Tanulmányok a pedagógiai innováció támogatásának lehetőségeiről 2016

Recommendations

Info

Tanulmányok a pedagógiai innováció támogatásának lehetőségeiről eszköztár, hanem folyamatosan igazodik az adott tanulócsoport, helyzet sajátosságaihoz. A munka során a lényeg nem az, hogy megoldást találjunk, hanem az, hogy megtaláljuk azt a megoldást, ami számukra az adott helyzetben a legmegfelelőbb. Testre szabott megoldások akkor keletkeznek, ha ezeket az összes érintett együtt találja meg. A folyamat során belső „szakértők” születnek, ami valódi elismerése a munkának. Hatékony ösztönző ebben a fázisban, ha a tanárokat bevonjuk a problémamegoldásba és a megoldás keresésébe, amivel maguk tehetik sikeresebbé a munkájukat, így segítve a tulajdonosi szemlélet beágyazódását. Ebben a szakaszban a kiscsoportok változatos eszköztárral dolgoznak. Különféle munkaformákban tevékenykedhetnek: • akciókutatás (egy adott téma feltárása), esettanulmányok készítése • „jó gyakorlat” megkeresése, meghívása, felkeresése • bemutatóórák – „tanórakutatás” • „belső” képességfejlesztés, tanácsadás • megfigyelés • kutatás • kísérlet. A gyakorlatközösségek munkáját az egyetemi oktatók facilitátorként segítették. A facilitátorok tapasztalatai alapján a gyakorlatközösségeknek az alábbi területeken kellett segítséget nyújtani: • belső irányítás tanulása • koncentráció • sebezhetőség elfogadása (tanulunk, próba-szerencse ezzel jár) • a kockáztatás és az ismeretlen terep értéke • a közösség védőháló-szerepének erősítése • párbeszéd, szakmai viták ösztönzése, elmélyítése • a kollegiális támogatás hangsúlyozása a „felső ellenőrzés” helyett • külső forrás, szakértő bevonása • a résztvevők saját szakterületének beemelése. A gyakorlatközösségek munkája addig tart, míg az adott probléma foglalkoztatja, dolgoztatja a résztvevőket, míg a fókuszba helyezett problémával kapcsolatban megoldási stratégiákon dolgoznak. Majd munkájuk eredményét a vezetés támogatása mellett megpróbálják becsatornázni az iskola pedagógiai folyamataiba. 114
Ádám Anetta: A pedagógiai kultúraváltás segítése – innovatív iskolai gyakorlatközösségek kialakítása Összegzés Dolgozatunkban arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk egy innovatív és izgalmas pedagógiai-fejlesztési kísérlet koncepcionális alapjait és technikai fázisait, ahol két eltérő szervezeti kultúra fog össze, hogy innovációs tevékenységet végezzen annak érdekében, hogy az egyes intézmények, iskolák hatékonyabban válaszoljanak a kulturális, gazdasági hátrányokból érkező gyerekek igényeire, az ő tanításukból fakadó kihívásokra. Érveltünk és érvelünk a hálózati tanulási technikák alkalmazása és a szervezeti szintű tanulás szükségessége mellett, melyek nyitottá, innovatívabbá tehetik az adott iskola intézményét. Végül fontosnak tartjuk leszögezni, hogy valamennyi szervezetfejlesztési törekvés, módszertani megújulás csak akkor ér el eredményeket, ha a tantermi, osztálytermi munkában, az iskola hétköznapjaiban megjelenik a hatása, ha becsatornázódnak az új eredmények a pedagógiai mindennapokba. A gyerekekkel való munkában elért, kézzelfogható siker a legerősebb ösztönzője minden pedagógusnak és minden pedagógiai közösségnek. Izgalmas és további elemzésre alkalmas kérdéseket vetett fel ez a kísérlet azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lehet az egyetemi műhely jelenléte egy iskola működésére, valamint hogy a közös tapasztalatok különféle elemei hogyan csatornázhatóak be a pedagógusképzés tartalmi megvalósításába annak érdekében, hogy olyan tudásokhoz, tapasztalatokhoz juttassuk tanárjelöltjeinket, melyek birtokában nagyobb sikerrel tudnak majd működni egy heterogén iskolai közegben is. IRODALOM Bacskai K. (2014): Mit ér (el) a tanár, ha közép-európai? Alacsony státusú diákokat tanító eredményes tanárok két közép-európai régióban. PhD-értekezés. Debreceni Egyetem. Blau, P. M. (1973): Inequality and Heterogenity. New York: The Free Press. Falus I. (2006): A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai. Budapest: Gondolat. Farkas P. (2002): A roma tanulók iskolai sikerességének és a roma kisebbség helyzetének javítását szolgáló eszközök és a Nemzeti Fejlesztési Terv. Új Pedagógiai Szemle, 52. évf., 11.sz., 3–17. Halász G. (2001): Az oktatási rendszer. Budapest: Műszaki. Halász G. (2007): Lisszabon és az egyetemek: az Európai Unió formálódó felsőoktatási politikája. In: Krémó A. (szerk.): Oktatás és képzés 2010 – Műhelybeszélgetések. Budapest: Oktatási és Kulturális Minisztérium, 170–210. Halász G. (2009a): A jelen és jövő iskolája – közoktatás Magyarországon és Európában. In: Benedek A. – Hunyady Gy. (szerk.): Az oktatás közügy. VII. Nevelésügyi Kongresszus. Budapest: MPT, 117–138. Halász G. (2009b): Tanulás, tanuláskutatás és oktatáspolitika. Pedagógusképzés, 7. évf., 2-3. sz., 7–36. Hargreaves, A. – Fullan, M. (2012): Professional Capital: Transforming Teaching in Every School. New York: Teachers College Press. 115
Page 1:
Pedagógiai kultúra 4. ❙ Sorozat
Page 5 and 6:
TANULMÁNYOK A PEDAGÓGIAI INNOVÁC
Page 7:
Tartalom Ugrai János - Varga Attil
Page 10 and 11:
Tanulmányok a pedagógiai innovác
Page 12 and 13:
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67: Tanulmányok a pedagógiai innovác
Page 82 and 83: Réti Mónika A reflektív gyakorla
Page 100 and 101: 98 Ádám Anetta A pedagógiai kult
Page 166 and 167:
Page 168 and 169:
Page 170 and 171:
Page 172 and 173:
Page 174 and 175:
Page 176 and 177:
Page 178 and 179:
Page 180 and 181:
Page 182 and 183:
Page 184 and 185:
Page 186 and 187:
Page 188 and 189:
Page 190 and 191:
Page 192 and 193:
Page 194:
show all

Tanulmányok a pedagógiai innováció támogatásának lehetőségeiről 2016

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?