Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Tanulmányok</strong> a <strong>pedagógiai</strong> <strong>innováció</strong> <strong>támogatásának</strong> <strong>lehetőségeiről</strong><br />
foglalkoztatottságáról, képzettségéről, társadalmi helyzetéről (Kemény et al., 2004;<br />
Kertesi, 2005). Azt is érzékeljük, hogy az elmúlt időszakban a cigányságot érintő<br />
társadalmi folyamatok eredményei leginkább az oktatásban csapódtak le. A különféle<br />
kutatások becslései alapján a cigány tanulók aránya ma a közoktatásban 15%-ra<br />
tehető (Farkas, 2002), de ez az arány az ismert társadalmi és demográfiai folyamatok<br />
nyomán növekvő tendenciát mutat. Minden oktatásirányítási törekvés dacára<br />
folyamatosan nő a szegregált oktatási intézmények száma (Kertesi–Kézdi, <strong>2016</strong>). Az<br />
ezzel kapcsolatos társadalmi és <strong>pedagógiai</strong> problémák nyilvánvalóak (Nahalka–<br />
Torgyik, 2004). Cél a leszakadó csoportok társadalmi integrációja, ennek megvalósulásában<br />
pedig kulcskérdés az iskola, benne a pedagógusok munkája. Ma Magyarországon<br />
bizonyos régiók fokozottabban érintettek ebben a problémában. Számos<br />
tanulmány (Varga, 2005; Papanek, 2001; Horváth, 1999) hívja fel a figyelmet arra,<br />
hogy az adott régió sajátosságai, társadalmi háttere és közoktatási rendszere hat a<br />
térség felsőoktatására, illetve hogy az adott felsőoktatási intézménynek hatása lehet<br />
adott esetben a térségben lezajló <strong>innováció</strong>s folyamatokra, hiszen nem légüres térben<br />
működik, körülveszi egy meghatározott, sajátos gazdasági és társadalmi tér.<br />
A pedagógusképzés a felsőoktatás sajátos területe, az egyetem bonyolult és nehezen<br />
kiszámítható szférája (sok szállal kapcsolódik a közoktatás folyamataihoz, erősen<br />
szakmai jellegű képzés) akkor is, ha alapvetően a felsőoktatásban egyensúlyi<br />
állapot van. A tanárképzést úgy értelmezzük, mint a felsőoktatás egyik feladatát és<br />
funkcióját versus önálló alrendszert, amelynek céljai, körvonalai, alkotóelemei, szereplői<br />
vannak, és amelynek eredményes működése az adott ország oktatáspolitikájára<br />
nézve stratégiai kérdés. A legutóbbi felsőoktatási változásoknak, elsősorban a<br />
Bologna-folyamatnak számos új következményét érzékelhetjük. Turbulens időszakokban<br />
alapvetően kétféle stratégiát választhat egy olyan alrendszer, mint a pedagógusképzés:<br />
megpróbálja minél kisebb sérülésekkel „átvészelni” ezt az időszakot,<br />
vagy „lehetőség-ablakként” kezelve elindítja saját <strong>innováció</strong>s folyamatait (Halász,<br />
2007). Amennyiben az utóbbi történik, az tartalmi-módszertani megújulást hív elő.<br />
A tanárképzés saját tartalmi és módszertani átalakulását akkor abszolválja sikeresen,<br />
ha képes kialakítani külső társadalmi kapcsolódási pontokat. Ezek elsősorban<br />
azt a célt szolgálják, hogy a képzőhely a tanárjelölt számára fel tudjon kínálni<br />
olyan terepet, ahol gyakorolhat. Ettől tágabb dimenzióban az adott régióba ágyazott<br />
tanárképzés az, ami képes lehet arra, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek oktatását<br />
segítse, hiszen a probléma összetett, a helyi sajátosságokhoz a legmesszebbmenőkig<br />
illeszkedő megoldásokat igényel, a helyi aktorok, szereplők széles körű bevonásával.<br />
A pedagógusképzés az így kialakított hálózaton keresztül lesz képes hatékony folyamatokat<br />
beindítani. Ez a modell érhető tetten a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének<br />
Hátrány és Iskola Szakmai Műhely (HISZEM) programjában, ahol közoktatási<br />
<strong>innováció</strong>s folyamatokat indít be vagy segít egy alapvetően tanárképzéssel és<br />
kutatással foglakozó egyetemi szervezet.<br />
100
Change language