Views
4 months ago

2018 aprilis 5

2018.

2018. április 5. HETIRENDEN Miért tart a román többség a magyar kisebbségtől? Hogyan viszonyul a román állam az erdélyi magyar kisebbséghez? Milyen jogokat adnának meg vagy vennének el a románok a magyar közösségtől? Van-e esélye interetnikus párt népszerűvé válásának Er - délyben, és milyen kilátásai vannak az RMDSZ-nek a jövőre nézve? A maszol.ro a Magyarok Erdélyben 1990-2015 tanulmánykötetről ké - szült sorozat keretében az egyik szerzőt, Székely István Gergő poli to - lógust kérdezte, az alábbiakban az interjú rövidített változatát közöljük. A román politikai erők kettős hoz - záállásáról írtok az erdélyi magyar kisebbség tekintetében: egyrészt kon - szenzus van az állam nemzetiesítő jel - legéről, másrészt viszont az intéz - mény rendszer önálló társadalmi en - ti tásként kezeli a nemzeti kisebb sé - geket. Minek tudható ez be? A román kisebbségpolitikai rezsim nem sorolható be egyértelműen a szak - i rodalom vegytiszta elméleti modell je i - be, hanem egyfajta kettősség jellemzi. Egyrészt, az állam definíciója és az etnikai diverzitáshoz való általános vi - szonyulást kodifikáló rendelkezések kö - zel állnak ahhoz, amit a szakirodalom integracionista modellnek nevez: en nek lényege, hogy az etnikai identitások po - litikailag ne aktiválódjanak, hanem idő - vel olvadjanak egybe egy közös, elviek - ben etnikumok fölötti identitásba és po - litikai kultúrába. Természetesen e modell legna gyobb problémája az, hogy amit közösként i - gyekszik beállítani, az tulajdonképpen a többség identitásával lesz egyenlő a nap végén. Romániában elsősorban olyan szabályozásokra kell gondolni e tekin - tetben, mint például a nemzetállami jel - leg, az, hogy a román jogalkotó már- már obszesszív módon ügyel rá, hogy csu - pán „nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekről” beszéljen közösségek he - lyett, vagy az, hogy a hivatalos nyelv a román, a kisebbségi nyelvek haszná la - ta pedig mintegy az előző általános sza - bály alóli kivételekként van megjele nít - ve. Vagy lehetne utalni az alkotmány 6. cikkelyére is, amely az identitás meg - őr zését, kifejezését és fejlesztését csak a kisebbségi személyek számára garan - tálja, hiszen a többséghez tartozók i - den titása magától értetődőként van ke - zelve. További példákat is lehetne hoz - ni, de a lényeg az, hogy ezen szabá lyo - zások összessége a román államot az etnokulturális értelemben vett román nép államaként határozza meg. Másrészt azonban a kisebbségekre vonatkozó jogi korpusz tartalmaz o lyan rendelkezéseket is, amelyek nem csak tolerálják, hanem kifejezetten elősegí - tik az etnikai identitások politikai szin - ten való megjelenítését. Ide sorolható a kiterjedt, államilag finanszírozott ma - gyar oktatási rendszer, vagy a politikai képviseletre vonatkozó szabályozás. Románia nem gördít akadályt az et - nikai alapon történő pártszerveződés e - lé, továbbá kedvezményes mandátu mo - kat biztosított a kisebbségi szerveze tek - nek, magyar szempontból pedig az e - melendő még ki, hogy a 2008-as után a 2015-ös választási törvénybe is beke - rült egy ún. alternatív küszöb, melynek az a rendeltetése, hogy az RMDSZ ak - kor se essen ki a parlamentből, ha nem érné el országosan az öt százalékot. A másik nagyon fontos pluralista sajá tos - sága a román kisebbségpolitikai re zsim - nek az, hogy 1996 óta az RMDSZ gya - korlatilag folyamatosan (kisebb meg - szakításokkal) része volt a végrehajtó hatalomnak, és amikor mégsem, akkor sem beszélhettünk tényleges ellen zék be vonulásról, mivel többnyire volt valami - lyen „speciális” megállapodás valame - lyik kormányzó párttal. Fontos azon - ban hangsúlyozni, hogy a hatalomban folytatás a 7. oldalon Így akarnak egyesülni? A moldovaiak 7 százaléka vallja magát románnak A Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésére irányuló tö - rek véseket erősen megkérdőjelezi, hogy a Pruton túli ország lakos sá - gá nak mindössze 7 százaléka vallja magát románnak. A legfrissebb felmérések eredmé nye - iről a Digi24 hírtelevízió számolt be az egykori szovjet tagállamban készített riportjában. Ezek szerint Moldovai Köz - társaság lakóinak 9 százaléka ukrán nak, 7 százaléka románnak, 6 százaléka o rosz - nak és 75 százaléka moldovainak vall ja magát. A magukat moldovaiaknak tartók egy része ugyanakkor azt vallja, hogy mol - dovai nyelven, nem románul beszél. Ér - dekesség, hogy az oroszul beszélők egy része is moldovainak tartja magát. A hírtelevízió megszólaltatta a chişinău Stratégiai Kezdeményezések Intéze té - nek igazgatóját, Vlad Kulminskit, aki – szintén felmérésekre hivatkozva – el - mondta: a moldovaiak mindössze 10 szá - zaléka egyesüléspárti. (maszol.ro) Húsvét után Sokan dicsérték már a román kor - rupcióellenes ügyészség munkáját, vég re egy független hatóság, amely hatékonyan fel tud lépni a mindent átszövő korrupció ellen. Működésének első fejezete valóban örvendetes volt, azonban az idő teltével az ü gyész - ség hivatalnokai alkalmat találtak ar - ra is, hogy a korrupció mellett a ma - gyar közösség vezetői ellen is fellép - jenek. Egy cseppet sem fájna a szívem e - gyetlen magyar politikusért sem, ha be - bizonyosodna, hogy sáros valami lyen ügyben és ezért elítélnék. A valóság ezzel szemben azt mutatja, hogy bi zo - nyítékok hiányában, meg nem történt bűncselekményekkel kapcsolatban szü letnek ítéletek Romániában. A cél minden esetben az, hogy a legte vé ke - nyebbeket parkolópályára kénysze rít - sék. Nemrég két és fél év letöltendő bör - tönbüntetésre ítélték Horváth Annát, Kolozsvár volt alpolgármesterét. El - ső körben arra kényszerítették egy bűn - ügyi eljárással, hogy lemondjon az al - polgármesteri tisztségről; ezután a nem - rég született ítélettel el akarják venni a kedvét attól, hogy valaha is a kö zös - sége szolgálatába álljon. Mi, akik kívülről figyeltük az ese - ményeket, azt gondoltuk, sosem fog i - dáig eljutni az ügy, hogy ítélet sosem születik. Megelégszenek pusztán a vád - dal, a meghurcolással azok, akik az al - polgármesterünket el akarták távo lí - tani; megelégszenek azzal, hogy ki von - ják akár időlegesen is a forgalomból. Mindenki számára világos volt, hogy nem követett el törvénysértést. Lidérces álmainkban sem gondoltuk volna, hogy elmerészkednek idáig, hogy valakit el lehet ítélni teljesen ár - tatlanul. Igazából ezek után bárkit el - járás alá vonhatnak. Egy papot, egy tanárt, bárkit, aki túl tevékenynek mu - tatkozik a magyarság köreiben. Horváth Anna ügye kiválóan il - leszkedik abba a sorba, melynek során mondvacsinált okokkal hoznak lehetetlen helyzetbe erdélyi magyar po li - tikusokat, köztisztséget vállaló sze mé - lyeket. Kerékbe törik a szakmai pályájukat, az évekig tartó eljárással pedig a magánéletüket teszik tönkre. Egy el - já rás lelkileg komolyan próbára teszi az embert, az ártatlanság biztos tu da - tá ban pedig még nyomasztóbb, hogy bármi megtörténhet. Ha megvádolni sikerül, lehet, elítélni is sikerül nekik. Az antikorrupciós harc indokával meg - próbálják erkölcsileg és pszichésen megsemmisíteni a valóban cselekvő politikusainkat. Nem vonom kétségbe az antikor - rupciós harc fontosságát, Romániára rá is fér ez a küzdelem. Azonban a mi - kor a korrupció ellenes ügyészség va - lójában egy etnikai harc eszközévé vá - lik, akkor nem beszélhetünk a közélet megtisztításáról, az eljárás maga a nagy betűs korrupció, annak az egyik legdurvább formája. Markó Attila, Antal Árpád, Hor - váth Anna, vagy a marosvásárhelyi ka - tolikus iskola igazgatójának az ügye (csak néhányat említettem az ügyek közül) egytől egyig hasonlóságot mu - tatnak abban, hogy olyan vezető poli - tikusok, közéleti személyiségek ellen kezdeményeztek eljárást, akik tevé ke - nyen dolgoznak az erdélyi magyar kö - zösségért. A jogi ügyekben kevésbé jártas laikusok számára is egyér tel - mű, hogy a fent említett esetekben nem történt bűncselekmény, azzal, a - mivel vádolják és vádolták őket, az egyszerűen nem történt meg. Ki kell emelni Markó Attila esetét, akit egy olyan bizottsági döntés miatt ítélt el a román bíróság, amin részt sem vett. Ugyan ebben az eljárásban voltak e - gyéb cifra dolgok is, azonban az egy másik történet. Nem lehet nem észre venni azon - ban azt, hogy ugyan annak a pártnak, az RMDSZ-nek a teljesen inaktív, ma - gyar szempontból értékelhetetlen mun - kát végző tagjait hagyják békében él - ni. Felmarkolhatják a fizetésüket, nem zavarják a román nemzetállam építé - sének a munkáját, ezek kiválóan meg - felelnek a román titkosszol gálatok nak. Annak örvend a román politikai elit, ha mutatóban vannak magyar képvi - se lők, akik perdöntő bizonyítékai an - nak, hogy Románia példaértékűen bá - nik a kisebbségeivel. Akik valóban vál - lukon cipelik a magyarság ügyeit, a - zo kat igyekeznek megrendsza bályoz - ni némi bírósági hercehurcával. Évek óta nyomás alatt tartják a po - litikusainkat annak érdekében, hogy nehogy nagyot merjenek álmodni, ne - hogy túl magasra nőjenek a fák. Ez minden szinten igaz, a helyi folytatás a 11. oldalon

KULTÚR-TÁJ 2018. április 5. Legyen újra Kispiac a neve a mai Béke térnek? Amint arról már múlt heti lapszámunkban is beszámoltunk, a Nagybányai Polgármesteri Hivatal köz zétette a hajdani Kispiac mai elnevezésének (Piaţa Păcii - Béke tér) névmódosításáról szó ló önkormányzati határozat-tervezetét. Az üggyel kapcsolatban Kovács Richárd városi tanácsost kér - dezte a nagybanya.ro szerkesztősége: Szerk.: Miért pont most lett idő - szerű a névcsere? Kovács Richárd: A 2016-ban meg - választott önkormányzati testület (váro - si tanács) már tavaly óta tárgyalja, hogy a városban még mindig vannak 1989 előtti elnevezések, melyeknek semmi kö - ze a város identitásához, kulturájához és főleg történelméhez. Igaz, 2018-at írunk, nem várhatjuk el azt, hogy ötven vagy száz évvel ezelőtti utca és köz te - rek elnevezéseit használjuk, de sokan vagyunk azon a véleményen, hogy arra kell törekednünk, hogy minél több olyan Erdélyi Látogatóban Sikeres a Hagyományok Háza szórványprogramja A Hagyományok Háza erdélyi hálózata nagyszabású nép tánc - -rendezvényeit viszi el a magyar szórványba. Öt találkozó tapasz - talatait felhasználva, a tavasszal még egy tucat fellépést szer vez nek. A néptáncmozgalom bölcsőjét Er - délyben ringatták. „A rang kötelez”, az elmúlt négy évtizedben sok kiváló amatőr néptánccsoport alakult, és az együttesek szorosan hozzájárulnak Er - dély népzenei és néptánc kincsének éltetéséhez, népszerűsítéséhez. E cso - portok a megszerzett talentumot nem rejtik véka alá, tudásukat örömmel osztják meg kezdő társaikkal. 2018-ban a Hagyományok Háza erdélyi hálózata a Látogatóban című előadássorozat keretében számos nép - tánccsoportnak nyújt lehetőséget, hogy ellátogasson egy közeli szórvány ma - gyar vidékre, és alaposan megismerje annak életét. E „vizit” nem öncélú, a vendégek egy előadással és az azt kö - vető tánc- és népdaloktatással aján dé - kozzák meg a házigazdákat. A hideg téli hónapokban a kolozsvári Zurboló Székelykocsárdon, a marosvásár he lyi Napsugár Magyardécsén és Beszter - cén, a mezőmadarasi Árvalányhaj Me - zőbodonban, a nagyváradi Csilla gocs - ka Kökényesen és Végváron, a ko lozs - vári Ördögtérgye Gyulafehérváron, a Fölszállott a páva versenyből is is - mert balánbányai Ördögborda Petro - zsényben és Déván szerzett a moz ga - lomnak újabb híveket. Az útra kelőket mindenütt igazi ma - gyaros vendégszeretettel fogadták: a kökényesdi kultúrházban több mint százan ropták a táncot, Magyar dé csén a táncok közti szünetben a megfá rad - tak kulináris élvezeteknek is hódol - hat tak, Mezőbodonba a találkozó hí ré - re a közeli tanyákon élők is eljöttek. Székelykocsárdon a Művelődési Ház - ban „Nem úgy van most, mint volt ré - gen…” című egész estét betöltő nép - tánc előadásnak tapsolhatott a népes közönség. A sorozat további prog ram jai: Április 6-7. Koltó, Márama ros - szi get (szamosújvári Téka) Április 7. Medgyes (székely ke reszt - úri Pipacsok) Április 13. április 15. Klézse, Kül - sőrekecsin (sepsiszentgyörgyi Száz - lábú) Április 13. Tatrang (sepsiszent györ - gyi Kincskeresők) Április 14. Fűrészmező Felszeg (sepsiszentgyörgyi Kincskeresők) Dr. Csermák Zoltán utcanevet használjunk, mely erősíti a helyi identitást, kiemeli a helyi érté ke - inket. Nemcsak közismert személyi sé - gekre gondolok, hanem akár mes ter sé - gekre vagy más elnevezésekre is. Pél - dául milyen szépen hangzana egy ,,Ezüst- műves utca” vagy egy ,,Arany utca” Nagybányán. Szerk.: A Kispiac jelenleg Piaţa Pă - cii, azaz fordításban Béke tér, a pol - gármesteri hivatal Piaţa Sfântul An - ton elnevezést ajánlja most. Mi erről a véleménye? Kovács Richárd: Igen, a Város há - zán megjelent hirdetés alapján a Kis pi - acot Szent Antal térre (azaz Piaţa Sfân - tul Anton) tervezik átnevezni. A szak - mai jelentés szerint, melyet el lehet ol - vasni a hivatal honlapján, azon a téren található a Szent Antal (más néven Szent Miklós vagy minorita) templom. Sze - mélyesen és egyben gondolom a nagy - bányai mag yar közösség nevében is, azt szeretném, hogy újból Kispiac legyen, azaz Piaţa Mică. Évtizedeken, akár év - századokon keresztül így ismerték a te - ret, mai napig is sokan, nemzetiségtől függetlenül, a köznyelvben ezt az elne - vezést használják. Ezért gondolom azt, hogy nem mindig személyiségek ne ve - it kell adnunk a köztereknek, hanem azt, amit az emberek napi szinten használ - nak, főleg ha ennek történelmi ma gya - rázata is van. De igen, Szent Antal is megérdemel egy elnevezést, ezért pél - dául azt a kis utcát lehetne elnevezni így, amely összeköti a Cintermet és a Kispiacot, mai hivatalos megnevézese az utcának: De cem ber 30. Szerk.: Terveznek további név cse - rét más utcák, terek esetében? Kovács Richárd: RMDSZ-es kol - légáimmal és a polgármesterrel tárgya - lásokat folyatatunk arról, hogy további utcanevek és terek kapjanak új elne ve - zést, akár régebbi elnevezéseket hoz - zunk vissza, akár olyan elnevezéseket találjunk, amelyek a város történetét, kultúráját, híresebb szülötteit méltatja. Gondolok itt a Festőtelep alapítóira, mind az ötre, egyelőre csak Hollósy és Fe - renczy utca van, jó lenne továbbá egy Thorma, Réti és Iványi-Grünwald ut - ca, de miért nem nevezhetnénk el a mai Viktória útnak azt a szakaszát, mely a fes - tőkert előtt van, Festőtelep utcának (str. Colonia Pictorilor). Vannak neves szü - löttei a városnak, megemlíteném Lend - vay Mártont, Németh Lászlót, de nem - csak mag yar nemzetiségűekre gondo - lok. Lássuk, mit sikerül elérni, lássuk miről lehet meggyőzni a többséget, mert csak kizárólag folyamatos tárgyalás és kommunikáció által lehet ered ménye - ket elérni. Szerk.: Egy utcanévcsere milyen hatással van a lakosságra és az illető utcában működő cégekre? Kovács Richárd: A lakosság szem - pontjából ez egy személyigazolvány cse - rét jelent, de erre is vannak megol dá - sok, elsősorban megállapítható egy át - meneti időszak, ugyanakkor az ön kor - mányzat az utcanév változtatás miatt cse - rélt személyigazolványokat ingyene sen állítja ki, eltörölve a megszabott helyi illetéket. Megemlíteném azt is, hogy a közeljövőben Románia is be fogja ve - zetni az új típusú, kisebb formátumú (bankkártya nagyságú) és mikro chip pel ellátott személyigazolványt, valószínű ez már csak hónapok kérdése. Mindezt összegezve úgy látom, hogy nem lesz semmilyen negatív hatása a név változ - ta tásoknak, sőt a nagybányaiak kicsit jobban, itthon érezhetik maguk, büsz - kébbek lehetnek városukra. Szerk.: Köszönjük szépen a rész - leteket. Kovács Richárd: Én is köszönöm a megkeresést! Csak úgy eszembe jutott a régi szép időkből egy jól megénekelt baki Majtényi Erik gyönyörűséges si - rámos költeményt írt Süveg Jóská - ról. Én azzal nem versenyezhetek, de prózában tisztáznám a történteket. A kommunista idők előtt Süveg Jóska politikai fogoly volt, és együtt ült egy későbbi, komcsi nagy fő nök - kel. Miután szabadultak, és eljött a ,,népi demokrácia”, gondolta a nagy - főnök: jót tenne a hírnevének, ha Jós - kának valami kitüntetést adna. Megkerestette a szekuval. Azok meg is találták, de Jóskát nem ér te - sítették arról, hogy miért keresték. Jóska azt hitte, be akarják megint zárni, és véget vetett életének. Nem vicces, de ez az igaz törté - net! Popovic Gergely

Festiwal Biegu Rzeźnika nr 1 (5) / 2018
5 Automotive Technology Trends for 2018
5 UK Restaurant Trends for 2018
The Compass, Volume 1, Issue 5, May 2018