28.01.2013 Views

005753

005753

005753

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Apokalipszis a szeszfőzdében

Móricz Zsigmond: Úri muri Kaposvári Csiky Gergely Színház

Kaposváron nem Móricz Zsigmond Úri muri című darabját mutatták be pénteken.

Legalábbis nem a regényből készült drámát, amelyben a cselekmény egyre gyorsulva,

bonyolódva halad a tragikus vég felé, s akkurátusan fonódik össze a társadalmi

gondokkal való küzdelem a magánbajokkal, a mintagazdaság ellehetetlenülése a

tőkehiány miatt, és a házasság meg a házasságon kívüli szerelem felbomlása a lelket

felőrlő küzdelmek közepette.

Zappe László| Népszabadság| 2007. december 10.|

A Rusznyák Gábor rendezte változat lényegében ugyanezt másképpen mondja el. A hagyományos drámaiságot

módszeresen kerüli. Móricz regényének-drámájának motívumait két, szürreálisan tömörített napba montírozza.

Mindkét felvonás reggeli verőfényben kezdődik, és fokozatosan sötétülve fordul éjszakába. Eseményeinek

középpontjában a muri, az ivás, a mulatság áll, s ebbe szövődnek bele Szakhmáry Zoltán életének, tragédiájának

elszórt részletei. Angyal Bernadett bravúros díszletben egyesíti a vidéki vendéglőt Szakhmáry tanyájával egy

szeszfőzdében. Szimbólumok helyettesítik a realisztikus drámát. Hiányzik az előadásból a váltó körüli harc az

asszonnyal, illetve csak hallunk róla, mégpedig általánosságban, s nem aznapi, a tragédiát előrevetítő, fenyegető

eseményként. Rhédey Eszter csak féltékeny feleségként, illetve a korhelykedés miatt zsörtölődő asszonyként

jelenik meg. Szakhmáry ábrándja a mintagazdaságról, szembenállása az urak konzervativizmusával beleolvad az

ivás közbeni csevegésbe, anekdotázásba, a nagy, otromba tréfálkozásokba, az asszony meg nem értése, félelme

a férje merész terveitől pedig szinte teljesen elsikkad.

A szöveg helyett a díszlet és a játék viselkedik drámaian. A hatalmas szeszfőző kazán néha megindul, mint egy

gőzmozdony - Szakhmáry mintagazdasága helyett ugyanis itt a vasút jelenti a gazdasági haladást, inkább attól

tartanak a szokott életformájukért aggódó urak. A kazán belül hatalmas, vörös béléses ékszerdobozt, szerelmi

fészket rejt, mellesleg az apokaliptikus végső jelenetben cigánylányokkal üzekedik benne Csörgheő Csuli. Az

előadásnak amúgy is ő a központi szereplője, hiszen ő a murik, a mulatozások motorja, a tréfák kieszelője, akit

Gyuricza István drabális erővel jelenít meg. Kocsis Pál Szakhmáry Zoltánjának csak a katasztrófa változatos

elszenvedése jut ki, küzdelemre nemigen marad lehetősége ebben az átiratban. A Rhédey Esztert játszó Csapó

Virágnak meg egyetlen nagy monológban kellene összefoglalnia, amit a szerepből kihúztak. A Rozikát játszó

Nagy Ilona szakít a figura kliséjével, az ősromlottság naiv bája helyett egy tárgyilagosan gondolkodó nőt ábrázol.

A hagyományos drámától ódzkodó, apokaliptikus társadalmi látomást sugallni szándékozó előadást két pillér

tarthatná meg: az egyik a rengeteg torz karakter plasztikus megjelenítése lehetne. Kovács Zsolt, Kelemen József,

Szula László, Nagy Viktor, Sarkadi Kiss János, Tóth Géza, Valcz Péter, Karácsony Tamás, Hunyadkürti György,

Tóth Eleonóra hoz is egy-egy figyelemreméltó, érdekes alakot. Mások halványak maradnak. A másik pillért a

zenés-táncos tömegjelenetek, a nagy tivornyák ritmusa, színezése alkothatná. Az előadás ebben néhol (még?)

suta, a döntő pontokon viszont bravúros. A kimerevedő groteszk zárókép végül elmondja, amit Móricz regénye és

drámája. A színlap alcímben emeli ki, hogy a millennium évében vagyunk, s ezt a szereplők is gyakran

hangoztatják. Rusznyák Gábor rendezői látomásában, a szeszfőzdei apokalipszisben egy évezred

összefoglalását látjuk. Meg a jelent és a jövőt.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-474380

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!