Sz&P5/ A dráma mint társadalomkutatás

More documents

Recommendations

Info

36 PATRICIA LEAVY Ugyanakkor más, hagyományosabb kvalitatív műfajokat, az etnográfiákat vagy az interjúkat is performanszokká lehet alakítani. A performansz műfajának a kvalitatív kutatásra tett hatása túlmutat módszertani vagy reprezentációs jelentőségén, mivel új utakat nyit a társadalomtudományos kutatásról való gondolkodásban. Gray amellett érvel, hogy a performansz átértékeli a tudással kapcsolatos hagyományos elgondolásokat (2003:254). Oikarinen-Jabai szerint a performansz-alapú módszertan lehetővé teszi, hogy a kutató átlépje azt a határt, amely őt a kutatás alanyaitól hagyományosan elválasztja; segít feltárni azokat a területeket, ahol a résztvevő közösség megerősítésre szorul; felszínre hozza az ellentmondásokat, valamint erősíti a beleélés és az együttérzés képességét (2003:578). Ugyanő így foglalja össze a módszerrel kapcsolatos tapasztalatait: „A performatív módszer lehetővé teszi, hogy megtaláljuk, megtapasztaljuk és kifejezzük azokat a vágyakat, szenvedélyeket, ambivalenciákat, illetve gyengeséggel, bizonytalansággal, szégyennel, félelemmel kapcsolatos érzéseket, amelyek társadalmi kapcsolatainkban és a kulturális diskurzusokban csak rejtetten vannak jelen” (uo.). A performansz, mint kutatási tevékenység az utóbbi három évtizedben terjedt el. Ma már sokféle módon használják a kvalitatív módszertanban, és több okból is fontos trenddé vált a társadalomtudományi elméletek számára. Ez az írás erről nyújt rövid áttekintést. A színháztudományok számára nem volt meglepő a performansz jelentőségének társadalomtudományos felismerése. A drámaírás és színészi játék sokban hasonlít a kvalitatív kutató munkájához. Johnny Saldaňa szerint a kvalitatív kutató és a drámaíró ugyanazt a célt követi, amikor „az alapvetően emberi dolgokról igyekszik egyedi, megvilágító erejű és elkötelezett szöveget írni” (1999:60). Saldaňa egyben azt állítja, hogy azokkal az alapvető készségekkel, amelyek a kvalitatív kutatáshoz kellenek, a performansz művelői is rendelkeznek: 1. a tudatos és érzékeny megfigyelés képessége, ami a megfelelő érzékenységgel végzett terepmunkához kell; 2. a szereplők és a drámai események elemzésének képessége, ami az interjúk és terepnaplók szövegeiből kirajzolódó cselekedetek és viszonyok értelmezésekor fontos; 3. az a képesség, hogy a szereplők verbális és nonverbális
A performansz tudománya (részlet) kom munikációjának célját és nem-manifeszt jelentéseit érzékeljék, ami a társadalmi viszonyok feltárásához szükséges; 4. a színterek áttekintésének képessége, ami a terepmunkában a színhelyek, a tér, a tárgyak, a ruházat stb. vizuális elemzéséhez szükséges; 5. a fogalmi, szimbolikus és metaforikus gondolkodás képessége, ami a kvalitatív adatelemzés alapvető követelménye; 6. a tág értelemben vett történetmondás képessége, ami az érdekfeszítő narratív kutatási beszámolók megírásához szükséges. 37 Joe Norris (2000) is amellett érvel, hogy a drámapedagógia művelőinek óriási tapasztalata van a drámával, mint a jelentésképzés, és a (re)prezentáció lehetséges formájával kapcsolatban. Drámacsoportban például a tanulók rendszeresen tesztelik saját hipotéziseiket a mágikus „mi lenne, ha?” módszerével (2000:41). Berry és Reinboldot (1985) idézve Norris azt állítja, hogy a drámapedagógia gyakorlatát akár kutatási módszernek is tekinthetjük: a közös alkotás (collective creating) folyamatára hivatkozik, ahol a darabot a résztvevők közösen hozzák létre. Ez a Tarlington és Michaels által (1995) játéképítésnek (playbuilding) nevezett technika, egy olyan eljárás, amit a kvalitatív kutatók a közös jelentésképzésnek mondanának. „A folyamat-dráma (process drama) segít abban, hogy új módon közelítsük meg a szimbolikus tartalmakat, új összefüggéseket találjunk, és új jelentéseket hozzunk létre; ennyiben kutatási eszköznek tekinthetjük” – írja Norris (2000:44). A színház és a kvalitatív kutatás közötti kapcsolatot az akadémiai kutatásban több párhuzamos fejlemény is felerősítette. A performansz felé való elmozdulás – amit Victor Turner igen korán „performatív paradigmaként” előlegezett meg (1974) – összefügg a testiség és testivé válás (embodiment) kutatásával, a test-elme kapcsolat problematizálásával, a posztmodern elméletek térnyerésével (Denzin 1997-ben posztmodern performatív szövegekről beszél). De összefügg még azzal is, hogy a tudományos gondolkodás általában elmozdult az interdiszciplináris és multidiszciplináris kutatások felé, ezzel párhuzamosan pedig egyre több kutató foglalkozik a kvalitatív paradigma kitágításával és újrafogalmazásával az új elméleti, episztemológiai és módszertani fejlemények tükrében (különösen az „alávetett” megszólalási lehetőségeivel kapcsolatban).
Page 1 and 2: A dráma mint társadalomkutatás
Page 3 and 4: A DRÁMA MINT TÁRSADALOMKUTATÁS 5
Page 5: Tartalomjegyzék Előszó - Változ
Page 8 and 9: 8 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. a meg
Page 10 and 11: 10 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Joe
Page 12 and 13: JOE NORRIS Dráma mint kutatás A t
Page 14 and 15: 14 JOE NORRIS az ideje, hogy továb
Page 16 and 17: 16 JOE NORRIS latban. Ez a nagyon e
Page 18 and 19: 18 JOE NORRIS tevékenységekbe is.
Page 20 and 21: 20 JOE NORRIS kezdtem, hogy elkapja
Page 22 and 23: 22 JOE NORRIS a másikat. Jó péld
Page 24 and 25: 24 JOE NORRIS használtuk adatok gy
Page 26 and 27: 26 JOE NORRIS hagyományos módszer
Page 28 and 29: 28 JOE NORRIS ▶ Első jelenet - K
Page 30 and 31: 30 JOE NORRIS lenet megvitatása to
Page 32 and 33: 32 JOE NORRIS lehetnek. A „mi len
Page 34 and 35: 34 JOE NORRIS laboráció témáit,
Page 38 and 39: 38 PATRICIA LEAVY McLeod (1988) nem
Page 40 and 41: 40 PATRICIA LEAVY „A gambiai nők
Page 42 and 43: 42 PATRICIA LEAVY ben az társaival
Page 44 and 45: 44 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL
Page 46 and 47: 46 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL m
Page 48 and 49: 48 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL a
Page 50 and 51: 50 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL m
Page 52 and 53: 52 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL p
Page 54 and 55: 54 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL a
Page 56 and 57: 56 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL f
Page 58 and 59: 58 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL t
Page 60 and 61: 60 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL T
Page 62 and 63: 62 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL A
Page 64 and 65: DIANE CONRAD A „veszélyeztetetts
Page 66 and 67: 66 DIANE CONRAD A fiatalokkal köz
Page 68 and 69: 68 DIANE CONRAD elsajátítása leh
Page 70 and 71: 70 DIANE CONRAD közel, és Boalnak
Page 72 and 73: 72 DIANE CONRAD performatív szöve
Page 74 and 75: 74 DIANE CONRAD teszi az egyén sz
Page 76 and 77: 76 DIANE CONRAD szabályszegésekr
Page 78 and 79: 78 DIANE CONRAD szereplők bőrébe
Page 80 and 81: 80 DIANE CONRAD tették lehetővé
Page 82 and 83: 82 HORVÁTH KATA Education) módsze
Page 84 and 85: 84 HORVÁTH KATA változásokat, é
Page 86 and 87:
86 HORVÁTH KATA ön- és csoportis
Page 88 and 89:
88 HORVÁTH KATA ANYA 1: Á, jó na
Page 90 and 91:
90 HORVÁTH KATA apa, továbbra sem
Page 92 and 93:
92 HORVÁTH KATA A dráma közege t
Page 94 and 95:
94 HORVÁTH KATA Az előadás a kol
Page 96 and 97:
96 HORVÁTH KATA ▶ Drámaprogram
Page 98 and 99:
98 HORVÁTH KATA Amikor a gyerekek
Page 100 and 101:
100 HORVÁTH KATA retek kiváltotta
Page 102 and 103:
102 HORVÁTH KATA a belépésben va
Page 104 and 105:
104 HORVÁTH KATA elköteleződést
Page 106 and 107:
106 HORVÁTH KATA A „hátrányos
Page 108 and 109:
108 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Bha
Page 110 and 111:
110 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Con
Page 112 and 113:
112 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Ell
Page 114 and 115:
114 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. gi
Page 116 and 117:
116 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. App
Page 118 and 119:
118 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. sea
Page 120 and 121:
120 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Mor
Page 122 and 123:
122 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Phi
Page 124 and 125:
124 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Sho
Page 126:
126 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Wil
Page 129 and 130:
A DVD-k megvásárolhatók a Marczi
show all

Sz&P5/ A dráma mint társadalomkutatás

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?