hadart_szinhaz_musorfüzet_2019_2020_TERV2

hadartszinhaz

Musorfüzet

2018 I 2019


Családi élmények

a Hadart Színházzal

Minden színháznak az a vágya, hogy igazi törzsközönsége legyen.

Nem titkolt célunk ezzel a kis műsorfüzettel, hogy Önt

és kedves családját is rendszeres nézőink között tudhassuk. Infokommunikációs

akadálymentesítés, vígjátékok, zenés darabok,

gyerek és ifjúsági előadások, elismert művészek, minőségi

szórakoztatás. A magyar és a világirodalom méltán klasszikus

műveit népszerűsítő, műfajokban gazdag repertoár. Érzékenyítő

program, integ rált, jeltolmáccsal színpadra állított előadások.

Komoly társadalmi szerepvállalás az esélyegyenlőségért. Több

százezer elégedett néző, kontinensnyi megtett kilométer és

közel 1000 teltházas művészeti program. Dióhéj ban ez jellemezi

magánszínházunk, a HADART Színház elmúlt fél évtizedét.

A HADART Színház 2011-ben kezdte meg működését. A “Jármika”

Jövőkép Gyermek Alapítvány és Társulatunk arra szövetkezett,

hogy a színház népszerűsítésén túl eltörölje a kommunikációs

akadályokat és esélyegyenlőséget teremtsen a kultúra területén.

Sokszínűek vagyunk, előadásaink köre évről évre bővül. Klasszikus

vígjátékokkal, mint például az OSCARRAL, ami i gazi jutalomjáték

a színészeknek, hiszen ez egy igen sodró, fergeteges

előadás, a Tévedések vígjátékának mai magyar változatával,

az ŐRÜLETEK TORNYÁVAL, ami fordulatokkal és félreértésekkel

nyújt szórakozást. Egy igazi kortárs családi vigjáték a

JÖHETSZ DRÁGÁM, ahol szem nem marad szárazon, hiszen profi

szinészeink gondoskodnak róla.( Kökényessy Ági, Kerekes József,

Zakariás Éva…)

Nos az irodalmat se hagyjuk ki. Hiszen ha Nagy Endre kabaré, akkor

az ŐNAGYSÁGA KABARÉJA a színház klasszikus korszakát idézi,

amelyben két színésznő párharcát láthatják egy szövegíró szerelméért,

rengeteg zenével, ezzel is az igényes kikapcsolódást

szolgáljuk. A „rímhányó” Romhányi Józsefet idéző stílusban

rímelő előadás, a magyar nyelvben rejlő bravúrokra építő

Vérszipoly, avagy ki harap a végén című darab ugyancsak az

irodalmi élményt és a családi kikapcsolódást szolgálja igazi

slágergyanús dalokkal. Igazi magyar cemege a (K)ORFEUM -

zenés barangolás a XX. században cimű darab. Az élő

zenekarral kísért előadásban a színészek egy-egy ismert

melódiával mesélik el a XX. századot a múlt század két

világháborújától, 1956-on át, a nyolc vanas évek zenei „robbanásáig”.

A SÜSÜ A SÁRKÁNY KALANDJAI cimű zenés mesejátékunk

túl a 200. előadáson, megállithatatlanul hódit a gyermekek,

szüleik és nagyszüleik körében a 2013-as bemutató

óta. Idei nagy dobásunk a Duba Gábor által irt HAVEROK, BULI,

BON-BON musicalünk, amihez Szolnoki Péter és Török Tamás

szolgáltatta a zenét, hiszen a darabban a BON-BON együttes

legnagyobb slágerei hangzanak el. Ráadásul Szolnoki Péter

szerepet is vállalt benne, és ha a szinlapot megnézik, igazi

sztárpartnerekkel. Idén kerül a szinpadra a PANNA A PÖTTÖM

cimű zenés mesejáték Pozsgai Zsolt tollából, és Bolba Tamás

zenéjével. Az emberi nagyságról, és önfeláldozásról szóló darab

szinházunk alapvető célkitűzését erősiti, az emberi értékek

megtartását.

Drogprevenciós előadás is készül WEBÁRUHÁZ cimmel,

hiszen szivünkön viseljük a fiatalok megfelelő tájékoztatását,

elrettentetését a drogoktól, tudatmódositó szerektől.

Szinészeink hiteles képet festenek ezek veszélyeiről Tavaszi

bemutató még társulatunk meghatározó szinművészének Szabó

Máténak első vigjátéka, ami igy ősbemutatónak tekinthető,

a KETTEN EGY/MÁS ELLEN. Igazi vérbő komédia a hűségről, a

kapcsolatokról.

Hét év van mögöttünk és még nagyon sok előttünk,

hogy teljesítsük legfőbb küldetésünk:

a minőségi szórakoztatást, és hogy a

rászorulók minden csoportjához elvigyük

a színházat. Remélem mindenki

talál magának valót repertoárunkban.

Igyekeztünk úgy összeállítani ezt

a kis csomagot, hogy mindenki

eljöhessen hozzánk a családból

4-99 éves korig.

A mielőbbi találkozásig jó

szórakozást kíván Önöknek.

Háda János

művészeti vezető


ORFEUM

zenés revü

időutazással

a XX. századba

élő zenekarral

Szereplők:

PÁL TAMÁS / CSÓRICS BALÁZS

MÉRAI KATALIN

LAURINYECZ RÉKA

HÁDA JÁNOS

ZAKARIÁS ÉVA

GIELER CSABA

Rendező Háda János

Zenei vezető Darvas Ferenc

Jelmez Zsigmond Éva

Köszönet CSERHÁTI MIKLÓSNAK a

koreográfiákban való segítségért

I Orfeum

Munka után, estefelé...

A hajdani orfeumok emlékezetes

világát az egykori kávéházak hangulatával

ötvözve idézi meg a Hadart

Színház. A színpadon hat színész

és egy zenekar - semmi sem szab

határt fantáziánk, emlékeink szárnyalásának.

El sem hinnék, hogy

egy-egy ismert melódia mi mindent

képes elmesélni, olykor szeretettel,

máskor szemrehányással, boldogan,

vagy kétségbeesetten, de mindig

személyesen és szenvedélyesen.

Darvas Ferenc, e világ egyik leghivatottabb

szakértője, válogatásában

olyan dalok csendülnek fel például,

mint a Gyere, te nímand, a Mily mesés

a niagara vízesés, a Fizetek főúr, a Valaki

kell nekem is stb…

Egy orfeumi revü, ahol mindenki

megtalálja a saját kedvencét.


I Pál Tamás

Pál Tamás, a kiváló énekes és színész, a Megasztár című tehetségkutató

műsorban vált országosan ismertté. Évek óta szinkronizál, zenés és prózai

színdarabokban egyaránt szerepel. Tamás az Orfeum című előadásunk

sztárvendége.

Nagyon örültem amikor Zakariás Éva felhívott, hogy lenne-e kedvem részt venni a HADART Színház

következő produkciójában. Már kilencedik éve, hogy szinkronizálok így a csapat egy részét már régóta

ismertem. Évivel ráadásul a – Magyar Változat Munkatársai nevű, – szinkronszínészekből verbuválódott

zenekarban is együtt játszunk. De eddig valahogy még sosem dolgoztunk együtt egyetlen színdarabban

sem. Pedig láttam, hogy Zaki sok mindent posztol a facebookon, hogy vannak előadásaik, jönnek

mennek, fellépnek szerte az országban, és persze volt bennem egy pozitív irigység is, hogy de jó nekik

és milyen jó lenne ennek részesévé válni. Egyszóval azonnal igent mondtam a felkérésnek. Eleinte kicsit

izgultam, hogy az idő rövidsége miatt fel tudom-e majd venni velük a ritmust, de nagyon jó a csapat

és hamar sikerült beilleszkednem közéjük.

Évekkel ezelőtt egyébként csináltam már egy hasonló szerkesztésű produkciót musical dalokkal,

aminek szintén volt egyfajta dramaturgiai szerkezete, így kifejezetten örültem ennek az előadásnak.

Nagyon jó kis műsor állt össze, a díszlettel, a vetítéssel kifejezetten jó és igényes lett a végeredmény.

Remélem sokat fogjuk még játszani. Voltak dalok – főleg az előadás első részében – amiket korábban

egyáltalán nem ismertem. De így, hogy egy négy fős zenekarral, nagyon jó hangszerelésben, élőben

szólalnak meg, kifejezetten közel kerültek hozzám. Milyen érdekes, amikor egy dalt valamilyen feldolgozásából

ismer meg és kezd el kedvelni az ember, akkor általában

nyitottá válik a szerzemény eredeti kiadására, annak eredeti stílusára

is. Megtalálja a szépségeket, érdekességeket az egyes verziókban. Van

például az az egyveleg, amiben az Esős vasárnap délután című dal két

versszakát éneklem. Ennek feldolgozását ismertem már korábbról, és

nagyon örültem, hogy azt a részt pont én kaptam. De nagyon szeretem

a Munka után este felé, Háda Janival közösen előadott Madonna

drága, vagy a Rékával közös Niagara című dalokat is. Aztán az előadás

második része a beat korszaktól kezdve már végig ismerős volt. Az

első villamos című dal nagy kedvencem.

Ha csak épp, hogy jelzés értékűen, de ez a produkció nagyon jó lenyomatot

ad a magyar, tulajdonképpeni könnyűzene fejlődéséről és a

magyar történelemről egy teljes évszázadon keresztül. Olyan dalok

is előkerülnek, melyek a fiatalabb generációk számára végképp teljesen

ismeretlenek, pedig igazi gyöngyszemei a magyar kultúrának,

ráadásul a mai fülnek ismerős hangszerelésben tálalva. Egyébként

is a magyar könnyű zene valamilyen fura helyzetből fakadóan sokak

életében mostohagyermek. A mai korosztály, akár már az enyém

is, már nagyon a külföldi könnyűzenére van rágyógyulva. Sokan

egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire gazdag, színes

és mind műfajilag, mind pedig stílusilag mennyire sokrétű a magyar

könnyűzene. Még ha egy-egy dal az eredetitől eltérő szituációba is

van helyezve, összességében egy nagyon érthető és élvezhető produkciót

sikerült színpadra állítanunk, igazi szívbemarkoló és nagyon

vidám pillanatokat szerezve a nézőknek.


I Zakariás Évi

Nagyon furcsa volt amikor Háda

János először beszélt nekem

erről az előadásról. Eleinte nem

is tudtam elképzelni mi lesz

belőle – egy koncert, vagy egy

előadás, vagy a kettő között

valami.

Tudtuk, hogy nem lesznek prózai részek, hanem csak dalok, amikkel a huszadik század történelmét

mondjuk el. Elvileg erre utalt a darab eredeti munkacíme is – „Dalban mondom el”. Nagyon kíváncsi

voltam, hogy lehet ezt így majd megoldani, hogy lehet úgy kiválasztani és összeállítani dalokat,

hogy az végül egy kerek történetté álljon össze. Persze vizuálisan is segítünk a közönségnek, hogy

értsék éppen hol tartunk a huszadik század történelmében. A háttérben a daloknak és a színpadi

helyzetnek megfelelően váltakoznak a korabeli fotók és hangulatképek, így persze a néző is sokkal

könnyebben beleélheti magát, nemcsak a korba, hanem akár egy dal mondanivalójába is. Mert nem

biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy mikor élt Karády Katalin vagy, hogy Az első villamos

című dal mikor hangzott el először.

Karády egyébként az egyik nagy kedvencem, az egyénisége, a furcsa hangszíne, az egész lénye hihetetlenül

szimpatikus számomra. Ezért nagyon örültem, amikor én kaptam Karádynak a Jó éjt drága

kis hadnagyom című dalát. Szintén nagy kedvencem lett, a méltatlanul alig ismert Nyolcadik osztály

című dal, ami egy kimondottan megindító, drámai szerzemény. Ezt a dalt nagyon sokat, szinte a

meg unásig kellett, hogy énekeljem otthon, a kocsiban, és mindenhol, hogy el ne sírjam magam rajta.

Jópofa sztori, amikor ezt a dalt próbáltuk mindenki sírva fakadt, aki bent volt a próbán. Én is, János

is, aki engem instruált, tehát tulajdonképpen úgy próbáltunk, hogy közben végig bőgtük ezt a dalt.

Amúgy az nagyon érdekes, hogy egy előadáson belül miként fér meg egymás mellett egy 1910-

es és egy 70-es évekből származó dal. A század elejéről a század végére eljutni érdekes, jópofa

és nagyszerű kihívás. Az első felvonás persze kicsit komorabb, hiszen ott van az első és második

világháború. Az előadás második fele viszont már sokkal vidámabb, ami a látványban, a jelmezekben

és Cserháti Miklós nagyszerű koreográfiáiban is megjelenik.


Következő előadás

Következő előadás

Végh

Judit

Moravetz Levente

ORÜLETEK

vígjátékTORNYA

Végh

Judit

Háda

János

Háda

János

MORAVETZ LEVENTE

ŐRÜLETEK TORNYA

vígjáték

Gieler

Csaba

Bordás Mihály

Mérai

Katalin Zakariás Éva

Gieler

Csaba

Bordás Mihály

Juhász György

Laurinyecz

Réka

Rendezte:

Háda

János

Írta:

Moravetz

Levente

Ignác, a férj

HÁDA JÁNOS

Anita, a feleség

MÉRAI KATALIN

Csuka Csaba

SZABÓ MÁTÉ

Csuka Edit

VÉGH JUDIT/BÁLIZS ANETT

Csuka Attila

SUHAJDA DÁNIEL

Géza, a közös képviselő

GIELER CSABA

Zsófi, a szomszédasszony

LAURINYECZ RÉKA

Klára, az ingatlanügynök

ZAKARIÁS ÉVA

Tizedes

JUHÁSZ GYÖRGY

Őrmester

BORDÁS MIHÁLY

Rendező Háda János

Juhász György

Moravetz Levente

Rendezte:

Háda

János

Írta:

Moravetz

Levente

I ORÜLETEK TORNYA

Shakespeare Tévedések vígjátékának

mai változata. A dottak

az elcserélt ikrek, akik

egy toronyházba kerülnek, és

óhatatlanul összetévesztik

őket. Adott a középkorú házaspár,

akik arra készülnek,

hogy megcsalják egymást,

akár egy liftben is. És

ráadásul a nagy kavarodásban

még egy csecsemő

is eltűnik, de ez is csak

félreértés. Hogy a félreértések

özönét nyomon

tudjuk követni ebben a

hasizmot próbáló káoszban,

segítségünkre

siet a mindent

véleményező házmester,

aki állandóan

kibogozza

a szálakat.


I Suhajda Dániel

Néhány évvel ezelőtt egy szinkronos bulin János azzal lépett

oda hozzám, hogy lenne egy izgalmas vígjáték amiben szeretné

ha én is szerepelnék. Ezután eltelt egy kis idő – talán

egy bő esztendő- és én már el is felejtkeztem a dologról,

amikor egy rigófüttyös délelőtt csörög a telefon, Jani hív,

hogy amit azon a korábbi szinkronos bulin beszéltünk az mostantól

érvényes és vár szeretettel az olvasópróbára. Hirtelen

fogalmam sem volt miről van szó, de a beszélgetés végére

rendeztem a soraim. Néhány nappal később megkaptam a

szövegkönyvet. Azt rögtön láttam, hogy ez egy elképesztő

történet lesz. Huszonegyedik századi tévedések vígjátéka.

Olvasás közben régen röhögtem ennyit!

Már javában próbáltuk a darabot, amikor egyik kollégám, –

Moravetz Levente, aki a Jóban-rosszban című sorozatban a

karakterem ügyvédjét játssza – odajött hozzám a büfében.

„Hallom, hogy belekeveredtél ebbe a rémálomba” – mondta

viccesen. Megkérdezte, hogy minden világos-e? Hát, mondom

az olvasó próbán volt fejvakarás, de ahogy elkezdtük vele

színpadon dolgozni, szép lassan megfejtettük a többiekkel,

hogy mi is történik pontosan. Onnantól fogva viszont kristály

tiszta az ügy. „Ennek nagyon örülök – folytatta Levente

– mert amikor írtam, akkor én magam is hatszázszor bele keveredtem”.

Na ott leesett, hogy a darab az ő tollából származik.

Egyébként ez volt az első közös munkám a HADART-tal és remélem lesz folytatása, mert egy nagyon jó

csapatba kerültem. Elképesztően jó meló volt. Csodálatos természetességgel találtunk egymásra a szereplőkkel.

Belülről ez egy nagyon jó társasjáték, itt mindenki feladja a kollégájának a labdát és hagyja,

hogy a másik lecsapja, és persze ez fordítva is igaz. Nagyon kevés ennyire alázatos társulattal találkoztam.

Korábban nem nagyon játszottam vígjátékokban. Valamiért mindig ezek az eszelős szerepek jutottak

nekem, amiket egyébként nagyon szeretek. A sorozatban például egy minden hájjal megkent ravasz,

kíméletlen maffiavezért alakítok, de játszom vérnősző Caligulát és volt már szerencsém alkoholista,

káromkodó kocsmároshoz is a Kéretik elégetni című színdarabban. Könnyed, nevettetős figurák tehát

nem jutottak. Jani, eddigi pályám legfurfangosabb karaktereivel kínált meg, hiszen a darabban a saját

kanadai ikremet is „kénytelen” vagyok eljátszani, aki homlokegyenest más figura, mint a testvére. Ezért

hálás vagyok, mert egy nagyon jó, sokrétű szerepet kaptam tőle. A hab a tortán pedig, hogy két bejövetel

között karaktert kell váltanom. Aztán, hogy ez mennyire sikerül nekem, azt a nézők eldöntik.

Az egész előadást imádom az elejétől a végéig, de Szabó Mátéval van egy közös jelenetünk a második felvonásban,

amit különösen szeretek. Itt mindkettőnknek nagyon össze kell szednie magát, hogy nevetés

nélkül kibírja a jelenetet. De nem győzöm hangsúlyozni, hogy tényleg mindenki egészen elképesztőt

alakít ebben a darabban. Az elejétől a végégig, a színpadtól a háttér munkáig, bárki aki ebben a darabban

megfordult és dolgozott, az egészen zseniális munkát végzett, és nagyon szerencsésnek mondhatom

magam hogy ennek a részese lehettem.

Arra is rá kellett jönnöm, hogy vígjátékot játszani nagyon nehéz. Ami a színpadon történik és amilyen

utat egy karakternek be kell járnia az ott, abban a pillanatban vérre megy és mindenki halálosan komolyan

is csinálja. Végül ettől lesz igazi vígjáték a vígjáték. De amikor az előbb még „normális” karakter, a

következő pillanatban már lányosan húzza a szavakat és a többi szereplő, ha beledöglik sem érti, hogy

mi történik, na nekünk ott indul a dráma. A nézők pedig csak fogják a hasukat a nevetéstől.


Író Claude Magnier

Díszlet Háda János

Jelmez Zsigmond Éva

Rendező Háda János

CLAUDE MAGNIER

I OSCAR

vígjáték két részben

Bertrand Barnier, szappangyáros

HÁDA JÁNOS

Madame Barnier, a felesége VÁNDOR ÉVA / KÖKÉNYESSY ÁGI /

MÉRAI KATALIN

Christian Martin, szappanmenedzser SZABÓ MÁTÉ/ BLAZSOVSZKY ÁKOS

Charlotte, az új szobalány ZAKARIÁS ÉVA / KOCSIS JUDIT / URBÁN ANDREA

Jacqueline, a hazudós

LAURINYECZ RÉKA

Philippe, masszőr CSÓRICS BALÁZS / MADAY GÁBOR / FILA BALÁZS

Colette, Barnier lánya CAP JÚLIA

Bernadette, szobalány, grófné

VÉGH JUDIT/MÉRAI KATA

Vaszilij, sofőr

JUHÁSZ GYÖRGY

Oscar, akit mindenki keres

GIELER CSABA / BORDÁS MIHÁLY

Bertrand Barnier, a gazdag párizsi

szappangyáros élete egy hétköznapinak

tűnő reggelen teljesen megváltozik.

Mindazok, akik fél 9 és déli 12 között

meglátogatják - a fiatal könyvelő,

a mumpszos masszőr, a lánya, aki

valójában nem is a lánya, vagyis

tulajdonképpen igen, de mégse... - ,

rádöbbentik arra, hogy lányos apának

lenni nem is olyan egyszerű dolog.

Otthona a követhetetlenül cikázó fekete

táskák, elveszett ékszerek, többszörösen

elsikkasztott pénz kötegek és lavinaként

hömpölygő női fehérneműk özönében

egy szempillantás alatt őrültekházává

változik, miközben ő már azt sem

tudja, mit akar valójában. Egy biztos: A

gyereknek apa kell!!! De hol van Oscar?


MORAVETZ LEVENTE

JÖHETSZ DRAGAM

vígjáték 2 felvonásban

Lajos, a férj KEREKES JÓZSEF / HÁDA JÁNOS

Jolán, a feleség KÖKÉNYESSY ÁGI / ZAKARIÁS ÉVA

Rezsőke, a titkár

SZABÓ MÁTÉ

Lompos, a betörő

SUHAJDA DÁNIEL

Mirtill, a szerető

VÉGH JUDIT

Viki, a másik szerető LAURINYECZ RÉKA

Továbbá: BORDÁS MIHÁLY, ZSIGMOND RÉKA

Rendező Háda János

Író Moravetz Levente

MORAVETZ LEVENTE I

JÖHETSZ DRAGAM

vígjáték 2 felvonásban

Adva van egy látszólag békés otthon, ahol

azért akarnak kutyát venni, hogy legalább

valaki hűséges legyen a családban.

A szerelmi sokszög csak bonyolódik,

amikor megérkezik egy halom

bűvészkellék, amit Merlin, a világhírű

kanadai bűvész küld előre, akinek

magyarországi turnéját a család feje

szervezi. A bűvészkellékek megérkeznek,

a bűvész nem, de jön helyette betörő,

elhagyott szerető, aktuális szerető, be

nem vallott gyermek, s ha ezmég nem

elég a nevetőizmok próbatételéhez,

a bűvészkellékek önhatalmúlag átveszik

az irányítást és működni kezdenek,

a család legnagyobb rémületére.


MUSICAL A LEGNAGYOBB

BON-BON SLAGEREKKEL

HAVEROK, BULI, BON-BON

musical

Tibi

Klaudia

José

Zoé

Fitti

SZOLNOKI PÉTER / LAKLÓTH ALADÁR

KOÓS RÉKA / ZAKARIÁS ÉVA

SZABÓ MÁTÉ

ANDRÁDI ZSANETT

SUHAJDA DÁNIEL

Báró CSÓRICS BALÁZS /

EKANEM BÁLINT EMOTA

Barbi

Kriszta

Bence

Pincérnő/Öltáncos

Továbbá

VÉGH JUDIT / CAP JÚLIA

LAURINYECZ RÉKA

GIELER CSABA / BORDÁS MIHÁLY

HÁDA BERNADETT

GAZDIK DÁVID,

JALCS ALEXANDRA, SIMÓ ANNA

Miért áll le az énekes a koncert közepén, kit hív fel a színpadra, és miért térdel le előtte? Ez már az elején kiderül,

de csak azért, hogy utána egyre furcsább és meglepőbb legyen minden. A barátok legénybúcsút, a barátnők

lánybúcsút szerveznek titokban. A dolgok bonyolódnak, a hazugságok szaporodnak, az érzések elszabadulnak. A

néző sejti és nevet, a szereplők még nem sejtik és tovább kavarják. Közben persze megszólalnak az elmúlt húsz

év legnagyobb Bon-Bon slágerei. Többek között: Nem vagyok James nem vagyok Bond; Valami Amerika; Haverok,

buli, szamba; Köszönöm, hogy vagy nekem… stb. A történet vége pedig egy egészen furcsán induló buli, ami végül

fergeteges fináléba torkoll, ahol minden és mindenki a helyére kerül.

Rendező

HÁDA JÁNOS

Koreográfus

BAKÓ GÁBOR

Író

DUBA GÁBOR

Dalok SZOLNOKI PÉTER és TÖRÖK TAMÁS

Rendezőasszisztens

ZSIGMOND RÉKA


FRÁTER ZOLTÁN

ŐNAGYSÁGA KABARÉJA

zenés öltöző komédia

Medgyaszay Vilma ZAKARIÁS ÉVA

Vidor Ferike MÉRAI KATA

Író Fráter Zoltán

Zongorán kísér Erős Csaba

Díszlet Harmati István

Rendező Háda János

Fráter Zoltán

I Onagysága kabaréja

Medgyaszay Vilma és Vidor Ferike a magyar kabaré

történetének két nagy énekesnője. Róluk

szól a számos ismert kuplét feldolgozó zenés

darab. Medgyaszay a mindenkori nagyasszony,

Vidor Ferike az örök cselédlány figurájával

aratott sikert Nagy Endre kabaréjában, ahol a

művésznők a szövegíró Gábor Andor kegyeiért

is vetélkedtek. A női rivalizálás fortélyaira

épülő játék során új életre kelnek a régi dalok,

a pesti ember életformájának és életérzésének

halhatatlan kifejezői. 1913-ban, Nagy Endre

kabaréjának fénykorában Medgyaszay Vilma

és Vidor Ferike országos hírű művésznők,

számtalan kuplé és sanzon népszerű előadói. A

kulisszák mögött a két művésznő régóta rivalizál

egymással. A vetélkedés nemcsak a közönség

kegyeiért, hanem a kabaré házi szerzője, Gábor

Andor szívéért is folyik. Medgyaszay a női trükkök

sorozatát követi el, hogy az ő számai után a

költő már ne tudjon Vidornak új verset írni. Mármár

úgy tűnik, a nagystílű Medgyaszaynak kedvez

a szerencse, amikor váratlan fordulat következik

a kabaré életében? Az előadás a huszadik

század elejének híres sanzonjait, kupléit eleveníti

fel.


I Mérai Kata

Mérai Kata a Barátok közt című televíziós

sorozat egyik főszereplője.

Az Orfeum, az Apácák, az Őrületek

tornya, valamint az Őnagysága kabaréja

című színdarabjaink kiváló

szíművésznője.

Mindegyik előadás és szerep “szerelem”, de ez a

“saját gyermekem”. Ezt a darabot Nekem írták, az

én kérésemre. Közös „gyermekünk” Fráter Zoltán

íróval, akivel ez a folyamat viharos, szeretettel teli,

időnként kétségbeesett, de csodálatos volt. Finoman

fogalmazva nem volt zökkenőmentes, de milyen is

lehetne egy élő író és egy színésznő csatája!?

Szerettem volna egy olyan produkciót ahol végre korlátok nélkül meg tudom magam mutatni. Ugyanakkor a

témaválasztásnál elsődleges szempont volt, hogy túl a könnyed szórakozáson, fontos, de mára már feledésbe

merült csodát mutassunk a nézőknek. Így került középpontba a századforduló két csodálatos és kiemelkedő

színésznője, akik minden női praktikát és rafinériát latba vetve, a legnagyobb tisztelettel rivalizáltak egymással.

Elkezdődhetett tehát végre a jelenetek témáinak kidolgozása, a dialógusok megírása, ami elsősorban Fráter

Zolira várt. A már első formát kapott jelenetek és a kor bemutatását hitelesítő dalok kiválasztása nem volt

egyszerű folyamat. Ebben nagy segítségem volt Magony Enikő, akivel napokon keresztül bújtuk a századfordulós

zeneirodalmat és kerestük azokat a sanzonokat, kuplékat, amelyek eme két fantasztikus színésznőnek

íródtak és amik a születendő karakterekről újabb mélységeket mutathatnak meg. Olyan szerencsés vagyok,

hogy ez a darab már több mint 10 éve az életem része. Akkor Háda Jánost kértem fel, hogy rendezzen meg

engem és a darabot, akkori partneremmel, Ullmann Mónikával. Az első bemutató óta sok idő eltelt. Néhány

dolog változott, néhány viszont örök és változatlan, ilyen a rajongásom a darab és Háda János rendezése iránt.

Akkor Medgyaszay Vilmát játszottam, ma viszont Vidor Ferike bőrébe igyekszem belebújni Zakariás Éva oldalán.

Csodálatos ajándék, ha egy színésznőnek lehetősége van, két ennyire különböző karaktert megformálni,

ráadásul egy olyan darabban, ahol a „születésnél mindkét gyermeknek” ő volt a szellemi … anyukája. Mindkét

szerep fantasztikus és mindkettőben megtaláltam azt a csodálatos pillanatot, ami igazi kihívás. Medgyaszay

Vilma csodálatos „Szépasszony dala”, ami egy igazi önvallomás a darab talán legszebb pillanatában, valamit

Vidor Ferike monológja, ahol kétségbeesett bátorsággal száll szembe a kor nagyasszonyával.

A darab számomra a MINŐSÉGI BULVÁR. Szórakoztatva, nevettetve, olykor szívet facsarva mutatja be a női rafinériát,

eleganciát, temperamentumot és emberi nagyságot. Minden pillanatával, sodor, varázsol, nevettet és

elgondolkodtat. Sokat lehet még ma is tanulni ettől a két fantasztikus művésznőtől. Az Őnagysága kabaréja

egyszerre szórakoztat és tanít – emberségre, eleganciára, szeretetre, vagy akár gyűlöletre.

És, hogy kinek ajánlanám ezt az előadást? Mindenkinek aki szeret nevetni, olykor romantikus pillanatokban

sírni, felszabadultan örülni és szeret boldogan felállni egy előadás után és arra gondolni, hogy: De jó,hogy

eljöttem!


Süsü

a sárkány

kalandjai

zenés mesejáték

Írta: CSUKÁS ISTVÁN

Zene: BERGENDY ISTVÁN

www.hadartszinhaz.hu

CSUKÁS ISTVÁN - BERGENDY ISTVÁN

SÜSÜ, A SÁRKÁNY KALANDJAI

zenés mesejáték 2 részben

Süsü

BÁRÁNY GERGELY

Királyfi BLAZSOVSZKY ÁKOS /

CSÓRICS BALÁZS / BORDÁS MIHÁLY

Királylány

Király

Kancellár

Dadus

Trunkó

Brunkó

Sárkányfűárus

LAURINYECZ RÉKA / CAP JÚLIA

CS. NÉMETH LAJOS / HÁDA JÁNOS

HÁDA JÁNOS / BOR VIKTOR

ZAKARIÁS ÉVA / URBÁN ANDREA

GIELER CSABA / BORDÁS MIHÁLY

MADAY GÁBOR / BORDÁS MIHÁLY

JUHÁSZ GYÖRGY

Udvari bolondok HÁDA BERNADETT /

CSEH ADRIENN / KATZ PETRA

Jeltolmács Takács Erika

Író Csukás István

Zeneszerző Bergendy István

Bábtervező Lévai Sándor

Díszlet Kovács Yvette Alida

Rendező Háda János

Csukás István

Bergendy István

I Süsü

A “Süsü, a sárkány”

legendája lett több

generációnak. A bájos

mese mélyén egy fontos

és ma is erősen aktuális

figyelmeztetés rejlik,

hogy, aki nem olyan, mint

én: MÁS, az nem biztos,

hogy ellenséges, sőt, az

sem biztos, hogy más, mint

én. Hasznos, ha ezt már

gyermekkorban kezdik

a gyerekek megsejteni

vagy megérezni, esetleg

megérteni.


I Csórics Balázs

Csórics Balázst az utóbbi években egyre

sűrűbben láthatjuk a televízió képernyőjén.

Ezen elfoglaltságai mellett szerencsére

marad ideje a színházi szerepekre

is. Így láthattuk már őt a Kőszívű

ember fiai és a Vámpírok bálja című nagy

sikerű musicalekben, vagy a Jézus Krisztus

Szupersztár Kajafásaként is. A Süsü a

sárkány kalandjai című előadásunkban a

királyfi karakterét játssza.

A Süsü a sárkányt, még anno egy másik színházban kezdtük el játszani Janival és a bandával. Aztán úgy

döntöttem, hogy egy időre más vizekre evezem. Énekesként egy tengerjáró hajón vállaltam munkát, a -

mivel körbejártam a fél világot. Miután hazajöttem János megkeresett azzal, hogy lenne-e kedvem újra

beszállni a darabba a királyfi szerepébe. Persze azonnal igent mondtam, hiszen nagyon szerettem az

előadást. Így kerültem a Süsübe, tékozló királyfiként.

A királyfi karakterét kicsit átformáltam és igyekeztem a valóság felé elhúzni. A korábbi verzió ugyanis

sokkal meseszerűbb és cukibb volt. Eleinte mondták is viccesen a kollégák, hogy „olyan faragatlan ez az

új királyfi”. Persze egyáltalán nem az, csak látszik, hogy ez a legény már ki tudja mióta barangol hegyenvölgyön

át. Aztán belefut egy sárkányba, ami lássuk be már önmagában sem egy hétköznapi szituáció,

ráadásul ez a sárkány a sárkányok között is igen fura.

Ha Süsü éppen vicces, akkor én is ugyan úgy nevetek rajta mint a néző. Ha kicsit butácska, akkor ennek

megfelelően reagálok rá. Ebből csináltunk is jó pár élő poént, például mikor Süsü nem tudja merre van

az arra, vagy melyik szereplő a király. Így mindig bekerülnek improvizatív elemek is az előadásba, e -

zekkel a játékokkal pedig egy sokkal közvetlenebb kapcsolat jön létre a közönséggel.

Úgy ahogy van szeretem az előadást. Nagyon tetszik, hogy akár egy-egy jeleneten belül is mekkora ívet

jár be kettejük – Süsü és a királyfi – története. Az első találkozáskor a halálos rémülettől eljutunk az ő -

szinte szimpátiáig. Kiderül, hogy semmi ok a félelemre, hiszen a sárkány nem akarja kitépni senki szívét,

és nem fog senkit sem felfalni. Ezután megint csak hihetetlenül jó humorforrás, ahogy a többi szereplő

reagál a sárkányra – Shreket idézve sárkány van nálam és nem félek használni.

Ez az előadás olyan, mint egy életre kelt mese. Nem egy cukormázzal leöntött, habos babos történet,

de mégis csak egy mese. A néző szinte elhiszi, hogy Süsü és a királyfi létező személyek. Elhiszi, hogy a

király tényleg fázik, és semmi mással nem törődik csak a szalvétáival, a királylány pedig tényleg ki van

akadva. A zsoldosok is nagyon viccesek, akik azt sem tudják merre van az arra, de azt nagyon. Ez egy szerethető

és szép történet, amibe a gyerekek és a szüleik is könnyen bele tudják élni magukat.


Bolba Tamás

Pozsgai Zsolt

I Panna, a pöttöm

BOLBA TAMÁS - POZSGAI ZSOLT

PANNA, A PÖTTÖM

mini musical miniknek

Pöttöm Panna megszökik

nevelőszüleitől, mivel az emberek

világában nem talál társat. Béka

Öcsi kinézi a kislányt fia

menyasszonyának, Pannának

azonban mindez nincs ínyére, s

szorult helyzetéből két új barát,

Vakond Úr és Egér asszonyság

mentik ki, akik befogadják és

megismertetik azzal a titokzatos

földalatti világgal, amelyben ők élik

életüket. Pöttöm Panna otthonra

lel ebben az ember számára nem

mindennapi környezetben, s a

szerelem is rátalál... Döntenie

kell: ragaszkodik álmaihoz, vagy

feleségül megy egyik jótevőjéhez

a vakondhoz, és egész hátralevő

életét a sötétségben tölti el...

Pöttöm Panna LAURINYECZ RÉKA

Vakond Úr

HÁDA JÁNOS

Egér Asszonyság URBÁN ANDREA

Béka Öcsi/Fecske/Herceg BORDÁS MIHÁLY

Virágtündér HÁDA BERNADETT

Író POZSGAI ZSOLT

Zene

BOLBA TAMÁS

Jelmez

ZSIGMOND ÉVA

Rendező

HÁDA JÁNOS


Hadart

Meseszínpad

Süsü

a sárkány

kalandjai

zenés mesejáték

Írta: CSUKÁS ISTVÁN

Zene: BERGENDY ISTVÁN

www.hadartszinhaz.hu

Szabó Máté

I Ketten egy/más ellen

Egy szerelmi búvóhely mindig izgalmas bonyodalmakat okozhat.

Pláne, ha egy házaspár mindkét tagja egyazon helyen és időben

próbál félrelépni. Ha ezt még megspékeljük egy túlbuzgó

portással, egy minden lében kanál hoteligazgatóval, akkor kész

a recept egy fergeteges vígjátékra. De ez még nem minden,

hiszen ahová a CIA is beteszi a lábát, ott már igazán nagyszabású

történettel számolhatunk. A felhőtlen szórakozás garanciája

maga a szerző, aki maga is színész - Szabó Máté!

Szabó Máté számos vígjáték főszerepének

megformálása után úgy érezte, tisztában van

vele, mit vár a néző egy igazi vígjátéktól.

Így aztán át állva a színpad másik oldalára

megírta, és meg is rendezi ezt a minden

bizonnyal rekeszizmot próbáló előadást.

SZEREPOSZTÁS: Kerekes József, Zakariás Éva,

Suhajda Dániel, Végh Judit/ Laurinyecz Réka,

Bálizs Anett / Kondákor Zsófia, Háda János,

Bordás Mihály

Rendező: Szabó Máté

Bemutató időpontja: 2019. április 7.


Elérhetóségeink

1134 Budapest, Váci út 51/a

+ 36 20 459 6768

+ 36 20 459 6789

+ 36 30 730 3992

info@hadartszinhaz.hu

hadartszinhaz.hu

hadartszinhaz

Jegyértékesítés

www.jegy.hu

More magazines by this user