz</strong>öveggel, a kanczellária,<br />
kivált Horvátor<strong>sz</strong>ágra való tekintettel, időeló'ttinek<br />
tartotta a ti<strong>sz</strong>tán magyar <strong>sz</strong>övegre leendő<br />
áttérést. Kizárólag Metternich herczeg érdeme,<br />
hogy az or<strong>sz</strong>ággyűlésnek abbeli végzése, mely <strong>sz</strong>erint<br />
a törvények ezentúl csak magyarul <strong>sz</strong>övegeztessenek,<br />
jogerőre emelkedett. A mini<strong>sz</strong>teri konferenczián<br />
ugyanis határozottan sürgette, hogy a<br />
nyelv dolgában mindent, a mit az or<strong>sz</strong>ág jogosan<br />
követel, egy<strong>sz</strong>er és mindenkorra meg kell adni<br />
azért, hogy ezen kérdés tárgyalása, mely annyi<br />
keserűséget idézett elő, valahára befejeztessék. Metternich<br />
herczeg ezen nézete a felség és a főherczegek<br />
által elfogadtatván, az or<strong>sz</strong>ág ebbeli élénk óhaja<br />
még ezen or<strong>sz</strong>ággyűlésen teljesalt. Sok fáradalmaimnak<br />
és tapa<strong>sz</strong>talt kellemetlenségeimnek leg<strong>sz</strong>ebb<br />
jutalmát abban lelem, hogy az első, ti<strong>sz</strong>tán<br />
magyar nyelvű törvények a felség és a kanczellár<br />
nevei mellett az én <strong>sz</strong>erény nevem aláírását is magukon<br />
viselik.<br />
Hogy az ő és hivatali főnöke, gróf Apponyi<br />
György kanczellár nemzeties törekvései mily<br />
megítélésben ré<strong>sz</strong>esültek az udvari körök ré<strong>sz</strong>éről,<br />
ezt jellemzik azok a sorok, melyekkel 1846<br />
november 14-ikén történt alkanczellárrá való<br />
beiktatását leírja:<br />
•Eskületételem után Apponyi kitűnő, nyomatékos<br />
magyar be<strong>sz</strong>éddel iktatott be <strong>sz</strong>ékembe, melyre én<br />
<strong>sz</strong>intén magyar be<strong>sz</strong>éddel vála<strong>sz</strong>oltam ; Apponyi be<strong>sz</strong>édében<br />
és az én vála<strong>sz</strong>omban az a megemlítésre<br />
méltó, hogy ezek voltak a kanczellárián nem latin,<br />
de magyar nyelven elmondott eUö <strong>sz</strong>ónoklatok. Ezt<br />
mi, mint bevallott nemzeties érzésünk termé<strong>sz</strong>etes<br />
következményét tekintettük. Miután én a kanczelláriai<br />
tanácsülésekben az előadás és tanácskozás alkalmával<br />
is kireke<strong>sz</strong>tőleg magyarul <strong>sz</strong>óltam és azt<br />
ha<strong>sz</strong>náltattam — az expedicziókra nézve már a törvény<br />
rendelkezett — Bécsben pengetni kezdték: dass<br />
Apponyi und Szőgyény die ungarische Hofkanzlei<br />
magyarisiren. («Hogy Apponyi és Szőgyény a magyar<br />
udvari kanczelláriát magyarosítják*).<br />
József nádorral főkép akkor jutott <strong>sz</strong>orosabb<br />
érintkezésbe Szőgyény, mikor 1844 <strong>deczember</strong>ében<br />
a helytartó-tanács alelnökévé neveztetett<br />
ki. Nagy lelkesedéssel nyilatkozik államférfiúi<br />
érdemeiről s a magyar nemzet iránti <strong>sz</strong>eretetéről,<br />
arról a buzgóságról, melylyel nádori hivatalában<br />
a magyar érdekek előmozdítására törekedett.<br />
Deák Perencznek néhány igen érdekes nyilatkozatát<br />
őrizték meg az emlékiratok; köztük különösen<br />
jellemző az, melyet a czenzuráról mondott<br />
: «a czenzurának elvi ellensége vagyok s<br />
azért nem azt, a mit a czenzor töröl vagy eltilt,<br />
de azt, mi a czenzura létezése miatt nem iratik,<br />
sajnálom.*<br />
A helytartótanácsnál nem egé<strong>sz</strong>en két e<strong>sz</strong>tendeig<br />
maradt Szőgyény: a közben kanczellárrá<br />
lett gróf Apponyi javaslatára 1846 októberében<br />
második alkanczellárrá neveztetett ki, majd a<br />
következő év tava<strong>sz</strong>án első alkanczellárrá.<br />
Mindjárt kineveztetése után nevezetes <strong>sz</strong>erepe<br />
volt azokban a tárgyalásokban, melyek következményeképen<br />
István főherczeg kir. helytartóvá,<br />
majd később nádorrá lett.<br />
Csakhamar ös<strong>sz</strong>eült az 1847—48-iki or<strong>sz</strong>ággyűlés,<br />
mely a nemzet életére való hatásában<br />
kor<strong>sz</strong>akalkotó fontosságú lett. Az admini<strong>sz</strong>trátori<br />
rend<strong>sz</strong>er roppant heves támadások tárgya volt<br />
az ellenzék ré<strong>sz</strong>éről s az e miatti elkeseredést<br />
az Apponyi kanczellár által beterje<strong>sz</strong>tett enge<strong>sz</strong>telő<br />
hangú királyi leirat, melyben Szőgyénynek<br />
<strong>sz</strong>intén volt ré<strong>sz</strong>e, nem bírta lecsillapítani. Az<br />
események mind fenyegetőbbé váltak. Közbejött<br />
az 1848-iki februári forradalom Parisban,<br />
mely Lajos Fülöp királyt ledöntötte trónjáról.<br />
Apponyi az események hatása alatt már-már<br />
fel akarta o<strong>sz</strong>latni a magyar or<strong>sz</strong>ággyűlést,<br />
egyedül Szőgyény emelte fel <strong>sz</strong>avát az e tárgy<br />
ban tartott értekezleteken ez ellen a végső<br />
rend<strong>sz</strong>abály ellen, a melyhez aztán nem is<br />
nyúltak.<br />
Teljesen megváltoztak a vi<strong>sz</strong>onyok a bécsi<br />
forradalom kiütésére. Ez az esemény, mely<br />
Szőgyényre nézve egé<strong>sz</strong>en váratlan volt, nagyon<br />
mély hatással volt a Pozsonyban tárgyaló magyar<br />
or<strong>sz</strong>ággyűlésre, a melyben tudvalevőleg<br />
Kossuth és Batthyány befolyásának hatása alatt<br />
a távollevő király helyett a nádort felruházták<br />
a teljhatalmú királyi helytartósággal és sürgették<br />
a független felelős mini<strong>sz</strong>térium alakítását.<br />
E követeléseknek az udvarnál való kere<strong>sz</strong>tülvitelére<br />
István nádor <strong>sz</strong>avát adta s a sikerhez<br />
állását kötötte. 0 vezette az ez ügyben Bécsbe<br />
küldött or<strong>sz</strong>ággyűlési küldöttséget. Álláspontját<br />
kifejtette Szőgyény előtt, midőn kijelentette,<br />
hogy «nem tartja lehetségesnek, hogy a magyar<br />
or<strong>sz</strong>ággyűléstől, törvényes alakú kérelmére<br />
megtagadtassák az, mi az o<strong>sz</strong>trák tartományoknak<br />
a bécsi utczai forradalom követelésére<br />
megadatott. •<br />
Lajos főherczeg elnöklete alatt értekezlet<br />
gyűlt ös<strong>sz</strong>e, melyben Szőgyény adta elő István<br />
nádornak az or<strong>sz</strong>ággyűlés kívánságai teljesítését<br />
ajánló javaslatát, a maga ré<strong>sz</strong>éről is pártolván<br />
azt. Eleinte nem sok hajlam volt erre az<br />
értekezlet tagjaiban; az ugyanaz nap este tartott<br />
második értekezleten azonban, melyben<br />
a nádor is ré<strong>sz</strong>t vett, végre mégis elfogadtak<br />
mindent.<br />
A magyar alkotmány népképviseleti alapra<br />
való helyezésének kérdése ezzel el volt döntve<br />
s Batthyány kineveztetett mini<strong>sz</strong>terelnökké.<br />
A mini<strong>sz</strong>térium <strong>sz</strong>ervezése s egyéb ré<strong>sz</strong>letkérdések<br />
azonban sok bajjal jártak a mindkét ré<strong>sz</strong>ről<br />
nyilvánuló bizalmatlanság miatt. E nehézségek<br />
elhárításában senkinek sem volt nagyobb<br />
ré<strong>sz</strong>e, mint Szőgyénynek. Ez időben tanúsított<br />
hazafiságát legjobban jellemzi az a magatartás,<br />
a melyet Jellasichnak horvát bánná való kinevezése<br />
ügyében tanúsított. Ennek érdekében az<br />
indítványt az 1848 márczius 21-ikén tartott<br />
konferenczián báró Jósika Samu erdélyi kanczellár<br />
tette meg, a nélkül, hogy Jellasichot<br />
kellően ismerte volna, külső, az illyr párttól<br />
eredő befolyások hatása alatt. Szőgyény erélyesen<br />
kikelt ez indítvány ellen, hangoztatva a<br />
hagyományos politikát, «hogy a báni méltóság<br />
ne naczionális horvátokra, hanem tekintélyes,<br />
Horvátor<strong>sz</strong>ágban birtokos magyarokra bizassék»,<br />
a mi akkor, az illyr izgatások idejében,<br />
két<strong>sz</strong>eresen fontos volt. A következményeiben<br />
végzetes kinevezést azonban megakadályoznia<br />
nem sikerűit, érveire nem hallgattak.<br />
Nagy közvetlenséggel irja le az emlékirat<br />
a népképviseleti törvényjavaslat <strong>sz</strong>entesítése<br />
ügyében Ferencz Károly főherczeg elnöklete<br />
alatt 1848 április 8-ikán tartott s eredménytelenül<br />
végződött tanácskozást s azután így rajzolja<br />
az értekezlet után történteket:<br />
Mindnyájan felkelvén, még egy ideig a főherczeg<br />
<strong>sz</strong>obájában vele és egymás közt be<strong>sz</strong>élgettünk. Míg<br />
ezek így történtek, Ferencz Károly főherczeg legidó'sb<br />
fia: Ferencz József főherczeg jött be s atyjával<br />
Zsófia főherczegas<strong>sz</strong>ony megbízásából (úgy lát<strong>sz</strong>ik<br />
nem a fenforgó tárgyra vonatkozólag) néhány<br />
<strong>sz</strong>ót váltott.<br />
A fiatal főherczeg látására az öreg Cziráky Antal<br />
Mózes annyira megindult, hogy sirva fakadván, Ferencz<br />
Károly főherczeg lábához akart borulni, esehT<br />
él A n ? ki ' ^° gy az épen kiment fiatal főherczeg<br />
kedveért is, kiben a monarchia minden reménye<br />
0 m ZpontOSu1 ' engedjen most, midőn minden ellentállás<br />
ha<strong>sz</strong>talan lenne. Ne engedje a dolgokat törésre<br />
kerülni, mivel az or<strong>sz</strong>ággyűlés mostani hangulatában,<br />
az or<strong>sz</strong>ág egysége miatt való félelmében a kérelem<br />
megtagadásában az alkotmány megsértését<br />
látná. Ugyanazon okból jelentettem ki én is, hogy<br />
ezen tagadó vála<strong>sz</strong>t s illetőleg az or<strong>sz</strong>ággyűlést felo<strong>sz</strong>lató<br />
leiratot nem imám alá. Ha a felség ehhez<br />
állhatatosan raga<strong>sz</strong>kodnék, ebből okvetlenül az or<strong>sz</strong>ággyűlésnek<br />
eredmény nélkül elo<strong>sz</strong>latása következnék.<br />
Már pedig ebben láttam én » legfelsőbb<br />
/<br />
<strong>49.</strong> flZAM. <strong>1902.</strong> *9. ÉVFOLYAM- VASÁRNAPI. ÚJSÁG. 795<br />
körök akkori gyengesége és határozatlansága mellett<br />
a legnagyobb ve<strong>sz</strong>edelmet.<br />
Ezen nyilatkozatok a főherczeget gondolkozóba<br />
ejtették. A konferenczia tagjait azzal bocsátotta el,<br />
hogy a dolgot még meg fogja fontolni; engem meg<br />
fel<strong>sz</strong>ólított, hogy egy ideig várakozzam.<br />
Éjfél felé járt az idő. Oly gyönyörű meleg áprilisi<br />
este volt, hogy a főherczeg <strong>sz</strong>obája ablakait kinyitván,<br />
a nyitott ablakon át hallottuk (Lajos főherczeg,<br />
Ferencz Károly főherczeg és Szőgyény) a fülhasító<br />
lármát, melyet — mint utóbb megtudtam — a bécsi<br />
aula ré<strong>sz</strong>éről Taaffe gróf igazságügyi mini<strong>sz</strong>ternek<br />
rendezett macskazene okozott.<br />
Negyedórákon át ültünk a főherczegekkel nagy<br />
néha egy-egy <strong>sz</strong>ót <strong>sz</strong>ólva. Ismételve előhoztam a<br />
megtagadás esetleges súlyos következményeit, de<br />
mindannyi<strong>sz</strong>or ugyanazon <strong>sz</strong>ilárd elhatározottsággal<br />
találkoztam.<br />
Miután az új államrend létesítésében közreműködött,<br />
Szőgyénynek jutott a feladat, hogy a<br />
kanczelláriát felo<strong>sz</strong>lassa. Egy ideig még Bécsben<br />
maradt s <strong>sz</strong>éleskörű tapa<strong>sz</strong>talataival sok<br />
ha<strong>sz</strong>nos tanácscsal <strong>sz</strong>olgált hol az udvarnak,<br />
hol a magyar mini<strong>sz</strong>tereknek, különösen herczeg<br />
Esterházy Ő Felsége <strong>sz</strong>emélye körüli mini<strong>sz</strong>ternek,<br />
azután hazament csoóri birtokára,<br />
a magánéletbe. Aggodalommal s hazafiúi bánattal<br />
nézte a mind ve<strong>sz</strong>edelmesebbre forduló<br />
eseményeket. Szerepet ezekben nem vitt, még<br />
értesülései is nagyon hiányosak voltak, mert<br />
falusi magányába hírlapok ritkán jutottak s<br />
így legfeljebb ha magánlevelekből, vagy Pestről<br />
jövő ismerősök elbe<strong>sz</strong>éléseiből értesült az eseményekről.<br />
Az emlékiratok első ré<strong>sz</strong>e 1848<br />
<strong>deczember</strong> 2-ikával végződik, a mely napon<br />
Ferdinánd király lemondott s helyébe Ferencz<br />
József főherczeg lépett a trónra.<br />
Az emlékiratok nyugodt tárgyilagossággal,<br />
tömören adják elő az eseményeket, melyekben<br />
írójuknak oly nagy ré<strong>sz</strong>e volt. Lapidáris stílusukon<br />
azonban nem egy<strong>sz</strong>er áttör a haza<strong>sz</strong>eretet<br />
melegsége, az írónak az események egyik-másik<br />
<strong>sz</strong>ereplője iránt érzett <strong>sz</strong>eretete, lelkesedése s<br />
látni engedi az emlékíró ti<strong>sz</strong>teletreméltó, nemes<br />
egyéniségét. A most megjelent első kötet, melyhez<br />
bő okleveles függelék van csatolva, a legélénkebb<br />
várakozásokat kelti a további ré<strong>sz</strong>ek<br />
kilátásba helyezett kiadására vonatkozólag.<br />
Idősb Szőgyény-Marich Lá<strong>sz</strong>ló emlékiratainak<br />
most megjelent kötetéhez mellékelve van <strong>sz</strong>ép <strong>sz</strong>ínes<br />
nyomatban az emiékiró arczképe, melyei másolatban<br />
mi is közlünk mai <strong>sz</strong>ámunkban. E kép<br />
eredetije a 40-es években ké<strong>sz</strong>ült s így épen azokban<br />
az években mutatja be Szőgyény-Marichot, a<br />
melyekről az emlékiratok most megjelent ré<strong>sz</strong>e<br />
<strong>sz</strong>ól. Az eredeti festményjelenlegidősb Szőgyény-Marich<br />
Lá<strong>sz</strong>ló leányának, Júliának tulajdona; festőjének<br />
nevét ma már nem lehet megállapítani. Lehetséges,<br />
hogy Daffinger vagy Theer, akkor kedvelt<br />
bécsi arczképfestők valamelyikének munkája. Ez<br />
ifjabbkori arczképe mellett érdekesnek tartjuk idősb<br />
Szőgyény-Marich Lá<strong>sz</strong>ló élete utolsó éveiből való<br />
arczképét is bemutatni.<br />
DALOK AZ IFJÚSÁGBÓL.<br />
Meg-megrezdül néha bennem<br />
Egy-egy régmúlt emlék húrja,<br />
S csengő-bongó dallamával<br />
Szomjas lelkem' telezúgja.<br />
Hallgatom lehunyt <strong>sz</strong>emekkel,<br />
Fölfrissűl a <strong>sz</strong>ivem tőle,<br />
És úgy érzem, álmodozva,<br />
Mintha újra <strong>sz</strong>árnyam nőne 1<br />
Mintha újra ifjú volnék,<br />
S virágok közt vinne utam,<br />
S köztük járnék, ti<strong>sz</strong>ta, fehér<br />
Ábrándoktól elvakultan . . .<br />
Tava<strong>sz</strong> virágzása,<br />
Ifjúságunk álma!<br />
Lehet-e elég<strong>sz</strong>er<br />
Elsiratni téged! ?<br />
Virág <strong>sz</strong>irma ha lehullott,<br />
Ifjúságunk ha elmullott,<br />
Vajh, mit ér az élet!?<br />
Olyan az ifjúság,<br />
Mint a tűnő álom,<br />
Tovalibben tőlünk,<br />
Tarka pille-<strong>sz</strong>árnyon.<br />
H.<br />
Tclepy Károly: Út az Öt-tóhoz.<br />
A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT TÉLI KIÁLLÍTÁSÁBÓL.<br />
Forró nyár csókjától<br />
A nyiló virágból<br />
Igaz, hogy dúsnedvű,<br />
Édes gyümölcs lé<strong>sz</strong>en ...<br />
De mire a gyümölcs érik,<br />
Ő<strong>sz</strong>i felhők egymást érik,<br />
A borongós égen . . .<br />
Hl.<br />
Egy <strong>sz</strong>ó, egy dal, egy-egy illat<br />
Úgy elringat olykor engem,<br />
Múlt emlékek bús vis<strong>sz</strong>hangja<br />
Támad tőle a <strong>sz</strong>ivemben.<br />
S a mit akkor csak sejtettem,<br />
Ma már olyan ti<strong>sz</strong>tán látom,<br />
Emlékekből áll az élet. . .<br />
S olyan, mint egy kurta álom I<br />
IV.<br />
Olyan az ifjúság,<br />
Mint a nyári felhő,<br />
Jól kisírja magát,<br />
S elfújja a <strong>sz</strong>ellő.<br />
Olyan az ifjúság,<br />
Mint a csillag fénye,<br />
Akkor is látjuk még,<br />
A mikor már vége ... I<br />
Ambrozovics Dezső.<br />
A SIPSIRICZA.<br />
Elbe<strong>sz</strong>élés.<br />
Irta Mik<strong>sz</strong>áth Kálmán.<br />
(Folytatás.)<br />
Jahodovska felkaczagott, egé<strong>sz</strong> lénye nevetni<br />
lát<strong>sz</strong>ott, a kékes <strong>sz</strong>emei <strong>sz</strong>inte ugráltak a neve<br />
téstől.<br />
— Ostobaság, bolondság, — kiálta fel.— És<br />
ezt be<strong>sz</strong>élnék a városban ?<br />
— Ezt, — <strong>sz</strong>örnyűlködék Druzsba úr.<br />
Csak hadd be<strong>sz</strong>éljék, be nem foghatom a<br />
<strong>sz</strong>ájukat. Aztán lehet is, hogy nőül akar venni.<br />
Én még nem láttam belülről.<br />
— Kit? Mit?<br />
A burgzsandárt. Csak azt tudom, hogy<br />
idejár,megfizeti, amit e<strong>sz</strong>ik, i<strong>sz</strong>ik és olyan ven<br />
dégem, mint a többi.<br />
Hát nem akar hozzá menni ? Hát nem<br />
igaz ? — kérdé a tanár megkönnyebbülve.<br />
Jahodovska tiltakozón emelte fel karjait<br />
No, per<strong>sz</strong>e. Csak azt lessé! Az igaz,<br />
hogy meg Be kért, de ha megkért volna is, ha<br />
csillag lenne a homlokán! Hogy gondolja azt,<br />
Druzsba úr ? Az Isten <strong>sz</strong>erelméért, mit képzel ?<br />
Hi<strong>sz</strong>en nekem nagy lányom van s én csak<br />
ő érte élek. őt nevelem. A helyet is megfújom,<br />
a hova leül Én anya vagyok, Druzsba<br />
úr, semmi egyéb és anya akarok lenni véglehelletemig.<br />
Én nem létezem, csak a gyermek. Érte<br />
dolgozom reggeltől estig a kimerülésig, hogy<br />
olyan vagyok, mikor este lefek<strong>sz</strong>em, mint a<br />
darab fa. Hát minek volna nekem a férj ? Mikor<br />
és mire ha<strong>sz</strong>nálnám, mondja csak, édes Druzsba<br />
komám uram, mondja csak? . . .<br />
Édesdeden, de hamiskásan nevetett, miközben<br />
kivillogtak fehér fogai, melyek között<br />
némi aranycsillámok <strong>sz</strong>úrták meg a <strong>sz</strong>emet.<br />
Druzsba <strong>sz</strong>inte a könnyekig elérzékenyült<br />
ezekre a kijelentésekre s meghatott hangon<br />
felelte :<br />
— Kegyed nemesen gondolkozik Jahodovska.<br />
Kegyed példátlan anya és bocsánatot kérek, ha<br />
valamiben megsértettem. Igen, a gyermek az<br />
első B ha őt boldoggá te<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük, vagyis boldoggá<br />
te<strong>sz</strong>i, a ki te<strong>sz</strong>i, akkor jöhet a többi. . . Úgy<br />
van, a többi. . . Azaz hogy — süttessen kérem<br />
egy rostélyost és húzzon rajta végig egy kis<br />
foghagymát ... de csak lehellet<strong>sz</strong>erűen, Jahodovska<br />
!<br />
A <strong>sz</strong>állongó pletyka hát mindjárt csirájában<br />
megfojtatott, a törzsvendégek közt <strong>sz</strong>ájról-<strong>sz</strong>ájra<br />
kelt, a mit Jahodovska mondott, nem győzték<br />
mondogatni egymásnak. Nagy<strong>sz</strong>erű anya. Bemek<br />
anya. Ilyennek kell lenni egy anyának.<br />
És most már beállott a <strong>sz</strong>élcsend egé<strong>sz</strong> ő<strong>sz</strong>ig.<br />
Minden maradt úgy, mint azelőtt, a Herkules<br />
mindennap eljött s egé<strong>sz</strong> otthonosan viselte<br />
magát, nem egy<strong>sz</strong>er maga ment be a konyhába,<br />
hogy a palacsintát sütő Jahodovska mellett<br />
legyeskedjék s maga hozta ki magának az ételt<br />
vagy a fröcscsöt, némelykor labdát ját<strong>sz</strong>ott a<br />
sipsiriczával az udvaron. Az előkelő öreg úr is<br />
rendesen beállított minden csütörtökön s mialatt<br />
borocskáját lassan <strong>sz</strong>ürcsölgette, felváltva<br />
mulattatták az özvegy és a sipsiricza. Egy nagy<br />
csomag Kugler-czukorkát hozott ilyenkor, de<br />
az mindig a kocsin maradt és csak akkor hozta<br />
be az özvegy a köténye alatt, mikor elmenőben<br />
kocsijához kisérte az öreget.<br />
Egyetlen figyelemre méltó mozzanat adta elő<br />
magát. Pu<strong>sz</strong>tán egy morzsa; de a «Páva» verebeinek<br />
az is elég volt. Egy<strong>sz</strong>er az öreg úr ott<br />
felejtette az a<strong>sz</strong>talon zsebkendőjót, melylyel a<br />
czvikkerjót törülgette volt; Kovik doktor odament<br />
és konstatálta rajta a kilenczágú koronát,<br />
— aztán utána kiáltott a kifelé tipegő öreg<br />
úrnak:<br />
— Méltóságos uram, itt tet<strong>sz</strong>ett felejteni a<br />
zsebkendőjét.<br />
Az ös<strong>sz</strong>erezzent, megtapogatta a zsebeit és<br />
megfordult. Fanyar mosolyt erőltetett és a fele<br />
útra vis<strong>sz</strong>atért a kendőért.<br />
— Osmer ön engem ? — kérdé a doktortól
796<br />
halkan, hos<strong>sz</strong>úkás, ránczos arczán feltűnő kedvetlenséggel.<br />
— Nincs <strong>sz</strong>erencsém. Én egyébiránt Kovik<br />
doktor vagyok. (Meghajtotta magát.)<br />
— Kuvik ? — kérdé az minden gúny nélkül,<br />
csupán azzal a nagyúrias nyegleséggel, mely a<br />
közönséges halandók neveinek elferdítésében<br />
nyilatkozik.<br />
— Nem. Kovik.<br />
•— Ugy ? Nem te<strong>sz</strong> semmit. Örvendek uram<br />
és kö<strong>sz</strong>önöm a figyelmeztetést. Ön tehát nem<br />
ösmer engem? Mindjárt gondoltam, mert én<br />
nem vagyok méltóságos.<br />
Ezzel bicezentett fejével és eltipegett kocsijához.<br />
E jelentéktelen epizódon kívül minden a régiben<br />
maradt, csak a levelek kezdtek lehullni az<br />
eperfákról és a beállott csípős idők miatt az<br />
a<strong>sz</strong>talok vándoroltak be az úgynevezett étkezőbe,<br />
mely nyáron üres volt. Ilyenkor a törzsvendégek<br />
is felére fogynak, mert az eperfák<br />
vonzereje meg<strong>sz</strong>űnik.<br />
Druzsba tanár úr egy októberi vasárnapon<br />
elvetődött a templomba s épen javában <strong>sz</strong>undikál<br />
vala, magát félig-meddig a «Pává»-ban álmodván,<br />
a mikor a <strong>sz</strong>ó<strong>sz</strong>ékről, mint egy égi <strong>sz</strong>ózat,<br />
egy<strong>sz</strong>erre hátba üti a Jahodovska, <strong>sz</strong>ül. Globa<br />
Francziska neve.<br />
— Mi volt ez? — kordé ijedten felriadva, a<br />
<strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édjától, egy kri<strong>sz</strong>tinavárosi <strong>sz</strong>atócstól.<br />
— Ej, hát házastársul ve<strong>sz</strong>i valaki.<br />
— Lehetetlen,— dadogta a profes<strong>sz</strong>or elhalványulva.<br />
— És kicsoda ?<br />
— Bizony én nem vigyáztam meg.<br />
— Mi<strong>sz</strong>tifikáczió! — <strong>sz</strong>ólt a profes<strong>sz</strong>or hangosan<br />
és felugrott, de é<strong>sz</strong>revévén, hogy templomban<br />
van, vis<strong>sz</strong>aült megint, bevárta az istenti<strong>sz</strong>telet<br />
végét és meg<strong>sz</strong>ólitá a plébánost odakünn.<br />
VASÁRNAPVPJSÁÖ^<br />
« Könyves Kálmán» intézet tulajdona.<br />
Csók István : Sárközi kere<strong>sz</strong>telő.' I<br />
— Engedje meg"a főti<strong>sz</strong>telendő úr, hogy kérdést<br />
intézzek a házassági hirdetés iránt; nem<br />
jól hallottam.<br />
— Manusek Vincze ve<strong>sz</strong>i el Globa Francziskát,<br />
— olvasta le a pap a kezében levő czéduláról.<br />
— Lehetséges az ? — kórdó Druzsba úr elképedve.<br />
Innocent Ferencz. Cantilena.<br />
A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT TÉU KIÁLLÍTÁSÁBÓL<br />
<strong>49.</strong> SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> évFoltAU.<br />
— A legti<strong>sz</strong>tább valóság, uram.<br />
— Ki mondta a főti<strong>sz</strong>telendő úrnak ?<br />
— Ők ketten.<br />
— Globa Francziska is ?<br />
— Igen, <strong>sz</strong>erdán délelőtt voltak nálam.<br />
Druzsba urat a <strong>sz</strong>édülés környékezte.<br />
— Milyen volt az as<strong>sz</strong>ony ? — dadogta.<br />
— Egy magas nő, mint egy gránátos, <strong>sz</strong>emélyesen<br />
ösmerem, a «Fehér Páva» tulajdonosnője.<br />
— Megfoghatatlan!<br />
— Van talán valami kánoni akadály ?<br />
— Van, van . . . azaz nem mondhatnám, de<br />
mégis furcsa . . .<br />
Elrohant, nem is kö<strong>sz</strong>önt; a pap csodálkozva<br />
bámult utána. A Horváth-kert előtt megállott,<br />
gondolkozott, aztán fölnézett az égre, a hol<br />
épen akkor barna felhők <strong>sz</strong>águldoztak: «Jahodovsky,<br />
megboldogult kedves barátom és komám,<br />
— sóhajtott fel, — mit <strong>sz</strong>ól<strong>sz</strong> te most<br />
mindezekhez?*<br />
Jahodovsky termé<strong>sz</strong>etesen nem <strong>sz</strong>ólt semmit,<br />
hanem annál inkább <strong>sz</strong>ólt Druzsba úr azoknak,<br />
a kikkel a törzsvendégek közül találkozott.<br />
•— Tudja-e, mi az újság? Most hirdették ki<br />
Jabodovskát a zsandárral. Ki hitte volna? Micsoda<br />
álnok as<strong>sz</strong>ony! Megvetem. Soha se megyek<br />
többé a «Pává»-ba. így meggyalázni a vendégeit.<br />
És hogy <strong>sz</strong>abadkozott előttem. No, megállj<br />
! Egy zsandárnak adja a kezét. Egy zsandárnak!<br />
Azt a kezet, a melylyel a túrós csu<strong>sz</strong>ákat<br />
gyúrta nekünk I<br />
A törzsvendégek, a kikkel találkozott, nem<br />
fogták föl ilyen tragikusan.<br />
— Hát kihez akarta volna, hogy férjhez menjen?—<br />
kérdé Tibuly ügyvéd. —Hi<strong>sz</strong>en nem vehette<br />
el az éneklő kanonok.<br />
Egyik törzsvendég a másiknak adta át a hírt,<br />
úgy hogy estefelé már a pestiek is tudták. Szokatlan<br />
<strong>sz</strong>ámmal gyülekeztünk ös<strong>sz</strong>e vacsorára,<br />
daczára a pocsék időnek. Ott volt az egé<strong>sz</strong> had.<br />
Csak Druzsba úr hiányzott. Kati, a kis <strong>sz</strong>olgáló<br />
(mert egy pár hét óta ilyen is volt,) mondta,<br />
hogy Druzsba úr elment arra délután két<strong>sz</strong>er<br />
is és mind a két<strong>sz</strong>er kiköpött a ház előtt.<br />
Termé<strong>sz</strong>etesen minden <strong>sz</strong>em a menyas<strong>sz</strong>onyt<br />
kereste, figyelte ma este. Az vidám, eleven volt,<br />
<strong>49.</strong> SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSAG.<br />
MODERN PARIS. — Skutesky Döme festménye.<br />
DyseussÉS A SZIRÉNEK. — Skutesky Döme festmenye .<br />
A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT TÉU KIÁLLÍTÁSÁBÓL.<br />
A tKönyves Kálmán, intézet tulajdonú.<br />
797<br />
A •Könyves Kálmán* intézet tulajdona.
798 VASÁRNAPI;; ÚJSÁG. <strong>49.</strong> SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.<br />
mint egy fürj ós <strong>sz</strong>eretetreméltó a vendégekhez.<br />
Mintegy daczolni akart a gúnyolódó tekintetekkel,<br />
melyek <strong>sz</strong>urkálták-csiklandozták.<br />
Bejárta sorba az a<strong>sz</strong>talokat és maga hozta<br />
elő a kényes tárgyat, mintegy röstelkedve, <strong>sz</strong>égyenlősen.<br />
— Hát, igenis — beleugrottam. Isten látja<br />
lelkemet, hogy csak gyermekemért te<strong>sz</strong>em, a<br />
sipsiriczáért. Nekem ugyan nem kell a házasság,<br />
se lelkemnek, se testemnek. De hogy<br />
legyen ez a gyámoltalan gyermek táma<strong>sz</strong> nélkül<br />
? Ma holnap vinni kell ide-oda, ha azt nem<br />
akarom, hogy elhervadjon gono<strong>sz</strong>ul. De hát én<br />
nem mozdulhatok az üzletből, ha csak nincsen<br />
valakim, a kit magam helyett hagyjak. Istenem,<br />
hi<strong>sz</strong>en anya vagyok. Meg kellett hoznom ezt az<br />
áldozatot a Johankáért. Egy leány, a kinek atyja<br />
nincsen, olyan, mint a gazdátlan mezei virág,<br />
mindenki megtapodhatja, atyát kell neki <strong>sz</strong>erezni,<br />
a ki gyámolítója legyen, aki helyt álljon,<br />
ha kell. Hadd legyek én az áldozat. Hi<strong>sz</strong>en ón<br />
csak ő érte élek. Én úgy se <strong>sz</strong>ámítok semmit.<br />
Manusek, végre is <strong>sz</strong>ereti, végtelenül <strong>sz</strong>ereti őt,<br />
a kezén fogja hordozni és a jó Isten be<strong>sz</strong>ámítja<br />
nekem a másvilágon, hogy lánczokat vettem<br />
magamra a gyermekemórt.<br />
A «Páva» vendégei valóságosan elérzékenyültek.<br />
— Milyen anya! — lelkendezett Mliniczky. —<br />
Milyen fölséges anya! (S titkon elhatározta magában,<br />
hogy egy nagy ezüst tálczát ve<strong>sz</strong> neki<br />
a lakodalomra. Hogy fog ez majd imponálni<br />
a «Pává»-ban.)<br />
A lakodalmat megülték október végén, <strong>sz</strong>üret<br />
után, abban az évben, a mikor utoljára termett<br />
a budai Sashegyen bor (mely még most<br />
is tart).<br />
Eleinte némi hidegség volt érezhető a «Páva»<br />
új gazdája iránt, néhányan ki is maradtak; de<br />
a <strong>sz</strong>erencsés Manusek csakhamar vis<strong>sz</strong>ahódítá<br />
a <strong>sz</strong>iveket, mikor hire ment, hogy a íinánczok<br />
gálócsi dohányt találtak nála és kegyetlenül<br />
megbírságolták. «Ohó, hi<strong>sz</strong>en ez nem annyira<br />
zsandár,mint inkább <strong>sz</strong>envedő «hazafi». Jó hatást<br />
tett az az újítás is, hogy a «pettyegtetett<br />
<strong>sz</strong>olgálat*-ot kivakartatta a firmáról s «pontos<br />
magyaros <strong>sz</strong>olgálatot, tétetett helyébe. A fe-<br />
,hér pávát is beme<strong>sz</strong>eitette, minthogy fehér<br />
páva nincs a világon és egy rendes, közönséges<br />
Gerjely Imre : Macskával ját<strong>sz</strong>ó gyermekek.<br />
A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT TÉLI KIÁLLÍTÁSÁBÓL.<br />
pávával cserélte fel: «Ohó, hi<strong>sz</strong>en a Manusek<br />
reális ember».<br />
Apránként vis<strong>sz</strong>a<strong>sz</strong>állingóztak a hivek, úgy<br />
hogy a következő nyár együtt találta az egé<strong>sz</strong><br />
tavalyi frequentiát az eperfák alatt, kivévén<br />
Druzsba tanárt. Hi<strong>sz</strong>en csak épen olyan jó világ<br />
volt ott, mint azelőtt! Sőt a ki<strong>sz</strong>olgálat még<br />
jobb lett, mert Manusek a mézes hónapok<br />
után egé<strong>sz</strong>en a vendégeknek <strong>sz</strong>entelte magát.<br />
Mindig volt valami különlegessége; <strong>sz</strong>áze<strong>sz</strong>tendős<br />
<strong>sz</strong>ilvóriuma Szeremből, remek folyékony<br />
túrója Liptóból, fölséges illatú dalmát<br />
taplója, a mivel «gratis» kedveskedett nekik.<br />
Némelykor «bolét» csinált <strong>sz</strong>amóczából ós vörös<br />
borból és sorba öntögette kancsóból az érdemesek<br />
poharába. De i<strong>sz</strong>en illedelmes, <strong>sz</strong>eretetreméltó<br />
ember Manusek. Lát<strong>sz</strong>ik, hogy az udvarnál<br />
volt. Budai <strong>sz</strong>okás <strong>sz</strong>erint egy<strong>sz</strong>er napjában<br />
körülhordozta a burnót<strong>sz</strong>elenczéjét is, melyet<br />
a király arczképe ékesített, megkínálta a vendégeket<br />
s egy alkalommal tréfásan megjegyezte:<br />
— Jobb, ha mi tubákolunk, mint ha a király<br />
tubákol. Ámbár ha a király tubákol, mindig mi,<br />
alattvalók prü<strong>sz</strong>kölünk.<br />
Ez a mondása <strong>sz</strong>árnyra kelt és egy<strong>sz</strong>erre<br />
megejtette, megmelegítette a hidegeket. Manusek<br />
forradalmi lélek, a mi vérünkből való vér.<br />
Az nap este némelyek per-tu lettek vele.<br />
Mint pajtás meg épen páratlan volt, gavallér<br />
és pazar, mint egy Esterházy, valamint<br />
<strong>sz</strong>olgálatké<strong>sz</strong>, mint egy Mungo. Ma én<br />
fizetek, barátaim, engedjétek meg. Azaz, hogy<br />
ma senki se fizet. Sipsiricza <strong>sz</strong>ivecském, hozz<br />
fel egynehányat azokból á homokba ásott palaczkokból<br />
!<br />
Két<strong>sz</strong>er-három<strong>sz</strong>or is előfordult hetenként,<br />
hogy begurult egy kis parázs dinom-dánomba<br />
s egy<strong>sz</strong>er még a czigányt is oda hozatta az<br />
•Arany Szarvas»-ból a kis <strong>sz</strong>olgáló, Kati által,<br />
a ki ezért az útjáért egy ezüst hatost kapott<br />
Manusektől és egy pofont az as<strong>sz</strong>onytól, a «Manusovská»-tól.<br />
— Húzz egy betyár nótát, more! Azt, hogy<br />
• Korcsmárosné czitronyos bort adjékkend!»<br />
De igazán is, bort ide, Francziska, bort a barátaimnak!<br />
— Ne okoskodj, Vincze, ne okoskodj — csillapította<br />
az as<strong>sz</strong>ony, — eleget ittál, nem adok<br />
többet. Aludni akarok az éjjel, Vincze!<br />
•<br />
— Míg tele a pincze, fénylik a Vincze, —<br />
kurjantá Manusek, megfordítván a gazdák <strong>sz</strong>okásos<br />
példabe<strong>sz</strong>édét. — Adj bort, Francziska,<br />
megfizetem, úgy mint más, — s kivágott az a<strong>sz</strong>talra<br />
egy <strong>sz</strong>ép zöldhasú forintost. Ha ha ha.<br />
Kár, hogy te nem i<strong>sz</strong>ol, Francziska. Becsületemre<br />
mondom, nagy kár. Pedig <strong>sz</strong>eretlek, mert<br />
kénytelen is vagyok vele. De mi ha<strong>sz</strong>nom is<br />
lenne belőle, ha nem <strong>sz</strong>eretnélek ? Ennélfogva<br />
<strong>sz</strong>eretlek Francziska és felette sajnálom, hogy<br />
a termé<strong>sz</strong>etünk nem egyezik. Hogy nem i<strong>sz</strong>ol.<br />
Mert akkor mi is úgy tennénk, mint az egy<strong>sz</strong>eri<br />
korcsmárosok. Ha ón innám, én fizetném meg<br />
neked a bor árát, ha te innál, te fizetnéd meg<br />
nekem a bor árát és így mindig nyugodt lenne<br />
a lelkiismeretünk, hogy csak az üzletet támogatjuk.<br />
Szóval jó, víg «spéczi» volt, aki dí<strong>sz</strong>t ós nép<strong>sz</strong>erűséget<br />
hozott a «Pává»-nak. A «Páva» most<br />
élte aranykorát. Mert más ré<strong>sz</strong>ről a sipsiricza<br />
<strong>sz</strong>órt rá fényt, a ki megtelt vállban egy kicsit,<br />
de a mellett nyúlánk és harmatos maradt. Lássa<br />
meg az ember, mi le<strong>sz</strong> a kis gubóból! Egy-két<br />
vonáson ide-oda igazított valamit az utolsó<br />
hat-nyolcz hónap, — nagy piktor az idő — s a<br />
kecses, takaros leánykából rendkívüli <strong>sz</strong>épség<br />
lett. Nem mehetett el a nélkül az emberek<br />
közt, hogy minden <strong>sz</strong>em meg ne akadjon rajta.<br />
«Mintha egy <strong>sz</strong>arvas menne végig a Mályvautczán»<br />
— mondák a <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édas<strong>sz</strong>onyok, a<br />
kik pedig talán soha sem láttak a Mályva-utczán<br />
eleven <strong>sz</strong>arvast végig menni.<br />
De nemcsak a vénas<strong>sz</strong>onyoknak tűnt fel a<br />
sipsiricza, sápadt kama<strong>sz</strong> diákok kezdtek a<br />
«Pává»-nál mutatkozni. Nem volt elég pénzük,<br />
keveset fogya<strong>sz</strong>tottak és épenséggel meg nem<br />
híztak, hanem inkább a <strong>sz</strong>emeiket hizlalták,<br />
azért a néhány krajczárórt, a mibe a fröcs<br />
került.<br />
Druzsba profes<strong>sz</strong>or úr ezekben az időkben<br />
csodálatos járványt fedezett fel a nebulók közt<br />
épen a nyolczadik o<strong>sz</strong>tályban. Az egé<strong>sz</strong> kla<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ison<br />
kiütött a versirási düh, minden betegség<br />
közt a legrettenetesebb. A <strong>sz</strong>ív, mint a megdagadt<br />
folyam, kiárad és elönti a fejet rímekkel.<br />
A fej annyira tele le<strong>sz</strong> velők, hogy semmi<br />
egyéb földi portéka, se latin nyelv, se görög<br />
nyelv, se történelem, se <strong>sz</strong>ámtan bele nem<br />
gyömö<strong>sz</strong>ölhető.<br />
Druzsba tanár úr több ilyen verset elkonfiskált,<br />
egytől-egyig <strong>sz</strong>erelmes versek voltak:<br />
«Ideálomhoz», «Ó hozzá», «J. J.» és több<br />
efajta czímek alatt. No hát semmi az, mosolygott<br />
a tanár úr <strong>sz</strong>omorúan. Az vessen követ<br />
rajok, a ki nem ludas. Hi<strong>sz</strong>en ő is vágyott a<br />
• tepedt <strong>sz</strong>őlő» után. (Hm, a darázs is azt <strong>sz</strong>ereti.)<br />
Szive fájdalmasan dobbant meg, a mint<br />
a vis<strong>sz</strong>aemlékezés édes mézében megmártogatta.<br />
Bá se akart többé gondolni. Hanem ezek<br />
az átkozott versek! Olvasta, olvasta s egy<strong>sz</strong>erre<br />
a fejéhez kapott. Hm, hm, ez mégis furcsa.<br />
Majd minden versben ilyenforma rím fordult<br />
elő: «sohajtana—Johannán, «tana—Johanna»,<br />
•rohanna—Johanna.»<br />
— Az ördögbe is! — kiáltott fel Druzsba úr,<br />
a nagy feltalálók patho<strong>sz</strong>ával. — Ez a sipsiricza<br />
le<strong>sz</strong>, a kere<strong>sz</strong>tlányom. Hej, pedellus, pedellus 1<br />
(A pedellus belépett.) Mondja csak Kutorai, nem<br />
tapa<strong>sz</strong>talt ön az utóbbi időkben valami különös<br />
dolgot?<br />
— Különös dolgot ? — tűnődött Kutorai, egy<br />
hiúz <strong>sz</strong>emű, sovány, mintegy harminca éves<br />
emberke, nagy ádámcsutkával a gégéjén.<br />
— Valami olyan különös dolgot, a mi önt<br />
megbotránkoztatja.<br />
— De igenis, tanár úr.<br />
-És mi az, édes Kutorai? — kérdó megfe<strong>sz</strong>ült<br />
érdeklődéssel.<br />
19. SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.<br />
— Nem tudom, megmondjam-e ? — habozott<br />
a pedellus.<br />
— Kötelessége édes barátom, kötelessége.<br />
— Egy zwikkert találtam a minap otthon a<br />
lakásomon az éjjeli <strong>sz</strong>ekrényen. Kérdezem a<br />
feleségemtől, kié a zwikker? Azt mondja, hogy<br />
nem tudja.<br />
Druzsba tanár úr a fejét rázta.<br />
— Nem ez, nem ez, de azért csak folytassa<br />
kedves Kutorai. Meghallgatom önt.<br />
— Másnap feljövök a gimnáziumba és hallom<br />
Lermer tanár urat pana<strong>sz</strong>kodni, hogy elhagyta<br />
valahol a zwikkerjót. Hazamegyek délre<br />
ós kérdezem a feleségemtől, nem járt-e nálunk<br />
Lermer tanár úr ? A feleségem rám támad : hogy<br />
mit keresne nálunk Lermer tanár úr ? A következő<br />
reggel aztán magamhoz ve<strong>sz</strong>em a zwikkert<br />
és megmutatom Lermer tanár úrnak, mire Lermer<br />
tanár úr felkiált': «Nini, az én zwikkeremn.<br />
Hát nem tudom azóta, mit gondoljak. Megfoghatatlan<br />
dolog!<br />
— Majd kombinálok és meditálok fölötte —<br />
nyugtatá meg Druzsba úr jó<strong>sz</strong>ívűen, — de<br />
most egyelőre a tanulókról van <strong>sz</strong>ó. Nem járnak<br />
ezek a paniperdák valami korcsmába,<br />
te<strong>sz</strong>em azt a «Pává»-hoz?<br />
— De bizony épen csak odajárnak, — felelte<br />
a pedellus. — Láttam egyiket-másikat kijönni<br />
és bemenni.<br />
— No és miért nem jelentette fel?<br />
— Mert azt gondoltam, hogy a tanár urat<br />
keresik, vagy az engedelméből mennek oda,<br />
tudva azt, hogy oda tet<strong>sz</strong>ik járni étkezni.<br />
— Ah Kutorai, Kutorai — kiáltott fel Druzsba<br />
úr bánatos fuvolahangon. — Mily tévedésben<br />
van ön! Én nem járok a «Pává»-ba többé.<br />
— Én azt nem tudhattam, — mentegetőzik<br />
a kis pedellus.<br />
— Per<strong>sz</strong>e, per<strong>sz</strong>e, ön nem tehet magának<br />
<strong>sz</strong>emrehányást. De én ad personam élénk lelkiismereti<br />
furdalást érzek. Mert ha én odajárnék,<br />
akkor a tanulók nem mernének odajárni. S ha<br />
ők nem mernének odajárni, akkor nem írnának<br />
verseket, de tanulnának. A kötelesség hív és én<br />
nem fogok kitérni a kötelesség elől. A kötelesség<br />
hív és én megyek. Félre lököm a kevélységet<br />
és megte<strong>sz</strong>em, ő értük, a tanítványokért.<br />
Itt vagyok, Druzsba vagyok. S egy Druzsba nem<br />
tehet másként. . . Elmehet, kedves Kutorai.<br />
(Folytatása következik.)<br />
PECH JÓZSEF.<br />
1829—<strong>1902.</strong><br />
A magyar mérnöki kar kiváló tagját, egyik<br />
bü<strong>sz</strong>keségét ve<strong>sz</strong>ítette el Pech Józsefben, a földmívelési<br />
mini<strong>sz</strong>térium vízrajzi o<strong>sz</strong>tályának <strong>sz</strong>ervezőjében<br />
és vezetőjében, a ki úgy kiváló<br />
egyéniségével, mint egy hos<strong>sz</strong>ú életnek nagyjelentőségű<br />
és eredményes munkásságával rá<strong>sz</strong>olgált<br />
arra, hogy érdemeit a kartársakon kívül<br />
a nagyközönség is megösmerje és emlékét<br />
kegyelettel megőrizze.<br />
Pech József 1829-ben Nagy-Váradon <strong>sz</strong>ületett.<br />
Alig végezte a középiskolát, a mikor a <strong>sz</strong>abadságharcz<br />
kitörésével 1848-ban beállt honvédnek.<br />
Több csatában vett ré<strong>sz</strong>t s mint ti<strong>sz</strong>thelyettes<br />
a <strong>sz</strong>á<strong>sz</strong>sebesi ütközetben megsebesült<br />
és oro<strong>sz</strong> fogságba került. Fölgyógyulása után<br />
ki<strong>sz</strong>abadult ós a pesti egyetemen mérnöki oklevelet<br />
nyert; az utolsót, a melyet az egyetem<br />
az ab<strong>sz</strong>olutizmus előtt magyar nyelven kiállított<br />
Mérnöki gyakorlatát 1853-ban a Tárna és a<br />
Zagyva folyók <strong>sz</strong>abályozásánál kezdte s 1859-ig<br />
a Ti<strong>sz</strong>a-<strong>sz</strong>abályozásnál, a ti<strong>sz</strong>avölgyi vasútnál s<br />
különböző árvédelmi munkálatoknál működött.<br />
Ebben az idő<strong>sz</strong>akban <strong>sz</strong>épirodalommal is sikerrel<br />
foglalkozott; a mi <strong>sz</strong>akmunkáinak nyelvezetén<br />
előnyösen megérezhető. 1859-től 1871-ig<br />
a paulis-vlajkováczi ármentesítő társulat élén<br />
állott. Ebbe az idő<strong>sz</strong>akba esik 1870-ben tett<br />
külföldi tanulmányútja Hollandiában és Bel-<br />
VASÁBNAPI ÚJSÁG.<br />
PECH JÓZSEF.<br />
giumban, a honnan bő tapa<strong>sz</strong>talatokkal és új<br />
e<strong>sz</strong>mék csiráival tért haza. Ezen tanulmányai<br />
alapján itthon több nagy öntöző telepet létesített.<br />
1873-ban lépett az állam <strong>sz</strong>olgálatába, mint<br />
királyi mérnök s a Béga-csatornai mérnöki hivatal<br />
főnöke. Ekkortájt alapította Temesvárott<br />
Kecskés Károlylyal a «Temesvidéki Mérnök- és<br />
Építé<strong>sz</strong>-Egylet))-et, a mely önálló tudományos<br />
folyóiratokat is adott ki s e tekintetben máig<br />
is egyetlen maradt a vidéki mérnöki egyesületek<br />
sorában. 1877-ben főmérnök lett, 1879-ben<br />
az akkori közmunka- és közlekedési mini<strong>sz</strong>térium<br />
referense, 1881-ben középítési felügyelő;<br />
1886-ban pedig, mint a vízrajzi ügyek legalaposabb<br />
ismerője, megbízást nyert a mini<strong>sz</strong>térium<br />
kebelében a vízrajzi o<strong>sz</strong>tály <strong>sz</strong>ervezésére<br />
és vezetésére.<br />
A vízrajzi <strong>sz</strong>olgálat ügye abban az időben<br />
nemcsak nálunk hevert parlagon, hanem Francziaor<strong>sz</strong>ágot<br />
kivéve, mindenütt igen fejletlen volt<br />
még. Pech és az ő általa vezetett derék mérnöki<br />
gárda érdeméből pedig ma ezen a téren Magyaror<strong>sz</strong>ág<br />
első helyen áll és a külföld, Francziaor<strong>sz</strong>ágot<br />
sem véve ki, ezt nemcsak elismeri,<br />
hanem a magyar mérnökök újításaiból nem<br />
egyet átve<strong>sz</strong> és alkalmaz, így pl. Oro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ágban<br />
a vízrajzi <strong>sz</strong>olgálatban magyar mű<strong>sz</strong>erekkel<br />
és magyar eljárás <strong>sz</strong>erint dolgoznak.<br />
A Pech által <strong>sz</strong>ervezett modern magyar vízrajzi<br />
<strong>sz</strong>olgálat lényegében két főczél érdekében<br />
működik. Az egyik, hogy a folyó<strong>sz</strong>abályozások<br />
helyes megtervezéséhez a pozitív tudományos<br />
alapot, a <strong>sz</strong>ükséges adatokat megadja; s ezért<br />
egy rend<strong>sz</strong>eres terv Bzerint állandóan méri a<br />
folyók medrének, partjainak, a vizek sebességének<br />
alakulásait s e mérések eredményeit<br />
tudományosan feldolgozza. A vízrajzi <strong>sz</strong>olgálat<br />
másik ága: a vízjelző <strong>sz</strong>olgálat. Ennek czélja,<br />
hogy az or<strong>sz</strong>ág ös<strong>sz</strong>es folyóinak vízállásáról<br />
naponta az ös<strong>sz</strong>es érdekelt felek és hivatalok<br />
gyors, pontos tájékozást nyerjenek. A vízrajzi<br />
o<strong>sz</strong>tály reggelenként távirati jelentéseket kap az<br />
or<strong>sz</strong>ág minden ré<strong>sz</strong>éből. Másnap reggelre már<br />
<strong>sz</strong>óthordta a posta a ké<strong>sz</strong> vizállási térképeket,<br />
a melyekből egy rátekintésre nemcsak a <strong>sz</strong>akértő,<br />
de bárki is látja, milyen magas a vízállás<br />
a folyók bármely pontján, áradás várható-e,<br />
vagy apadás, a jég áll-e, vagy zajlik, a hajózás<br />
a gázlókban lehetséges-e, stb., <strong>sz</strong>óval mindazt,<br />
a mit a gazda, a vizi mérnök, a hajós a vízjárási<br />
vi<strong>sz</strong>onyokról egyáltalán tudni kívánhat,<br />
hogy ahhoz védekezésével, intézkedésével idejében<br />
alkalmazkodhassak. Sürgős esetekben a<br />
vízrajzi o<strong>sz</strong>tály az érdekelteket nemcsak e térkép<br />
megküldésével, hanem külön távirattal is<br />
értesíti. Ezt a vízjelző-<strong>sz</strong>olgálatot Pech oly tökéletességre<br />
fejle<strong>sz</strong>tette, hogy kivált a folyók<br />
alsóbb <strong>sz</strong>aka<strong>sz</strong>aira, napokkal, sőt egy héttel<br />
előre is képes a bekövetkezendő árvíz magasságát<br />
és tartamát jelezni, úgy hogy ma ez a<br />
<strong>sz</strong>olgálat gyorsaságban, teljességben, egy<strong>sz</strong>erű-<br />
799<br />
ségben és megbízhatóságban úgy<strong>sz</strong>ólván minden<br />
képzelhető igényt kielégít.<br />
E nagy<strong>sz</strong>abású <strong>sz</strong>ervezési munkák közben<br />
sem <strong>sz</strong>űnt meg Pech irodalmilag működni.<br />
Munkálatainak java ré<strong>sz</strong>e a Vízrajzi Evkönyvekben<br />
és a Magyar Mérnök- és Építé<strong>sz</strong>-egylet<br />
Közlönyében jelent meg, ezenkívül külön kötetben<br />
látott napvilágot az árvízvédekezésről<br />
írott gyakorlati útmutatása. A Mérnök-egyletben<br />
e közben hos<strong>sz</strong>ú ideig viBelte a vízépítési<br />
<strong>sz</strong>ako<strong>sz</strong>tály elnöki ti<strong>sz</strong>tét.<br />
De hivatalos tevékenysége sem merült ki teljesen<br />
a vízrajzi o<strong>sz</strong>tály <strong>sz</strong>ervezésében ós vezetésében,<br />
hanem ezen kívül is kikérték véleményét<br />
és követték tanácsát minden fontosabb<br />
<strong>sz</strong>abályozási kérdésben, s különösen a főváros<br />
árvédelmi ké<strong>sz</strong>ültségének megállapításánál az<br />
ő döntő <strong>sz</strong>akvéleménye alapján történt a város<br />
védőműveinek kilencz méterre való fölemelése<br />
ós a promontori Duna-ág végleges <strong>sz</strong>abályozása<br />
Ily sokoldalú ós lankadatlan munkásság termé<strong>sz</strong>etesen<br />
nem maradt elismerés nélkül. Már<br />
1883-ban kir. tanácsosi czímet nyert, majd<br />
1889-ben o<strong>sz</strong>tálytanácsos lett, 1895-ben a vaskorona-rendet<br />
kapta, 1902 január havában pedig<br />
mini<strong>sz</strong>teri tanácsosi czímmel tűntették ki.<br />
Még ekkor, életének 73-ik évében is <strong>sz</strong>akadatlanul<br />
dolgozott s bár a nyolczvanas évek<br />
óta súlyos lábbaj gyötörte, a melyet az 1883-ik<br />
évi győri nagy árvíz elleni védekezés közben<br />
<strong>sz</strong>erzett, e baja ellenére is a legutolsó időkig<br />
megőrizte munkakedvét és <strong>sz</strong>ellemének frisseségót,<br />
míg ez év ő<strong>sz</strong>én váratlanul belső baj<br />
támadta meg s néhány heti <strong>sz</strong>envedés után<br />
kioltotta munkában és érdemekben gazdag<br />
életét.<br />
Elhunyta nagy családot döntött gyá<strong>sz</strong>ba, mert<br />
a sors — egyéb kedvezései közt — a boldog<br />
családi élet áldásaiban is ré<strong>sz</strong>esítette őt. Neje,<br />
<strong>sz</strong>ül. Perndl Klára, négy fia és <strong>sz</strong>ámos unokája,<br />
gyá<strong>sz</strong>olják az elköltözöttet.<br />
A magyar mérnökök előtt pedig minden<br />
időkre követendő példa gyanánt fog állni Pech<br />
József nemes alakja, a ki megmutatta, hogyan<br />
kell nagy e<strong>sz</strong>méket hazafias lelkesedéssel, <strong>sz</strong>ívós<br />
kitartással, csendes, zajtalan munkássággal<br />
a haza javára megvalósítani. B. B.<br />
A NŐI RUHÁK SZÍNEI.<br />
Bizonyos <strong>sz</strong>ínös<strong>sz</strong>etételt egy ugyanazon a<br />
ruhán — például keket zölddel — rövid idővel<br />
ezelőtt még ízléstelennek, rikítónak, nevetségesnek<br />
találtunk volna, míg ma már nemcsak<br />
hogy nem ütközik meg benne senki, hanem<br />
még tet<strong>sz</strong>ik is azért, mert viselik, vagyis mert<br />
divatba jött. Az emberek elhitetik magukkal,<br />
hogy ma már <strong>sz</strong>ép az, a mi tegnap még rút<br />
volt, — nem mintha ízlésük önkényesen változott<br />
vagy épen fejlődött volna, hanem mert a<br />
<strong>sz</strong>abóknak, <strong>sz</strong>övetgyárosoknak s pipere-kereBkedőknek<br />
úgy tet<strong>sz</strong>ik.<br />
Tudvalevő dolog, hogy a divatot nem azok<br />
csinálják, a kik a ruhát viselik, hanem a kik<br />
ké<strong>sz</strong>ítik. A gyárosok és a <strong>sz</strong>abók jó eleve elhatározzák,<br />
mi le<strong>sz</strong> jövőre a divat s azután csak<br />
ennek megfelelő <strong>sz</strong>öveteket bocsátanak forgalomba.<br />
A hölgyek nagy ré<strong>sz</strong>e <strong>sz</strong>eret ugyan azzal<br />
dicsekedni, hogy önálló ízlése van, pedig voltakép<br />
kénytelen azt vásárolni, a mit a kereskedők<br />
rá tukmálnak. A vála<strong>sz</strong>ték még a nagy<br />
városokban is nagyon csekély, nem nyújt egyebet,<br />
mint néhány a gyárosoktól pártolt <strong>sz</strong>ínnek<br />
és anyagnak különböző változatait s így az<br />
egyéni ízlés vajmi <strong>sz</strong>űk teret talál az érvényesülésre.<br />
Ez alól a <strong>sz</strong>abály alól csak azok vannak<br />
kivéve, a kiknek elég pénzük van arra,<br />
hogy a nagy világczégektől <strong>sz</strong>erezzék be toilettejeiket,<br />
vagy a kiket igazán fejlett, művé<strong>sz</strong>i<br />
ízlés vezet a vásárlásban s nem sajnálják a<br />
fáradságot. A valóban finom, anyagban, BZÍUben<br />
tökéletes árú sokkal is ritkább, semhogy<br />
az általános forgalomban <strong>sz</strong>erepet ját<strong>sz</strong>hasson.<br />
A női ruhát csak akkor lehet véglegesen<br />
megítélni, hogyha már rajta van azon, a kinek<br />
<strong>sz</strong>ámára ké<strong>sz</strong>ült. Lehet magában véve <strong>sz</strong>ínre,<br />
alakra, <strong>sz</strong>abásra még oly <strong>sz</strong>ép s viselőjén mégse<br />
hat <strong>sz</strong>épen.<br />
A <strong>sz</strong>inek <strong>sz</strong>erencsés megvála<strong>sz</strong>tása igen nehéz<br />
feladat, 8 talán e tekintetben is vétenek legtöbbet.<br />
Van egy sereg általános <strong>sz</strong>abály, hogy<br />
mi illik jól a <strong>sz</strong>őkéknek, mi a barnáknak, a<br />
telt idomúaknak, mi nem — s a legtöbb hölgy
800 VASÁRNAPJ ÚJSÁG.<br />
ORÓF SZÉCHENYI FERENCZ SZOBRA A NEMZETI MÚZEUM KERTJÉBEN, A LELEPLEZÉS UTÁN.<br />
azt hi<strong>sz</strong>i, ez elég arra, hogy megóvjon az<br />
ízléstelenségtől. Pedig tekintetbe kellene venni,<br />
hogy nincs se ab<strong>sz</strong>olút <strong>sz</strong>ép, se ab<strong>sz</strong>olút csúnya.<br />
A <strong>sz</strong>ínek ös<strong>sz</strong>etételének megvála<strong>sz</strong>tására nem<br />
lehet <strong>sz</strong>abályt felállítani. Ebben csak a tapa<strong>sz</strong>talat<br />
és a kísérlet vezetheti az embert. Látni<br />
néha meré<strong>sz</strong> ös<strong>sz</strong>eállítást, melynek a régi<br />
• arany<strong>sz</strong>abályok" <strong>sz</strong>erint okvetlen csúnyának<br />
kellene lennie, s mégis nagyon <strong>sz</strong>ép hatást<br />
te<strong>sz</strong>, annyival is inkább, mert az újdonság, a<br />
<strong>sz</strong>okatlanság hatása is hozzájárul. Ilyen meré<strong>sz</strong><br />
kísérletre azonban nem mindenkinek van bátorsága<br />
s minden esetre biztos ízlés kell hozzá,<br />
mert könnyen vezethet a nevetségesség útjára.<br />
A ruha-<strong>sz</strong>ínek kivála<strong>sz</strong>tásában egy nagy,<br />
soha tévútra nem vezető mesterünk van: a<br />
termé<strong>sz</strong>et. Erre vonatkozólag érdekes dolgokat<br />
mond el egy német irónő. Néhány év előtt, úgymond,<br />
egy meglehetősen félreeső tiroli völgyben<br />
fordult meg, a hol egy ismerősével, kitűnő iparművé<strong>sz</strong><strong>sz</strong>el<br />
találkozott. Ez az iparművé<strong>sz</strong> nem<br />
épen udvariasan, de ő<strong>sz</strong>intén megmondta neki,<br />
hogy öltözékének tónusai valami ró<strong>sz</strong> festékes<br />
<strong>sz</strong>ekrényre emlékeztetik. A hölgy elcsodálkozott,<br />
hi<strong>sz</strong>en soha sem <strong>sz</strong>erette a rikító <strong>sz</strong>íneket<br />
s a nagyvárosban, a honnan jött, ruhái nagyon<br />
nyugodt, di<strong>sz</strong>krét, sőt olykor <strong>sz</strong>omorú <strong>sz</strong>íneknek<br />
tűntek fel önmaga előtt. Csakhamar azonban<br />
belátta, hogy a művé<strong>sz</strong>nek igaza van, öltözékei,<br />
melyek a nagyvárosi nők anilin-<strong>sz</strong>inekben<br />
pompázó <strong>sz</strong>övet-tömegeiben halvány ós sötét<br />
<strong>sz</strong>inűeknek tűntek fel, a tiroli mezők és erdők<br />
viola<strong>sz</strong>ürke, barna és zöldes tónusaiban annyira<br />
kiríttak a termé<strong>sz</strong>et ti<strong>sz</strong>ta, nemes <strong>sz</strong>íneiből,<br />
hogy valósággal el<strong>sz</strong>égyelte magát bennük.<br />
Szin dolgában mindig jók és ha<strong>sz</strong>nálhatók<br />
művé<strong>sz</strong>i és praktikus <strong>sz</strong>empontból egyaránt a<br />
régi módra, állati vagy növényi anyagokkal<br />
festett <strong>sz</strong>övetek. Per<strong>sz</strong>e, ezen festési mód<strong>sz</strong>erek<br />
újra divatba hozatalának sok az akadálya.<br />
Elő<strong>sz</strong>ör is ez a festés nagyon nehéz és bonyodalmas<br />
mesterség, aztán meg a <strong>sz</strong>övetek jelentékenyen<br />
megdrágulnának s végűi ily módon<br />
sokkal kevesebb <strong>sz</strong>ínárnyalatot lehet előállítani,<br />
mint a modern iparban ha<strong>sz</strong>nálatos ásványi<br />
festékekkel.<br />
Ezzel <strong>sz</strong>emben a régiek festő-anyagai nemcsak<br />
hogy e<strong>sz</strong>thetikai <strong>sz</strong>empontból <strong>sz</strong>ebbek,<br />
ti<strong>sz</strong>tábbak s megfelelő ös<strong>sz</strong>eállításban sokkal<br />
különb hatásokat lehet velük elérni, (gondol<br />
- i „ - M<br />
•* «^sfcrar£?*sl<br />
KIRÁNDULÓK AZ AQUINCUMI MÚZEUMNÁL<br />
A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM JUBILEUMÁBÓL.<br />
<strong>49.</strong> SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.<br />
junk csak a régi kézimunkákra ós <strong>sz</strong>őnyegekre)<br />
s e mellett sokkal jobban ellenállnak a fény<br />
bomla<strong>sz</strong>tó hatásának ós nem marják <strong>sz</strong>ét a<br />
<strong>sz</strong>övet fonalát. Hogy az ásványi festékek a festett<br />
<strong>sz</strong>öveteknek ellenállását a bennük levő<br />
bontó anyagoknál fogva csökkentik, az ismeretes.<br />
A napfényben, sőt villamos fényben is<br />
könnyen elhalványulnak, <strong>sz</strong>ínüket ve<strong>sz</strong>tik s<br />
ezáltal a <strong>sz</strong>övet kellemetlen, sok<strong>sz</strong>or vis<strong>sz</strong>ás<br />
tónusokat kap. így a <strong>sz</strong>ürke <strong>sz</strong>övet gyakran<br />
csúnya vörösesbe vagy zöldbe tet<strong>sz</strong>ik át. A növényi<br />
<strong>sz</strong>ínek is ki vannak téve a fény hatása<br />
alatt bizonyos elváltozásnak, de ezeknél ez a<br />
folyamat jóval lassabban megy végbe s még az<br />
elváltozott, elhalványodott <strong>sz</strong>ínek is erős, festői,<br />
dekoratív hatást keltenek sok<strong>sz</strong>or.<br />
Sokat tanulhatnak toilette-<strong>sz</strong>inek dolgában<br />
a hölgyek a régi és modern nagy művé<strong>sz</strong>ektől.<br />
Igaz, hogy ennél sokkal könnyebb és egy<strong>sz</strong>erűbb<br />
dolog, rábízni magát a <strong>sz</strong>abóra vagy a<br />
<strong>sz</strong>abónőre, de akkor eleve le kell mondania a<br />
toilette igazi művé<strong>sz</strong>i hatásáról. A ruha<strong>sz</strong>inek<br />
ös<strong>sz</strong>eválogatása, ös<strong>sz</strong>eegyeztetése nem csekély<br />
mesterség s ugyancsak sok tanulmányt, költséget,<br />
mindenek előtt pedig finom ízlést kivan.<br />
EGYVELEG.<br />
* Poralakú tej. Dr. Campbell, híres pennsylvaniai<br />
gyermekorvos, a párisi orvosi egyetemen<br />
tartott felolvasásában előadta, hogy három éven át<br />
folytatott kísérletek után végre feltalálta a módját:<br />
mikép lehet a tejet poralakúvá tenni s így egé<strong>sz</strong>en<br />
jó állapotban sokáig eltartani.<br />
* Az első mesterséges virágokat ola<strong>sz</strong> apáczák<br />
ké<strong>sz</strong>ítették az oltárok dí<strong>sz</strong>ítésére. Jelenleg Parisban<br />
30 ezer nő és leánygyermek keresi mesterséges<br />
virágké<strong>sz</strong>ítéssel kenyerét. Egy-egy ügyes munkásnő<br />
naponta 2—3 frankot keres.<br />
* A legnagyobb vas-pénz<strong>sz</strong>ekrény a harxfordi<br />
(éj<strong>sz</strong>ak-amerikai) biztosítási - társulat birtokában<br />
van. Súlya 400 mázsa, ára pedig 740 ezer korona.<br />
* Egy vasúti mozdony átlag 15 évig ha<strong>sz</strong>nálható<br />
s ezen idő alatt kerek <strong>sz</strong>ámban 1.500,000 koronát<br />
érő munkát végez.<br />
Weinwurm fényképei uotán.<br />
<strong>49.</strong> SZÍM. 1902^<strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.<br />
MATYÓ LAKODALOM.<br />
Október végén egy hattagú ethnographus-<br />
' társaság rándult fel Budapestről Mezőkövesdre,<br />
h^gy e gY nagyobb<strong>sz</strong>abású matyó lakodalmon<br />
ré<strong>sz</strong>t vegyen. E sorok iróját a Nemzeti Múzeum<br />
igazgatója küldte ki, hogy a lakodalomról néhány<br />
fényképet ké<strong>sz</strong>ítsen a néprajzi o<strong>sz</strong>tály<br />
<strong>sz</strong>ámára.<br />
A régi <strong>sz</strong>okás <strong>sz</strong>erint való matyó lakodalom<br />
három napig tart. A társaság a másodLk napra .<br />
érkezett meg, a mikor az esketés már megtörtént<br />
s a menyas<strong>sz</strong>ony vagy új as<strong>sz</strong>ony hazahozatala<br />
volt hátra.. A vőlegény a Pető hadból<br />
való s a matyóknál divatos Mátyás nevet viseli,<br />
• a menyas<strong>sz</strong>ony á Csirmázokból, kere<strong>sz</strong>tneve<br />
Mária. Mindketten nagyon fiatalok, a vőlegény<br />
18, a mpnyas<strong>sz</strong>óny 14 éves múlt. Ez így <strong>sz</strong>okás<br />
a matyóknál.<br />
A legényes háznál már együtt volt a lakodalmas<br />
népség s a patyolatfehér ejatyáslegények s<br />
. dhéndérgős') lányok a «prózer» (blaser) banda .<br />
hangjai mellett ugyancsak járták. A pesti társaságot<br />
Pető uram meg a ná<strong>sz</strong>nagyok nagy<br />
ti<strong>sz</strong>tességgel fogadták s erősen kínálgatták étellel-itallal.<br />
De az idő már délfelé jár, indulni<br />
kell a menyas<strong>sz</strong>onyért. A menet élén haladnak<br />
a «bandások» vasúti váltóőrforma gúnyában<br />
: németes nótákat recsegtetve (a csendesebb czigányzenóvel<br />
felhagytak), utánuk a legények,<br />
- hatalmas ujjogatások közt, majd a nyo<strong>sz</strong>olyók,<br />
ná<strong>sz</strong>nagyok s a vendégsereg. A vékony<br />
topánkás pestiek nem győzik eleget kerülgetni<br />
a bokán felül érő jó, gajácsos sarat. Bezzeg a<br />
legények ! járják a tánczot, nem törődve vele,<br />
ho
80^ VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />
mozdította II. Vilmos csá<strong>sz</strong>árnak hatalmas német<br />
hajóhad létesítésére irányuló terveit. Ma<br />
már az esseni Krupp-féle telepek 43,083 munkást<br />
foglalkoztatnak, vagyis bele<strong>sz</strong>ámítva az<br />
as<strong>sz</strong>onyokat és gyermekeket, ös<strong>sz</strong>esen mintegy<br />
150,000 embernek adnak kenyeret. Essen városa,<br />
mely a múlt <strong>sz</strong>ázad elején alig hatezer<br />
lakosú kis vidéki városka volt, ma már hatalmas<br />
ipari központ s ezt kizárólag a Krupp-féle<br />
telepeknek kö<strong>sz</strong>önheti.<br />
II. Vilmos csá<strong>sz</strong>árnak kedves embere volt<br />
Krupp, sok<strong>sz</strong>or meglátogatta őt Essenben, s<br />
minden lehető alkalommal kitüntető figyelmében<br />
ré<strong>sz</strong>esítette. Külső kitüntetést, czímeket,<br />
nemességet, érdemrendet Krupp nem fogadott<br />
el, a titkos tanácsosi czímen kívül, a melylyel<br />
az «exczellencziás úr» meg<strong>sz</strong>ólítás járt volna,<br />
de ő rendeletet adott ki munkásainak és hivatalnokainak,<br />
hogy ezentúl is csak «Krupp urának<br />
<strong>sz</strong>ólítsák.<br />
A Krupp-család mindenkor nagyon sokat tett<br />
munkásai és alkalmazottai érdekében is. Százával<br />
ké<strong>sz</strong>íttette a munkás-házakat, gondoskodván,<br />
hogy minden kényelem meglegyen a lakásokban,<br />
hogy valójában otthon érezhesse magát<br />
a nehéz dolgai után megpihenő munkás, családja<br />
tagjai nemkülönben. Nagyobb kertekről<br />
és ját<strong>sz</strong>óterekről is gondoskodott, hogy a munkások<br />
gyermekeinek legyen hol <strong>sz</strong>órakozni.<br />
Ezenkívül <strong>sz</strong>ámos iskolát alapított, fogya<strong>sz</strong>tási<br />
<strong>sz</strong>övetkezeteket, betegsegélyző és nyugdj-intézeteket<br />
<strong>sz</strong>ervezett munkásai, alkalmazottai javára,<br />
mely intézményeknek időnként maga is<br />
nagy ös<strong>sz</strong>egeket adományozott.<br />
Krupp Alfréd még 49 éves sem volt egé<strong>sz</strong>en,<br />
midőn a halál elragadta. Eégóta <strong>sz</strong>ívbajban<br />
<strong>sz</strong>envedett már, midőn legújabban méltatlan<br />
vádakat terje<strong>sz</strong>tettek róla némelyek, a mi a<br />
beteges emberre rendkívül elkeserítőleg hatott<br />
s halálát is siettette. Feleségén kívül két ifjú<br />
leánya maradt. Ezek lettek örökösei az óriási<br />
gyártelepnek, melynek üzemét az eddigi igazgatóság<br />
a régi mederben folytatja tovább.<br />
Temetésén megjelent IL Vilmos csá<strong>sz</strong>ár s<br />
gyalog kisérte sírjához a tragikus körülmények<br />
közt elhunyt nevezetes férfiút. A temetés után<br />
nagy be<strong>sz</strong>édet intézett a gyár munkásaihoz és<br />
hivatalnokaihoz, a melyben megemlékezve a<br />
Kruppot élete utolsó napjaiban ért támadásokról,<br />
hevesen kikelt a <strong>sz</strong>ocziálisták s különösen<br />
a <strong>sz</strong>ocziálista sajtó ellen, melyet felelőssé tett<br />
Krupp haláláért.<br />
A MŰCSARNOK KIÁLLÍTÁSÁBÓL.<br />
IL közlemény.<br />
A Képzőművé<strong>sz</strong>eti Társulat téli kiállításából<br />
ezúttal öt festményt mutatunk be.<br />
Csók István már több kiállításon ismertette<br />
a tolnamegyei élet egy-egy mozzanat képeivel.<br />
Népies tárgyú képeinek para<strong>sz</strong>tmenyecskéit,<br />
leányait s legényeit mindig kellemes tónusban<br />
és meggyőző igazsággal kereste ki a falusi életből.<br />
A mostani kiállításon több arczképe mellett<br />
öcsényi alakokat látunk tőle s egy tősgyökeres<br />
falusi jelenetet, a «Sárközi kere<strong>sz</strong>telő* -t,<br />
melynek mását közöljük. Egy<strong>sz</strong>erű református<br />
templomban gyűltek ös<strong>sz</strong>e a sárközi as<strong>sz</strong>onyok,<br />
lányok <strong>sz</strong>éles, harang-alakú öltözetükkel a kere<strong>sz</strong>telésre,<br />
melynek azt a jelenetét tünteti föl<br />
a kép, midőn a pap áldólag terje<strong>sz</strong>ti ki kezét a<br />
pólyás gyermek fölé. A kép közepét a kere<strong>sz</strong>tanya<br />
foglalja el. A csoport alakjaiban nemcsak<br />
típusokat festett a művé<strong>sz</strong>, hanem kifejezést,<br />
érzést. Keresetlen minden a képen, de jellemző<br />
és be<strong>sz</strong>édes. A kompoziczió komoly.<br />
Skutezky Dömétől két életképet mutatunk be.<br />
Skutezky sok ideig Velenczében lakott s az ottani<br />
élet kedvelt festője volt. Művei legnagyobb<br />
ré<strong>sz</strong>e a külföldön van <strong>sz</strong>ét<strong>sz</strong>órva. Finoman dolgozik,<br />
<strong>sz</strong>ínei elevenek, tárgyai kecsesek. Mióta<br />
hazatért és Be<strong>sz</strong>terczebányán telepedett meg, a<br />
hazai tárgyak foglalkoztatják ecsetét. Két életképe<br />
van a kiállításon: * Modern Paris* és<br />
*Odysseus és a <strong>sz</strong>irének*. A «Modem Paris»<br />
egy fiatal katonati<strong>sz</strong>t, ki a kertben ül egy <strong>sz</strong>óken,<br />
kezében rózsával, vele <strong>sz</strong>emközt pedig<br />
három fiatal leány. Két leány tréfásan kéri a<br />
rózsát; egy harmadik azonban féltékeny tekintettervárja<br />
Paris Ítéletét. A <strong>sz</strong>ép, vidám képet<br />
Skuteeky ezúttal másod<strong>sz</strong>or festette meg. Az<br />
elsőt 0 Felsége <strong>sz</strong>ámára vásárolták meg. Mivel<br />
aaonban egy társképet is festett hozzá, «Odys-<br />
seus és a <strong>sz</strong>irének* czíműt, hogy együtt legyen<br />
mind a két kép, még egy<strong>sz</strong>er megfestette a modern<br />
Parist. Az Odysseuson <strong>sz</strong>intén katonati<strong>sz</strong>tek<br />
és bájos fiatal hölgyek az alakok s itt is úri<br />
kertben jelennek meg. Homer Odysseusa, ki<br />
bolyongásai közben a <strong>sz</strong>irének közé jutott, itt<br />
az a kadét, ki egy öreg katonával közeledik a<br />
fák alatt levő hölgyekhez. Az öreg katona botjával<br />
a porba rajzolt erődítési tervekről magyaráz<br />
valamit, a kadét <strong>sz</strong>eme azonban a hölgyeken<br />
függ s úgy lát<strong>sz</strong>ik, biztató tekintetet is<br />
kap az egyiktől. A művé<strong>sz</strong> derülten fejezi ki<br />
gondolatát és az ifjúság, <strong>sz</strong>épség te<strong>sz</strong>i vonzóvá<br />
a jelenetet. Skutezky e festményei a «Könyves<br />
Kálmán»-intézet kiadásában <strong>sz</strong>ínes sok<strong>sz</strong>orosítóban<br />
is meg fognak jelenni.<br />
Innocent Ferencz, ki a leányos bájt elő<strong>sz</strong>eretettel<br />
vála<strong>sz</strong>tja festményei tárgyául, «Cantilena»<br />
czímen az ének és zene <strong>sz</strong>emélyesítósét most is<br />
egy kedves fiatal lányban mutatja be, a mint<br />
régies hegedűn ját<strong>sz</strong>ik és odaadó érzéssel követi<br />
arcza kifejezésével a dalt.<br />
Gergely Imre, a kinek «Macskával ját<strong>sz</strong>ó<br />
gyermekek* czímű kópét adjuk, az ifjabb festői<br />
nemzedékből való. Két kedves kis leánygyermekhez<br />
a kis czicza <strong>sz</strong>egődik ját<strong>sz</strong>ótársul. Van<br />
öröm. A czicza nagy kedve mindenben játéktárgyra<br />
talál, még az egyik kis lány lábacskájában<br />
is. A két gyermek alakja, ártatlan derűje a<br />
művé<strong>sz</strong> jellemzési képességét dicséri.<br />
A tájképek közül ezúttal Telepy Károlynak<br />
a felvidék bérezés világából vett «Út az Öttóhoz*<br />
czímű festményét közöljük, mely <strong>sz</strong>irtjeinek<br />
termé<strong>sz</strong>etességével, a völgy <strong>sz</strong>ép mélységeivel<br />
ós a háttérben emelkedő magas hegység<br />
előtti távlatával jól átérzett és igazsággal<br />
festett termé<strong>sz</strong>etet tár föl.<br />
FEDÁK SÁRI.<br />
Fedák Sári még mindig nem fejezte be vendég<strong>sz</strong>ereplését<br />
a Víg<strong>sz</strong>ínházban, melynek nézőtere<br />
minden egyes föllépése alkalmából zsúfolásig megtelik.<br />
A *Csókon <strong>sz</strong>erzett vőlegény* előadásai sorát<br />
egyelőre meg<strong>sz</strong>akította Molnár Ferencznek élénk<br />
megfigyelő tehetségre valló bohózata: *A doktor<br />
?ir»; de legközelebb ismét Fedáké le<strong>sz</strong> a tér, mígnem<br />
vis<strong>sz</strong>a kerül első föllépése <strong>sz</strong>interére, a Nép<strong>sz</strong>ínházba,<br />
a hol egy új <strong>sz</strong>erep kreálása vár reá.<br />
Fedák Sári azon tehetségek közé tartozik, a kit<br />
föltétlen rajongással ve<strong>sz</strong> körűi a közönség egyik<br />
ré<strong>sz</strong>e, a másik meg gáncsol; de e mellett a gáncsoló<br />
is ott van a <strong>sz</strong>ínházban és végig nézi őt. A siker<br />
tehát az ö oldalán van. A könnyű Múzsa <strong>sz</strong>olgálatában<br />
pedig ezen fordul meg a kérdés. Hiába fe<strong>sz</strong>egeti<br />
azt a kritikus, hogy mi a <strong>sz</strong>ertelen, mi lépi<br />
túl a «lelki <strong>sz</strong>ép»-nek határait, ha egy<strong>sz</strong>er a közönség<br />
gyönyört talál egy tehetséges művé<strong>sz</strong>nőnek ittott<br />
túl is menő pajzánkodásaiban. Hát neki igaza<br />
van. Fiatalsága révén legalább is egyelőre. Eredeti<br />
tehetség, a ki nem utánoz; a ki önmagából merít.<br />
Erős, néhol a <strong>sz</strong>ilajságot is érintő temperamentuma<br />
el-el ragadja őt; de az idő meghozza majd nála is<br />
az önmérséklést — a művé<strong>sz</strong>i pálya értékesre forduló<br />
kor<strong>sz</strong>akát.<br />
A «Csókon <strong>sz</strong>erzett vőlegény* előadásának sora<br />
újabb jel, hogy nemcsak a Magyar Színház közönségét<br />
tudta lekötni, hanem hogy a Víg<strong>sz</strong>ínház<br />
nézőterére is hasonló vonzerőt gyakorolt.<br />
A darab alkalmat ad arra, hogy egymástól elütő<br />
oldalról mutassa be alakító képességeit. Majd<br />
mint gyümölcsárus para<strong>sz</strong>tmenyecske negédeskedik;<br />
majd egy tót legényt utánoz fél<strong>sz</strong>eg mozdulataival<br />
; majd a czigányas<strong>sz</strong>ony <strong>sz</strong>envedélyes vérmérsékletét<br />
adja; majd meg a modern gépiró-kisas<strong>sz</strong>ony<br />
könnyűségével lejt a <strong>sz</strong>ínpadon. Mindezekben<br />
sok tet<strong>sz</strong>etős; de igazán művé<strong>sz</strong>üeg finom a<br />
darab első jelenetének bevezető dala volt.<br />
—ű—é—<br />
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.<br />
A czímű album, melynek ké<strong>sz</strong>ülését<br />
előre jeleztük, már kikerült a Franklin-Társulat<br />
nyomdájában a sajtó alól. A rendkívüli <strong>sz</strong>épen kiállított<br />
dí<strong>sz</strong>mű, mely a magyar nyomdai és sok<strong>sz</strong>orosító<br />
műiparnak örvendetes fejlődéséről te<strong>sz</strong><br />
tanúságot, nálunk újdonság-<strong>sz</strong>ámba megy. Külseje<br />
<strong>49.</strong> SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.<br />
minden tekintetben magas <strong>sz</strong>ínvonalon áll; finom<br />
papirosa, ti<strong>sz</strong>ta <strong>sz</strong>ép nyomása mellett a művé<strong>sz</strong>i<br />
illu<strong>sz</strong>trácziók ritka gazdagságával találkozik benne<br />
az olvasóközönség. Élénk tet<strong>sz</strong>ést és feltűnést keltenek<br />
pompás <strong>sz</strong>ines képei, melyek a kiadó-társulat<br />
újon berendezett műintózetének saját három<strong>sz</strong>innyomású<br />
mód<strong>sz</strong>ere <strong>sz</strong>erint ké<strong>sz</strong>ültek s a magyar<br />
sok<strong>sz</strong>orosító technika terén jelentékeny haladás<br />
bizonyságai. Ily <strong>sz</strong>ines képekben vannak reprodukálva<br />
: Mé<strong>sz</strong>öly Géza, Háry Gyula, Vastagh György<br />
és Margitay Tihamér festőművé<strong>sz</strong>eink egy-egy<br />
sikerült műve, Pinturicchio «Kri<strong>sz</strong>tus <strong>sz</strong>ületése*<br />
czímű híres festménye, valamint a <strong>sz</strong>öveg közötti<br />
illu<strong>sz</strong>trácziók egy ré<strong>sz</strong>e is. Ezeken kívül nagy menynyiségű<br />
egyéb illu<strong>sz</strong>tráczió is van az albumban.<br />
Hasonlóan gazdag és változatos az album tartalma,<br />
melyet a .<strong>Vasárnapi</strong> Újság* több régi és újabb<br />
munkatársa <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tett s jelesen kiváló ré<strong>sz</strong>t vett<br />
benne új főmunkatársunk, Mik<strong>sz</strong>áth Kálmán is.<br />
Jeles iróink egé<strong>sz</strong> sorának új és érdekes művei<br />
vannak itt ös<strong>sz</strong>egyűjtve: Jókai Mór új elbe<strong>sz</strong>élése<br />
( G o r ó Lajos rajzaival), Mik<strong>sz</strong>áth Kálmán két dolgozata:<br />
* Karácsonyi legendák* czímű hangulatos,<br />
kedves rajz és a parlamenti életből vett nagyobb<br />
humoros közlemény, 'Az öreg fé<strong>sz</strong>ek*<br />
czímmel, ez utóbbi Homicskó mulattató illu<strong>sz</strong>tráczióival.<br />
Ezeken kívül vannak még elbe<strong>sz</strong>élések:<br />
Kozma Andortól (Linek Lajos rajzaival), Petelei<br />
Istvántól és Szomaházy Istvántól, két czikk Pinturicchio<br />
képéhez Wollanka Józseftől és Malonyay<br />
Dezsőtől, az utóbbi régies bibliai nyelven s a régi<br />
könyveket utánzó nyomtatásban; Vámbéry Ármintól,<br />
Hermán Ottótól és Cholnoky Jenőtől ismeretterje<strong>sz</strong>tő<br />
czikkek, a két utóbbi <strong>sz</strong>ines képek kíséretében.<br />
Költőink közül Lévay József és Endrődi<br />
Sándor eredeti költeményekkel, Vargha Gyula<br />
pedig műfordítással <strong>sz</strong>erepelnek e füzetben. Egyik<br />
nagyobb terjedelmű közleménye az albumnak<br />
Bérezik Árpád .Kuruczok Parisban* czímű magyar<br />
történeti tárgyú vígjátéka, R. Hirsch Nelly sikerült<br />
aquarelljei után ké<strong>sz</strong>ült <strong>sz</strong>ines illu<strong>sz</strong>trácziókkal és<br />
korhű di<strong>sz</strong>ítésekkel. R. Hirsch Nelly festette az<br />
album <strong>sz</strong>ines és arany-nyomású <strong>sz</strong>ép boritéklapját<br />
is, mely <strong>sz</strong>intén nagyban hozzájárul az album<br />
külső dí<strong>sz</strong>éhez. Az albumnak egy másik nagy<br />
közleménye: egy teljes franczia regény, Theuriet<br />
Andró legújabb, «A tejtestvér* czímű munkája, az<br />
eredeti párisi kiadás művé<strong>sz</strong>i képeivel; magyarra<br />
fordította Gerőné Cserhalmi Irén. — Az albumra<br />
tömegesen érkeztek az előfizetések úgy a t<strong>Vasárnapi</strong><br />
Újság* előfizetői közül, a kik kedvezményes<br />
áron rendelhették meg, mint a nagyközönség egyéb<br />
köreiből. Mivel a megrendelők nagy <strong>sz</strong>áma miatt a<br />
példányok <strong>sz</strong>étküldése némi időt kivan, a kiadótársulat<br />
egy kis türelemre kéri a megrendelőket: a<br />
megrendelés sorrendje <strong>sz</strong>erint lehető legrövidebb<br />
idő alatt meg fogja küldeni mindenkinek, a ki az<br />
albumra előfizetett. A karácsonyi album bolti ára<br />
3 korona.<br />
Erdős Renée: Versek; Budapest Í902. Kétségtelen,<br />
hogy e <strong>sz</strong>épen kiállított s a <strong>sz</strong>erző heliogravure-arczképével,<br />
valamint Márkus Géza által rajzolt<br />
di<strong>sz</strong>ítményekkel is ékesített könyvvel nem jelentéktelen<br />
tehetségű és erős egyéniségű költőnő kér<br />
helyet a mai magyar lírában. Egy-két vers kivételével,<br />
melyekben anyjához fordul, <strong>sz</strong>erelmet énekel<br />
mindig s <strong>sz</strong>erelmi dalaiban <strong>sz</strong>okatlanul forró <strong>sz</strong>envedély<br />
nyilvánul, mely nem egy<strong>sz</strong>er áttöri a nőies<br />
tartózkodás határait. Nyíltsága, melylyel <strong>sz</strong>íve<br />
legtitkosabb sóvárgásait kiállítja a nyilvánosság<br />
elé, sok<strong>sz</strong>or <strong>sz</strong>inte megdöbbenti az olvasót s azok<br />
a vegyes érzések, melyeket ezzel kelt, nem mindig<br />
válnak javára a versek e<strong>sz</strong>thetikai hatásának.<br />
E mellett bizonyos egyhangúság is van az ilyen<br />
verseiben; a <strong>sz</strong>envedély hangját oly magasra csigázza,<br />
hogy aztán nem bir kellő változatokat<br />
találni, másré<strong>sz</strong>t meg — s ez még sarkalatosabb<br />
hiba — folyton ismétlődő képeivel, jelzőivel<br />
azt a hatást kelti, mintha azok a <strong>sz</strong>envedélyes,<br />
izzó érzések inkább a képzeletében volnának meg,<br />
mint a <strong>sz</strong>ívében, mintha igazat mondana könyve<br />
epilógusában : *A mit eddig dalolni tudtam —félig<br />
álmodtam, félig hazudtam.* Két<strong>sz</strong>eres be<strong>sz</strong>ámítás<br />
alá esik ez olyan költőnél, a ki a teljes ő<strong>sz</strong>inteség,<br />
a «verizmus* jel<strong>sz</strong>ava alatt bocsátja világra verseit.<br />
<strong>49.</strong> SZAM. 1902^9- ÉVFOLYAM.<br />
KRUPP ALFRÉD.<br />
Igazságtalanok lennénk azonban, ha el nem ismernők,<br />
hogy vannak igazán sikeralt versei is, a melyekben<br />
ő<strong>sz</strong>inte érzés nyilvánul költői formában s<br />
jellemző, hogy ezek épen azok, melyekben nem hajhá<strong>sz</strong><strong>sz</strong>a<br />
minden áron az ő<strong>sz</strong>inteség túlzásait. Ezekben<br />
salaktól menten, ti<strong>sz</strong>tán élvezzük érzelmi gazdagságát,<br />
<strong>sz</strong>íve gyöngéd ellágyulásait, nyelve kifejező,<br />
<strong>sz</strong>ingazdag <strong>sz</strong>épségét. A kötet a «Pallas» ré<strong>sz</strong>vénytársaság<br />
kiadásában jelent meg. Mutatványul közöljük<br />
a következő két verset a «Sappho» czimű czik-<br />
lusból:<br />
1.<br />
Jer idegenbe, keressünk egy kunyhót,<br />
Kicsinyke kunyhót, <strong>sz</strong>almaíödelest.<br />
Te végy kapát és ásót a kezedbe,<br />
Én a tűzhelynél keresek helyet.<br />
Csak hadd csorogjon rólad a veríték,<br />
Csak hadd marja a konyha-füst <strong>sz</strong>emem.<br />
Boldog le<strong>sz</strong>ek, ha foltos rokolyában<br />
Ringathatom majd siró gyermekem.<br />
Boldog le<strong>sz</strong>ek, ha esti pihenőre<br />
Ölembe hajtod elfáradt fejed,<br />
Ha eléd tálalom majd vacsorádat<br />
A fehér tejet, barna kenyeret.<br />
Ha dolgoznom kell reggeltől napestig,<br />
És dolgozom majd édes örömest —<br />
Jer idegenbe, keressünk egy kunyhót,<br />
Kicsinyke kunyhót, <strong>sz</strong>almaíödelest.<br />
Az én egemre fellegek borultak.<br />
Az én napomnak nincsen fénye már.<br />
Kertemből kipu<strong>sz</strong>tultak a virágok,<br />
Ligeteimből el<strong>sz</strong>állt a madár.<br />
Az én ajkamnak mosolygása elhalt,<br />
Az én <strong>sz</strong>ememnek könnye elapadt.<br />
Abból a sok <strong>sz</strong>ép isten adományból<br />
Hatalmas isten, semmi sem maradt!<br />
Hogy éljek hát ezentul a világban?<br />
Mosoly, könny nélkül, felhős.ég alatt?<br />
Hogy felejtsem el a régi viráwzast?<br />
Azt a sok izzó, fényes sugarat ?<br />
Hogy járjak árnyként, én, ki tündököltem ?<br />
Dúsból koldussá óh hogyan legyek ?<br />
Annyi reménytől, üdvtől megrabolva:<br />
Mondd meg nekem : hogyan feledjelek? ...<br />
A .Budapesti Szemle* <strong>deczember</strong>i füzete tartalmas<br />
és közérdekű közleményekkel jelent meg.<br />
Az első czikkben Vámbéry km* értekénk<br />
,Oro<strong>sz</strong>ontág a perzsa tengerobolbcn* czímmel<br />
nagy ré<strong>sz</strong>ben saját tapa<strong>sz</strong>talatai alapján-OroMor<br />
<strong>sz</strong>ag térfoglalásáról Perzsiában s ennek az európai<br />
államok <strong>sz</strong>empontjából való fontosságáról. Maldn<br />
Ede .Ókori Eqyptom* czímű tanulmányában a<br />
Nemzeti Múzeumban nemrég ^ f \ ^ ? ^<br />
je<strong>sz</strong>tő előadását közli, rövid ös<strong>sz</strong>efoglalj.át adva<br />
benne a régi Egyptom föld- és néprajzi vállá i, mu<br />
ve<strong>sz</strong>eti állapotoinak, nyelvének, fsának és irodai<br />
mának, a mai egyptologia főbb eredményei alapján.<br />
Mívelődés és irodalomtörténeti Bzempontbol értékes<br />
König György czikke Snrmay Antalról, b*ír<br />
may Antal (1747-1812) három ural^ ^ ^<br />
II. Lipót és Ferencz alatt vi<strong>sz</strong>ont;ags »€°Bhijrtah<br />
pályát futott meg s élete vége fele a » ^ l e t £<br />
kény<strong>sz</strong>erülvén vi<strong>sz</strong>avonulm, »«^« ^ f ,<br />
nelmi munkásságra adta magát. Megismertebb ma<br />
is „mlegetett műve a .Hungar.ain parabolis * ozimü<br />
latin nyelvű történeti anekdot.-gyujtcmény, megírta<br />
VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />
ezenkívül a Martinovics-féle ös<strong>sz</strong>eesküvés történetét<br />
is, <strong>sz</strong>intén latinul. König György az adatok nagy<br />
bőségével dolgozta fel az érdekes pályájú ember életés<br />
jellemrajzát. A <strong>sz</strong>épirodalmi közleményekben<br />
Nusics Brani<strong>sz</strong>láv <strong>sz</strong>erb író tiz rövid elbe<strong>sz</strong>élése<br />
• Egy káplár emlékezései* czím alatt, Skribics Tivadar<br />
fordításában, Kozma. Andor «Szegény ember*<br />
czímű eredeti s BourgetPál «Michel Angelo* czímű<br />
verse — az utóbbi Z
804<br />
őri túlkapásokkal. A míg az ügwéd oda jár tapa<strong>sz</strong>talatokat<br />
<strong>sz</strong>erezni. Pluzsér betör lakására, de rajtakapják.<br />
Szerencséjére épen akkor találkozója van<br />
Sárkány ügyvéd felesnének egy rendőrfoeaTma sóval.<br />
Ez zavarja meg Pluzsér betörését. A rendó'rti<strong>sz</strong>t<br />
ilv Vőríílmények közt nem bántja, de késó'bb rendőröket<br />
küld a lakásba, hogv elfogják a betöró't. Helvétté<br />
azonban a vis<strong>sz</strong>atérő férjet, Sárkány ügvvédet<br />
fogiák el. a betörő pedig az ügyvéd ruhájában<br />
elmegy Sárkány helvett egy tiz éves ös<strong>sz</strong>ejövetelre<br />
s ott egy pár zsebórát ellop. A károsultak azt hi<strong>sz</strong>ik,<br />
hogy az ügyvéd tréfából csente el az órákat megjelennek<br />
nála és vis<strong>sz</strong>akövetelik a holmijukat. A Sárkány<br />
ügyvéd raiza így megv át a jellemrajzból a<br />
bohózat túlzásaiba. A darabban sok vidámság és<br />
bonvolódás van, melyet a közönség kellőleg méltányolt<br />
is.<br />
Nép<strong>sz</strong>ínház. November 29-ikén elő<strong>sz</strong>ör került<br />
előadásra a Nép<strong>sz</strong>ínházban *Az an."ós» franczia<br />
bohózat, irta Ferrier Pál. fordította Komor Gvnla.<br />
Régi <strong>sz</strong>inpadi és általában régi irodalmi fogás az<br />
anyósokat gúnyolni, de ez ma már annvira kiment<br />
a divatból, hogv Ferrier sem birta érdekessé<br />
lenni, habár elég vidámsággal dolgozta ki. A bohózat<br />
hőse egy férj, ki kénvtelen eltfínt. házsártos<br />
anyósát keresni, mert különben feleségétől nincs<br />
nvugta. Feleségével egvütt kutatja és hozzáiok csatlakozik<br />
egy detektív, a kinpk meg a felesége <strong>sz</strong>ökött<br />
meg. így kerülnek a rendőrségre, utczai komédiások<br />
közé, naplopók és csavargók korcsmájába. Átöltözködnek<br />
és mindenféle zaklatást <strong>sz</strong>envednek.<br />
A detektív megtalálja a feleségét, de a vő nem az<br />
anvósát. mert el sem ve<strong>sz</strong>ett, hanem a <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>éd<br />
faluban birtokot vásárolt. Az olcsó és már sokat fölha<strong>sz</strong>nált<br />
fogások a közönségre nem hatottak.<br />
Díjak odaítélése a Műcsarnokban. A magyar<br />
képzőművé<strong>sz</strong>eti társulat bizottsága <strong>deczember</strong> 4-én<br />
Ítélte oda a téli kiállításkor kio<strong>sz</strong>tani <strong>sz</strong>okott Rökk<br />
Szilárd-féle s az Esterházy-féle díjakat. Az előbbit<br />
egyhangúlag Telt* Ede <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong> nyerte, az utóbbit<br />
vízfestményeiért Tüll Ödön kapta meg.<br />
A <strong>sz</strong>ékesfehérvári amatőr-kiállítás. A <strong>sz</strong>ékesfehérvári<br />
or<strong>sz</strong>ágos amatőr-kiállítás bírálóbizottsága<br />
Száayfnu-Marich Júlia és Rohm Lá<strong>sz</strong>ló báró elnöklésével<br />
november 30-ikán határozott a díjak<br />
odaítéléséről. Első díjakat, aranyérmet nyertek:<br />
E*zferházv Mihály gróf (Cseklé<strong>sz</strong>), fírvska Gyula<br />
(Budapest), kinek kitüntetett fényképei közül egy<br />
párt bemutatunk, fíaranahy Györgv (Dehreczen),<br />
fénvképekkel és TTackenberq Györgvné (Budapest)<br />
t Mementó morii czfmű festményével. Ezüst érmet<br />
is többen kaptak, valamint tizenhat kiállító bronzérmet,<br />
hú<strong>sz</strong> pedig dicsérő oklevelet. A kiállítást<br />
állandóan nagy közönség látogatja.<br />
KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.<br />
A Magyar Tud. Akadémia <strong>deczember</strong> elsei ülésén<br />
Heinrich Gu<strong>sz</strong>táv elnöklete alatt Melich János<br />
levelező tag «A magyar nyelv kere<strong>sz</strong>tény terminológiája*<br />
czfmen <strong>sz</strong>ékfoglalóját tartotta.<br />
M"Hch János értekezése arról <strong>sz</strong>ól. hogv a beköltözött<br />
magvsrságra mily befolvással voltak az ola<strong>sz</strong>ok<br />
és <strong>sz</strong>lávok. Melich kutatásainak eredmé'nve.<br />
hogv a magvarság a latin betűs írást a IX —XT-ik<br />
<strong>sz</strong>ázadi dunántúli, ré<strong>sz</strong>ben a Dunántúl ma is meglevő<br />
<strong>sz</strong>lovénségtől tanulta. A Dunántúli területen<br />
sok kere<strong>sz</strong>tény pap volt. e papok a legenda <strong>sz</strong>erint<br />
Ola<strong>sz</strong>-. Görög- és Németor<strong>sz</strong>ágból jöttek. Dunántúl<br />
a honfoglalás idején latin volt a vallási nyelv. Voltak<br />
ott templomok, melveket salzburgi mesteremberek<br />
énítettek. salzburgi papok <strong>sz</strong>enteltek fel a<br />
honfoglalás előtt. A magyarság a IX—X. <strong>sz</strong>ázadi<br />
Dunántúlra, néhány kere<strong>sz</strong>tény fogalom ismeretével<br />
vándorolt be: e kere<strong>sz</strong>ténv fogalmak azonban<br />
csak külsőségek voltak, a melyek ismerete mellett a<br />
n*p zöme mégkere<strong>sz</strong>teletlen. A nép zöme a kere<strong>sz</strong>ténvséggel.<br />
a kere<strong>sz</strong>tény terminológiával a dunántúli<br />
salzhnrgi-psssani püspökség által téritett latin<br />
<strong>sz</strong>ertartású, tehát római katholikns <strong>sz</strong>lovénség által<br />
ismerkedett meg. Ennek a <strong>sz</strong>lávságnak a templomai<br />
voltak az első magyar templomok.<br />
A történelmi társulat, <strong>deczember</strong> 4-iki havi ülésén<br />
Rarahás Samu felolvasta Kelemen Lajostól<br />
• A marosvásárhelyi czéhek lakomái és áldomásai a<br />
XVTI. <strong>sz</strong>ázadban» czfmű értekezést. Pintfir Sándor<br />
pedig bemutatta Cserev Mibálv erdélyi krónikáját,<br />
melv jelenleg Prónai Lá<strong>sz</strong>ló tulaidona. A kézirat<br />
Csereynek öreg: koriban való följegyzéseit tartalmazza.<br />
Az elnöklő Thaly Kálmán a Bákóczi-Thököly-féle<br />
azahadságharczra vonatkozó érdekes és<br />
ismeretlen iratokat ismertetett.<br />
MI UJSÁG?<br />
A király az utóbbi napokban annyira jól érezte<br />
magát, hogy vis<strong>sz</strong>atért <strong>sz</strong>okott életemódjáboz és<br />
fáradhatatlanul végezte az or<strong>sz</strong>ágos teendőket.<br />
Mióta a király Schönbrunnban tartózkodik, a világ<br />
minden tájékáról ezrével érkeznek a főudvarmesten<br />
hivatalhoz levelek, a melyekben tanácsokat<br />
VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />
A kis Lenczi.<br />
A kútnál.<br />
A SZÉKESFEJÉRVARI AMATEUR ELÁLLÍTÁSRÓL.<br />
Hruska Gyula aranyéremmel kitüntetett fölvételei.<br />
o<strong>sz</strong>togatnak és reczepteket küldenek. Meghatóan<br />
nyilvánul e levelekben az általános <strong>sz</strong>eretet Ferencz<br />
József király iránt. Egy<strong>sz</strong>erű földmívesek és iparosok<br />
elmondják e levelekben, hogy mi módon sikerült<br />
meg<strong>sz</strong>abadulniok hasonló betegségüktől. A főudvarmesteri<br />
hivatalban alig győzik felbontogatni<br />
a temérdek levelet. Kö<strong>sz</strong>önőnyilatkozatot nyomtattatott<br />
a főudvarmesteri hivatal és vála<strong>sz</strong>képen<br />
elküldötte a levélíróknak. A jótanácsokat magukba<br />
foglaló írásokat és reczepteket pedig átadták a<br />
király udvari orvosának, dr. Kerzl-nek.<br />
Deczember 4-ikéről jelentik Bécsből, hogy a kellemetlen<br />
időjárás miatt a király ismét reumatikus<br />
fájdalmakban <strong>sz</strong>enved. Hír <strong>sz</strong>erint, az orvosok a déli<br />
éghajlatot, nevezetesen Cannest ajánlják a királynak<br />
téli tartózkodásra.<br />
József Ágost főherczeg budapesti udvartartása.<br />
József Ágost főherczeg, ki a magyar honvédséghez<br />
helyeztetett át, a budavári új királyi palota<br />
Kri<strong>sz</strong>tina-városi ré<strong>sz</strong>ében már elfoglalta fejedelmi<br />
lakását, udvartartásával együtt. A pompás királyi<br />
palotának ez a lé<strong>sz</strong>e a budai hegyek festői vidékére<br />
<strong>49.</strong> SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.<br />
nyilik, a Kri<strong>sz</strong>tina-városból emelkedő <strong>sz</strong>édítő magasság<br />
felé az ötödik emeleten, a budai várból<br />
azonban a föld<strong>sz</strong>inten juthatni be.<br />
A lakás főbejárata a nagy várudvarról nyílik. Az<br />
előcsarnok falazata és padlózata <strong>sz</strong>ínes márvány.<br />
Az innen vezető nagy lépcsőcsarnok három ré<strong>sz</strong>re<br />
o<strong>sz</strong>lik, közepén óriási üvegtetővel, jobbra-balra<br />
pedig a lako<strong>sz</strong>tályokhoz vezető várótermekkel.<br />
A lakás maga tizennégy teremből áll, ebből három<br />
<strong>sz</strong>oba a kis herczegnőké, a többi a főherczegi pár<br />
lako<strong>sz</strong>tálya a dí<strong>sz</strong>termekkel. A berendezés túlnyomó<br />
ré<strong>sz</strong>e magyar ipartermék.<br />
II. Rákóczi Ferencz emléke. A jövő évben két<strong>sz</strong>ázéves<br />
emlékét <strong>sz</strong>ándékozik megülni a hazafias<br />
kegyelet II. Rákóczi Ferencz <strong>sz</strong>abadságharczának.<br />
Kassa, melynek története <strong>sz</strong>orosan ös<strong>sz</strong>e van forrva<br />
a Rákóczi névvel, már régebben megtette az előké<strong>sz</strong>ületeket,<br />
hogy történeti kiállítást rendezhessen,<br />
melyre ös<strong>sz</strong>egyűjtse a kurucz <strong>sz</strong>abadságharcz emlékeit<br />
és ereklyéit, a város hatósága pedig 20,000 koronát<br />
<strong>sz</strong>avazott meg Rákóczi <strong>sz</strong>obrára. Az emlékünnep<br />
minél teljesebbé tótelére Dubics Zsigmond,<br />
kassai püspök és gróf Zichy Jenő értekezletet hivott<br />
ös<strong>sz</strong>e november 30-ikára a fővárosba, az Akadémia<br />
palotájába. Megjelentek a tudomány és közélet jelesei<br />
közül <strong>sz</strong>ámosan, s abban állapodtak meg, hogy<br />
a Bákóczi-ünnepély egyik ré<strong>sz</strong>ének <strong>sz</strong>ínhelye Budapest<br />
legyen. Kassán rendezik a nyári hónapok alatt<br />
a történeti kiállítást, Budapesten pedig a történeti<br />
menetet.<br />
A tanácskozáson gróf Zichy Jenő lelkes be<strong>sz</strong>édben<br />
adta elő a tanácskozás czélját, maga<strong>sz</strong>talta<br />
Rákóczit, kinek nagy alakja egyre magasabbra emelkedik<br />
előttünk a történelemben. «Rákóczi hősiessége<br />
ihleti a mai nemzedéket — monda többek<br />
közt — a marfcir <strong>sz</strong>envedése <strong>sz</strong>itja az önzetlen lelkesedést.<br />
, Valami művé<strong>sz</strong>i kegyelet költözik lelkünkbe.<br />
Erezzük, hogy ilyen fejedelmek ti<strong>sz</strong>telete<br />
nem lehet pártos érzés. Erezzük, hogy a Rákóczikultu<strong>sz</strong><br />
a magyar lélek ereje, a melyet Istennek,<br />
királyunknak és hazánknak közös ügyére <strong>sz</strong>ítani<br />
kell. Ha mi Rákóczi ideálizmusát a mai nemzedékbe<br />
át tudjuk ültetni, olyan jótéteményt cselek<strong>sz</strong>ünk, a<br />
melyért király és nemzet egyformán hálás le<strong>sz</strong>.»<br />
A nagy tet<strong>sz</strong>ést keltett lelkesítő <strong>sz</strong>avak után Gerlóczy<br />
Géza, a Kassán rendezendő Rákóczi-kiállítás elnöke<br />
adta elő az ünnepély tervezetét és azt a javaslatot<br />
tette, hogy a daliás kurucz-kor<strong>sz</strong>aknak azt a<br />
fényes jelenetét, mikor Pozsonyban fogadták Rákóczi<br />
fejedelem hitvesét, Charlotte Amália herczegnőt,<br />
történeti felvonulásban, korhű viseletben elevenítsék<br />
föl s ezt a történeti felvonulást Budapesten<br />
rendezzék. Dr. Takáts Menyhért já<strong>sz</strong>ói prépost a<br />
Rákóczi-kiállításról <strong>sz</strong>ólt, melyre már is sok Rákóczi-emlék<br />
gyűlt ös<strong>sz</strong>e és igen sokan megígérték,<br />
hogy a birtokukban levőket elküldik. Helyesnek<br />
tartaná, hogy a kiállítás és történeti felvonulás<br />
jövedelme a Kassán állítandó Rákóczi-<strong>sz</strong>oborra fordíttatnék.<br />
A tanácskozás élénk helyesléssel fogadta<br />
el ezt. A Rákóczi emlékezetének megülésére most<br />
már or<strong>sz</strong>ágos mozgalom indult meg és a kassai<br />
<strong>sz</strong>oborra is gyűjtenek.<br />
Dr. Than Károly jubileuma. A magyaror<strong>sz</strong>ági<br />
vegyé<strong>sz</strong>eti tudomány egyik kitűnősége, dr. Than<br />
Károly, a tudományos Akadémia harmadik o<strong>sz</strong>tályának<br />
elnöke, <strong>deczember</strong> 10-ikén tölti be, hogy a<br />
budapesti egyetemen mint a vegyé<strong>sz</strong>et tanára negyven<br />
év előtt foglalta el helyét. Jubileumát <strong>sz</strong>eretettel<br />
ülik meg a tudományos körök és hallgatói, kik oly<br />
nagy <strong>sz</strong>ámmal vannak. A jubileum alkalmából az or<strong>sz</strong>ág<br />
gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>ei tízezer koronás alapítványt tettek,<br />
a melynek kamatait évente egy Than Károly<br />
által kijelölendő gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>ettan-hallgató kapja.<br />
A Nemzeti Múzeum <strong>sz</strong>ázadik évi jubileuma<br />
ünnepélyeinek második napján, november 27-ikén,<br />
a vidékről s a külföldről érkezett vendégek meg<strong>sz</strong>emlélték<br />
a Múzeum egyes tárait s aztán nagyré<strong>sz</strong>ük,<br />
mintegy 70-en Szalay Imre igazgató vezetése<br />
alatt külön villamos kocsikon és a viczinális<br />
vasúton kirándultak Aquincumba, a hol az ottani<br />
múzeum igazgatója, dr. Kuzsin<strong>sz</strong>ky Bálint egyetemi<br />
tanár fogadta őket. A kiránduló társaságot a múzeumi<br />
épület klas<strong>sz</strong>ikáistilű homlokzata előtt lefényképezték<br />
; ezt a fényképet lapunk mai <strong>sz</strong>ámában<br />
találja az olvasó.<br />
A • Budai polgári kör» múlt <strong>sz</strong>ombaton nyitotta<br />
meg estélyei sorozatát, mely alkalommal Darányi<br />
Ignácz földmívelési mini<strong>sz</strong>ter viselte a fborgazda»<br />
ti<strong>sz</strong>tjét. Jelen volt a városnegyed kiváló polgárainak<br />
nagyré<strong>sz</strong>e. A kedélyes estélyen sok felkö<strong>sz</strong>öntő<br />
hangzott el. Be<strong>sz</strong>éltek a mini<strong>sz</strong>teren kívül Ludvigh<br />
János főrendiházi tag, dr. Rácz Károly, Rupp Zsigmond,<br />
a kör elnöke és mások. Általános tet<strong>sz</strong>ésben<br />
ré<strong>sz</strong>esült Tuhódy József cs. és kir. kamarás pohárkö<strong>sz</strong>öntője,<br />
a melyben Stefánia királyi herczegnőt<br />
gróf Lónyay Elememét éltette, mint a ki legújab-<br />
|9. S7,ÁM1_190j1jir9. évFQLYAM.<br />
Mártonfy fényképe ntán.<br />
FEDÁK SÍRI A «CSÓKON SZERZETT VŐLEGÉNY»-BEN.<br />
ban Budán tudvalevőleg palotát vett s férjével itt<br />
<strong>sz</strong>ándékozik megtelepedni. Szónoklata során többek<br />
közt ezeket monda: «A nagy nádor unokája hazajött<br />
Magyaror<strong>sz</strong>ágra, dicső nagyatyja emlékét oly<br />
kegyelettel őrző Buda polgárai közé, hogy itt legyen<br />
állandó lakhelye. A budai polgárok érzelmeit tolmácsolom<br />
tehát, midőn poharamat emelem Stefánia<br />
ő kir. fenségére, mint n. kerületi új palotatulajdonosra<br />
s mindnyájunk nevében kívánom, hogy őt az<br />
Isten, férjével, gTÓf Lónyay Elemérrel köztünk sokáig<br />
boldogul éltesse !» Hos<strong>sz</strong>as éljenzés követte e<br />
<strong>sz</strong>avakat.<br />
Jótékonyság. Pallaiieini Sándor őrgróf és felesége,<br />
<strong>sz</strong>ül. Széchenvi Mária grófnő <strong>sz</strong>ázezer koronás<br />
alapítványt tettek a csongrádmegyei Mind<strong>sz</strong>ent<br />
község javára. Fiatalon elhunyt Károly fiuknak,<br />
a volt londoni katonai attasénak emlékére ötvenezer<br />
korona költséggel kisdedóvót építtettek, a<br />
mely már elké<strong>sz</strong>ült. Az óvót november 30-ikán<br />
avatták föl. A gróf megjelent feleségével az ünnepélven<br />
s letette alapítványának második ré<strong>sz</strong>ét, a<br />
mely az óvó föntartására <strong>sz</strong>olgál. — Temesváron a<br />
város helyettes polgármestere, Gémi József, a városi<br />
képviselőtestület ös<strong>sz</strong>es tagjainak jelenlétében tűzte<br />
föl Szailer Antal mellére a királytól adományozott<br />
arany érdemkere<strong>sz</strong>tet, melyet Szailer azért kapott,<br />
hogy az elhagyott gyermekek gondozására a Fehér-<br />
Kere<strong>sz</strong>t-Egyesületnek 50,000, a városi polgári menedékhelynek<br />
<strong>sz</strong>ázezer koronát adományozott.<br />
Macska-kiállítás Budapesten. A macskákat védő<br />
és tenyé<strong>sz</strong>tő müncheni egyesület macska-kiállítást<br />
rendezett Budapesten. Az ember nem is hinné,<br />
milyen érdeklődés közt nyilt meg az első macskakiállítás<br />
Budapesten, a kigyó-téri királyi bérházban,<br />
<strong>deczember</strong> 4-ikén. Hos<strong>sz</strong>ú ketrecz sorban vannak<br />
elhelyezve a különféle macskafajok leg<strong>sz</strong>ebb példányai,<br />
<strong>sz</strong>inek. fajok <strong>sz</strong>erint csoportosítva. Szépek a<br />
magyar kiállítók házi-macskái, de a kiállítás legtöbb<br />
és leg<strong>sz</strong>ebb példánya Bajoror<strong>sz</strong>ágból való.<br />
Különös példányok a Mann-<strong>sz</strong>igetéró'l való kötélfarkú<br />
macskák, a máltai macskák, a kék<strong>sz</strong>emű,<br />
süket angora-macskák és az ázsiai két- vagy három<strong>sz</strong>ínű<br />
angorák. A kiállítás egyik érdekessége a<br />
sötét<strong>sz</strong>ürke algiri macska, a müncheni Bumzerl,<br />
mely a londoni nagy díj nyertese. Dodó, egy vörösbarna,<br />
csodálatosan kifejlett példány, a párisi kiállításon<br />
ötezer frankos díjat nyert. A kiállítás <strong>sz</strong>eniora<br />
egy harminczkét éves vörös-barna angóra,<br />
most is nagyon élénk. A <strong>sz</strong>iámi király palotájának<br />
macskáiból is van néhány kék<strong>sz</strong>emű, rövid <strong>sz</strong>őrű<br />
példány. A hazai kiállítók macskái közül kiválnak<br />
Jakahfjy Gizella állatkereskedő hófehér állatai és<br />
Gyula Mártonné két<strong>sz</strong>ínű házimacskája. A kiállítás,<br />
mely e hónap kilenczedikéig marad nyitva,<br />
Flesch József müncheni zoológus rendezte. A kiállított<br />
állatok ritkább példányai nagy ös<strong>sz</strong>egre<br />
vannak biztosítva egy párisi társaságnál.<br />
Edvárd király koronázási ünnepélyét Indiában<br />
január 1-én tartják meg, mely alkalommal Delhi<br />
városában az indiai alkirály hivatalos «durbar>-t<br />
VASÁRNAPUJJSÁG.<br />
Bozgonyi Dezső fényképe után.<br />
KÜRY KLÁRA A «NIOBE»-BAN.<br />
vagyis fogadást tart. A birodalom minden ré<strong>sz</strong>eiből<br />
érkezendő vendégek <strong>sz</strong>ámára a városon kívül negyvenezer<br />
dí<strong>sz</strong>es sátrat állítanak fel, melyek egy <strong>sz</strong>űk<br />
vágánvon vasút által egymással ös<strong>sz</strong>e le<strong>sz</strong>nek kötve.<br />
A Delhi városában levő <strong>sz</strong>állodákat és bérházakat<br />
indiai fejedelmek foglalták le. Ezek egyike egy<br />
nagy házat, 84-0 ezer koronán bérelt ki. Egyes<br />
<strong>sz</strong>obáért a tulajdonosok 3—4 ezer koronát kérnek.<br />
* Az első svájczi nőügyvéd, Mnckenrothe a<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ony<br />
a minap <strong>sz</strong>erepelt elő<strong>sz</strong>ör Zürichben az ottani<br />
fenvltő törvény<strong>sz</strong>éknél, még pedig oly sikerrel,<br />
hogy védenczét egyhangúlag felmentették.<br />
A vér<strong>sz</strong>egénység: napjainkban egyike a leggyakoribb<br />
betegségnek. Alapiát képezi különféle női betegség,<br />
de különösen az elégtelen és czél<strong>sz</strong>erütlen táplálkozás.<br />
A vér<strong>sz</strong>egénység leküzdése czéljából a testet<br />
erŐRiteni kell vastartalmú anyagokkal, melyek a vérképzést<br />
elősegítik. Mindkettő a Vassorrjato6e ha<strong>sz</strong>nálata<br />
által érhető el.<br />
Felhívjuk olvasóink figyelmét Brauswetter János<br />
<strong>sz</strong>egedi müórásnak 2000 illu<strong>sz</strong>tráczióval rnegielenö árjegyzékére,<br />
melyet kívánatra ingyen és bérmentve küld.<br />
HALÁLOZÁSOK.<br />
IPOLY SÁNDOR, festőművé<strong>sz</strong> meghalt <strong>deczember</strong><br />
első napjain, Budapesten, 44 éves korában. A kicsiny,<br />
púpos emberben erős művé<strong>sz</strong>i lélek lakott,<br />
de csak küzdelemmel tudott előre törni, betegeskedése<br />
nvűgözte. Mint famet<strong>sz</strong>ő tanúit Berlinben, a<br />
híres Bong intézetében; onnan Parisba ment, hogy<br />
festő legven. a hol hét évig tanúit. Hazatérve, arczképei,<br />
bibliai képe csakhamar ráirányozták a figyelmet.<br />
Egvik legiobb képét, «Kri<strong>sz</strong>tus tanítványai<br />
közt • a Nemzeti Múzeum képtárán ak vásárolták ro eg.<br />
A művé<strong>sz</strong>körökben mély megilletődést keltett halála<br />
és temetésére megjelentek az ös<strong>sz</strong>es művé<strong>sz</strong>ek<br />
s a koporsót elborítottak a ko<strong>sz</strong>orúk melyek között<br />
ott volt a képzőművé<strong>sz</strong>eti társulaté, a képzőművé<strong>sz</strong>ek<br />
egvesületéé, a «Fé<strong>sz</strong>ek> művé<strong>sz</strong>klubé. stb.Abe<strong>sz</strong>entelés<br />
után a képzőművé<strong>sz</strong>ek egyesülete nevében<br />
Jendrassik Jenő mondott megható búcsúbe<strong>sz</strong>édet.<br />
MESZENA JÁNOS, E<strong>sz</strong>tergommegye egyik irányadó<br />
férfia. Bittó István volt mini<strong>sz</strong>terelnök egykori<br />
nevelője, meghalt Debreczenbcn 94 e<strong>sz</strong>tendős korában.<br />
Ezelőtt hetven évvel telepedett le E<strong>sz</strong>tergomban,<br />
mint ügyvéd. 184 3/44-ben a pozsonyi<br />
or<strong>sz</strong>ággyűlésen követe volt E<strong>sz</strong>tergomnak. A <strong>sz</strong>abadságharczot<br />
mint nemzetőr küzdötte végig.<br />
1849-ben egyhangúlag E<strong>sz</strong>tergom vármegye alispánjává<br />
vála<strong>sz</strong>tották. Az alkotmány helvreállítása<br />
után ismét a megyei közügyek terén működött és<br />
1872-ben törvény<strong>sz</strong>éki biró, majd helyettes törvény<strong>sz</strong>éki<br />
elnök lett.<br />
Gróf BELCREDI RIKÁBD o<strong>sz</strong>trák államférfiú, ki<br />
Magvaror<strong>sz</strong>ág <strong>sz</strong>omorú- kor<strong>sz</strong>akában lett előttünk<br />
emlékezetessé, meghalt Gmundenben <strong>deczember</strong><br />
2-ikán 79 éves korában. Schmerling idejében Cseh-<br />
805<br />
~Mártonfy fényképe ntán.<br />
FEDÁK SÁRI A « CSÓKON SZERZETT VŐLEGÉNY » -BEN.<br />
or<strong>sz</strong>ág kormánvzóia volt; majd az ő bukása után Belcredi<br />
lett a belügymini<strong>sz</strong>ter s egyik fő<strong>sz</strong>ereplője ahírhedt<br />
alkotmány-fölfiigge<strong>sz</strong>tő politikának. Tárczáját<br />
az 1866-iki- háború után is megtartotta, noha a háború<br />
kitörésében nagv ré<strong>sz</strong>e volt, míg végre a Magyaror<strong>sz</strong>ággal<br />
létrejött kiegyezés vis<strong>sz</strong>alépésre kénv<strong>sz</strong>erítette.<br />
1881-ben a legfelsőbb bíróság elnöke lett.<br />
Elhunytak még a közelebbi napokban : FRIDECZEY<br />
LAJOS, a <strong>sz</strong>abadságbarczbeli és az 1861-iki or<strong>sz</strong>ággyűlés<br />
volt tagja. Nógrádmegye volt el=ő alispánja<br />
s volt törvény<strong>sz</strong>éki elnök, Losonczon 66 éves korában.<br />
— TAKÁCS DÉNES, soproni törvény<strong>sz</strong>éki elnök,<br />
62 éves korában, Bécsben, hol orvosi műtétet kellett<br />
volna rajta végrehajtani. — STRACHE BÓDOG TI<br />
VADAR, dr.. já<strong>sz</strong>ó-pTemontrei kanonok és főgimnáziumi<br />
tanár, életének 32-dik évében Meránban.<br />
Nyolcz évig működött mint tanár a rozsnyói, nagyváradi<br />
és kassai rendi főgimnáziumban. — Nagvlónyai<br />
és vásárosnaményi LÓNYAY LÁSZLÖ. Budapesten<br />
68 éves korában. Lónyay Ferencz földmívelésügyi<br />
min. o<strong>sz</strong>tálytanácsos és Kállav Leonold képviselő<br />
neje Lónyay Ilona az elhunytban édes atyjukat<br />
gyá<strong>sz</strong>olják. — HERTLIK MIHÁLY, közoktatásügyi<br />
mini<strong>sz</strong>terinmheli <strong>sz</strong>ámtanácsos, 49 éves. Budapesten.<br />
— Báró FÖLPVÁRY ISTVÁN, nvug. altábornagy<br />
65 éves korában a fejérmegyei Zichv-TJjfalun. —<br />
SZOMBATHELY ENDTE, Já<strong>sz</strong>-Nagykun-Szolnokmegye<br />
nvug. fő<strong>sz</strong>olgabirája. 63-dik évében Egerben. —<br />
Id. MIHOT.A JÁNOS, ügyvéd, Komárom város volt<br />
ügvé<strong>sz</strong>e, Komáromban. 81 éves korában. — BÁLINT<br />
LÁSZLÓ, polgári iskolai tanár. Breznóbánván. —<br />
VFGH JÁNOS, fővárosi bizottsági tag, ki élénk ré<strong>sz</strong>t<br />
vett a fővárosi közéletben s egvik vezető embere<br />
volt az óbudai polgárságnak 68 éves kordban. —<br />
MÁRCZY MIHÁLY, ügwéd, 48-as honvédtűzér ti«zt,<br />
76 éves korában Munkácson. — HRNSCH LÁSZLÓ,<br />
48-as honvédhadnagy Szepes-Szombaton 75 éves<br />
korában.<br />
ZSENI MŐRNE, <strong>sz</strong>ül. Fúró Viktória Kis-Knn-Halason.<br />
élete 70-ik évében. Ferién kívnTgvá<strong>sz</strong>olják favermekéi<br />
: Zseni Berta férjével. Fúró Lajossal. Zseni<br />
Emma férjével. Turótzv Istvánnal. Zseni Vilma férjével.<br />
Kolozsvárv Kiss Istvánnal, Zseni József (ki a<br />
nemzeti <strong>sz</strong>övetség zá<strong>sz</strong>laját vitte Amerikába) nejével,<br />
Szá<strong>sz</strong> Rónával és Zseni István, valamint <strong>sz</strong>ámos<br />
unoka és dédunoka és a Szá<strong>sz</strong>-. Bibó-. Fúró-,<br />
Kolozsvárv-, Turótzv- és Török-családok.— Özvegy<br />
AMTMANN JÁNOSNÉ, <strong>sz</strong>ül. Farber Anna 89 éves korában<br />
Budapesten. Az elhunvtban idősb Szinnvey<br />
József akadémiai tag a testvérét. Winkler Endre<br />
nvug. főgimnáziumi igazgató anyósát. Beöthy Zsolt<br />
egyetemi tanár és Almády Géza fővárosi tanácsos<br />
nagynénjüket gvá<strong>sz</strong>olják. — Ozv. LENGYEL JÓZSFEKÉ.<br />
<strong>sz</strong>ül. Csi<strong>sz</strong>ár Karolin 77 éves korában Székelykere<strong>sz</strong>turon.<br />
Az elhunvt özvegve volt Lengyel József<br />
hírneves orvosnak, a ki a legtöbb adatot <strong>sz</strong>olgáltatta<br />
Petőfi eltűnéséről. — FEOEPUS KÁROLTNÉ, <strong>sz</strong>ületett<br />
Förster Gizella, Hegedűs Károly or<strong>sz</strong>. képviselő<br />
felesége, 41 éves korában Budapesten. — LENGYEL<br />
SÁNDORNE, <strong>sz</strong>ül. Minké Mária, fővárosi felső keres-
806<br />
kedelmi iskolai igazgató felesége 52-ik évében Budapesten.<br />
— PETZ ADOLFNÉ, <strong>sz</strong>ül. Pottyondy Amália<br />
81-ik évében Budapesten. Holttestét Győrbe<strong>sz</strong>állították.—<br />
Özv. NIGREIHZ ABPÁBNÉ. <strong>sz</strong>ül. Kristyóry Jolán,<br />
kit fiatal leánykorában Munkácsy Mihály le is fostett,<br />
57 éves korában Boros-Jenőn. — NEUMANN<br />
HERMANNÉ, <strong>sz</strong>ül. Fried Lina, Neumann Árpád dr.<br />
fővárosi ügyvéd édesanyja.<br />
SAKKJÁTÉK<br />
2304. <strong>sz</strong>ámú feladvány. Shinkmann W. A.-to'l.<br />
SÖTÉT.<br />
Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.<br />
A 228<strong>7.</strong> <strong>sz</strong>árrm feladvány megfejtése Gérecz Károly-tól<br />
Viiigot. Sötét. Világot. a. Sutét.<br />
1. Vol—cS _ Kd5—ei: (a) 1. . .. Be6—et:<br />
I. Hh3-f4 .. Bg4-f4: 2. Fc8 b7 f— Kd5—e6<br />
3. Hh5-g3f . Ke4-d5 3. VoS—C8+... Ke6—f7<br />
4. Fc8—b7 mat. 4. h7—h8 H mat.<br />
A 2288. <strong>sz</strong>. feladvány megfejtése Kintzig Eóbert-tól.<br />
Világot. Sötét. Világot. a. Botét.<br />
1. Vb2—b3 ... Va7—c5 (a) 1. ... . , ... Ke4—di (cl<br />
i Bf2-eí t — Vc5-e3 (bj 2. He7—d5T — Kd4—o5<br />
3. Vb3—e3 mat. 3. Bf2—c2 mat.<br />
2. ... Ke4—d4<br />
8. He7—fö mat.<br />
b. e.<br />
1. ... Va7-a6<br />
2. Vb3—d5 + .. Ke4-e3<br />
3. B v. H mat.<br />
Helyesen fejtették meg: Budapesten: K. J. és F. H. —<br />
Andorfi S. — Kovács J. — Ciomonyán: Németh Péter. —<br />
Lipótvdrott: Hoffbaner A. — Bakony-Szentlásilón: Szabó<br />
János. — Kecskeméten: Balogh Dénes. — A pesti sakk-kör.<br />
Szerke<strong>sz</strong>tői üzenetek.<br />
A. F. Hogy a pogány magyarok kopa<strong>sz</strong>ra nyírták,<br />
vagy borotválták fejüket, kitűnik a bajor püspököknek<br />
a 900-ik évben IX. János pápához intézett pana<strong>sz</strong>os<br />
leveléből, melyben előadják, hogy a morva-<strong>sz</strong>láv<br />
urak sok fegyveres magyart magukkal csábítottak, sőt<br />
a saját kere<strong>sz</strong>tény <strong>sz</strong>láv katonáik fejét is magyar módra<br />
teljesen lekopa<strong>sz</strong>ították s így ere<strong>sz</strong>tették a német<br />
tartományok pu<strong>sz</strong>títására. A morva urak meg vi<strong>sz</strong>ont<br />
azzal vádolták a pápa előtt a bajorokat, hogy ezek<br />
magyar módra a kutyára, vagy farkasra tettek esküt,<br />
mikor a magyarokkal egyességet kötöttek. Ebből<br />
meg az tűnik ki, hogy pogány őseinknél is <strong>sz</strong>okásban<br />
volt a kutyára és farkasra esküdni, a mint ez<br />
az avarokról világosan fel van jegyezve.<br />
Zs. E. Lippai Balázs, a hires hajdu-kapitány csakugyan<br />
czigány volt. Az első czigány-zené<strong>sz</strong>, a kinek<br />
neve ránk maradt. Kármán Demeter volt, a kiről a<br />
vele egykorú Tinódi Sebestyén, mint a lippai bég<br />
kedves zené<strong>sz</strong>éről, egyik énekében irigykedve emlékezik<br />
meg.<br />
Szeged, T Q. A király által Hirtenberg-ben (Alsó-<br />
Au<strong>sz</strong>triában) katonati<strong>sz</strong>ti árva fiuk <strong>sz</strong>ámára alapított<br />
nevelő-intézetben jelenleg több üres hely van. A felvételi<br />
kérvények a közös hadügymini<strong>sz</strong>tériumhoz intézendők,<br />
hol bővebb felvilágosítással is ké<strong>sz</strong>ségesen<br />
<strong>sz</strong>olgálnak.<br />
Téli éj<strong>sz</strong>akán. Hazatérőben. Mindkettő figyelemreméltó,<br />
kivált az első. Kár, hogy ennek a harmadik<br />
versezete az érthetetlenségig homályos.<br />
Karácsony estén. Haláltusát vív. Az első azt<br />
a hatást te<strong>sz</strong>i az olvasóra, hogy a <strong>sz</strong>erző a sötét<br />
fenyves erdőn való bolygást csak a költői hatás kedvéért<br />
alkalmazza s Íróa<strong>sz</strong>tala mellett elmélkedik, nem<br />
pedig künn a <strong>sz</strong>abad termé<strong>sz</strong>etben, a hideg téli tájon.<br />
A csinálmánynak ez a hatása termé<strong>sz</strong>etesen még<br />
akkor is zavarná a költemény élvezetét, ha máskülönben<br />
a vers jobban sikerűit volna. A másik vers<br />
tele van túlzással s nagyhangú frázisokkal, melyek<br />
már a komikum határát érintik.<br />
Üzenet. A tilinkó története. Ezek se jobbak az<br />
előbbieknél. Az első semmit mondó, banális dolog, a<br />
másik nem valami jól kigondolt érzelgős történet s<br />
egyenetlenül is van megírva. A mi jó a két versben:<br />
a nyelv magyarossága, egy-két <strong>sz</strong>erencsésebb fordulata.<br />
Több önkritikával kellene dolgoznia.<br />
Itt állok az ablak előtt Kezdetleges ábrándozás;<br />
zavarosságok lapos ré<strong>sz</strong>letekkel váltakoznak benne.<br />
H" 1 Ta 8T. Temetőben. Diákos ízű <strong>sz</strong>árnypróbálgatások,<br />
lépten-nyomon nagyot zökkenő formában s<br />
bizonytalan, ingád n. Sokat kell még tanul<br />
VASÁRNAPI ÜJSÁG.<br />
nia, <strong>sz</strong>envednie, ha a költé<strong>sz</strong>et babérjából <strong>sz</strong>akítani<br />
akar.<br />
Czieány hogyha. Az első strófa alig egyéb, mint<br />
egy általánosan ismert népdal átírása, a mely különben<br />
maga sem tartozik a legjobb népdal<strong>sz</strong>övegek közé.<br />
(•Húzd rá czigány, <strong>sz</strong>ivetrázó hangon <strong>sz</strong>óljon a nótád»<br />
stb.) A másik strófa meg a népkölté<strong>sz</strong>et leginkább<br />
elha<strong>sz</strong>nált motívumaiból van ös<strong>sz</strong>eállítva.<br />
Névnapon. Gyakorlatlan kezdő munkája. Olvassa<br />
<strong>sz</strong>orgalmasan a jó költőket, kivált a legnagyobbakat:<br />
Aranyt, Petőfit, Vörösmartyt.<br />
K. A. Az ^Arankát női név nem múlt <strong>sz</strong>ázadbeli<br />
csinálmány, mert ez a név már egy 1309 ben kelt<br />
okrnánvban is előfordul. A «Sarolta» is régi magyar<br />
női név, melynek hasonlósága ellenére is semmi<br />
köze sincs a francziás Charlottehoz.<br />
Árván. Erőtlenül van kifejezve a gondolat s ezért<br />
nem bir érdeket kelteni.<br />
A mi karácsonyunk. Romok felett, ötven év ruul<br />
táD. A <strong>sz</strong>iv igaz megindultsága rezeg belőlük, itt-ott<br />
néhány sornak igazi költői árnyalása is van ; de általában<br />
a magasabb irodalmi <strong>sz</strong>invonalat nem érik el.<br />
Nem közölhetők. Álom. Van benne egy kis költői<br />
hang, de különben elég kezdetleges ; a harmadik strófában<br />
még nyelvtani hiba is fordul elő benne. — Erzsikéhez.<br />
A vers ugyan gyarló; de ha könnyített vele a<br />
<strong>sz</strong>ivén, mégis volt egy kis ha<strong>sz</strong>na.<br />
KÉPTALÁNY.<br />
A «<strong>Vasárnapi</strong><strong>Ujság</strong>» 46. <strong>sz</strong>ámában megjelent képtalány<br />
megfejtése: Bor mellett hamar kiderül az<br />
igazság.<br />
Felelős <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tő: Nagy Miklós.<br />
'Szerke<strong>sz</strong>tőségi iroda: Budapest, TV., Kaplony-nteza 9.<br />
Ü n ^ M Í Ü H Ü i Ü i ^ M H H i Í M V<br />
Az Első Leánykiházasitó Egylet m. <strong>sz</strong>. Leány<br />
os fiu-biztositó intézet Budapest, VI., Teréz-körut 40—42.<br />
Alapíttatott 1863. Folyó évi november hóban 1018 ju<br />
talékré<strong>sz</strong> írattatott be és ná<strong>sz</strong>jutalékok fejében 58,713<br />
korona 88 fillér fizettetett ki. <strong>1902.</strong> évi január hó 1-tól<br />
november 30-ig beirt ös<strong>sz</strong>es jutalékré<strong>sz</strong>ek <strong>sz</strong>áma 10,805<br />
és a kifizetett ná<strong>sz</strong>jutalékok ös<strong>sz</strong>ege 580,040 K 13 fill.<br />
_ _ ; 6909<br />
FOJLDES-féle ""<br />
MARGIT-<br />
CRÉME<br />
gyorsan és biztosan ható <strong>sz</strong>er <strong>sz</strong>eplő, máj- és<br />
bőrfoltok, Elütések, pattanások és mindennemű<br />
bőrbaj ellen. Rögtön hat.<br />
Zsírtalan. Ártalmatlan. Kapható mindenütt.<br />
Ára 1 korona.<br />
Ké<strong>sz</strong>íti: Gntori FÖLDES KELÉNEK<br />
gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong> Aradon.<br />
Főraktár: Török József gyógytárában Budapesten.<br />
A közönség megtéve<strong>sz</strong>tését rzél/ó utánzatoktól óvakodjunk<br />
5 koronáért<br />
köldök 4Ví kgr., 50 darab, a<br />
sajtolásnál megsérült, finom,<br />
enyhe 9771<br />
pipere<strong>sz</strong>appant<br />
rózsa, méz, ibolya, rezeda,<br />
jázmin stb. illatú darabokból<br />
<strong>sz</strong>épen ös<strong>sz</strong>eválogatva.<br />
KANN IGNÁCZ<br />
Bécs, II. Lilieubrtmng. I".<br />
POLGÁR SANDOB<br />
jrvosi mű- és köt<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>nél<br />
Budapest, VII., Emébet-körut 50<br />
legjutányosabban be<strong>sz</strong>erezhetők<br />
saját gyártmánya m. kír. <strong>sz</strong>ab.<br />
sérvkötők, beteg-ápolásiczikkek,<br />
köt<strong>sz</strong>erek, ös<strong>sz</strong>es<br />
gnmmiáruk, valódi franczia<br />
különlegességek (óvs/.erek)<br />
stb. 9123<br />
OtT Képes árjegyzék ingyen.<br />
••*» «w» ••«• o^k «•- *9m .•. Jfm<br />
Hirdetések felvetetnek<br />
a kiadóhivatalban.<br />
1V„ Egyetem-ateza 4.<br />
Badapest<br />
wwynnrvr<br />
<strong>49.</strong> SZÁM. 19012. <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.<br />
10~ Alapíttatott lSU5-ben. ~9n<br />
A legjobb bel- ós külföldi<br />
zongorák, pianiiiók és karmoniumok<br />
legolcsóbban kaphatók<br />
HeckenasíGu<strong>sz</strong>láY<br />
zongoratermében<br />
Budapest, IV., Gizella-tér 2<br />
(Váczi-titcza sarkán).<br />
Ehrbar udvari zongoragvár<br />
Sohiedmayer és fiai<br />
stuttgarti udvari zongoragyár<br />
magyaror<strong>sz</strong>ági egyedüli képviselete.<br />
Valódi amerikai harmoniumok.<br />
9720<br />
Nagy kölcsönző-intézet. Árjegyzék ingyen.<br />
Magyar királyi <strong>sz</strong>abadalmazott és védj egyezett<br />
a legenyhébb jóizü laxáns még csecsemőknek is aejhutó.<br />
Rendelve angol, franczia, magyar és német egyetemi<br />
tanárok által. — Kapható minden gyógytárban. 9777<br />
A Franklin-Társulat kiadásában, Budapesten (IV.,<br />
Egyetem- utcza 4) megjelent és minden könyvkereske<br />
désben kapható:<br />
PENGETI SÍRVÁN.<br />
KÖLTEMÉNYEK.<br />
Irta: JUHÁSZ LÁSZLÓ.<br />
Le<strong>sz</strong>állított bolti ára kötve 1 korona.<br />
TABTALMA: Dedikáczió. — Pengeti sirván. — Szerel<br />
mes levelek. — Problémák, Tépelődések. — Emlékek és<br />
emlékezések. — Idegen nóták. — Németek. — Fran-<br />
cziák. — Angolok.<br />
HUSZONHETEN A FELSŐ TÍZEZERBŐL<br />
HÁEOM SZÍNDAEAB<br />
Irta<br />
JUHÁSZ LÁSZLÓ<br />
Le<strong>sz</strong>állított ára fűzve 1 korona.<br />
TARTALM ^ : Modern Jób. Társadalmi <strong>sz</strong>ínmű három<br />
elvonásban. — Leánygimnázium. Vígjáték három fel<br />
vonásban. — Az ősök. Vígjáték három felvonásban.<br />
SZŐLŐOLTVÁNYOK<br />
<strong>sz</strong>okvány minőséi-ben és<br />
európai nemes, gyökeres és sima ves<strong>sz</strong>ők mélyen le<strong>sz</strong>állított<br />
árakon. Oltv.nyok ezeré 90—100 frt. Mindenik<br />
a legkiválóbb bor- és csemege•fajokbúi, fajti<strong>sz</strong>tán, teljes jótállással.<br />
Ha a <strong>sz</strong>állítmány a megrendelésnek meg nem felelne,<br />
wiyaz oda- es vis<strong>sz</strong>a<strong>sz</strong>állítási költséget, valamint a megrendelő<br />
által kifizetett ös<strong>sz</strong>eget hiány nélkül azonnal vis<strong>sz</strong>afizetem,<br />
így mindenki ebbeli <strong>sz</strong>ükségletet az en költségemen . házához<br />
r r# <strong>sz</strong>állítva tekintheti meg.<br />
ELÓKERITES.<br />
Gleditschla csemeték és magvak.<br />
Óriás tövisű, igen gyorsan fejlődő sövenynoveny. Ez az egyedüli,<br />
melyből oly örökös kerítés nevelhető pár év alatt, rendkívül<br />
csekély kiadással, melyen nemhogy ember, de semmiféle<br />
állat, meg az apró nyulak sem hatolhatnak át. ugy hogy a<br />
bekerített ré<strong>sz</strong>ek teljesen kulcscsal zárhatók. Minden rendelé<br />
hez rajzokkal ellátott ültetési és kezelési utasítás<br />
mellékeltetik. Bővebb tájékozás végett <strong>sz</strong>ínes fénynyomatu<br />
dí<strong>sz</strong>es árjegyzékek ingyen és bérmentve küldetnek, rendelési<br />
kötelezettség nélkül. Az árjegyzésen kívül egy oly könyvet kap<br />
ezzel, ki czimél egy levelezőlapon tudatja, mely nincsen az a<br />
ház vagy család, a hol annak tartalmát ha<strong>sz</strong>onra ne fordítanák,<br />
városon, falun, pu<strong>sz</strong>tán, gazdog vagy <strong>sz</strong>egény családnál<br />
egyaránt. Így még azoknak is érdekébén áll, kik rendelni<br />
semmit sem akarnak, mert benne <strong>sz</strong>ámos oly közlemények<br />
foglaltatnak, melyek mindenkinek nagy <strong>sz</strong>olgálatot te<strong>sz</strong>nek.<br />
fliÁ AM«mnlÁl> Kétéves, óriási jövedelmet biztosító<br />
[.RRmPTPIf voltánál fonva ennek tenyé<strong>sz</strong>tése<br />
UmUOUIIIUlÜllI majd minden gazdaságban az utóbbi<br />
" ; időben rendkívül elterjedt.<br />
Czim: -Ermolléki Első Szőlőoltvány-Telep< Kagy-<br />
Kágrya, n. p. Székelyhíd. »7z7<br />
40. <strong>sz</strong>Ai^lgOS- <strong>49.</strong> ÉVTOLI-AM. VASÁRNAPI ÜJSÁG.<br />
ESZMÉNYT KEBEL,<br />
irtaető el a Pilules orientales által, Katié<br />
„óifv<strong>sz</strong>ertárából Parisban, Passage Verdeau<br />
f az egyedüli <strong>sz</strong>er, mely két hónap alatt<br />
L a nélkül, hogy az egé<strong>sz</strong>ségnek ártana, az<br />
as<strong>sz</strong>onyi kebel 'fejlődésót, valamint a kebel<br />
Idomainak <strong>sz</strong>ilárdságát biztosítja.<br />
Eirv üveges*- ára ha<strong>sz</strong>nálati utasítással együtt<br />
orvosi §n<br />
B ; <strong>sz</strong>aktekintélye]<br />
l> általajánlva Qtl<br />
Kávé- Tea- és Rum-különlegességek<br />
a legolcsóbban kaphatók<br />
9756<br />
Fratelli Deisinger<br />
czégnél,<br />
Budapest, Ferencziek-tere<br />
(Királyi bérpalota).<br />
Raktárak: Fiume, Catánia, Triest,<br />
Kapható minden gyógy<strong>sz</strong>ertárban. 9693<br />
Gyermekli<strong>sz</strong>tje<br />
807<br />
[6f bélbereg *<br />
"«fl gyermekek-,!?;<br />
L-fijT nek. *?i<br />
(f „Never Fails" j)<br />
Egy e<strong>sz</strong>mény elérve<br />
Egé<strong>sz</strong><br />
7500<br />
meivilágitás<br />
- / idöjárái nál di ót ok és vegj i<strong>sz</strong>erek nélkül.<br />
Szárazsága és ve<strong>sz</strong>éiytelelensége bizlositva. Ennélfogva ax<br />
egé<strong>sz</strong> világon elterjedve és fölülmiilliatatlannak elismerve.<br />
10,(100 ké<strong>sz</strong>ülék kelt el három hónap alatt.<br />
Refercncziak minden társadalmi o<strong>sz</strong>tályból és valamennyi<br />
német ezredtől vannak.<br />
e*~ A gyufa most fölösleges. ~W<br />
Fontos <strong>sz</strong>ükséglet minden ember <strong>sz</strong>ámára, mivel tűzve<strong>sz</strong>ély<br />
kizárva. Megújítása (K t.40. ill. 1 75) minden gyermek<br />
állal e<strong>sz</strong>közölhető.<br />
Villanyos világitópáleza. gl» £ c c^k & - fc£<br />
posladijmentes <strong>sz</strong>állítás, azonban csak utánvét "I K Cft<br />
mellett Au<strong>sz</strong>tria-Magyaror<strong>sz</strong>ágon belül korona J-^iJv<br />
Portable Electric Light Co.<br />
Prospektus nortómentes. Wien, I., Stefansplatas 2.<br />
Elsőrendű államhatóságok <strong>sz</strong>állítói. 9745<br />
FISCHER SIMON És TÁRSAI<br />
Magyaror<strong>sz</strong>ág legnagyobb selyemáruházában<br />
Budapest, Bécsi-utcza 7, Deák Ferencz-utcza 12. <strong>sz</strong>.<br />
OCCASIO eladásra kerülnek<br />
selyem-, bársony-, plüss-, függöny- és csipkekelmék.<br />
»«" Mindennemű maradékok bámulatos olcsó árakban. ~M<br />
Vidéki megrendelések pontosan e<strong>sz</strong>közöltetnek.<br />
9746<br />
SERRAVALLO 9397<br />
CHINA-BORA VASSAL<br />
kitűnő helyreállító <strong>sz</strong>er gyengék, vér<strong>sz</strong>egények<br />
és lákbadozók <strong>sz</strong>ámára. Ajánlva és ha<strong>sz</strong>nálva orvosi<br />
kitiiuőségeklől. 1200-nál több orvosi elismcrőlevél.<br />
W»*~ Kitűnő íz. "*8<br />
Kitüntetve több arany és ezüst éremmel.<br />
Árak: \ i literes üveg K 2.40, 1 literét<br />
üveg K 4.40.<br />
Kapható minden gyógy<strong>sz</strong>ertárban.<br />
Serravallo J. gyógy<strong>sz</strong>er. Trie<strong>sz</strong>tben.<br />
Szépség!<br />
Az ös<strong>sz</strong>es <strong>sz</strong>építő<strong>sz</strong>ereket<br />
fölülmúlja a<br />
Siiéae-CteSiae 9656<br />
Ártalmatlan <strong>sz</strong>er <strong>sz</strong>eplő, májfolt. bőrhámlás pörsenés,<br />
pattanás,bőratkák, az arezbor vörösae«e,<br />
rovarok csípése és általában a bör minden fájdalmas<br />
bántalma ellen; a ránezokat elsimítja.<br />
3 korona. Hozzá a<br />
íegeiy<br />
Siréne-Pondre fehér, rózsa és créme <strong>sz</strong>mben<br />
3. korona és a<br />
Siréne-Créme-azappan 1 drbl korona 20 fillér,<br />
e«y doboz á 3 drb 3 korona.<br />
Főraktár Budapesten: Török Jó.wf gyógy<strong>sz</strong>ertára<br />
Király-utcza 12 és<br />
Iiueff Sándor illat<strong>sz</strong>eréaznél,<br />
lV.,Váczi-ntoza 9. Egé<strong>sz</strong>ség!<br />
Cs á<strong>sz</strong>árfii rdö<br />
BUDAPESTEN 9375<br />
téli és nyári gyógyhely.<br />
„Fakir." 9757<br />
SoTányit és karcsúvá<br />
te<strong>sz</strong>.<br />
Szívről, hasról é« csípőkről<br />
a hajat eltünteti,<br />
miáltal a termel előbbi<br />
alakját vis<strong>sz</strong>anyeri. Gyors hatású<br />
és teljesen ártalmatlan.—<br />
Számos elismerő levél. Ara<br />
8 korona. Kapható:<br />
KIS MÁTYÁS<br />
gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>nél<br />
T I S Z i - D O B .<br />
Ugyanitt kapható:<br />
cVERRüCA", hiztoa<br />
<strong>sz</strong>emölcsirtó azer.<br />
Elsőrangu.E kénesvizü gyógyfürdő,<br />
páratlan gőzfürdővel és<br />
legmodernebb i<strong>sz</strong>apfürdőkkel<br />
pompás ásványvíz u<strong>sz</strong>odákkal,<br />
hő- és kádfürdőkkel.<br />
Prospektus ingyen bérmentve.<br />
ÚJDONSÁG!!<br />
^^STOí^Vi 9700<br />
Acetylen - zseblámpa,<br />
a zsebben kényelmesen hordozható<br />
nagy, vakitóftnynyel ég és sötét<br />
helyeket, lépcsőket, pinczéket stb.<br />
nappali világítással iát el. Praktikus,<br />
<strong>sz</strong>olid és olcsó. Egy drb ira<br />
a pénz előleges beküldése esetén<br />
K 1.20 franco utánvéttel 50 lillérn<br />
I drágább.3 drb 3 kor. 6 drb<br />
ára 5 kor. Portó külön. Kapható<br />
Kann Ignáctnál, Wien,<br />
II. IáUenbmnngasse 1<strong>7.</strong><br />
Ha ő<strong>sz</strong>ül a haja,<br />
ha<strong>sz</strong>nálja a „Stella"-vizet<br />
(Hiiir Regenerátor),<br />
mely nem fest de a haj eredeti <strong>sz</strong>ínét adja vis<strong>sz</strong>a<br />
Üvegje 2 korona.<br />
Zoltán Béla gyógy<strong>sz</strong>ertárában<br />
ő cs. és k. fensége József főherczeg udv. <strong>sz</strong>állítója,<br />
Budapest, V., Sétatér-ntoza, Szabadság-tér<br />
sarkán. 94M<br />
Vigyázzon as<strong>sz</strong>onyom,<br />
már kissé tnlkövér, kövérség pedig véntilést jelent.<br />
Vegyen tehát naponkint két<br />
Dragées Thyroidine Bouty<br />
és nyúlánk, fiatal marad, vagy azzá le<strong>sz</strong>. Ezen dragéesknek<br />
50 drbot tartalmazó üvegje 11 kor. lionty<br />
Paris, 1 Kue de Cháteaudun <strong>sz</strong>ívesen vála<strong>sz</strong>ol magyarul<br />
és németül. A gyógy<strong>sz</strong>er ártalmatlan, az eredmény<br />
biztos, ha kizárólag TuyroMine líouty-t ha<strong>sz</strong>nálunk.<br />
9729
808<br />
Csak 1.75 fitba<br />
kerti egy<br />
elegánfl,<br />
I.gujal'b<br />
di'ala uri<br />
vágj m"l<br />
gj'irft a<br />
^^^^^^^ os. kir<br />
fémjelzö hivatalban meívizsgálva<br />
és fémjelezve.<br />
A 1* karátos aranylemez<br />
valódi ezüstre van hengerítve,<br />
mi által a gyúrük<br />
leudkivül erőnek. A gyrübe foglalt<br />
pompásan tündöklő<br />
excelsi' r-briilans a gyűrűitek<br />
előkelő e * értékes kulsöt<br />
kőlc-öuöz. Mértékűik egy<br />
pnplr<strong>sz</strong>elet la olegendrt. 3?ét<br />
kflldéa utánvéttel KAHN IO-<br />
NÁCZ által Bécs, II., X-lliejibrnnng-asse<br />
1<strong>7.</strong> 9754<br />
+ Soványság+<br />
Szép telt testiilomok a mi keleti<br />
ei*r>poninktól,1900 évi párisi ataDyéremmel<br />
kitüntetve 6—S bét alatt<br />
már 30 fontnyi gyarapodásért kezeeség.<br />
Orvosi rend <strong>sz</strong>erint. Sztgornan<br />
hecsü etea.Nem <strong>sz</strong>édelgés.Számos<br />
kö<strong>sz</strong>önőlevél.Ára kartunouként<br />
2 kor. 50 fillér. Postautalvány vagy<br />
ntánvéttel. Hn«znál 'ti utasítással.<br />
Hygrien. Institnt 9771<br />
D. Franz Steiner & Co.,<br />
Berlin, 18 .Könio-gTátzeratrasse 78,<br />
Főraktár Magyaror<strong>sz</strong>ág ré<strong>sz</strong>ére I<br />
Tőrök József, gyógy<strong>sz</strong>. Kifály-u.12,<br />
iKossuth Lajos-ütczai papirüzletem<br />
teljes felo<strong>sz</strong>latása miatt<br />
9766<br />
a közelgő karácsonyi idényre és újévre alkalmas papír és papirdi<strong>sz</strong>mü áruimat<br />
ajánlom a n. é. közönség figyelmébe annál is inkább, mert pl. elegáns<br />
kivitelű levélpapírokat dobozban, családi dobozokat, karácsonyfa<br />
dí<strong>sz</strong>eket és más ajándékra alkalmas papirdí<strong>sz</strong>mfi áruké<strong>sz</strong>letemet óriási vála<strong>sz</strong>tékban<br />
még eddig nem ajánlott olcsó árakon bocsájtom áruba.<br />
Tis.tele.tel K L E I N V I L M O S<br />
Budapest, Kossuth Lajos-utcza 20. <strong>sz</strong>ám.<br />
Horpny-Kőépita<br />
Ezen egymást terv<strong>sz</strong>erűen kiegé<strong>sz</strong>ítő<br />
Horgony<strong>sz</strong>ekrények még<br />
mindig a gyermekek kedvencz játéka<br />
; nagy<strong>sz</strong>erű magas- és liidépitményeikkel<br />
felnőtteknek is érdekfe<strong>sz</strong>ítő<br />
<strong>sz</strong>órakozást nyújtanak és ezért<br />
egy karácsonyfa alatt se hiányozzanak.<br />
A hidépitő<strong>sz</strong>ekrények a 12-ik <strong>sz</strong>ámig elké<strong>sz</strong>ültek és oly pompás hídépítési<br />
mintalapokat tartalmaznak, hogy egy Horgony-Kőépitő<strong>sz</strong>ekrény birtokosa<br />
sem mulas<strong>sz</strong>a el azokat kiegé<strong>sz</strong>ítésül be<strong>sz</strong>erezni. Bővebbet találunk erről<br />
és a -Satum, és .Meteor, uj rakásjátékokról az uj képes árjegyzékben,<br />
a mely ingyen és bérmentve küldetik. Bevásárlás alkalmával csak a híres<br />
.Horgony* védjegygyei ellátott <strong>sz</strong>ekrényeket fogadjuk el, mert<br />
valamennyi másféle kőépitő<strong>sz</strong>ekrény csupán a lticbter-l'éle eredeti<br />
gyártmány utánzatai.<br />
Kaphatók a bel- és külföld valamennyi finomabb játék<strong>sz</strong>er-üzleteiben.<br />
Richter F. Ad. és Társa, Csá<strong>sz</strong>. és kir. udvari és kamarai <strong>sz</strong>állítók.<br />
Iroda és raktár: I. Operngasse 16, Bécs, Gyár: XII11 (Hieuing).<br />
Endolstadt, Nürnberg, Ölten, Rotterdam. Szt -Pétervár, Hew-York, Oity.<br />
floflAT I \\<br />
íj- és íogápoló<br />
VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />
<strong>49.</strong> SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.<br />
As<strong>sz</strong>onyok és leányok!<br />
Hátfájás, testfájás, görcsök, fejfájás,<br />
ros<strong>sz</strong>ullét stb. ellen<br />
ajánlatos .Axnaslra., egy határozottan ártalmatlanulIhatóés ^ ^ ^ ^ ^ ^<br />
kiverek frontiakban! Orvosilag melegen ajánlva. Dr. med, m. Btunganoan írja<br />
a'rbbe'k'S : .A belsőleg ajáult gylgytheák közül egy sereg kedvég apa<strong>sz</strong>talat a apján<br />
egy ujabb theavegvüléknek adtam előnyt, a ?VA"í/b n !l *jg med G<br />
iettre AH hatásában tényleg minden más theát felulmnl. stD. ur.mea. u.<br />
BerUnbei j"uSft tail eredményeiről és a többek közt ezt mondja: .8 A. k. a.<br />
Kö„'nlckS a i.«OTyn.l: A gyenge alkotású, kissé halvány J P ^ ^ " X S L u<br />
hAtfáiá'ról pana<strong>sz</strong>kodott, va amint néhány nappal azután. A negyettiK csé<strong>sz</strong>e taeanál<br />
elmnltak esen nehézségek. Más okból történt utolsó látogatásánál aug 3-án<br />
frissebbnek lát<strong>sz</strong>ott, mint azelőtt. Életuntság* elmúlt és most kettő helyett<br />
dolgozik, stb. - J. as<strong>sz</strong>ony Stuttgartban közli: -Nem fogom elmula<strong>sz</strong>tani<br />
mmdet. fetobarátnomnek ezen kitűnően ható ké<strong>sz</strong>ítményt a legmelegebben ajánlani.<br />
Z - Aí fenti, valamint minden egyéb elismerő irat.ereá>t,péld anya, a párosnál<br />
betekintésül le vannak téve. - Amasipa ára dobozonklnt K 3-•&-* hónapig<br />
eltart!) Csupán A. Locher névaláírással valódi! Egyednli gyáros: Andr. Locher.<br />
Pharmac. Laboratórium, Stuttgart.<br />
TJ U+,4,,,,1,1 Budapesten; Török J. Király-titcza li. Pozsonyban: Dr, Ad.er<br />
itaKLaraK . Salvator-gyógjtárában, valamint az o<strong>sz</strong>trák-magyar monarchia minden<br />
ragjobb gyógytárában.<br />
97 ' 3<br />
Idegbántalmak<br />
női bajok, vérkeringési zavarok<br />
ellen<br />
<strong>sz</strong>énsavas fürdők ha<strong>sz</strong>nálata<br />
a legajánlatosabb I Mesterséges <strong>sz</strong>énsav-fürdő berendezések<br />
Dr. WAGNER ÉS TÁRSAI<br />
czégnél jutányosán kapható és magánlakásokban alkalmazhatók.<br />
Budapest, IX., Tinódy-utcza 3. — (Telefon 53—28.)<br />
Tessék prospektusokat kérni l 9742<br />
MA6YABH0N ELSŐ, LE6NAGY0BB ÉS LEGJOBB HÍRNEVŰ ÓRAÜZLETE"<br />
3 J* ** a *+"<br />
ORÁK.ÉKSZEI\EK10-évi<br />
RÉSZLETFIZE'<br />
Tllapiflalott<br />
- 18*4<strong>7.</strong> ~<br />
Képet árjegyzék bérmentve, javítások pontosan 88ik8f5ltetntk. J o<br />
CJ<br />
?£;. SERA1L-ARCZKEN0CS.<br />
mely az arezot ti<strong>sz</strong>títja, fehéríti és bársonypuhává te<strong>sz</strong>i<br />
Egy tégely ára<br />
1 kor. 40 flll.<br />
Egy kis tégely<br />
ára 70 Hllér.<br />
Minden ártalmas alkatré<strong>sz</strong> nélkül!<br />
Serail-<strong>sz</strong>appan 1 kitűnő toilett <strong>sz</strong>appanok II Serail-pouder. Kiváló finom arezpor háx><br />
I t«„s». i... ii-.iL 11 rom <strong>sz</strong>ínben, fehér, rózsa<strong>sz</strong>ín és créme. Egy<br />
Epe-<strong>sz</strong>appan \ a kenőcs ha<strong>sz</strong>nálatához. II doboz ára 1 korona. ,<br />
Serail créme. Nappali ha<strong>sz</strong>nálatra. 11 Serail-<strong>sz</strong>ájviz. A legjobb <strong>sz</strong>ájvíz. j<br />
Főraktár: Budapesten, Török József gyógy<strong>sz</strong>ertárában. 9625<br />
Kapható továbbá a ké<strong>sz</strong>itónél: ROZSNYAY MÁTYÁS gyógy<strong>sz</strong>ertárában,<br />
Aradon, Szabadságtér, valamint minden más gyógy<strong>sz</strong>ertárban.<br />
A ki jó, egé<strong>sz</strong>séges, ti<strong>sz</strong>ta és fehér fogakat akar, ha<strong>sz</strong>náljon<br />
STOMATIN-fcggort.STOMATIN-fogpa<strong>sz</strong>tátvagySTOMATIN-foopépet.<br />
Ára 1 korona. Ára 1 korona. Ára 70 fillér.<br />
A ki azt akarja, hogy <strong>sz</strong>ája ti<strong>sz</strong>ta, <strong>sz</strong>agtalan és üde legyen, ha<strong>sz</strong>náljon<br />
STOMATIN-<strong>sz</strong>ájvizet és STONIATIN-<strong>sz</strong>ájizt (CAGHOU).<br />
Ára 1 korona. Ára 70 fillér.<br />
9491<br />
Honi gyártmány. Kapható mindenütt. Budapesti főraktár: Török József<br />
és dr. Egger L. és J. urak gyógy<strong>sz</strong>ertára.<br />
Szétküldés! főraktár: 5TOAATI,,-^ÍAK Zombor.<br />
FTMUM-TÍTSUI*. nyomdája, Budapaatan, IV. utat* 4. te<br />
50. SZ. <strong>1902.</strong> (<strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.)<br />
?2A&<br />
Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG é. I egé<strong>sz</strong> évre 24 1<br />
'