Views
3 months ago

ZsP_2018_04

NAGY SIKERT ARATOTT A

NAGY SIKERT ARATOTT A SZÜ- LŐK, A GYEREKEK ÉS A SZAKMA KÖRÉBEN IS PÁLFI ZSOLT LENGE- MESÉK CÍMŰ EGÉSZESTÉS ANIMÁ- CIÓS FILMJE. A BERG JUDIT AZONOS CÍMŰ MESÉJE ALAPJÁN SZÜLETETT FILM, MERŐBEN ELTÉR AZ AMERIKAI RAJZFILMEK LÁTVÁNYVILÁGÁTÓL ÉS PONT EZ ADJA AZT A PLUSZ ÉRTÉ- KET, AMI MÁR OLYAN RÉGEN HIÁNY- ZOTT A MOZINÉZŐKNEK. A FILM KI- FEJEZETTEN A KISGYERMEKEKNEK KÉSZÜLT, ÉPPEN EZÉRT NINCSENEK BENNE VILLÓDZÓ AKCIÓJELENETEK, TEMPÓJA LASSÚ, TÖRTÉNETE EGY- SZERŰ A KISGYERMEKEK SZÁMÁRA IS ÉRTHETŐ. A TÓ MELLETT ÉLŐ MANÓSZERŰ LÉNYEK, A LENGÉK FELADATA, HOGY MEGVÉDJÉK A NÁDAS ÉLETÉT. A FŐ- SZEREPLŐ FÜTTYÖS VILKÓ LEG- NAGYOBB VÁGYA, HOGY Ő IS ŐRZŐ LEHESSEN, DE EZ CSAK AKKOR LE- HETSÉGES, HA A ZÖLD HAJA VÉGRE BEBARNUL. SZÁMTALAN KALANDON KERESZTÜL VÉGÜL ELÉRI CÉLJÁT ÉS ÍGY A KLASSZIKUS MESEDRAMATUR- GIA HELYREBILLENTI A VILÁG IGAZ- SÁGÁT A GYERMEK ÉS A FELNŐTT NÉZŐK LELKÉBEN IS. LENGEMESÉK Mióta éltek Zsámbékon és hogyan illeszkedtetek be az itteni közösségbe? 2002-ben költöztünk Zsámbékra családommal Budapestről. Úgy jöttünk ide, hogy nem ismertünk senkit. Először persze a szomszédokkal, utcabeliekkel ismerkedtünk meg. Majd ahogy a gyerekeink a helyi iskolába bekerültek szülőtársakkal, tanárokkal ismerkedtünk. Feleségem elhelyezkedett óraadó rajztanárként a premontrei szakiskolában, majd a KSZJ­ben. Csatlakoztunk a katolikus közösséghez, a hagyományőrző baráti körhöz. A művelődési ház programjaiba is bekapcsolódtunk, fönt a Színházi Bázison négy éven keresztül szerveztünk egy film- és képzőművészeti fesztivált. Közben elkezdtünk kecskéket tartani, megismertük így a helyi gazdálkodó réteget is. Két éve a méhészkedésbe is belekóstoltam. A legkisebb fiam a református oviba jár, onnan is lettek új ismeretségek. Szóval idővel sok-sok barátra, ismerősre szert tettünk Mikor kerültél a rajzfilmmel először kapcsolatba, hogyan lettél animációs rendező? A rajzfilmmel gyerekkorban találkoztam először, mint általában mindenki. Három film volt, ami különösen nagy hatást gyakorolt rám, az egyik a Vuk, a másik a Ludas Matyi, harmadik a Dzsungel könyve a Disney-től. Akkoriban még nem tudtam, hogy ezzel akarok foglalkozni, de tudat alatt már biztos ott motoszkált bennem, mivel mikor hazaértünk a moziból rögtön leültem és képregényt rajzoltam a látottakból. Most ezt fordítva csináljuk, mielőtt elkezdenénk gyártani egy filmet először képregényszerű formában elkészítjük, 4 ZSÁMBÉKI POLGÁR 2018.március

2017 novemberében – a világ legnagyobbjának számító gyermekfilm fesztiválon – a Chicagói Nemzetközi Gyermekfilm Fesztiválon Pálfi Zsolt rendezése két díjat is elhozott: mind a szakmai zsűri, mind a gyerek zsűri a második legjobbnak találta az egészestés animációs film kategóriában a Lengemeséket. 2017 decemberében ­Chilében és Los Angeles­ben a legjobb animációs film díját megkapta. 2018 februárjában megkapta a MÚOSZ Film- és Tévékritikus szakosztályának a Legjobb egészestés animációs film díját. A filmet márciustól a francia mozikban is vetítik. ezt hívják képes forgatókönyvnek vagy más néven storyboardnak. Tehát lehet mondani, gyerekkoromban öntudatlanul storyboardokat rajzoltam. Később kamaszkoromban az animációs film, mint művészeti ág is megragadott. Ebben az időszakban már nem a gyerekműfaj érdekelt elsősorban, hanem a felnőtteknek szóló, illetve kísérleti avantgárd filmek. Lenyűgözött a technikai sokszínűség a műfajon belüli óriási lehetőség, eszköztár. A tárgyanimációtól a gyurmafilmig, a festményfilmtől a homok animációig. Ebben az időszakban nagy hatással voltak rám Kovásznay György munkái, aki a 60­as, 70­es, 80­as évek társadalmi problémáit feszegette animációs filmjeiben. Az ő nevéhez fűződik többek között az első magyar felnőtteknek szóló egészestés animációs film az 1979-ben készült Habfürdő. Így fiatalkoromban első saját filmjeim is nehezebb, felnőtt témákat dolgoztak fel és képi világban is kísérletezőbb voltam. Emellett folyamatosan dolgoztam gyerekfilmekben, főleg animátorként. Mivel az animációs film drága műfaj és nagyon lassan készül a kilencvenes években nem igazán készültek magyar filmek, ezért külföldi filmekben dolgoztunk, csak hogy képben legyünk, egy animátor kb. egy perc animációt tud elkészíteni egy hónap alatt és az animálás csak egyetlen egy munkafázis, amit megelőz és követ még egy tucat másik. Szakmai szempontból a külföldi bérmunkázás jó iskolának bizonyult, kőkeményen, gyárként működtek a stúdiók, a szoros határidőket kellett tartani a különböző habitusú külföldi rendezők igénye szerint ,száz­kétszáz ember is dolgozott egy filmen. Megtanultam milyen nagy csapatban dolgozni, sorozatot gyártani, egészestés filmet készíteni. Talán az itt szerzett negatív és pozitív tapasztalat segített arra rájönni, hogy egy rendezőnek miként kell az animátort instruálnia. Az animátor a rajzfilm színésze, ő kelti életre a karaktert. Tehát egy jó animátor is rossz jeleneteket készíthet, ha nem jól van instruálva. Viszont egy közepes, vagy gyengébb képességű animátorból is csodákat lehet kihozni, ha rá tudja vezetni a rendező a megoldásra. Úgy tudom készítettetek egy zsámbéki vonatkozású rajzfilmsorozatot is. Igen, feleségemmel Quirin Ágnessel együtt készítettük el a Nyakashegyi történeteket. Miután Zsámbékra költöztünk adódott az ötlet, hogy csináljunk egy olyan filmet, ami egy vidékre kiköltöző család viszontagságairól szól. Az alapszituációkat az életből merítettük, majd ezeket tovább fűzte és versbe szedte Lackfi János. Mindenképpen a verses formához ragaszkodtunk, valami olyasmit szerettünk volna, mint ahogy annak idején Romhányi megírta a mi gyerekkorunk rajzfilm szövegeit. Sikerült is producert találnunk a megvalósításra és végül két epizód készült el belőle. Mikor megváltozott 2010 körül a filmfinanszírozási rendszer szerencsétlen módon már nem tudtuk újraéleszteni ezt a projektet, és így elhalt a folytatás. A Lengemesék osztatlan sikert arat. Hogy született ez a produkció? Mi lehet a sikerének titka? A Lengemesék egy sorozatnak indult. Egy lapkiadó vállalat és a Cinemon rajzfilm stúdió megbízásából kezdte megírni Berg Judit a könyv első kötetét, és mi a stúdióban legyártottuk a könyv alapján az első hat epizódot, emlékszem nagyon kevés pénzből. A koncepció az volt, hogy a könyv mellett jelenjen meg egy dvd melléklet is. Aztán Judit folytatta a könyvek írását, összesen négy kötet született. Mindenképpen folytatni szerettük volna a könyvek megfilmesítését, ezért pályáztunk a második könyv megfilmesítésére az MTVA-hoz. Itt nyertünk is a gyártásra finanszírozást, tehát még 12 epizód elkészült és ezt be is mutatta a televízió. Ekkor jött az ötlet, hogy ez a mese mind történetben, mind képi világában megállná a helyét a mozivásznon, és ezáltal egy űrt tölthetnénk be ebben a műfajban. Ezt azért mondom, mert a Lengemesék a legkisebbekhez szól, az ovis és kisiskolás korosztály, nem találkozik nekik való mozifilm tartalommal. Tudatosan egy olyan filmet akartunk csinálni, ami a trenddel ellentétben kifejezetten erre a korosztályra koncentrál. Általában egy producernek az az érdeke, hogy minél nagyobb nézettséget hozzon a mozifilmje, ezért olyan forgatókönyveket támogat, amelyek minél szélesebb korosztályt és társadalmi réteget betud vonzani a mozikba, ezért van, hogy a trendi amerikai filmekben szlengesen beszélnek, utalnak aktuális dolgokra, sok képi humorral operálnak, és szédítő kameramozgásokat, vágásokat alkalmaznak, hogy az ehhez szokott idősebb korosztályt is lekössék. A másik dolog, hogy ha egy film nem hoz nézettséget, akkor annak egy mélyebb mondanivalóval rendelkező művészfilmnek kell lennie, aminek így esélye van arra ,hogy díjakat nyerjen. Szerencsére Temple Réka a Lengemesék producere egyik kritériumnak sem akart megfelelni, egy cél volt kitűzve előttünk, hogy a gyerekek olyan tartalommal találkozzanak amely nekik való. Aztán a Lengemesék a bemutatója óta, meghazudtol minden törvényszerűséget. Sorra nyeri világszerte a díjakat és a nézettségben is jól szerepel, többek között most tavasszal a francia mozik is bemutatják. Valamit eltaláltunk ezek szerint, talán pont azért mert nem szerettünk volna ebből semmiféle nagy durranást, csupán a legkisebbek számára készíteni egy kifejezetten nekik szóló mesefilmet. Egy produkció sikeréhez hozzá tartozik a film hanganyaga, zenéje is. Ehhez a filmhez is sokat hozzáadott a jól eltalált zene, amelyet a zsámbéki születésű Fejér Simon komponált és játszott fel. Lesz folytatás? Igen lesz, mivel eddig az első két könyvön dolgoztunk a tavaszi és nyári fejezeteken, a folytatásban a maradék másik két könyv az őszi és téli fejezetek kerülnek megfilmesítésre. Ezzel tartozunk a gyerekeknek! És remélem nem árulok el titkot azzal, hogy Berg Judit is folytatja a történetet, tehát egy újabb könyv is készülőben van. 2018.március ZSÁMBÉKI POLGÁR 5