You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Saly Erika: Ökoiskola mint <strong>pedagógiai</strong> <strong>innováció</strong><br />
vagy milyen saját <strong>innováció</strong>t tervez a tanuló szervezet fejlesztése érdekében a következő<br />
három évben. A pályázata ekkor már címmegújításról szól. Ha az önfejlesztés<br />
folyamata továbbra is fennáll, akkor az intézmény az Örökös Ökoiskola<br />
címre jogosult.<br />
Tehát formálisan egyre több iskola válik „könnyűszerrel” ökoiskolává, hiszen az<br />
önértékelés, a vállalások, a környezettudatos szemlélet iránti elkötelezettség bemutatása<br />
nem okoz nehézséget. A hálózathoz való tartozás, az Ökoiskola Hírlevél, a<br />
másként gondolkodó környezeti nevelők közössége elég motiváció akkor is, ha nem<br />
könnyű napjainkban iskolában dolgozni.<br />
Ugyanakkor az ökoiskolák között is óriási a különbség! Pl. más adottságai vannak<br />
egy vidéki és egy városi általános vagy középiskolának, más-más fenntartó által<br />
működtetett intézménynek. Még a létszámbeli különbségek is meghatározhatják a<br />
„másként” működést. Pl. kicsi iskolában családias légkör, erősebb kapcsolatrendszer<br />
van, mint egy nagy létszámú intézményben.<br />
Az ökoiskolává válás lényege a tartalom. Vajon valóban képesek-e megújulni újra<br />
és újra ezek az iskolák? Megőrzik-e innovatív hajlamukat szervezeti szinten és a<br />
pedagógusok szintjén?<br />
A belső igényből fakadó fejlődés, az ökoiskolaság valódi eredménnyel zárul, hiszen<br />
öngerjesztő folyamatot indít be, s újra és újra képes lesz megújulást generálni,<br />
mert az út, amit diákok, pedagógusok, szülők stb. együtt bejártak, továbbfejlődésre<br />
ösztönöz. Külső elvárások miatt is ökoiskolává válhat egy adott intézmény, ugyanakkor<br />
más utat jár be, más eredménnyel, kevésbé vagy egyáltalán nem motiváltan.<br />
Az ily módon ökoiskolává lett iskolák sokszor „elhalnak”. Az igazi különbség az<br />
elkötelezettségben, a hitelességben van. Lelkes-e egy tanuló szervezet, élvezi-e az új<br />
kihívásokat, tanulásként fogja-e föl a helyzeteket, képes-e tanulni, mer-e próbálkozni,<br />
tévedni? Az ökoiskolaság egy <strong>pedagógiai</strong> látásmód, a megszokottól eltérő értékrendszer.<br />
„Rejtett tantervével” láthatatlanul is nevel, kompetenciákat formál. Az<br />
ökoiskolák akkor működnek jól, ha a szereplők mindegyike (tanár, diák, vezetőség,<br />
helyi kapcsolatrendszer) elkötelezett, innovatív, vagyis tágan értelmezi a tanulási<br />
helyzeteket, nem sajnálja, sőt megteremti az időt a valós problémákra épülő tanuláshoz,<br />
s ehhez biztosítja a feltételeket. A belső motiváció nagy késztető erő mindenféle<br />
változáshoz, pl. a módszertani megújuláshoz. Csak kreatív pedagógusok tudnak<br />
innovatívak lenni, ezért fontos a módszertani szabadság támogatása, a<br />
kísérletező szellemiség elismerése.<br />
Az ökoiskolák <strong>2016</strong>-os tavaszi monitoringvizsgálata (Soreco Research Kft., <strong>2016</strong>.)<br />
– 455 online kérdőív kiértékelése és 9 Örökös Ökoiskola interjúztatása – alapján<br />
készült kutatási összefoglalóból kiderül, hogy a fent vázolt helyzetkép sajnos igaz az<br />
Örökös Ökoiskolák és Ökoiskolák pedagógusaira is. Mind az emberi erőforrás,<br />
mind az anyagi támogatás hiányzik ahhoz, hogy az iskolák innovatívak (önfejlesztők)<br />
maradjanak.<br />
133
Change language