péntekenként2010. március 12.új sorozat,497. számErre járvaKövesd a pénz nyomát!Március 15. előtt a sajtószabadságrólTíz évvel Szlóbó megdöntéseután is magyarázni kell a szabadsajtó, illetve a szabad média léténekfontosságát… A kilencvenesévekben alig néhány újság, rádiólünk a „privatizáció mindent megold”maszlagot, aminek következtében(állami kényszerre) rengeteg médiumkerült kétes „üzletemberek” tulajdonába– újságírói egzisztenciákmentek tönkre, mert az új tulajdonostnem érdekelte a dolgozók sorsa,hanem csak az, hogy kivegye apénzt. A másik változat az, hogy amagántulajdonos kizárólag reklámfelületkénthasználja a műsort vagyaz újság hasábjait.Igaz, van egy harmadik változatis, amikor a magántulajdon, a privatizációeredménye a médium szabadságánakmegőrzése, sőt megerősítése.Sajnos, kevés ilyen pozitívpélda van (B92, Blic… és – olvasóként,újságíróként merem állítani,hogy ez a lap is, amelyet Ön most akezében tart).A gazdasági nyomás klasszikuseszköze a reklámbevétel megvonása.Horvátországban így ment tönkreaz ottani újságírás egyik büszkesége,amely Tuđmant túlélte, de a„demokráciát” nem. A Feral Tribunenem kapott reklámot és szinte egyiknapról a másikra kialudt. Hasonlósors fenyegeti az e-novine internetesportált, amelynek belgrádi a központjaés azon ritka (mint a fehér holló)médiumok közé tartozik, amelyek bírálnimerészelik a szerbiai hatalmatés ellenzéket egyaránt. A gazdaságinyomásgyakorlásnak persze politikaiháttere van.Gazdasági nyomásgyakorlás azis, amikor helyi médium nem kaptámogatást attól a községtől, amelylyelfoglalkozik – vagy csak jelképesösszeget. Aminek, természetesen,ismét politikai háttere van.Nálunk ugyanis csak hozzá nemértő ember vagy szándékosan manipulálómondhatja azt, hogy „éljen mega sajtó maga a piacon”. Az emberekneknincs pénzük és a tájékozódástluxusként élik meg, annál is inkább,mert ott a nyolcvanegynéhány kábelcsatornaés ott az internet is. Azolvasási szokások nálunk nincsenekolyan szinten, mint másfelé. Végül,de nem utolsósorban, a helyi lapok,a helyi rádiók, tévék eleve rosszabbNyílt levél a tartományi oktatásügyititkárhozMiért késnek atankönyvek?Horvát Dóra, a VMDK Női Fórumánakelnöknője, valamint a pártbecsei tanácsnoka március 3-ánnyílt levélben fordult Jeges Zoltántartományi oktatásügyi titkárhoz.Horvát a magyar nyelvű tankönyvkiadásmulasztásaira hívja fel Jegesfigyelmét.„Felhívjuk figyelmét a magyarnyelvű tankönyvkiadás évek ótatartó, s mind súlyosabb mulasztásaira,amelynek gyermekeink látjákkárát! A szülőkkel előre kifizettetika magyar nyelvű tankönyveketmárciustól májusig, és az őszi iskolakezdésután néhány hónaposkéséssel érkeznek csak meg, haegyáltalán megérkeznek. Az iskolákbana tankönyvkiadó hanyagságávalmagyarázzák a hiányosságokat,a tankönyvkiadók pedigarra hivatkoznak, hogy a fordításkésik. S míg ők egymásra mutogatnak,gyermekeink tankönyveknélkül tanulnak. Már megjött az újárajánlat a következő tanév könyveire,májusig ki is fizetjük - mi szülők-, de nem hagyhatjuk figyelmenkívül, hogy a most 7. osztályba járógyerekek február 15-én vették átaz elmaradt 4 tankönyvet. Nem engedhetjükmeg magunknak, hogyez a kialakult helyzet évről-évrejelentkezzen, sőt fokozódjon!“, álla levélben, amelyben a VMDK NőiFórumának elnöknője felkéri az oktatásügyititkárt, hogy intézkedjenez ügyben.F.D.K.és televízió volt ellenzéki a hatalommalszemben, törekedett az igazságmegírására, közlésére. A kilencvenesévek végén, az akkori újvidéki ForumHolding (amely ma már nincs) nyomdájábólkerült ki valamennyi szabadsajtótermék, amely létezett az országban– ott találtak menedéket. Ezvolt a hőskor.Akkoriban nem kellett magyaráznia szabad sajtó jelentőségét.2000. október 5. után egy ideigúgy tűnt, hogy ez már nem téma –mindenki szabad, eltűnt a rezsimmédia.Új lapok, rádiók, tévék islétrejöttek, régiekből lettek újak. Azaddiginál nagyobb számban jelentmeg a magántulajdonban levő média,helyi szinten is.A piacot elárasztotta a politikaibulvársajtó, a kereskedelmi média, asoviniszta lapok, műsorok. Hamarosannyilvánvalóvá vált, hogy a menynyiségnem jelent mindig minőségetis.Az lett a kérdés, hogy ki hogyanáll a szakma szabályainak betartásával(elég sok ilyen szabály van). Hiszenvalójában ez a választóvonal.Nem kell újabbnál újabb kifejezéseketkitalálni, mint például a függetlenújságírás, majd utána éveken átazon vitázni, hogy létezik-e ilyesmi,mert van újságírás és van propaganda.Ilyen egyszerű.A propaganda lehet gazdaságiés politikai. A kettő általában kapcsolatbanáll egymással. Mint ahogyana médiára gyakorolt nyomás is lehetgazdasági és politikai…Manapság a sajtót, az írottat ésaz elektromost egyaránt, legalábbugyanolyan mértékben befolyásolják,mint a szlóbói időkben.Akkoriban egyértelmű volt, hogyki a sajtószabadság ellensége, a fenyegetések,a pénzelvonások mindegy központból érkeztek. Az akkoriellenzéki politikusok és politikusocskák– ma a hatalom megszemélyesítői– bizony dörgölőztek a vadkéntűzött szabad sajtóhoz, hiszen csakott jutottak szóhoz.Ma a nyomásgyakorlásnaksokféle módja van. Megetették ve-starthelyzetben vannak az országosoknál:kisebb a potenciális piac –emiatt kevesebb a reklám is. Vagyis,ha a hatalomnak nem tetszik, amit a„kicsik” írnak, mondanak, elzárják acsapot és már nem is folyik belőlea „nyugtalanító szöveg”.Van klasszikus politikai nyomásgyakorlásis, amelynek a napokbanvagyunk tanúi a Magyar NemzetiTanács jelenlegi napilapjának – azegykor tisztelt és tekintélyes MagyarSzónak az esetében.Médiatanárként, újságíróként sokkollégától hallottam, sok helyen olvastamazt, hogy „Milošević idejébenkönnyebb volt” a sajtónak. Ellenségegy volt, az eszközök durvák, de kiszámíthatóak.Ma a sajtószabadságnaksok az ellensége és a módszerekis alattomosabbak.Attól függetlenül, hogy az ilyenvélemények igazak-e vagy sem, egydolog biztos: az olvasónak, nézőnek,hallgatónak meg kellene becsülnieazokat a médiumokat, amelyek nemcsak„szórakoztatnak”, nem agyatmosnak, hanem a valósággal foglalkoznak,azt vesézik ki, a problémákatfeltárják – nem pedig politikusokés mágnások reklámfelületei.Komoly újságíró-iskolákban, tanfolyamokonalapvetően két dolgot tanítanak.Az egyik: ha újságírás, akkortényfeltáró, hiszen csak arrólérdemes írni, amit valaki el akartakarni. A másik: kövesd a pénz (ésa hatalom) nyomát!Csak úgy, zárójelben, jegyzemmeg, hogy az utóbbi azért is jó tanács,mert a mindenkori és mindenszinten levő hatalom kizárólag azadófizetők pénzét költi – alapvetőállampolgári tudnivaló, de nálunkmég nem közismert.Ön pedig, kedves Olvasó, Néző,Hallgató, válasszon, hiszen a kínálatmég mindig változatos. Amíg egyszínűvénem teszik…Márton AttilaFOTÓ: www.wyliecomm.comKisebbségi választói névjegyzékekTovábbra is fellehet iratkozniBecse község területén folyó évmárcius 5-ig 9070 polgár iratkozottfel a kisebbségi választói névjegyzékre.A magyar nemzeti közösségnévjegyzékére 8700-an kívántakfeliratkozni, a roma nemzeti közösségből350, a németből 7, abosnyákból 6, az ukránból három,a ruszinból kettő, a horvátból és aszlovákból pedig egy-egy személyiratkozott fel a névjegyzékre.Mivel keddig, március 9-ig aközségi iroda dolgozói még fogadtáka kérelmeket, a jövő hétenfogjuk közzétenni a hivatalos adatokat.A héten (március 9-én) a kisebbségiválasztói névjegyzékekösszeállításának csupán első fázisaért véget.Miután az illetékes minisztériumközzéteszi, hogy megvan-e akellő számú aláírás ahhoz, hogyegy-egy kisebbség közvetlen választásokonválassza meg nemzetitanácsát, illetve marad az elektorirendszer, a feliratkozás folytatódik.A kisebbségi névjegyzékekre aválasztásokat megelőző 15. napiglehet majd feliratkozni.F.D.K.Állami segítség a szegény községeknekKiegyenlítettregionális fejlesztésA szerbiai kormány péntekenelfogadta a 2010-es kiegyenlítettregionális fejlesztést ösztönzőprogramot, amely mintegy 100 millióeuró értékű, jelentette be MlađanDinkić regionális fejlesztési és gazdaságiminiszter. Szavai szerint aprogram a legszegényebb szerbiaiközségekben fog segíteni a munkahelyteremtésbenés az ipar fellendítésében.Összesen 70 millióeurót szán a kormány arra, hogya 40 legfejletlenebb községben –ahol a fejlettség szintje nem éri el aszerbiai átlagos fejlettségi szintet –megindítsák a termelést. „A legjobbmódszer az lenne, ha a stratégiaipartnerek a gazdasági minisztériumnaka fejletlen községekbenlevő vállalatokba történő befektetéstcélzó terveket javasolnának“,mondta Dinkić.Mint mondta, a stratégiai partnerekkedvezményes hiteleket fognakkapni, mintegy 8 millió euró értékben,évi 2 százalékos kamattalés 8 éves futamidővel. Ugyanakkortámogatni kívánják a ruhaipart, acipőipart, a fafeldolgozást, a gépészeti,autógyártási és elektromosipart mintegy 20 millió euróval. Eza program 105 községet fog lefedni.Emellett 10 millió eurót szánnaka kis- és középvállalkozások megsegítésére.A programot a SzerbiaiFejlesztési Alapon keresztül valósítjákmeg, az ellenőrzést pedig azAdóhivatal fogja végezni, jelentetteki a miniszter.Lehet, hogy Becsének is jutezekből a támogatásokból?B.M.