Views
1 year ago

Szocreál

Rieder Gábor SZOCREÁL Festészet a Rákosi-korban A Szovjetunió – mint minden totalitárius birodalom – totális háborút vívott: nemcsak a katonai sikerekért küzdött, hanem a teljes körű szellemi expanzióért, újra felelevenítve a marxizmus világforradalmi álmát. 1944 végén a megszállva felszabadító Vörös Hadsereggel kultúrmunkások is érkeztek hazánkba, például Ék Sándor, a Szovjetunióba elszármazott grafikusművész tiszti egyenruhában. De a Magyar Kommunista Párt (MKP) emigráns vezetői nem hoztak magukkal fajsúlyos szocreál művészt Moszkvából, se szépírót, se képzőművészt. Így a helyi potentátokat és kismestereket kellett meggyőzni, a kenyér és a korbács, a felkínált karrier és az ellehetetlenítés eszközével. Az új kultúra felépítéséből a Szövetséges Ellenőrző Bizottság hazánkban állomásozó képviselője, a Vörös Hadsereg is kivette a részét. Még véget sem ért Budapest pusztító ostroma, mikor Vorosilov marsall és Geraszimov, a legnevesebb késő sztálinista udvari piktor a fővárosban autókázva felfigyelt a városligeti Íjász-szoborra. Egy gyorsan összehívott ünnepi vacsorán kiderítették, hogy a népszerű akadémikus portretista, Kisfaludi Strobl Zsigmond mintázta az íját feszítő bronzatlétát. Vorosilov tüstént beüvegeztette a művész műtermének ablakait és élelmiszert (például rengeteg kaviárt!) küldetett. Rövid időn belül a megbízás is megérkezett a szovjet felszabadító hősök emlékművének a megtervezésére. 1 Miközben a megviselt főváros alig kezdett neki az újjáépítésnek, 1947. április 5-én már új monumentumot avattak a Citadella szomszédságában: a Felszabadulás pálmaágas allegóriáját. A szabadság mámorától megrészegült értelmiség jó része tudomást sem vett az emlékmű valódi üzenetéről, pedig a bárkit szolgálni kész hajlékony akadémizmus és a nőalak alatt vigyázó gépfegyveres szovjet katona előre vetítette a jövőt. Az MKP pár évig nem törődött a kultúra kérdésével, figyelmét lekötötte a nagyszabású politikai játszma, amely során feldarabolta, majd legyőzte összes ellenfelét és szövetségesét. A baloldali kötődésű képzőművészek szabadon kiállíthattak a klasszikus nyugati avantgárdot képviselő Európai Iskola keretei között. Egy ideig. A nemzetközi munkásmozgalom Moszkvát is megjárt, elismert filozófusa, Lukács György 1947 szeptemberében gőgös haragtól fortyogó cikkben ostorozta a nonfiguratív művészet elméletíróit: „[…] a felszabadulás, az épülő népi demokrácia kérdései szerzőinkben nem idéztek elő semmi változást. A világ – a kozmikus társadalmi elvek egysége – számukra ma éppen úgy a ’tremendum’, a rémület, a borzadály világa, mint a fasizmus alatt volt. Ez pedig elgondolkodtatásra késztető tény kellene, hogy legyen. Főleg olyan absztrakt művészek számára, akik társadalomszemléletükben a haladás híveinek vallják magukat […].” 2 Lukács bírálata sokakat elgondolkodtatott, a megzavarodott baloldali művészek között elindult a lökdösődés, a helyezkedés és a profilváltás. Az avantgárd csoportok után átmenetileg az újrealisták kerültek előtérbe, majd beindult a szocialista realizmus nagy gépezete. A szocdemeket is bekebelező kommunisták, előbb az MKP, majd a Magyar Dolgozók Pártjának zászlaja alatt, 1947 és 1949 között átvették a hatalmat Magyarországon. A szovjet támogatást élvező Rákosi Mátyás kiépítette a diktatúra rendszerét és átalakította a gazdaság szerkezetét. Az úgynevezett „fordulat évei” (vagyis a politikai és gazdasági rendszer átalakítása) után sor került a művészetre is. 1949 őszén beindult a kommunista főideológus, a rettegett Révai József által felügyelt Népművelési Minisztérium, az új kultúra új csúcsszerve. A vaskézzel kormányzó, könyörtelen Révai közvetlen irányítása alá vonta a művészet egész területét, különösen a nagyobb tömegeket megmozgató film és az irodalom ügyét. A képzőművészet dirigálását átengedte beosztottjainak. A nagy államosítás korában a központosítás nem kerülhette el a képzőművészetet sem, a műkereskedelem megszűnt, a 1 Kisfaludi Strobl Zsigmond: Emberek és szobrok. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1969, 167-168. 2 Lukács György: Az absztrakt művészet magyar elméletei. In.: Kritikák és képek. Válogatás a magyar képzőművészet dokumentumaiból 1945–1974. Szerk.: MTA Művészettörténeti Kutató Csoportjának munkatársai. Budapest, Corvina, 1976, 62.

Ellensúly - 2018/1.
2016 május 14
MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓI KAMARA
Operagála a Kolozsvári Magyar Operában
Ítélj az eredményekb l
GODINA XV. BROJ 8. / KOLOVOZ 2011. - Magyar (hu)
The Fabulous Budapest Gambit: Much More Than Just a Sharp Surprise Weapon
четете - Bolgarok.hu
Број 130-131 - Српско књижевно друштво
IBUSZ Prémium Utak 2016 és 2017 utazóinak
ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΚΛΗΡΟΝΟΜΙΑ
Региональное законодательство о ГЧП. Изменения в ...