29.11.2017 Views

e-mail

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Városi<br />

Hírmondó<br />

Havonta megjelenő kiadvány<br />

2. oldal FÓKUSZ<br />

Adventi készülődés<br />

Csongrád<br />

2017. December 1.<br />

3. oldal Fókusz<br />

Ovi felújítások<br />

5. oldal Évforduló<br />

90 éves a Bársony


2 Csongrád Városi Hírmondó<br />

3<br />

Csongrád kéri a forgalmi rend visszaállítását<br />

Helyére került a város karácsonyfája<br />

Csongrádon. A Városháza előtt álló<br />

mintegy 10 méter magas fára a hét<br />

elején felkerültek az izzósorok és a<br />

díszek is, hogy advent első hétvégéjén<br />

már teljes pompával várja a csongrádiakat<br />

az első gyertyagyújtásra.<br />

Hagyomány Csongrádon, hogy a<br />

város karácsonyfáját mindig egy-egy<br />

helyi család ajánlja fel a kertjéből,<br />

ahol már a túl nagyra nőtt fával nem<br />

tudnak mit kezdeni. Idén a Kádár<br />

család 20 éves jegenyefenyője adja<br />

majd az ünnepi hátteret a karácsonyi<br />

vásárnak és az adventi gyertyagyújtásoknak.<br />

A hatalmas fát Hekkel Zoltán helyi<br />

fuvarozó vállalkozó szállította a helyszínre<br />

és emelte be a helyére, ami nem<br />

volt egyszerű a szűk, autókkal teli<br />

Nem a csongrádi önkormányzat,<br />

vagy a képviselő-testület, hanem a<br />

Magyar Közút döntött úgy, megváltoztatja<br />

a forgalmi rendet a város<br />

egyik legforgalmasabb csomópontjában,<br />

a Vasút utca – Fő utca kereszteződésében,<br />

és kérni fogja a korábbi<br />

rend visszaállítását, mert így<br />

előbb-utóbb baleset fog történni.<br />

Bedő Tamás polgármester is meglepődött,<br />

amikor Csongrád lengyel<br />

testvérvárosából hazatérve hétfő éjszaka<br />

(november 20-án) azt látta, hogy a<br />

kereszteződésben éppen festik fel az új<br />

burkolati jeleket. Két kereszteződésben<br />

is terveztek változtatást, a Vég utca- Fő<br />

utca, valamint a Csemegi Károly utca-<br />

Fő utca találkozásánál, mindkét esetben<br />

készen vannak a tervek, már csak<br />

forrásokat kell találni az építéshez.<br />

A Vasút utcánál azonban egy jól működő<br />

rend volt, kanyarodó sávval, kitérő<br />

egyenesen<br />

továbbvezető<br />

sávval, amelyet<br />

most némi<br />

átfestéssel<br />

megszüntettek,<br />

és három<br />

parkolót alakítottak<br />

itt ki. Az<br />

így kialakult<br />

helyzet komoly<br />

balesetveszélyt<br />

hordoz,<br />

hiszen aki<br />

a több évtizede<br />

megszokott rutinból közlekedik itt,<br />

előbb-utóbb ütközni fog. Mivel ez a<br />

kereszteződés nem önkormányzati,<br />

hanem állami fenntartásban van, így<br />

a város nem döntött a változtatásról,<br />

mert nem is dönthetett.<br />

A november 23-i testületi ülésen<br />

Már áll Csongrád fenyőfája<br />

parkolón keresztül. Hétfőtől épült a fa<br />

mellett a Mikulásház is, amely szerdától<br />

folyamatosan fogadja a csoportokat<br />

és a szülőkkel érkező gyerekeket.<br />

A Mikulás szánjára is fel lehet ülni,<br />

amely a város karácsonyfája mellett<br />

„parkol” majd. A programok szervezői<br />

arra biztatnak mindenkit, készítsenek<br />

selfie-ket a szánkón, töltsék<br />

fel az Advent-Csongrád facebookoldalra,<br />

mert a legtöbb like-ot gyűjtő<br />

fotó tulajdonosa nyereményben részesül.<br />

December 1-jén, lapunk megjelenésének<br />

napján 17 órakor nyílik a<br />

karácsonyi vásár, amely folyamatos<br />

programokkal is várja az érdeklődőket,<br />

december 3-án 17 órakor pedig<br />

közösen gyújthatjuk meg az első<br />

gyertyát a város adventi koszorúján.<br />

21. alkalommal rendezték meg a „Bełchatowska Fifteen Street Run” elnevezésű<br />

futóversenyt lengyel testvérvárosunkban, amelyen Csongrád is képviseltette magát.<br />

Bedő Tamás polgármester és Fábián György önkormányzati képviselő kísérte el a<br />

három futót, akik arra vállalkoztak, hogy lefutják az 5 kilométeres távot. Bozóné Simon<br />

Melinda, Georgiádes Ildikó és Szarvasné Brindza Zsuzsanna gyakorlott futók,<br />

nagyon élvezték a versenyt, amelyet két távon rendeznek meg, 5 és 15 kilométeren,<br />

és idén mintegy kétezer résztvevője volt. A városon keresztül vezető futásnak az idő<br />

is kedvezett, mert bár az előrejelzések szerint esőre kellett számítani, a verseny ideje<br />

alatt sütött a nap, igaz, csak 4 fokot mutattak a hőmérők. Mindhárom csongrádi<br />

futó jó eredménnyel zárta a belchatowi versenyt.<br />

napirend előtt is szó esett a helyzetről.<br />

Laczkó Zsolt vetette fel a kérdést,<br />

a polgármester ígéretet tett, hogy felveszik<br />

a kapcsolatot a Magyar Közút<br />

illetékeseivel és kérik a forgalmi rend<br />

visszaállítását, parkolók kialakítására<br />

pedig más módot keresnek.<br />

Már az utolsó simításoknál tartanak<br />

a Széchenyi és a Bercsényi utcai<br />

Óvoda felújításánál, mindkét helyen<br />

már takarítanak, helyükre kerülnek<br />

a berendezési tárgyak, játékok. De-<br />

Visszaköltöznek az óvodák<br />

Az erő bennünk van, csak akarat kell hozzá és szív!<br />

2017. május végén örömmel vettük tudomásul, hogy intézményünk felújítása elkezdődik, így szervezni kezdtük az<br />

óvoda kiürítését, hogy a munkálatok beindításához határidőre át tudjuk adni az épületet.<br />

A kipakolásban nagy segítséget kaptunk<br />

a szülői közösségünk tagjaitól<br />

Cseri Gábor Alpolgármester Úr közben járásával a Bársony István Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola<br />

és Kollégium igazgatójától, aki rendelkezésünkre bocsájtotta az iskola tanulóinak egy csoportját.<br />

a bútorok szállításához szükséges járművet a Városellátó intézmény biztosította számunkra.<br />

Gyermekeink nyári ellátásának biztosítását Topsi Bálint plébános Úrnak köszönhetjük, aki engedélyezte, hogy a<br />

Szent József plébánia parókia épületét ideiglenesen birtokba vegyük.<br />

A Csongrád és Térsége Általános Iskola Piroskavárosi Általános Iskolája igazgatója volt segítségünkre, hogy az óvodai<br />

bútorokat az iskola épületében tárolhassuk.<br />

Köszönjük a két tagóvodának, hogy a szeptemberi évkezdést a hely biztosításával megkönnyítették számunkra.<br />

Bökényi Napraforgó Tagóvodája<br />

Templom utcai Delfin Tagóvodája<br />

A gyerekek busszal történő szállításához a járműveket az Önkormányzat költségvetéséből Bedő Tamás Polgármester<br />

Úr biztosította. Köszönjük az Esély Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központ segítségét, hogy a gyermekek<br />

déli szállításában közreműködtek.<br />

Most novemberben elérkeztünk a visszaköltözés idejéhez, ahol szintén nagy összefogással segítettek a szüleink teherautóval<br />

és kézi erővel szállítottuk az óvodába vissza a bútorainkat, és a bedobozolt felszerelési tárgyakat.<br />

Több szülő is részt vett a bútorok rögzítésében, a függönykarnisok és polcok felrakásában.<br />

Köszönjük a Városellátó vezetőjének, hogy dolgozói a szép épületünkben az ajtókat is szebbé varázsolják.<br />

A helyi középiskolák közösségi munka keretében segítettek, melyet ezúton is köszönünk.<br />

Ez az összefogás szüleink részéről- bár sok esetben nehezen<br />

szerveződött össze a munka-, példaértékű és követendő<br />

mindenki számára.<br />

Köszönjük azoknak a szüleinknek, és mind azoknak, akik<br />

bármely módon hozzájárultak óvodánk felújításához.<br />

Köszönjük mindenki türelmét és megértését az elhúzódó<br />

munkálatok miatt.<br />

Kívánunk a családjainknak sok-sok örömmel teli napokat,<br />

heteket és éveket, melyet együtt tölthetünk gyermekeik nevelése<br />

során.<br />

Köszönettel:<br />

A Bercsényi „Kincskereső” Óvoda nevelő közössége<br />

cember 7-én délelőtt ünnepélyesen is<br />

átadják a Széchenyi utcai Gézengúz<br />

Óvodát, birtokba vehetik a kicsinyek,<br />

a következő héten pedig a Bercsényi<br />

utcai Kincskereső Óvodába is visszatérnek<br />

a gyerekek, vagyis mindkét intézményben<br />

a karácsonyi ünnepséget<br />

már a megújult épületben tarthatják a<br />

gyerekek, az ott dolgozók és a szülők<br />

legnagyobb örömére.


4 Csongrád Városi Hírmondó<br />

5<br />

Csongrádi Értéktár: a Csongrádi fahíd<br />

90 éves a Bársony<br />

A Csongrád Települési Értéktárba<br />

került közös büszkeségeinket bemutató<br />

sorozatunkban most egy épített<br />

környezeti értékről olvashatnak, a<br />

csongrádiak által csak fahídnak nevezett<br />

tiszai átkelőről. A közelgő tél<br />

miatt hamarosan pihenőre vontatják<br />

az elemeit.<br />

Miután a XIX. század végén elkészült<br />

a gát a Tisza túloldalán és a<br />

Nagyrétben is megkezdődött a mezőgazdasági<br />

termelés, 1896-ban a<br />

nagyréti tanyai emberek kérték a város<br />

vezetését, hogy épüljön egy fahíd<br />

a város és annak szolgáltatásainak<br />

elérésének megkönnyítése miatt. A<br />

kérést elutasították pénzhiányra hivatkozva.<br />

A réti lakosok összefogtak,<br />

és az esztergomi lebontott fahíd árát<br />

összeadták, és megvásárolták.<br />

5 darab hídosztályt<br />

vettek, osztályonként<br />

1000 forintért.<br />

Minden osztályt három<br />

tölgyfahajó tartott a<br />

vízen. Vásároltak még<br />

külön hajókat is, darabonként<br />

200 forintért.<br />

A szállítása a következőképpen<br />

történt: a<br />

Dunán leúsztatták Titelig, majd felhúzták<br />

Csongrádig, és az elemeket<br />

újra összerakták. Budapesttől a híd<br />

Csongrádra szállítását (a Dunán lefelé<br />

eresztették, felfelé a Tiszán lovakkal<br />

vontatták) csongrádi fuvarosok<br />

vállalták. A cél elérése érdekében példaértékű<br />

volt az emberek összefogása.<br />

A hidat 1896. augusztus 30-án állították<br />

fel, vonala a mai pontonhídtól<br />

a folyón felfelé 40-50 méterre volt.<br />

Mivel a hídnak jelentős része fából<br />

készült, a köznyelvtől hamarosan<br />

megkapta a fahíd elnevezést.<br />

Akkor az útpálya szélessége duplája<br />

volt a mainak, így a megrakott szénásszekerek<br />

is kényelmesen tudtak<br />

közlekedni, illetve megoldott volt a<br />

kétirányú közlekedés is. Ezt a pontonhidat<br />

1919-ben és 1944-ben is felrobbantották,<br />

a második újjáépítéskor<br />

már csak egy nyomvonal szélességben<br />

állították helyre. 1956-ban a faszerkezetet<br />

vasra cserélték, de a neve<br />

megmaradt fahídnak. 2004-ben a 18<br />

pontoneleméből hetet újra cseréltek,<br />

a többit korszerűsítették, 2007-ben<br />

pedig mintegy 26 millió forintból teljesen<br />

felújították a padozatát.<br />

Többszöri átalakítás után a mai napig<br />

is a vízállás függvényében a pontonokból<br />

összeállított ideiglenes híd<br />

átjárást biztosít a Tisza partjai között.<br />

A téli időszakban a hidat szétszedik<br />

és a part közelébe vontatják, ekkor<br />

komp vagy dereglye biztosítja a két<br />

part között a kapcsolatot. A híd műemléki<br />

védelem alatt áll.<br />

A híd meglétének kezdeményezése,<br />

az összefogás példa értékű a mai kor<br />

embere számára is. Ritkaságba megy<br />

az egész országban a pontonhíd, mely<br />

a Tisza vízállásának függvényében<br />

megtekinthető. A híd megléte könynyíti<br />

a tanyákon élők mozgáslehetőségét,<br />

funkcióját napjainkban is maximálisan<br />

betölti.<br />

fotók: Martini János<br />

Fennállásának 90 éves jubileumát<br />

ünnepelte a Bársony István Mezőgazdasági<br />

Szakgimnázium, Szakgimnázium,<br />

Szakközépiskola és<br />

Kollégium. Az ünnepségen a fenntartó<br />

Földművelésügyi Minisztériumtól<br />

Jubileumi Oklevelet vehetett<br />

át az intézmény igazgatója.<br />

Zsúfolásig megtelt a Művelődési Központ<br />

Magyar Király Díszterme diákokkal,<br />

tanárokkal, vendégekkel. Vári László<br />

igazgató felidézte az iskola történetét,<br />

amely téli gazdasági iskolaként jött létre<br />

az I. világháború után. Az oktatás 1927.<br />

november 9-én kezdődött. Akkor még<br />

nem az ifjúsági képzésről szólt. Azóta<br />

számtalan szakember került ki az iskola<br />

falai közül, amely mostanra már országos<br />

beiskolázású középiskola. Az 1971-<br />

ben épült a kollégium, ezt idén egy<br />

pályázatnak – valamint a tulajdonos<br />

önkormányzatnak és a fenntartó minisztériumnak<br />

– köszönhetően felújították,<br />

hogy a diákok jó körülmények<br />

között lakhassanak. Az iskolaépületet<br />

jövőre kormányzati támogatással újítják<br />

fel, az előkészítés most folyik.<br />

Bedő Tamás, Csongrád város pol-<br />

gármestere is köszöntötte az egybegyűlteket.<br />

Elmondta: bár az elmúlt<br />

20 évben négyszer is volt fenntartóváltás,<br />

mégis a csongrádi közoktatás<br />

egyik bástyája, büszkesége a Bársony<br />

István Szakgimnázium, a térség meghatározó<br />

szakemberképzője. Ez a 90<br />

év csak egy állomás – emelte ki Bedő<br />

Tamás –, a múltról már hallottunk,<br />

a jelent megéljük, és a felújítások azt<br />

vetítik előre, hogy van jövő. A mai<br />

viszonyok között az anyagi ráfordítások<br />

mindig a bizalmat jelzik, hogy<br />

Csongrádon lesz agrárszakképzés.<br />

Farkas Sándor, a térség országgyűlési<br />

képviselője hangsúlyozta, a jövő<br />

agrárszakembereinek a képzése elengedhetetlen<br />

és a jövő társadalma<br />

szempontjából meghatározó kell, hogy<br />

legyen. Mindenkinek az a feladata,<br />

hogy az adott szakma területén helytállva<br />

olyan termékeket, élelmiszert<br />

állítsanak elő, amely a magyar és az<br />

európai társadalomban meghatározó<br />

lehet. Óriási kihívás ez – mondta a<br />

képviselő.<br />

Farkas Marianna, az iskolát fenntartó<br />

Földművelésügyi Minisztérium<br />

főosztályvezető-helyettese jubileumi<br />

oklevelet adott át Vári Lászlónak. Az<br />

ünnepség végén pedig a Bársony-napok<br />

versenyeinek eredményét hirdették<br />

ki.<br />

Alapítványi támogatások<br />

Dr. Hegyi Ádám, a Szegedi Tudományegyetem<br />

adjunktusa tartott előadást<br />

a csongrádi református egyházközség<br />

történetéről a TIT Csongrád<br />

Városi Szervezete és a Csongrádi Levéltár<br />

szervezésében. Bár elég kevés<br />

iratanyag maradt meg, hiszen egy kisebb<br />

gyülekezetről van szó, érdekes és<br />

izgalmas történetek is maradtak fenn,<br />

A csongrádi reformátusok története<br />

az emberekben jobban megmaradnak<br />

a botrányos események, ebből pedig<br />

volt bőven Csongrádon is. Egy reformátust<br />

például azzal gyanúsítottak,<br />

hogy kutyát főzött és a katolikusoknak<br />

húsos káposztaként adta el, volt, hogy<br />

haldoklót a halálos ágyán térítettek<br />

át a katolikus hitre. Annak ellenére,<br />

hogy Csongrád katolikus városnak<br />

számít, a XIX. század végétől kezdve<br />

több református is vezető pozícióban<br />

volt, bár ők valamennyien betelepültek<br />

voltak, képzettségük révén kaptak<br />

itt állást. Volt köztük orvos, jegyző,<br />

főszolgabíró. A legtöbb református a<br />

templomépítés idején, ezelőtt 80 évvel<br />

volt Csongrádon, akkor több mint<br />

300-an éltek a városban.<br />

Immár 25 éve működik a Csongrád<br />

Város Alap- és Középfokú Oktatásának<br />

Fejlődésért Alapítvány, amely a<br />

fennállása során rendelkezésére álló<br />

összegből mindig igyekezett a helyi<br />

iskolákat, óvodákat segíteni céljaik elérésében.<br />

Idén is pályázatot hirdettek,<br />

hogy a 1%-okból az elmúlt két évben<br />

beérkezett hozzájárulásokból jó tervekhez<br />

tudjanak hozzájárulni.<br />

Korábban az volt a gyakorlat, hogy<br />

minden pályázót igyekeztek támogatni,<br />

így természetesen kisebb összegeket<br />

tudtak juttatni az intézményekhez. Idén<br />

úgy gondolták a kuratórium tagjai, hogy<br />

inkább kevesebb pályázónak adnak nagyobb<br />

összeget. Két óvoda és két iskola<br />

kapott most támogatást. Száz-százezer<br />

forintból vásárolhatnak<br />

új<br />

fektetőágyakat<br />

a Fő utcai<br />

Platánfa és a<br />

Bokrosi Óvodába,<br />

szintén<br />

százezer forintot<br />

kapott a<br />

Piroskavárosi<br />

Általános Iskola<br />

projektorra,<br />

illetve<br />

50 ezer forintot költhet a Széchenyi István<br />

Általános Iskola festőnövény-kertjének<br />

fejlesztésére.<br />

Az intézmények vezetőinek a támogatást<br />

Bartókné Vincze Zsuzsanna,<br />

a kuratórium elnöke adta át. Az<br />

alapítvány köszöni az adó 1 százalékukat<br />

felajánlóknak támogatásukat,<br />

és bízik benne, hogy a következő<br />

években is segíthetik az oktatást.


6 Csongrád Városi Hírmondó<br />

7<br />

Ösztöndíj program hiányszakmákra<br />

A közelgő adventi időszakban<br />

is szeretettel várjuk kedves<br />

vendégeinket a Csongrádi<br />

Gyógyfürdő és Uszodában! A<br />

legkisebbeket minden nap várja<br />

a játszóház, ahová december<br />

5-én Mikulás-puttony készítésére<br />

várjuk a gyerekeket,<br />

sőt a nagyszakállú is tiszteletét<br />

teszi nálunk!Decemberben is<br />

számíthatnak akciókra, a hagyományoknak<br />

megfelelően<br />

nálunk tölthetik a szilvesztert,<br />

hogy kellemesen ellazulva<br />

búcsúztassák 2017-et és köszönthessék<br />

az előttünk álló<br />

2018-as esztendőt. Élményekben<br />

dús decembert kívánunk!<br />

A Kereskedelmi és Iparkamara helyi<br />

szervezete gyárlátogatásokat szervez<br />

általános iskolásoknak, hogy<br />

megkönnyítse a pályaválasztást. November<br />

16-án az iskolákban pályaorientációs<br />

napot szerveztek, ahol<br />

a gyerekeknek lehetőségük nyílt<br />

különböző szakmákkal ismerkedni<br />

városszerte.<br />

Egy-egy csoport érkezett a Széchenyi,<br />

a Piroskavárosi és a Galli János<br />

Általános Iskolából a volt Panol épületébe,<br />

ahol három vállalkozás vezetője<br />

fogadta őket. Röviden bemutatták<br />

saját cégüket, majd a gyerekek végig<br />

járhatták az üzemcsarnokokat, ismerkedhettek<br />

az itt folyó munkával.<br />

Az Aeroprodukt Zrt. tevékenységét<br />

Pusztai Zsolt vezérigazgató ismertette<br />

meg a fiatalokkal. Elmondta, hogy<br />

Csongrád és az épület, ahol éppen<br />

vannak, mindig is a légtechnika fellegvárának<br />

számított, ezt az örökséget<br />

szeretnék továbbvinni és öregbíteni.<br />

A folyamatos innovációnak köszönhetően<br />

idén Magyar Termék Nagydíjat<br />

kapott egyik fejlesztésük, de már<br />

tervezik a következő újítást is. Részletesen<br />

beszélt arról, milyen szakmákban<br />

lehet náluk elhelyezkedni, várják<br />

az érdeklődő fiatalokat, hiszen a szakembergárdájuk<br />

már idősödik.<br />

A Plasma-tech Systems Kft.-t Ladányi<br />

Béla ügyvezető mutatta be. A<br />

viszonylag fiatal cég magyar tulajdonban<br />

álló, lemezipari célgépeket gyártó<br />

Gyárlátogatások<br />

vállalkozás. Fő tevékenységük a CNC<br />

Lézer és CNC Plasma vágó berendezések<br />

gyártása. A gyerekeket a látogatás<br />

során az itt készülő robotok kötötték<br />

le leginkább.<br />

A harmadik bemutatkozó a Diana<br />

Vadász Felnőttképző Alapítványi<br />

Szakképző Iskola és Kollégium<br />

volt. Bozó Gábor igazgató elmondta<br />

a gyerekeknek, hogy nem régen van<br />

itt telephelyük, náluk fémmegmunkálással<br />

kapcsolatos szakmákat lehet<br />

tanulni, 18 éves kor és érettségi után.<br />

Autóiparban, fegyvergyártásban tudnak<br />

elhelyezkedni.<br />

A Kereskedelmi és Iparkamara helyi<br />

szervezetével, valamint az általános<br />

és középiskolák vezetőivel egyeztetve<br />

a képviselő-testület helyi tanulmányi<br />

ösztöndíj programot hoz létre a szakgimnáziumban,<br />

szakközépiskolában<br />

szakma és érettségi megszerzése érdekében<br />

tanulmányokat folytató fiatalok<br />

számára. A program elsősorban azokat<br />

a diákokat támogatja, akik a városban<br />

hiányszakmának számító pályát választottak.<br />

Az ösztöndíjpályázaton csongrádi<br />

szakgimnáziumban/szakközépiskolában<br />

tanulók, valamint más településen<br />

szakgimnáziumban/szakközépiskolában<br />

tanuló csongrádi diákok<br />

vehetnek részt, amennyiben vállalják,<br />

hogy szakmájuk valamelyikében 12<br />

hónapig Csongrádon helyezkednek<br />

el. A pályázatot az évenként előzetesen<br />

létrehozott 5 fős ideiglenes bizottság<br />

írja ki és bírálja el minden év<br />

július 30. napjáig. A támogatni kívánt<br />

hiányszakmák pontos megnevezését,<br />

hiányszakmánként a várhatóan<br />

támogatott keretszámot, valamint az<br />

ösztöndíj havi összegét – figyelemmel<br />

a költségvetésben erre a célra biztosított<br />

keretösszegre – a tárgyévi pályázati<br />

kiírás tartalmazza.<br />

Az ösztöndíjat a diák tanulmányainak<br />

utolsó évében kaphatja. A támogatási<br />

szerződés értelmében a végzettség<br />

megszerzését követően - 3 hónap<br />

türelmi idő mellett - a támogatottnak<br />

el kell helyezkednie a településen. Az<br />

ösztöndíj célja a Csongrád városához<br />

történő kötődés erősítése, a tanulmányok<br />

ideje alatt felmerülő költség<br />

enyhítése és a helyi hiányszakmákban<br />

az utánpótlás biztosítása.<br />

Az első diploma megszerzése érdekében<br />

mesterképzésben, vagy<br />

osztatlan képzés nappali tagozatán<br />

tanulmányokat folytató hallgatókra<br />

vonatkozó pályázatrendszert is tervez<br />

a város.<br />

Mindhárman hangsúlyozták, hogy<br />

ezek a szakmák semmivel sem alacsonyabb<br />

rendűek, mint egy diploma,<br />

hiszen a jó szakembereket mindenhol<br />

megfizetik. Örülnének, ha mindenki<br />

megtalálná a helyét Csongrádon. A<br />

gyerekek az üzemcsarnokokban feltehették<br />

kérdéseiket is, tapasztalataikról<br />

pedig az iskolába visszatérve számolhattak<br />

be.<br />

A Csongrád Városi<br />

Hírmondó következő<br />

száma<br />

December 15-én jelenik<br />

meg.


8 Csongrád Városi Hírmondó<br />

9<br />

Édes tradíciók<br />

Sodrásban – születésnapi könyvbemutató<br />

A legszebb konyhakertek mozgalomhoz<br />

öt évvel ezelőtt csatlakozott<br />

Csongrád, a koordinátori feladatokat<br />

pedig Máté Attila önkormányzati<br />

képviselő vállalta. Csongrádon a<br />

kategóriák győztesei mellett egy különdíjat<br />

is átadnak, egy malac talál<br />

gazdára ilyenkor, amelyet Máté Attila<br />

ajánlott fel. A malac november<br />

22-én érkezett meg új gazdájához,<br />

Győri Andrásnéhoz.<br />

A kezdeményezés ötletgazdája Karcag<br />

alpolgármestere, Kovács Szilvia, aki azt<br />

szerette volna, minél többen termeljenek<br />

saját maguknak és családjuknak zöldséget,<br />

gyümölcsöt. A kert folyamatos munkát<br />

ad azoknak, akik saját termesztésű,<br />

egészséges, terményeket szeretnének az<br />

asztalra rakni. A legszebb konyhakertek<br />

programban egyre többen vesznek részt,<br />

idén mintegy 60-an neveztek Csongrádon.<br />

Négy kategóriában hirdettek eredményt,<br />

sok szép gondozott kerttel neveztek<br />

a gazdák, nehéz volt dönteni.<br />

A négy alapíz közül a legkedveltebb<br />

az édes, ha pedig édességről van szó,<br />

akkor kikerülhetetlen márka a dr.<br />

Oetker. A márka és a cukrászat történetéről<br />

nyílt kiállítás a Tari László<br />

Múzeumban.<br />

Az 1890-es években készült az első<br />

sütőpor, August Oetker tökéletesítette<br />

a találmányt. A kiállítás innen vezeti<br />

végig a látogatót, a sütőpor után a pudingpor<br />

következett, majd a kuglóf,<br />

és a gyártás magyarországi története<br />

is körvonalazódik a tárlaton. Két<br />

meghatározó enteriőrt láthatunk, a<br />

fűszerbolt, illetve patika, míg a másik<br />

teremben egy múlt század eleji konyha.<br />

August Oetker eredetileg patikus<br />

volt, az édesapja pedig pék, és a felesége<br />

révén kísérletezte ki, tökéletesítette<br />

ki a márkát. Megismerhetjük<br />

a korabeli szlogeneket, csomagolóanyagokat,<br />

recepteket, eredeti sütőformákat<br />

láthatunk a vitrinekben.<br />

Valódi időutazásban vehetünk részt<br />

az ízek világában. Cégtörténet, kultúrtörténet,<br />

társadalomtörténet és receptes<br />

könyvek, eredeti tárgyak.<br />

A házi sütésben a legnagyobb változást<br />

ez a márka hozta, a sütőpor és a<br />

vanillincukor megjelenése – a vegyi<br />

úton, patikus által összeállított anyagok<br />

– forradalmasította ezt a területet,<br />

ez az ipari forradalom egyik velejárója<br />

volt. A modern háziasszonynak<br />

kevesebb ideje volt, gyors, egyszerűen<br />

készíthető, de mégis finom ételekre<br />

volt szükség. Az első vénykönyvek –<br />

receptes füzetek – is a kiállítás részei,<br />

Malaca lett a kiskerttulajdonosnak!<br />

Máté Attila minden<br />

évben felajánl egy<br />

malacot egy kerttulajdonosnak,<br />

ezt<br />

idén Győri Andrásné<br />

kapta, aki születésnapján<br />

vehette át<br />

nyereményét.<br />

A nyereménymalac<br />

utánfutón érkezett<br />

új gazdájához,<br />

kissé megilletődve,<br />

szégyenlősen álldogált<br />

a szalmán.<br />

Máté Attila szakavatott<br />

mozdulatokkal fogta meg az állatot,<br />

és kézben vitte a takaros kis ólig,<br />

ahol már maximális kényelem várta<br />

Mazsolát. Így nevezte el ugyanis Győri<br />

Andrásné a 35-40 kilós kis mangalica<br />

kant, aki láthatóan nagyon jól érezte<br />

magát új lakhelyén. Kati néni sokáig<br />

tanyán élt, a városba költözve azonban<br />

úgy gondolta, csak csirkéket tart, de nagyon<br />

örült a malacnak, szívesen neveli.<br />

amely máig megmaradt a cég stratégiájában.<br />

A kiállítást Jaksa Csaba, cukrász<br />

nyitotta meg, aki a cukrászat történetéről<br />

szólt néhány szót. Az első sütemények<br />

az ókorban készültek, kövön<br />

sült lepények voltak, A keleti kultúrából<br />

érkezett a méz használata. Magyarországon<br />

az első feljegyzések a tatárjárás<br />

korából származnak, amelyek<br />

arra utalnak, hogy édes süteményt<br />

készítettek őseink. Mátyás idejében<br />

aztán Beatrix királynéval olasz cukrászok<br />

érkeztek, innentől ismerjük a<br />

fagylaltot és a mézeskalácsot. A török<br />

hódoltság idején a jellegzetes keleti<br />

édességek kerültek a „választékba”. A<br />

kiegyezés korától beszélhetünk magyar<br />

cukrászatról, ekkor azonban Európa<br />

élvonalához sikerült felzárkózni,<br />

ekkor született a híres dobostorta is.<br />

A XX. század nem igazán kedvezett a<br />

kézműves termékeknek, a rendszerváltás<br />

után ismét a minőségre került<br />

a hangsúly.<br />

A kiállítás 2018. január 13-ig várja<br />

a látogatókat a csongrádi Tari László<br />

Múzeumban.<br />

A csongrád városi<br />

hírmondó online is<br />

olvasható a<br />

www.csongrad.hu<br />

oldalon<br />

Tanulmánykötettel köszöntötték 70.<br />

születésnapján volt munkatársai és<br />

barátai dr. Szűcs Judit néprajzkutatót.<br />

A nyugalmazott múzeumigazgatót<br />

nemrégiben tüntették ki a Pro<br />

Urbe Csongrád díjjal, de a mostani<br />

köszöntés is legalább annyira meghatotta,<br />

mint a városi ünnepség.<br />

Dr. Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató<br />

és Fodor Péter történész – a tanulmánykötet<br />

két szerkesztője – az ő<br />

szárnyai alatt kezdett dolgozni. Éppen<br />

ezért fogalmazódott meg bennük,<br />

hogy mentoruk születésnapjára egy<br />

olyan kötetet állítanak össze, amelyben<br />

Csongrádhoz kötődő történeti,<br />

néprajzi írások, illetve dr. Szűcs Judit<br />

kutatásaihoz kapcsolódó tanulmányok<br />

kapnak helyet.<br />

A szervezést már 2016. májusában<br />

kezdték, kiadót, támogatót kerestek,<br />

felkérték a kollégákat, hogy írjanak tanulmányokat.<br />

Végül határidőre 35 írás<br />

Arany János születésének 200. évfordulója<br />

alkalmából egymást érik<br />

minden településen a megemléke-<br />

(Cs)alagút címmel Góg János Juhász<br />

Gyula-díjas író, költő 20. kötetét<br />

mutatták be a Csongrád Galéria kiállítótermében.<br />

Mintegy 70 érdeklődő<br />

gyűlt össze, amely még nagyvárosi<br />

viszonylatban is szép szám. A város<br />

irodalom- és művészetkedvelői érdeklődve<br />

hallgatták a beszélgetést az<br />

alkotóval, aki a könyv kapcsán régi<br />

készült el, de szerepel<br />

a kötetben<br />

szakmai életrajz,<br />

publikációs lista<br />

és számos fotó is.<br />

Csak a hivatalos<br />

bemutató előtti<br />

napon tudta meg<br />

dr. Szűcs Judit,<br />

hogy születésnapján<br />

a Néprajzi<br />

Múzeumban különleges<br />

ajándékot<br />

kap.<br />

Ezt a kötetet mutatták be nemrég<br />

Csongrádon a Tari László Múzeumban:<br />

barátai, tisztelői egy-egy szál virággal,<br />

egy kis aprósággal lepték meg<br />

a mindig nagyon aktív néprajzkutatót.<br />

Régi fotókból összeállított vetítéssel<br />

is kedveskedtek neki, felidézve<br />

olyan pillanatokat, mint amikor az<br />

általa vezetett intézmény 2002-ben az<br />

Hess, madár!<br />

zések, irodalmi estek.<br />

Csongrádon sincs ez<br />

másképp. Az emlékező<br />

estet a város egyik<br />

díszpolgára, Botos József<br />

kezdeményezte,<br />

aki maga is tevékenyen<br />

részt vett a műsorban,<br />

a művek egyik előadója<br />

éppen ő volt.<br />

Botos József és felesége,<br />

Botos Katalin –<br />

aki az Antall-kormány<br />

minisztere volt –, jó<br />

ideje Csongrádon élnek, hiszen az<br />

idős közgazdász itt született, itt töltötte<br />

ifjúságát. Az elmúlt években sokat<br />

(Cs)alagút<br />

Év Múzeuma elismerést kapta, vagy<br />

egy-egy különleges tárlat megnyitása.<br />

Dr. Szűcs Judit meghatódva nézte a<br />

képeket, valamennyihez tudott hozzáfűzni<br />

néhány mondatot. Ahogyan<br />

a kötet bemutatója is inkább baráti<br />

beszélgetés, mint előadás volt, sajátos<br />

stílusában, jókedvűen kommentálta<br />

az elhangzottakat.<br />

tettek a helyi irodalmi életért. Arra<br />

gondoltak, Csongrádon is lehetne egy<br />

Arany-estet szervezni, hogy mások is<br />

hallhassák a verseket. Így aztán Katalin<br />

asszony a kezébe vette a szervezést,<br />

és lelkes csapatra talált, így aztán<br />

hamar összeállt a műsor.<br />

A megzenésített verseket Csák<br />

László és Varga Zsuzsanna előadásában<br />

hallhatta a közönség, az előadók<br />

között pedig Botos József mellett Dezső<br />

Dórának és Varga Nándornak, a<br />

Magyar Kultúra Lovagjának tapsolhattak.<br />

Az estet Góg János, a Magyar<br />

Irodalomtörténeti Társaság Csongrád<br />

megyei elnöke, Juhász Gyula-díjas<br />

költő vezette.<br />

emlékeket is felidézett pályafutásából.<br />

Góg János a csongrádi irodalmi élet<br />

egyik meghatározó alakja, elnöke a<br />

Faludy György Irodalmi Műhelynek,<br />

de nemcsak ír, kivette részét a városi<br />

színjátszásból is, alapítója és vezetője<br />

volt az Alföld Néptáncegyüttesnek is.<br />

Kecskés László nyugalmazott könyvtárossal<br />

ezeket az időszakokat is felidézték<br />

egy-egy, a kötetben található<br />

írás kapcsán.<br />

A kötet 4-5 év termése, amelyben<br />

vannak kritikai publicisztikák, elsősorban<br />

tárcák, de képzőművészeti kiállítások<br />

megnyitói, ünnepi alkalmak<br />

beszédei is olvashatók, valamint Posta<br />

István tanár úr és dr. Varga Dudás<br />

Klára temetésére írt emlékbeszéde.


10 Csongrád Városi Hírmondó<br />

11<br />

László Imre csongrádi származású<br />

nótaénekesre emlékezve rendeztek<br />

nóta- és népdaltalálkozót a Művelődési<br />

Központban. A közönséget a helyi<br />

Röpülj Páva Kör és a László Imre<br />

Baráti Kör mellett a térség népdalés<br />

nótakörei is felléptek. A szervező<br />

László Imre Baráti Kör idén ünnepelte<br />

fennállásának 15. évfordulóját.<br />

László Imre 1896. decemberében<br />

született Csongrádon. Színi tanulmányait<br />

Rákosi Szidi iskolájában végezte.<br />

Magyar nótákat 1926-ban kezdett<br />

hivatásszerűen énekelni és csakhamar<br />

egyik kedvence lett a rádióhallgatóknak<br />

és a nótát szerető közönségnek.<br />

Akkoriban írta első nótáit is. A „Száz<br />

szál piros rózsát” kezdetű legismertebb<br />

nótája 1928-ban jelent meg és<br />

László Imre néhány év leforgása alatt,<br />

mint szerző is az élvonalba került.<br />

Több alkalommal volt szerzői estje a<br />

Vigadóban és a Zeneakadémián. Közben<br />

a hanglemezgyárak is rendszere-<br />

Többszörös véradókat köszöntöttek<br />

Ma már egyre kevesebben vannak,<br />

akik rendszeresen karjukat nyújtják,<br />

hogy vérükkel segítsenek, hiszen<br />

egy ember egy véradás alkalmával<br />

három életet is megmenthet. 1988<br />

óta november 27. a csendes hősök, a<br />

véradók napja, ilyenkor a sokszoros<br />

véradókat köszöntik. Csongrádon<br />

néhány nappal korábban tették ezt<br />

meg.<br />

Dr. Szekeres Veronika, az Országos<br />

Vérellátó Szolgálat régióvezető főorvosa<br />

visszaemlékezett arra az időszakra,<br />

amikor éppen ebben a térségben,<br />

a szentesi központban dolgozott<br />

mintegy 20 évig, sok ismerős arcot<br />

látott a most összegyűltek között is.<br />

– Önökkel együtt tanulhattam meg,<br />

milyen az, hogy másokon segítünk<br />

ismeretlenül is – mondta a főorvos<br />

asszony. A 80-as években a nagy üzemekben,<br />

laktanyákban sokan adtak<br />

vért, könnyebb volt a véradók szervezése,<br />

volt olyan nap, hogy 400 egység<br />

vért vettek le. Ma már sokkal nehezebb<br />

feladat ez, pedig sokkal több<br />

vérre, vérkészítményre van szükség.<br />

Cseri Gábor, Csongrád alpolgármestere<br />

is köszöntötte a véradókat:<br />

tisztelet illeti azt a több százezer embert,<br />

akik segítenek azoknak, akiknek<br />

baleset vagy betegség miatt vérre, vérkészítményre<br />

van szüksége – mondta.<br />

Csongrád városa a közintézményekben<br />

dolgozó véradóknak egy-egy szabadnappal<br />

hálálja meg önzetlenségüket,<br />

bár ezt még senki nem vette igénybe.<br />

Fontos az utánpótlás szervezése is.<br />

Ezután a többszörös véradók oklevelet<br />

kaptak. 10x-es véradók: Bertus<br />

Lajos, Boldog János, Faur Zsoltné<br />

Rácz Erika, Gaál Zoltán, Gyovai Sándor,<br />

Harmai Illés, Juhász György, Keller<br />

Edit, Kátai-Urbánné Dénes Csilla,<br />

Laczkóné Varga Mónika, Leirer Tibor,<br />

Mayer Márk, Mészáros Gáborné Tálász<br />

Erika, Nagypál Attila, Pap György<br />

Attila, Rédeiné Zsótér Gyöngyi, Szemerédi<br />

Ildikó, Ifj. Szilágyi Sándor,<br />

Szlávik Mónika, Tóth Gábor, Tóth Tamás,<br />

Varga László, Virág Anita<br />

20x-os véradók:Bakró-Nagy Ágnes,<br />

Barta Sándor, Dósa Csaba, Góg István,<br />

Nagygyörgy Sándor, Pót László,<br />

Sarkadi-Szabó Zoltán, Seres Zoltán,<br />

Tápai Zsolt, Török István<br />

László Imrére emlékeztek<br />

sen foglalkoztatták. Sok régi nóta az<br />

ő előadásában és hanglemezfelvételei<br />

nyomán lett népszerű. László Imre<br />

a II. világháború után is fáradhatatlanul<br />

járta az országot és mindenütt<br />

fellépett, ahol csak tehette. Szinte<br />

életének utolsó percéig nem szakadt<br />

el a nóta-kedvelő közönségtől. 1975.<br />

január 1-én hunyt el.<br />

A csongrádi László Imre Baráti Kör<br />

2002-ben alakult, a<br />

csongrádi születésű<br />

nótaszerző nevét<br />

2004-ben vették fel,<br />

akinek családjával<br />

máig tartják a kapcsolatot.<br />

Létszámuk<br />

folyamatosan növekszik,<br />

jelenleg 30-nál<br />

is többen énekelnek<br />

együtt Fodorné<br />

Nagy Anna vezetésével.<br />

Gyakran járnak<br />

fellépni nemcsak<br />

30x-os véradók: Berkes Krisztián,<br />

Bába Mihály, Gyovai Szilárd, Karai<br />

Tamás, Mizere Zsolt, Nagypál Tibor,<br />

Pap Istvánné Bertók Éva, Polónyi<br />

Tamás Krisztián, Szentgyörgyi-Nagy<br />

Géza, Tokai Csaba, Törőcsik Viktória<br />

40x-es véradók: Bozó Tibor, Csernák<br />

Gábor, Kakasi Lajos Géza, Kovács<br />

István, Lantos János, Szabó Pál,<br />

Szabó Róbert, Szalkai-Szabó János,<br />

Szombathelyi János<br />

50x-es véradók: Gresó Antal, Kozma<br />

János, Makai István, Nagy Alexander<br />

60x-os véradók: Boda Gábor, Farkas<br />

Istvánné Szolnoki Veronika,<br />

Ferentzi Miklós, Gazsi Nándor, Kerekes<br />

Lajos, Szabó Zoltán<br />

70x-es véradók: Árvai Zoltán, Ifj.<br />

Forgó Ferenc, Sarusi-Kis Ferenc<br />

80x-os véradók: Buri Lajos, László<br />

Tiborné Pozsár Margit<br />

90x-es véradók: Balogh József<br />

Fodor Péter 120-szoros, míg Mészáros<br />

Imre 150-szeres véradó Csongrádon.<br />

Elismeréseik átvételekor mindannyian<br />

azt mondták, addig adnak<br />

vért, ameddig csak lehetséges, vagyis<br />

egészségük és életkoruk engedi.<br />

Csongrádon, hanem vidéken is. Az idei<br />

találkozón a csanyteleki Kék Nefelejcs<br />

Népdalkört, a Felgyői Dalárdát, a Pusztaszeri<br />

Dalárdát, a székkutasi Murgács<br />

Kálmán Nóta Klubot, a maroslelei<br />

Őszirózsa Népdalkört, A földeáki Bazsarózsa<br />

Népdalkört látták vendégül.<br />

A csongrádi Röpülj Páva Körrel kiegészülve<br />

nagy sikerű műsort láthatott,<br />

hallhatott a közönség.<br />

A címben szereplő mondatot egy<br />

harmadik osztályos kislány mondta,<br />

amikor arról meséltek, miért készítettek<br />

szeretetcsomagokat Kárpátaljára<br />

és Erdélybe. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat<br />

felkérésére a Csongrád és<br />

Zsúfolásig megtelt a Mozi nagyterme<br />

általános iskolásokkal, hogy meghallgassák<br />

Máté Bencének, a világ<br />

egyik legjobb természetfotósának előadását.<br />

Németh Ádám, a Galli János<br />

Általános Iskola 7.a osztályos diákja<br />

jóvoltából érkezett az ismert fotós a<br />

városba, hiszen a fiúnak szinte baráti<br />

kapcsolata van vele, többször fotóztak<br />

már együtt Máté Bence tanyáján. A fiatalember<br />

arról mesélt a mintegy 300<br />

gyereknek, hogyan találta meg hivatását,<br />

merre járt, mit látott.<br />

Nem csak arról beszélt, hogyan lett<br />

belőle természetfotós, hogyan valósította<br />

meg álmait, hanem arról is,<br />

Adni jobb, mint kapni!<br />

Térsége Általános Iskola<br />

Piroskavárosi Általános<br />

Iskolájának két harmadik<br />

osztálya készített<br />

cipősdobozcsomagokat<br />

a rászorulóknak.<br />

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat<br />

által szervezett<br />

szeretetdoboz-akcióban<br />

az adomány-gyűjtést<br />

8-12 éves gyerekek között<br />

hirdették meg, akik szívesen<br />

leveleznének hasonló<br />

korú gyerekekkel. A dobozokba édesség,<br />

mesekönyv, színező, játékok kerültek és<br />

egy levél, bízva abban, hogy a gyerekek és<br />

a családok között barátságok alakulnak<br />

ki. Az iskolában a gyerekek pedagógus<br />

segítségével állították össze a csomagokat,<br />

így lehetőség nyílt az ajándékozási<br />

kultúra formálására is. Nagy lelkesedéssel<br />

készítették a csomagokat a gyerekek,<br />

saját, már nem használt játékaikat is felajánlották,<br />

de vadonatúj ajándékok is<br />

kerültek a dobozokba. Minden dobozon<br />

rajta van, milyen korú fiúnak vagy lánynak<br />

szánják.<br />

Ki dobozt hozott, ki édességet, ki<br />

ruhákat, ki játékot. Mindenki kivette<br />

a részét a készülődésből és lelkesen<br />

vitték le az osztálytermekből az<br />

autóhoz a csomagokat. Izgatottan<br />

kérdezték, lehet-e már tudni, hová<br />

kerülnek az ajándékok. A csomagok<br />

útja először Kecskemétre vezet, majd<br />

onnan indulnak tovább Kárpátaljára<br />

és Erdélybe, hogy szebbé tegyék sok<br />

kisgyermek karácsonyát.<br />

A láthatatlan madárfotós – testközelből<br />

A Csemegi Károly Könyvtárban<br />

idén is megünnepelték a Magyar<br />

Nyelv Napját. 2011. szeptember 26-<br />

án nyilvánította az Országgyűlés a<br />

magyar nyelv napjává november 13-<br />

át, 1844-ben ugyanis ezen a napon<br />

fogadták el a magyart államnyelvvé<br />

tevő, a magyar nyelv és nemzetiségről<br />

szóló 1844. évi II. törvényt. 2008-ban<br />

nyitotta meg kapuit a Magyar Nyelv<br />

Múzeuma a ma Sátoraljaújhely részét<br />

képező Széphalmon, Kazinczy Ferenc<br />

mauzóleuma mellett. Ezt mutatta be<br />

A Magyar Nyelv Napja<br />

Fábiánné dr. Szenczi Ibolya egy érdekes<br />

előadás keretében, majd a Távlat<br />

Közhasznú Egyesület által meghirdetett<br />

anyanyelvi pályázat eredményeit<br />

hirdették ki. Felnőttek között Deák<br />

István Béláné kapott arany minősítést<br />

pályamunkájával, középiskolások között<br />

Tábori Lilla (BJG 9.F), általános<br />

iskolai kategóriában 5-6. osztályosok<br />

között Szabó-Bogár Lizett (BJG 6.F),<br />

Dancsó Eszter (BJG 6.F) és Donka<br />

Laura Mária (Bokrosi Általános Iskola<br />

6. o.), 7-8. osztályosok között pedig<br />

hogyan mert nagyot álmodni a falusi<br />

fiú, aki – magáról azt is elárulta, hogy<br />

nem volt jó gyerek és nem szeretett<br />

iskolába járni – a pusztában érezte jól<br />

magát. Mindent maga teremtett meg<br />

hobbijához, amely később a hivatásává<br />

vált.<br />

Az előadás során számos országot<br />

is bemutatott, ahol járt, a Sri lankán,<br />

Zimbabwében, Kenyában, Cipruson,<br />

Brazíliában szerzett tapasztalatait<br />

színes, lebilincselő stílusban mesélte<br />

el. Máté Bencének nem ismeretlen<br />

Csongrád, a város határában is van<br />

egy fotóslese, ahonnan például gyurgyalagokat<br />

szokott fotózni, az itt készült<br />

képeit is láthatták az iskolások,<br />

Afrika, Ázsia egzotikus állatairól készült<br />

remek fotói mellett. A gyerekek<br />

feltehették kérdéseiket is Máté Bencének,<br />

aki készséggel válaszolt mindenre,<br />

bár szakmai titkokat nem árult el.<br />

Kiss Máté (BJG 8.F), Kása Máté Béla<br />

(Bokrosi Általános Iskola 7. o.), Bede<br />

Flóra (BJG 8.F).<br />

Impresszum<br />

Csongrád Városi Hírmondó<br />

Kiadó: Csongrádi KözmŰ Szolgáltató<br />

Kft.<br />

6640 Csongrád, Erzsébet utca 25.<br />

Alapító: Csongrád Városi<br />

Önkormányzat<br />

6640 Csongrád, Kossuth tér 7.<br />

Felelős szerkesztő: Juhászné<br />

hajdu anikó<br />

Nyomda: Silber-nyomda kft.<br />

6640 csongrád, fő u. 50.<br />

Kapcsolat: sajto@csongrad.hu<br />

ISSN 2498-8073


Az Önök figyelmébe ajánljuk

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!