Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Városi<br />
Hírmondó<br />
Havonta megjelenő kiadvány<br />
2. oldal FÓKUSZ<br />
Adventi készülődés<br />
Csongrád<br />
2017. December 1.<br />
3. oldal Fókusz<br />
Ovi felújítások<br />
5. oldal Évforduló<br />
90 éves a Bársony
2 Csongrád Városi Hírmondó<br />
3<br />
Csongrád kéri a forgalmi rend visszaállítását<br />
Helyére került a város karácsonyfája<br />
Csongrádon. A Városháza előtt álló<br />
mintegy 10 méter magas fára a hét<br />
elején felkerültek az izzósorok és a<br />
díszek is, hogy advent első hétvégéjén<br />
már teljes pompával várja a csongrádiakat<br />
az első gyertyagyújtásra.<br />
Hagyomány Csongrádon, hogy a<br />
város karácsonyfáját mindig egy-egy<br />
helyi család ajánlja fel a kertjéből,<br />
ahol már a túl nagyra nőtt fával nem<br />
tudnak mit kezdeni. Idén a Kádár<br />
család 20 éves jegenyefenyője adja<br />
majd az ünnepi hátteret a karácsonyi<br />
vásárnak és az adventi gyertyagyújtásoknak.<br />
A hatalmas fát Hekkel Zoltán helyi<br />
fuvarozó vállalkozó szállította a helyszínre<br />
és emelte be a helyére, ami nem<br />
volt egyszerű a szűk, autókkal teli<br />
Nem a csongrádi önkormányzat,<br />
vagy a képviselő-testület, hanem a<br />
Magyar Közút döntött úgy, megváltoztatja<br />
a forgalmi rendet a város<br />
egyik legforgalmasabb csomópontjában,<br />
a Vasút utca – Fő utca kereszteződésében,<br />
és kérni fogja a korábbi<br />
rend visszaállítását, mert így<br />
előbb-utóbb baleset fog történni.<br />
Bedő Tamás polgármester is meglepődött,<br />
amikor Csongrád lengyel<br />
testvérvárosából hazatérve hétfő éjszaka<br />
(november 20-án) azt látta, hogy a<br />
kereszteződésben éppen festik fel az új<br />
burkolati jeleket. Két kereszteződésben<br />
is terveztek változtatást, a Vég utca- Fő<br />
utca, valamint a Csemegi Károly utca-<br />
Fő utca találkozásánál, mindkét esetben<br />
készen vannak a tervek, már csak<br />
forrásokat kell találni az építéshez.<br />
A Vasút utcánál azonban egy jól működő<br />
rend volt, kanyarodó sávval, kitérő<br />
egyenesen<br />
továbbvezető<br />
sávval, amelyet<br />
most némi<br />
átfestéssel<br />
megszüntettek,<br />
és három<br />
parkolót alakítottak<br />
itt ki. Az<br />
így kialakult<br />
helyzet komoly<br />
balesetveszélyt<br />
hordoz,<br />
hiszen aki<br />
a több évtizede<br />
megszokott rutinból közlekedik itt,<br />
előbb-utóbb ütközni fog. Mivel ez a<br />
kereszteződés nem önkormányzati,<br />
hanem állami fenntartásban van, így<br />
a város nem döntött a változtatásról,<br />
mert nem is dönthetett.<br />
A november 23-i testületi ülésen<br />
Már áll Csongrád fenyőfája<br />
parkolón keresztül. Hétfőtől épült a fa<br />
mellett a Mikulásház is, amely szerdától<br />
folyamatosan fogadja a csoportokat<br />
és a szülőkkel érkező gyerekeket.<br />
A Mikulás szánjára is fel lehet ülni,<br />
amely a város karácsonyfája mellett<br />
„parkol” majd. A programok szervezői<br />
arra biztatnak mindenkit, készítsenek<br />
selfie-ket a szánkón, töltsék<br />
fel az Advent-Csongrád facebookoldalra,<br />
mert a legtöbb like-ot gyűjtő<br />
fotó tulajdonosa nyereményben részesül.<br />
December 1-jén, lapunk megjelenésének<br />
napján 17 órakor nyílik a<br />
karácsonyi vásár, amely folyamatos<br />
programokkal is várja az érdeklődőket,<br />
december 3-án 17 órakor pedig<br />
közösen gyújthatjuk meg az első<br />
gyertyát a város adventi koszorúján.<br />
21. alkalommal rendezték meg a „Bełchatowska Fifteen Street Run” elnevezésű<br />
futóversenyt lengyel testvérvárosunkban, amelyen Csongrád is képviseltette magát.<br />
Bedő Tamás polgármester és Fábián György önkormányzati képviselő kísérte el a<br />
három futót, akik arra vállalkoztak, hogy lefutják az 5 kilométeres távot. Bozóné Simon<br />
Melinda, Georgiádes Ildikó és Szarvasné Brindza Zsuzsanna gyakorlott futók,<br />
nagyon élvezték a versenyt, amelyet két távon rendeznek meg, 5 és 15 kilométeren,<br />
és idén mintegy kétezer résztvevője volt. A városon keresztül vezető futásnak az idő<br />
is kedvezett, mert bár az előrejelzések szerint esőre kellett számítani, a verseny ideje<br />
alatt sütött a nap, igaz, csak 4 fokot mutattak a hőmérők. Mindhárom csongrádi<br />
futó jó eredménnyel zárta a belchatowi versenyt.<br />
napirend előtt is szó esett a helyzetről.<br />
Laczkó Zsolt vetette fel a kérdést,<br />
a polgármester ígéretet tett, hogy felveszik<br />
a kapcsolatot a Magyar Közút<br />
illetékeseivel és kérik a forgalmi rend<br />
visszaállítását, parkolók kialakítására<br />
pedig más módot keresnek.<br />
Már az utolsó simításoknál tartanak<br />
a Széchenyi és a Bercsényi utcai<br />
Óvoda felújításánál, mindkét helyen<br />
már takarítanak, helyükre kerülnek<br />
a berendezési tárgyak, játékok. De-<br />
Visszaköltöznek az óvodák<br />
Az erő bennünk van, csak akarat kell hozzá és szív!<br />
2017. május végén örömmel vettük tudomásul, hogy intézményünk felújítása elkezdődik, így szervezni kezdtük az<br />
óvoda kiürítését, hogy a munkálatok beindításához határidőre át tudjuk adni az épületet.<br />
A kipakolásban nagy segítséget kaptunk<br />
a szülői közösségünk tagjaitól<br />
Cseri Gábor Alpolgármester Úr közben járásával a Bársony István Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola<br />
és Kollégium igazgatójától, aki rendelkezésünkre bocsájtotta az iskola tanulóinak egy csoportját.<br />
a bútorok szállításához szükséges járművet a Városellátó intézmény biztosította számunkra.<br />
Gyermekeink nyári ellátásának biztosítását Topsi Bálint plébános Úrnak köszönhetjük, aki engedélyezte, hogy a<br />
Szent József plébánia parókia épületét ideiglenesen birtokba vegyük.<br />
A Csongrád és Térsége Általános Iskola Piroskavárosi Általános Iskolája igazgatója volt segítségünkre, hogy az óvodai<br />
bútorokat az iskola épületében tárolhassuk.<br />
Köszönjük a két tagóvodának, hogy a szeptemberi évkezdést a hely biztosításával megkönnyítették számunkra.<br />
Bökényi Napraforgó Tagóvodája<br />
Templom utcai Delfin Tagóvodája<br />
A gyerekek busszal történő szállításához a járműveket az Önkormányzat költségvetéséből Bedő Tamás Polgármester<br />
Úr biztosította. Köszönjük az Esély Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központ segítségét, hogy a gyermekek<br />
déli szállításában közreműködtek.<br />
Most novemberben elérkeztünk a visszaköltözés idejéhez, ahol szintén nagy összefogással segítettek a szüleink teherautóval<br />
és kézi erővel szállítottuk az óvodába vissza a bútorainkat, és a bedobozolt felszerelési tárgyakat.<br />
Több szülő is részt vett a bútorok rögzítésében, a függönykarnisok és polcok felrakásában.<br />
Köszönjük a Városellátó vezetőjének, hogy dolgozói a szép épületünkben az ajtókat is szebbé varázsolják.<br />
A helyi középiskolák közösségi munka keretében segítettek, melyet ezúton is köszönünk.<br />
Ez az összefogás szüleink részéről- bár sok esetben nehezen<br />
szerveződött össze a munka-, példaértékű és követendő<br />
mindenki számára.<br />
Köszönjük azoknak a szüleinknek, és mind azoknak, akik<br />
bármely módon hozzájárultak óvodánk felújításához.<br />
Köszönjük mindenki türelmét és megértését az elhúzódó<br />
munkálatok miatt.<br />
Kívánunk a családjainknak sok-sok örömmel teli napokat,<br />
heteket és éveket, melyet együtt tölthetünk gyermekeik nevelése<br />
során.<br />
Köszönettel:<br />
A Bercsényi „Kincskereső” Óvoda nevelő közössége<br />
cember 7-én délelőtt ünnepélyesen is<br />
átadják a Széchenyi utcai Gézengúz<br />
Óvodát, birtokba vehetik a kicsinyek,<br />
a következő héten pedig a Bercsényi<br />
utcai Kincskereső Óvodába is visszatérnek<br />
a gyerekek, vagyis mindkét intézményben<br />
a karácsonyi ünnepséget<br />
már a megújult épületben tarthatják a<br />
gyerekek, az ott dolgozók és a szülők<br />
legnagyobb örömére.
4 Csongrád Városi Hírmondó<br />
5<br />
Csongrádi Értéktár: a Csongrádi fahíd<br />
90 éves a Bársony<br />
A Csongrád Települési Értéktárba<br />
került közös büszkeségeinket bemutató<br />
sorozatunkban most egy épített<br />
környezeti értékről olvashatnak, a<br />
csongrádiak által csak fahídnak nevezett<br />
tiszai átkelőről. A közelgő tél<br />
miatt hamarosan pihenőre vontatják<br />
az elemeit.<br />
Miután a XIX. század végén elkészült<br />
a gát a Tisza túloldalán és a<br />
Nagyrétben is megkezdődött a mezőgazdasági<br />
termelés, 1896-ban a<br />
nagyréti tanyai emberek kérték a város<br />
vezetését, hogy épüljön egy fahíd<br />
a város és annak szolgáltatásainak<br />
elérésének megkönnyítése miatt. A<br />
kérést elutasították pénzhiányra hivatkozva.<br />
A réti lakosok összefogtak,<br />
és az esztergomi lebontott fahíd árát<br />
összeadták, és megvásárolták.<br />
5 darab hídosztályt<br />
vettek, osztályonként<br />
1000 forintért.<br />
Minden osztályt három<br />
tölgyfahajó tartott a<br />
vízen. Vásároltak még<br />
külön hajókat is, darabonként<br />
200 forintért.<br />
A szállítása a következőképpen<br />
történt: a<br />
Dunán leúsztatták Titelig, majd felhúzták<br />
Csongrádig, és az elemeket<br />
újra összerakták. Budapesttől a híd<br />
Csongrádra szállítását (a Dunán lefelé<br />
eresztették, felfelé a Tiszán lovakkal<br />
vontatták) csongrádi fuvarosok<br />
vállalták. A cél elérése érdekében példaértékű<br />
volt az emberek összefogása.<br />
A hidat 1896. augusztus 30-án állították<br />
fel, vonala a mai pontonhídtól<br />
a folyón felfelé 40-50 méterre volt.<br />
Mivel a hídnak jelentős része fából<br />
készült, a köznyelvtől hamarosan<br />
megkapta a fahíd elnevezést.<br />
Akkor az útpálya szélessége duplája<br />
volt a mainak, így a megrakott szénásszekerek<br />
is kényelmesen tudtak<br />
közlekedni, illetve megoldott volt a<br />
kétirányú közlekedés is. Ezt a pontonhidat<br />
1919-ben és 1944-ben is felrobbantották,<br />
a második újjáépítéskor<br />
már csak egy nyomvonal szélességben<br />
állították helyre. 1956-ban a faszerkezetet<br />
vasra cserélték, de a neve<br />
megmaradt fahídnak. 2004-ben a 18<br />
pontoneleméből hetet újra cseréltek,<br />
a többit korszerűsítették, 2007-ben<br />
pedig mintegy 26 millió forintból teljesen<br />
felújították a padozatát.<br />
Többszöri átalakítás után a mai napig<br />
is a vízállás függvényében a pontonokból<br />
összeállított ideiglenes híd<br />
átjárást biztosít a Tisza partjai között.<br />
A téli időszakban a hidat szétszedik<br />
és a part közelébe vontatják, ekkor<br />
komp vagy dereglye biztosítja a két<br />
part között a kapcsolatot. A híd műemléki<br />
védelem alatt áll.<br />
A híd meglétének kezdeményezése,<br />
az összefogás példa értékű a mai kor<br />
embere számára is. Ritkaságba megy<br />
az egész országban a pontonhíd, mely<br />
a Tisza vízállásának függvényében<br />
megtekinthető. A híd megléte könynyíti<br />
a tanyákon élők mozgáslehetőségét,<br />
funkcióját napjainkban is maximálisan<br />
betölti.<br />
fotók: Martini János<br />
Fennállásának 90 éves jubileumát<br />
ünnepelte a Bársony István Mezőgazdasági<br />
Szakgimnázium, Szakgimnázium,<br />
Szakközépiskola és<br />
Kollégium. Az ünnepségen a fenntartó<br />
Földművelésügyi Minisztériumtól<br />
Jubileumi Oklevelet vehetett<br />
át az intézmény igazgatója.<br />
Zsúfolásig megtelt a Művelődési Központ<br />
Magyar Király Díszterme diákokkal,<br />
tanárokkal, vendégekkel. Vári László<br />
igazgató felidézte az iskola történetét,<br />
amely téli gazdasági iskolaként jött létre<br />
az I. világháború után. Az oktatás 1927.<br />
november 9-én kezdődött. Akkor még<br />
nem az ifjúsági képzésről szólt. Azóta<br />
számtalan szakember került ki az iskola<br />
falai közül, amely mostanra már országos<br />
beiskolázású középiskola. Az 1971-<br />
ben épült a kollégium, ezt idén egy<br />
pályázatnak – valamint a tulajdonos<br />
önkormányzatnak és a fenntartó minisztériumnak<br />
– köszönhetően felújították,<br />
hogy a diákok jó körülmények<br />
között lakhassanak. Az iskolaépületet<br />
jövőre kormányzati támogatással újítják<br />
fel, az előkészítés most folyik.<br />
Bedő Tamás, Csongrád város pol-<br />
gármestere is köszöntötte az egybegyűlteket.<br />
Elmondta: bár az elmúlt<br />
20 évben négyszer is volt fenntartóváltás,<br />
mégis a csongrádi közoktatás<br />
egyik bástyája, büszkesége a Bársony<br />
István Szakgimnázium, a térség meghatározó<br />
szakemberképzője. Ez a 90<br />
év csak egy állomás – emelte ki Bedő<br />
Tamás –, a múltról már hallottunk,<br />
a jelent megéljük, és a felújítások azt<br />
vetítik előre, hogy van jövő. A mai<br />
viszonyok között az anyagi ráfordítások<br />
mindig a bizalmat jelzik, hogy<br />
Csongrádon lesz agrárszakképzés.<br />
Farkas Sándor, a térség országgyűlési<br />
képviselője hangsúlyozta, a jövő<br />
agrárszakembereinek a képzése elengedhetetlen<br />
és a jövő társadalma<br />
szempontjából meghatározó kell, hogy<br />
legyen. Mindenkinek az a feladata,<br />
hogy az adott szakma területén helytállva<br />
olyan termékeket, élelmiszert<br />
állítsanak elő, amely a magyar és az<br />
európai társadalomban meghatározó<br />
lehet. Óriási kihívás ez – mondta a<br />
képviselő.<br />
Farkas Marianna, az iskolát fenntartó<br />
Földművelésügyi Minisztérium<br />
főosztályvezető-helyettese jubileumi<br />
oklevelet adott át Vári Lászlónak. Az<br />
ünnepség végén pedig a Bársony-napok<br />
versenyeinek eredményét hirdették<br />
ki.<br />
Alapítványi támogatások<br />
Dr. Hegyi Ádám, a Szegedi Tudományegyetem<br />
adjunktusa tartott előadást<br />
a csongrádi református egyházközség<br />
történetéről a TIT Csongrád<br />
Városi Szervezete és a Csongrádi Levéltár<br />
szervezésében. Bár elég kevés<br />
iratanyag maradt meg, hiszen egy kisebb<br />
gyülekezetről van szó, érdekes és<br />
izgalmas történetek is maradtak fenn,<br />
A csongrádi reformátusok története<br />
az emberekben jobban megmaradnak<br />
a botrányos események, ebből pedig<br />
volt bőven Csongrádon is. Egy reformátust<br />
például azzal gyanúsítottak,<br />
hogy kutyát főzött és a katolikusoknak<br />
húsos káposztaként adta el, volt, hogy<br />
haldoklót a halálos ágyán térítettek<br />
át a katolikus hitre. Annak ellenére,<br />
hogy Csongrád katolikus városnak<br />
számít, a XIX. század végétől kezdve<br />
több református is vezető pozícióban<br />
volt, bár ők valamennyien betelepültek<br />
voltak, képzettségük révén kaptak<br />
itt állást. Volt köztük orvos, jegyző,<br />
főszolgabíró. A legtöbb református a<br />
templomépítés idején, ezelőtt 80 évvel<br />
volt Csongrádon, akkor több mint<br />
300-an éltek a városban.<br />
Immár 25 éve működik a Csongrád<br />
Város Alap- és Középfokú Oktatásának<br />
Fejlődésért Alapítvány, amely a<br />
fennállása során rendelkezésére álló<br />
összegből mindig igyekezett a helyi<br />
iskolákat, óvodákat segíteni céljaik elérésében.<br />
Idén is pályázatot hirdettek,<br />
hogy a 1%-okból az elmúlt két évben<br />
beérkezett hozzájárulásokból jó tervekhez<br />
tudjanak hozzájárulni.<br />
Korábban az volt a gyakorlat, hogy<br />
minden pályázót igyekeztek támogatni,<br />
így természetesen kisebb összegeket<br />
tudtak juttatni az intézményekhez. Idén<br />
úgy gondolták a kuratórium tagjai, hogy<br />
inkább kevesebb pályázónak adnak nagyobb<br />
összeget. Két óvoda és két iskola<br />
kapott most támogatást. Száz-százezer<br />
forintból vásárolhatnak<br />
új<br />
fektetőágyakat<br />
a Fő utcai<br />
Platánfa és a<br />
Bokrosi Óvodába,<br />
szintén<br />
százezer forintot<br />
kapott a<br />
Piroskavárosi<br />
Általános Iskola<br />
projektorra,<br />
illetve<br />
50 ezer forintot költhet a Széchenyi István<br />
Általános Iskola festőnövény-kertjének<br />
fejlesztésére.<br />
Az intézmények vezetőinek a támogatást<br />
Bartókné Vincze Zsuzsanna,<br />
a kuratórium elnöke adta át. Az<br />
alapítvány köszöni az adó 1 százalékukat<br />
felajánlóknak támogatásukat,<br />
és bízik benne, hogy a következő<br />
években is segíthetik az oktatást.
6 Csongrád Városi Hírmondó<br />
7<br />
Ösztöndíj program hiányszakmákra<br />
A közelgő adventi időszakban<br />
is szeretettel várjuk kedves<br />
vendégeinket a Csongrádi<br />
Gyógyfürdő és Uszodában! A<br />
legkisebbeket minden nap várja<br />
a játszóház, ahová december<br />
5-én Mikulás-puttony készítésére<br />
várjuk a gyerekeket,<br />
sőt a nagyszakállú is tiszteletét<br />
teszi nálunk!Decemberben is<br />
számíthatnak akciókra, a hagyományoknak<br />
megfelelően<br />
nálunk tölthetik a szilvesztert,<br />
hogy kellemesen ellazulva<br />
búcsúztassák 2017-et és köszönthessék<br />
az előttünk álló<br />
2018-as esztendőt. Élményekben<br />
dús decembert kívánunk!<br />
A Kereskedelmi és Iparkamara helyi<br />
szervezete gyárlátogatásokat szervez<br />
általános iskolásoknak, hogy<br />
megkönnyítse a pályaválasztást. November<br />
16-án az iskolákban pályaorientációs<br />
napot szerveztek, ahol<br />
a gyerekeknek lehetőségük nyílt<br />
különböző szakmákkal ismerkedni<br />
városszerte.<br />
Egy-egy csoport érkezett a Széchenyi,<br />
a Piroskavárosi és a Galli János<br />
Általános Iskolából a volt Panol épületébe,<br />
ahol három vállalkozás vezetője<br />
fogadta őket. Röviden bemutatták<br />
saját cégüket, majd a gyerekek végig<br />
járhatták az üzemcsarnokokat, ismerkedhettek<br />
az itt folyó munkával.<br />
Az Aeroprodukt Zrt. tevékenységét<br />
Pusztai Zsolt vezérigazgató ismertette<br />
meg a fiatalokkal. Elmondta, hogy<br />
Csongrád és az épület, ahol éppen<br />
vannak, mindig is a légtechnika fellegvárának<br />
számított, ezt az örökséget<br />
szeretnék továbbvinni és öregbíteni.<br />
A folyamatos innovációnak köszönhetően<br />
idén Magyar Termék Nagydíjat<br />
kapott egyik fejlesztésük, de már<br />
tervezik a következő újítást is. Részletesen<br />
beszélt arról, milyen szakmákban<br />
lehet náluk elhelyezkedni, várják<br />
az érdeklődő fiatalokat, hiszen a szakembergárdájuk<br />
már idősödik.<br />
A Plasma-tech Systems Kft.-t Ladányi<br />
Béla ügyvezető mutatta be. A<br />
viszonylag fiatal cég magyar tulajdonban<br />
álló, lemezipari célgépeket gyártó<br />
Gyárlátogatások<br />
vállalkozás. Fő tevékenységük a CNC<br />
Lézer és CNC Plasma vágó berendezések<br />
gyártása. A gyerekeket a látogatás<br />
során az itt készülő robotok kötötték<br />
le leginkább.<br />
A harmadik bemutatkozó a Diana<br />
Vadász Felnőttképző Alapítványi<br />
Szakképző Iskola és Kollégium<br />
volt. Bozó Gábor igazgató elmondta<br />
a gyerekeknek, hogy nem régen van<br />
itt telephelyük, náluk fémmegmunkálással<br />
kapcsolatos szakmákat lehet<br />
tanulni, 18 éves kor és érettségi után.<br />
Autóiparban, fegyvergyártásban tudnak<br />
elhelyezkedni.<br />
A Kereskedelmi és Iparkamara helyi<br />
szervezetével, valamint az általános<br />
és középiskolák vezetőivel egyeztetve<br />
a képviselő-testület helyi tanulmányi<br />
ösztöndíj programot hoz létre a szakgimnáziumban,<br />
szakközépiskolában<br />
szakma és érettségi megszerzése érdekében<br />
tanulmányokat folytató fiatalok<br />
számára. A program elsősorban azokat<br />
a diákokat támogatja, akik a városban<br />
hiányszakmának számító pályát választottak.<br />
Az ösztöndíjpályázaton csongrádi<br />
szakgimnáziumban/szakközépiskolában<br />
tanulók, valamint más településen<br />
szakgimnáziumban/szakközépiskolában<br />
tanuló csongrádi diákok<br />
vehetnek részt, amennyiben vállalják,<br />
hogy szakmájuk valamelyikében 12<br />
hónapig Csongrádon helyezkednek<br />
el. A pályázatot az évenként előzetesen<br />
létrehozott 5 fős ideiglenes bizottság<br />
írja ki és bírálja el minden év<br />
július 30. napjáig. A támogatni kívánt<br />
hiányszakmák pontos megnevezését,<br />
hiányszakmánként a várhatóan<br />
támogatott keretszámot, valamint az<br />
ösztöndíj havi összegét – figyelemmel<br />
a költségvetésben erre a célra biztosított<br />
keretösszegre – a tárgyévi pályázati<br />
kiírás tartalmazza.<br />
Az ösztöndíjat a diák tanulmányainak<br />
utolsó évében kaphatja. A támogatási<br />
szerződés értelmében a végzettség<br />
megszerzését követően - 3 hónap<br />
türelmi idő mellett - a támogatottnak<br />
el kell helyezkednie a településen. Az<br />
ösztöndíj célja a Csongrád városához<br />
történő kötődés erősítése, a tanulmányok<br />
ideje alatt felmerülő költség<br />
enyhítése és a helyi hiányszakmákban<br />
az utánpótlás biztosítása.<br />
Az első diploma megszerzése érdekében<br />
mesterképzésben, vagy<br />
osztatlan képzés nappali tagozatán<br />
tanulmányokat folytató hallgatókra<br />
vonatkozó pályázatrendszert is tervez<br />
a város.<br />
Mindhárman hangsúlyozták, hogy<br />
ezek a szakmák semmivel sem alacsonyabb<br />
rendűek, mint egy diploma,<br />
hiszen a jó szakembereket mindenhol<br />
megfizetik. Örülnének, ha mindenki<br />
megtalálná a helyét Csongrádon. A<br />
gyerekek az üzemcsarnokokban feltehették<br />
kérdéseiket is, tapasztalataikról<br />
pedig az iskolába visszatérve számolhattak<br />
be.<br />
A Csongrád Városi<br />
Hírmondó következő<br />
száma<br />
December 15-én jelenik<br />
meg.
8 Csongrád Városi Hírmondó<br />
9<br />
Édes tradíciók<br />
Sodrásban – születésnapi könyvbemutató<br />
A legszebb konyhakertek mozgalomhoz<br />
öt évvel ezelőtt csatlakozott<br />
Csongrád, a koordinátori feladatokat<br />
pedig Máté Attila önkormányzati<br />
képviselő vállalta. Csongrádon a<br />
kategóriák győztesei mellett egy különdíjat<br />
is átadnak, egy malac talál<br />
gazdára ilyenkor, amelyet Máté Attila<br />
ajánlott fel. A malac november<br />
22-én érkezett meg új gazdájához,<br />
Győri Andrásnéhoz.<br />
A kezdeményezés ötletgazdája Karcag<br />
alpolgármestere, Kovács Szilvia, aki azt<br />
szerette volna, minél többen termeljenek<br />
saját maguknak és családjuknak zöldséget,<br />
gyümölcsöt. A kert folyamatos munkát<br />
ad azoknak, akik saját termesztésű,<br />
egészséges, terményeket szeretnének az<br />
asztalra rakni. A legszebb konyhakertek<br />
programban egyre többen vesznek részt,<br />
idén mintegy 60-an neveztek Csongrádon.<br />
Négy kategóriában hirdettek eredményt,<br />
sok szép gondozott kerttel neveztek<br />
a gazdák, nehéz volt dönteni.<br />
A négy alapíz közül a legkedveltebb<br />
az édes, ha pedig édességről van szó,<br />
akkor kikerülhetetlen márka a dr.<br />
Oetker. A márka és a cukrászat történetéről<br />
nyílt kiállítás a Tari László<br />
Múzeumban.<br />
Az 1890-es években készült az első<br />
sütőpor, August Oetker tökéletesítette<br />
a találmányt. A kiállítás innen vezeti<br />
végig a látogatót, a sütőpor után a pudingpor<br />
következett, majd a kuglóf,<br />
és a gyártás magyarországi története<br />
is körvonalazódik a tárlaton. Két<br />
meghatározó enteriőrt láthatunk, a<br />
fűszerbolt, illetve patika, míg a másik<br />
teremben egy múlt század eleji konyha.<br />
August Oetker eredetileg patikus<br />
volt, az édesapja pedig pék, és a felesége<br />
révén kísérletezte ki, tökéletesítette<br />
ki a márkát. Megismerhetjük<br />
a korabeli szlogeneket, csomagolóanyagokat,<br />
recepteket, eredeti sütőformákat<br />
láthatunk a vitrinekben.<br />
Valódi időutazásban vehetünk részt<br />
az ízek világában. Cégtörténet, kultúrtörténet,<br />
társadalomtörténet és receptes<br />
könyvek, eredeti tárgyak.<br />
A házi sütésben a legnagyobb változást<br />
ez a márka hozta, a sütőpor és a<br />
vanillincukor megjelenése – a vegyi<br />
úton, patikus által összeállított anyagok<br />
– forradalmasította ezt a területet,<br />
ez az ipari forradalom egyik velejárója<br />
volt. A modern háziasszonynak<br />
kevesebb ideje volt, gyors, egyszerűen<br />
készíthető, de mégis finom ételekre<br />
volt szükség. Az első vénykönyvek –<br />
receptes füzetek – is a kiállítás részei,<br />
Malaca lett a kiskerttulajdonosnak!<br />
Máté Attila minden<br />
évben felajánl egy<br />
malacot egy kerttulajdonosnak,<br />
ezt<br />
idén Győri Andrásné<br />
kapta, aki születésnapján<br />
vehette át<br />
nyereményét.<br />
A nyereménymalac<br />
utánfutón érkezett<br />
új gazdájához,<br />
kissé megilletődve,<br />
szégyenlősen álldogált<br />
a szalmán.<br />
Máté Attila szakavatott<br />
mozdulatokkal fogta meg az állatot,<br />
és kézben vitte a takaros kis ólig,<br />
ahol már maximális kényelem várta<br />
Mazsolát. Így nevezte el ugyanis Győri<br />
Andrásné a 35-40 kilós kis mangalica<br />
kant, aki láthatóan nagyon jól érezte<br />
magát új lakhelyén. Kati néni sokáig<br />
tanyán élt, a városba költözve azonban<br />
úgy gondolta, csak csirkéket tart, de nagyon<br />
örült a malacnak, szívesen neveli.<br />
amely máig megmaradt a cég stratégiájában.<br />
A kiállítást Jaksa Csaba, cukrász<br />
nyitotta meg, aki a cukrászat történetéről<br />
szólt néhány szót. Az első sütemények<br />
az ókorban készültek, kövön<br />
sült lepények voltak, A keleti kultúrából<br />
érkezett a méz használata. Magyarországon<br />
az első feljegyzések a tatárjárás<br />
korából származnak, amelyek<br />
arra utalnak, hogy édes süteményt<br />
készítettek őseink. Mátyás idejében<br />
aztán Beatrix királynéval olasz cukrászok<br />
érkeztek, innentől ismerjük a<br />
fagylaltot és a mézeskalácsot. A török<br />
hódoltság idején a jellegzetes keleti<br />
édességek kerültek a „választékba”. A<br />
kiegyezés korától beszélhetünk magyar<br />
cukrászatról, ekkor azonban Európa<br />
élvonalához sikerült felzárkózni,<br />
ekkor született a híres dobostorta is.<br />
A XX. század nem igazán kedvezett a<br />
kézműves termékeknek, a rendszerváltás<br />
után ismét a minőségre került<br />
a hangsúly.<br />
A kiállítás 2018. január 13-ig várja<br />
a látogatókat a csongrádi Tari László<br />
Múzeumban.<br />
A csongrád városi<br />
hírmondó online is<br />
olvasható a<br />
www.csongrad.hu<br />
oldalon<br />
Tanulmánykötettel köszöntötték 70.<br />
születésnapján volt munkatársai és<br />
barátai dr. Szűcs Judit néprajzkutatót.<br />
A nyugalmazott múzeumigazgatót<br />
nemrégiben tüntették ki a Pro<br />
Urbe Csongrád díjjal, de a mostani<br />
köszöntés is legalább annyira meghatotta,<br />
mint a városi ünnepség.<br />
Dr. Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató<br />
és Fodor Péter történész – a tanulmánykötet<br />
két szerkesztője – az ő<br />
szárnyai alatt kezdett dolgozni. Éppen<br />
ezért fogalmazódott meg bennük,<br />
hogy mentoruk születésnapjára egy<br />
olyan kötetet állítanak össze, amelyben<br />
Csongrádhoz kötődő történeti,<br />
néprajzi írások, illetve dr. Szűcs Judit<br />
kutatásaihoz kapcsolódó tanulmányok<br />
kapnak helyet.<br />
A szervezést már 2016. májusában<br />
kezdték, kiadót, támogatót kerestek,<br />
felkérték a kollégákat, hogy írjanak tanulmányokat.<br />
Végül határidőre 35 írás<br />
Arany János születésének 200. évfordulója<br />
alkalmából egymást érik<br />
minden településen a megemléke-<br />
(Cs)alagút címmel Góg János Juhász<br />
Gyula-díjas író, költő 20. kötetét<br />
mutatták be a Csongrád Galéria kiállítótermében.<br />
Mintegy 70 érdeklődő<br />
gyűlt össze, amely még nagyvárosi<br />
viszonylatban is szép szám. A város<br />
irodalom- és művészetkedvelői érdeklődve<br />
hallgatták a beszélgetést az<br />
alkotóval, aki a könyv kapcsán régi<br />
készült el, de szerepel<br />
a kötetben<br />
szakmai életrajz,<br />
publikációs lista<br />
és számos fotó is.<br />
Csak a hivatalos<br />
bemutató előtti<br />
napon tudta meg<br />
dr. Szűcs Judit,<br />
hogy születésnapján<br />
a Néprajzi<br />
Múzeumban különleges<br />
ajándékot<br />
kap.<br />
Ezt a kötetet mutatták be nemrég<br />
Csongrádon a Tari László Múzeumban:<br />
barátai, tisztelői egy-egy szál virággal,<br />
egy kis aprósággal lepték meg<br />
a mindig nagyon aktív néprajzkutatót.<br />
Régi fotókból összeállított vetítéssel<br />
is kedveskedtek neki, felidézve<br />
olyan pillanatokat, mint amikor az<br />
általa vezetett intézmény 2002-ben az<br />
Hess, madár!<br />
zések, irodalmi estek.<br />
Csongrádon sincs ez<br />
másképp. Az emlékező<br />
estet a város egyik<br />
díszpolgára, Botos József<br />
kezdeményezte,<br />
aki maga is tevékenyen<br />
részt vett a műsorban,<br />
a művek egyik előadója<br />
éppen ő volt.<br />
Botos József és felesége,<br />
Botos Katalin –<br />
aki az Antall-kormány<br />
minisztere volt –, jó<br />
ideje Csongrádon élnek, hiszen az<br />
idős közgazdász itt született, itt töltötte<br />
ifjúságát. Az elmúlt években sokat<br />
(Cs)alagút<br />
Év Múzeuma elismerést kapta, vagy<br />
egy-egy különleges tárlat megnyitása.<br />
Dr. Szűcs Judit meghatódva nézte a<br />
képeket, valamennyihez tudott hozzáfűzni<br />
néhány mondatot. Ahogyan<br />
a kötet bemutatója is inkább baráti<br />
beszélgetés, mint előadás volt, sajátos<br />
stílusában, jókedvűen kommentálta<br />
az elhangzottakat.<br />
tettek a helyi irodalmi életért. Arra<br />
gondoltak, Csongrádon is lehetne egy<br />
Arany-estet szervezni, hogy mások is<br />
hallhassák a verseket. Így aztán Katalin<br />
asszony a kezébe vette a szervezést,<br />
és lelkes csapatra talált, így aztán<br />
hamar összeállt a műsor.<br />
A megzenésített verseket Csák<br />
László és Varga Zsuzsanna előadásában<br />
hallhatta a közönség, az előadók<br />
között pedig Botos József mellett Dezső<br />
Dórának és Varga Nándornak, a<br />
Magyar Kultúra Lovagjának tapsolhattak.<br />
Az estet Góg János, a Magyar<br />
Irodalomtörténeti Társaság Csongrád<br />
megyei elnöke, Juhász Gyula-díjas<br />
költő vezette.<br />
emlékeket is felidézett pályafutásából.<br />
Góg János a csongrádi irodalmi élet<br />
egyik meghatározó alakja, elnöke a<br />
Faludy György Irodalmi Műhelynek,<br />
de nemcsak ír, kivette részét a városi<br />
színjátszásból is, alapítója és vezetője<br />
volt az Alföld Néptáncegyüttesnek is.<br />
Kecskés László nyugalmazott könyvtárossal<br />
ezeket az időszakokat is felidézték<br />
egy-egy, a kötetben található<br />
írás kapcsán.<br />
A kötet 4-5 év termése, amelyben<br />
vannak kritikai publicisztikák, elsősorban<br />
tárcák, de képzőművészeti kiállítások<br />
megnyitói, ünnepi alkalmak<br />
beszédei is olvashatók, valamint Posta<br />
István tanár úr és dr. Varga Dudás<br />
Klára temetésére írt emlékbeszéde.
10 Csongrád Városi Hírmondó<br />
11<br />
László Imre csongrádi származású<br />
nótaénekesre emlékezve rendeztek<br />
nóta- és népdaltalálkozót a Művelődési<br />
Központban. A közönséget a helyi<br />
Röpülj Páva Kör és a László Imre<br />
Baráti Kör mellett a térség népdalés<br />
nótakörei is felléptek. A szervező<br />
László Imre Baráti Kör idén ünnepelte<br />
fennállásának 15. évfordulóját.<br />
László Imre 1896. decemberében<br />
született Csongrádon. Színi tanulmányait<br />
Rákosi Szidi iskolájában végezte.<br />
Magyar nótákat 1926-ban kezdett<br />
hivatásszerűen énekelni és csakhamar<br />
egyik kedvence lett a rádióhallgatóknak<br />
és a nótát szerető közönségnek.<br />
Akkoriban írta első nótáit is. A „Száz<br />
szál piros rózsát” kezdetű legismertebb<br />
nótája 1928-ban jelent meg és<br />
László Imre néhány év leforgása alatt,<br />
mint szerző is az élvonalba került.<br />
Több alkalommal volt szerzői estje a<br />
Vigadóban és a Zeneakadémián. Közben<br />
a hanglemezgyárak is rendszere-<br />
Többszörös véradókat köszöntöttek<br />
Ma már egyre kevesebben vannak,<br />
akik rendszeresen karjukat nyújtják,<br />
hogy vérükkel segítsenek, hiszen<br />
egy ember egy véradás alkalmával<br />
három életet is megmenthet. 1988<br />
óta november 27. a csendes hősök, a<br />
véradók napja, ilyenkor a sokszoros<br />
véradókat köszöntik. Csongrádon<br />
néhány nappal korábban tették ezt<br />
meg.<br />
Dr. Szekeres Veronika, az Országos<br />
Vérellátó Szolgálat régióvezető főorvosa<br />
visszaemlékezett arra az időszakra,<br />
amikor éppen ebben a térségben,<br />
a szentesi központban dolgozott<br />
mintegy 20 évig, sok ismerős arcot<br />
látott a most összegyűltek között is.<br />
– Önökkel együtt tanulhattam meg,<br />
milyen az, hogy másokon segítünk<br />
ismeretlenül is – mondta a főorvos<br />
asszony. A 80-as években a nagy üzemekben,<br />
laktanyákban sokan adtak<br />
vért, könnyebb volt a véradók szervezése,<br />
volt olyan nap, hogy 400 egység<br />
vért vettek le. Ma már sokkal nehezebb<br />
feladat ez, pedig sokkal több<br />
vérre, vérkészítményre van szükség.<br />
Cseri Gábor, Csongrád alpolgármestere<br />
is köszöntötte a véradókat:<br />
tisztelet illeti azt a több százezer embert,<br />
akik segítenek azoknak, akiknek<br />
baleset vagy betegség miatt vérre, vérkészítményre<br />
van szüksége – mondta.<br />
Csongrád városa a közintézményekben<br />
dolgozó véradóknak egy-egy szabadnappal<br />
hálálja meg önzetlenségüket,<br />
bár ezt még senki nem vette igénybe.<br />
Fontos az utánpótlás szervezése is.<br />
Ezután a többszörös véradók oklevelet<br />
kaptak. 10x-es véradók: Bertus<br />
Lajos, Boldog János, Faur Zsoltné<br />
Rácz Erika, Gaál Zoltán, Gyovai Sándor,<br />
Harmai Illés, Juhász György, Keller<br />
Edit, Kátai-Urbánné Dénes Csilla,<br />
Laczkóné Varga Mónika, Leirer Tibor,<br />
Mayer Márk, Mészáros Gáborné Tálász<br />
Erika, Nagypál Attila, Pap György<br />
Attila, Rédeiné Zsótér Gyöngyi, Szemerédi<br />
Ildikó, Ifj. Szilágyi Sándor,<br />
Szlávik Mónika, Tóth Gábor, Tóth Tamás,<br />
Varga László, Virág Anita<br />
20x-os véradók:Bakró-Nagy Ágnes,<br />
Barta Sándor, Dósa Csaba, Góg István,<br />
Nagygyörgy Sándor, Pót László,<br />
Sarkadi-Szabó Zoltán, Seres Zoltán,<br />
Tápai Zsolt, Török István<br />
László Imrére emlékeztek<br />
sen foglalkoztatták. Sok régi nóta az<br />
ő előadásában és hanglemezfelvételei<br />
nyomán lett népszerű. László Imre<br />
a II. világháború után is fáradhatatlanul<br />
járta az országot és mindenütt<br />
fellépett, ahol csak tehette. Szinte<br />
életének utolsó percéig nem szakadt<br />
el a nóta-kedvelő közönségtől. 1975.<br />
január 1-én hunyt el.<br />
A csongrádi László Imre Baráti Kör<br />
2002-ben alakult, a<br />
csongrádi születésű<br />
nótaszerző nevét<br />
2004-ben vették fel,<br />
akinek családjával<br />
máig tartják a kapcsolatot.<br />
Létszámuk<br />
folyamatosan növekszik,<br />
jelenleg 30-nál<br />
is többen énekelnek<br />
együtt Fodorné<br />
Nagy Anna vezetésével.<br />
Gyakran járnak<br />
fellépni nemcsak<br />
30x-os véradók: Berkes Krisztián,<br />
Bába Mihály, Gyovai Szilárd, Karai<br />
Tamás, Mizere Zsolt, Nagypál Tibor,<br />
Pap Istvánné Bertók Éva, Polónyi<br />
Tamás Krisztián, Szentgyörgyi-Nagy<br />
Géza, Tokai Csaba, Törőcsik Viktória<br />
40x-es véradók: Bozó Tibor, Csernák<br />
Gábor, Kakasi Lajos Géza, Kovács<br />
István, Lantos János, Szabó Pál,<br />
Szabó Róbert, Szalkai-Szabó János,<br />
Szombathelyi János<br />
50x-es véradók: Gresó Antal, Kozma<br />
János, Makai István, Nagy Alexander<br />
60x-os véradók: Boda Gábor, Farkas<br />
Istvánné Szolnoki Veronika,<br />
Ferentzi Miklós, Gazsi Nándor, Kerekes<br />
Lajos, Szabó Zoltán<br />
70x-es véradók: Árvai Zoltán, Ifj.<br />
Forgó Ferenc, Sarusi-Kis Ferenc<br />
80x-os véradók: Buri Lajos, László<br />
Tiborné Pozsár Margit<br />
90x-es véradók: Balogh József<br />
Fodor Péter 120-szoros, míg Mészáros<br />
Imre 150-szeres véradó Csongrádon.<br />
Elismeréseik átvételekor mindannyian<br />
azt mondták, addig adnak<br />
vért, ameddig csak lehetséges, vagyis<br />
egészségük és életkoruk engedi.<br />
Csongrádon, hanem vidéken is. Az idei<br />
találkozón a csanyteleki Kék Nefelejcs<br />
Népdalkört, a Felgyői Dalárdát, a Pusztaszeri<br />
Dalárdát, a székkutasi Murgács<br />
Kálmán Nóta Klubot, a maroslelei<br />
Őszirózsa Népdalkört, A földeáki Bazsarózsa<br />
Népdalkört látták vendégül.<br />
A csongrádi Röpülj Páva Körrel kiegészülve<br />
nagy sikerű műsort láthatott,<br />
hallhatott a közönség.<br />
A címben szereplő mondatot egy<br />
harmadik osztályos kislány mondta,<br />
amikor arról meséltek, miért készítettek<br />
szeretetcsomagokat Kárpátaljára<br />
és Erdélybe. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat<br />
felkérésére a Csongrád és<br />
Zsúfolásig megtelt a Mozi nagyterme<br />
általános iskolásokkal, hogy meghallgassák<br />
Máté Bencének, a világ<br />
egyik legjobb természetfotósának előadását.<br />
Németh Ádám, a Galli János<br />
Általános Iskola 7.a osztályos diákja<br />
jóvoltából érkezett az ismert fotós a<br />
városba, hiszen a fiúnak szinte baráti<br />
kapcsolata van vele, többször fotóztak<br />
már együtt Máté Bence tanyáján. A fiatalember<br />
arról mesélt a mintegy 300<br />
gyereknek, hogyan találta meg hivatását,<br />
merre járt, mit látott.<br />
Nem csak arról beszélt, hogyan lett<br />
belőle természetfotós, hogyan valósította<br />
meg álmait, hanem arról is,<br />
Adni jobb, mint kapni!<br />
Térsége Általános Iskola<br />
Piroskavárosi Általános<br />
Iskolájának két harmadik<br />
osztálya készített<br />
cipősdobozcsomagokat<br />
a rászorulóknak.<br />
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat<br />
által szervezett<br />
szeretetdoboz-akcióban<br />
az adomány-gyűjtést<br />
8-12 éves gyerekek között<br />
hirdették meg, akik szívesen<br />
leveleznének hasonló<br />
korú gyerekekkel. A dobozokba édesség,<br />
mesekönyv, színező, játékok kerültek és<br />
egy levél, bízva abban, hogy a gyerekek és<br />
a családok között barátságok alakulnak<br />
ki. Az iskolában a gyerekek pedagógus<br />
segítségével állították össze a csomagokat,<br />
így lehetőség nyílt az ajándékozási<br />
kultúra formálására is. Nagy lelkesedéssel<br />
készítették a csomagokat a gyerekek,<br />
saját, már nem használt játékaikat is felajánlották,<br />
de vadonatúj ajándékok is<br />
kerültek a dobozokba. Minden dobozon<br />
rajta van, milyen korú fiúnak vagy lánynak<br />
szánják.<br />
Ki dobozt hozott, ki édességet, ki<br />
ruhákat, ki játékot. Mindenki kivette<br />
a részét a készülődésből és lelkesen<br />
vitték le az osztálytermekből az<br />
autóhoz a csomagokat. Izgatottan<br />
kérdezték, lehet-e már tudni, hová<br />
kerülnek az ajándékok. A csomagok<br />
útja először Kecskemétre vezet, majd<br />
onnan indulnak tovább Kárpátaljára<br />
és Erdélybe, hogy szebbé tegyék sok<br />
kisgyermek karácsonyát.<br />
A láthatatlan madárfotós – testközelből<br />
A Csemegi Károly Könyvtárban<br />
idén is megünnepelték a Magyar<br />
Nyelv Napját. 2011. szeptember 26-<br />
án nyilvánította az Országgyűlés a<br />
magyar nyelv napjává november 13-<br />
át, 1844-ben ugyanis ezen a napon<br />
fogadták el a magyart államnyelvvé<br />
tevő, a magyar nyelv és nemzetiségről<br />
szóló 1844. évi II. törvényt. 2008-ban<br />
nyitotta meg kapuit a Magyar Nyelv<br />
Múzeuma a ma Sátoraljaújhely részét<br />
képező Széphalmon, Kazinczy Ferenc<br />
mauzóleuma mellett. Ezt mutatta be<br />
A Magyar Nyelv Napja<br />
Fábiánné dr. Szenczi Ibolya egy érdekes<br />
előadás keretében, majd a Távlat<br />
Közhasznú Egyesület által meghirdetett<br />
anyanyelvi pályázat eredményeit<br />
hirdették ki. Felnőttek között Deák<br />
István Béláné kapott arany minősítést<br />
pályamunkájával, középiskolások között<br />
Tábori Lilla (BJG 9.F), általános<br />
iskolai kategóriában 5-6. osztályosok<br />
között Szabó-Bogár Lizett (BJG 6.F),<br />
Dancsó Eszter (BJG 6.F) és Donka<br />
Laura Mária (Bokrosi Általános Iskola<br />
6. o.), 7-8. osztályosok között pedig<br />
hogyan mert nagyot álmodni a falusi<br />
fiú, aki – magáról azt is elárulta, hogy<br />
nem volt jó gyerek és nem szeretett<br />
iskolába járni – a pusztában érezte jól<br />
magát. Mindent maga teremtett meg<br />
hobbijához, amely később a hivatásává<br />
vált.<br />
Az előadás során számos országot<br />
is bemutatott, ahol járt, a Sri lankán,<br />
Zimbabwében, Kenyában, Cipruson,<br />
Brazíliában szerzett tapasztalatait<br />
színes, lebilincselő stílusban mesélte<br />
el. Máté Bencének nem ismeretlen<br />
Csongrád, a város határában is van<br />
egy fotóslese, ahonnan például gyurgyalagokat<br />
szokott fotózni, az itt készült<br />
képeit is láthatták az iskolások,<br />
Afrika, Ázsia egzotikus állatairól készült<br />
remek fotói mellett. A gyerekek<br />
feltehették kérdéseiket is Máté Bencének,<br />
aki készséggel válaszolt mindenre,<br />
bár szakmai titkokat nem árult el.<br />
Kiss Máté (BJG 8.F), Kása Máté Béla<br />
(Bokrosi Általános Iskola 7. o.), Bede<br />
Flóra (BJG 8.F).<br />
Impresszum<br />
Csongrád Városi Hírmondó<br />
Kiadó: Csongrádi KözmŰ Szolgáltató<br />
Kft.<br />
6640 Csongrád, Erzsébet utca 25.<br />
Alapító: Csongrád Városi<br />
Önkormányzat<br />
6640 Csongrád, Kossuth tér 7.<br />
Felelős szerkesztő: Juhászné<br />
hajdu anikó<br />
Nyomda: Silber-nyomda kft.<br />
6640 csongrád, fő u. 50.<br />
Kapcsolat: sajto@csongrad.hu<br />
ISSN 2498-8073
Az Önök figyelmébe ajánljuk