Views
9 months ago

UH_trendriport_final

Lakóparkok átlagos

Lakóparkok átlagos négyzetméterárai Budapest és vonzáskörzete ár (ezer Ft) Vidék ár (ezer Ft) Budapest 705 Siófok 1023 Budaörs 668 Csopak 757 Biatorbágy 518 Balatonlelle 622 Vecsés 350 Székesfehérvár 656 Szigetszentmiklós 301 Nyíregyháza 321 forrás: Otthontérkép Csoport A budai vonzáskörzetben továbbra is kedvelt célpont marad Üröm, Solymár, Pomáz és Szentendre, kevésbé Törökbálint és Biatorbágy. Budaörs viszont még mindig jól áll, most kb. 370 ezer forint körüli négyzetméterárak jellemzők ott, ezzel csaknem 100 ezer forinttal meghaladták a Pest megyei átlagot. A pesti oldalon Dunakeszi, illetve kisebb mértékben Vecsés és Gyál felé igyekeznek a Budapestről kiköltözők, és a fővárosban vagy térségében munkát szerzett vidéki lakosok. Vecsésen három lakópark is épült, a harmadik még most is bővül, Gyálon inkább az ikerházas építkezés jellemző, az M5-ös autópálya felőli oldalon új, nagyobb parcellázások kezdődtek. 2. Ütemes drágulás az iparvárosokban Fontos változás, hogy a drágulás üteme a vezető ipari központoknak helyet adó megyeszékhelyeken immár gyorsabb, mint a fővárosban, vagyis erőteljes a felzárkózás. Győrben, Kecskeméten, Székesfehérvárott, Debrecenben és Szegeden több, 100-300 lakásos társasházi beruházás indult, ezen városok közvetlen környékén pedig lakóparki és családi házas fejlesztések kezdődtek. Az új építésű kínálat drágulása természetesen felfelé húzza a jó állapotú régi vagy újszerű lakások árát is ezekben a városokban és szomszédságukban. Sokatmondó adatokat gyűjtöttünk az Otthontérkép országos adatbázisából. Eszerint Győr-Moson-Sopron megyében az új építésű téglalakások négyzetméterára három év alatt viszonylag mérsékelt ütemben drágult (340 ezerről 380 ezer forintra), akárcsak Hajdú-Bihar megyében, ahol 360 ezerről 406 ezerre emelkedett. De például Székesfehérváron 250-ről 512 ezerre ugrott az átlagár, Veszprém megyében pedig 380-ról 724 ezer!!! forintra. Utóbbinál a Balaton északi partján indult beruházások vitték fel ennyire az átlagárat. 3. Vidéken beelőzte a sorház a családi házakat Négy dunántúli (Veszprém, Győr, Somogy, Fejér) és három alföldi (Szolnok, Csongrád, Hajdú) megyét vizsgálva egyértelműen látszik, hogy az elmúlt öt évben a nyolcvanas években betört sorházi modell ma ismét népszerű, még akkor is, ha – a újHÁZ Centrum Építőipari trendriportja 2018 tavasz

kisebb telkek miatt - egy-egy lakáshoz jóval kisebb zöldterület tartozik, mint 30-40 évvel ezelőtt. Tömeges kereslet mutatkozott tehát a sorházak iránt, és ez jelentősen megdobta a sorházak átlagárát. Érdekes, hogy míg Győr-Moson-Sopron megyében mostanra 305- 310 ezer forintos átlagár alakult ki (öt év alatt kb.80 ezer forintos emelkedés volt), addig Hajdú-Bihar megyében 340-350 ezer, Csongrád megyében pedig 315-325 ezer forintos (előbbinél 100 ezer, utóbbinál 130 ezer forintos drágulás volt) értéket figyelhettünk meg idén tavasszal. Nagy ugrás volt még Fejér megyében, (170-ről 250 ezer forintra) Veszprém megyében (160-ról 215 ezer forintra) és Szolnok megyében (180-190 ezer forintról 270-280 ezer forintra). A sorházakkal ellentétben a családi házak relatíve kevésbé heves dráguláson mentek át az elmúlt 4-5 évben. A fejlett dunántúli megyékben (Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Fejér) 50-70 ezer forinttal nőtt az átlagos négyzetméterár, de például Csongrádban és Somogy megyében csökkent kb. 5-10 ezer forinttal. Nyilván részben azért, mert e két megyében sok az aprófalvas település, ahol a családi házas állomány életkora magasabb a vizsgált többi megyéhez képest. Az is közrejátszik, hogy a vásárlók inkább a jó vagy újszerű állapotú házakat keresik, így a rossz vagy átlagos állapotú házak iránti kereslet apadása az árukat is inkább lefelé módosította. Az építőipari tervezést (gyártás, kereskedelem) kedvezően érinti, hogy mind a sorházaknál, mind a családi házaknál növekszik az átlagméret. Családi házat ma már szinte sehol sem építenek 100 m 2 alatt, inkább 130-150 négyzetméter a jellemző, a sorházaknál 95-120 m 2 az átlagos méret. 5. ÉLÉNKÜLŐ NYARALÓPIAC Továbbra is nagyon sok a 30-40 évvel ezelőtt épült hétvégi ház a piacon. Ezeknek kb. ötöde olyan vásárlóknak lett a célpontja, akik állandó lakás céljából akarnak nyaralót venni, lehetőleg romos házat nagyobb telekkel, amin aztán családi házat húznának fel. Egyes körzetekben, különösen a Velencei-tónál olyan réteg is megjelent, amelyik a közeli nagyvárosokban vagy a fővárosban dolgozik, de nem tudja vagy nem akarja megfizetni a durván megdrágult városi lakásokat. Helyette családi házat keres a tónál és vállalja az ingázást, ami ráadásul könnyebb is lett a közlekedési fejlesztéseknek köszönhetően. A tónál kisebb vagy közepes méretű társasházi fejlesztésekre lehet számítani az első egy-két projekt után. Az is várható, hogy újabb kereskedelmi ingatlanberuházások indulnak. A Balatonnál egyszerre lódult meg a beruházási és a befektetési kedv. Kb. egy tucat jelentősebb fejlesztés zajlik közel a parthoz, majdnem budapesti kínálati árakon és általában jó minőségben. A vásárlók harmada-fele vegyes használatra rendezkedik be, vagyis az év nagyobb részében kiadja ingatlanát. További fejlesztések várhatók a déli és az északi parton. Új balatoni lakóingatlan-fejlesztések újHÁZ Centrum Építőipari trendriportja 2018 tavasz