pkd

Vajon tökéletesítik-e egyszer az atombombát, és ha igen, mi lesz
Robert Heinleinnel?
(1966)
Nem​rég be​vet​tem még egy ada​got az LSD-25-ből, ami​nek ered​mé​nye​kép​pen unal​mas, de ma​kacs gon​do​la​tok
száll​ták meg az el​mé​met. Az aláb​bi​ak​ban, ka​o​ti​kus for​má​ban, fel​idé​zek ezek kö​zül né​há​nyat. Ha
úgy ta​lál​ják, mind​egyik os​to​ba, örül​je​nek neki. Ha úgy ta​lál​ják, mind​egyik ér​té​kes, ak​kor is örül​je​nek.
A sci​en​ce fic​ti​on va​ló​di for​rá​sa a me​sés tá​jak fel​fe​de​zé​sé​re irá​nyu​ló ti​zen​he​te​dik szá​za​di re​gény. Kö​vet​ke​zés​kép​pen
Ver​ne Gyu​la hold​uta​zá​sos tör​té​ne​te nem at​tól SF, mert a hő​sök ra​ké​tá​val utaz​nak, ha​nem
at​tól, aho​vá utaz​nak. Ak​kor is leg​alább ennyi​re sci-fi len​ne, ha csúz​li​val lőt​ték vol​na ki ma​gu​kat.
Na​gyon ke​vés SF-tör​té​net va​ló​sult meg. Hála az ég​nek. Wal​do [5] és a hoz​zá ha​son​ló cso​da​bo​gár fi​gu​rák
nem bi​zo​nyí​ta​nak sem​mit.
A nap​ja​ink​ban zaj​ló Mars-uta​zás és ha​son​ló ered​mé​nyek mi​att a köz​vé​le​mény haj​lan​dó a sci-fit leg​alább​is
ér​tel​mes mű​faj​ként el​fo​gad​ni. Már nem ne​vet​nek raj​ta, de még nem kezd​ték el ol​vas​ni. Va​ló​szí​nű​leg
per​sze soha nem is fog​ják, mert az ol​va​sás szá​muk​ra túl nagy ki​hí​vást je​lent. De most már leg​alább
tud​juk, hogy iga​zunk volt. (Per​sze mi min​dig is tud​tuk ezt, de jó lát​ni az iga​zo​lást.)
Ko​moly össze​get sen​ki sem ke​res jó – mon​dom, jó – sci-fi írá​sá​val. Ez va​ló​szí​nű​leg azt jel​zi, hogy a
mű​faj​nak van mű​vé​szi ér​té​ke. Ha Lo​ren​zo de Me​di​ci élne, A. E. van Vog​tot kí​sér​né fi​gye​lem​mel, nem pe​dig
John Up​di​ke-ot.
A leg​jobb SF-re​gény, amit ed​dig ol​vas​tam, az Von​ne​g​ut Gép​zon​go​rá​ja., ez ugyan​is tény​leg a fér​fi-nő
kap​cso​lat​tal fog​lal​ko​zik (Paul Pro​te​us-on és a szaj​ha fe​le​sé​gén ke​resz​tül). Eb​ben a vo​nat​ko​zás​ban a könyv
egye​dül​ál​ló a mű​faj​ban. A Szép új vi​lág csak lát​szó​lag fog​lal​ko​zik ez​zel a té​má​val; az 1984 pe​dig eb​ben a
te​kin​tet​ben po​csék.
Ha elő kéne ko​tor​nom egy SF-köny​vet, ami min​den más​nál job​ban in​ge​rel a mű​faj vég​le​ges el​ha​gyá​sá​ra,
az Ro​bert Hein​le​in Gulf [„Sza​ka​dék”] című kis​re​gé​nye. Sze​rin​tem eb​ben ha​mi​sí​tat​lan fa​siz​mus va​ló​sul
meg, rá​adá​sul – ami még en​nél is rosszabb – a leg​ke​vés​bé sem meg​nye​rő for​má​ban. Pfuj.
Hein​le​in sze​rin​tem min​den más szer​ző​nél (ta​lán Ge​or​ge O. Smith ki​vé​te​lé​vel) több kárt oko​zott a sci-fi​nek.
Az An​gya​li üd​vöz​let dia​ló​gu​sa​it el kell ol​vas​ni, hogy el​higgyük őket. „Kap​jon a kis hölgy egy do​boz
szi​vart!” – ki​ált​ja az egyik fi​gu​ra, utal​va ez​zel arra, hogy a lány​nak iga​za volt va​la​mi​ben. Az em​ber el​gon​dol​ko​dik,
va​jon mi​lyen meg​jegy​zés jár​na egy va​ló​ban ere​de​ti, nem hét​köz​na​pi ész​re​vé​tel​nek; az va​ló​szí​nű​leg
már meg​fe​küd​né a könyv gyom​rát.
Egy​szer ol​vas​tam egy ba​ro​mi jó no​vel​lát az If ma​ga​zin​ban egy is​me​ret​len, Ro​bert Gil​bert [6] nevű szer​ző​től.
Meg​volt ben​ne a köl​té​szet, a szép​ség, a sze​re​lem, a tö​kély; egy le​vél​ben le is ír​tam neki a vé​le​mé​nyem.
A vá​lasz​ban Gil​bert el​árul​ta, hogy a no​vel​lát Harry Ja​mes-le​me​zek hall​ga​tá​sa köz​ben írta. [7]