Elohivot_onarckepek_reszlet

Tartalom
I. Az első nyomok
12. századi szerelmes levelek 13
Llangolten úrnői (részlet) 16
EmÍly Dickinson levelei Susan Huncingcon Gilberchez 18
rl
^
d'
II. Leszbikusság és intimitás: A 20. század első fele
Colecte: Szölökacsok (részlec) 25
Vita Sackville-WesE és Violet Trefusis levelezéséből 29
VÍrginia Woolf és Vka Sackville-West levelezéséböl 36
Gertrude Stein és Alice B. Toklas incim cetlijeiből 47
Radclyffe Hall levelei Jevgenyija Souline-hoz 51
"Aimée" és "Jaguár" leveleiböl 62
Mercedes d'Acosta: Greca Garbo (részlet) 70
Marlene Dietrich: EdÍth Piaf 72
III. Leszbikusság és polifÍkaÍ identitás: A 20. század második fele
Joan Nescle: Az emlékezés akarata:
utam a LeszbÍkus Nőtörténeci Archívummal 78
Adrienne RÍch: Ha mi holtak fekámadunk: Az írás
/ /
minc re-viziö 91
Audre Lorde: ZamÍ (részlet) 106
Leslie Feinberg: Levél egy ötvenes évekbeli femmhez
- egy buccstól 114
Adina Abramowitz: Jesivában nőttem fel 123
Szabó Judit: Egyharmad évcized a meteg mozgalomban 133
Kell egy csapat. Beszélgetés Juhász Hdikóval 139
IV. Kapcsolatok, válságok, közösségek: kortársaink magukról
Gordon Agáca: Rókus 145
Melissa Etheridge: Készen a szeretemre 155
Gillian Hanscombe: KapaszkodJ, ahogy tudsz 163
Kathryn Hamm: FeJezecek a naplómból: SerdülŐkor 171
AlÍson: "Nem rosszabb, mint az alkohotizmus" 175
Tamás B. Helén: "A sors buta lába gázol..." 181

40 ELÖH^'OTT ONARCKÖ'EK ELŐHÍVOH öMARCtíPEK 41
Virginia Woolf Vita Sackville Westhez
kiadóban. WeEls megkért, hogy adjuk ki egy pamHetjéc, és kaptam egy
esszét De la Mare-ról ís.
1927. február 16. Ezc mostmár el kéne küldenem, de valahogy habozom fölötte, hogy
még veled lehcssek, pedig olyan hideg a kezem, hogy már nem is tudok
írni. MáJusban majd Összeborzoiod a hajamat, édes: olyan rövid, mint
Akárhogy Ís, édes drágám, biztonságban megérkeztél Teheránba, Talál-
egy cínke farka.
koztam Ozzie-val, ő csöppentette et ezt a gyöngyszem-hírt; anyád is írt,
Ict van Leonard.
nagyon szívélycs hangon: "Kedves Mr. és Mrs. Woolf, hálás vagyok, amiért
olyan jók a gyermekemhez", amire én, remélhetőleg helyénvalóan,
Virginiád
mély alázattal válaszokam. Haroid20 egy boldog férfi, én meg egy Írigy nő
vagyok. A tegnapi leveledet Ís megkaptam Rosztovból, Leigh-ról, aki cáncol
és Miss Jebbröl, aki kifelé lendül a romlásból. Szóval mosc ott vagy;
1927. jülius 15.
ezc jobban szeretem, minc amÍkor cávolodsz. Csak ezt mondhacom.
Tiszcában vagy vele, hogy mindennek ellenére mennyire ragaszkodom
hozzád? Nincs semmi, amit ne tennék meg érced, édes drágám. Igaz,
Legdrágább lény,
hogy valamelyik cste rói sokat ittam. De a te hibád - az a spanyol bor.
most kapiuk meg az autónkat, és vasárnap átmennénk vele ebédelni, ha
Kicsit becsíptem. És Bobo Mayor21 nagy csábító a maga módján. Cigány-
lehet. De kÍ tudja, miféle ürügyet találok, hogy maradhassak éjszakára
vér van benne: eléggé erószakos és nagyon élénk, kígyózó is a csontEa- is. Kigondolsz vatamit? [...]
lan cestével és a vékony kezeivel; minden, ami a gyengém. Szóval, éjfél
Most megyünk a rádióba; nem csekély idegesség; de valószínűbb,
körül, kicsit becsÍpve, engedtem neki.
hogy szörnyen unni fogom. Tudom, mi fog történni - ásítok, és azt mon-
Levágta a hajamat. Bubisítva vagyok. Ez ilyen, egy-két hónap múlva
dom [íizenegy szó kitörölve]. Ez lesz hát a rádióműsor, ami tizenkétmillió
jól fog kinézni a fodrász szerint, először kicsit szedett-vedett, beszél-
otthon erkölcseit fogja rombolni. Idejuttaccál.
jünk másról. Le van vágva; a konyhai vödörben van, a hajtűimet fel-
Jó éjr, legdrágább kedvesem, hangom hamarosan elvegyül a csalogáajánlottam
mankónak a holborni Szr. Andrews teinplom főoltáránál.
nyokéval Long Barnban.23
Edes kicsim, ha valamí azt mondatná velem, hogy Vita gazembcr, az
az, hogy nem mondtad nekem, hogy ezerszer boldogabb, bölcsebb, de-
Virginiád
rűsebb, okosabb leszek bublsan, mint hajasan. Ami a szépséget illeti,
egy hete beienéztem a tükörbe, és biztosítalak, ez illúzió, káprázat:
hétköznapi nö vagyok; még hétköznapibb leszek; szóval egy bodorícás 1927. október 13.
vagy bubisítás ide vagy oda nemigen számít: de beszéljünk valami érdekesebbról.
Most nem jut eszembe semmi. [...]
"Hálisten, Vita nemjön", mondtam, egy horkantással letéve a táviratot.
_/
Vita, kedves, kérlek, ne felejcsd et szegény barátaidat - Pinkerc22 és
"Es miért mondod ezc?", kérdezte Leonard, fclnézve a zsebkendőjéből.
Virginiát. ht ülünk a kandallónál egyedül. Minden reggel az ágyamba
Amirc nem volt kész válaszom, de az igazság a következő: mert vörös az
ugnk, megcsókol, és én azt képzelem, Vita az.
orrom.
/
De már megint bolhás. Nem különös, hogy idén nem vokál influen-
Szegény Wooifék megfáztak. En egy fogorvosi váróban: de ez nem érzás?
- kérdezte Leonard. EzVita, mondtam. Jaj, és annyi dolgunk van a
dekey. A lényeg az, hogy ez az incidens a barátságunkat jelképezi. Gon-
20 Harold Nicolson, Vita Sackville-West férje dold át jól, mit értek ez alatt. Halódó árnyalat van fölötte: mutatja a
21 Beatríce Mayor (szüi. Meinertzhagen), drámafrö
22 A kulya 23 Vita ottbona

42 ELÖH^/OTr ÖNAKCtíPEK E LÖ n fvc; rr ű NARCtói't K
43
romlás lázas delfin színét. Soha nem jövök el töled úgy, hogy ne gondol-
Ötszáz szót írtam, amíg Leonard gyanakodva ült a karosszékben,
nék arra: ez az utolsó alkalom. És az az igazság, hogy ezzel épp annyit
Pinker horkolt, Neily" pedig az emeleten foxtroccoc hallgatott a gramo-
/
nyerünk, mint amennyit veszícünk. Én mindig biztos vagyok abban,
fonon.
hogy Ídönkénc mással leszel ajövő csütörtökön (ezt te magad mondcad,
Egyedül találkozom Dottyval a iüvö héten, éjszaka. VégüHs megvásárosszaság,
ucolsó leveled végén, ahol a vipera a méregfogát tartja), ré-
rolt - húszezer font etőleget fizetett. Laughcon [Place]. Hogy megzaszemröl
minden együttlétünk ezzel a melankólÍával árnyaít, vaiamint
vartál! Pedig az a hely varázsos. Veled nnádnivaló; Leonarddat kimonazzal
a vággyal, hogy az orrom fehér legyen, és így egy fél pillanattal to-
dottan ucálatos, már a gondolata is lehangol.
vább itt tansalak, de talán, mint Írram, incenzicásban visszakapjuk azt,
Most érkezett hatvan font Amerikából a kis szapphista sztorimérE,
amit egy hosszas, biztos, tisztes, szemérmes és hidegvérű barátság ké-
aminek a szerkeszró nem értecte meg a lényegét, pedig keresce az
nyetmes erényei tekintetében nélkülözünk.
Adirondacksban.
Nagyon gyorsan írok. Harmadszor kezdek neki egy mondatnak. Az a
Kérlek, mondd meg, mikor jössz és mennyi Ídöre: hacsak a delfin közhelyzet,
hogy annyira elmerültem Orlandóban, hogy semmi másra nem
ben meg nem hal, és a teste a halál és felbomlás színeit nem ölti. Ha
tudok gondolni. Teljesen kiűzre a romantikát, a pszichológiát meg a
Campbellnek adtad oda magad, nincs több közöm hozzád es ez fehéröbbít
ebből az utálatos könyvbői. Hotnap elkezdem azt a fejezetet,
ren-fekerén meg lesz írva az Orlandóban az egész világnak. Mondd meg,
ahol Violet24 és te találkoztok a jégen. Az egészbe nagyon alaposan bele
jössz-e, és mikor: mert már meglehetősen bosszant a sok hervadó szíkell
menni. Hemzsegnek a fejemben az ödetek. AdJ vatami támponto:,
nésznő és hivatalnok.
/
milyen vkáitok voltak. És hogy milyen culajdonságaid alapján választott
Legdrágább Mrs. Nicolson, jó éjt.
ki réged elöször. Figyelj: el kell mennem hozzád, ha másért nem, azért,
hogy elhozxak néhány képet. Kell egy L Jakab-korabeli fíatal Sackville
V (Vicának)
(férfi) és egy [II. György-korabeli fiatal Sackville (nö), Kérlek, add köl-
W (CampbeUnek)
csön magad a vázlataimhoz. Kis könyv lesz, legfeljebb 30.000 szó, és jelenlegi
(lázas) tempőmmal (egész nap rád gondolok különféle formák- 1927. december 5.
ban, és Violeti-e és a jégre és Erzsébetre és III. GyÖrgyre) karácsonyra elkészülhetek
veÍe. Már ha nem megyünk Oroszországba: te akarod, hogy
elmenjek? A korn-Lány felkért, hogy menjünk egy hónapra, ingyen, meg-
A fényképek tökélecesek, és a két Orlando úgy passzol, mint egy keszünnepelni
a forradalom évfordulóját. Nem gondolod, hogy élni kellene
tyű. SzerÍntem Lord Lascelles legyen a következő, és aztán
az alkalommal, bundákat venni, és dacolnÍ a hideggel? Mondd meg, mit
Jaj, de szívfájdíró volc a péntek este - folyton valamiváll volt közöttünk;
gondolsz. Keddig döntenem kell.
a fene Raymondba, a fene mindenkibe. És plllanacnyílag eléggé el vagyok
^_
Az Orlando kis könyv lesz, képekkel és egy vagy két térképpel. EJ-
lágyulva. Két szegény kis vakond született - és azonnal meghaltak.
jel az ágyban, az utcán sétálva, mindcnütt ezt tervezem. Szeretnélek
Menjek át szombaton éjszakára? Ez rűnik az egyetlen alkatomnak. Tulátni
lámpafónynél, a smaragdjaiddal. Még sohasem akartalak ennyire
dasd velem.
látni, minc most - csak ülni és nézni és beszéltetni, aztán gyorsan és
Rengereg nagyon érdekes és tanulságos dolog történt. Lemeatem vititokban
kiigazítanÍ néhány bizonytalan pontoc. Most épp a fogaidról
dékre, és begörcsölc a nyakam a tőzsdeügynökökkel. Öt órán át beszélés
a termeszetedról. Igaz, hogy csikorgatod a fogadat éjszaka? Igaz, gettünk olyan dolgokról, hogy el sem tudod képzelni, nagyrészt a ny r-
hogy szeretsz fájdalmat okozni? Mi vok a legnagyobb kiábrándulásod
kos, esős erdőben.A tőzsdeügynökök iránc érzett szenvedélyem kihalt.
/
és mikor? És erre azt mondod, van valami nyomorúságos ok, a havibaj,
Ne fetedd Gorboducot!
gondolom, ami miatt nem rudsz jönni! Az orrom még vörös, úgyhogy
Ne fcledd Virginiát!
megbocsátok.
Felejcs el mindenki mást!
24 Vioiet Trefusis, Vita Sackville-West korábbí szerelme 25 A házvezetőnő

n
T:
74 ELÖMÍVOn ŰNARCKS'EK. 75
ELŐHfVQTT ONARCtíPEK
mesélt a gyerekkoráböl, ifjúságából és a hollywoodi életéből. Senki nem is~
Marlene Dietrich:
Edith Piaf
meri Gretát igazán, aki nem látta úgy, ahogy én láttam őt a Silver Lake-nél.
Az elemek alkotása vott. A szél alkotása és a viharoké, a fáké és a vÍzé. Egy
olyan szetlem, minc az övé, városba zárva. tragikus lácvány. Ott a Sierra
.X-l^
:""
Nevadában előttem kapaszkodocc lobogó hajjal, arcát kicéve a szélnek és t-^
napnak, egyik szikláról a másikra szökellt meztelen, klasszikus szépségű
A két végén égette a gyerlábaival.
Fölöttem álit, ceste az égre rajzolódott, olyan volt, mint egy sugár- tyát,képesvokegyszerrehá- ^
fí /
zó természeti csoda: isten és istennö egyszerre, egymásba olvadva.
* *
rom szeretöt tartani, én meg,
^
>''.
Már majdnem kezdtünk hinni benne, hogy soha nem térünk vissza a
a "vldéki unokahúg" szerecivilizációba.
Aztán egy nap a hegyeken túlról meghallottuk az auró du-
pére korlátozva, csak ámuldálásác.
Greta elsápadc, és bemenekütt a házba. "Nem cudok- nem tu- tam és hüledeztem. n
//
dok visszamenni Hollywoodba, abba a stúdióélecbe!" - sírta. De végü
Ő nem vette észre. Folyton
.r
összecsomagokunk, és sző nélkül beszálltunk a csónakba. Lassan, ma-
csak a saját érzéseivel foglalgába
roskadva evezett át a túlpartra. kozott, a szakmájával, a külö- Mt .
nös dolgokban való hitével, a
Vivien Gerber fordítása
vílág és önmaga szeretetével.
Az én szememben a "veréb"
volt - így hívták őt sokan
- de Jezabel is volt, relhetetlenül szomjazott a szeretecre és izgalomra,
ami kárpótolta a tökéletlenség érzéséért, a csúnyaságáért (ahogy
állította), törékeny kis testéért, mellyel mégiscsak tudott hatást keltenÍ,
mint Circé, a szirének és Lorelei. Gsábító volt, minden elképzelhető
'örömet ígéró, és valami csak rá jellemző intenzitás áradtbelőle. Elszédített.
Még azt is elviseltem, amikor a szeretöit kellett elbújtatnom,
vagy a lakás különbözö szobáiba vezetnem
Igyekeztem folyamatosan azt nyújtanÍ neki, amlre épp szüksége volt.
AnéÍkül, hogy megércettem volna retteneces vágyát a szerelemre^ gondoskodt'am
róla. Nagyon kedvelt engem, talán még szeretea is. De azt
hiszem, csak férfiakat szeretett ,gazan. A barátsághoz is volt érzéke, de
ezt a szívébe rejtette. Soha nem ért rá barátságokra koncentrálni. Igaza
volt. Nem voltak tartalékal, szét kellett szórnia magát.
Segírettem neki öltözködni a színházban és a "Versailles" nevű^éjszakai
bárban, ahol fellépett New York-ban. A tragikus eset után, ami meg
változtatta az életét, gyakorlatilag én vettem át a gyeplot az életében.
Éppen a reptérre készükünk, Marcel Gerdan elé - még aludt, amikor
elért a hír, hogy Cerdan gépe az Azori szigetek felett lezuhant.
Fel kellett ébresztenünk: és meg kellett neki mondanunk. Orvosok és
gyógyszerek következtek. Meg voltam gyöződve róla, hogy lemondja a
"Versailles"-i fellépését. De amikor ezt délután felvetettem neki, hallaakart
róla. Kövernem kellett az utasításait, de mindenképp ni sem
meg

76
ELŐHfVOTT ÖNAKCKÉPEK
ELÖHÍ