Musorfüzet
2018 I 2019
Családi élmények
a Hadart Színházzal
Minden színháznak az a vágya, hogy igazi törzsközönsége legyen.
Nem titkolt célunk ezzel a kis műsorfüzettel, hogy Önt
és kedves családját is rendszeres nézőink között tudhassuk. Infokommunikációs
akadálymentesítés, vígjátékok, zenés darabok,
gyerek és ifjúsági előadások, elismert művészek, minőségi
szórakoztatás. A magyar és a világirodalom méltán klasszikus
műveit népszerűsítő, műfajokban gazdag repertoár. Érzékenyítő
program, integ rált, jeltolmáccsal színpadra állított előadások.
Komoly társadalmi szerepvállalás az esélyegyenlőségért. Több
százezer elégedett néző, kontinensnyi megtett kilométer és
közel 1000 teltházas művészeti program. Dióhéj ban ez jellemezi
magánszínházunk, a HADART Színház elmúlt fél évtizedét.
A HADART Színház 2011-ben kezdte meg működését. A “Jármika”
Jövőkép Gyermek Alapítvány és Társulatunk arra szövetkezett,
hogy a színház népszerűsítésén túl eltörölje a kommunikációs
akadályokat és esélyegyenlőséget teremtsen a kultúra területén.
Sokszínűek vagyunk, előadásaink köre évről évre bővül. Klasszikus
vígjátékokkal, mint például az OSCARRAL, ami i gazi jutalomjáték
a színészeknek, hiszen ez egy igen sodró, fergeteges
előadás, a Tévedések vígjátékának mai magyar változatával,
az ŐRÜLETEK TORNYÁVAL, ami fordulatokkal és félreértésekkel
nyújt szórakozást. Egy igazi kortárs családi vigjáték a
JÖHETSZ DRÁGÁM, ahol szem nem marad szárazon, hiszen profi
szinészeink gondoskodnak róla.( Kökényessy Ági, Kerekes József,
Zakariás Éva…)
Nos az irodalmat se hagyjuk ki. Hiszen ha Nagy Endre kabaré, akkor
az ŐNAGYSÁGA KABARÉJA a színház klasszikus korszakát idézi,
amelyben két színésznő párharcát láthatják egy szövegíró szerelméért,
rengeteg zenével, ezzel is az igényes kikapcsolódást
szolgáljuk. A „rímhányó” Romhányi Józsefet idéző stílusban
rímelő előadás, a magyar nyelvben rejlő bravúrokra építő
Vérszipoly, avagy ki harap a végén című darab ugyancsak az
irodalmi élményt és a családi kikapcsolódást szolgálja igazi
slágergyanús dalokkal. Igazi magyar cemege a (K)ORFEUM -
zenés barangolás a XX. században cimű darab. Az élő
zenekarral kísért előadásban a színészek egy-egy ismert
melódiával mesélik el a XX. századot a múlt század két
világháborújától, 1956-on át, a nyolc vanas évek zenei „robbanásáig”.
A SÜSÜ A SÁRKÁNY KALANDJAI cimű zenés mesejátékunk
túl a 200. előadáson, megállithatatlanul hódit a gyermekek,
szüleik és nagyszüleik körében a 2013-as bemutató
óta. Idei nagy dobásunk a Duba Gábor által irt HAVEROK, BULI,
BON-BON musicalünk, amihez Szolnoki Péter és Török Tamás
szolgáltatta a zenét, hiszen a darabban a BON-BON együttes
legnagyobb slágerei hangzanak el. Ráadásul Szolnoki Péter
szerepet is vállalt benne, és ha a szinlapot megnézik, igazi
sztárpartnerekkel. Idén kerül a szinpadra a PANNA A PÖTTÖM
cimű zenés mesejáték Pozsgai Zsolt tollából, és Bolba Tamás
zenéjével. Az emberi nagyságról, és önfeláldozásról szóló darab
szinházunk alapvető célkitűzését erősiti, az emberi értékek
megtartását.
Drogprevenciós előadás is készül WEBÁRUHÁZ cimmel,
hiszen szivünkön viseljük a fiatalok megfelelő tájékoztatását,
elrettentetését a drogoktól, tudatmódositó szerektől.
Szinészeink hiteles képet festenek ezek veszélyeiről Tavaszi
bemutató még társulatunk meghatározó szinművészének Szabó
Máténak első vigjátéka, ami igy ősbemutatónak tekinthető,
a KETTEN EGY/MÁS ELLEN. Igazi vérbő komédia a hűségről, a
kapcsolatokról.
Hét év van mögöttünk és még nagyon sok előttünk,
hogy teljesítsük legfőbb küldetésünk:
a minőségi szórakoztatást, és hogy a
rászorulók minden csoportjához elvigyük
a színházat. Remélem mindenki
talál magának valót repertoárunkban.
Igyekeztünk úgy összeállítani ezt
a kis csomagot, hogy mindenki
eljöhessen hozzánk a családból
4-99 éves korig.
A mielőbbi találkozásig jó
szórakozást kíván Önöknek.
Háda János
művészeti vezető
ORFEUM
zenés revü
időutazással
a XX. századba
élő zenekarral
Szereplők:
PÁL TAMÁS / CSÓRICS BALÁZS
MÉRAI KATALIN
LAURINYECZ RÉKA
HÁDA JÁNOS
ZAKARIÁS ÉVA
GIELER CSABA
Rendező Háda János
Zenei vezető Darvas Ferenc
Jelmez Zsigmond Éva
Köszönet CSERHÁTI MIKLÓSNAK a
koreográfiákban való segítségért
I Orfeum
Munka után, estefelé...
A hajdani orfeumok emlékezetes
világát az egykori kávéházak hangulatával
ötvözve idézi meg a Hadart
Színház. A színpadon hat színész
és egy zenekar - semmi sem szab
határt fantáziánk, emlékeink szárnyalásának.
El sem hinnék, hogy
egy-egy ismert melódia mi mindent
képes elmesélni, olykor szeretettel,
máskor szemrehányással, boldogan,
vagy kétségbeesetten, de mindig
személyesen és szenvedélyesen.
Darvas Ferenc, e világ egyik leghivatottabb
szakértője, válogatásában
olyan dalok csendülnek fel például,
mint a Gyere, te nímand, a Mily mesés
a niagara vízesés, a Fizetek főúr, a Valaki
kell nekem is stb…
Egy orfeumi revü, ahol mindenki
megtalálja a saját kedvencét.
I Pál Tamás
Pál Tamás, a kiváló énekes és színész, a Megasztár című tehetségkutató
műsorban vált országosan ismertté. Évek óta szinkronizál, zenés és prózai
színdarabokban egyaránt szerepel. Tamás az Orfeum című előadásunk
sztárvendége.
Nagyon örültem amikor Zakariás Éva felhívott, hogy lenne-e kedvem részt venni a HADART Színház
következő produkciójában. Már kilencedik éve, hogy szinkronizálok így a csapat egy részét már régóta
ismertem. Évivel ráadásul a – Magyar Változat Munkatársai nevű, – szinkronszínészekből verbuválódott
zenekarban is együtt játszunk. De eddig valahogy még sosem dolgoztunk együtt egyetlen színdarabban
sem. Pedig láttam, hogy Zaki sok mindent posztol a facebookon, hogy vannak előadásaik, jönnek
mennek, fellépnek szerte az országban, és persze volt bennem egy pozitív irigység is, hogy de jó nekik
és milyen jó lenne ennek részesévé válni. Egyszóval azonnal igent mondtam a felkérésnek. Eleinte kicsit
izgultam, hogy az idő rövidsége miatt fel tudom-e majd venni velük a ritmust, de nagyon jó a csapat
és hamar sikerült beilleszkednem közéjük.
Évekkel ezelőtt egyébként csináltam már egy hasonló szerkesztésű produkciót musical dalokkal,
aminek szintén volt egyfajta dramaturgiai szerkezete, így kifejezetten örültem ennek az előadásnak.
Nagyon jó kis műsor állt össze, a díszlettel, a vetítéssel kifejezetten jó és igényes lett a végeredmény.
Remélem sokat fogjuk még játszani. Voltak dalok – főleg az előadás első részében – amiket korábban
egyáltalán nem ismertem. De így, hogy egy négy fős zenekarral, nagyon jó hangszerelésben, élőben
szólalnak meg, kifejezetten közel kerültek hozzám. Milyen érdekes, amikor egy dalt valamilyen feldolgozásából
ismer meg és kezd el kedvelni az ember, akkor általában
nyitottá válik a szerzemény eredeti kiadására, annak eredeti stílusára
is. Megtalálja a szépségeket, érdekességeket az egyes verziókban. Van
például az az egyveleg, amiben az Esős vasárnap délután című dal két
versszakát éneklem. Ennek feldolgozását ismertem már korábbról, és
nagyon örültem, hogy azt a részt pont én kaptam. De nagyon szeretem
a Munka után este felé, Háda Janival közösen előadott Madonna
drága, vagy a Rékával közös Niagara című dalokat is. Aztán az előadás
második része a beat korszaktól kezdve már végig ismerős volt. Az
első villamos című dal nagy kedvencem.
Ha csak épp, hogy jelzés értékűen, de ez a produkció nagyon jó lenyomatot
ad a magyar, tulajdonképpeni könnyűzene fejlődéséről és a
magyar történelemről egy teljes évszázadon keresztül. Olyan dalok
is előkerülnek, melyek a fiatalabb generációk számára végképp teljesen
ismeretlenek, pedig igazi gyöngyszemei a magyar kultúrának,
ráadásul a mai fülnek ismerős hangszerelésben tálalva. Egyébként
is a magyar könnyű zene valamilyen fura helyzetből fakadóan sokak
életében mostohagyermek. A mai korosztály, akár már az enyém
is, már nagyon a külföldi könnyűzenére van rágyógyulva. Sokan
egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire gazdag, színes
és mind műfajilag, mind pedig stílusilag mennyire sokrétű a magyar
könnyűzene. Még ha egy-egy dal az eredetitől eltérő szituációba is
van helyezve, összességében egy nagyon érthető és élvezhető produkciót
sikerült színpadra állítanunk, igazi szívbemarkoló és nagyon
vidám pillanatokat szerezve a nézőknek.
I Zakariás Évi
Nagyon furcsa volt amikor Háda
János először beszélt nekem
erről az előadásról. Eleinte nem
is tudtam elképzelni mi lesz
belőle – egy koncert, vagy egy
előadás, vagy a kettő között
valami.
Tudtuk, hogy nem lesznek prózai részek, hanem csak dalok, amikkel a huszadik század történelmét
mondjuk el. Elvileg erre utalt a darab eredeti munkacíme is – „Dalban mondom el”. Nagyon kíváncsi
voltam, hogy lehet ezt így majd megoldani, hogy lehet úgy kiválasztani és összeállítani dalokat,
hogy az végül egy kerek történetté álljon össze. Persze vizuálisan is segítünk a közönségnek, hogy
értsék éppen hol tartunk a huszadik század történelmében. A háttérben a daloknak és a színpadi
helyzetnek megfelelően váltakoznak a korabeli fotók és hangulatképek, így persze a néző is sokkal
könnyebben beleélheti magát, nemcsak a korba, hanem akár egy dal mondanivalójába is. Mert nem
biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy mikor élt Karády Katalin vagy, hogy Az első villamos
című dal mikor hangzott el először.
Karády egyébként az egyik nagy kedvencem, az egyénisége, a furcsa hangszíne, az egész lénye hihetetlenül
szimpatikus számomra. Ezért nagyon örültem, amikor én kaptam Karádynak a Jó éjt drága
kis hadnagyom című dalát. Szintén nagy kedvencem lett, a méltatlanul alig ismert Nyolcadik osztály
című dal, ami egy kimondottan megindító, drámai szerzemény. Ezt a dalt nagyon sokat, szinte a
meg unásig kellett, hogy énekeljem otthon, a kocsiban, és mindenhol, hogy el ne sírjam magam rajta.
Jópofa sztori, amikor ezt a dalt próbáltuk mindenki sírva fakadt, aki bent volt a próbán. Én is, János
is, aki engem instruált, tehát tulajdonképpen úgy próbáltunk, hogy közben végig bőgtük ezt a dalt.
Amúgy az nagyon érdekes, hogy egy előadáson belül miként fér meg egymás mellett egy 1910-
es és egy 70-es évekből származó dal. A század elejéről a század végére eljutni érdekes, jópofa
és nagyszerű kihívás. Az első felvonás persze kicsit komorabb, hiszen ott van az első és második
világháború. Az előadás második fele viszont már sokkal vidámabb, ami a látványban, a jelmezekben
és Cserháti Miklós nagyszerű koreográfiáiban is megjelenik.
Következő előadás
Következő előadás
Végh
Judit
Moravetz Levente
ORÜLETEK
vígjátékTORNYA
Végh
Judit
Háda
János
Háda
János
MORAVETZ LEVENTE
ŐRÜLETEK TORNYA
vígjáték
Gieler
Csaba
Bordás Mihály
Mérai
Katalin Zakariás Éva
Gieler
Csaba
Bordás Mihály
Juhász György
Laurinyecz
Réka
Rendezte:
Háda
János
Írta:
Moravetz
Levente
Ignác, a férj
HÁDA JÁNOS
Anita, a feleség
MÉRAI KATALIN
Csuka Csaba
SZABÓ MÁTÉ
Csuka Edit
VÉGH JUDIT/BÁLIZS ANETT
Csuka Attila
SUHAJDA DÁNIEL
Géza, a közös képviselő
GIELER CSABA
Zsófi, a szomszédasszony
LAURINYECZ RÉKA
Klára, az ingatlanügynök
ZAKARIÁS ÉVA
Tizedes
JUHÁSZ GYÖRGY
Őrmester
BORDÁS MIHÁLY
Rendező Háda János
Juhász György
Moravetz Levente
Rendezte:
Háda
János
Írta:
Moravetz
Levente
I ORÜLETEK TORNYA
Shakespeare Tévedések vígjátékának
mai változata. A dottak
az elcserélt ikrek, akik
egy toronyházba kerülnek, és
óhatatlanul összetévesztik
őket. Adott a középkorú házaspár,
akik arra készülnek,
hogy megcsalják egymást,
akár egy liftben is. És
ráadásul a nagy kavarodásban
még egy csecsemő
is eltűnik, de ez is csak
félreértés. Hogy a félreértések
özönét nyomon
tudjuk követni ebben a
hasizmot próbáló káoszban,
segítségünkre
siet a mindent
véleményező házmester,
aki állandóan
kibogozza
a szálakat.
I Suhajda Dániel
Néhány évvel ezelőtt egy szinkronos bulin János azzal lépett
oda hozzám, hogy lenne egy izgalmas vígjáték amiben szeretné
ha én is szerepelnék. Ezután eltelt egy kis idő – talán
egy bő esztendő- és én már el is felejtkeztem a dologról,
amikor egy rigófüttyös délelőtt csörög a telefon, Jani hív,
hogy amit azon a korábbi szinkronos bulin beszéltünk az mostantól
érvényes és vár szeretettel az olvasópróbára. Hirtelen
fogalmam sem volt miről van szó, de a beszélgetés végére
rendeztem a soraim. Néhány nappal később megkaptam a
szövegkönyvet. Azt rögtön láttam, hogy ez egy elképesztő
történet lesz. Huszonegyedik századi tévedések vígjátéka.
Olvasás közben régen röhögtem ennyit!
Már javában próbáltuk a darabot, amikor egyik kollégám, –
Moravetz Levente, aki a Jóban-rosszban című sorozatban a
karakterem ügyvédjét játssza – odajött hozzám a büfében.
„Hallom, hogy belekeveredtél ebbe a rémálomba” – mondta
viccesen. Megkérdezte, hogy minden világos-e? Hát, mondom
az olvasó próbán volt fejvakarás, de ahogy elkezdtük vele
színpadon dolgozni, szép lassan megfejtettük a többiekkel,
hogy mi is történik pontosan. Onnantól fogva viszont kristály
tiszta az ügy. „Ennek nagyon örülök – folytatta Levente
– mert amikor írtam, akkor én magam is hatszázszor bele keveredtem”.
Na ott leesett, hogy a darab az ő tollából származik.
Egyébként ez volt az első közös munkám a HADART-tal és remélem lesz folytatása, mert egy nagyon jó
csapatba kerültem. Elképesztően jó meló volt. Csodálatos természetességgel találtunk egymásra a szereplőkkel.
Belülről ez egy nagyon jó társasjáték, itt mindenki feladja a kollégájának a labdát és hagyja,
hogy a másik lecsapja, és persze ez fordítva is igaz. Nagyon kevés ennyire alázatos társulattal találkoztam.
Korábban nem nagyon játszottam vígjátékokban. Valamiért mindig ezek az eszelős szerepek jutottak
nekem, amiket egyébként nagyon szeretek. A sorozatban például egy minden hájjal megkent ravasz,
kíméletlen maffiavezért alakítok, de játszom vérnősző Caligulát és volt már szerencsém alkoholista,
káromkodó kocsmároshoz is a Kéretik elégetni című színdarabban. Könnyed, nevettetős figurák tehát
nem jutottak. Jani, eddigi pályám legfurfangosabb karaktereivel kínált meg, hiszen a darabban a saját
kanadai ikremet is „kénytelen” vagyok eljátszani, aki homlokegyenest más figura, mint a testvére. Ezért
hálás vagyok, mert egy nagyon jó, sokrétű szerepet kaptam tőle. A hab a tortán pedig, hogy két bejövetel
között karaktert kell váltanom. Aztán, hogy ez mennyire sikerül nekem, azt a nézők eldöntik.
Az egész előadást imádom az elejétől a végéig, de Szabó Mátéval van egy közös jelenetünk a második felvonásban,
amit különösen szeretek. Itt mindkettőnknek nagyon össze kell szednie magát, hogy nevetés
nélkül kibírja a jelenetet. De nem győzöm hangsúlyozni, hogy tényleg mindenki egészen elképesztőt
alakít ebben a darabban. Az elejétől a végégig, a színpadtól a háttér munkáig, bárki aki ebben a darabban
megfordult és dolgozott, az egészen zseniális munkát végzett, és nagyon szerencsésnek mondhatom
magam hogy ennek a részese lehettem.
Arra is rá kellett jönnöm, hogy vígjátékot játszani nagyon nehéz. Ami a színpadon történik és amilyen
utat egy karakternek be kell járnia az ott, abban a pillanatban vérre megy és mindenki halálosan komolyan
is csinálja. Végül ettől lesz igazi vígjáték a vígjáték. De amikor az előbb még „normális” karakter, a
következő pillanatban már lányosan húzza a szavakat és a többi szereplő, ha beledöglik sem érti, hogy
mi történik, na nekünk ott indul a dráma. A nézők pedig csak fogják a hasukat a nevetéstől.
Író Claude Magnier
Díszlet Háda János
Jelmez Zsigmond Éva
Rendező Háda János
CLAUDE MAGNIER
I OSCAR
vígjáték két részben
Bertrand Barnier, szappangyáros
HÁDA JÁNOS
Madame Barnier, a felesége VÁNDOR ÉVA / KÖKÉNYESSY ÁGI /
MÉRAI KATALIN
Christian Martin, szappanmenedzser SZABÓ MÁTÉ/ BLAZSOVSZKY ÁKOS
Charlotte, az új szobalány ZAKARIÁS ÉVA / KOCSIS JUDIT / URBÁN ANDREA
Jacqueline, a hazudós
LAURINYECZ RÉKA
Philippe, masszőr CSÓRICS BALÁZS / MADAY GÁBOR / FILA BALÁZS
Colette, Barnier lánya CAP JÚLIA
Bernadette, szobalány, grófné
VÉGH JUDIT/MÉRAI KATA
Vaszilij, sofőr
JUHÁSZ GYÖRGY
Oscar, akit mindenki keres
GIELER CSABA / BORDÁS MIHÁLY
Bertrand Barnier, a gazdag párizsi
szappangyáros élete egy hétköznapinak
tűnő reggelen teljesen megváltozik.
Mindazok, akik fél 9 és déli 12 között
meglátogatják - a fiatal könyvelő,
a mumpszos masszőr, a lánya, aki
valójában nem is a lánya, vagyis
tulajdonképpen igen, de mégse... - ,
rádöbbentik arra, hogy lányos apának
lenni nem is olyan egyszerű dolog.
Otthona a követhetetlenül cikázó fekete
táskák, elveszett ékszerek, többszörösen
elsikkasztott pénz kötegek és lavinaként
hömpölygő női fehérneműk özönében
egy szempillantás alatt őrültekházává
változik, miközben ő már azt sem
tudja, mit akar valójában. Egy biztos: A
gyereknek apa kell!!! De hol van Oscar?
MORAVETZ LEVENTE
JÖHETSZ DRAGAM
vígjáték 2 felvonásban
Lajos, a férj KEREKES JÓZSEF / HÁDA JÁNOS
Jolán, a feleség KÖKÉNYESSY ÁGI / ZAKARIÁS ÉVA
Rezsőke, a titkár
SZABÓ MÁTÉ
Lompos, a betörő
SUHAJDA DÁNIEL
Mirtill, a szerető
VÉGH JUDIT
Viki, a másik szerető LAURINYECZ RÉKA
Továbbá: BORDÁS MIHÁLY, ZSIGMOND RÉKA
Rendező Háda János
Író Moravetz Levente
MORAVETZ LEVENTE I
JÖHETSZ DRAGAM
vígjáték 2 felvonásban
Adva van egy látszólag békés otthon, ahol
azért akarnak kutyát venni, hogy legalább
valaki hűséges legyen a családban.
A szerelmi sokszög csak bonyolódik,
amikor megérkezik egy halom
bűvészkellék, amit Merlin, a világhírű
kanadai bűvész küld előre, akinek
magyarországi turnéját a család feje
szervezi. A bűvészkellékek megérkeznek,
a bűvész nem, de jön helyette betörő,
elhagyott szerető, aktuális szerető, be
nem vallott gyermek, s ha ezmég nem
elég a nevetőizmok próbatételéhez,
a bűvészkellékek önhatalmúlag átveszik
az irányítást és működni kezdenek,
a család legnagyobb rémületére.
MUSICAL A LEGNAGYOBB
BON-BON SLAGEREKKEL
HAVEROK, BULI, BON-BON
musical
Tibi
Klaudia
José
Zoé
Fitti
SZOLNOKI PÉTER / LAKLÓTH ALADÁR
KOÓS RÉKA / ZAKARIÁS ÉVA
SZABÓ MÁTÉ
ANDRÁDI ZSANETT
SUHAJDA DÁNIEL
Báró CSÓRICS BALÁZS /
EKANEM BÁLINT EMOTA
Barbi
Kriszta
Bence
Pincérnő/Öltáncos
Továbbá
VÉGH JUDIT / CAP JÚLIA
LAURINYECZ RÉKA
GIELER CSABA / BORDÁS MIHÁLY
HÁDA BERNADETT
GAZDIK DÁVID,
JALCS ALEXANDRA, SIMÓ ANNA
Miért áll le az énekes a koncert közepén, kit hív fel a színpadra, és miért térdel le előtte? Ez már az elején kiderül,
de csak azért, hogy utána egyre furcsább és meglepőbb legyen minden. A barátok legénybúcsút, a barátnők
lánybúcsút szerveznek titokban. A dolgok bonyolódnak, a hazugságok szaporodnak, az érzések elszabadulnak. A
néző sejti és nevet, a szereplők még nem sejtik és tovább kavarják. Közben persze megszólalnak az elmúlt húsz
év legnagyobb Bon-Bon slágerei. Többek között: Nem vagyok James nem vagyok Bond; Valami Amerika; Haverok,
buli, szamba; Köszönöm, hogy vagy nekem… stb. A történet vége pedig egy egészen furcsán induló buli, ami végül
fergeteges fináléba torkoll, ahol minden és mindenki a helyére kerül.
Rendező
HÁDA JÁNOS
Koreográfus
BAKÓ GÁBOR
Író
DUBA GÁBOR
Dalok SZOLNOKI PÉTER és TÖRÖK TAMÁS
Rendezőasszisztens
ZSIGMOND RÉKA
FRÁTER ZOLTÁN
ŐNAGYSÁGA KABARÉJA
zenés öltöző komédia
Medgyaszay Vilma ZAKARIÁS ÉVA
Vidor Ferike MÉRAI KATA
Író Fráter Zoltán
Zongorán kísér Erős Csaba
Díszlet Harmati István
Rendező Háda János
Fráter Zoltán
I Onagysága kabaréja
Medgyaszay Vilma és Vidor Ferike a magyar kabaré
történetének két nagy énekesnője. Róluk
szól a számos ismert kuplét feldolgozó zenés
darab. Medgyaszay a mindenkori nagyasszony,
Vidor Ferike az örök cselédlány figurájával
aratott sikert Nagy Endre kabaréjában, ahol a
művésznők a szövegíró Gábor Andor kegyeiért
is vetélkedtek. A női rivalizálás fortélyaira
épülő játék során új életre kelnek a régi dalok,
a pesti ember életformájának és életérzésének
halhatatlan kifejezői. 1913-ban, Nagy Endre
kabaréjának fénykorában Medgyaszay Vilma
és Vidor Ferike országos hírű művésznők,
számtalan kuplé és sanzon népszerű előadói. A
kulisszák mögött a két művésznő régóta rivalizál
egymással. A vetélkedés nemcsak a közönség
kegyeiért, hanem a kabaré házi szerzője, Gábor
Andor szívéért is folyik. Medgyaszay a női trükkök
sorozatát követi el, hogy az ő számai után a
költő már ne tudjon Vidornak új verset írni. Mármár
úgy tűnik, a nagystílű Medgyaszaynak kedvez
a szerencse, amikor váratlan fordulat következik
a kabaré életében? Az előadás a huszadik
század elejének híres sanzonjait, kupléit eleveníti
fel.
I Mérai Kata
Mérai Kata a Barátok közt című televíziós
sorozat egyik főszereplője.
Az Orfeum, az Apácák, az Őrületek
tornya, valamint az Őnagysága kabaréja
című színdarabjaink kiváló
szíművésznője.
Mindegyik előadás és szerep “szerelem”, de ez a
“saját gyermekem”. Ezt a darabot Nekem írták, az
én kérésemre. Közös „gyermekünk” Fráter Zoltán
íróval, akivel ez a folyamat viharos, szeretettel teli,
időnként kétségbeesett, de csodálatos volt. Finoman
fogalmazva nem volt zökkenőmentes, de milyen is
lehetne egy élő író és egy színésznő csatája!?
Szerettem volna egy olyan produkciót ahol végre korlátok nélkül meg tudom magam mutatni. Ugyanakkor a
témaválasztásnál elsődleges szempont volt, hogy túl a könnyed szórakozáson, fontos, de mára már feledésbe
merült csodát mutassunk a nézőknek. Így került középpontba a századforduló két csodálatos és kiemelkedő
színésznője, akik minden női praktikát és rafinériát latba vetve, a legnagyobb tisztelettel rivalizáltak egymással.
Elkezdődhetett tehát végre a jelenetek témáinak kidolgozása, a dialógusok megírása, ami elsősorban Fráter
Zolira várt. A már első formát kapott jelenetek és a kor bemutatását hitelesítő dalok kiválasztása nem volt
egyszerű folyamat. Ebben nagy segítségem volt Magony Enikő, akivel napokon keresztül bújtuk a századfordulós
zeneirodalmat és kerestük azokat a sanzonokat, kuplékat, amelyek eme két fantasztikus színésznőnek
íródtak és amik a születendő karakterekről újabb mélységeket mutathatnak meg. Olyan szerencsés vagyok,
hogy ez a darab már több mint 10 éve az életem része. Akkor Háda Jánost kértem fel, hogy rendezzen meg
engem és a darabot, akkori partneremmel, Ullmann Mónikával. Az első bemutató óta sok idő eltelt. Néhány
dolog változott, néhány viszont örök és változatlan, ilyen a rajongásom a darab és Háda János rendezése iránt.
Akkor Medgyaszay Vilmát játszottam, ma viszont Vidor Ferike bőrébe igyekszem belebújni Zakariás Éva oldalán.
Csodálatos ajándék, ha egy színésznőnek lehetősége van, két ennyire különböző karaktert megformálni,
ráadásul egy olyan darabban, ahol a „születésnél mindkét gyermeknek” ő volt a szellemi … anyukája. Mindkét
szerep fantasztikus és mindkettőben megtaláltam azt a csodálatos pillanatot, ami igazi kihívás. Medgyaszay
Vilma csodálatos „Szépasszony dala”, ami egy igazi önvallomás a darab talán legszebb pillanatában, valamit
Vidor Ferike monológja, ahol kétségbeesett bátorsággal száll szembe a kor nagyasszonyával.
A darab számomra a MINŐSÉGI BULVÁR. Szórakoztatva, nevettetve, olykor szívet facsarva mutatja be a női rafinériát,
eleganciát, temperamentumot és emberi nagyságot. Minden pillanatával, sodor, varázsol, nevettet és
elgondolkodtat. Sokat lehet még ma is tanulni ettől a két fantasztikus művésznőtől. Az Őnagysága kabaréja
egyszerre szórakoztat és tanít – emberségre, eleganciára, szeretetre, vagy akár gyűlöletre.
És, hogy kinek ajánlanám ezt az előadást? Mindenkinek aki szeret nevetni, olykor romantikus pillanatokban
sírni, felszabadultan örülni és szeret boldogan felállni egy előadás után és arra gondolni, hogy: De jó,hogy
eljöttem!
Süsü
a sárkány
kalandjai
zenés mesejáték
Írta: CSUKÁS ISTVÁN
Zene: BERGENDY ISTVÁN
www.hadartszinhaz.hu
CSUKÁS ISTVÁN - BERGENDY ISTVÁN
SÜSÜ, A SÁRKÁNY KALANDJAI
zenés mesejáték 2 részben
Süsü
BÁRÁNY GERGELY
Királyfi BLAZSOVSZKY ÁKOS /
CSÓRICS BALÁZS / BORDÁS MIHÁLY
Királylány
Király
Kancellár
Dadus
Trunkó
Brunkó
Sárkányfűárus
LAURINYECZ RÉKA / CAP JÚLIA
CS. NÉMETH LAJOS / HÁDA JÁNOS
HÁDA JÁNOS / BOR VIKTOR
ZAKARIÁS ÉVA / URBÁN ANDREA
GIELER CSABA / BORDÁS MIHÁLY
MADAY GÁBOR / BORDÁS MIHÁLY
JUHÁSZ GYÖRGY
Udvari bolondok HÁDA BERNADETT /
CSEH ADRIENN / KATZ PETRA
Jeltolmács Takács Erika
Író Csukás István
Zeneszerző Bergendy István
Bábtervező Lévai Sándor
Díszlet Kovács Yvette Alida
Rendező Háda János
Csukás István
Bergendy István
I Süsü
A “Süsü, a sárkány”
legendája lett több
generációnak. A bájos
mese mélyén egy fontos
és ma is erősen aktuális
figyelmeztetés rejlik,
hogy, aki nem olyan, mint
én: MÁS, az nem biztos,
hogy ellenséges, sőt, az
sem biztos, hogy más, mint
én. Hasznos, ha ezt már
gyermekkorban kezdik
a gyerekek megsejteni
vagy megérezni, esetleg
megérteni.
I Csórics Balázs
Csórics Balázst az utóbbi években egyre
sűrűbben láthatjuk a televízió képernyőjén.
Ezen elfoglaltságai mellett szerencsére
marad ideje a színházi szerepekre
is. Így láthattuk már őt a Kőszívű
ember fiai és a Vámpírok bálja című nagy
sikerű musicalekben, vagy a Jézus Krisztus
Szupersztár Kajafásaként is. A Süsü a
sárkány kalandjai című előadásunkban a
királyfi karakterét játssza.
A Süsü a sárkányt, még anno egy másik színházban kezdtük el játszani Janival és a bandával. Aztán úgy
döntöttem, hogy egy időre más vizekre evezem. Énekesként egy tengerjáró hajón vállaltam munkát, a -
mivel körbejártam a fél világot. Miután hazajöttem János megkeresett azzal, hogy lenne-e kedvem újra
beszállni a darabba a királyfi szerepébe. Persze azonnal igent mondtam, hiszen nagyon szerettem az
előadást. Így kerültem a Süsübe, tékozló királyfiként.
A királyfi karakterét kicsit átformáltam és igyekeztem a valóság felé elhúzni. A korábbi verzió ugyanis
sokkal meseszerűbb és cukibb volt. Eleinte mondták is viccesen a kollégák, hogy „olyan faragatlan ez az
új királyfi”. Persze egyáltalán nem az, csak látszik, hogy ez a legény már ki tudja mióta barangol hegyenvölgyön
át. Aztán belefut egy sárkányba, ami lássuk be már önmagában sem egy hétköznapi szituáció,
ráadásul ez a sárkány a sárkányok között is igen fura.
Ha Süsü éppen vicces, akkor én is ugyan úgy nevetek rajta mint a néző. Ha kicsit butácska, akkor ennek
megfelelően reagálok rá. Ebből csináltunk is jó pár élő poént, például mikor Süsü nem tudja merre van
az arra, vagy melyik szereplő a király. Így mindig bekerülnek improvizatív elemek is az előadásba, e -
zekkel a játékokkal pedig egy sokkal közvetlenebb kapcsolat jön létre a közönséggel.
Úgy ahogy van szeretem az előadást. Nagyon tetszik, hogy akár egy-egy jeleneten belül is mekkora ívet
jár be kettejük – Süsü és a királyfi – története. Az első találkozáskor a halálos rémülettől eljutunk az ő -
szinte szimpátiáig. Kiderül, hogy semmi ok a félelemre, hiszen a sárkány nem akarja kitépni senki szívét,
és nem fog senkit sem felfalni. Ezután megint csak hihetetlenül jó humorforrás, ahogy a többi szereplő
reagál a sárkányra – Shreket idézve sárkány van nálam és nem félek használni.
Ez az előadás olyan, mint egy életre kelt mese. Nem egy cukormázzal leöntött, habos babos történet,
de mégis csak egy mese. A néző szinte elhiszi, hogy Süsü és a királyfi létező személyek. Elhiszi, hogy a
király tényleg fázik, és semmi mással nem törődik csak a szalvétáival, a királylány pedig tényleg ki van
akadva. A zsoldosok is nagyon viccesek, akik azt sem tudják merre van az arra, de azt nagyon. Ez egy szerethető
és szép történet, amibe a gyerekek és a szüleik is könnyen bele tudják élni magukat.
Bolba Tamás
Pozsgai Zsolt
I Panna, a pöttöm
BOLBA TAMÁS - POZSGAI ZSOLT
PANNA, A PÖTTÖM
mini musical miniknek
Pöttöm Panna megszökik
nevelőszüleitől, mivel az emberek
világában nem talál társat. Béka
Öcsi kinézi a kislányt fia
menyasszonyának, Pannának
azonban mindez nincs ínyére, s
szorult helyzetéből két új barát,
Vakond Úr és Egér asszonyság
mentik ki, akik befogadják és
megismertetik azzal a titokzatos
földalatti világgal, amelyben ők élik
életüket. Pöttöm Panna otthonra
lel ebben az ember számára nem
mindennapi környezetben, s a
szerelem is rátalál... Döntenie
kell: ragaszkodik álmaihoz, vagy
feleségül megy egyik jótevőjéhez
a vakondhoz, és egész hátralevő
életét a sötétségben tölti el...
Pöttöm Panna LAURINYECZ RÉKA
Vakond Úr
HÁDA JÁNOS
Egér Asszonyság URBÁN ANDREA
Béka Öcsi/Fecske/Herceg BORDÁS MIHÁLY
Virágtündér HÁDA BERNADETT
Író POZSGAI ZSOLT
Zene
BOLBA TAMÁS
Jelmez
ZSIGMOND ÉVA
Rendező
HÁDA JÁNOS
Hadart
Meseszínpad
Süsü
a sárkány
kalandjai
zenés mesejáték
Írta: CSUKÁS ISTVÁN
Zene: BERGENDY ISTVÁN
www.hadartszinhaz.hu
Szabó Máté
I Ketten egy/más ellen
Egy szerelmi búvóhely mindig izgalmas bonyodalmakat okozhat.
Pláne, ha egy házaspár mindkét tagja egyazon helyen és időben
próbál félrelépni. Ha ezt még megspékeljük egy túlbuzgó
portással, egy minden lében kanál hoteligazgatóval, akkor kész
a recept egy fergeteges vígjátékra. De ez még nem minden,
hiszen ahová a CIA is beteszi a lábát, ott már igazán nagyszabású
történettel számolhatunk. A felhőtlen szórakozás garanciája
maga a szerző, aki maga is színész - Szabó Máté!
Szabó Máté számos vígjáték főszerepének
megformálása után úgy érezte, tisztában van
vele, mit vár a néző egy igazi vígjátéktól.
Így aztán át állva a színpad másik oldalára
megírta, és meg is rendezi ezt a minden
bizonnyal rekeszizmot próbáló előadást.
SZEREPOSZTÁS: Kerekes József, Zakariás Éva,
Suhajda Dániel, Végh Judit/ Laurinyecz Réka,
Bálizs Anett / Kondákor Zsófia, Háda János,
Bordás Mihály
Rendező: Szabó Máté
Bemutató időpontja: 2019. április 7.
Elérhetóségeink
1134 Budapest, Váci út 51/a
+ 36 20 459 6768
+ 36 20 459 6789
+ 36 30 730 3992
info@hadartszinhaz.hu
hadartszinhaz.hu
hadartszinhaz
Jegyértékesítés
www.jegy.hu
Change language