Klett Историја 8, Уџбеник на мађарском језику

8.

TÖRTÉNELEM

Tankönyv és válogatott történelmi források az

általános iskola nyolcadik osztálya számára

Tankönyv

Aleksandar Todosijević Sanja Petrović Todosijević

Забрањено је репродуковање, умножавање, дистрибуција, објављивање, прерада и друга употреба овог ауторског дела или његових делова у било ком обиму и поступку, укључујући

фотокопирање, штампање, чување у електронском облику, односно чињење дела доступним јавности жичним или бежичним путем на начин који омогућује појединцу индивидуални приступ делу

са места и у време које он одабере, без писмене сагласности издавача. Свако неовлашћено коришћење овог ауторског дела представља кршење Закона о ауторском и сродним правима.

UTASÍTÁS A QR-KÓDOK ELINDÍTÁSÁHOZ

A tankönyv egyes részein QR-kódok találhatók. Ezek a tankönyvet kísérő, ugyanakkor a tanulást érdekesebbé

varázsló multimediális tartalmak elérhetőségét teszik lehetővé. A multimediális tartalmak szerb nyelvűek, és ez

elősegítheti a szerb mint nem anyanyelv gyakorlását. Ezen anyagok eléréséhez egy internet-hozzáféréssel rendelkező

mobiltelefonra vagy táblagépre, valamint a kód beolvasásához szükséges ingyenes alkalmazásra van szükség.

FIGYELEM: A piacon sok olyan alkalmazás van, amely fizetős, és megfizetteti a beolvasást. Javasoljuk, hogy a

tanulók egy felnőtt jelenlétében végezzék el a telepítést. A Klett kiadó a QR-kódok beolvasására egy

alkalmazást fejlesztett ki, amely megtalálható a Google Play áruházban. Az alkalmazás tanulási céllal

készült, és teljes egészében ingyenes.*

1.Ha nem rendelkeznek beolvasó alkalmazással, letölthetik azt a Google Play áruházból (Google play

Store). A keresőmezőbe írja be: „Klett QR”, és válassza a Čitac QR koda – Klett alkalmazást. Ezután

nyomja meg a Telepítés (Install) gombot, és az alkalmazást máris letöltötte a készülékére. **

2. Indítsa el az alkalmazást, és a készülék kameráját irányítsa a szkennelni kívánt QR-kódra.

Ha korlátozott sávszélességű internettel rendelkezik, a szolgáltatója a további tartalmak letöltését megfizettetheti. Azt

javasoljuk, hogy a letöltéseket vezeték nélküli interneten végezzék el.

* A Klett kiadó nem vállal felelőséget az alkalmazások letöltése folyamán, a készülékben bekövetkezett esetleges károkért, amennyiben a QRkód

beolvasására a felhasználó nem a Čitac QR koda – Klett alkalmazást használja, hanem valamely másik, Google Play Store-ban megtalálható

alkalmazást.

** A Klett kiadó nem vállal felelőséget az esetleges károkért, amely a beolvasás alkalmával, és ezen alkalmazás helytelen használatával keletkezik.




Aleksandar Todosijević

dr. Sanja Petrović Todosijević

TÖRTÉNELEM 8

Tankönyv és válogatott történelmi források az általános

iskola 8. osztálya számára




TÖRTÉNELEM 8

Tankönyv és válogatott történelmi források az általános iskola nyolcadik osztálya számára

Negyedik kiadás

Szerzők: Aleksandar Todosijević, dr. Sanja Petrović Todosijević

A fényképekre vonatkozó adatok a 240. oldalon találhatóak.

Illusztrálta: Dragan Vračarić, Igor Lazarević

Szakmunkatárs: dr. Vladan Jovanović

Recenzensek: dr. Aleksandra Vuletić, a belgrádi Újabbkori Szerb Történeti Intézet tudományos

munkatársa

Dr. Milan Koljanin, a belgrádi Modernkori Intézet főmunkatársa

Dejan Radeka, az újvidéki Dušan Radović Általános Iskola történelemtanára

Aleksandar Krstić, az újvidéki Filip Filipović Általános Iskola történelemtanára

Recenzensek: Bojana Stevanović, a belgrádi Kosta Abrašević Általános Iskola történelemtanára

Slađan Denić Davidovski, a kragujeváci Október 21. Általános Iskola történelemtanára

Goran Đurić, a loznicai Anta Bogićević Általános Iskola történelemtanára

Danijela Maksimović, az niši Čegar Általános Iskola történelemtanára

Dejan Radeka, az újvidéki Dušan Radović Általános Iskola történelemtanára

Brankica Božanić, a hódsági Branko Radičević Általános Iskola történelemtanára

Grafika, tördelés és borítóterv: „Total Idea”, Újvidék

A szerb nyelvű kiadás lektora: Ana Blajić

Fordította: Agyánszki Máté

A magyar nyelvű fordítás lektora: mgr. Kecsenovics Szabó Dóra

Fordította: Agyánszki Máté, a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola történelemtanára

A magyar nyelvű fordítás lektora: mgr. Kecsenovics Szabó Dóra, a csantavéri Hunyadi János

Általános Iskola magyartanára

Kiadó: Klett Kiadóház Kft.

Birjuzov marsall utca 3–5/IV., 11000 Belgrád

Tel.: 011/3348-384

office@klett.rs, www.klett.rs

A kiadásért felel: Gordana Knežević Orlić

Főszerkesztő: Aleksandar Rajković

Szerkesztő: dr. Marko Šuica

Projektumvezető: Ana Vukmanović

Nyomda: Cicero, Belgrád

Példányszám: 500 példány

A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi

Titkárság a 128-61-290/2021-01. számú végzésével jóváhagyta a tankönyv használatát a 2021/2022-

as tanévben.

A Köztársasági Földmérő Intézet támogatta ezen publikáció megjelenését és kiadását, ügyirat szám:

034-01-1-108/2025 tól 28.04.2025.

A kiadó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos ennek a szerzői alkotásnak vagy egyes részeinek bármilyen

terjedelemben és módszerrel történő másolása, sokszorosítása, megjelentetése, feldolgozása vagy más célú

felhasználása, beleértve a fénymásolást, nyomtatást, elektronikus formában való tárolást, illetve az alkotás nyilvánosság

számára való hozzáférhetővé tételét, vezetékes vagy vezeték nélküli kapcsolaton át. Jelen szerzői alkotás bárminemű,

engedély nélküli felhasználása a Szerzői és rokon jogokról szóló törvény megszegését jelenti.

© Klett, 2025.

ISBN 978-86-533-0811-7

A mű fordítása: Историја 8

CIP - Каталогизација у публикацији

Народна библиотека Србије, Београд

37.016:94(075.2)

TODOSIJEVIĆ, Aleksandar, 1977-

Történelem 8 : tankönyv és válogatott

történelmi források : az általános iskola nyolcadik

osztálya számára / Aleksandar Todosijević,

Sanja Petrović Todosijević ; [illusztrálta Dragan

Vračarić, Igor Lazarević] ; [fordította Agyánszki

Máté]. - 4. kiad. - Belgrád : Klett, 2025 (Belgrád :

Cicero). - 240 str. : ilustr. ; 29 cm

Prevod dela: Историја 8. - Tiraž 500. -

Fogalomtár: str. 236-239. - Bibliografija: str. 240.

ISBN 978-86-533-0811-7

COBISS.SR-ID 167054089




XVIII век

Előszó

Kedves tanulók!

Az előző osztályban megismerkedhettetek az érett újkor történetével – azzal a korszakkal,

ami a modern kor kezdetét jelentette. A nyolcadik osztályban a napjainkig tartó jelenkor

történetét fogjátok tanulni. Úgy tűnt, hogy a XX. század küszöbén a tudomány és a technológia

fejlődésének köszönhetően az emberiség rálépett a „fényes jövő” felé vezető útra, ami

elsősorban a jobb életminőségben fog megmutatkozni. Hatalmas ismeretanyaghoz jutott,

óriási anyagi gazdagságot teremtett, és megteremtette az államok és népek közösségeinek

létrehozásának feltételeit, amelyek biztosíthatták volna a tartós békét.

A megoldatlan problémák, amelyek az első világháború kitöréséhez, a fasizmus megerősödéséhez

és a nácik németországi hatalomra kerüléséhez, a nagy gazdasági világválsághoz

vezettek, voltak azok a fő okok, amelyek az emberiséget a történelem legnagyobb

katonai konfliktusához - a második világháborúhoz - vezették. Ez egy totális háború volt,

és az emberiség történelmének legnagyobb szenvedésének és pusztulásának (holokauszt,

népirtás, háborús bűncselekmények, atomfegyverek használata ...) koraként emlékezünk rá,

ami hatalmas anyagi pusztulással, a modern társadalom civilizációjának összeomlásával járt,

amelyben az embereket bezárták és megölték, mert eltérő politikai nézetekkel rendelkeztek,

vagy más vallás illetve nép tagjai voltak.

A XX. század második fele a nagy háborúk korszakának végét jelentette, de magával

hozott új kihívásokat is. A világ nagyobb felére jellemző politikai és gazdasági stabilitás, az

emberi jogok és szabadságok terén elért haladás, de az orvostudomány, az űrkutatás és az

információs technológia fejlődése is a modern ember egyik legjelentősebb eredményének

tekinthető. A modern világ két szuperhatalmának, az USA-nak és a Szovjetuniónak hidegháborús

vetélkedése megteremtette a XX. század második felének politikai légkörét. Másrészről

fejlődik a populáris kultúra és a mindennapi életben is számos változás következik be.

Az első világháború befejezése után a délszláv népek létrehozták közös államukat a

Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot 1918-ban (Jugoszláv Királyság). Létezésének pillanatától

kezdve a jugoszláv állam számos belpolitikai és külpolitikai problémával nézett szembe. A

partizán mozgalom jugoszláviai győzelme a második világháborúban megteremtette a szocialista

Jugoszlávia alapjait. Négy évtizedes fennállása alatt az állam különböző fejlődési

szakaszokon ment keresztül, amelyek alatt különféle problémákkal szembesült. A jugoszláv

állam válsága és felbomlása az 1990-es évek háborúihoz vezetett a volt Jugoszláviában, amit

Európa legnagyobb fegyveres konfliktusának tekintenek a második világháború óta. A volt

Jugoszlávia területén kialakult államok, köztük a Szerb Köztársaság is, még ma is szembesülnek

az 1990-es évek háborúinak összetett és tragikus örökségével.

Mindezeket és a jelenkori történelmünk számos más témáját is megismerhetitek a tankönyv

segítségével. Sok sikert kívánunk a munkához!

A szerzők




3

TARTALOM

1. Európa, a világ és a délszláv államban élő szerb nép a két világháború közötti

időszakban

1.1. A jelenkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

1.2. A párizsi békekonferencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

1.3. Forradalmak Oroszországban és Európában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

1.4. Társadalmi viszonyok a két világháború közötti időszakban . . . . . . . . . . . . . . . 24

1.5. A világ a demokrácia és a totalitarizmus között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

1.6. A két világháború közötti időszak – a válságok kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38

1.7. A délszláv állam létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

1.8. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1918-1919). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

1.9. Jugoszláv Királyság (1929-1939) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

1.10. A Jugoszláv Királyság kulturális és társadalmi viszonyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

1.11. Mit tanultunk meg? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

2. Második világháború – totális háború

2.1. A tengelyhatalmak fölénye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

2.2. Az antifasiszta koalíció győzelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85

2.3. Holokauszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91

2.4. Az áprilisi háború és Jugoszlávia megszállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101

2.5. Ellenállás és felkelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106

2.6. A háború vége a jugoszláv hadszíntéren . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116

2.7. Holokauszt, népirtás és bűncselekmények Jugoszlávia

területén a második világháborúban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125

2.8. Mit tanultunk meg? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136

3. A világ, Európa és a délszláv államban élő szerb

nép a hidegháború korában

3.1. A világháború utáni világ – a szuperhatalmak szembenállása . . . . . . . . . . . . . 141

3.2. Hidegháború – a megosztott világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150

3.3. Egy jobb világ keresése – harc a függetlenségért és a demokráciáért . . . . . . . . . . . . .158

3.4. Társadalmi és kulturális viszonyok jelenkorunk világában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166

3.5. A szocialista Jugoszlávia létrejötte – újjáépítés és fejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . 174

3.6. A szocialista Jugoszlávia – Kelet és Nyugat között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182

3.7. A szocialista Jugoszlávia társadalmi és kulturális viszonyai . . . . . . . . . . . . . . . . 190


4. A világ, Európa, valamint a szerb nép és állam a jelenkori folyamatokban

4.1. Jelenkorunk világa – globális egymásra utaltság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204

4.2. Jugoszlávia szétesése – egy eszme vége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212

4.3. A kilencvenes évek háborúi a volt Jugoszlávia területén . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219


Fogalomtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236

4




XVIII век

ÚTMUTATÓ A TANKÖNYVHÖZ

Лекција

A tankönyv négy témakört dolgoz fel: 1. Európa, a világ és a délszláv államban élő szerb

nép a két világháború közötti időszakban, 2. Második világháború – totális háború, 3. A

világ, Európa és a délszláv államban élő szerb nép a hidegháború korában, 4. A világ, Európa,

valamint a szerb nép és állam a jelenkori folyamatokban. Mindegyik témakör tanegységekre

(leckékre) oszlik. A tankönyvben különféle utasításokat találsz, amelyek segítenek

majd, hogy könnyebben elsajátítsd a tananyagot és megszilárdítsd a tudásodat.

A lecke

címe

A fejezetek elején

található Kutatási

útmutató és a

Feljegyezték a

XX. században

című részek

bevezetőként

szolgálnak.

Az Emlékezz!

segít felidézni

a korábbi

leckéket

vagy a tavalyi

tananyagot.

A fényképek történelmi források, az

illusztrációk (ábrák) pedig segítenek

elképzelni, hogyan éltek az emberek a

múltban.

XVIII век

1.7.A DÉLSZLÁV ÁLLAM

LÉTREHOZÁSA

Feljegyezték a XX. században

„És miközben rettenthetetlen hadseregem

fényes szuronyai pengéit előreveti a hozzátok

vezető úton, elhozva nektek az emberiség

legféltettebb kincsét – a SZABADSÁGOT,...,

taszítsátok el hát a korhadt Ausztriát és ne

kíméljétek életeket, mert mi sem kíméltük a mieinket,

és mert szükség van arra, hogy a közösen elhullajtott

vérünkből egy új békés és szabad korszak szülessen

meg egyesült nemzetünknek.”

Kutatási

útmutató

Mi miatt törekedtek a

különböző délszláv népek

a XX.

század elején az

egyesülésre?

Az Egyesült Európa /

a béke határa

A XX. század

50-es éveiből

származó francia

antikommunista

plakát, abból

az időszakból,

amikor az európai

államok elkezdik

az eurointegrációs

folyamatokat.

Aleksandar Karađorđević régens (1888-1934)

kiáltványa az első világháború alatt.

A DÉLSZLÁV ESZME

A délszláv népek egyesítésének és egy közös állam létrehozásának gondolata

a XIX. század második felében és a XX. század elején jelent meg a délszláv

népek által benépesített területeken. A kiteljesedése párhuzamosan zajlott

Szerbia és Montenegró az oszmán uralom alóli felszabadulásával és a horvátok

és a szlovének sikertelen próbálkozásaival, amelyek célja egy jobb pozíció elérése

volt az Osztrák-Magyar Monarchiában. Jelentős lökést adott a délszlávok közös

államának létrehozására irányuló folyamatnak Olaszország és Németország

egyesítése. Az egyesülés legnagyobb ellenzői az Osztrák-Magyar Monarchia és

Németország kormányai voltak, amelyek a balkáni délszláv területeken keresztül

akartak tovább terjeszkedni keleti irányba. Szerbia miniszterelnöke, Nikola

Pašić, az első világháború elején kidolgozta a délszláv (jugoszláv) állam létrehozásának

programját, amely a Szerb Királyság és az akkor osztrák – magyar

fennhatóság alatt álló délszláv népek egyesülésén alapult.

Tudj meg többet

Jovan Cvijić szerb földrajztudós, mint a Balkán-félsziget egyik legnagyobb

ismerője, térképeket készített a jövőbeli jugoszláv államról, és megírta a „A délszlávok

egysége”című művet. Nagy támogatója volt a délszláv állam megalkotásának

és ő azon elmélet megalkotója, miszerint a délszláv népek (szerbek, horvátok

és szlovének) egy közös etnikumhoz tartoznak.

Fontos

A délszláv állam létrehozásának programja azon az elgondoláson alapult, hogy a szerbek, a

horvátok és a szlovének egy népet képeznek, három különböző névvel („háromnevű nép”). A

másodikbalkániháborúbanésazelsővilágháborúbanBulgáriávalfolytatottnyíltellenségeskedés

után felhagytak az összes szlávot felölelő„délszláv”állam létrehozásának elképzelésével.

Fontos!

A fontos

definíciókat

kiemeltük és

bekereteztük.

Összefüggés

Ezek a feladatok

segítenek majd,

hogy összekösd

a tananyagot a

többi tantárgy

tananyagával.

Emlékezz!

Sorolj fel olyan

személyeket, akik a

XIX. század folyamán

kiemelkedtek a

közös délszláv állam

megteremtésében,

és emlékezz vissza,

melyik népekhez

tartoztak.

Jovan Cvijić

Összefüggés

Mit tudtál meg a

földrajzórákon Jovan

Cvijić munkásságáról?

45

45

Az Európai Unió

zászlaja. Az EU

jelmondata:

„Egyesülve a

sokféleségben”

Gondolkodj el!

1. Írd le, hogy mit

mutat be a fenti

plakát.

2. Magyarázd el,

hogy az európai

országokat miért

így ábrázolták az

esernyőn.

Időutazás

Gondolkodj!

Ezek a feladatok

segítenek majd,

hogy önálló következtetéseket

vonj le,

összekösd a múltat a

jelennel, és megértsd

a történelmi események

okait és

következményeit.

Tudj meg többet

Az EU tagság hivatalos tagjelölt országai Észak-Macedónia, Törökország,

Albánia, Montenegró és Szerbia. Számos fejlett európai ország, például

Norvégia, Svájc és Liechtenstein nem tagjai az Európai Uniónak, de különleges

megállapodásokat kötöttek az Unióval. Izland elállt az Európai Uniós

tagságától. Az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból 2020-ban.

Az 1957-es római szerződés

aláírásával létrehozták az Európai

Gazdasági Közösséget, az EU elődjét

1947. 1948.

1961. 1992.

India

függetlenné

válik

164

Izrael

megalapítása

Az el nem

kötelezett

országok

mozgalmának

létrejötte

Az Európai

Unió

létrejötte

1994.

Az apartheid

vége a Dél-afrikai

Köztársaságban

Az időszalagok és

vázlatok megkönynyítik

a tananyag

elsajátítását.

5

Történelmi

forrásból

Tudj meg többet

Sok helyen találsz majd

olyan érdekességeket,

amelyek szórakoztatóbbá

teszik a történelem

tanulását. Ha jól

megtanulod a leckéket,

viccesnek fogod találni

a hozzájuk kapcsolódó

rajzokat is!

A történeti forrásokból

származó részletek

fontosak a történelmi

folyamatok megértéséhez,

a kíváncsi diákok

pedig elolvashatják

azokat a szövegeket,

amelyek azoknak

vannak előrelátva, akik

többet szeretnének

tudni.




5

ÚTMUTATÓ A TANKÖNYVHÖZ

Mindegyik lecke végén megtalálhatóak a kulcsfogalmak, az

összefoglaló, a tudásfelmérő kérdések és a kutatási feladatok.

XVIII век

У потрази за бољим светом – борбе за независност и демократију

Ismételjünk

Kulcsszavak

A dekolonizáció a gyarmati uralom alóli felszabadulás és a volt gyarmatok

önálló államokká való átalakulásának folyamata. A dekolonizáció dekolonizáció

különböző történelmi fázisokban valósult meg. A XIX. században kiterjedt

el nem kötelezett

Dél-Amerika nagy részére. A két világháború között tovább terjedt, hogy a

országok mozgalma

második világháború után elérje csúcspontját. Az újonnan megalakult ázsiai

és afrikai államok Jugoszláviával közösen 1961-ben megalapították az el apartheid

nem kötelezett országok mozgalmát, hogy megőrizzék függetlenségüket az

Európai Unió

egykori gyarmattartó hatalmak szemben.

A zsidó állam 1948-as Palesztina területén történő létrehozását hevesen

Európa Tanács

ellenezték a szomszédos arab országok többsége, amelyek nem értettek

egyet Palesztina területének felosztásával, ami a Közel-Keleten zajló háborúk

Az apartheid a faji szegregáció (az emberek bőrszín alapján történő elkülönítése)

társadalmi rendszere Dél-afrikai Köztársaságban, amely 1994-ig

tartott.

Németország egyesítése, a szocialista társadalmi rend összeomlása és

a kommunizmus Kelet-Európában történő bukása, valamint a Szovjetunió

összeomlása után 1992-ben a maastrichti szerződés aláírásával létrejött az

Európai Unió.

Mit tanultunk meg?

1. Magyarázd el a dekolonizáció és neokolonializmus fogalmát!

2. Miért alapították az el nem kötelezett országok mozgalmát?

4. Mi az apartheid?

5. Hogyan jött létre az Európai Unió?

A kulcsfogalmak az egyes egységek legfontosabb fogalmai,

amelyeket el kell sajátítanod, és alkalmaznod is tudnod kell.

Az összefoglalóban a tananyag vázlatát találod,

mindazt, amit fontos észben tartanod.

A tudásfelmérő kérdések a tananyag begyakorlását

és ellenőrzését szolgálják.

Kutass!

Figyelmesen nézd meg az Európát, Afrikát és Ázsiát ábrázoló néma térképet. Rajzolj a füzetedbe táblázatot

és azatlasz segítségével nevezdmeg azokatazországokat,amelyekamásodikvilágháborúután jötteklétre.

Korábbi brit gyarmatok:

Korábbi francia gyarmatok:

Korábbi holland gyarmatok:

Korábbi belga gyarmatok:

Korábbi portugál gyarmatok:

Ha kedveled a történelmet mint tantárgyat, érdekesnek

találod majd a kutatási feladatokat is. Ezeket azoknak a

tanulóknak szántuk, akik jobban szeretnék tudni és érteni

a történelmet.

Korábbi szovjet tagállamok:

165 165

Mindegyik témakör végén megtalálható egy Mit tanultunk meg? című rész is. Ebben

ötféle feladatot találsz. Történelmi ismereteidet felmérheted azáltal, hogy megpróbálod

megoldani őket.

AMIT FELTÉTLENÜL

TUDNI KELL

Ha meg tudod oldani ezeket a feladatokat, akkor elsajátítottad az

alapszintű történelmi ismerteket és fogalmakat! Gratulálunk!

A MÚLT FELDERÍTŐJE

Ezekben a feladatokban a történelmi forrásokat kell elemezned,

megértened és értelmezned, azaz magyaráznod. Ne aggódj, ez

egyáltalán nem olyan nehéz, mint amilyennek elsőre tűnik!

EZ IS TÖRTÉNELEM!

TEHETSÉGES TÖRTÉNÉSZ

Ezek a legérdekesebb feladatok, hiszen a környezetedhez és a

mindennapjaidhoz kapcsolódnak. Ha megoldod őket, észreveszed

majd, hogy a múlt eseményei hogyan és mennyire befolyásolják a

jelent.

Ne csak a tudásodat, hanem a történelmi események megértését is

ellenőrizd le! Ezek nehéz feladatok, amelyek sok gondolkodást és

igyekezetet igényelnek. Ha sikeresen megbirkóztál velük, valóban

tehetséges történész vagy!

FÜRKÉSZŐKNEK

Mindegyik témakör végén van néhány olyan feladat, amely csak a

kíváncsiaknak szól. Ezek nem tartoznak a kötelező anyaghoz: azoknak a

tanulóknak szántuk őket, akik többet szeretnének tudni. De ha versenyre

készülsz, vagy csillagos ötöst szeretnél történelemből, mindenképpen

igyekezz megoldani őket!

6




1.

Európa, a világ és a délszláv

államban élő szerb nép a két

világháború közötti időszakban

1.1. A JELENKOR

A XX. században jegyezték fel

„Ha összegeznem kell a XX.

századot, azt mondanám, hogy

az a legnagyobb reményeket

támasztotta, amelyeket az

emberiség valaha táplált, és szét

is rombolt minden illúziót és

eszményt.”

Kutatási

útmutató

Magyarázd el, hogy

milyen változásokat hozott

az első világháború vége!

Yehudi Menuhin (1916-1999), zsidó

származású amerikai hegedűművész

A JELENKOR ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A jelenkor az a történelmi korszak, amely az első világháborúval (1914–

1918) kezdődött és napjainkig tart. Az időszak, ami az első világháború után

kezdődött, rendelkezik egy történelmi korszak minden jellemzőjével, és egyértelműen

elkülöníthető az előző történelmi időszaktól. Az újkor végét négy nagy

birodalom (orosz, német, osztrák-magyar és oszmán) összeomlása jellemezte,

valamint Európa politikai térképe is megváltozott a nemzetállamok létrejöttével.

A XX. század elején a társadalmi, politikai és gazdasági kapcsolatok megváltozására

a legnagyobb hatást az első szocialista állam – a Szovjetunió gyakorolta.

A XX. század első felében a két világháború idején (első és második világháború)

az emberiség nagy tragédiákon ment keresztül. Ezek olyan hatalmas

katonai konfliktusok voltak, amilyeneket a világ addig még nem látott. Hatalmas

emberi veszteségeket és anyagi pusztítást hagytak maguk után. Habár a

XX. századot a nagyléptékű tudományos, technológiai és gazdasági fejlődés

jellemezte, a korszak sajátossága a háborúk öröksége és a lakosság nagyméretű

szenvedése, amilyeneket a korábbi történelmi időszakokban nem jegyeztek fel.

A XX. század második fele új kihívásokat hozott magával. Az orvostudomány,

az űrkutatás és az információs technológia fejlődése a jelenkor legfontosabb

eredményei közé tartoznak. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió

közötti versengés, vagyis a második világháború utáni két legerősebb világhatalom

konfliktusa, meghatározta ennek az időszaknak a politikai légkörét.

Emlékezz!

Határozd meg az újkor

időtartalmát!

információs

technológia –

az a terület, amely

a számítógépek

felhasználásával

foglalkozik az

élet különböző

területein, valamint

az információk

összegyűjtésével,

tárolásával,

feldolgozásával és

továbbításával

7 7




emancipáció –

a függő viszony

alóli felszabadulás,

valamint az egyén,

egy közösség

vagy intézmény

önállóságának és

függetlenségének

elérése

A XXI. század világa olyan új problémákkal szembesül, mint a terrorizmus, a globális

gazdasági válság, a háborúk által kiváltott migrációk, a járványok, a szegénység,

a környezetszennyezés... Másrészt a XX. században fejlődésnek indul

a tömegkultúra. A zene és a film minden eddiginél nagyobb mértékben fogja

befolyásolni a fiatal nemzedékeket és alakítani a társadalmat. Egész Európának

és a világnak szembe kell néznie azokkal a nagy változásokkal, amelyek a mindennapi

életünket és magánszféránkat érintik. A modernizációs és emancipációs

folyamatok befolyásolni fogják a nők és a gyerekek társadalomban elfoglalt

helyzetét, az öltözködést, táplálkozást stb.

Összefüggés

Beszélgess el

informatikatanároddal

arról, hogy hogyan

könnyítette meg

az emberek életét

az internet és

az információs

technológia fejlődése!

A kék bolygó fényképe, melyet az Apolló-17 űrhajóról

fényképeztek 1972-ben körülbelül 45.000 km távolságról.

A Computer (asztali

számítógép)

jelenkorunk egyik

legfontosabb

eredménye.

1917. 1918/19. 1929. 1939. 1945. 1947.

1989. 1991.

Oroszországi

forradalmak

Az első

világháború

vége és a

versailles-i béke

A nagy

gazdasági

világválság

kezdete

Második

világháború

Hidegháború

A berlini fal

leomlása

Emlékezz!

Hogyan hatott a

XIX. század végén

és a XX. század

elején végbemenő

tudományos és

technológiai fejlődés

a politikai, gazdasági

és társadalmi

változásokra?

8

A TUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA

FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSAI A JELENKORRA

A tudomány és a technológia fejlődése a második világháború utáni időszakban

hatással volt az emberek életminőségének javulására. Az orvostudomány

fejlődésének köszönhetően a hétköznapi ember élethossza jelentősen

megnőtt. A penicillin és az antibiotikumok tömeges használatának köszönhetően

a gyermekek és felnőttek halálozási aránya jelentősen csökkent. Számos

betegséget - például a fekete himlőt és a kanyarót, a gyermekbénulást, a tuberkulózist

stb. - sikerült visszaszorítani a védőoltások használatával. A mikroszkópok,

az ultrahang és a lézerek tökéletesítésével a sebészet, mint az orvostudomány

egy ága, nagy fejlődésen ment keresztül. A molekuláris orvostudomány

és a géntechnológia területén a tudományos ismeretek hozzájárultak a szinte

gyógyíthatatlan betegségek korai felismeréséhez és sikeres kezeléséhez.

Az űrkutatás a XX. század második felének két legnagyobb hatalmának: az

Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió versengéseként kezdődött. A szovjetek

1961-ben juttatták az első embert az űrbe, az amerikaiak azonban ennél

is tovább mentek 1969-ben, amikor landoltak a Holdon. Az űr meghódításért




A jelenkor

folyó verseny a műholdak és űrállomások fejlődéséhez vezetett, amiket a

telekommunikáció területén alkalmaznak leginkább. Manapság nekik köszönhetően

a tömegtájékoztatás segítségével egyidejűleg nyomon követhetők a

legfontosabb politikai, sport - vagy kulturális események a világ minden részén.

Az űrkutatás magával hozta más iparágak fejlődését

is. A számítógépek és telekommunikációs technológiák

(mobiltelefonok) fejlesztése a digitális forradalomhoz

(a harmadik ipari forradalom) és az internet megjelenéséhez

vezetett. A XX. század végétől az internet egyre

inkább jelen van az üzleti és személyes életünkben, és

mára megkerülhetetlen részévé vált mindennapjainknak.

A Nemzetközi Űrállomás

2010-ben. A Nemzetközi

Űrállomás öt állam: USA,

Oroszország, Japán, Kanada,

Brazília és az Európai Unió

közös vállalkozása egy Föld

körül keringő űrállomás

létrehozására.

A Colossus az egyik első

számítógép, amit a britek

használtak a második

világháború alatt a német

rejtjelek megfejtésére.

Gondolkodj el!

Az egyik első

mobiltelefon.

Hasonlítsd össze a képen látható egyik első

számítógépet és mobiltelefont a mai okostelefonokkal

és laptopokkal. Milyen alapvető különbségek vannak?

Tudj meg többet!

Médiaműveltség

Az új technológiák és tömegtájékoztatási eszközök (rádió, TV, digitális és videofelvételek,

film, nyomtatott média, internet) lehetővé teszik a hírek és az adatok

gyorsabb terjedését, amelyek különböző forrásokból érkezhetnek: a médiától a

közösségi hálókig, ahol a tartalmat maguk a felhasználók készítik. Jelenleg az egyik

legnagyobb kihívás a hamis információk elleni küzdelem, amely gyakran a különböző

társadalmi, etnikai és vallási csoportok iránti türelmetlenség kialakulásához

és elmélyüléséhez vezet. Ezért a médiaműveltség és az információk kritikai értékelésének

elsajátítása utat jelent az emberi és az állampolgári jogok megsértésének

felismeréséhez, valamint ezen jogok megőrzéséhez.

Mielőtt megnyomnád a „tetszik”

gombot vagy megosztanál valamilyen

tartalmat a közösségi médiában

fontold meg, hogy milyen

tartalmat osztasz meg. Ellenőrizd

az információ forrását és, hogy igazat

állít-e? Fontold meg, hogy sértő

tartalom-e vagy esetleg erőszakra

való felhívás. Ha gyűlöletbeszédről

van szó, jelentsd az idősebbeknek.

műhold – mesterséges

képződmény, ami

Föld körüli pályán

kering, amit főleg

telekommunikációs

célokra vagy

megfigyelésre

használnak

űrállomás – emberi

életre alkalmas hely a

világűrben, a világűr

tanulmányozására és

különböző kísérletek

végrehajtására

használják

telekommunikáció –

szavak, iratok, képek

vagy hangok, esetleg

információk átvitele két

vagy több egymástól

távol lévő felhasználó

között

digitális forradalom

– a mechanikai

technológiáról való

átállás a digitális

technológiára, ami a

XX. század második

felében kezdődött el a

számítógépek, mobiltelefonok,

digitális

iratok elterjedésével,

és amely még

napjainkban is tart

Összefüggés

1. Beszélgess el

biológiatanároddal

a molekuláris

orvostudomány és

a géntechnológia

modern

orvostudományra

gyakorolt

jelentőségéről!

2. Beszélgess el

műszakitanároddal

arról, hogy hogyan

változtatta meg

a számítógép, a

mobiltelefon és az

internet használata

az emberek

munkáját!

9 9




Gondolkodj el!

Magyarázd el,

hogy a világmédia

által bemutatott

távoli országokban

pl. Kínában vagy

Szíriában lezajló

eseményeket, hogyan

élik meg országodban!

GLOBALIZÁCIÓ

A globalizáció a modern világ összekapcsolódásának folyamata, vagyis

a világ egymástól távol eső részeinek közeledése, aminek következményeként

megjelenik az áruk, ötletek és az emberek nagyobb mozgása és cseréje.

A második világháború után bekövetkező technológiai fejlődés az Amerikai

Egyesült Államok, a nyugat-európai országok és Japán gyors gazdasági növekedéséhez

vezetett. A világon lezajlott a szabadkereskedelem fejlődése.

A globalizáció kifejezés elsősorban a világkereskedelem és piacok fejlődésével

függ össze, de kihat a társadalmi kapcsolatokra is.

Gondolkodj el!

Melyik országból

származik az általad

hordott ruha? Végezz

kutatást barátaid

körében a ruházatuk

eredetéről. Készíts

táblázatot, amibe

beírod a kapott

eredményeket.

Próbáld meg a

táblázat és tanárod

segítségével

megmagyarázni, hogy

hogyan működik a

világgazdaság!

globális felmelegedés

– a Föld légkörének

és tengereinek

felmelegedése a

XX. században, ami

klimatikus változásokat

eredményez

Összefüggés

Beszélgess el

biológiatanároddal a

környezetvédelemről!

Hogyan hat a globális

felmelegedés a

környezetre és mi a

fenntartható fejlődés?

Emlékezz!

Sorolj fel az újkorra

jellemző történeti

forrásokat!

Az egységes

világkereskedelem

létrehozása, az áru és

tőke államhatárokon

keresztüli szabad

áramlásával.

A tőke szabad

áramlása serkenti a

versenyt és a fejlődést.

A másik oldalról, a

nagy multinacionális

korporációk

kihasználják a

fejletlen országokat,

és felhasználják azok

nyersanyagait a

nagyobb nyereség

elérésének érdekében.

Globalizáció

A világ különböző

kultúráinak,

szokásainak és

tapasztalatainak

találkozása. Egyesek

az új kultúra hatásait

pozitívnak tekintik,

ami gazdagítja

a már meglévő

kultúrát, míg mások

veszélyesnek

tartják a meglévő

értékekre.

A gazdasági fejlődés nagy hatással volt a természeti környezetre is. A tömegtermelés

és a különféle termékek szállítása következményeként jelentkezett a

levegőt és a vizet szennyező energiaforrások (olaj, szén) nagymértékű felhasználása,

ami globális felmelegedést okozott. A gazdaság és kereskedelem gyors

fejlődésének káros következményei miatt, bekövetkezett a Föld természetes körülményeinek

és saját életünk veszélybe sodrása is. Ezért a XXI. század egyik legnagyobb

kihívásává a fenntartható fejlődés megalapozása vált. A fenntartható

fejlődés a társadalom olyan fejlődését jelenti, ahol a természeti erőforrások kielégítik

ugyan az emberi szükségleteket, de nem veszélyeztetik a természetet, ezáltal

biztosítva az emberi társadalom és a környezet hosszú távú fennmaradását.

TÖRTÉNETI FORRÁSOK

Az új

technológiáknak

köszönhetően

a nemzetközi

tudományos

együttműködés és

kommunikáció nem

ismer határokat.

A tudomány

és technika

eredményei

világszerte javítanak

az emberek

életminőségén.

A politikai döntések

meghozatala

átkerül a nemzeti

intézményektől

a nemzetközi

intézményekhez,

amivel csökken

a polgárok azon

lehetősége,

hogy a közvetlen

választásokon

befolyásolják saját

államuk fejlődését.

A jelenkor történeti (történelmi) forrásai között szerepelnek írott, tárgyi,

audiovizuális és szóbeli források. A jelenkor írott történeti forrásai nem sokban

különböznek az újkor korábbi időszakának történeti forrásaitól. Legtöbbjük

könyv, újság, dokumentum, levelek és egyéb nyomtatott anyagok. A kutatók

számára a legfontosabb a levéltári anyag, amely dokumentumokból, az állami

szervek, fontos személyiségek, szervezetek, stb. hivatalos irataiból áll. A levéltári

anyagok a közelmúltban bizonyos mértékben hozzáférhetővé váltak az interneten

keresztül, mivel napjainkban a levéltári anyagot digitalizálják.

10 Забрањено је репродуковање, умножавање, дистрибуција, објављивање, прерада и друга употреба овог ауторског дела или његових делова у било ком обиму и поступку, укључујући



XVIII век

A jelenkor

A jelenkor tárgyi történeti forrásait a tárgyak, épületek vagy építmények

formájában előforduló maradványok jelentik. Ezeket múzeumokban, de magángyűjteményekben

is őrzik. Minden családban vannak olyan tárgyak, amelyek

a jelenkor történeti forrásai lehetnek.

Az audiovizuális történeti források fontos csoportját képviselik a jelenkorra

vonatkozó történeti forrásoknak. Ezek közé tartoznak a hang- és videófelvételek,

dokumentumfilmek, filmek... Napjainkban minden jelentős eseményt

rögzítenek és digitalizálnak. Ezek a felhasználók számára az interneten keresztül

érhetők el. Ebbe a csoportba a képi történeti források is beletartoznak, mint

amilyenek a fényképek, képek, térképek, poszterek és egyéb képi anyagok. A

fényképek a képi források egyik legfontosabb csoportját alkotják, különösen a

XIX. század közepén való megjelenésük óta.

A szóbeli történeti források elsősorban bizonyos történelmi események

résztvevőinek szóbeli tanúvallomásait jelentik. A modern technológia lehetővé

teszi számunkra a szóbeli tanúvallomások tartalmának felvételét, tárolását és

felhasználását.

Fontos!

Az internet és a modern média megjelenése lehetővé tette a levéltári anyagok,

fényképek, hang- és videóanyagok, valamint egyéb történelmi források digitalizálását.

A jelenkorban sokkal több történeti forrás keletkezett, mint a múlt korábbi

időszakaiban. Éppen ezért a legfontosabb a történeti források kritikai elemzése,

mert a modern technológiának és az internetnek köszönhetően nagy számban

találkozhatunk hamisítványokkal (falszifikáció) és hamis magyarázatokkal

(interpretáció) a múlt eseményeivel kapcsolatban.

digitalizáció

(levéltári anyagoké)

– dokumentumok

beolvasása és az

interneten való

közzététele, annak

érdekében, hogy

könnyebben eljusson

a felhasználókhoz

Gondolkodj el!

Melyik írott történeti

források keletkeznek

napjainkban?

falszifikáció –

hamisítvány, hamis

állítás, hazug vagy

kitalált történet

interpretáció –

egy esemény vagy

jelenség magyarázata,

értelmezése

Digitalizált

sajtó, a Szerb

Nemzeti Múzeum

gyűjteménye

XX. századi kiállítási

tárgyak, a belgrádi

Tudományos és

Technikai Múzeum

gyűjteménye

Levéltári irat

Amerikai propaganda

plakát 1943-ból

Háborús fényképek a

második világháborúból

Videofelvétel az

Amerikát ért 2001.

szeptember 11-i

terrortámadásról




11

11

Kulcsszavak

jelenkor

globalizáció

a jelenkor történeti forrásai

Ismételjünk!

A jelenkor történelmi időszaka az első világháborúval kezdődött (1914–

1918), és a mai napig tart. A jelenkorra a tudomány és a technológia gyors

fejlődése jellemző, de egyben az emberiség történelmének legnagyobb

konfliktusa is, a második világháború, amely nagyszámú áldozatot követelt,

és hatalmas anyagi pusztulás okozott. A jelenkor legjelentősebb történeti

forrásai az írott források (dokumentumok, levéltári anyagok, könyvek,

nyomtatott anyagok, digitális archívumok ...), tárgyi- és audiovizuális források,

valamint szóbeli tanúvallomások.

Mit tanultunk meg?

1. Magyarázd el, hogy miért az első világháborúval kezdődik a jelenkor!

2. Hány éve tart a jelenkor?

3. Magyarázd meg, hogy mi a globalizáció!

4. Sorold fel a jelenkorra vonatkozó legfontosabb történeti forrásokat!

5. Miért jelentősek a jelenkorban keletkezett az audiovizuális források?

Kutass!

1.

2.

3.

4.

Csoportosítsd a történeti forrásokat, azok alapvető felosztása alapján! Írd

a vonalra, hogy melyik történeti forráshoz tartoznak: írott, tárgyi, audiovizuális.

1.

2.

Háborús fénykép a vietnámi

háborúból

Második világháborús fegyverek

3. 4.

Az Egyesült

Nemzetek

Szervezetének

Alapokmánya

Filmfelvétel




XVIII век

1.2. A PÁRIZSI BÉKEKONFERENCIA


„Nagy bizonyossággal állíthatom,

hogy a következő nemzedék egy

újabb világháborút fog átélni,

amennyiben a világ nemzetei nem

találják meg annak módját, hogy

azt meggátolják.”

Woodrow Wilson (1856–1924),

amerikai elnök (1913–1921)

Kutatási

útmutató

Az első világháború

lezárultával miért

nem fejeződött be

a hadban álló felek

ellenségeskedése?

Az első világháború az addigi legnagyobb fegyveres konfliktus volt az

emberiség történelmében. Nagy változásokat hozott Európában és a világban

is. Az első világháborúval egy új történelmi korszak kezdődött el – a

jelenkor. Az új korszak rendelkezik egy történelmi korszak minden jellemzőjével,

és egyértelműen elkülöníthető az előző történelmi időszaktól:

négy nagy birodalom tűnt el – a Német Császárság, az Osztrák-Magyar Monarchia,

az Orosz Birodalom és az Oszmán Birodalom;

új államok jöttek létre Európában - a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia,

Lengyelország, Finnország és mások (lásd a térképet);

a háború utáni Európában létrejött a nemzetközi politikai kapcsolatok

rendszere, amelynek hordozói Nagy-Britannia és Franciaország voltak,

ugyanakkor nőtt az Amerikai Egyesült Államok és az egykori Orosz Birodalom

területén létrejött új állam, a Szovjetunió befolyása;

Az első világháború előtti és utáni Európa térképei

1. Figyelmesen nézd meg Európa első világháború előtti és utáni térképeit, és sorold fel a háború után létrejött új

államokat.

2. Sorold fel azokat az államokat, amelyek eltűntek Európa politikai térképéről az első világháború után.




13

13

Emlékezz!

Hogyan ért véget az

első világháború?

a tekintélyelvű nacionalizmus (fasizmus és nácizmus) eszmerendszerének

megjelenése Olaszországban és Németországban megrontotta a nemzetközi

kapcsolatokat a háború utáni időszakban;

Az Amerikai Egyesült Államokat és Európát az első világháború következményeként

jelentkező nagy gazdasági világválság, különösen a megsemmisült

gazdaság és a világpiaci viszonyok megváltozása sújtotta;

bekövetkezett a tudomány és a technológia, a művészet, a kultúra fejlődése

is.

GYŐZTESEK ÉS VESZTESEK

A párizsi békekonferencia 1919 januárjában kezdődött és 1920 elejéig

tartott. Feladata az első világháborúhoz vezető nemzetközi problémák

megoldása és a tartós béke megteremtése volt Európában és a világban.

Annak ellenére, hogy 32 ország küldöttsége volt jelen a konferencián, a legfontosabb

döntéseket az úgynevezett nagy négyes – az első világháborúban

győztes államok: Franciaország, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült

Államok és Olaszország – képviselői hozták.

A nagy négyes (balról jobbra): Lloyd

George brit miniszterelnök, Vittorio

Orlando olasz miniszterelnök, Georges

Clemenceau francia miniszterelnök,

Woodrow Wilson amerikai elnök.

Gondolkodj el!

Figyelmesen olvasd el

a történeti forrásból

származó részletet

és mond meg, hogy

milyen alapvető

elképzeléseket

tartalmaz!

Woodrow Wilson

amerikai elnök

A legyőzött Németországot és szövetségeseit megakadályozták abban,

hogy befolyásolják a döntéshozatalt, és el kellett fogadniuk az összes határozatot,

amit a győztes országok előre elkészítettek.

Történelmi forrásból

Woodrow Wilson amerikai elnök 14 pontos javaslata, amelyet az Amerikai

Egyesült Államok Kongresszusához intézett 1918. január 8-án, egy fontos dokumentum,

ami befolyásolta a párizsi békekonferencián létrejött nemzetközi

kapcsolatokat.

„A hódítás és a területgyarapodás napjai elmúltak; így van ez a titkos szövetségek

idejével is, amelyek az egyes kormányok érdekében jönnek létre,

és valószínűleg egy váratlan pillanatban felboríthatnák a világ békéjét. [...] A

jogok megsértése miatt, beléptünk ebbe a háborúba (első világháború) (...)

amely ellehetetlenítené népünk életét, amennyiben nem állnánk útját, és

nem biztosítanánk a világ számára, hogy ez soha többé ne fordulhasson elő

újra. [...] Azt akarjuk, hogy a világ élhető és biztonságos hely legyen, és főleg

azt, hogy biztonságos legyen minden békés ország számára, amelyek, akárcsak

a mi országunk a saját életüket kívánják élni, megalapítani intézményeiket,

biztosnak lenni az igazságosságában és a világ más nemzeteinek tisztességes

cselekedeteiben, és ellene lenni az erőszaknak és önző agressziónak.”




XVIII век

A párizsi békekonferencia

VERSAILLES-I BÉKESZERZŐDÉS

Az egyes legyőzött államokkal külön-külön írták alá a békeszerződéseket,

a különböző Párizs környéki kastélyokban. Először Németországgal a versailles-i

kastélyban, 1919. június 28-án. Ezért nevezik ezt a versailles-i békeszerződésnek

is.

Tudj meg többet!

A Németországgal kötött békeszerződést 1919. június 28-án írták

alá Versailles-ban, ugyanazon a napon, mint amikor öt évvel

korábban megölték Ferenc Ferdinándot.

A szerződést a versailles-i palota Tükörtermében írták alá,

ugyanott, ahol 1871-ben, Poroszország Franciaország fölötti

győzelme után kihirdették Németország egyesítését.

A párizsi békekonferencián belül a legyőzött államokkal aláírt

békeszerződések:

Németország (Versailles-i béke, 1919. június 28.);

Ausztria (Saint-Germain, 1919. szeptember 10.);

Bulgária (Neuillyi, 1919. november 27.);

Magyarország (Trianon, 1920. június 4.);

Törökország (Sèvres, 1920. augusztus 10.; később módosítva

lausanne-i megállapodással, 1923. július 24-én).

A békeszerződés aláírása a

tükörteremben,William Orpen

festménye

A versailles-i békeszerződés szerint Németország volt a háború főbűnöse.

A győztes hatalmak a békefeltételekkel rendkívül nehéz terheket róttak

rá. A cél Németország meggyengítése volt, hogy a jövőben ne tudjon

sem katonai, sem politikai és gazdasági veszélyt jelenteni Európára. Németország

elveszítette területeinek egy részét, afrikai és a Csendes-óceán déli

részén fekvő gyarmatait, katonai erejét korlátozták, és nagy háborús jóvátételt

kellett fizetnie.

A Párizs környékén aláírt békeszerződések

nem elégítették ki

sem a vesztesek, de egyes győztes

államok igényeit sem, mint

amilyenek Olaszország és Japán

voltak, mert azok nagyobb területi

gyarapodásra számítottak.

Ezért a háború utáni időszakban

közeledtek egymáshoz azok az

államok, amelyek elégedetlenek

voltak a Párizs környéki békekonferenciák

után létrejött európai és

világviszonylatokkal. Az új renddel

szembeni elégedetlenség

egyike volt a jövőbeli válságok és

új háborús konfliktusok legfontosabb

okainak.

Gondolkodj el!

Figyelmesen nézd

meg a gúnyrajzot és

magyarázd meg, hogy

mi módon ábrázolja

a kép Németországot

a versailles-i

békekonferencián.

Thomas Theodor

Heine karikatúrája

egy 1919-es német

újságban

A következők vannak

hóhérként ábrázolva

(balról jobbra):

Wilson, Clemenceau

és Lloyd George,

míg Németországot

hátra kötött kézzel

ábrázolják.




15

15

Gondolkodj el!

Melyik mai nemzetközi

szervezet tekinthető a

Nemzetek Szövetsége

utódjának?

NÉPSZÖVETSÉG

Annak érdekében, hogy a kialakult béke tartós legyen, egy nemzetközi

intézményt kellett létrehozni, amely gondoskodott volna erről. Woodrow

Wilson amerikai elnök kezdeményezésére létrehozták a Népszövetség

(Nemzetek Szövetsége) nevű szervezetet, amelynek központja Genfben

volt. Később kiderült, hogy a nemzetközi konfliktusokat és vitákat békés

úton nem lehet sikeresen megoldani. Ennek egyik oka, hogy a Népszövetség

sikere attól függött, hogy a nagyhatalmak végrehajtják-e vagy nem, ennek

a nemzetközi szervezetnek a döntéseit.

Fontos!

A Népszövetség alapvető feladata a

párizsi békekonferencián megalkotott

béke megőrzése volt a világban. Mint egy

olyan szervezet, amely a nagyhatalmak

befolyása alatt állt, a Népszövetség nem

rendelkezett az államok közötti konfliktusok

megoldásához szükséges mechanizmusokkal.

A Nemzetek Szövetségének

1920-as első ülése Genfben

Tudj meg többet!

Az Amerikai Egyesült Államok nem váltak a Népszövetség tagjává, mert az kai Kongresszus nem támogatta Woodrow Wilson elnök békepolitikáját. Úgy gondol-

ameriták,

hogy az Amerikai Egyesült Államok túlságosan is belefolynak az európai ügyekbe,

és már nem akartak részt venni az Európában kialakuló nemzetközi vitákban.

Gondolkodj el!

Figyelmesen nézd


írd le, hogy mit látsz

rajta. Miért nehezedik

gondtalanul „Uncle

Sam” arra a kőre,

aminek a hidat kellene

megtartania?

Uncle Sam (Samu

bácsi) – egy

képregényfigura, aki

megtestesíti az USA-t

A brit Punch magazin

szatirikus gúnyrajza,

A híd hiányzó darabja.

A táblán a következő

áll: „Nemzetek

Szövetségének hídját

az USA elnöke tervezte

meg”.




XVIII век

A párizsi békekonferencia

Ismételjünk!

Az 1919/1920-as párizsi békekonferencia feladata azon problémák

megoldása volt, amelyek miatt az első világháború elkezdődött, valamint a

tartós béke megteremtése Európában és a világban. A legfontosabb döntéseket

a konferencián a négy nagy köré gyűlt győztesek hozták (a legerősebb

országok Franciaország, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok és

Olaszország képviselői). A versailles-i béke Németországot tette meg a háború

főbűnösének és súlyos békefeltételeket szabott ki rá. Létrehoztak egy

nemzetközi szervezetet, a Népszövetséget, annak céljából, hogy biztosítsa a

világban a béke és a stabilitás fenntartását.

Kulcsszavak

Párizsi

békekonferencia

Versailles-i béke

Népszövetség

Mit tanultunk meg?

1. Magyarázd el, hogy mi volt a Párizs környéki békekonferencia legfontosabb

feladata!

2. Nevezd meg a nagy négyest alkotó államférfiakat!

3. Milyen rendelkezéseket szabott ki a versailles-i béke Németországra?

4. Miért nem elégítették ki a Párizs környéki békeszerződések sem a

legyőzöttek sem a győztesek igényeit?

5. Miért nem tudta a Népszövetség teljesíteni megalakulásának céljait?

Kutass!

Versailles-i béke

Területi veszteségek Németországnak vissza kellett adnia Elzász és Lotaringia területét

Franciaországnak, amit még az 1870/1871-es francia-porosz háború

után szerzett meg.

A Saar-vidéket 15 évre a Népszövetség igazgatása alá helyezték, úgy,

hogy ezen időszak után a lakosság eldöntheti, hogy melyik államban

szeretne élni. A Saar-vidéki bányák kitermelését átengedték a

franciáknak.

Németország kisebb részei Lengyelországhoz, Csehszlovákiához,

Dániához és Belgiumhoz kerültek.

A Rajna bal partját a szövetséges hadseregek a szerződés feltételeinek

teljesítéséig garanciaként megszállták.

Gyarmatok elvesztése Németország elvesztette minden afrikai és csendes-óceáni gyarmatát.

Katonai erő korlátozása A német hadsereg létszámát a belső béke fenntartásához szükséges

létszámra korlátozták.

A szárazföldi hadsereg nem lehetett nagyobb 100.000 főnél.

Tilos volt légierőt fenntartania, valamint a haditengerészet nem

rendelkezhetett nagyobb hajókkal és tengeralattjárókkal sem.

Háborús jóvátétel Németországnak nagy háborús jóvátételt kellett fizetnie a győztes

hatalmaknak.

Figyelmesen olvasd el a versailles-i békeszerződés pontjait!

Miért volt Németország elégedetlen a békeszerződés által rákényszerített feltételekkel?

Magyarázd meg, miként hatottak a versailles-i békeszerződés pontjai a tartós béke és stabilitás

létrejöttére Európában!




17

17

1.3. FORRADALMAK

OROSZORSZÁGBAN ÉS EURÓPÁBAN


„A forradalom az elnyomottak

és a kizsákmányoltak ünnepe. A

néptömegek soha nem tudják jobban

kivenni részüket az új társadalmi rend

létrehozásában, mint a forradalom

idején. Ilyen időkben a nép képes

csodákat cselekedni.”

Kutatási

útmutató

Miért törtek ki az első

világháború vége felé

forradalmak?

Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924)

az októberi forradalom vezetője

Emlékezz!

1. Magyarázd meg a

forradalom fogalmát!

2. Magyarázd meg az

abszolutizmus fogalmát!

II. Miklós Romanov,

az utolsó orosz cár

(uralkodott

1894-1917)

A fénykép egy

munkások által

felborított mozdonyt

ábrázol Tbilisziben.

A munkások

elégedetlensége

különböző módokon

nyilvánult meg,

a tüntetésektől

az eszközök

megsemmisítéséig.

AZ 1905-ÖS OROSZORSZÁGI FORRADALOM

A XIX. század második felében egy jelentős iparosításon ment keresztül

a cári Oroszország. Ettől függetlenül a XX. század elején Oroszország le

volt maradva a világ legfejlettebb ipari országaitól: az Amerikai Egyesült

Államoktól, Nagy-Britanniától és Németországtól. Az iparosítás a termelés

fejlődése mellett nagy társadalmi problémákat is maga után hozott. Növekedett

azoknak a munkásoknak a száma, akik a nehéz munkakörülmények

és a rendkívül alacsony bérek miatt elégedetlenkedtek. Az életkörülmények

nagyon nehezek voltak vidéken és a városban egyaránt. Oroszország cárja

II. Miklós (Romanov) folytatta elődei abszolutista politikáját. Elfojtotta

a polgári szabadságjogokat, és keményen leszámolt politikai ellenfeleivel.

Oroszország nemzetközi tekintélyének és jelentőségének csökkenése,

valamint a lakosság nehéz gazdasági helyzete elmélyítette a nép elégedetlenségét.

Több százezer munkás és azok családtagjai tiltakoztak 1905

januárjában a szentpétervári Téli Palota cári rezidenciája előtt. Jobb munkakörülményeket,

nagyobb szabadságjogokat és a parlamenti rendszer bevezetését

követelték. A cári hadsereg keményen leszámolt a tüntetőkkel.

Becslések szerint, ekkor megsérült, vagy meghalt körülbelül 1000 polgár.

Sztrájk- és erőszakhullám söpört végig Oroszországon. 1905 októberében,

a Japánnal szemben elveszített

háború után, a cár nagyobb

szabadságjogokat és

a Duma - az első orosz parlament

- létrehozását ígérte a

polgároknak. A forradalmat

két évvel később elfojtották,

de a forradalmi zűrzavar jelentősen

meggyengítette a

cári hatalmat.




XVIII век

Forradalmak Oroszországban és a világban

Ivan Vladimirov képe a cári testőrség tagjait

ábrázolja, ahogy éppen tüzet nyitnak a

szentpétervári Téli Palota előtt összegyűlt

munkásokra 1905 januárjában.

Gondolkodj el!

Milyen volt II. Miklós

kapcsolata az

alattvalóival?

Gondolkodj el!

Mivel megismerkedtél

az 1905-ös forradalom

eseményeivel, mond

meg, hogy milyen

jelenet szerepelhet

a filmben és, hogy

milyen érzelmeket

kellene, hogy kiváltson

a nézőkből!

Tudj meg többet!

Az 1905-ös forradalom alatt a Patyomkin hadihajó

matrózai fellázadtak a cár ellen, erről szól az egyik legjelentősebb

század eleji szovjet film: a Patyomkin páncélos

Szergej Eisenstein rendezésben.

Filmkocka a Patyomkin páncélos című

filmből

AZ 1917-ES OROSZORSZÁGI FORRADALMAK

Bár katonailag és gazdaságilag is gyenge volt, Oroszország az antant tagjaként

lépett be a háborúba szövetségesei, Franciaország és Nagy-Britannia

oldalán. A háború első éveiben az oroszok hatalmas emberveszteségeket szenvedtek

el a keleti fronton. A hadseregben gyakran törtek ki lázadások, a katonák

nem voltak hajlandók végrehajtani a parancsokat és dezertáltak. Az emberek,

elégedetlenek voltak helyzetükkel, és változást követeltek. 1917 februárjában

(márciusban az új Gergely-naptár szerint) sztrájk- és tüntetéshullám tört ki az

orosz fővárosban, Petrográdban. A hadsereg nem volt hajlandó szétverni a

tüntetéseket és csatlakozott a néphez. A februári forradalom megdöntötte

II. Miklós cár hatalmát és egy ideiglenes kormány felállításához vezetett. Az

ideiglenes kormány folytatta Oroszország háborús részvételét, ami miatt elvesztette

a katonák és a lakosság támogatását.

Tudj meg többet!

A „véres vasárnap” annak az eseménynek az elnevezése, amelyre 1905 árjában került sor Szentpéterváron, az akkori orosz fővárosban. A cári hadsereg

janu-

tagjai tüzet nyitottak azokra a tüntetőkre, akik II. Miklós cárnak kívánták átadni

kérelmeiket. A tüntetők ikonokat és a cárt ábrázoló képeket hordoztak, valamint

hazafias dalokat is énekeltek. Miklós cár elhagyta a Téli Palotát és a közeli Carszkoje

Szeloba vonult vissza. A „véres vasárnap” volt az oka az 1905-ös forradalom

kitörésének és az Oroszországot átható nyugtalanságnak. Bár a cárnak 1907-ben

sikerült elfojtani a forradalmat, tekintélye a lakosság körében csökkent.

dezertálni –

önkényesen elhagyni a

katonai szolgálatot

Petrográd – város, ami

gyakran változtatta

nevét a történelem

folyamán. 1703-1914

között Szentpétervár,

1914-1924 között

Petrográd, 1924-

1991 között pedig

Leningrád néven

hívták. 1991-től újra

Szentpétervár a neve.




19

19

Emlékezz!

Mik voltak a keleti

fronton harcoló orosz

hadsereg legnagyobb

problémái?

Tudj meg többet!

Alekszandar Kerenszkij, az orosz ideiglenes kormány elnöke

volt a februári forradalom idején. Orosz forradalmi vezető, aki

fontos szerepet játszott a monarchia oroszországi felszámolásában.

A februári forradalom után általános nyomor volt jellemző Oroszországra.

Az orosz hadsereg szétesőfélben volt. Emiatt Vlagyimir Iljics Lenin

támogatói, az ún. bolsevikok elindították az októberi forradalmat. 1917.

november 7. és 8. közötti éjszakán (az új Gergely-naptár szerint), azaz 1917.

október 25. és 26. között (a régi Julián-naptár szerint) a bolsevikok elfoglalták

a szentpétervári Téli Palotát, az ideiglenes kormány székhelyét.

A Téli Palota

megrohamozása 1917.

Emlékezz!

Mi a szocializmus?

Megalakult a bolsevik kormány, amelyet Lenin vezetett. A bolsevikok

a cár, a földbirtokosok és az egyház tulajdonában lévő földeket átadták az

embereknek. A munkások átvették a vállalatok vezetését, az állam pedig a

bankokét. A bolsevik kormány március elején 1918-ban Breszt-Litovszkban

(Fehéroroszország) békeszerződést írt alá Németországgal, így hivatalosan

kilépett az első világháborúból, és lemondott bizonyos területekről a központi

hatalmak javára.

Vlagyimir Iljics Lenin, az oroszországi

októberi forradalom vezetője

proletariátus – a kapitalizmusban

rabságban lévő társadalmi csoport, akik

nem rendelkeznek a termeléshez szükséges

eszközökkel, ezért kénytelenek kizárólag

saját munkájukkal előteremteni javaikat.

Tudj meg többet!

Vlagyimir Iljics Lenin a bolsevikok vezetője (az orosz bolsinsztvo

szóból, ami „többséget” jelent) volt. Karl Marx német filozófus

szocialista elképzeléseinek hatására támogatta a munkások

helyzetének javítását és a tőkések elleni kérlelhetetlen harcot. A

bolsevikok azért küzdöttek, hogy a munkásosztály megdöntse a

cári hatalmat és létrehozza az ún. „proletárdiktatúrát ”, azaz, hogy

a munkások irányítsák az államot. Úgy gondolták, hogy az első

világháború egy imperialista konfliktus, amelyből csak a tőkések

profitálhatnak. Az első világháború idején Lenin száműzetésben

élt Svájcban. Az 1917-es februári forradalom kitörése után

visszatért Szentpétervárra Németország támogatásával, amely

úgy ítélte meg, hogy a forradalom folytatása tovább gyengítené

Oroszországot.




XVIII век


„Bolsevik”, Boris Kusztogyijev

képe 1920-ból

Hogyan jelenítik meg a képen

az orosz forradalmárt? Miért

ábrázolta a művész a bolsevikot

túlzó arányokkal a városhoz és az

emberekhez képest?

A bolsevikoknak nem sikerült megszilárdítaniuk hatalmukat Oroszország

egész területén. Ellenfeleik erős hadsereget hoztak létre, az úgynevezett

Fehér Gárdát. Különböző csoportok alkották: a cár támogatói, Lenin

pártjának riválisai, a parlamentarizmus hívei stb. A bolsevik kormány létrehozott

egy új, forradalmi hadsereget - a Vörös Hadsereget. A bolsevikok a

cári hatalom felújításától tartottak, annak ellenére, hogy a cár már lemondott.

1918 júliusában a leváltott II. Miklós cárt és családjának minden tagját

Jekatyerinburgban, ahol addig fogságban tartották őket, agyonlőtték. Az

oroszországi polgárháború 1917-től 1922-ig tartott és a bolsevikok győzelmével

ért véget. Az oroszországi októberi forradalom nagyban befolyásolta

Európa és a világ politikai térképének megváltozását az első világháború

utáni időszakban.

Tudj meg többet!

Alekszandra Mihailovna Kollontaj (1872–1952), orosz forradalmár, a Szovjetunió

norvégiai és svédországi nagykövete. Ő volt egy kormány első női

tagja és az első női diplomata is egyben.

Gondolkodj el!

Miért végezték ki a

bolsevikok II. Miklós

cárt és családját?

Lev Trockij az orosz forradalmárok egyik

legkiemelkedőbb alakja és a Vörös

Hadsereg létrehozója

II. Miklós családja körében

Fontos!

Az 1917-es forradalmak jelentős társadalmi, gazdasági és politikai változásokhoz

vezettek Oroszországban. Az oroszországi forradalmak kihatottak más európai

országokra is, különösen azokra, amelyek polgárai elégedetlenek voltak az

első világháború okozta válság gazdasági körülményei miatt.




21

21

Tudj meg többet!

Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij (1893–1930) szovjet író, aki az októberi

forradalom szolgálatában állt. Munkásságával nagy hatással volt a szovjet

költészet fejlődésére, de nagyban befolyásolta a Szovjetunión kívül élő költőket

is.

NOVEMBERI FORRADALOM NÉMETORSZÁGBAN

Az oroszországi októberi forradalom hatására, a forradalmi hullám más

európai országokat is érintett, különösen azokat, amelyekben nagy volt az

emberek elégedetlensége az első világháború kimenetelével kapcsolatban.

Németországban a forradalom a tengerészek felkelésével kezdődött

Kiel kikötőjében, 1918 novemberében, közvetlenül az első világháború

vége előtt. Számos sztrájk és munkástüntetés tört ki a négyévnyi háborúban

gazdaságilag kimerült országban. II. Vilmos császár lemondott a trónról, és a

hatalmat egy ideiglenes kormány vette át, amely kikiáltotta a köztársaságot.

Azonban a németországi forradalom nem nőtte ki magát szocialista forradalommá,

mert a német szabadcsapatok 1919 januárjában megölték annak

legharcosabb vezetőit, Rosa Luxemburgot és Karl Liebknechtet.

Karl Liebknecht és

Rosa Luxemburg,

a németországi

szocialista

forradalom vezérei

Kulcsszavak

Októberi forradalom

bolsevikok

Ismételjünk!

A XIX. század végén és a XX. század elején Oroszország gazdaságilag elmaradt

Európa és a világ legfejlettebb országaitól. A XX. század elején az oroszországi

munkásmozgalom számos reformot követelt II. Miklós orosz cártól,

aki abszolutisztikus módon kormányzott. A válság akkor érte el csúcspontját,

amikor Oroszország belépett az első világháborúba. Az 1917-es októberi forradalom

Oroszországban jelentős társadalmi, politikai és gazdasági változásokhoz

vezetett. A bolsevikok Vlagyimir Iljics Lenin vezetésével megszerezték

a hatalmat Oroszországban, és Oroszország ugyanakkor kilépett a háborúból.




XVIII век


Mit tanultunk meg?

1. Sorold fel a munkások 1905-ös forradalom idején támasztott követeléseit!

2. Magyarázd el az első világháború alatti oroszországi viszonyokat!

3. Milyen változásokat eredményezett a februári forradalom Oroszországban?

4. Milyen véleménnyel voltak a bolsevikok Oroszország első világháborús

szerepvállalásáról?

5. Milyen következményei voltak az októberi forradalomnak Oroszországban,

és milyenek Németországban?

Kutass!

John Reed amerikai újságíró és háborús riporter volt Európában az első

világháború idején. Tanúja volt az októberi forradalom idején bekövetkezett

oroszországi eseményeknek. Ő írta a Tíz nap, amely megrengette a világot

című művet, amit az októberi forradalomnak szentelt.

John Reed háborús tudósító 1915-ben a

háborúban elpusztult Szerbiába látogatott.

A háború borzalmait bemutató tudósítása a

Háború Szerbiában 1915 című könyvben jelent

meg.

Keress az internet segítségével alapvető életrajzi adatokat John Reedről!

Írj egy rövid esszét ezen amerikai újságíró és kalandor életéről!




23

23

1.4. TÁRSADALMI VISZONYOK A KÉT

VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN


„Az egyetlen dolog, amitől félnünk

kell, az maga a félelem.”

Franklin Delano Roosevelt (1882-1945),

amerikai elnök, a nemzethez intézett beszédéből,

amivel bejelenti azokat a reformokat, amivel

országa majd kilábal a válságból.

Kutatási

útmutató

Hogyan hatott az első

világháború a nők

helyzetére Európában?

depresszió –

a gazdaságban

hosszan eltartó

válságot jelent

tőzsde – a pénzpiac

intézménye, ahol

különböző valuták,

részvények és

más pénzügyi

dokumentumok

pénzügyi tranzakciói,

felbecsülései, vásárlása

vagy eladása történik

A NAGY GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG

A nagy gazdasági világválság (depresszió) annak a nagy gazdasági

válságnak a neve, amely 1929-ben söpört végig a világon és csaknem egy

évtizedig eltartott. 1929. október végén a New York-i tőzsde összeomlott. Az

amerikai gazdaság összeomlása után a válság a legfejlettebb európai ipari

országokat is elérte, elsősorban Nagy-Britanniát és Németországot (amely

akkor még mindig nem tért magához abból a gazdasági válságból, amibe

az elvesztett háború miatti jóvátétel visszafizetése okán került). A gyárak termelése

hirtelen visszaesett, számos magánvállalkozás és bank ment csődbe.

Ez a munkanélküliek és a szegények számának drámai növekedéséhez

vezetett. Egész családok maradtak megtakarításuk nélkül, amiket addig a

bankokban őriztek. Sok gazda elvesztette földjét, mert nem voltak képesek

a kölcsöneiket törleszteni.

Az ingatlanok, gépjárművek,

ruházat és más általános

háztartási fogyasztási cikkek

utáni csökkenő kereslet, maga

után vonta az...

Gondolkodj el!

Figyelmesen nézd

meg a rajzot, és mond

meg, hogy az alacsony

fogyasztás (a termékek

és áruk vásárlása)

hogyan hatott a

gazdasági stabilitásra.

a munkanélküliség

növekedése és az

alacsony fizetések

voltak.

ipari termelés visszaesését és ennek

következményei ...




XVIII век

Társadalmi viszonyok a két világháború közötti időszakban

Tudj meg többet!

A képen egy hétgyermekes édesanya látható, akinek a szegénység miatt el

kellett hagynia otthonát, és idénymunkásként kellett elhelyezkednie egy kaliforniai

borsóültetvényen. Ez a fotó ábrázolja legjobban azt a reménytelen helyzetet,

amibe az Amerikai Egyesült Államok, Európa és a világ sok családja került a XX.

század 30-as éveiben.

A gazdasági válság alatt készítette el Dorothea Lange a Hajléktalan anya című

képét.

Fontos!

A modern technológiának köszönhetően, az olyan fejlett ipari országok, mint az

Amerikai Egyesült Államok, többet termeltek, mint amennyit el tudtak adni ahhoz, hogy

profitot termeljenek, vagy visszaszerezzék befektetésüket. Ez sok vállalat összeomlásához,

és a vállalkozóknak pénzt kölcsönadó bankok csődjéhez, valamint a munkanélküliek

számának növekedéséhez és a tömeges szegénység megjelenéséhez vezetett.

Gondolkodj el!

Figyelmesen nézd

meg a fényképet és

írd le, hogy mit veszel

észre rajta!

Tudj meg többet!

A nagy gazdasági világválság idején milliók vesztették el munkahelyüket

vagy vagyonukat. Kezdetben sokan az állam szociális segélyeiből éltek, ennek

köszönhetően táplálkoztak, öltözködtek és találtak maguknak menedéket.

Idényjellegű munkákat végeztek, amiért nagyon alacsony fizetést kaptak.

Ingyen kávé és fánk a

munkanélkülieknek a chicagói

népkonyha előtt 1931-ben

A polgárok sikertelenül próbálnak

hozzájutni pénzükhöz a Nagy gazdasági

válság alatt.

Az amerikai gazdaság fellendülése 1933-ben kezdődik, amikor Franklin

Delano Roosevelt elnök elindította a „New Deal” (új irányvonal) nevű reformprogramját.

Az állam jelentős közmunkaprogramot indított, hogy minél

több embert tudjon foglalkoztatni. Sok ember kapott az utak, hidak, repülőterek

vagy középületek építésénél munkát. Az üzletemberek, a bankárok és

a gazdák is kedvező hitelt kaptak saját vállalkozásuk elindításához. Úgy gondolták,

hogy ezekkel az intézkedésekkel el fogják indítani az ország gazdasági

fellendülését. Hasonló reformokat hajtottak végre az 1930-as években

az európai országokban is.




25

25

A munkaerő aránya

Munkanélküliségi arány (1928-1938)

40

35

30

25

20

15

10

5

0

1928. 1930. 1932. 1934. 1936. 1938.

Nagy-Britannia Németország USA

Kereskedelem

(milliárd dollárban)

Világkereskedelem (1929-1933)

40

35

30

25

20

15

10

5

0

1929. 1930. 1931. 1932. 1933.

Behozatal világszinten Kivitel világszinten

Gondolkodj el!

Beszélgess el

tanároddal arról, hogy

milyen hasonlóságok

vannak az 1929-

es nagy gazdasági

világválság és a

XXI. század első

évtizedében kitörő

gazdasági válság

között, amelynek

következményei

napjainkig érezhetőek.

1. Figyelmesen nézd meg az első grafikont és mondd meg, hogy melyik ország és

mikor rendelkezett a legnagyobb munkanélküliségi mutatóval?

2. Figyelmesen nézd meg a második grafikont és mondd meg, hogy mennyivel esett

vissza a kivitel világszinten az 1929-től 1933-ig tartó időszakban?

A 2008-as gazdasági válság alatt sokan

veszítették el állásukat, ezzel együtt a házukat

is, amiket nem tudtak kifizetni a bankoknak,

akiktől a hiteleket felvették.

A MOZGÁSBAN LÉVŐ VILÁG

Az első világháború után a tudomány és technológia területén erőteljes

fejlődés volt tapasztalható. A fizikusok forradalmi felfedezéseket tesznek az

atomszerkezetek kutatása és az űrelméletek terén. A vegyészek jelentős eredményeket

érnek el a mesterséges anyagok felfedezésének területén, amelyek

helyettesítik pl. a gumit, a selymet stb. Ezeket az eredményeket tömegesen

Albert Einstein Marie Curie Alexander Fleming

A Németországban született

fizikus a XX. század egyik

legnagyobb elméje volt. Az

űrrel, idővel, energiával, és

anyaggal foglalkozó kutatásai

forradalmi felfedezéseket

eredményeztek.

Lengyel származású

francia fizikus és

kémikus volt. A

radioaktív anyagok

területén ért el jelentős

kutatási eredményeket.

Skót biológus, aki

felfedezte az első

antibiotikumot – a

penicillint.




XVIII век


kezdték alkalmazni a gazdaságban és az ipar fejlesztésében. A tudósok a biológia

és az orvostudomány területén számos betegségre találtak új gyógymódokat,

amelyek hozzájárultak az emberek egészségének megőrzéséhez és az

emberi élet időtartamának meghosszabbításához.

A technológiai fejlődés javított az egyszerű emberek mindennapi életén,

különösen a közlekedés, a kommunikáció, a populáris kultúra területén. Tökéletesítették

az autógyártást, ami egyre több ember számára tette elérhetővé az

autókat az iparosodott országokban. Az első világháború utáni időszakban fejlődött

a nemzetközi légi forgalom, aminek használatát kezdetben csak az emberek

leggazdagabb rétege tudta megengedni magának.

Tudj meg többet!

Charles Lindbergh és Amelia Earhart a repülés úttörői voltak. Lindbergh az elsők

között repülte át az Atlanti-óceánt (1927), míg Amelia Earhart az első nő volt, aki

ugyanezt a bravúrt végrehajtotta (1932).

Összefüggés

1. Beszélgess el

fizikatanároddal,

miben rejlik

Einstein relativitás

elméletének

jelentősége?

2. Beszélgess el

biológiatanároddal,

arról, hogy melyik

betegségek

tűntek el az

antibiotikumoknak

köszönhetően!

Charles Lindhberg a Spirit of St. Louis nevű gépe

mellett, amivel átrepülte az Atlanti-óceánt

Amelia Earhart

Ebben az időszakban fejlesztették ki a rádiót, mint az információ továbbításának

legfontosabb eszközét. A rádió közvetítette a híreket, zenét,

drámákat, sport- és politikai eseményeket. Számos háztartás rendelkezett

rádióval. A két világháború közötti időszakban a filmművészet hatalmas

népszerűségnek örvendett. A jazz egy nagyon fontos zenei irányzattá vált,

ami az afroamerikaiak kulturális örökségének részeként jött létre.

Tudj meg többet!

A Dzsesszénekes egy 1927-ből származó amerikai film, ami a történelem első

hangosfilmje. A filmvásznon először elhangzott szavak: „Még nem hallottatok semmit...”

Charlie Chaplin, minden

idők egyik legnagyobb

nevettetője

Az amerikai kislány

rádiót hallgat (a XX.

század harmincas évei)




27

27

Walt Disney

egy amerikai

filmproducer,

rendező,

képregényíró,

animációs filmek

alkotója

Walt Disney 1928-as Willie

gőzhajó című rajzfilmje

tekinthető az első hangos

rajzfilmnek.

szüfrazsettek – a

férfiak és nők közötti

egyenlő szavazati

jogokért, vagyis a

női szavazati jog (a

suffragette szó olyan

nőt jelent, aki küzd

a szavazati jogért)

bevezetéséért küzdő

mozgalom tagja

A NŐK TÁRSADALMI SZEREPÉNEK MEGVÁLTOZÁSA

Az első világháború új szerepeket rótt a nőkre. Míg a férfiak a fronton

harcoltak, a nők átvették munkájukat a gyárakban. A nők bebizonyították

azt, hogy a közhiedelemmel ellentétben, ugyanolyan jól tudják teljesíteni az

ún. „férfimunkákat” is. Számos női szervezet, amelyek a nők és férfiak közötti

jogok kiegyenlítését szorgalmazták, 1918 után nagyon aktívvá vált. Közöttük

különösen kitűntek az angol szüfrazsettek. Új-Zéland volt az az állam,

amely elsőként adott a nőknek szavazati jogot (1893). A két világháború közötti

időszakban egyre nagyobb számú nő helyezkedett el az oktatásban,

az újságírásban, az orvostudományban és más olyan szakmákban, amelyek

korábban számukra elérhetetlenek voltak.

A fiatal lányok egyre gyakrabban szereznek felsőfokú okleveleket. A nők

Európa-szerte és az Amerikai Egyesült Államokban, de a világ más részein

is elkezdtek olyan dologgal foglalkozni, ami addig a közvélemény számára

elfogadhatatlan volt. Így a nyilvánosság előtt egyre gyakrabban lehetett

látni autót vezető és cigarettázó, vagy alkoholt fogyasztó nőket. Nem volt

már ritkaság, hogy egy nő egyedül mutatkozott nyilvános helyen, és nem

csak kizárólag egy férfi, vagy egy idősebb nő kíséretében. A két világháború

közötti időszakban megnőtt a női újságok és divatmagazinok száma. Az „új

szabályok”, amelyekért a nők már régóta és kitartóan küzdöttek, lehetővé

tették számukra, hogy a nyilvánosság előtt jobban kihangsúlyozzák sajátosságaikat

és személyiségüket. Így a nők elkezdtek rövidebb frizurát viselni, és

A nők dolgoznak, a

nők szavaznak című

propagandaplakát

Gondolkodj el!

Figyelmesen nézd meg

a propagandaplakátot

és mond meg, hogy

minek köszönhetően

kaptak a nők szavazati

jogot!

A nők tömegesen kezdtek el sporttal foglalkozni.

Ausztráliai teniszezők egy csoportja a XX. század

harmincas éveiben.




XVIII век


megváltoztatták öltözködési szokásaikat is. Mindez elsősorban a magasabb

társadalmi rétegekhez tartozó, valamint a városokban élő nőkre vonatkozott.

El kell múlnia még egy kis időnek ahhoz, hogy a vidéken élő és dolgozó

nők is megváltoztassák életmódjukat.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET

A XX. század nagy háborúi közötti időszakban kimagasló irodalmi alkotások

születtek. Az első világháború brutalitása miatt csalódott írók az

1920-as években megvizsgálták a hagyományos társadalmi értékeket és

viszonyokat. Jelentkeznek olyan elképzelések is, amelyek kifejezik a világ

megváltoztatásának igényét.

Tudj meg többet!

Ernest Hemingway

Fiesta, a nap is felkel, az amerikai író, Ernest Hemingway regénye. A regény az

úgynevezett „elveszett nemzedék” tagjairól szól – azokról a fiatal nemzedékekről,

akik átélték az első világháború borzalmait. Ezek olyan emberek, akik csalódtak

a világháború utáni mindennapokban elárult eszmékben.

Ernest Hemingway, amerikai író

Thomas Mann Stefan Zweig Virginia Woolf Mihail Solohov

Német író, A varázshegy

című regényében

varázslatos módon

mutatja be Európa

mindennapjait az első

világháború kitörése

előtti időszakban.

Osztrák író, dramaturg és újságíró;

A tegnap világa című műben

varázslatosan mutatja be az első

világháborúban megsemmisült

világot.

Brit írónő, aki műveiben

a nők társadalomban

elfoglalt helyzetével

foglalkozott.

Orosz író, a Csendes

Don című történelmi

regényében

bemutatja az 1917-

es forradalom és a

későbbi polgárháború

orosz társadalmát.

Valódi forradalom zajlott le a képzőművészetben. A művészek megpróbálták

lebontani az őket visszatartó falakat és korlátokat, és egy másik vizuális

világot létrehozni. Fejlődött az absztrakt festészet, a kubizmus és a

szürrealizmus, mint az első világháború utáni Európát és a világot megrázó

társadalmi és politikai válságra adott reakció.




29

29

Összefüggés

Beszélgess el a

magyartanároddal

a felsorolt írók

világirodalomban

betöltött

jelentőségéről!

Soroljátok fel a

legfontosabb

műveiket!

Összefüggés

Beszélgess el a

rajztanároddal az

absztrakt festészetről,

kubizmusról és a

szürrealizmusról.

Pablo Picasso, spanyol festő

Avignoni kisasszonyok című

festménye

Ismételjünk!

Salvador Dali spanyol festő egyik

legjelentősebb festménye az Emlékezés

állandósága

Kulcsszavak

Nagy gazdasági

világválság

New Deal

A nők helyzete

A nagy gazdasági világválság, ami csaknem egy évtizedig tartott, 1929-ben

megrázta a világot. A válság leginkább az iparilag legfejlettebb országokat sújtotta:

az Amerikai Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Németországot. 1933-ban

Roosevelt amerikai elnök elindította a New Deal nevű reformprogramot (új irányvonal),

amelynek célja a stagnáló amerikai gazdaság újraindítása volt. A két világháború

közötti időszakban a tudomány és a technológia is fejlődött, de a nők

társadalmi helyzetében is nagy változás állt be. Ekkor készülnek el az egyes legjelentősebb

irodalmi és művészeti alkotások, amelyek főleg a világot megrendítő

válságra adott reakcióként jöttek létre. A rádió megjelenésével, a filmművészet és

az új zenei irányzatok fejlődésével, a populáris kultúra valamint a tömegszórakozás

az egyszerű ember mindennapjainak szerves részévé válik.

Mit tanultunk meg?

1. Mik voltak a nagy gazdasági világválság okai?

2. Magyarázd el, hogy mit jelent a „New Deal”!

3. Miben rejlik a penicillin felfedezésének jelentősége?

4. Sorold fel a két világháború közötti időszak legjelentősebb íróit!

5. Sorold fel a két világháború közötti időszak legjelentősebb festőit és

legjelentősebb műveiket!

Kutass!

Az internet segítségével végezz kutatást a tudomány, a populáris kultúra,

az irodalom és a művészet olyan hírességeinek életrajzáról, akik meghatározták

a háború utáni időszakot! Az osztályon belül alkossatok négy csoportot:

tudomány, populáris kultúra, irodalom és művészet. Minden csoport

az adott területről egy személyt válasszon.

Írj egy rövid esszét a kiválasztott személy életéről és munkásságáról!

Magyarázd el, miért éppen ezt a személyt választottad. Miért pont ő inspirált?




XVIII век

1.5. A VILÁG A DEMOKRÁCIA ÉS

TOTALITARIZMUS KÖZÖTT


„Az olasz fasizmus volt az első olyan

jobboldali diktatúra, amely hatalomra

került egy európai országban. Később

minden hasonló mozgalom Mussolini

rezsimjében egy bizonyosfajta

alapmodellre talált.”

Részlet Umberto Eco (1932-2016)

olasz író A mindenkori fasizmus című írásából

Kutatási

útmutató

Hogyan jelentkezett

Európában a két

világháború közötti

időszakban a

parlamentáris demokrácia

válsága és hogyan

kerültek hatalomra a

totalitárius rendszerek?

A PARLAMENTARIZMUS VÁLSÁGA

Az 1919 és 1939 közötti időszakban a legtöbb európai ország bevezette

a parlamentáris rendszert, mint államformát. Azonban, Nagy-Britannián és

Franciaországon kívül számos európai ország kormányzati formaként nem

a parlamenti demokráciát vezette be. Az első világháború és a nagy gazdasági

világválság következményeiként az emberek elvesztették bizalmukat

az európai országok demokratikusan megválasztott kormányaival szemben.

Az elszegényedett lakosság jelentős változásokat követelt a fennálló politikai

és gazdasági kapcsolatok terén. A felsorolt okok miatt megjelentek a

totalitárius rendszerek kialakulásának feltételei Európában.

Emlékezz!

Melyek voltak az USA-t

és Európát megrendítő

1929-es gazdasági

válság főbb jellemzői?

PARLAMENTÁRIS DEMOKRÁCIA

vallásszabadság

népképviselet a

demokratikusan

megválasztott

parlament útján

polgári- és

szabadságjogok

a hatalmi ágak

szétválasztása:

törvényhozói,

végrehajtói és bírói

a magántulajdon

védelme

törvény előtti

egyenlőség

piacgazdaság

Gondolkodj el!

Melyik államforma

a legelterjedtebb

az államok között

napjainkban?




31

31

Fontos!

A totalitarizmus egy olyan kormányzati rendszer, amelyben az állam erőszak alkalmazásával,

az intézményekkel való visszaéléssel és a politikai propagandával

(a média manipulálása) ellenőrzi polgárainak életét. A totalitárius állam alatt egy

olyan rendszert értünk, ami ellenőrzi a politikai-, és gazdasági életet, a kultúrát, az

oktatást, a sportot és a polgárok magánéletét egyaránt.

POLGÁROK

− a polgári és szabadsájogok vagy

korlátozva vannak, vagy el vannak

törölve

− a polgároktól teljes

engedelmességet várnak el

− elvárás a polgárok önfeláldozása

az állam jóléte vagyis a totalitárius

rendszer jóléte érdekében

TOTALITARIZMUS

VEZÉR

− korlátlan hatalommal rendelkezik

− egypártrendszer van hatalmon

− az államot erő alkalmazásával

(hadsereg, rendőrség,

párthadsereg/félkatonai

alakulatok) védik

AZ ELNYOMÁS ÉS

ELLENŐRZÉS MÓDSZEREI

− rendőri terror

− a politikai másként gondolkodókkal

szembeni fizikai erőszak

alkalmazása

− a politikai ellenfelek üldözése

politikai propaganda

– a politikai eszmék

szervezett és

tervszerű terjesztése,

annak céljából,

hogy megszerezzék

a közvélemény

támogatását

A HATALMI ESZME

− egypártdiktatúra

− a vezér személyi kultusza

− döntéseit nem kérdőjelezik meg

− az állammal kiegyenlített hatalmon lévő párt

vagy csoport magasztalása

MÉDIA ÉS PROPAGANDA

− sajtó teljes felügyelete

− propaganda

− az állami ideológia kizárólagossága

− a hatalom a médiát a politikai másként

gondolkodók ellen használja

− a személyi kultusz megerősödése

− a művészet, kultúra és a sport médián

keresztüli ellenőrzése

− az információkkal való manipulálás (hamis

vagy válogatott információk bemutatása,

annak céljából hogy a polgárokat

félelemben vagy elnyomásban tartsák)

Emlékezz!

Sorold fel a versailles-i

békeszerződés főbb

rendelkezéseit.

diktatúra – az egyén

korlátlan hatalma,

amely az erőn alapul

FASIZMUS ÉS NEMZETISZOCIALIZMUS

Az első világháború után totalitárius mozgalmak alakultak, amik a XIX.

századi nacionalizmuson és imperializmuson alapultak – Olaszországban a

fasizmus és Németországban a nemzetiszocializmus. A nacionalista totalitárius

ideológiák a két világháború közötti politikai és gazdasági bizonytalanság

következményeként jelentek meg.

Az olaszországi fasiszta mozgalom élén Benito Mussolini állt. 1922-ben

Mussolini átvette a hatalmat Olaszországban és diktatúrát vezetett be. Az

olaszországi fasiszták Olaszország megerősítését és határainak kiterjesztését

szorgalmazták a Római Birodalom nagyságáról álmodozva.




XVIII век

A világ a demokrácia és a totalitarizmus között

A fasizmus szó a

latin fasces szóból

ered, ami egy

vesszőnyaláb,

amihez egy

bárdot kötöttek (a

hatalom és az erő

jelképe a Római

Köztársaságban).

Az ókori római hatalmi szimbólumok megjelentek az

ezüstpénzek hátoldalán is.

Gondolkodj el!

Miért használják a

fasiszták az ókori

Róma jelképeit?

Benito Mussolini

fasiszta

egyenruhában.

Hívei Ducenak

(vezér) nevezték.

Az 1922-es menetelés Rómába – Mussolini kísérői

társaságában megszerezi a hatalmat Olaszországban.

Tudj meg többet!

Az olasz fasisztákat nevezték még „feketeingeseknek” is, mert fekete

egyenruhát hordtak.

A németországi nemzetiszocialista (náci) mozgalmat Adolf Hitler,

a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezetője alapította. A nácizmus a

fasizmus egyik szélsőséges formája. A náci ideológia alapvető gondolatát

a fajelmélet alkotta. A nácik a németeket fizikailag, szellemileg és kulturálisan

is felsőbbrendű (árja) fajnak tekintették, és mint ilyen, uralkodnia kell

Európa nagyobb része felett. Gyorsan elnyerték a németországi polgárok

nagy részének támogatását, akik elégedetlenek voltak az első világháború

következményeivel és az országot sújtó gazdasági válsággal. Hitler az 1933-

as parlamenti választások után került hatalomra, majd megalapozta a náci

párt korlátlan uralmát. A nácik Harmadik Birodalmában nem volt hely a

másként gondolkodóknak. Közvetlenül hatalomra kerülése után megkezdte

politikai ellenfeleinek (kommunisták és szociáldemokraták), és más etnikai

és vallási csoportoknak az üldözését is, amelyeknek a nácik véleménye

szerint, nincs helye az „új világrendben“ (zsidók, romák, Jehova tanúi, homoszexuálisok,

különleges igényű emberek stb.)

Emlékezz!

Az ötödik osztályban

tanultad, hogyan

nézett ki az ókori

Rómában Iulius Caesar

idején a diktatúra.

Beszélgess el

történelemtanároddal

arról, milyen

különbségek vannak

az ókori és Mussolini

diktatúrája között.

Harmadik Birodalom

– a Harmadik német

Birodalom a náci

Németország hivatalos

elnevezése volt Hitler

uralma idején




33

33

Fontos!

Az olaszországi fasizmus és a német nemzetiszocializmus a párizsi békekonferencia

rendelkezéseivel való elégedetlenség és az első világháború után létrejött

gazdasági problémák eredményeként jött létre. A XIX. századi nacionalizmus és

imperializmus nagyban befolyásolta ezen mozgalmak létrejöttét.

Horogkereszt

(szvasztika), a

náci Németország

szimbóluma

A Náci Párt a

Hitlerjugend

tagjaival egybekötött

gyűlése

1933-ban

Adolf Hitler, a Harmadik

Birodalom vezére (Führer),

és a Nemzetiszocialista

Német Munkáspárt

alapítója. A mai Ausztria

területén született, de az

az első világháború alatt

önkéntesként harcolt a

német hadseregben.

Gondolkodj el!

Miért köszöntik a Náci

Párt tagjai vezérüket

kinyújtott karral?

Beszélgess el erről

tanároddal!

Hitlerjugend (Hitler

gyermekei) –

a náci párt ifjúsági

szervezete, amelynek

tagjai 14 és 18 év

közötti fiúk voltak


A Mein Kampf (Harcom) egy könyv, amit Adolf Hitler írt miközben börtönbüntetését

töltötte az 1923-as müncheni sörpuccs kudarca után. A mű Hitler

önéletrajzának és politikai nézeteinek kombinációja, ami a náci ideológia

alapjává vált. A Harcomban Hitler megnevezte fő ellenségeit és megvádolta

őket azzal, hogy ők az első világháború és Németország bukásának legfőbb

okozói: „Bárhol a világon kövessenek is el támadást Németország ellen, azok

szítói mindig zsidók. Mind békében, mind a háború alatt is a tőzsde és a marxista

sajtó szította a gyűlöletet Németország ellen [...] Emellett a zsidóság

gondolkodásmódja teljesen világos. Németország bolsevizálását, vagyis a

nemzetében és népében gyökerező német értelmiségnek a kiirtását, a német

munkaerőnek ez által lehetővé váló zsarolását és a zsidó világtőke jármába

törését csak a zsidó világhatalmi törekvések előjátékának tekintik.”

Gondolkodj el!



származó részletet.

Kiket nevezett meg

Hitler Németország

főellenségének?

Magyarázd meg, miért.

1933-as berlini

könyvégetés

A náci hatóságok könyvégető akciókba kezdtek, olyan könyveket tek el, amelyek nem voltak összhangban a náci ideológiával. A szocialista

égetgondolkodók,

zsidó szerzők, pacifisták, demokratikus irányultságú írók

könyvei kerültek kampányuk középpontjába...

Tudj meg többet!

Az elégett könyvek között ott volt Heinrich

Heine német költő drámája is, az Almansor,

amelyben azt írja: „[...] ahol könyveket égetnek,

ott végül embereket is fognak.”




XVIII век


Tudj meg többet!

Film a propaganda szolgálatában

Leni Riefenstahl híres német rendező volt. Leghíresebb munkája Az akarat

diadala című dokumentumfilm. A film a náci párt 1934-es nürnbergi gyűlését

mutatja be. Hitler úgy gondolta, hogy a filmet erőteljes propagandafegyverként

kell használni a Harmadik Birodalom szépségének és hatalmának dicsőítése

céljából.

Leni Riefenstahl

Részlet az Akarat diadala című filmből

Leni Riefenstahllal ellentétben sok művész nem állt be Hitler propagandagépezetének

szolgálatába. Egyikük Marlene Dietrich volt, aki elhagyta Németországot,

és nagy filmsztárrá vált az Amerikai Egyesült Államokban. Egy

alkalommal kijelentette: „németjeimmel már nem beszélünk ugyanazon a

nyelven”.

Tudj meg többet!

A diktátor egy 1940-es amerikai film. A filmet rendezte, és a főszerepet is a

híres humorista Charlie Chaplin alakította. A film a Hitler-rendszer paródiája a

náci Németországban.

Marlene Dietrich

Gondolkodj el!

Keresd meg a

YouTube-on „Az

akarat diadala” és a A

diktátor című filmeket.

Barátaiddal együtt

nézd meg a tanárod

által kiválasztott

részleteket a filmekből.

Beszélgessetek el a

média befolyásáról és

a politikai célokra való

felhasználásáról.

KOMMUNIZMUS

Az 1917-es forradalom és a polgárháború befejezése után, 1922-ben,

a bolsevikok irányítása alatt Oroszország a Szovjet Szocialista Köztársaságok

Szövetségévé (Szovjetunió, SZSZKSZ) vált. Hamarosan a bolsevikok

pártjukat átnevezték Kommunista Párttá. A forradalom vezetője, Vlagyimir

Iljics Lenin halála után Joszif Visszarionovics Sztálin vette át a hatalmat

a Szovjetunióban. Sztálin uralma alatt a Szovjetunió totalitárius állam lett.

Sztálin üldözte a politikailag másként gondolkodókat, de a párt számos tagját

is. A sztálini tisztogatásoknak nagy számban estek áldozatul a párt tagjai,

katonatisztek, tudósok, művészek stb.

Emlékezz!

Hogyan végződött az

októberi forradalom

Oroszországban?




35

35

Az ötágú csillag

a kommunista

mozgalom

szimbóluma volt. A

sarló és a kalapács

a munkások

és a parasztok,

vagyis az egész

nép közösségét

szimbolizálja.

Fontos!

A kommunizmus olyan politikai és gazdasági rendszer, amelyben a vagyon és

a termeléshez szükséges források közös tulajdonban vannak. A kommunizmus

az osztály nélküli társadalom (egyenlőek társadalma) létrehozására törekszik. A

Szovjetunió sztálini diktatúra idején egy totalitárius társadalom volt, amelyben az

állam irányította a politikai- és gazdasági életet valamint a mindennapokat is. A

kommunista ideológia szemben állt a fasizmussal és a nemzetiszocializmussal.

Tudj meg többet!

Lenin a következőket írta Sztálinról halála előtt:

„...Mérhetetlen hatalmat összpontosított a

kezében és nem biztos, hogy mindig elég körültekintően

tud majd élni ezzel a hatalommal.”

Joszif Visszarionovics Dzsugasvili Sztálin (a Sztálin

jelentése Acélember)

Gondolkodj el!

Miért szerette volna

Sztálin, hogy a

legyőzött politikai

ellenfeleit távolítsák el

a fényképekről?

Gondolkodj el!

Mit szeretett volna

Sztálin elérni a képen

látható politikai

plakáttal?

Nyikolaj Jezsov a szovjet titkosszolgálat vezetője, Sztálin társaságában látható

a fenti 1930-as fényképen. 1940-ben árulással vádolták meg és kivégezték. A

Szovjetunióban Sztálin uralma alatt bevett gyakorlat volt, hogy a kivégzett vagy

bebörtönzött politikai ellenfeleit kitörölték a fényképekről, amivel eltüntették

nyomaikat, mint ha nem is léteztek volna.

„Köszönjük a boldog gyermekkort Sztálin

elvtárs”, szovjet propaganda plakát 1936-ból

Tudj meg többet!

George Orwell brit író 1984 című regénye bemutatja a jövő totalitárius

társadalmát, a sztálini Szovjetunió és más totalitárius rezsimek példájára alapozva.

A regény főhőse az „Igazság Minisztériumban” dolgozik a történelmi

tények meghamisításán, és amikor megpróbál ellenszegülni, letartóztatják,

erőszaknak vetik alá és „átnevelik”.




XVIII век


Kulcsszavak

totalitarizmus fasizmus

nemzetiszocializmus (nácizmus)

kommunizmus

Ismételjünk!

A demokrácia gyengülésének és az európai totalitárius rendszerek

megerősödésének legfontosabb okai a párizsi békekonferencia döntéseivel

szembeni elégedetlenség és a nagy gazdasági válság által okozott nehézségek

voltak. Olaszországban és Németországban hatalomra jutottak a fasizmus

és a nemzetiszocializmus nacionalista ideológiájának képviselői, Benito

Mussolini és Adolf Hitler. A Szovjetunióban létrejött egy kommunista rendszer,

amelynek élén Joszif Sztálin állt.

Mit tanultunk meg?

1. Milyen okok vezettek el a két világháború között jelentkező új ideológiák

kialakulásához?

2. Magyarázd el, hogy mi a fasizmus!

3. Hogyan jutott hatalomra Hitler Németországban?

4. Nevezd meg a hasonlóságokat és a különbségeket a fasizmus és a

nemzetiszocializmus között!

5. Mik Sztálin uralmának főbb jellemzői?

Kutass!

1936-ban rendezték meg Berlinben a nyári olimpiai játékokat. A nácik

éltek az alkalommal, hogy népszerűsítsék ideológiájukat és faji propagandájukat.

Meg akarták mutatni, hogy a német sportolók mennyivel jobbak

másoknál minden sportágban.

Jesse Owens,

amerikai atléta,

négyszeres olimpiai

aranyérmes

A berlini nyári

olimpiai játékok

plakátja

Kutass az interneten:

• Írj egy rövid fogalmazást Jesse Owens-ról!

• Miért nem volt Jesse Owens olimpián elért sikere összhangban a német

fajelmélettel, és hogyan viszonyultak sportgyőzelmeihez?

• Nyertek-e a jugoszláv sportolók érmeket a berlini nyári olimpiai

játékokon?




37

37

1.6. A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI

IDŐSZAK – A VÁLSÁGOK KORA


„A háborúban – nyerjen

bármelyik fél is nincsenek győztesek,

hanem csak vesztesek vannak.”

Neville Chamberlain (1869-1940) brit politikus

és miniszterelnök 1937 és 1940 között

Kutatási útmutató

Miért voltak engedékenyek

Nagy-Britannia és

Franciaország kormányai

Németország, Olaszország

és Japán hódító

törekvéseivel szemben a XX.

század ’30-as éveiben?

Emlékezz!

Sorold fel a versailles-i

békeszerződés főbb

rendelkezéseit!

A versailles-i békerendszer, amelyet a párizsi békekonferencia rendelkezései

hoztak létre, nem tudott hozzájárulni a politikai viszonyok stabilizálásához

Európában. A két világháború közötti éveket felölelő időszak alatt, Európa és

a világ politikai kapcsolatait a következő problémák rengették meg: az első világháború

győztes és legyőzött országainak kapcsolata, Németország elutasító

magatartása az elfogadott béke rendelkezéseinek tiszteletben tartására, Japán

és Olaszország hódító ambíciói, de számos háborús konfliktust is, amelyek körevízió

(revízionizmus) – az

első világháború

vesztes államainak

követelése a

békeszerződés,

és a párizsi

békekonferencián

meghatározott

határok és más

rendelkezések

megváltoztatására

A VERSAILLES-I BÉKERENDSZER ÉS A REVIZIONIZMUS

Emlékezz!

Milyen területi

változások voltak

Európában az első

világháború után?

Területi változások

Európában az első

világháború után




XVIII век

A két világhború közötti időszak - a válság kora

zül a spanyol polgárháború (1936-1939) különösen jelentős. A két világháború

közötti időszakban nagyon felerősödtek a vesztes államokkal (Németország,

Ausztria, Magyarország, Bulgária) kötött békeszerződések revíziójára irányuló

kérelmek. Mint az első szocialista állam Európában és a világon, a Szovjetunió

egyre fontosabb tényezővé válik a nemzetközi kapcsolatokban. A szocialista

államberendezkedéssel szembeni nagy bizalmatlanság ellenére, a parlamenti

demokráciák sok ötletet átvesznek a művészetektől kezdve, az irodalmon át, a

pedagógiáig – amelyek majd nagy hatást gyakorolnak a Nyugatra.

NEMZETKÖZI KONFLIKTUSOK

Japánban, az 1920-as évek végén, a hadsereg militarista irányzata nagy

befolyással bírt Hirohito japán császárra. Törekvéseik egy hatalmas birodalom

létrehozására irányultak a Csendes-óceán térségében, Kína meghódításával.

1931-ben Japán elfoglalta a gazdag kínai tartományt, Mandzsúriát,

1937-ben pedig meghódította az ország északi részét Pekinggel és az akkori

kínai fővárossal, Nankinggal együtt.

militarizmus –

katonai rendszer,

amelyben a katonaság

uralja a politikai és

állami életet

A japán hadsereg díszszemléje Nanking elfoglalása

után. Nanking elfoglalása alkalmával a japán katonák

mészárlásokat követtek el a kínai civil lakosság ellen.

Mussolini a Római Birodalom helyreállítását tervezte a Földközi-tenger területeinek

meghódításával. Nagy-Britannia és Franciaország példáját követve az

afrikai gyarmatbirodalom kiterjesztését tervezte. 1935-ben Olaszország megtámadta

Abesszíniát (Etiópia), és rövid háború után elfoglalta annak területét

1936-ban. A Nemzetek Szövetsége nem tudta megakadályozni Olaszország

etiópiai agresszióját, sem Japánét a Csendes-óceán térségében. Nagy-Britannia

és Franciaország úgy gondolták, hogy az agresszorokkal szembeni engedékeny

politika megmenti majd a békét Európában. Olaszország a második világ-

háború előestéjén 1939-ben elfoglalta Albániát.

Tudj meg többet!

Az Etiópia elleni támadás során Olaszország csaknem félmillió katonát és

nehézfegyverzetet (hajókat, harckocsikat, repülőgépeket, tüzérséget) vetett

be. A nyilvánvaló technikai fölény ellenére az olasz katonák csak nagy nehézségek

árán foglalták el Abesszíniát.

Gondolkodj el!

Miért gondolták azt

a japánok, hogy létre

kell hozniuk egy nagy

távol-keleti birodalmat

és, hogy le kell

igázniuk a kínaiakat?


tanároddal!

agresszió – támadás;

nem kiprovokált

támadás, amelynek

célja a hódítás és

leigázás




39

39

Egy olasz lap

címlapja. A szöveg: „A

Császárság (Etiópia)

egész területe el lett

foglalva. A leigázott

lakosság üdvözli az

olasz lobogót.”

Gondolkodj el!

Figyelmesen nézd

meg az olasz napilap

címlapját és mondd

meg, hogy hogyan

mutatták be az olasz

közvéleménynek az

etiópiai háborút!

Etiópián kívül melyik országok képezték Olaszország

afrikai gyarmati területeit?

A SPANYOL POLGÁRHÁBORÚ (1936-1939)

Gondolkodj el!

Kutass az interneten

Božidar Petrović

labdarúgó pályafutása

és a futballista a spanyol

polgárháborúban

játszott szerepe után! A

hivatalos információkért

látogass el a Szerbiai

Labdarúgó Szövetség

honlapjára: http://www.

reprezentacija.rs/.

A spanyol polgárháború 1936-ban robbant ki, amikor a parlamenti választásokon

győzelmet arató republikánus kormány ellen kitört a Francisco Franco

tábornok által vezetett katonatisztek lázadása. A fasiszta államok, Németország

és Olaszország katonailag támogatták Franco hadseregét. Ezzel szemben a

kommunisták és liberálisok által vezetett republikánusok élvezték a Szovjetunió

támogatását, valamint a világ minden tájáról érkező önkéntesekét, akik az ún.

Nemzetközi brigádokba szerveződtek. A nyugati demokráciák Nagy-Britannia

és Franciaország semlegesek maradtak a konfliktusban, mert nem akartak

együttműködni a szovjetekkel. Németország és Olaszország segítségével Franco

1939-ben megtörte a republikánusok ellenállását, és fasiszta diktatúrát hozott

létre Spanyolországban.

Fontos!

A spanyol polgárháborúban először történt meg, hogy a fasiszta államok katonai beavatkozást

foganatosítsanak európai földön. Nagy-Britannia és Franciaország Németország

és Olaszország felé irányuló engedékenysége megteremtette annak a lehetőségét,

hogy a fasiszta államok katonai erőt alkalmazzanak a nemzetközi kapcsolatokban.

Božidar Petrović,

jugoszláv repülős

hős a spanyol

polgárháború idején

Tudj meg többet!

A fasizmus ellen küzdő első harcosok Európában és a világon a Nemzetközi

brigádok tagjai voltak Spanyolországban. Körülbelül 40 000-en voltak 55 országból.

Köztük több mint 1700 jugoszláv is volt Jugoszlávia minden részéből,

köztük 14 nő is.

Božidar Boško Petrović, a jugoszláv légierő pilótája a spanyol polgárháború

egyik hőse. Labdarúgó volt, és a Jugoszláv labdarúgó-válogatott tagja. 1937-

ben halt meg Spanyolországban, Brunete közelében, amikor a gépét lelőtték.

Lelőtt 7 fasiszta repülőgépet, és ezzel a spanyol polgárháború egyik leghíresebb

pilótájává vált.




XVIII век


Francisco Franco,

Spanyolország diktátora

és vezére 1939-től

egészen 1975-ben

bekövetkezett haláláig.

„Nem fognak átjutni”,

köztársasági transzparens

Madridban

Nagy számú nő harcolt

a polgárháború alatt a

fasiszták ellen.

AZ ÚJ HÁBORÚHOZ VEZETŐ ÚTON

1935-ben Németország hivatalosan is elutasította a versailles-i békeszerződés rendelkezéseit

és bevezette az általános hadkötelezettséget. A Német Birodalom csapatai

1936-ban vonultak be a demilitarizált Rajna-vidékre. Franciaország és Nagy-Britannia

reakciója elmaradt, ami lehetővé tette Hitler számára, hogy nagy önbizalmat szerezzen,

és megszilárdítsa hatalmát Németországban, valamint növelje tekintélyét szövetségesei

körében. Létrejött a tengelyhatalmak, Németország, Olaszország és Japán

szövetsége, ami szorgalmazta Németország befolyásának megerősítését Európában,

Olaszországét a Földközi-tengeren és Japánét a Távol-Keleten.

Japán propaganda

képeslap 1938-ból,

ami Németország,

Olaszország és

Japán szövetségét

ábrázolja.”Három

államból származó

jó barátok”. A tetején

Hitlert, Konoe japán

miniszterelnököt és

Mussolinit ábrázoló

portrék.

Gondolkodj el!

Ki ellen irányult

a Németország,

Olaszország és Japán

által létrehozott

háromhatalmi

egyezmény?

A német hadsereg

bevonul a Rajnavidékre

1938 márciusában a német hadsereg diadalmasan vonult be Bécsbe, így

végrehajtva az Anschluss-t (csatlakozás) – Ausztria Németországhoz való

csatolását. Hamarosan a náci Németország ambíciói még nagyobbak lettek.

Németország előállt azzal a kéréssel, hogy a Csehszlovákia területének egy

részét, pontosabban a Szudéta-vidéket csatolják hozzá, azzal az ürüggyel,

hogy sok, a német nemzethez tartozó ember él ezen a területen, akik erőszaknak

vannak kitéve. Csehszlovákia sorsa a müncheni konferencián dőlt el 1938

szeptemberében négy nagy európai hatalom előtt: két versailles-i – Nagy-

Britannia és Franciaország és két revizionista – Németország és Olaszország

között. Nagy-Britannia és Franciaország megengedte Németországnak, hogy

megszállja a Szudéta-vidéket, úgy gondolván, hogy ezzel biztosíthatják a békét

Európában, ha teljesítik Hitler utolsónak gondolt kérését is.




41

41

Anschluss 1938.

Gondolkodj el!

Figyelmesen nézd

meg a fényképet, és

mondd meg milyen

fogadtatásban

részesült a német

hadsereg Bécs utcáin!

Gondolkodj el!

Beszélgess el

tanároddal

a Nemzetek

Szövetségének

a korszakban

játszott szerepéről.

Volt-e a Nemzetek

Szövetségének ereje

meggátolni a háború

kitörését!

A müncheni konferencia

résztvevői a Szudéta-vidék

átadásáról szóló egyezmény

aláírása előtt. Balról jobbra:

Neville Chemberlain brit

miniszterelnök, Édouard Daladier

francia miniszterelnök, Adolf

Hitler és Benito Mussolini.


Britanniába történő

visszaérkezése alkalmával

Neville Chemberlain

meglobogtatta a Münchenben

aláírt egyezményt, és

kijelentette: hogy „Egy

emberöltőre biztosítottam a

békét Európában”.

Winston Churchill, a brit parlament tagja hevesen ellenezte Chamberlain Németországgal

és Olaszországgal kapcsolatos politikáját. Ebből az alkalomból kijelentette

(1938): „Egy végzetes katasztrófa kellős közepén vagyunk [...] Tökéletes és megsemmisítő

vereséget szenvedtünk [...] És ne gondoljuk, hogy ez a vége. Ez csak a kezdet.”

ÉSZTORSZÁG

(SZSZKSZ)

Gondolkodj el!

Figyelmesen nézd

meg a térképet és

sorold fel a második

világháború előtti

válságterületeket

Európában!

F R A N C I A O R S Z Á G

S Z H S Z K I R Á LY S Á G

Belgrád




XVIII век


1939-ben Németország kihasználta a nyugati hatalmak gyengeségét és

megszállta Csehországot. Arra kérte Lengyelországot, hogy adja vissza Gdańsk

(Danzig) kikötőjét, amely Lengyelország egyetlen kijárata volt a Balti-tengerhez. A

nyugattal folytatott tárgyalásai kudarca után, a Szovjetunió 1939 augusztusában

egy megnemtámadási szerződést írt alá Németországgal, az ún. Molotov-

Ribbentrop paktumot. A Szovjetunió nem állt készen a Németországgal szembeni

háborúra. Ezzel a békeszerződéssel Sztálin időt akart nyerni. Németország

viszont békét akart Kelet-Európában, hogy leszámolhasson Nagy-Britanniával és

Franciaországgal nyugaton. 1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta

Lengyelországot, ezzel kezdetét vette a második világháború.

A szovjet külügyminiszter

Vjacseszlav Molotov

aláírja Németországgal az

egyezményt. Mögötte a német

külügyminiszter Joachim von

Ribbentrop, baloldaláról pedig

Sztálin áll.

Időutazás

1931. 1936. 1937. 1938. 1939.

Japán megtámadja

Mandzsúriát

Kulcsszavak

Japán

elfoglalja Kína

egy részét

Anschluss

(Ausztria

bekebelezése)

Müncheni

egyezmény

Olaszország

elfoglalja Etiópiát

Németország

katonai ellenőrzés

alá vonja a Rajnavidéket

Spanyol

polgárháború

(1936-1939)

Németország

megszállja

Csehországot

Olaszország

megszállja Albániát

Molotov-

Ribbentrop paktum

Spanyol polgárháború

Molotov-Ribbentrop paktum

Ismételjünk!

Müncheni egyezmény

Németország, Olaszország és Japán agresszív politikája a versailles-i

békerendszer összeomlásához és a tengelyhatalmak - Németország, Olaszország

és Japán - szövetségének létrehozásához vezetett. A véres spanyol

polgárháború után Francisco Franco hatalomra kerülésével, Európában egy

újabb fasiszta diktatúra jött létre. Japán megtámadta Kínát azzal a céllal,

hogy egy erős birodalmat hozzon létre a Távol-Keleten. Olaszország Földközi-tengeri

befolyásának bővítése érdekében elfoglalta Etiópiát és Albániát.

Németország visszaszerezte a Rajna-vidék ellenőrzését, bekebelezte Ausztriát

és elfoglalta Csehországot. A második világháború előestéjén Németország

egy megnemtámadási egyezményt írt alá a Szovjetunióval.




43

43

Mit tanultunk meg?

1. Nevezd meg a revizionistának tekinthető államokat!

2. Magyarázd el a spanyol polgárháború kitörésének okait!

3. Miért volt engedékeny Nagy-Britannia és Franciaország a tengelyhatalmak

hódító törekvéseivel szemben?

4. Nevezd meg azokat az államokat, amelyekkel szemben Németországnak

hódító szándékai voltak!

5. Mi miatt kötöttek a korábbi ellenségek, Németország és a Szovjetunió

megnemtámadási egyezményt a világháború előestéjén?

Kutass!

Guernica

Guernica egy olyan spanyolországi város, ami 1937-ben rettenetes pusztítást

szenvedett a Franco tábornokot támogató német légierő bombázása

miatt. Pablo Picasso megfestette híres művét, amit a civilek szenvedéseinek

és Guernica háborús pusztításának szentelt. A spanyol festő kívánságának

megfelelően, a festményt nem vihették haza Spanyolországba addig, amíg

nem jön létre egy demokratikus rendszer. 1981 óta látható Madridban.

Beszélgess el a képzőművészet-tanároddal a képen látható motívumok

szimbolikájáról!

Milyen érzéseket ébreszt benned ez a mű?

Guernica romjai

Pablo Picasso

Guernica, Pablo Picasso




XVIII век

1.7. A DÉLSZLÁV ÁLLAM

LÉTREHOZÁSA


„És miközben rettenthetetlen hadseregem

fényes szuronyai pengéit előreveti a hozzátok

vezető úton, elhozva nektek az emberiség

legféltettebb kincsét – a SZABADSÁGOT,...,

taszítsátok el hát a korhadt Ausztriát és ne

kíméljétek életeteket, mert mi sem kíméltük a mieinket,

és mert szükség van rá, hogy a közösen elhullajtott

vérünkből egy új békés és szabad korszak szülessen

meg egyesült nemzetünknek.”

Kutatási

útmutató

Mi miatt törekedtek a

különböző délszláv népek

a XX. század elején az

egyesülésre?

Aleksandar Karađorđević régens (1888-1934)

kiáltványa az első világháború alatt.

A DÉLSZLÁV ESZME

A délszláv népek egyesítésének és egy közös állam létrehozásának gondolata

a XIX. század második felében és a XX. század elején jelent meg a délszláv

népek által benépesített területeken. A kiteljesedése párhuzamosan zajlott

Szerbia és Montenegró az oszmán uralom alóli felszabadulásával és a horvátok

és a szlovének sikertelen próbálkozásaival, amelyek célja egy jobb pozíció elérése

volt az Osztrák-Magyar Monarchiában. Jelentős lökést adott a délszlávok közös

államának létrehozására irányuló folyamatnak Olaszország és Németország

egyesítése. Az egyesülés legnagyobb ellenzői az Osztrák-Magyar Monarchia és

Németország kormányai voltak, amelyek a balkáni délszláv területeken keresztül

akartak tovább terjeszkedni keleti irányba. Szerbia miniszterelnöke, Nikola

Pašić, az első világháború elején kidolgozta a délszláv (jugoszláv) állam létrehozásának

programját, amely a Szerb Királyság és az akkor osztrák – magyar

fennhatóság alatt álló délszláv népek egyesülésén alapult.

Emlékezz!

Sorolj fel olyan

személyeket, akik a

XIX. század folyamán

kiemelkedtek a


megteremtésében,

és emlékezz vissza,

melyik népekhez

tartoztak!

Tudj meg többet!

Jovan Cvijić szerb földrajztudós, mint a Balkán-félsziget egyik legnagyobb

ismerője, térképeket készített a jövőbeli jugoszláv államról, és megírta a A délszlávok

egysége című művet. Nagy támogatója volt a délszláv állam megalkotásának

és ő azon elmélet megalkotója, miszerint a délszláv népek (szerbek, horvátok

és szlovének) egy közös etnikumhoz tartoznak.

Jovan Cvijić

Fontos!

A délszláv állam létrehozásának programja azon az elgondoláson alapult, hogy a szerbek, a

horvátok és a szlovének egy népet képeznek, három különböző névvel („háromnevű nép”). A

második balkáni háborúban és az első világháborúban Bulgáriával folytatott nyílt ellenségeskedés

után felhagytak az összes szlávot felölelő délszláv állam létrehozásának elképzelésével.

Összefüggés

Mit tudtál meg a

földrajzórákon Jovan

Cvijić munkásságáról?




45

45

Emlékezz!

Milyenek voltak a

háborús viszonyok

Szerbiában 1914

végén?

deklaráció –

ünnepélyes

nyilatkozat,

valamely kormány,

intézmény, politikai

párt alapelveinek

kihirdetése

Gondolkodj el!

Figyelmesen olvasd

el a niši deklarációból

származó részletet,

és mond meg

mi volt a Szerb

Királyság legfőbb

háborús célja az első

világháborúban.

Milyen hangon

és kifejezéseket

használva szólt a

szerb kormány a

lakossághoz? Mit

akartak ezzel elérni?

A NIŠI DEKLARÁCIÓ

A délszláv állam az első világháború idején jött létre, és a szerbek, horvátok

és szlovének közös államának eszméjét a Szerb Királyság kormánya

támogatta leginkább. A Szerb Királyság Nemzetgyűlése Nikola Pašić miniszterelnök

javaslatára, 1914. december 7-én Nišben a niši deklaráció (nyilatkozat)

elfogadásával kihirdette Szerbia első világháborús céljait.


A niši deklaráció (1914. december 7.)

„[...] Meg vagyok győződve az egész szerb nép elszántságáról, hogy kitart ebben

a szent harcban, amelyben földjének és szabadságának védelméért küzd, a királyság

Kormánya fő és ezekben a sorsdöntő pillanatokban az egyetlen feladatának azt

tartja, hogy biztosítsa ennek a nagy összecsapásnak a sikeres befejezését, amely

abban a pillanatban, amikor elkezdődött, egyben a még rabságban levő szerb,

horvát és szlovén testvéreink felszabadításáért és egyesüléséért folytatott küzdelem

lett. A hatalmas siker, ami majd ezt a nagy küzdelmet fogja koronázni, megváltja

majd azt a rengeteg véres áldozatot, amit szerb nemzedékünk kénytelen elviselni.

Ebben a harcban a szerb népnek nincs választása, mert halál és élet között nem

választunk [...]”.

A Nišben (ideiglenes háborús

főváros) található tiszti otthon mai

kinézete, ahol 1914. december 7-én

a Nemzetgyűlés elfogadta a niši

deklarációt

JUGOSZLÁV BIZOTTSÁG

Az egyesülés egyik legnagyobb akadálya az 1915-ös londoni egyezmény

volt, amiben az antanthatalmak, Nagy-Britannia, Franciaország és

Oroszország jutalmul Olaszországnak a háborúba való belépésért a szövetségesek

oldalán, megígérte Isztria és Dalmácia átadását. 1915 áprilisában

a szerb kormány létrehozta a Jugoszláv Bizottságot, amelyben számos az

Osztrák-Magyar Monarchia területéről származó horvát, szlovén, valamint

szerb politikus vett részt tevékenyen. A Jugoszláv Bizottság feladata, amit

a háború során végig a szerb kormány finanszírozott, az volt, hogy támogatást

szerezzen a szövetséges és semleges államokban, és az egyesítés megvalósításához

szükséges segélyeket gyűjtsön.

Tudj meg többet!

A Jugoszláv Bizottság jelentős tényező volt a jugoszláv egyesülés folyamatában.

Nikola Pašić úgy vélte, hogy a Bizottság küldetése a jugoszláv eszme

népszerűsítése a szövetségesek körében. Egyszer azt mondta a Jugoszláv Bizottság

tagjainak: „Menjetek Európába és kiabáljátok: Egyesülést szeretnénk

Szerbiával!”




XVIII век

A délszláv állam létrehozása

A Jugoszláv

Bizottság tagjai

Ante Trumbić,

a Jugoszláv

Bizottság

elnöke

Ivan Meštrović,

az egyik

legnagyobb

horvát és

jugoszláv

szobrász

Frano Supilo,

kimagasló

horvát politikus

KORFUI NYILATKOZAT

A Nikola Pašić vezette szerb kormány és a Jugoszláv Bizottság képviselői

nem ugyanúgy gondolkodtak a jövőbeli közös állam megszervezéséről.

Pašić úgy gondolta, hogy a Szerb Királyságnak kellene döntenie az államberendezkedés

formájáról, tekintettel a hatalmas háborús és politikai erőfeszítéseire,

amiket a háborúban tett. Másrészt horvát és a szlovén politikusok

tartottak a szerbek fölényétől (szerb hegemóniától) a jövőbeni államban.

Azt akarták, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia területéről származó valamennyi

délszláv nép megőrizze sajátosságait és azokat a jogaikat, amelyeket

az Osztrák-Magyar Monarchiában élveztek.

A szerb kormány és a Jugoszláv Bizottság képviselői 1917 nyarán, Korfu

szigetén találkoztak, ami a szerb állam ideiglenes háborús fővárosa volt

1916 és 1918 között. Ebből az alkalomból hozták meg a korfui nyilatkozatot,

amelyben megállapodtak a délszláv népek egyesült és független államának

- a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság létrehozását érintő fontos

kérdésekben.

Emlékezz!

Miért tekintik az

1917-es évet az

első világháború

fordulópontjának?

Niši deklaráció

(1914)

Londoni egyezmény

(1915)

Korfui nyilatkozat

(1917)

Egyesülés (1918)

Az egyesüléshez és a délszláv állam létrejöttéhez vezető út




47

47

Gondolkodj el!


a korfui nyilatkozatot

és sorold fel azokat a

cikkeket, amelyek a

szerbek, horvátok és

szlovénok helyzetéről

szóltak a jövőbeni

államban. Miért nem

került megemlítésre

nyilatkozatban a többi

ma létező délszláv

nép (montenegróiak,

macedónok,

bosnyákok/

muzulmánok)?


tanároddal!


Korfui nyilatkozat (1917. július 20.)

„[...] Mindenek előtt a szerbek, a horvátok és a szlovének képviselői a leghatározottabban

hangsúlyozzák, hogy ez a háromnevű nép egy és ugyanazon

vérhez, beszélt és írott nyelvhez tarozik, közös az egymáshoz tartozás érzése,

azon a folytonos és egységes területen, ahol egymástól nem elválasztva

él, közösek és nemzeti túléléséhez, valamint az erkölcsi és anyagi életének

fejlődéséhez kötődő érdekei [...]

[...] 1. A szerbek, horvátok és szlovének állama [...] szabad, független királyság

lesz, egységes területtel és egységes állampolgársággal. Alkotmányos,

demokratikus és parlamenti monarchia lesz a Karađorđević–uralkodóház vezetésével

[...]

2. Az állam elnevezése: Szerb–Horvát–Szlovén Királyság lesz [...]

3. Ennek egy nemzeti címere, egy nemzeti zászlaja és egy koronája lesz [...]

5. Mindhárom nemzeti név: a szerb, a horvát és a szlovén az ország egész

területén teljesen egyenlő lesz [...]

6. Mind a cirill, mind a latin írásmód szintén teljesen egyenlő [...]

9. A SZHSZ Királyság területe felöleli azokat a területeket, amelyen háromnevű

nemzetünk él egységes és nagy tömegben [...]

A korfui nyilatkozat

aláírói (az alsó sorban

a harmadik - Ante

Trumbić, a Jugoszláv

Bizottság elnöke,

középen az alsó sorban

– Nikola Pašić, a szerb

kormány elnöke)

Fontos!

Korfui nyilatkozat

A szerb kormány és a Jugoszláv Bizottság képviselői abban állapodtak meg a

korfui nyilatkozatban, hogy létrehozzák közös államukat Szerb–Horvát–Szlovén

Királyság néven, ami egy parlamentáris monarchia lesz, Karađorđević–uralkodóház

vezetésével. Az államberendezésről majd az Alkotmányozó Nemzetgyűlés

képviselői döntenek, az általános parlamenti választások kiírása után.




XVIII век

A délszláv állam létrehozása

AZ EGYESÜLÉS

A szaloniki front áttörése után a szerb hadsereg felszabadította Szerbiát

és Montenegrót, majd elfoglalta az összes délszláv területet Isztriáig és az

Alpokig. Zágrábban a jugoszláv orientációjú politikusok kikiáltották a Szlovén–Horvát–Szerb

Államot. Céljuk az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó

jugoszláv területek csatlakozása volt a Szerb Királysághoz. A délvidéki

szerbeknek a Szerb Királysághoz történő csatlakozásáról az újvidéki Nagy

Nemzetgyűlésen született döntés (1918. november). Montenegró Szerb Királysághoz

történő csatlakozásáról a podgoricai Nemzetgyűlés (1918. november)

hozott döntést. Aleksandar Karađorđević régens 1918. december

1-jén, Belgrádban hirdette ki a Szerb Királyság egyesítését a Szlovén–Horvát–Szerb

Állammal. Így jött létre az első jugoszláv állam - a Szerb–Horvát–

Szlovén Királyság.

Emlékezz!

Mikor kezdődtek

a szaloniki

front befejező

hadműveletei?

Gondolkodj el!

Hogyan hatottak

a szerb hadsereg

katonai sikerei a


létrejöttére?

A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kikiálltása Belgrádban

1918. december 1-én

A Krsmanović-ház a belgrádi Teraziján, ahol a

SZHSZ Királyság létrejöttét kikiáltották

Ismételjünk!

A délszláv népek közös államának létrehozásának gondolata a XIX.

század második felében és a XX. század elején jelent meg a délszlávok által

lakott területeken. Az első világháború kitörésével megteremtődtek a

feltételek a jugoszláv állam (a szerbek, horvátok és szlovénok állama) létrehozásának

megvalósításához. A egyesítés legfontosabb tényezői a Nikola

Pašić által vezetett szerb kormány és a Jugoszláv Bizottság voltak. A niši

deklaráció és a korfui nyilatkozat meghozatalával megteremtődtek a közös

állam létrehozásának politikai keretei. A szaloniki front áttörése és a szerb

hadsereg sikeres hadműveletei után Aleksandar Karađorđević régens 1918.

december 1-jén, Belgrádban kikiáltotta a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság

létrejöttét.

Mit tanultunk meg?

Kulcsszavak

Niši

deklaráció

Jugoszláv

Bizottság

Korfui

nyilatkozat

Szerb–Horvát–

Szlovén

Királyság

1. Magyarázd el, hogy mit takar a délszláv eszme!

2. Hogyan hívták azt a dokumentumot, amelyben Szerbia kifejtette háborús

céljait?

3. Miben rejlett a Jugoszláv Bizottság egyesítésben játszott szerepe?

4. Sorold fel a korfui nyilatkozat legfontosabb rendelkezéseit!

5. Hogyan kiáltották ki az egyesülést?




49

49

Kutass!

A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság állami jelképei

Zászló

A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság és a Jugoszláv

Királyság zászlaja három mezőből állt: felül kék, középen

fehér és alul piros színből.

Címer

A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság és a Jugoszláv

Királyság címere a Szerb Királyság címerének módosított

változata. A címer központi motívumát a vörös

pajzson széttárt szárnyú kétfejű fehér sas képezi. A

sas mellkasán egy pajzs található címerekkel: a szerb

– vörös alapon fehér kereszt a négy tűzcsiholó szerszámmal;

a horvát – fehér és vörös mezők váltakozásából

álló sakktábla; a szlovén – kék pajzson három

hatágú csillag. A címer alsó részén pedig egy fehér

félhold található.

Himnusz

Igazság Istene, ki megmentéd

Pusztulástól önmagunk,

Hallgasd meg most szavunkat,

Te légy eztán gyámolunk!

Ó, gyönyörű hazánk,

Ó, bátor és irgalmas.

Atyáink ősi dicsősége,

Légy örökké boldog.

Előre dicsőség zászlaja,

Hősiesen helytállni,

a haza boldogulásáért,

szóljanak hát a fegyverek!

Isten gyámold, Isten tápláld,

Királyunk, szerb fajunk!

Péter király Isten óvjad (Sándor

király Isten óvjad)

Nemzetünk imádsága kér!

A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság

és később a Jugoszláv Királyság himnusza

három dalból tevődött össze:

- szerb: Igazság Istene (Bože pravde),

ami az egységes állam létrejötte

előtt a Szerb Királyság himnusza volt;

- horvát: Gyönyörű hazánk (Lijepa

naša domovino);

- szlovén: Előre dicsőség zászlaja (Naprej

zastava slave)

A himnusz négy versszakból állt,

amelyek közül az első és az utolsó az

Igazság Istenéből áll, a második a Gyönyörű

hazánkból, és a harmadik az

Előre dicsőség zászlaja című dalból.

Elemezd a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság zászlaját, címerét és himnuszát,

és határozd meg, hogy melyik jelképek vannak még használatban az

egykori délszláv állam területén!




XVIII век

1.8. A SZERB – HORVÁT – SZLOVÉN

KIRÁLYSÁG (1918–1929)


„A horvátok szerbekhez való viszonya

egyértelmű. Lehetsz testvéred lejobb testvére,

de én a sajátomon, és te is a tiéden dolgozol.

Irányíthatunk közösen, de te nem fogsz

kenyeret szelni gyermekeimnek, mert vékonyan

vágnád azt. A szerb urak nem látják ezt, de a

nép érti.”

Kutatási

útmutató

Miért nevezték el az

1918-as egyesülés

után az államot Szerb

– Horvát – Szlovén

Királyságnak?

Stjepan Radić (1871-1928) a Horvát Parasztpárt alapítója

AZ SZHSZ KIRÁLYSÁG TERÜLETE,

ELHELYEZKEDÉSE ÉS TÁRSADALMA

A Szerb – Horvát – Szlovén Királyság a Balkán-félsziget központi és

nyugati részén helyezkedett el, és részben benyúlt Közép-Európába. Magába

foglalta a Szerb Királyság, a Montenegrói Királyság területeit és Osztrák

- Magyar Monarchia azon területeit, ahol szerbek, horvátok és szlovének éltek.

Azok a területek, amelyek egykor az Osztrák - Magyar Monarchia részét

képezték, gazdaságilag fejlettebbek voltak, mint a háború sújtotta Szerbia.

Azok a területek, amelyek a század elején még az Oszmán Birodalom részét

képezték (Ó-Szerbia területe - Raška régió, Koszovó és Metóhia, Macedónia

egy része) gazdaságilag elmaradottak voltak. A Szerb – Horvát – Szlovén Királyság

ipara fejletlen volt, kivéve az ország azon részeit, ahol a háború előtt

is ipari létesítmények helyezkedtek el - Szlovéniában, Horvátországban, Vajdaság

területén és Belgrád körül.

A Szerb – Horvát – Szlovén Királyság határait 1919 és 1920 során külön

államközi megállapodások határozták meg, tekintettel arra, hogy az új jugoszláv

állam valamennyi szomszédjával határvitát folytatott, kivéve Görögországgal.

A párizsi békekonferencia határváltoztatásaival elégedetlen államok,

Olaszország, Ausztria, Magyarország és Bulgária nem békéltek meg az

SZHSZ Királyság létrejöttével.

Tudj meg többet!

Az 1921-es népszámlálás szerint a SZHSZ Királyságban mintegy 12 millió kos élt. A legtöbb szerb (39%) és horvát (23,9%) volt. A lakosság többi részét

laaz

iszlám vallás tagjai (muzulmánok), szlovének és a nemzeti kisebbségek tagjai

(németek, magyarok, albánok, románok, törökök, szlovákok stb.) alkották.

Emlékezz!

1. Sorold fel azokat

az egykori

Osztrák-Magyar

Monarchiához

tartozó területeket,

amelyek az SZHSZ

Királysághoz

kerültek!

2. Mely területeket

tekintik Ó-Szerbia

részeinek?

Összefüggés

Elemezd a

szerbtanárod

segítségével Jovan

Jovanović Zmaj

„Ptica tilatale“ című

versét! Milyen módon

kerül bemutatásra

a jugoszlávizmus a

versben?




51

51

Gondolkodj el!

1. Sorold fel a SZHSZ

Királysággal határos

országokat!

2. Mely államok

léteznek az egykori

SZHSZ Királyság

területén?

3. Beszélgess el

tanároddal arról,

hogy melyik

nép tagjai

vallják magukat

evangélikusoknak?

Emlékezz!

Sorold fel a XIX.

század végének és

XX. század elejének

legjelentősebb szerb

politikai pártjait!

Stojan Protić a

Népi Radikális Párt

egyik vezetője, az

első kormányfő,

akinek feladata,

az Ideiglenes

Nemzetgyűléssel

közösen az volt,

hogy előkészítse

az alkotmányozó

nemzetgyűlési

választásokat

és elfogadja az

Alkotmányt.

egyéb...

vallás nélküli 0,01%

evangélikus 1,91%

iszlám 11,22%

római katolikus 39,29%

ortodox 46,67%

0 5000000 10000000

Az SZHSZ Királyság lakosságának szerkezete a vallási hovatartozás alapján, az 1921-

es népszámlálási adatok szerint

KIRÁLY

NEMZETGYŰLÉS

Az SZHSZ lakosságának

szerkezete a vallási hovatartozás

alapján

POLITIKAI VISZONYOK AZ SZHSZ KIRÁLYSÁGBAN

A Szerb – Horvát – Szlovén Királyságot 1918. december 1-jén hirdették

ki Belgrádban. Nemzetközi elismerést a párizsi békekonferencián kapott. A

Szerb – Horvát – Szlovén Királyság Alkotmányának elfogadásáig a hatalom

Aleksandar Karađorđević (Karađorđević Sándor) régens, a kormány és az

Ideiglenes Nemzetgyűlés kezében volt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés az új

államhoz tartozó valamennyi területről származó képviselőkből álló nemzetgyűlés

volt, amelynek feladata az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megválasztásának

előkészítése volt.

A Szerb – Horvát – Szlovén Királyság Alkotmányozó Nemzetgyűlésének

megválasztására kiírt parlamenti választásokat 1920-ban tartották

meg, és a legtöbb képviselői helyet a Jugoszláv Demokrata Párt, a Népi

Radikális Párt, a Jugoszláv Kommunista Párt és a Horvát Köztársasági

Parasztpárt (1925 után Horvát Parasztpárt) szerezte meg. Az Alkotmányt

Szent Vitus (Vid) napján hirdették ki, 1921. június 28-án (Vid-napi alkotmány).

Az Alkotmány előírja, hogy az SZHSZ Királyság alkotmányos, parlamentáris

és örökletes monarchia, a Karađorđević - dinasztiával az élén, és

hogy az SZHSZ Királyság központosított állam, vagyis minden államügyet

egy központból intéztek – a fővárosból, amely Belgrádban volt. Ezzel az államberendezkedéssel

a horvát és szlovén politikusok elégedetlenek voltak,

és úgy vélték, hogy az új államban a szerbek fölényben vannak a többiekkel

szemben, és túl sok hatalom van az uralkodó kezében, aki visszaélhet ezzel.

Emlékezz!

Mi a parlamentáris

monarchia?

Jugoszláv

Demokrata Párt

Népi Radikális

Párt

Horvát

Köztársasági

Parasztpárt

Jugoszláv

Kommu nista

Párt




A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1918-1929)

A SZHSZ KIRÁLYSÁG LEGBEFOLYÁSOSABB POLITIKAI PÁRTJAI

Jugoszláv Demokrata Párt Népi Radikális Párt Horvát Köztársasági

Parasztpárt

A Demokrata Pártot 1919-

ben alapították Szarajevóban.

Támogatta az egységes

jugoszláv állam létrehozását,

úgy gondolva, hogy a szerbek,

horvátok és szlovének egy

nemzethez tartoznak.

A radikálisok voltak

hatalmon a Szerb

Királyságban. Az

új állam legtöbb

kormányában részt

vettek.

A SZHSZ Királyságban

élő horvátok

legbefolyásosabb

pártja. Támogatták

a közös államban

élő horvátok

autonómiáját.

Jugoszláv

Kommunista Párt

Az oroszországi októberi

forradalom és az európai

forradalmi hullám

hatására alakult meg. A

munkások és szegény

polgárok érdekeit

képviselte.

Ljubomir

Davidović

Svetozar

Pribićević

Nikola Pašić

Stjepan Radić

Filip Filipović, JKP egyik

alapítója és az első

titkára


A Szerb – Horvát – Szlovén Királyságban élő nőknek nem volt szavazati

joguk. Jelena Dimitrijević (1862–1945) szerb író, jótevő és világutazó volt.

Rendkívül művelt nőnek számított. Több nyelven beszélt. Útleírásában „Az új

világ vagy egy évig Amerikában” a nők amerikai helyzetéről szerzett benyomásairól

is írt. A nők és férfiak közötti egyenlőség kérdése a kor égető kérdései

közé tartozott: „Az amerikai nők választójogot kaptak, de nem az összes

államban. Massachusetts államban, Boston fővárosban a nők először fognak

szavazni ez év (1920) őszén, amikor megválasztják a köztársaság elnökét. [...]

Nincs olyan szakma, amelyben ne lennének jelen nők, és a nők bebizonyították,

hogy ugyanolyan munkaképesek, mint a férfiak. Mert az semmit nem

jelent, hogy a férfiak fizikailag erősebbek, mert most már a fizikai erőt, még

a lovakét is, gépekkel helyettesítik; és a gépet működtetheti nő és férfi egyaránt,

így mondják az amerikai nők. Az emberek azt mondják: „A nők kezdők

a politikában”, amire a nők azt mondják:„Igen, a nők kezdők, de sokkal intelligensebb

kezdők, mint a férfiak. „És diadalmaskodnak, mert bebizonyították,

hogy nemcsak a házi munkát tudja ellátni a nő. Ó, azt mondják, miért kellene

beszélni a nemekről, amikor az, amire szükségünk van a cselekvéshez, vagyis

az agy nemtelen?”

Jelena

Dimitrijević

Fontos!

A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság politikai válságának egyik legfontosabb oka

a politikai pártok konfliktusa volt a leendő állam államberendezkedése miatt. A

legbefolyásosabb szerb politikai pártok egy központosított államberendezkedést

támogattak. A horvát és szlovén politikai pártok nagyobb autonómiára törekedtek,

hasonlóan ahhoz, amit az Osztrák – Magyar Monarchiában élveztek.

53 53




A JKP újságjának, a „Radničke

novine” címlapja 1920-ból

Tudj meg többet!

Az 1920-as parlamenti választások legnagyobb meglepetését a Jugoszláv

Kommunista Párt okozta, amely harmadik lett a Nemzetgyűlésben

a képviselői helyek száma szerint. Aleksandar király elejét akarta venni

a forradalmi zűrzavarnak és a szovjet forradalmi eszmék terjedésének.

Ezért 1920. december 30-án kiadták az Obznana-t (Kiáltványt), egy rendeletet,

amellyel a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság Kormánya betiltotta

a Jugoszláv Kommunista Párt és kommunistákkal szimpatizáló szakszervezetek

munkáját. Nem sokkal a rendelet kiadása után, 1921. július 21-

én egy kommunista Alija Alijagić merényletet hajtott végre az Obznana

szerzője, Milorad Drašković belügyminiszter ellen, majd ezután következett

az állam védelméről szóló törvény elfogadása 1921 augusztusában.

Ezzel a törvénnyel a Jugoszláv Kommunista Pártot törvényen kívül

helyezték és „Terrorista módszerekre hajlamos felforgató szervezetnek”

kiáltották ki. Azután sok jugoszláv kommunistát tartóztattak le, míg egy

részük úgy döntött, hogy elhagyja a Királyságot, és a Szovjetunióban

keres menedéket.

A Vid-napi alkotmány első oldala

Gondolkodj el!

Figyelmesen olvasd el a

Vid-napi alkotmányból

származó részletet és

válaszolj a kérdésekre:

1. Milyen volt a

SZHSZ Királyság

államberendezkedése?

2. Mik voltak a király

jogkörei?

3. Kinek volt szavazati

joga a Királyságban?

Rendelkeztek-e a nők

szavazati joggal?


Vid-napi alkotmány

1. cikk

A szerbek, horvátok és szlovének állama alkotmányos, parlamentáris és

örökletes monarchia.

Az ország hivatalos elnevezése: Szerb–Horvát–Szlovén Királyság.

[...]

46. cikk

A törvényhozói hatalmat a király és a Nemzetgyűlés közösen gyakorolja.

47. cikk

A közigazgatási hatalmat a király gyakorolja a felelős miniszterek útján,

ezen alkotmány rendelete alapján.

48. cikk

A bírói hatalmat a bíróságok gyakorolják. Ítéleteiket és döntéseiket a

törvény alapján a király nevében hirdetik ki és hajtják végre.

[...]

49. cikk

A király megerősíti és kihirdeti a törvényeket, kinevezi az állami

tisztviselőket és katonai rangokat ad a törvény rendelkezéseinek

megfelelően. A király a hadsereg legfőbb parancsnoka. Kitüntetéseket

és más elismeréseket adományoz.

[...]

69. cikk

A Nemzetgyűlés képviselőit az emberek szabad, általános, egyenlő,

közvetlen és titkos szavazással választja meg, a kisebbségek

képviseletével.

[...]

70. cikk

Minden állampolgárnak joga van szavazni, ha betöltötte 21. életévét.

[...]

A törvény rendelkezni fog a nők választójogáról.





A PARLAMEMTARIZMUS VÁLSÁGA

A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság politikai életére jellemző volt a számos

politikai párt létezése. A politikai élet meghatározó szereplői a politikai

pártok vezetői voltak, akik között az idősebb generáció tagjai domináltak. A

szerb politikai küzdelmet a Jugoszláv Demokrata Párt és a Népi Radikális

Párt konfliktusa jellemezte. Ellentétben a radikálisokkal, akik az egységes

és központosított államberendezkedést szorgalmazták, a demokratákhoz

közelebb állt az ország föderalizálása. A Horvát Parasztpárt a horvátok

többségét képviselte, és megpróbálta megbontani az állam egységét azáltal,

hogy Horvátország autonómiáját szorgalmazta a Királyságon belül.

A válság 1928 júniusában tetőzött, amikor Puniša Račić montenegrói

radikális képviselő pisztollyal rálőtt a horvátok képviselőire. Ennek oka a

horvát képviselők állandó provokációi voltak, beleértve a nemzeti alapon

való sértéseket is. Ekkor Stjepan Radić, a Horvát Parasztpárt elnöke is megsebesült,

majd később a merényletben szerzett sebek miatt elhunyt. Aleksandar

király a Nemzetgyűlésben elkövetett merényletet arra használta

fel, hogy diktatúrát vezessen be az államban, a nemzeti feszültségek csökkentése

és az állam megerősítésének érdekében. 1929. január 6-i proklamációjával

(kiáltványával) hatályon kívül helyezte az Alkotmányt, betiltotta

a politikai pártok működését és bevezette a diktatúrát – a január 6-i diktatúrát.

Október 3-án az állam nevét Jugoszláv Királyságra változtatta, az

állam területét pedig bánságokra osztotta, amelyeket folyókról neveztek el

(kivéve a Tengerparti bánságot), és amelyek nem követték az etnikai határokat.

bánság – a Jugoszláv

Királyság közigazgatási

egysége

A horvát képviselők elleni 1928-as

nemzetgyűlési merénylet

Fontos

Az ország nemzetiségi konfliktusainak elfojtása érdekében Aleksandar király megpróbálta

elérni, hogy minden állampolgár jugoszlávnak vallja magát, vagyis létrehozni

a jugoszlávságot, mint egy egyesítő erejű ideológiát. El akarta nyomni az egyes nemzetek

nemzeti törekvéseket az egységes jugoszláv nemzet létrehozásának érdekében.

Gondolkodj el!


a térképet és mondd

meg, hogy miért

viselték folyók neveit a

Királyság közigazgatási

területei és, hogy

miért nem követték

a többségi jugoszláv

népek által lakott

területek határait?

55 55




Tudj meg többet!

A jugoszláv öntudat eszméje a gyermekújságokon keresztül is

megjelent.

Jugoszláv gyermek

Az én szívem megtelt szeretettel

Beszívtam mind, jó anyám tejével.

Miloš, Marko ivadéka lettem

Karađorđe, Zrínyi, Frankopán

utódaként születtem.

Erőm gyarapítom, cseperedek

Leszek majdan acélos jugoszláv.

Szeretem édes szülőföldemet

Imádom őt, mint a nap sugarát.

Kicsi vagyok, de ha nagyobb leszek

Bejárom én mindenik vidékét.

Boldog szívvel pihentetem szemem

Minden erdőjén, rónáján, bércén.

A szüleim ellátnak mindennel

A tanítómtól meg tudást kapok

Buzgón iszom a szavát s tisztelem

Az életem, akár a Nap: ragyog.

V. N. Vilimanović

(Jugoslovenče, 7. szám, 1933)

(fordította Orovec Krisztina)

Kulcsszavak

Vid-napi alkotmány

január 6-i diktatúra

merénylet a Nemzetgyűlésben

Ismételjünk!

Az 1920-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban tartott első parlamenti

választásokon a legtöbb parlamenti helyet a következő pártok szerezték

meg: a Jugoszláv Demokrata Párt, a Népi Radikális Párt, a Jugoszláv

Kommunista Párt és a Horvát Köztársasági Parasztpárt. A Vid-napi alkotmányt

1921-ben fogadták el. Az állam az alkotmány értelmében parlamentáris

központosított monarchia lett. Az ország politikai válsága 1928-ban

tetőzött, amikor Népi Radikális Párt képviselője a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság

Nemzetgyűlésében rálőtt a horvát képviselőkre. Ezután a király I. A-

leksandar Karađorđević diktatúrát vezetett be a nemzeti feszültségek csökkentése

és az állam megerősítése érdekében.

Mit tanultunk meg?

1. Mely pártok voltak a legbefolyásosabbak a SZHSZ Királyságban?

2. Miért nem volt egyetlen egy nő sem a szerbiai politikai pártok vezetői

között?

3. Milyen volt a SZHSZ Királyság államberendezkedése a Vid-napi alkotmány

szerint?

4. Milyen eszméket támogatott a Horvát Köztársasági Parasztpárt?

5. Magyarázd el, hogy miért vezetett be Aleksandar király diktatúrát?





Kutass!

1929. január 6-i királyi kiáltvány

Kedves Népemnek Minden szerbnek,

horvátnak és szlovénnak

[...] Eljött az óra, amikor a Nemzet és a Király között nem lehet és nem szabad

közvetítőnek lenni. [...]

Az én elvárásaim, valamint a Nemzet elvárásai, miszerint a belső politikai

élet fejlődése rendet fog teremteni és megszilárdítani az ország helyzetét,

nem valósult meg.

A parlamenti rend és az egész politikai életünk egyre több negatív vonást

ölt, amiből a Nemzetnek és az Államnak eddig csak kára származott. Így államunk

minden hasznos intézményét, azok fejlődését és egész népünk életének

fejlődését veszélyeztetik. [...]

A parlamentarizmus, mint politikai eszköz, felejthetetlen Atyámtól továbbadott

eszményképem maradt nekem is, de az elvakult politikai szenvedélyek

olyan mértékben kezdtek visszaélni vele, hogy az akadályt jelent az

állam eredményes fejlődésében. [...]

Emiatt úgy döntöttem, és most is úgy döntök, hogy a Szerb–Horvát–Szlovén

Királyság 1921. június 28-án hozott Alkotmányát hatályon kívül helyezem.

Minden világi törvény addig marad érvényben, amíg szükség szerint rendeletemmel

nem szüntetik meg. [...]

1929. január 6-án Belgrádban,

ALEKSANDAR s. k.

Figyelmesen olvasd el az 1929.

január 6-i királyi kiáltványból származó

részletet, és válaszolj a kérdésekre:

Mit jelent, amikor Aleksandar király

azt mondja, hogy „a Nemzet és a

Király között nem lehet és nem

szabad közvetítőnek lenni”?

Mi miatt helyezte a király hatályon

kívül az 1921-es Alkotmányt?

Létezett-e más megoldás az 1928-

as merénylet után fellépő válság

leküzdésére, a diktatúra bevezetésén

kívül? Beszélgess el erről a tanároddal!

A Politika sz. 7.430 címlapja 1929.

január 6-án

57 57




1.9. JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁG

(1929–1939)


„Nagyon sok lehetőség van arra, hogy az

emberek úgy éljenek, ahogy kell, hogy a boldogság

folyamatosan jelen legyen életükben, de ahelyett,

hogy elégedettek lennének, ők felperzselik azokat

az utakat, amelyeken a boldogság érkezik, majd

megüresedve halnak meg. Hallgatnak a szürke

sólyom gonosz tanácsára. Hagyják, hogy torkukat

úgy vágják el, mintha fekete bárányok lennének.”

Kutatási

útmutató

Melyek voltak a

legnagyobb akadályai

a jugoszláv nemzet

megteremtésének?

Rebecca West (1892-1983) brit írónő a Jugoszláv

Királyságról szóló útleírásából, aminek címe A fekete bárány

és a szürke sólyom.

Emlékezz!

Magyarázd el,

hogy mit jelent az

autokrácia vagy az

autokratikus rendszer!

szeparatizmus

– az államtól való

elszakadásra, kiválásra

való törekvés

usztasák – horvát

fasiszták, akik a

nagy horvát állam

megteremtésére

törekedtek

VMRO – Belsőmacedóniai

Forradalmi

Szervezet, ami az

önálló macedón állam

megteremtéséért

küzdött. A VMRO-n

belül létezett egy

erős csoport, aki

a Bulgáriával való

egyesülést szerette

volna.

ALEKSANDAR KIRÁLY URALMA

A parlamentarizmus felújítása a Jugoszláv Királyság területén 1931-ben

következett be, amikor elfogadták az oktrojált alktományt. Bár a parlamentarizmus

megújult, az új alkotmány előírta, hogy a király kezében nagy

hatalom összpontosuljon: törvényeket fogadott el, magas állami tisztviselőket

nevezett ki, irányította a hadsereget, összehívta és feloszlatta a Nemzetgyűlést.

A polgári politikai pártok képviselői elégedetlenek voltak a király

autokratikus politikájával, és megerősödtek a szeparatista mozgalmak,

különösképpen az usztasa szervezet és a Belső-macedóniai Forradalmi

Szervezet (VMRO), akik erőszakos eszközöket alkalmaztak céljaik elérésére.

Aleksandar Karađorđević király nagy nemzetközi tekintélynek örvendett.

Külpolitikájának fő célja az 1919–1920-as párizsi békekonferencián létrejött

európai rendszer megőrzése volt, amelyet Olaszország, Németország,

Ausztria és Magyarország meg akart bontani.

Aleksandar

Karađorđević király

Marija királyné

társaságában 1933.

Aleksandar király

a román király

társaságában

CSEHSZLOVÁKIA

Tudj meg többet!

A SZHSZ Királyság szövetséget kötött

Romániával és Csehszlovákiával, amelynek

neve kisantant volt. A szövetség Ausztria

és Magyarország az első világháború után

elvesztett területeinek visszaszerzésére

irányuló kísérleteivel szemben jött létre.




XVIII век

Jugoszláv Királyság (1929-1939)

Fontos!

Aleksandar király a versailles-i békerendszer megőrzését szorgalmazta: a németek

keleti terjeszkedésének megállítását, a Habsburg Monarchia megújulásának

és Ausztria és Magyarország egyesítésének megakadályozását, a Szovjetunióból

származó forradalmi eszmék terjedésének megakadályozását, valamint Olaszország

Jugoszlávia felé irányuló hódító ambícióival való szembeszállást.

Aleksandar Karađorđević királyt 1934. október 9-én egy hivatalos látogatás

alkalmával meggyilkolták Marseille-ben, Franciaországban. A merénylet

szervezői a VMRO és az usztasa mozgalom tagjai voltak. Élvezték

Olaszország, Magyarország és Németország támogatását.

Gondolkodj el!

Mit szerettek

volna a merénylők

elérni Aleksandar

jugoszláv király

meggyilkolásával?

A Politika 1934.

október 10-i

címlapja

Vlado Černozemski (a VMRO tagja) felugrik a kocsira és megöli Aleksandar királyt és

halálosan megsebesíti a francia belügyminisztert Louis Barthou-t.

MILAN STOJADINOVIĆ KORMÁNYA

Aleksandar király marseille-i meggyilkolása után a hatalmat egy helytartótanács

vette át, amelyet Pavle Karađorđević (Karađorđević Pál) herceg,

a király nagybátyja vezetett. A helytartótanácsnak addig kellett irányítania

az államot, amíg Aleksandar király fia, II. Petar Karađorđević (II. Karađorđević

Péter) király el nem éri a nagykorúságot.

Emlékezz!

Mi a helytartótanács

és mi a szerepe?

A helytartótanács tagjainak 1934-es

eskütétele: Radenko Stanković, oktatási

miniszter, Ivo Perović, a szávai bánság

bánja, Pavle Karađorđević herceg.

Utolsó útjára kísérik Aleksandar királyt

Belgrádban




59

59

Pavle régensherceg 1935-ben kinevezte miniszterelnöknek Milan Stojadinovićot.

Milan Stojadinović közgazdász volt, akinek politikája a Jugoszláv

Királyság lakosainak életkörülményeinek javítását célul kitűző gazdasági

reformokon alapult. A külpolitikában közeledni kezdett Olaszországhoz és

Németországhoz. A pártot, amit Stojadinović vezetett, Jugoszláv Radikális

Közösségnek hívták (a Népi Radikális Pártból, a Szlovén Néppártból és a Jugoszláv

Muszlimok Társaságából állt). A párt célja a jugoszláv nemzet és a

központosított állam megerősítése volt.


„Két veszély forog fenn: az egyik azonnali és már jelen van, Olaszország

nyugatról, a másik kissé távolabb, de az Anschluss után egészen közel és reális

veszély, Németország északról. [...] Franciaország és Anglia visszavonulót

fújt Hitler előtt 1936 márciusában, amikor az bevonult a Rajna-vidékre. A német

veszély miatt, most mindkét ország azonnali megállapodásra törekszik

Olaszországgal. Akkor miért ne köthetne meg egy ilyen közvetlen megállapodást

Olaszországgal Jugoszlávia? ”

Milan Stojadinović

Milan Stojadinović Sem a háború, sem a paktum című emlékiratából, ami az argentínai

emigrációja és halála után jelent meg 1961-ben.

Gondolkodj el!

Figyelmesen nézd

meg a képet. Hogyan

üdvözölte Milan

Stojadinović Benito

Mussolinit és mire

tudsz ez alapján

következtetni?

Gondolkodj el!

Miben látszik az

Aleksandar király

meggyilkolása

után bekövetkező

külpolitikai fordulat?

Milan Stojadinović üdvözli Mussolinit

római látogatása alkalmával

Pavle régensherceg Adolf Hitler

társaságában az 1939-es berlini

látogatása alkalmával, közvetlenül a

világháború kitörése előtt

Gondolkodj el!

Miben különböznek

a Jugoszláv Királyság

területén folyó

választási kampányok

a mai kampányoktól?

Tudj meg többet!

Választási propaganda a Jugoszláv Királyságban

A január 6-i diktatúra felszámolása után a politikai pártok hatalmas öszszegeket

fektettek be a politikai propagandába. Milan Stojadinović pártja a

Jugoszláv Radikális Közösség volt az első, aki nagy választások előtti pártgyűléseket

szervezett, amelyeket a rádió is közvetített. Szórólapokat és plakátokat

nyomtattak, propagandafilmeket forgattak, amiket aztán levetítettek a

mozikban. Általában a vezető politikai pártok a választások előtti összejöveteleiket

kocsmákban szervezték meg, ahol az egybegyűlteknek italt fizettek,

abban a reményben, hogy ezzel megnyerik szavazatukat. A lehetséges szavazóknak

cukrot, édességet stb. osztottak.




XVIII век


Az Egyesült Ellenzék ellen irányuló 1935-ös

propaganda plakát. Olvasd el a szöveget, és

következtess, hogy kik ellen irányul a plakát, milyen

üzeneteket hordoz és milyen módon írja le a politikai

ellenfeleket.

Választási gyűlés Bosanski Noviban 1938-ban

A CVETKOVIĆ-MAČEK MEGÁLLAPODÁS

Pavle régensherceg 1939 elején menesztette Milan Stojadinovićot a

miniszterelnöki posztról, és a helyére kinevezte a hozzá hű Dragiša Cvetkovićot.

Milan Stojadinovićot azért váltották le, mert nem volt kompromiszszumképes

és nem volt hajlandó engedni a Vlatko Maček (Stjepan Radić

utódja) vezette horvát nemzeti mozgalomnak. A horvát nemzeti mozgalom

az állam átszervezését és a szélesebb körű autonómiát követelte. Cvetković

kormányának feladata az volt, hogy ennek érdekében megállapodjanak

a horvát nemzeti mozgalom vezetőjével azért, hogy csillapodjanak az országon

belüli nemzeti feszültségek. 1939 augusztusának végén létrejött a

Cvetković – Maček megállapodás, amellyel létrehoztak egy különálló területet

– Horvát Bánság. A Horvát Bánság önálló hatáskörökkel rendelkezett

a belső közigazgatás, a pénzügyek, az igazságszolgáltatás, a kereskedelem,

a gazdaság, az ipar, az oktatás, a szociálpolitika stb. területén.

Tudj meg többet!

A tartományi szerb egyházak egyesítésével és a Szerb Patriarchátus 1920-

as megalakulásával a szerbek egy ortodox egyházi szervezeten belül egyesültek.

A Szerb Ortodox Egyház fontos szerepet játszott az ország társadalmi

és politikai életében. Az, hogy milyen befolyása volt az Egyháznak, leginkább

az 1937-ben tetőzött konkordátumi válság idején mutatkozott meg, amikor

Milan Stojadinović jugoszláv miniszterelnök akarata ellenére a Szerb Ortodox

Egyház ellenezte a Vatikánnal való megállapodás aláírását, vagyis a konkordátumot.

A Szerb Ortodox Egyház úgy vélte, hogy a konkordátummal a Római

Katolikus Egyház kiváltságos helyzethez jutott az államban a többi vallási

közösséghez képest. A konkordátum aláírása körüli válság 1937 júliusában

érte el a csúcspontját, amikor nagy demonstrációk kezdődtek és bekövetkezett

Varnava (Varnavász) pátriárka hirtelen és megmagyarázhatatlan halála. A

Szerb Ortodox Egyház erős ellenállása miatt, az erős vatikáni nyomás ellenére,

Milan Stojadinović kormánya elállt a konkordátum aláírásától.




61

61

A Cvetković-Maček egyezmény aláírása.

Középen ülnek Vlatko Maček és Dragiša

Cvetković.

Egy horvát újság 1939.

augusztus 30-i címlapja

Tudj meg többet!

A Horvát Bánság létrehozása nagy elégedetlenséget váltott ki a szerb ellenzék

és intellektuális elit körében, akik a Slobodan Jovanović vezette Szerb

Kulturális Klub körül tömörültek. Úgy gondolták, hogy létre kell hozni egy

szerb területet is, aminek ugyanolyan hatásköröket kellene kapnia, mint a

Horvát Bánságnak. Nagyon gyorsan, 1939. szeptember 1-jén Németország

megtámadta Lengyelországot és kitört a második világháború. A háború kezdete

a jugoszláv politikusok figyelmét más problémákra terelte, így a szerb

politikai és intellektuális elit terveit félretették.




XVIII век


Fontos!

A Cvetković – Maček megállapodással a horvátok egy különleges önigazgatással

rendelkező területet kaptak a Jugoszláv Királyságon belül, amellyel hivatalosan

is elhagyták Jugoszláviának azt a belső berendezkedését, amelynek érdekében

Aleksandar király és szerb polgári pártok is síkra szálltak.

Kulcsszavak

oktrojál alkotmány marseille-i merénylet

Milan Stojadinović kormánya Cvetković – Maček megállapodás

Ismételjünk!

A parlamentarizmus megújítása a Jugoszláv Királyságban az oktrojált

alkotmány elfogadásával valósult meg 1931-ben. Aleksandar király a külpolitikában

az antant erőkre támaszkodott és a versailles-i békerendszer megóvásáért

küzdött. 1934-ben Marseille-ben meggyilkolták a VMRO és az usztasa

mozgalom tagjai. Milan Stojadinović kormánya (1935–1939) külpolitikájában

közeledett Olaszország és Németország felé. A Cvetković – Maček

megállapodást 1939 augusztusában írták alá, amivel létrehozták a Horvát

Bánságot, egy különleges területet a Jugoszláv Királyságon belül.

Mit tanultunk meg?

1. Melyek voltak Aleksandar király uralmának jellemzői?

2. Magyarázd el Aleksandar király külpolitikáját!

3. Ki a felelős Aleksandar király meggyilkolásáért?

4. Magyarázd meg, hogy miért közeledett Milan Stojadinović kormánya

Olaszországhoz és Németországhoz!

5. Miért írták alá a Cvetković – Maček megállapodást?

Kutass!

Keresd meg a YouTube-on a Karađorđević Sándor király meggyilkolása és

temetése (Ubistvo i sahrana kralja Aleksandra Karađorđevića) című dokumentumfilmet!

Nézd meg ezt a hiteles felvételt, amely Aleksandar király

marseille-i látogatását, a merényletet és király temetését mutatja be.

A dokumentumfilm

filmkockája

Elemezzétek ki a dokumentumfilmet az órán, és beszélgessetek el tanárotokkal

a marseille-i merényletről!




63

63

1.10. A JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁG

KULTURÁLIS ÉS TÁRSADALMI

VISZONYAI


„Jugoszlávia, ez jelenkori és jövőbeli életünk.

Jugoszlávia tévedés – mondják, az eszme elárulása!

Nem ... A baj az, hogy ebben a harcban a parancsnoki

pozíciókat csak politikusok foglalják el. És megkapják,

valamint ők maguk is bitorolják ezeket a helyeket. A

művelődés tábornokai pedig szundikálnak…”

Kutatási

útmutató

Mi miatt volt

a jugoszláv térségnek

dinamikus és

változatos a

kulturális élete?

Isidora Sekulić (1877-1958) írónő,

a felszabadulás és egyesülés tíz éves évfordulója alkalmából

Emlékezz!

Sorold fel azokat az

ismert művészeket,

tudósokat, írókat,

akik támogatták

a jugoszláv állam

létrejöttének

gondolatát!

Az írástudó férfiak

és nők száma

bánságok szerint

1931-ben

A JUGOSZLÁV KULTÚRTÉRSÉG

Bánság F N

Vardári 43,89% 14,32%

Zetai 50,69% 16,69%

Drinai 56,37% 18,56%

Moravai 60,76% 16,01%

Tengerparti 55,48% 29,73%

Dunai 82,03% 69,67%

Szávai 80,06% 63,78%

Belgrád 90,66% 84,00%

Drávai 94,13% 92,41%

A kulturális élet Jugoszláviában

igen sokszínű volt. Az országnak különböző

vallási és kulturális szokásai

voltak, különböző írásmódokat (cirill és

latin) használtak, valamint különböző

iskolai és jogrendszert alkalmaztak. Az

ország déli részei gazdaságilag fejletlenek,

kulturálisan elmaradott és műveletlen

területek voltak. A két világháború

közötti jugoszláv államban több

mint 50% volt az írástudatlanok aránya,

azzal, hogy az egyes országrészekben

ez az arány meghaladta a 80%-ot

(Macedónia, Bosznia és Hercegovina,

Montenegró).

Gondolkodj el!

1. Melyik területeken

volt a legtöbb

írástudó?

2. Magyarázd meg,

hogy egyes

területeken miért

volt annyira

alacsony az írástudó

nők aránya?

A Tanítóképző Iskola végzősei 1937-ben

Ksenja

Atanasijević, a

Belgrádi Egyetem

első női filozófia

doktora

Milutin Milanković,

matematikus, csillagász.

A Belgrádi Egyetem

tanára és a SANU

alalnöke.




XVIII век

A Jugoszláv Királyság kulturális és társadalmi viszonyai

Az állam az új iskolák megnyitásával igyekezett orvosolni az oktatás alacsony

színvonalát. A kevésbé fejlett területeken a diákok száma fokozatosan

nőtt, de az alapvető taneszközök gyakran hiányoztak, és nem volt elég tanár

és oktató sem. A legtöbbet az általános iskolák fenntartására fektették be,

amik a negyedik osztályig kötelezőek voltak. A nagyobb városokban szakközépiskolák

(iparos, kereskedelmi, ipari), tanítóképzők és gimnáziumok (ahol

elsősorban a tehetősebb polgárok gyermekei tanultak) is működtek. Három

egyetem létezett, Belgrádban, Zágrábban és Ljubljanában.

Tudj meg többet!

Az udvar szerepe a társadalmi és kulturális életben

Aleksandar Karađorđević király udvarának nagy befolyása volt a Jugoszláv Királyság

politikai, társadalmi és kulturális életében. Az élet különböző területein,

elsősorban a kultúra területén való fellépése révén az udvar igyekezett az állami

politikát és ideológiát népszerűsíteni. Belgrád meghatározó jelképei közül néhányat

Aleksandar Karađorđević király uralkodása alatt állították fel. Kiemelkednek

a következők: a Győztes emlékműve a Kalemegdanon, az Ismeretlen hős emlékműve

az Avalán és Cvijeta Zuzorić művészeti pavilonja.

A Cvijeta Zuzorić művészeti pavilont 1928. december 23-án nyitották meg

Pavle herceg és Olga Karađorđević hercegnő jelenlétében. A megnyitón jelen

volt a kormány, a belgrádi önkormányzat, az Akadémia és a vallási közösségek

magas rangú képviselői. A pavilont Cvijeta Zuzorić Művészetbarátok Társaságának

hozzájárulásával építették azzal a szándékkal, hogy „terjesszék az érdeklődést

a művészet iránt és megteremtsék fejlődésének feltételeit.” Az épület Branislav

Kojić építész tervei alapján épült.

KULTURÁLIS FELVIRÁGZÁS

A lakosság alacsony iskolázottsági szintje ellenére a Jugoszláv Királyságban

számos fontos író, művész és tudós alkotott. Az írók és művészek

képviseltették magukat Európa minden kulturális mozgalmában és nagy

hírnévnek örvendtek külföldön. A politikai és társadalmi problémák ellenére

a kultúra a jugoszláv társadalom fejlődésének jelentős elemét tette ki.

Összefüggés

Melyik betegségek

voltak különösen

halálosak a két

világháború

közötti időszakban,

amelyeket ma

sikerrel gyógyítanak?

Beszélgess el


erről.

A Cvijeta Zuzorić

művészeti pavilon

épületében

ma a Szerbiai

Képzőművészek

Egyesülete található

Gondolkodj el!

Hasonlítsd össze a

mindennapi életet

ábrázoló egykori és

mai képeket. A képek

alapján miben rejlik

napjaink életének

előnyei?

Branislav Nušić Isidora Sekulić Miroslav Krleža

irodalmár és

komédiaíró

írónő, a Szerb Tudományos és

Művészeti Akadémia első női

tagja

irodalmár és

enciklopédista

Összefüggés

Beszélgess el

irodalomtanároddal

a két világháború

közötti időszak

délszláv irodalmi

irányzatairól!




65

65

Összefüggés

Beszélgess el

rajztanároddal a

legjelentősebb

jugoszláv

képzőművészeti

irányzatokról!

Emlékezz vissza,

hogy melyik műveit

elemeztétek Miloš

Crnjanskinak és

Jovan Dučićnak

szerbóráitokon.

Anica Savić Rebac Miloš Crnjanski Jovan Dučić

nyelvész és filozófus író költő

Sava Šumanović Ivan Meštrović Milena Pavlović Barili

festő szobrász festő

Tájkép

Az ismeretlen katona

emlékműve az Avalán

Önarckép

Nyári nap

Beta Vukanović

festő

Jelisaveta Načić

építész

Aleksandr Nyevszkij templom

Belgrádban




XVIII век


Tudj meg többet!

Slobodan Jovanović volt az első szerb, aki ezt a nevet viselte.

Apja, Vladimir Jovanović liberális politikus a Slobodan

nevet adta neki, mert véleménye szerint a szabadság a legfőbb

ideál, ami felé törekedni kell. A név gyorsan elterjedt és

nagyon népszerűvé vált a szerbek körében.

A NŐK EMANCIPÁCIÓJA

Az első világháború utáni időszakban megváltozott a nők helyzete. Az Európában

végbemenő változások a jugoszláviai állapotokat is befolyásolták.

Slobodan Jovanović, jogász,

történész és politikus, arcképe

az 5.000 dináros bankjegyen

található

Emlékezz!

Volt-e a nőknek

szavazati joga a

SZHSZ/Jugoszláv

Királyságban?

A legújabb divat szerint öltözött

belgrádi nő igénybe veszi a

cipőtisztítók szolgáltatásait.

A sajtó és az értelmiségi körök egyre inkább kitárgyalták az olyan tiltott

témákat, mint például: a szexualitás, a szabad szerelem, a születésszabályozás,

a prostitúció... A két világháború közötti időszakban a nők számos humanitárius

egyesületben vettek részt (Szerb Nővérek Köre, Ljubica hercegnő

Társasága stb.). Különösen fontos volt az Egyetemi Végzettségű Nők Egyesülete.

A Cvijeta Zuzorić Egyesület nőtagsága óriási mértékben járult hozzá

a nők emancipációjához a két háború közötti időszak Belgrádjában, mert

művészeti kiállításokat, koncerteket, irodalmi esteket szerveztek. A nők társadalmi

és politikai szerepvállalása nagymértékben hozzájárult a feminista

mozgalom eszméinek népszerűsítéséhez a Jugoszláv Királyság területén.

Fontos!

Az első világháború viszonyai nagymértékben ösztönözték nők politikai, szellemi

és társadalmi életének emancipációját. Sok szerepet addig kizárólag férfiak

láthattak el. A nők is hozzájárultak a háborús erőfeszítésekhez nemcsak ápolóként,

hanem aktív harcosokként is.

feminista mozgalom

– a férfiak és nők

közötti gazdasági,

politikai és szociális

különbségek

eltüntetéséért küzdő

mozgalom

Sofija Jovanović egy 1912-es képeslapon

Danica Tomić, az első női pilóta a

Jugoszláv Királyságban




67

67

Tudj meg többet!

Sofija Jovanović katona volt, aki egy belgrádi hentes lányaként mindössze

19 éves érettségizőként harcolt az első balkán háborúban, majd az első világháborúban

is. Tizenhárom kitüntetést kapott bátorságáért. Amikor frontszolgálatra

jelentkezett, a következő szavakkal utasította el az ápolói lehetőséget,

amit az idősebbek lehetőségének tartott: „Puskát és háborús szolgálatot

szeretnék! Innen puska nélkül nem tágítok. Ha feladnám vagy megijednék a

feladattól, öljetek meg... Mindenkim elment a háborúba, én sem fogok otthon

ülni.”

Tudj meg többet!

A Nő és a világ

Az első illusztrált nőknek szánt divatmagazin a Nő és a világ volt, amely

foglalkozott a nők jugoszláv társadalomban betöltött helyzetének kérdésével.

A Nő és a világ folyóirat az egész Jugoszláviában megvásárolható volt a két

háború közötti időszakban. Az olvasók szórakoztató szövegeket olvashattak,

valamint segítséget és tanácsokat kaptak az otthoni és társadalmi élet minden

területén, ezek előterében a nők emancipációja és polgári jogai voltak.

TÖMEGKULTÚRA

tömegkultúra –

kultúrtermékek

összessége, amelyeket

a széles rétegek

fogyasztására szánnak

Mint Európa és a világ legtöbb fejlettebb országában, a Jugoszláv Királyságban

is megfigyelhető a populáris kultúra virágzása, ami a nagyszámú állandó

és utazó színház létezésében is megnyilvánult. A legnépszerűbb darabok

Branislav Nušić (A miniszter felesége, A gyászoló család, Miszter Dollár

stb.) vígjátékai voltak. A Belgrádi Rádió 1924-ben indult, de ez mellett voltak

még rádióállomások Zágrábban és Ljubljanában is.

1929-ben a

Radio Beograd

átköltözött a

SANU épületébe,

ahol egy modern

stúdiót kapott, és

elhelyeztek egy

rádióadót a jel

továbbítására.

Branislav Nušić és Žanka Stokić (az első színésznő, aki játszott

Nušić A miniszter felesége című darabjában). A színdarabot

először 1929-ben mutatták be a belgrádi Nemzeti

Színházban

kinematográfia –

a filmek gyártása,

terjesztése és vetítése

A kinematográfia lassan fejlődött. A kezdeményezés a filmgyártás területén

az egyénekre, a filmezés úttörőire volt bízva, akik energiájukat és

erőforrásaikat a filmgyártásba fektették. A mozik számát tekintve, a Jugoszláv

Királyság Európában az utolsók között szerepelt. A film azonban a széles

társadalmi csoportok legnépszerűbb szórakozási formája volt. Nagymértékben

befolyásolta az élet modernizációját, különösen a városok területén.




XVIII век


Az első világháború befejeztével a

sajtó a közvélemény formálásának jelentős

eszközévé és a politikai harc hatékony

fegyverévé vált. Az országban nagyszámú

napilapot és folyóiratot adtak ki. Az

ország legolvasottabb napilapja a Politika

volt.

A „Priča jednog dana“


idején forgatott

egyik legjobb film.

A film rendezője

Maks Kalmić néhány

hónappal a bemutató

után vesztette

életét 1941-ben, a

zsidók elleni fasiszta

terror áldozataként

Belgrádban.

A Politika 1939. szeptember 2-i

címlapja

A Politikin Zabavnik

első száma 1939

februárjából


Szórakozás Belgrádban

A belgrádiak eltölthették szabadidejüket magában a városban is. Például

itt voltak az első mozik is. Érdekes volt a Teraziján lévő Párizs megoldása

is. A termet az ott lévő keskeny udvarból rögtönözték, a vásznat a helyiség

közepén feszítették ki úgy, hogy mindkét oldalról nézhessék, és hogy a kép

tisztább legyen, a vásznat vízzel permetezték. A nézők a kocsma asztalainál

ültek, ettek és ittak (elöl csak a kocsma volt, míg hátul étkezni is lehetett),

zongoráztak, később pedig egy két vagy három hangszerből álló kis zenekar

játszott. A tragikusabb jelenetek alá valami komorabbat játszottak, a viccesek

mellé gyors és vidám dallamokat. A filmek természetesen némafilmek voltak.

Aleksandar Deroko, „A ondak je letijo jeroplan nad Beogradom“

Képeslap – Belgrád

a két világháború

között




69

69

SPORT

A Jugoszláv Királyságban létező Sokol - Sólyom (Sokol Szövetség)

sportklub egy az 1929 végén alapított szervezet volt. Alapvető feladata a

jugoszlávok testi egészségéről és az ifjúság erkölcsi neveléséről való gondoskodás

volt. Az egységes jugoszláv állam eszméjének fejlődésével a Sokol

Szövetségek a sporton keresztül népszerűsítették a jugoszláv nemzet kialakulásának

gondolatát a különböző etnikumú fiatalok körében.

Tudj meg többet!

Leon Stukelj a jugoszláv válogatott legsikeresebb tagja volt az olimpiai

játékokon, hat éremmel: két arany az 1924-es párizsi olimpián, arany és két

bronz az 1928-es amszterdami olimpiai játékokon és egy ezüst a berlini olimpiai

játékokon 1936-ban. 1996-ban az atlantai nyári olimpia (USA) különleges

vendége volt, és külön megtiszteltetésben részesítették, mint a legidősebb

aranyérmet nyert élő olimpikont.

Leon Štukelj,

szlovén tornász

és jugoszláv

válogatott. Aktív

tagja volt a

szlovéniai Sokol

mozgalomnak.

tornász találkozó

– nagyszámú

résztvevővel zajló

találkozó, ahol a

tornászok bemutatják

gyakorlataikat

Aleksandar Tirnanić

Tirke, jugoszláv

válogatott játékos

az 1930. július 17-

én a Gran Parque

Central stadionban

lejátszott

Jugoszlávia –

Bolívia 4 : 0 (0 :

0) mérkőzésen

20.000 néző

előtt az 1930-as

uruguayi labdarúgó

világbajnokságon.

Az 1930-ban Belgrádban

megtartott első sokol tornász

találkozó alkalmából felállított

fából készült stadion

A Jugoszláv Labdarúgó Szövetséget 1919-ben alapították Zágrábban.

Az állam központosításával egy időben 1930-ban döntés született arról,

hogy a szövetség székhelyét Belgrádba költöztetik. A horvát képviselők ellen

a Nemzetgyűlésben elkövetett merénylettel és Aleksandar király diktatúrájával

kiéleződött a szerbek és a horvátok közötti politikai feszültség, ami

rányomta bélyegét a labdarúgásra is. A válogatott kilenc horvát származású

alapembere nem volt hajlandó játszani a nemzeti csapatban a közelgő

uruguayi világbajnokságon. A szlovén, a szarajevói és a szabadkai klubok is

visszahívták játékosaikat. Az uruguayi világbajnokságra zömében a belgrádi

klubok, a BSK és a BASK játékosaiból álló válogatott utazott ki. A jugoszláv

válogatott történelmi sikert ért el és bejutott az elődöntőbe, ahol vereséget

szenvedett a házigazda Uruguaytól.

Az első 1930-

as uruguayi

labdarúgó

világbajnokság

hivatalos plakátja,

ahol Jugoszlávia

válogatottja

hivatalosan a

negyedik helyen

végzett




XVIII век


Tudj meg többet!

Montevideo, Bog te video! egy 2010-es szerb film Dragan Bjelogrlić zésében, amely szellemes és romantikus módon mutatja be a jugoszláv labda-

renderúgó-válogatott

nagy sikerét az Uruguayban rendezett első labdarúgó világbajnokságon

1930-ban.

Kulcsszavak

irodalom, művészetek és kultúra a Jugoszláv Királyságban

női emancipáció

populáris kultúra és sport

Ismételjünk!

A két világháború közötti Jugoszláviában több mint 50% volt az írástudatlanok

száma, azzal, hogy ez az arány az ország egyes részein meghaladta

a 80%-ot is. Az állam a fejletlen területeken megnyitott általános iskolákkal

igyekezett orvosolni ezt a helyzetet. Annak ellenére, hogy a lakosság nagyrészt

iskolázatlan volt, a kultúra fellendülése tapasztalható köszönhetően a

számos jelentős írónak, művésznek és tudósnak. A nők társadalmi szerepe is

megváltozik, végbe megy a nők emancipációja a tudományos és a kulturális

életben.

Gondolkodj el!

Nézd meg a filmet és

kutass az interneten

az után, hogy milyen

sorsuk volt a korszak

legismertebb

jugoszláv játékosainak

(Milutin Ivković

Milutinac, Aleksandar

Tirnanić Tirke, Blagoje

Moša Marjanović,

stb) az uruguayi

világbajnokság után!

Mit tanultunk meg?

1. Magyarázd el, hogy milyenek voltak az általános kulturális viszonyok a

Jugoszláv Királyságban!

2. Nevezz meg néhányat a két világháború közötti legismertebb irodalmárok

közül!

3. Mi tette lehetővé a nők helyzetének megváltozását az első világháború

után?

4. Melyek voltak a Jugoszláv Királyság populáris kultúrájának legfontosabb

jellemzői?

5. Hogyan hatottak ki a Jugoszláv Királyság politikai konfliktusai a

labdarúgásra?

Kutass!

Keress az interneten, a helyi múzeumban vagy a régi családi fotók között a

háború előtti régi fényképeket lakhelyed fontos helyszíneiről! Fényképezd

le jelenlegi kinézését, és állapítsd meg, hogy mi változott meg azóta!

Újvidék központja egykor és napjainkban. A Tanurdžić-palota (a bal oldali fénykép

közepén és a jobb oldali fénykép jobb szélén) az egyik legnagyobb épület

Újvidéken, amit a két világháború között építettek.




71

71

1.11. AMIT MEGTANULTUNK

AMIT FELTÉTLENÜL TUDNI KELL

1. Karikázd be a helyes válasz előtti betűt!

Figyelmesen olvasd el a történeti forrásból származó idézetet és ismerd fel, hogy melyik dokumentumból

származik!

„Azt akarjuk, hogy a világ élhető és biztonságos hely legyen, és főleg azt, hogy biztonságos

legyen minden békés ország számára, amelyek, akárcsak a mi országunk, a saját életüket

kívánják élni, megalapítani intézményeiket, biztosnak lenni az igazságosságában és a világ más

nemzeteinek tisztességes cselekedeteiben, és ellene lenni az erőszaknak és önző agressziónak.”

а) a versailles-i békeszerződés szövege b) Vid-napi alkotmány

c) Woodrow Wilson 14 pontja d) „Mein Kampf” (Adolf Hitler: Harcom)

2.

Kösd össze vonalakkal a személyeket a műveikkel!

3.

Rakd időrendi sorrendbe az eseményeket, oly módon, hogy az üres mezőkbe 1-től 5-ig

beírod a számokat (1 a legkorábbi esemény).

_____ Adolf Hitler hatalomra kerülése Németországban

_____ Aleksandar Karađorđević marseille-i meggyilkolása

_____ A nagy gazdasági világválság kezdete

_____ Benito Mussolini elfoglalja Albániát

_____ A Vid-napi alkotmány meghozatala

4.

Figyelmesen nézd meg a fényképeket és az üres mezőkre írd rá az általuk bemutatott

esemény nevét!

(1934) (1928)




5.

Húzd alá a revizionistának tekinthető államokat, vagyis amelyek elégedetlenek voltak a

versailles-i békerendszerrel!

SZHSZ Királyság Németország Magyarország Csehszlovákia

Olaszország Franciaország Románia Ausztria


1. Figyelmesen nézd meg a képet és válaszolj a kérdésekre!

а) Melyik államban készült a kép?

b) Melyik időszakhoz köthető a kép?

c) Melyik történelmi eseményről

tanúskodik a fénykép?

d) Mit követelnek a képen lévő emberek?

2.

Figyelmesen olvasd el a történeti forrást és válaszolj a kérdésekre!

Aleksandar király személyi kultusza a nagy hadvezérként tanúsított hősiességére és a

délszláv területek egyesítőjének szerepére épült. Munkásságának dicsőítésére nagyszámú

vers jelent meg gyermeklapokban. A Jugoszláv Királyság Oktatási Minisztérium 1931.

szeptember 11-i határozatában a következő szavakkal ajánlotta a Jugoslovenče című újságot:

„Ahogy maga a gondolat is, amit a Jugoslovenče képvisel teljesen összhangban áll

az általános iskolák feladatával, különösen tekintettel az ifjúság nemzeti nevelésére, így

ajánljuk valamennyi általános iskolai igazgatónak és intézőnek ennek a gyermekújságnak

a terjesztését az általános iskolás gyermekek körében.”

A jugoszláv gyermek himnusza

Dicső nagy istenünk,

hallgasd meg imánkat

Kumanovo, Cer és

Kajmakčalan népe

könyörög tehozzád;

Dicső királyunkat

óvja meg szellemed;

Hazánknak adjál

Boldog napokat!

Add, hogy seregeink,

mint rég a Rudnikon,

diadalunkat zengjék,

hadd lobogjanak

győzelmes zászlóink;

Dicső nagy istenünk,

Hallgasd meg imánkat:

Óvd meg Sándor királyt,

S Jugoszláviát!

A Jugoslovenče első számának

borítója

(Jugoslovenče, 1932. november 6.)




73

3.

а) A Jugoszláv Királyság Oktatási Minisztériumának döntése alapján, mondd meg, hogy

mi volt az általános iskolák egyik legfontosabb feladata!

b) Milyen alapvető motívumok jelennek meg a gyermeklap borítóján?

c) Miért egyenlítik ki Aleksandar király személyét Jugoszláviával a Himna Jugoslovenčeta

című versben?

Figyelmesen nézd meg a propagandaplakátokat, és az üres vonalakra írd rá, hogy melyik

országokhoz tartoznak!

A TEHETSÉGES TÖRTÉNÉSZ

1.

Elemezd a táblázatban szereplő adatokat és válaszolj a kérdésekre!

A Jugoszláv Királyság

lakosságának foglalkozásai

Foglalkoztatási osztályok 1921. 1931.

Mezőgazdaság, erdészet és halászat 78,87% 76,68%

Ipar és kézművesség 9,91% 11,00%

Kereskedelem, hitelek, forgalmazás 4,35% 4,85%

Közszolgálat, szabad foglalkozás, hadsereg 3,8% 4,08%

Egyéb foglalkozás 3,07% 3,49%

а) Melyik foglalkozás volt a legelterjedtebb a Jugoszláv Királyság területén?

b) Milyen mértékben növekszik az iparban és a kézművességben dolgozó munkások száma

az 1931-es évben az 1921-hez viszonyítva?

2. Figyelmesen olvasd el a történelmi forrásból származó részletet, és válaszolj a kérdésekre!

Sokszínű munkanélküliség; rövid haj; éles eszű; barátságos emlék

„... Csinibabák ugráltak ki a divatos üzletekből és fodrászszalonokból. A hajat úgy vágják, mint

ahogy a füvet kaszálják vagy a gyapjút szedik ... Sajnáljuk, hogy Stanijának hívják és nem Gertrúdnak.

De ha már a nevét nem tudja megváltoztatni, legalább levágatja a haját. És hirtelen

felnő legalább a telefonvezetékekhez. Hadd lássa hát az egész világ, és járjon csodájára. Szóval,

ez a Stanija aki azt szeretné, hogy Gertrúdnak hívják, mivel bejárta Európát és az országot,

különösen a mozikat, úgy döntött hát, hogy kicsinosítja magát, azért, hogy kívánatos legyen

egy XX. századi úr számára, akivel már régóta szeretett volna megismerkedni, mivel a szóban

forgó urat nagyon kedvesnek találta ... De ugyanez a Stanija, aki szerette volna, ha Gertrúdnak

hívják, nem hallja a hajáról szóló ódákat, mert néhány napig sehol nem jelenik meg, csak

csodálja magát a tükörben. Mert nem könnyű európai nőnek és egyben a XX. századi klub

tagjának is lenni... Istenem, hogyan töltené ma mindennapjait Mária Magdolna? Nem nyerne

megváltást, mert nem törölhetné meg hajával Krisztus lábát. De a huszadik században emberséges

lenne tőle, ha minden szombaton a fodrászhoz menne. Nem?”

Šabački glasnik – Szabácsi Hírmondó, 70. szám, 1929.

74




а) Milyen módon ír a szöveg szerzője a nőkről?

b) Húzd alá a szövegben azokat a részeket, ahol a szerző gúnyolódik

és kineveti a nőket!

EZ IS TÖRTÉNELEM

1.

A minket körülvevő emlékművek – a belgrádi Győztes

A Győztes az 1928-ban a belgrádi várban felállított emlékmű

neve, amit a szaloniki front tíz éves áttörésének emlékére

emeltek. Az emlékmű Ivan Meštrović szobrász alkotása, egy

bronz férfi szobra alkotja.

Keress a településeden a két világháború közötti időből származó emlékművet! Írj egy

rövid szöveget az emlékmű történelméről és jelképrendszeréről. Találj az emlékművel

kapcsolatos érdekességeket vagy történeteket.

2. A SZHSZ Királyság/Jugoszlávia pénzei.

A SZHSZ Királyságban/Jugoszláviában használt pénzek.

1920-as 100 dinár

1931-es 50 dinár

1920-as 1000 dinár

1931-es 1000 dinár

1939-es 10 dinár

а) Elemezd a SZHSZ Királyság/Jugoszlávia pénzeit és mondd

meg, hogy használatban van-e valamelyik jelkép a Szerb

Köztársaság pénzein is!

b) Hasonlítsd össze a SZHSZ Királyság és Jugoszlávia

időszakából származó pénzek motívumait, és figyeld meg

a különbségeket a pénzeken szereplő motívumok között!




75

FÜRKÉSZŐKNEK

13.

Oldd meg a keresztrejtvényt!

VÍZSZINTES

3. Az első antibiotikum – penicillin felfedezője

4. Szerb írónő, a Szerb Tudományos és Művészeti

Akadémia első női tagja

7. A Horvát Parasztpárt elnöke

11. A németországi nácik vezére

12. Spanyol festő, a Guernica megfestője

13. Genfi székhelyű nemzetközi szervezet, amelynek

célja a világbéke megőrzése

15. 1929-es a világot sújtó gazdasági válság neve

FÜGGŐLEGES

1. Ausztria 1938-as elfoglalása

2. Az első világháború után Olaszországban

létrejött totalitárius mozgalom neve

5. A történelem egyik legnagyobb nevettetője

6. Az USA elnöke, aki részt vett a párizsi

békekonferencián

8. Sztálin nevének jelentése

9. 1919. június 28-án Németországgal aláírt

békeszerződés neve

10. A jugoszláv kormány miniszterelnöke 1935-

1939 között

14. A város, ahol meggyilkolták Aleksandar királyt

1

2 3

6 4

7 5

9

10

11

12

13

14

15

76




2.

Második világháború –

totális háború

2.1. A TENGELYHATALMAK FÖLÉNYE

(1939–1942)


„Harcolni fogunk Franciaországban,

harcolni fogunk a tengereken és

óceánokon, harcolni fogunk egyre növekvő

bizalommal és növekvő erővel a levegőben,

megvédjük szigetünket, bármibe kerüljön,

harcolni fogunk a partokon (…), harcolni fogunk a mezőkön

és az utcákon, harcolni fogunk a hegyekben; sohasem adjuk

meg magunkat.”

Kutatási

útmutató

Miért a civil lakosság

szenved legtöbbet a

modern háborúkban?

„Ez volt legdicsőbb órájuk”, részlet Winston Churchill (1874-1965) brit

miniszterelnök 1940. június 18-i beszédéből

A második világháború volt az emberiség történelmének legnagyobb

fegyveres konfliktusa. 1939-től 1945-ig tartott. A tengelyhatalmak (Németország,

Olaszország és Japán) harcoltak az antifasiszta koalíció (Egyesült

Királyság, Amerikai Egyesült Államok és Szovjetunió) ellen. A hadban

álló felekhez számos ország csatlakozott, akik különböző módokon vettek

részt a harcokban. Háborús hadműveletek zajlottak világszerte: Európában,

Észak-Afrikában, a Távol-Keleten, a Csendes-óceán térségében. A háborút

szárazföldön, tengeren, a levegőben és sivatagban, de a városi településeken

is vívták, ahol minden ház, kórház vagy iskola a hadműveletek színteré-

A zsidók

deportálása a

varsói gettólázadás

alatt (1943)

A látkép a drezdai városi képviselőtestület épületéről

(Németország) lerombolt városra (1945)

77 77




totális háború – olyan

fegyveres konfliktus,

amiben a szemben

álló erők felhasználják

minden emberi,

anyagi, gazdasági,

technológiai és

tudományos

forrásukat azért,

hogy győzelmet

arassanak az ellenség

megsemmisítésével

vé vált. A kor legmodernebb haditechnikáját használták: repülőgépeket,

harckocsikat, tengeralattjárókat, új generációs tüzérségi fegyvereket, és a

háború végén az atombombát is bevetették. A tömegpusztító fegyverek

fejlődése rengeteg áldozatot eredményezett a második világháborúban. A

háború egyik legfontosabb jellemzői a polgári lakosság ellen elkövetett tömeges

bűncselekmények voltak, vagyis a náci Németország arra irányuló

kísérlete, hogy egész népeket (zsidókat, romákat stb.) pusztítson el. A háború

végén a veszteségeket 50 millió főre becsülték. A második világháború

áldozatainak többsége polgári áldozat volt. A fent leírtak miatt a második

világháborút totális háborúnak tekintik.

Emlékezz!

Miért nem rendezte

az első világháború

azokat a politikai

problémákat, ami

miatt kitört?

Gondolkodj el!

Magyarázd meg, hogy

mit tekintünk egy

esemény okának és

mit ürügyének!

Emlékezz!

Melyek a Molotov-

Ribbentrop paktum

főbb rendelkezései?

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ OKAI ÉS ÜRÜGYE

A második világháború okai az előző háború megoldatlan politikai kérdéseiben

rejlenek. Németország elégedetlensége az első világháború után létrehozott

versailles-i békerendszerrel és a gazdasági világválság hozzájárultak

az olaszországi fasizmus és a németországi náci ideológia térnyeréséhez. A

nácik úgy vélték, hogy a németek, mint nép magasabb rendűek, mint mások,

és nagyobb „élettérre” van szükségük, amelyet, mint az „alacsonyabb rendű

fajok” urai irányítanának. Hasonló ambíciói voltak a fasiszta Olaszországnak és

Japánnak is. Németország, Olaszország és Japán azon törekvése, hogy megnöveljék

területeiket és egy „új” nemzetközi rendet hozzanak létre a második

világháború egyik kiváltó okának tekinthető.

A német csapatok Rajna-vidékre való bevonulása, az „Anschluss” és a

Csehország megszállása után Hitler Lengyelország felé fordult. Németország

1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot, és ennek ürügyén

a britek és a franciák hadat üzentek Németországnak. A német hadsereg a

lengyel erők gyenge ellenállása után elfoglalta Varsót és megszállta Lengyelország

legnagyobb részét, ez idő alatt a Szovjetunió a korábban Németországgal

aláírt megállapodás szerint (Molotov-Ribbentrop paktum) elfoglalta

Lengyelország keleti részét. A szovjetek elfoglalták a balti köztársaságokat,

Lettországot, Litvániát és Észtországot, valamint Finnország egy részét is.

A háborút

beharangozó

címlap egy

újságból

Hitler üdvözli a Lengyelország felé menetelő

német csapatokat




A tengelyhatalmak fölénye (1939-1942)

HITLER VILLÁMHÁBORÚJA

Hitler nyugat-európai haditerve a Blitzkrieg katonai elgondolásán alapult.

1940 áprilisában Németország megtámadta Dániát és Norvégiát, hogy bebiztosítsa

az északi-tengeri katonai támaszpontokat a későbbi hadműveletekhez. 1940

májusában a németek elfoglalták Hollandiát és Luxemburgot, majd az Ardenneken

(Belgium és Luxemburg délkeleti részén található hegyvidék) keresztül

behatoltak Belgiumba. Így sikerült megkerülniük a francia védelem legerősebb

vonalait, és pár hét harc után Franciaország 1940. június 22-én kapitulált. Németország

megszállta Franciaország északi részét Párizzsal együtt, míg Franciaország

középső és déli részen Vichy központtal egy quisling rendszert hoztak létre, élén

Phillipe Pétain marsallal (lásd a térképet).

Blitzkrieg –

villámháború, a

mozgó egységek

(tankok, gyalogság,

légierő) használata,

amik a gyorsaságukat

és a meglepetés

erejét kihasználva

meggátolják az

ellenséget a védelem

megszervezésében

quisling (quisling

rezsimek) – a

megszállt országok

azon politikusai, akik a

második világháború

alatt együttműködtek

és segítették a náci

Németországot. Az

elnevezés a norvég

miniszterelnök

Vidkun Quisling

nevéből származik,

aki együttműködött

Hitlerrel. A quisling

elnevezés az áruló

szinonimája

Egy francia falun áthaladó német

páncélosok

Gondolkodj el!

Miért kényszerítették

a németek a franciákat

a kapituláció aláírására

ugyanazon a helyen,

ahol Németország

tette le a fegyvert

az első világháború

végén?

Hitler Párizsban (1940)

Tudj meg többet!

Franciaország a kapitulációt Compiègne-ben

írta alá, ugyanabban a vasúti kocsiban,

amelyben 1918. november 11-én

Németország is aláírta az első világháborút

lezáró fegyverszünetet.

79 79




Franciaország bukása után Nagy-Britannia egyedül maradt a Hitler elleni

harcban. Németország úgy döntött, hogy Nagy-Britanniát először légi

csapással sújtja, majd szárazföldi inváziót hajt végre ellene. A német repülőgépek

nemcsak katonai célpontokat bombáztak, hanem városokat is, főleg

ipari központokat. Az angliai csata a történelem legnagyobb légicsatája

volt: 1940 júliusától októberig tartott. A nagy veszteségek és az elszenvedett

pusztítás ellenére, a brit légierőnek sikerült megvédenie az országot és

megállítania a német légierő támadásait.

Gyerekek a

lövészárokban egy

légitámadás alkalmával

London a német légierő bombázása után

Fontos!

Német bombázók

Az angliai csata volt Hitler első kudarca. A britek sikeresen ellenálltak a német

légierő támadásainak, és megmutatták, hogy a német hadsereg is legyőzhető.

Franklin D. Roosevelt

amerikai elnök és

Winston Churchill

brit miniszterelnök

az Atlanti charta

aláírásakor

Tudj meg többet!

Az Atlanti charta egy politikai nyilatkozat, amelyet 1941. augusztus 14-én,

egy hadihajón írtak alá egy newfoundland-i kikötőben. Annak ellenére, hogy

az Amerikai Egyesült Államok még nem lépett be a háborúba, megfogalmazták

a szövetségesek (USA és Nagy-Britannia) a náci Németország elleni harcának

alapvető céljait. Kihangsúlyozták, hogy a nácizmus végleges veresége

után Európában létre kell jönnie a békének, és biztosítani kell minden vesztes

nép és állam területi szuverenitását. Az Atlanti charta alapelvei az első lépést

jelentették egy a második világháború után kiépülő biztonsági rendszer felé,

vagyis az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakulása felé.


Az 1940-es háromhatalmi egyezmény szövege

„Japán, Németország és Olaszország kormányai a tartós béke előfeltételének tekintik, hogy a világ minden

nemzete hozzájusson a neki járó térhez.

1.CIKK Japán elismeri és tiszteletben tartja Németország és Olaszország vezetését Európában az új rend megteremtésénél.

2.CIKK Németország és Olaszország elismerik és tiszteletben tartják Japán vezetését a nagy kelet-ázsiai térben

az új rend megteremtésénél.

3.CIKK Japán, Németország és Olaszország megegyeznek abban, hogy fáradozásaik során a megelőzőkben megjelölt

alapon együtt fognak működni. Kötelezettséget vállalnak továbbá arra, hogy egymást minden politikai,

gazdasági és katonai eszközzel kölcsönösen támogatják abban az esetben, ha a három szerződő fél

egyikét olyan hatalom támadja meg, amely jelenleg nem vesz részt az európai háborúban vagy a kínaijapán

konfliktusban.”




XVIII век


A háromhatalmi egyezményt 1940. szeptember végén

írták alá Németország, Olaszország és Japán képviselői. Ezzel

hivatalosan létrejött a tengelyhatalmak szövetsége a

második világháborúban. A háromhatalmi egyezmény aláírói

kötelezték magukat a kölcsönös segítségnyújtásra az

Amerikai Egyesült Államok támadása esetén. A háromhatalmi

egyezményhez 1940 folyamán csatlakozott Magyarország,

Románia és Szlovákia, 1941-ben pedig Bulgária.

Japán

propagandaplakát,

ahol Kanoe japán

miniszterelnök,

Mussolini és Hitler

képeit tartó japán

nők láthatók

A SZOVJETUNIÓ MEGTÁMADÁSA

Németország alaposan felkészült a Szovjetunió megtámadására. Annak érdekében,

hogy biztosítsa a keleti hadműveletekhez szükséges katonai támaszpontokat,

a náci német hadsereg leigázta egész Délkelet-Európát. Magyarország,

Románia, Bulgária háromhatalmi egyezményhez való csatlakozása és Jugoszlávia

a rövid ideig tartó részvétele után, 1941 áprilisában Németország megszállta

Görögországot és Jugoszláviát.

Hitler parancsa értelmében Németország 1941. június 22-én megtámadta

a Szovjetuniót. A Szovjetunió megtámadásának titkos elnevezése a Barbarossa-hadművelet

volt, Barbarossa Frigyes német-római császár neve után. A Vörös

Hadsereg nem volt kellően felkészülve a háborúra. A németek három irányba

indítottak támadást: Leningrád, Moszkva és Sztálingrád felé. A német hadsereg

számos bűncselekményt követett el a hadműveletek alatt az orosz civilek és katonák,

valamint a zsidó közösségek ellen.1941 novemberéig a németek meghódították

Ukrajna és Fehéroroszország, valamint a balti köztársaságok (Litvánia,

Lettország és Észtország) területeit. Leningrádot szinte a háború végéig ostrom

alatt tartották. A szovjeteknek sikerült megvédeni Moszkvát, és a leghevesebb

harcokat 1942-ben és 1943-ban Sztálingrádban vívták.

Gondolkodj el!

Miért szegte meg

Hitler a Sztálinnal

kötött egyezményét

és támadta meg

a Szovjetuniót?


tanároddal!

Tudj meg többet!

Leningrád ostroma 1941. szeptember 8-tól 1944. nuár 27-ig tartott. Az ostrom alatt a városban az életkö-

jarülmények

lehetetlenek voltak. 1941/42 telén a hőmérséklet

visszaesett –40 fokra. Nem volt fűtés és a vízhálózat

befagyott. Becslések szerint több mint egy millió polgári

áldozatot követelt az éhínség, a hideg és a háború.

A körülzárt

Leningrád lakói

egy gránát okozta

kráterből jutnak

vízhez

Szovjet hadifoglyok, 1941 júniusa

Német katonák felgyújtanak egy falut




81

81

Richard Sorge

Tudj meg többet!

Richard Sorge volt a legjobb szovjet hírszerző. A második világháború alatt

sikerült kémhálózatot létrehoznia Japánban. A háború legelején Sztálin nem

hitt Sorge információinak, amelyek azt mutatták, hogy Hitler 1941 nyarán

megtámadja a Szovjetuniót. Azok a hírszerzési információk, amelyek szerint

Japán nem szándékozik hadat üzenni a Szovjetuniónak, amíg a németek el

nem foglalják Moszkvát, lehetővé tették a szovjeteknek, hogy a Távol-Keletről

átcsoportosítsák a keleti frontra hadseregüket, és megvédték Moszkvát. Sorge

kémhálózatát 1941-ben leleplezték, és őt is letartóztatták. A japánok 1944-

ben felakasztották. Húsz évvel később, a Szovjetunió hősévé nyilvánították.

AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK HADBA LÉPÉSE

Emlékezz!

Melyek voltak Japán

militarista céljai a

Távol-Keleten?

Gondolkodj el!

Beszélgess el


miért támadta meg

Japán hadüzenet

nélkül Pearl Harbort!

1941. december 7-én hajnalban Japán hadüzenet nélkül csapást mért az

Amerikai Egyesült Államokra. Japán repülőgépek bombázták a hawaii Pearl Harbor

amerikai katonai támaszpontot. Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent Japánnak

és szövetségeseinek. A csendes-óceáni háború kezdeti szakaszában Japán

jelentős katonai sikereket ért el. A japánok folytatták hódító hadjárataikat Délkelet-Ázsiában,

megtámadták a brit és amerikai birtokokat. Meghódították a britek

szingapúri kikötőjét, és megtörték az amerikai erők ellenállását a Fülöp-szigeteken.

A kezdeti sikerek után a japánokat 1942-ben megállították, amikor súlyos vereséget

szenvedtek az Amerikai Egyesült Államoktól a midwayi tengeri csatában.

Fontos!

A Szovjetunió elleni német támadás és az amerikai Pearl Harbor katonai kikötő elleni

japán támadás után, Nagy-Britannia már nem volt tovább egyedül a tengelyhatalmak

ellen vívott háborúban. A háborúból világháború lett. Megteremtődtek a feltételek az

antifasiszta koalíciói megalakulásához Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az USA között.

Lángoló amerikai

hadihajók a Pearl

Harbort ért japán

támadás után

Olasz

propagandaplakát

a japánok

szövetségesek ellen

végrehajtott 1941.

decemberi támadása

után

ÉSZAK-AFRIKAI HADSZÍNTÉR

Az észak-afrikai hadszíntéren Olaszország és Nagy-Britannia csaptak

össze. 1940 folyamán váltakozó sikerű harcok folytak Líbia sivatagaiban. Németország

1941-ben csatlakozott a harcokhoz, amikor Hitler az egyik legtehetségesebb

katonai parancsnokát - Erwin Rommel tábornagyot küldte az

észak-afrikai hadszíntérre. 1942. november elején Rommel Afrika-hadtestét

megállították Egyiptomban. A Bernard Montgomery tábornok parancsnoksága

alatt álló brit erők súlyos vereséget mértek a német és olasz egységre

az El-Alamein melletti tankcsatában. (második el-alameini csata).




XVIII век


Egy német

páncélos

felrobbanása

az el-alameini

csatában

Bernard

Montgomery

tábornok

Fontos!

1942-ben a szövetségeseknek sikerült megállítaniuk a tengelyhatalmak előretörését

a világ hadszínterein. A Vörös Hadsereg megállította a német hadsereg

keleti fronti támadását, az Amerikai Egyesült Államok legyőzte a japánokat a Csendes-óceánon

a Midway közelében vívott csatában, a britek pedig visszavonulásra

kényszerítették a német-olasz páncélosokat Egyiptomból, Tunézia felé.

Erwin Rommel

Időutazás

1939. 1940. 1941. 1942.

Tudj meg többet!

Az észak-afrikai hadszíntéren végzett sikeres hadműveletek után Erwin mel német tábornagyot elnevezték Sivatagi rókának. Az el-alameini vereség után,

Rom-

1943-ban Olaszországban, 1944-ben pedig Franciaországban harcolt. 1944-ben

öngyilkosságot hajtott végre, mert a gyanú szerint részt vett Adolf Hitler meggyilkolásának

előkészítésében.

szeptember 1.

– Németország

megtámadja

Lengyelországot.

Kezdetét veszi a

második világháború.

szeptember 3. –

Nagy-Britannia és

Franciaország hadat

üzen Németországnak.

Ismételjünk!

április – június – Németország

megszállja Dániát, Norvégiát,

Hollandiát, Luxemburgot,

Belgiumot és Franciaországot.

július – október – az angliai csata.

szeptember 27. – Németország,

Olaszország és Japán aláírják a

háromhatalmi egyezményt.

április 6. – Németország és

Olaszország megtámadják

Jugoszláviát és

Görögországot.

június 22. – Németország

megtámadja a Szovjetuniót.

augusztus 14. – aláírják az

Atlanti chartát.

december 7. – Japán

megtámadja Pearl Harbort.

A második világháború (1939-1945) volt az emberiség történelmének legnagyobb

konfliktusa. A második világháború a tengelyhatalmak (Háromhatalmi

egyezmény) köré gyűlt országok - Németország, Olaszország és Japán,

valamint az antifasiszta koalíció körül összpontosult államok Nagy-Britannia,

a Szovjetunió és az USA között zajlott. A háború (1939–1941) legelejére valamennyi

hadszíntéren a tengelyhatalmak fölénye volt jellemző. Már 1942-ben

a Szovjetunió sikeresen megállította a német hadsereget a keleti fronton, az

Amerikai Egyesült Államok pedig legyőzte a japánokat a midwayi csatában,

és átvette a kezdeményezést a Csendes-óceán térségében, a német-olasz csapatokat

a britek legyőzték az egyiptomi el-alameini csatában, akik kénytelen

voltak visszavonulni az észak-afrikai hadszíntéren.

június – a midwayi

csata.

аugusztus – a

sztálingrádi csata

kezdete.

október – november

– az el-alameini

csata.

Kulcsszavak

Lengyelország

megtámadása

Franciaország

kapitulációja

Angliai csata

Barbarossa

hadművelet

Pearl Harbor

megtámadása




83

83

Mit tanultunk meg?

1. Sorold fel és magyarázd el a második világháború okait!

2. Melyik eseménnyel kezdődött a második világháború?

3. Sorold fel azokat az országokat, amelyeket a náci Németország 1940-ben

elfoglalt!

4. Sorold fel azokat a területeket és városokat, amelyeket Németország

1941-ben a Szovjetunió megtámadása után foglalt el!

5. Miért lépett be a második világháborúba az USA 1941-ben?

Kutass!

Thomas Mann, az egyik legjelentősebb XX. századi

német író, aki nagy ellenfele és kritikusa volt Hitler

rendszerének. 1938-ban emigrált Németországból

Svájcon keresztül az Amerikai Egyesült Államokba,

ahol 1940-től kezdve havonta egyszer jelentkezett

„Német hallgatók!” című rádióműsorral, amelyeket

Londonból sugárzott a brit BBC rádió. Beszédeiben

Thomas Mann kritizálta a náci rezsimet. A BBC-n sugárzott

Mann-beszéd része volt a szövetséges propagandának,

amelynek célja a német lakosság demoralizálása

volt. Becslések szerint Mann németországi

hallgatóinak száma viszonylag csekély volt, mert Németországban

a brit rádióműsorok hallgatása bűncselekménynek

számított.

Thomas Mann

Az 1942 júliusában sugárzott rádióműsor átirata

„... Ha tudnátok, hogy mennyire biztosak vagyunk céljainkban, amelyek kiindulópontként

szolgálnak minden elkövetkezendő számára, Hitler megsemmisítésében.

Veresége megpecsételődött, higgyetek nekem, és ne féljetek! Ez a világ

akarata, teljesen elkerülhetetlen, és ilyen vagy olyan módon el fogják érni, és mivel

ez már eldőlt, ennek a szerencsétlen embernek a győzelme csak véres hülyeség. ...

Mondom: ne féljetek! Azt gondoljátok, hogy hódító gőzhengerének újbóli

megolajozásával tovább jutna a Kaukázusnál? ... Ennél csak több: sötétség, őrület

és halál lenne; számára nincs határ, de neki vége van. ...

Közeleg a vég, németek, higgyetek nekem, és ne féljetek! Ezt mondom nektek

ebben a pillanatban, amikor ismét úgy tűnik számotokra, hogy újabb területeket

hódítottak meg, sikert és győzelmet értetek el. Közel a vég – nem számotokra,

nem Németország számára. Németország úgynevezett megsemmisítése üres frázis

csupán, nem létező dolog, akárcsak Hitler győzelme. De a vég közel van már;

valójában hamarosan eljön - vége ennek az undorító rendszernek, a rablásnak,

a gyilkosságoknak és a nemzetiszocializmus hamis államának. Értéktelen és szégyenteljes

eszméinek, és minden értéktelen és szégyenteljes tett, amelyek ebből

fakadnak, véget érnek. ... ”

Keresd meg az interneten Thomas Mann életrajzát! Magyarázd meg, hogy miért

tartjuk őt a XX. század egyik legnagyobb német írójának!

Thomas Mann miért annyira biztos a náci Németország vereségében? 1942-ben

látszódott-e már a háború vége? Beszéljétek meg ezt tanároddal, és indokold

meg válaszod!

Kihez szól Thomas Mann, és milyen üzeneteket küld?




XVIII век

2.2. AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ

GYŐZELME


„Csaknem négy éve vártak erre a történelmi

pillanatra hős harcosaink, akik ellentámadást

mértek Moszkvától, Sztálingrádon át,

Leningrádig... És a fasizmussal való végső

leszámolás pillanata - elérkezett.”

Részlet Georgij Zsukov (1896–1974), a Vörös Hadsereg

hadvezérének és marsalljának Emlékek és gondolatok című

művéből

Kutatási

útmutató

Miért tekintik a

sztálingrádi csatát a

második világháború egyik

fontos fordulópontjának?

A SZÖVETSÉGESEK ELŐRETÖRÉSE A

FÖLDKÖZI-TENGER MEDENCÉJÉBEN ÉS KELETEN

Az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia Németország megtámadását

és egy új front megnyitását tervezték nyugaton. Szerették volna

csökkenteni a keleti frontra nehezedő német nyomást, és lehetővé tenni a

Vörös Hadsereg ellentámadását. A terv az volt, hogy a német erőket megosszák

Európában, és több fronton zajló kimerítő harcra kényszerítik őket.

A német hadsereg észak-afrikai hadszíntéren elszenvedett veresége

után, a németek a keleti fronton is nagy problémákkal néztek szembe. A

legnagyobb csatát Sztálingrádért, a Volga folyón elhelyezkedő fontos ipari

központért vívták, az 1942 augusztusa és 1943 februárja közötti időszakban.

Kegyetlen harcok folytak a városban, amelyet szinte teljesen elpusztítottak.

A Vörös Hadsereg győztesen került ki ebből a közel 2 millió életet követelő

csatából.

Emlékezz!

Milyen volt az északafrikai

hadszíntéren

folyó hadműveletek

kimenetele?

Gondolkodj el!

Miben rejlik a hazai

terepen harcoló

hadsereg előnye,

a jobban felszerelt

támadó hadsereggel

szemben?

Utcai harcok

Sztálingrádban – a

Vörös Hadsereg

egységei roham

közben




85

85

Tudj meg többet!

A szovjet hadszíntér borzalmairól írt az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett

fehérorosz újságírónő és írónő, Szvjatlana Alekszievics A háború nem asszonyi

dolog című regényében: „Reggelre egy büntetőexpedíció felgyújtotta a

falunkat... Csak azok maradtak meg, akik az erdőbe menekültek. Mindenüket

hátrahagyták, még kenyeret sem hoztak magukkal. Sem tojást, sem zsírt. Éjjel

Násztya néni, a szomszédunk megverte a kislányát, mert állandóan sírt. Násztya

nénivel mind az öt gyermeke ott volt. Julecska, a barátnőm, ő volt a leggyengébb.

Mindig betegeskedett... És még négy fiú, mind kicsi még, és mind

enni akart...”

A sztálingrádi csatában elszenvedett vereség nagy emberi és anyagi

veszteséget okozott a német hadseregnek. Annak érdekében, hogy viszszaállítsák

a katonák harci kedvét és megfordítsák a hadi szerencsét a keleti

fronton, 1943 nyarán a németek új offenzívát indítottak Kurszk város

környékén. A kurszki csatát a legnagyobb tankcsatának tartják a hadviselés

történetében. A Vörös Hadsereg győztesen került ki ebből a csatából, és elkezdte

visszaszorítani a német erőket a keleti fronton.

Fontos!

A sztálingrádi és a kurszki vereség után a német hadseregnek

már nem volt ereje új támadást indítani a keleti fronton. A

Vörös Hadsereg megállíthatatlan támadást indított Berlin felé

azzal a céllal, hogy végső csapást mérjenek a fasiszta Németországra.

A kurszki csata

A brit és az amerikai hadsereg 1943 nyarán támadást indított Olaszország

ellen. A támadás a szicíliai partraszállással kezdődött. A szövetségesek

átkeltek Dél-Olaszországba, és folytatták az Appennini-félsziget meghódítását.

Olaszország 1943 szeptemberében kapitulált. A németek irányításuk

alatt tartották Észak-Olaszországot, ahol az olasz fasiszta vezető, Benito Mussolini

kapott menedéket.

Tudj meg többet!

Amikor a szövetséges erők megszerezték Észak-Olaszországot,

az olasz fasiszták vezére, Benito Mussolini megpróbált

Svájcba menekülni. Az olasz partizánok 1945 áprilisában elfogták

szökés közben. Hamarosan Mussolinit lelőtték szeretőjével,

Clara Petaccival együtt. Testüket fejjel lefelé fellógatták

Milánóban több más fasisztával együtt. Ilyen módon szimbolikusan

is végett vetettek a fasizmus olaszországi uralmának.

Szövetséges harckocsik Rómában

(1944)




XVIII век

Az antifasiszta koalíció győzelme

Gondolkodj el!

Figyelmesen nézd

meg a térképet,

és következtess

arra, hogy milyen

irányokból

támadta meg az

antifasiszta koalíció

Németországot?

A Nagy Hármas a teheráni

konferencián 1943-ban (balról

jobbra: Sztálin, Roosevelt és

Churchill)

Tudj meg többet!

A „Nagy Hármas”

Az Amerikai Egyesült Államok hadba lépésével 1941 végén megalakult az

antifasiszta szövetség alapja. Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az USA alkották.

A legfontosabb döntéseket az ún. „Nagy Hármas” hozta, amely a nem hivatalos

elnevezése volt az antifasiszta koalíció vezetőinek - Winston Churchill brit miniszterelnöknek,

Joszif Sztálin szovjet vezetőnek és Franklin Roosevelt amerikai

elnöknek. A „Nagy Hármas” kétszer találkozott egymással a háború alatt. Az első

találkozást 1943 novemberében tartották Teheránban (teheráni konferencia), a

másodikat 1945. február 2-án Jaltában (jaltai konferencia). A szövetséges vezetők

ezeken a találkozókon fontos katonai és politikai kérdésekben, de a háború

utáni világrendről is döntöttek.

GYŐZELEM EURÓPÁBAN

A szövetségesek gondosan előkészítették a Németország elleni nagy

inváziót, és az új front megnyitását Európában. Normandiában (Franciaország)

tervezték a partraszállást, és ennek a hadműveletnek az elnevezése

Overlord (hűbérúr) volt. Dwight D. Eisenhower amerikai tábornok parancsnoksága

alatt 1944. június 6-án megkezdődött a szövetséges katonák (brit,

amerikai, francia, kanadai ...) partraszállása. Heves harcok és súlyos veszteségek

utána a szövetséges erők képesek voltak megszerezni az ellenőrzést

a francia partok felett, és folytatni csapataik áthelyezését Nagy-Britanniából.

A Normandiában

1944. június 6-án

partra szálló

amerikai csapatokat

heves géppuskatűz

és tüzérségi

támadás fogadta

(Omaha part)




87

87

Hamarosan sikerült megtörniük a németek ellenállását,

és 1944 augusztusában felszabadítani Párizst. Charles de

Gaulle tábornok, a francia ellenállási mozgalom vezetője

átvette Franciaország irányítását. A német hadsereg az

utolsó ellenállását 1944/45 telén nyújtotta az Ardennekben

(hegyvidék Belgiumban). Az ardenneki hadművelet

nem tudta feltartóztatni a szövetséges hadsereget, ami közeledett

Berlin felé.

Normandia

elfoglalása és

hátramaradt csapatok

partra szállása

Tudj meg többet!

A szövetségesek normandiai partraszállásának időpontjára, 1944. június 6-ra,

a történelemben D-Day (D-nap) néven emlékeznek. Később ezt a kifejezést minden

fontos, jelentős, döntő nap szinonimájaként kezdték használni, a döntés napjaként,

egy olyan napként, amikor nagy fordulat várható.

Dwight D.

Eisenhower tábornok

Gondolkodj el!

Beszélgess el

tanároddal a

szövetségesek előtt

álló problémákról

a normandiai

partraszállás alatt!


D-Day

„Az ellenállás, amellyel az »Omaha« parton találkoztunk, valójában olyan

erős volt, mint amilyenre az egész frontvonal mentén számítottunk. A németek

azon meggyőződése, hogy nem fogunk támadni ilyen viharos időben, az

egyik fő tényezője volt a meglepetésszerű sikerünknek.”

Dwight D. Eisenhower visszaemlékezéséből: Keresztes háború Európában

A szövetséges erők nyugat felől közeledtek Németországhoz, míg a

szovjetek gyorsan haladtak előre keletről. Németországot a keleti fronton

teljesen legyőzték. A Vörös Hadsereg egységei kiszorították a Szovjetunióból

a német hadsereget és Lengyelországon keresztül haladtak Berlin felé.

Adolf Hitler náci vezér öngyilkos lett, amikor a szovjet csapatok megszerezték

Berlin irányítását. Az európai háború 1945. május 9-én ért véget a náci

Németország feltétel nélküli kapitulációjával.

A Vörös Hadsereg

katonái a

győzelem jeleként

kitűzik a zászlót a

Reichstag (német

parlament)

épületére

Egy brit újság címlapján az látható,

ahogyan Wilhelm Keitel vezértábornagy

aláírja Németország feltétel nélküli

megadását a második világháborúban.

Fontos

Május 9-e a fasizmus felett aratott győzelem napja. A modern Európa alapjai a

nácizmus és a fasizmus elleni harc alapelvein - a béke, a megértés, a tolerancia és

az együttműködés elvén - alapulnak.




XVIII век

Az antifasiszta koalíció győzelme

GYŐZELEM A TÁVOL-KELETEN

Az európai háború 1945. május 9-i befejezése után a csendes-óceáni japán

erők még hevesen ellenálltak az amerikai támadásoknak. Az amerikai csapatok

hatalmas veszteségeket szenvedtek a Fülöp-szigeteken és Indokínában aratott

győzelmek, valamint az Okinawa és Ivo Jima szigetek meghódítása során. Azért,

hogy meggyorsítsa a háború végét és megakadályozza a még nagyobb emberi

és anyagi veszteségeket - az Amerikai Egyesült Államok úgy döntött, hogy beveti

az új tömegpusztító fegyvert - az atombombát. Atombombát dobtak Hirosima

és Nagaszaki japán városokra. Nagyszámú civil lakos esett áldozatul, és

a sugárzás hatása még ma is érezhető. Japán 1945. szeptember 2-án kénytelen

volt aláírni a kapitulációt. Ezzel hivatalosan is véget ért a második világháború.

Emlékezz!

Mi volt a midwayi

csata kimenetele?

atombomba –

nagy pusztító erejű

nukleáris fegyver

Amerikai tengerészgyalogosok

kitűzik a zászlót Iwo Jima

elfoglalása után.

Az atombomba

felrobbanása

Nagaszaki felett 1945.

augusztus 9-én

Az atomtámadás után

elpusztult Hirosima

Összefüggés

Beszélgess el

fizikatanároddal

azokról a

folyamatokról,

amelyek kihatnak az

atombomba hatalmas

pusztító erejére. Fel

lehet használni az

atomenergiát békés

célokra?

Gondolkodj el!

1. Figyelmesen nézd meg

a propagandaplakátot

és mondd meg, hogy

milyen üzenetet

hordoz!

2. Véleményed szerint

az atombomba

használata indokolt-e

háború esetén?

Indokold meg

válaszod!

Gondolkodj el!

1. Sorold fel azokat az államokat, amelyek a japán gyarmatbirodalom részét képezték.

2. A Csendes-óceán térségének természetföldrajzi adottságai alapján vond le a

következtetést, hogy miért volt nagyon nehéz hadműveletek folytatni ezen a területen?

Amerikai

propagandaplakát,

amin a következő

szöveg áll: „Japánok,

most ti következtek.

Befejezzük a

munkát.”




89

89

Időutazás

1943. 1944. 1945.

január 27 – Leningrád ostromának vége

június 6. – D-Day, a normandiai partraszállás

február – a Vörös Hadsereg győzelme a sztálingrádi

csatában

július - a Vörös Hadsereg győzelme a kurszki csatában

július-augusztus – a szövetségesek szicíliai inváziója

szeptember 8. – Olaszország kapitulációja

november-december – A teheráni konferencia

Kulcsszavak

Sztálingrádi

csata

Overlordhadművelet

Németország

kapitulációja

Hirosima és

Nagaszaki

bombázása

Ismételjünk!

A sztálingrádi és 1943-ban a kurszki csatákban elért győzelmek után a Vörös

Hadsereg egységei megtörték a német hadsereg ellenállását és Berlin felé

vették az irányt. A szövetségesek 1943-ban partra szálltak Szicílián, Olaszország

pedig 1943 szeptemberében kapitulált. A Németország elleni általános

támadás 1944 júniusában kezdődött a szövetséges erők normandiai partraszállásával.

A Vörös Hadsereg egységei behatoltak Berlinbe, és Németország

1945. május 9-én kapitulált. Az Amerikai Egyesült Államok atombombát dobott

Hirosima és Nagaszaki japán városokra, és 1945. szeptember 2-án Japán

aláírta a kapitulációt, s ezzel befejeződött a második világháború.

Mit tanultunk meg?

február – jaltai konferencia

május – A Vörös Hadsereg elfoglalja Berlint

május 9. – Németország kapitulációja; Győzelem napja

augusztus 6. – Az USA atombombát dob

Hirosimára.

augusztus 9. – Az USA atombombát dob Nagaszakira.

szeptember 2. – Japán kapitulál; véget ér a második

világháború

1. Mi miatt volt fontos a második front megnyitása Németország legyőzéséhez?

2. Sorold fel azokat a csatákat, amelyekben a Vörös Hadsereg megtörte a

keleti fronton harcoló német hadsereg ellenállását!

3. Magyarázd meg, hogy mi a D-Day!

4. Mikor fejeződtek be a harcok Európában, és mikor a világ többi részén?

5. Miért vetette be az USA az atombombát Japán ellen?

Kutass!

Készíts egy második világháborút ábrázoló idővonalat digitális eszközökkel

a https://www.sutori.com/ segítségével!

Válassz ki 10 fontos eseményt a második világháborúból, és mutasd be

azokat kép / fénykép / videó vagy hangfelvétel / történelmi térkép formájában,

és egy rövidebb kísérőszöveg segítségével időrendi sorban az idővonalon!

Keress legalább három érdekes dolgot a második világháborúból, és mutasd

be azokat is az idővonalon!




XVIII век

2.3. HOLOKAUSZT


Azt az egy szót keresem, az egyetlent,

amely csordultig van vérrel: magába öleli az

összes tömegsírt akár a vesztőhelyet övező

fal. Mutasson rá mindennél erőteljesebben,

kik voltak ők – mi készült számukra. Mert

mindaz, amit az érzékszerveim bírnak, mindaz,

amit mások leírnak – mindez túl kevés.

Kutatási

útmutató

Kit tekintettek a nácik a

fennálló rend legnagyobb

ellenségének miután

hatalomra kerültek

Németországban?


Wisława Szymborska (1923-2012) irodalmi Nobel-díjas lengyel

írónő Egy szót keresek című verséből

ANTISZEMITIZMUS

Az antiszemitizmus egy kifejezés a zsidó néppel vagy vallással szembeni

türelmetlenségen és gyűlöleten alapuló meggyőződésre vagy véleményre.

A holokauszt a második világháború (1939–1945) idején elkövetett

bűncselekmény (genocídium) elnevezése, amit a náci Németország és

szövetségesei ellenőrzése alatt álló területeken követtekel el a zsidó nép

tagjai ellen. Körülbelül 6 millió férfi, nő és gyermek vesztette életét a holokausztban.

A holokauszt gyökere az antiszemitizmusban keresendő. Adolf

Hitler náci pártja az 1919-es alapításakor megfogalmazta a zsidók gyűlöleten

alapuló politikai ideológiáját. A nácik a közvélemény előtt a zsidókat

vádolták Németország első világháborúban elszenvedett veresége miatt,

valamint az első világháború után kirobbanó gazdasági válság miatt is.

Emlékezz!

Magyarázd el, hogy mi

a rasszizmus. Melyek

a németországi

nemzetiszocializmus

főbb céljai?

genocídium (népirtás)

– bűncselekmény,

amit abból a

megfontolásból

követtek el, hogy

teljesen vagy

részlegesen

elpusztítsanak egy

nemzeti, etnikai vagy

vallási közösséget

Egy antiszemita német gyermekmagazin

1936-os oldala „Ne higgy a zöld réten lévő

rókának, se a zsidók szavának”. A karikatúra

címe: Zsidók! Nem vagytok szívesen látva.

A náci Rohamozó című propaganda

lap címlapja 1934-ből. A Ki az

ellenség? című cikk a zsidókat a

szociális rend felbomlasztásával,

a háború kirobbantásának

szándékával vádolja.

Gondolkodj el!

1. Figyelmesen nézd

meg a német

gyermekmagazinban

található karikatúrát.

Hogyan mutatja be a

zsidókat?

2. Miért vannak, úgy

bemutatva a zsidók,

mint nemkívánatos

egyének

Németországban?


tanároddal!

Gondolkodj el!

Miért mutatta be

a náci propaganda

úgy a zsidókat, mint

olyanokat, akik

veszélyt jelentenek

az államra és

világuralomra törnek?




91

91

szabadkőművesek –

befolyásos egyének,

az arisztokrácia és

a gazdag polgárok

nemzetközi

szervezete, amely a

igazságosságért, a

szabadságért és az

egyenlőségért küzd

A náci ideológia szerint a zsidók a bolsevik és szabadkőműves segítőikkel

együtt képviselik azt a gonoszt, amely uralkodni akar a világ felett. Adolf Hitler

a pártján keresztül terjesztette az antiszemita gondolatokat, hogy megszerezze

a német nép támogatását. Az antiszemitizmus a középkor óta mély

gyökerekkel rendelkezik az európai történelemben. Számos európai országban

a zsidókat idegen és nemkívánatos elemeknek tekintették. Szinte nincs

olyan európai nép, aki a közbeszédben nem fogadta volna el az előítéleteken

alapuló véleményeket a zsidó népről.

Fontos!

A holokauszt a náci rezsim és segítőik által

megszervezett tervszerű állami üldöztetés és

bűncselekmény elnevezése, amelyben körülbelül 6

millió zsidót öltek meg.

A holokauszt a népirtás legsúlyosabb

formája, egyúttal a XX. század

legszörnyűbb bűncselekménye, mert

egy nemzet tajainak megsemmisítésére

irányult, nemtől, kortól, ideológiai

meggyőződéstől függetlenül...

A holokauszt idején a nácik célpontjaivá váltak

más„fajilag alacsonyabb rendű” csoportok is, például

a romák, szlávok (lengyelek, oroszok, szerbek ...), de

az ideológiai ellenfelek is, például a kommunisták, a

szociáldemokraták, valamint a nácik által alsóbbrendűnek

tartott társadalmi csoportok is, például a különleges

igényű emberek, homoszexuálisok ...

Tudj meg többet!

Cion bölcseinek jegyzőkönyvei

A Cion bölcseinek jegyzőkönyve antiszemita pamflet, amely leírja a világ

irányítása érdekében szőtt állítólagos zsidó összeesküvést. Ez az egyik leghíresebb

történelmi hamisítvány. Először 1903-ban jelent meg Oroszországban,

majd elterjedt Európában. A nácik propagandájukban nagymértékben támaszkodtak

a „zsidó összeesküvés” gondolatára. Ennek az írásnak nagy hatása

volt a zsidók elleni antiszemita érzelmek kialakulására Németországban és

Európában is egyaránt. A jegyzőkönyv zsidó összeesküvésről szóló elképzelései,

miszerint a gazdasági manipulációk, a médiaellenőrzés és a világ vallásai

közötti konfliktusok szításával törnek világuralomra – még ma is aktuálisak.

A Jegyzőkönyv első német nyelvű nyomtatása (1920)

Az antiszemitizmus napjainkban...

A zsidó temető sírköveit náci

szimbólumokkal gyalázták meg.




XVIII век

Holokauszt

FAJI TÖRVÉNYEK

Amikor 1933-ban a nácik hatalomra kerültek Németországban, megteremtődtek

a zsidók, és más etnikai, de az újonnan létrehozott rendszer

ellenségeinek vélt politikai és társadalmi csoportok elleni üldöztetés gyakorlati

megvalósításának feltételei. A nürnbergi faji törvények 1935. szeptemberi

meghozatalával megteremtődtek a nemkívánatos csoportok üldözésének

jogi keretei. A zsidókkal kezdték az üldözést. Ily módon a német

állam állt a zsidók, romák és más ún. nem árják üldözése mögött. A zsidókat

megfosztották állampolgárságuktól, és megtiltották nekik, hogy házasságot

kössenek az árja (német) faj tagjaival.

Emlékezz!

Hogyan került az Adolf

Hitler által vezetett

náci párt hatalomra

Németországban?


Törvény a német vér és német becsület védelméért

1. cikk

1. Zsidók és német vagy rokon vérű állampolgárok közti házasságkötés

tilos. Ennek ellenére kötött házasságok semmisek, akkor is, ha ennek a törvénynek

a megkerülésére külföldön kötötték őket.

Az állampolgársági törvény

2. cikk

1. Birodalmi állampolgár csak német vagy rokon vérű személy lehet, aki viselkedésével

bebizonyítja, hogy hajlandó és képes arra, hogy hűséges legyen

a német néphez és birodalomhoz.

Gondolkodj el!

1. A nürnbergi faji

törvények alapján

kik lehettek teljes

jogú német

állampolgárok?

2. Hogyan váltak

a zsidók és más

nem árja népek

másodrangú

állampolgárokká

Németországban?

Mit jelentett ez?

Kezdetben csak Németországban, később

az összes többi német befolyás alatt álló

országban is a nyilvános helyek, parkok,

medencék, mozik, stb. tiltottak voltak a

zsidók számára, kivéve azokat a helyeket,

amik „Csak zsidóknak” voltak fenntartva.

1938. november 9-e és 10-e között éjszaka Németországban zsidók elleni

pogrom zajlott. Sok zsinagógát és zsidó üzletet felgyújtottak, meggyalázták

a zsidó temetőket. Ez az esemény a kristályéjszaka (Kristallnacht) néven

maradt fenn, a zsinagógák és a zsidó tulajdonban lévő házak és üzletek

nagyszámú betört ablakai után.

Utcai felirat: „Kerüld

el a zsidó orvosokat

és ügyvédeket!”,

Berlin, Németország

Összetört zsidó üzlet

Magdeburgban a

kristályéjszaka alatt

Megsemmisített zsidó

zsinagóga Berlinben

a kristályéjszaka alatt




93

93

Fontos!

A kristályéjszakán Németországban nyílt erőszak kezdődött a zsidók ellen. A

náci rezsim ösztönzésére a tüntetők felgyújtottak vagy megsemmisítettek 267 zsinagógát,

leromboltak és kifosztottak 7500 zsidó üzletet és megöltek több tucat

zsidót.

Gondolkodj el!

A kristályéjszaka után

miért vándoroltak ki

tömegesen a zsidók

Németországból?

Beszélgess el


hogyan viszonyultak

az európai országok a

háborús övezetekből

érkező menekültekkel

szemben!

A kristályéjszaka után a német hatóságok elfogadták azt a törvényt,

amely szerint minden zsidó üzlet és vállalat a társadalom „faji szempontból

elfogadott” tagjai, vagyis a németeknek tulajdonába került. Megkezdődött

a zsidó lakosság tömeges kivándorlása Németországból, de más európai országokból

is, amelyek német ellenőrzés alá kerültek, vagy a Harmadik Birodalom

részévé váltak. A legtöbb esetben a zsidó menekültek megpróbáltak

eljutni a közel-keleti palesztin területekre, amelyek akkor a brit gyarmatbirodalom

részei voltak, de más tengerentúli országokba is. Nagyszámú zsidó

menekült, kelt át a Jugoszláv Királyság területén is. Az 1933 és 1941 közötti

időszakban és a második világháború jugoszláviai kezdetéig mintegy

55 000 zsidó menekült haladt át a királyság területén, többnyire Közép-Európából

(Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehszlovákia). Ahogy nőtt

a zsidó menekültek nyomása a különböző európai országokra, valamint az

Amerikai Egyesült Államok területeire, sok ország korlátozó intézkedéseket

foganatosított és korlátozta a zsidó menekültek bejutását területeikre.

Nagy-Britanniába

menekült kislány

1938. december

elején

Összefüggés

Tavaly a magyarórákon

olvastatok részleteket

egy holokausztban

meghalt zsidó

kislány, Anne Frank

naplójából. Beszélgess

el tanároddal Anne

Frank és családjának

sorsáról!

Zsidó menekültek a

Kladovóban horgonyzó

hajó fedélzetén

A németországi és a náci ellenőrzés alatt álló területeken

a zsidók kötelezve voltak, hogy jól látható helyen viseljék

a Dávid-csillagot. A németek meg akarták bélyegezni a

zsidókat és el akarták különíteni a lakosság többi részétől

őket. Ily módon könnyebben felismerték őket az utcán

és tudták ellenőrizni őket, ami megkönnyítette nekik azt,

hogy később gettókba és koncentrációs táborokba zárják

őket.

Anne Frank naplója

Anne Frank az

iskolapadban




XVIII век

Holokauszt

A „VÉGSŐ MEGOLDÁS”

A zsidókérdés „végső megoldása” a náci Németország terve volt, amelynek

alapvető célja a zsidó nép szisztematikus kiirtása volt az ellenőrzése

vagy befolyásolása alatt álló területeken. A megszállt Lengyelország területén

számos gettó alakult, ezek elzárt városrészek, ahol a nácik az egyszerűbb

ellenőrzés és a későbbi hatékonyabb elpusztításuk érdekében zsidókat

szállásoltak el. A gettókban kivételesen nehéz életkörülmények között

éltek. Sok zsidó halt éhen, vagy vesztette életét betegség következtében.

A legnagyobb gettó Lengyelország

területén a varsói gettó volt, ahol

400 000 zsidó élt.

Emlékezz!

Hogyan kezdődött a

második világháború?

gettó – városrész,

amit egy

meghatározott

etnikai, szociális vagy

társadalmi osztály

népesít be, amelyek itt

különböző társadalmi,

gazdasági és jogi

nyomásnak vannak

kitéve

A zsidók deportálása a varsói

gettófelkelés után

A Szovjetunió elleni német támadás kezdetével egy tömegesebb és

még brutálisabb terror vette kezdetét a zsidó nép tagjai ellen. A holokauszt

ezen szakasza a golyók általi holokausztként maradt meg emlékezetünkben,

mert a zsidó lakosság tagjait tömegesen lőtték agyon elsősorban Kelet-Európában.

1941-ben a mozgó kivégzőosztagok jelen voltak a balti államokban,

Minszk környékén, Oroszország déli részén és Kijev környékén.

Az egyik legnagyobb tömegmészárlás

a Kijev közelében lévő

Babij Jar-ban történt, amikor 1941.

szeptember végén több mint

30 000 zsidót öltek meg. Becslések

szerint a nácik és segítőik az 1941.

év második fele és 1944 közötti

időszakban a Szovjetunió megszállt

területein 1-1,5 millió zsidót

öltek meg nemtől és kortól függetlenül.

A Babij Jar-i

mészárlás (Kijev,

Ukrajna)

A zsidó nép lehető leghatékonyabb megsemmisítése érdekében a nácik

áttérnek a zsidók meggyilkolásának új, tömegesebb módszereire, ezért

koncentrációs táborokat és haláltáborokat hoznak létre, amelyekben tökéletesítésre

kerül az emberek mérges gázzal történő meggyilkolása.

Tudj meg többet!

1942 elején, a Berlin melletti Vannseei-tónál tartott konferencián a náci vezetők

tervet dolgoztak ki a zsidó nép azon tagjainak kitelepítésére, akik a holo-

kauszt első szakaszában nem estek áldozatul a terrornak. A terv szerint hozzá

kellett fogni a zsidó nép tömegesebb, a nácik szerint „tisztább” és a német katonák

számára „kevésbé megterhelő” kiirtásához.




95

95

Reinhard Heydrich,

a német rendőrség

feje, levezette

a wannseei

konferenciát,

ahol kidolgozták

az európai

zsidóság tervszerű

megsemmisítésének

tervét.


„A zsidókat a végleges megoldás folyamán Keleten megfelelő vezetéssel

és alkalmas módon munkára kell fogni. Nagy munkáscsapatokban, nemek

szerint szétválasztva, útépítés közben vezetik a munkaképes zsidókat ezekre

a területekre, és eközben nagy részük természetes fogyadék útján kétségtelenül

ki fog esni. A végül esetleg megmaradó töredékállományt, minthogy ez

esetben kétségtelenül a legellenállóképesebb részről van szó, megfelelően

kell kezelni…”

Heydrich a wannseei konferencián elhangzott beszédéből, 1942. január

A zsidókat vasúton, teher vagy személyvagonokban deportálták a haláltáborokba.

A deportálások során nem ügyeltek a vagonokban elférő emberek

számára. Sokan éhen haltak és elpusztultak a kimerültségtől. A táborba

érkezéskor a férfiakat különválasztották a nőktől és a gyermekektől. Minden

ruhájukat le kellett vetniük és átadniuk értékeiket. A munkaképes táborlakókat

munkaerőként használták. A többieket gázkamrákba vitték, amelyek

hasonlítottak a zuhanyzókhoz, ahol gázzal megmérgezték őket. A haláltáborokban

Európa egész területéről származó zsidók lelték halálukat, többségük

azonban Lengyelországból származott.

Tudj meg többet!

Heinrich Himmler, a holokauszt szervezője szerint a gáz felhasználása „emberségesebb

gyilkolási mód” a bűncselekmény elkövetői számára, akiknél

megfigyelték a stresszt, traumát, túlzott alkoholfogyasztást stb.

Heinrich Himmler

Gondolkodj el!

Melyik mai állam

területén volt a

legtöbb haláltábor?

A haláltáborok

áldozatainak száma:

Auschwitz Birkenau:

1 100 000 körül

Treblinka:

legkevesebb 700 000

Belzec: 434 000 körül

Sobibór: 167 000

körül

Chelmno: 152 000

körül

Majdanek: 78 000

96




XVIII век

Holokauszt

A fénykép 1944 májusában

vagy júniusában készült, és

a magyar zsidók auschwitz –

birkenaui haláltáborba való

megérkezését mutatja be.

Ott helyben szétválogatták

őket, a jobboldaliakat

rabszolgamunkára, a

baloldaliakat a gázkamrákba

küldték.

Fontos!

Január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjának nyilvánították. Ezen a napon,

1945-ben a Vörös Hadsereg egységei felszabadították a második világháború

legnagyobb haláltáborát, a Lengyelországban található Auschwitz-Birkenaut.

A HOLOKAUSZT UTÁN

Becslések szerint a második világháború alatt a holokausztban mintegy

6 millió zsidót öltek meg. Körülbelül 4 millió európai zsidó érte meg a második

világháború végét. Sokukat az mentette meg, hogy sikerült elmenekülniük

még mielőtt a holokauszt elkezdődött volna azokon a területeken, ahol

éltek, és menedékre leltek azokban az államokban, amelyeket a második világháború

alatt nem szálltak meg. Kevés zsidónak sikerült megmenekülnie

azokon a területeken is, amelyek különféle fasisztaszimpatizáns és fasiszta

mozgalmak irányítás alatt álltak, amelyek együttműködtek a nácikkal. Ezt

bátor egyéneknek köszönhetően sikerült nekik túlélni, akiknek a saját, de

családtagjaik életét is kockáztatva sikerült nemegyszer egész zsidó családokat

elbújtatniuk. A második világháború után az újonnan létrejött Izrael,

ahová az 1948-as megalapítása után sok holokauszt-túlélő vándorol ki, létrehozta

a Világ igazai kitüntetést (érmét). Ezt olyanoknak ítélik oda, akik

a második világháború alatt saját életük kockáztatásával mentették meg a

zsidó nép tagjait. A legnagyobb nemzetközi nácik elleni pert közvetlenül

a második világháború után szervezték meg a németországi Nürnberg városában.

Ezért nürnbergi perként emlékeznek rá. 1945 és 1946 folyamán

a nürnbergi perben a legsúlyosabb háborús bűncselekményekkel vádolták

meg a Harmadik Birodalom 24 legmagasabb vezetőjét, akik közül a többséget

halálra vagy életfogytig tartó

szabadságvesztésre ítéltek. Voltak

olyanok, akiket rövidebb börtönbüntetésre

ítéltek, valamint olyanok, akiket

felmentettek.

A nürnbergi per

vádlottjai: 1. sor

(balról jobbra):

Hermann Göring,

Rudolf Hess,

Joachim von

Ribbentrop és

Wilhelm Keitel, 2.

sor (balról jobbra):

Karl Dönitz, Erich

Raeder, Baldur von

Schirach és Fritz

Sauckel




97

97

Hannah Arendt

Tudj meg többet!

A Harmadik Birodalom és a náci rendszer sok képviselőjének, akik részt vettek

a zsidók meggyilkolásában, sikerült megúszniuk a nürnbergi pert. Egyiküknek,

Adolf Eichmann magas rangú SS-tisztnek sikerült elmenekülnie Argentínába, de

1960-ban elfogták és Izraelbe szállították, ahol ítélkeztek felette. Halálra ítélték.

Eichmann tárgyalását figyelemmel követte az ötvenöt éves Hannah Arendt filozófusnő,

akinek zsidóként 1941-ben sikerült Németországból az Amerikai Egyesült

Államokba menekülnie. A tárgyalásról szóló beszámolói sokakat megleptek,

mert nemcsak a tárgyalás menetét írta le, hanem Adolf Eichmann viselkedését

is, beszélt az ún. „a gonosz banalitásáról”. Ebből az alkalomból előadta azt a tézisét,

miszerint a történelem nagy gonoszságait nem fanatikusok és szociopaták

követték el, hanem egyszerű emberek, akik elfogadták a rendszer hivatalos értelmezését,

amelynek értelmében minden olyan cselekmény, amiben az állam

nevében részt vesznek, normális és elfogadható. Benyomásait Eichmann peréről

a híres Eichmann Jeruzsálemben című művében gyűjtötte össze.

Adolf Eichmann a tárgyalásán 1961.

emlékhely – hely,

ahol megfelelő

körülmények között

(emlékmű, emlékpark,

emléksír, stb.) róják

le tiszteletüket a

háborúban meghalt

egyének vagy

csoportok előtt

EMLÉKEZÉS

A berlini német parlament közvetlen közelében négy fontos emlékhely

található: a náci rezsim politikai áldozatainak, a holokauszt áldozatainak, valamint

a romák és a homoszexuálisok elleni népirtás áldozatainak emlékhelye.

A Reichstag

meggyilkolt tagjainak

emlékművét

annak a 96 főleg

szociáldemokrata

és kommunista

német parlamenti

képviselőnek

állították, akik a náci

terror áldozatául estek

az 1933-tól 1945-ig

tartó időszakban.

A nácizmus roma áldozatinak emlékműve

Berlinben

A nácizmus

homoszexuális

áldozatinak

emlékműve Berlinben

Az európai

zsidó

áldozatok

emlékműve

Berlinben




XVIII век

Holokauszt

Az egyik legjelentősebb holokauszt emlékhely az Izraelben, Jeruzsálemben

található Jad Vasem. Az emlékkomplexum fő célja dokumentálni a

6 millió zsidó holokauszt során átélt szenvedését.

A Jad Vasem Múzeumban található Nevek

csarnoka a holokausztban elpusztult,

több millió zsidó emlékét őrzi

A közösségek völgye Jad Vasemben

Tudj meg többet!

Nézd meg a Schindler listája című játékfilmet, ami elmeséli egy német iparos és a

náci párt prominens tagjának, Oscar Schindlernek a történetét, aki több mint 1000

lengyel zsidót mentett meg a holokauszt idején.

Időutazás

1933–1939. 1939–1941. 1942–1945.

1933 – a nácik németországi

hatalomra kerülése

1935 – a nürnbergi faji

törvények

1938 – a kristályéjszaka

1939. szeptember 1. –

Németország megtámadja

Lengyelországot, kezdetét veszi a


1940. november 15. – a varsói

gettó felállítása

1941. június 22. – a Barbarossa

hadművelet – a holokauszt

kiteljesedése és a golyók általi

holokauszt időszakának kezdete

1941. második fele – Kijev,

Babij Jar elfoglalása – a kijevi

zsidóság tömeges kivégzése,

a Szovjetunióban és a balti

államokban élő zsidóság tömeges

kivégzése

1941. szeptember – Reinhard

Heydrich utasítása, miszerint

minden Németország vagy a

megszállt területeken élő hat évnél

idősebb zsidó, köteles viselni a

sárga Dávid-csillagot

1942. január 20. – a wannseei

konferencia – a Harmadik

Birodalom legmagasabb

vezetőinek tanácskozása, ahol

döntöttek a zsidó kérdés „végső

megoldásáról”

1943 – Németország sztálingrádi

veresége – a háború fordulópontja

1943. április-május – a varsói

gettófelkelés

1944. június 6. – D-Day, a

szövetségesek normandiai

partraszállása

1945. január 27. – Auschwitz

felszabadulása




99

99

Kulcsszavak

antiszemitizmus

Holokauszt

„végső megoldás”

golyó általi holokauszt

haláltáborok

Ismételjünk!

Az antiszemitizmus a zsidók, mint nép vagy vallási csoport elleni türelmetlenséget

vagy gyűlöletet jelent. Hitler németországi hatalomra kerülésével

a nácik a zsidók és más nem árja származású népek, ideológiai ellenfelek

(kommunisták, szociáldemokraták) és különféle kisebbségi társadalmi

csoportok (sajátos igényű emberek, homoszexuálisok) elleni szisztematikus

és szervezett üldözésébe kezdtek. A holokauszt a második világháború folyamán

a zsidó nép tagjai ellen szervezett és szisztematikusan végrehajtott

népirtás elnevezése. A holokauszt terrorcselekményeiben, valamint a koncentrációs

táborokban és haláltáborokban körülbelül 6 millió zsidót öltek

meg nemtől és kortól függetlenül. A holokausztot körülbelül 4 millió európai

zsidó élte túl, akik közül sokan a második világháború vége és Izrael 1948-as

megalapítása után kivándoroltak. A második világháború után a Harmadik

Birodalom vezetőinek többségét bíróság elé állították a nürnbergi perben.

Mit tanultunk meg?

1. Magyarázd meg, hogy mi az antiszemitizmus!

2. Miért tekintik a holokausztot az emberi történelem legszörnyűbb genocídiumának?

3. Melyik eseményt jelöli a kristályéjszaka elnevezés?

4. Magyarázd meg, hogy mit takar a zsidókérdés „végső megoldása”?

5. Sorold fel a legszörnyűbb haláltáborokat Lengyelország területén!

Kutass!

Amikor…

Martin

Niemöller

„Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem

voltam kommunista. Amikor a gyógyíthatatlan betegeket vitték el, csendben

maradtam, hisz nem voltam gyógyíthatatlan beteg. Amikor a zsidókat vitték el,

csendben maradtam, hisz nem voltam zsidó. Amikor meg engem vittek, már

nem maradt senki, aki tiltakozhatott volna.”

Martin Niemöller német lelkész Amikor... című verse a nácik hatalomra

kerülése után a német társadalom hallgatásáról és semmittevéséről szól, valamint

a különféle társadalmi csoportok elleni elnyomásról. Niemöller kezdetben

Hitler lelkes híve volt, de hamarosan ellenezni kezdte a náci rendszert, ekkor

letartóztatták, és a dachaui koncentrációs táborba került. Niemöller a második világháború

után a német népet bűnbánatra és megbékélésre szólította fel. Verse a náci bűncselekmények

borzalmaira emlékeztet, ugyanakkor a hétköznapi ember intelmévé is vált, miszerint, ha nem tesz

semmit az erőszak megelőzése és elítélése érdekében, felelős lesz az elkövetett bűnökért, amelynek

maga is áldozatává válik abban a pillanatban, „amikor majd rá kerül a sor”.

Gondosan olvasd el a verset, és válaszolj a kérdésekre!

Magyarázd el, hogy milyen hatással van az egész társadalomra nézve a többségi társadalom

tagjainak viszonya a kisebbségek felett végrehajtott bűncselekményekhez!

Beszélgess el tanároddal az „átlagos” németek felelősségéről a második világháború alatt a zsidók

ellen elkövettek bűncselekményekben!

100




XVIII век

2.4. AZ ÁPRILISI HÁBORÚ ÉS JUGOSZLÁVIA

MEGSZÁLLÁSA


„Emlékszem az extázisra, a dalokra, az

ismeretlen emberekkel való ölelésekre. Voltak

egyáltalán ismeretlenek ezen a napon?

Mindenki szerette egymást, tudták. Minden

emberben felismerted magad. Mennyi emberi

igazságot találtak azon a lázadó, szabad, tiszta, és hősies

márciusi napon, amikor úgy tűnt, hogy az első alkalommal

ragyogott fel a nap a fejek fölött ... ”

Kutatási

útmutató

Miért nem állt készen


hadserege a náci

Németország elleni

háborúra?

Március 27-ről, Oskar Davičo (1909–1989) író a Pristojnosti - Tisztesség

című könyvéből

JUGOSZLÁVIA CSATLAKOZÁSA A

HÁROMHATALMI EGYEZMÉNYHEZ

A Jugoszláv Királyság Németországhoz és Olaszországhoz történő közeledése

Aleksandar király meggyilkolása és Milan Stojadinović kormányának

megalakulása után kezdődött meg. Pavle Karađorđević régensherceg és a

Cvetković-Maček kormány döntöttek Jugoszlávia háromhatalmi egyezményhez

való csatlakozásáról, mivel szembesültek a Harmadik Birodalom megerősödésével,

amely az 1938-as Anschluss után a Jugoszláv Királyság szomszédja

lett. 1941-re Jugoszláviát szinte teljes egészében körülvették a náci Németországgal

szövetséges országok. A jugoszláv kormány úgy vélte, hogy a Jugoszláv

Királyságnak nincs elég ereje ellenállni Németországnak, és nem számíthat

katonai segítségre Nagy-Britanniától sem. A kormány elnöke Dragiša

Cvetković 1941. március 25-én, Bécsben aláírta a Jugoszláv Királyság háromhatalmi

egyezményhez történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet.

Emlékezz!

Milyen volt Jugoszlávia

nemzetközi helyzete

az Aleksandar

Karađorđević

ellen elkövetett

merénylet után?

Mi a háromhatalmi

egyezmény?

Dragiša Cvetković

és a német

külügyminiszter

aláírják a

háromhatalmi

egyezményhez való

csatlakozást a bécsi

Belvedere palotában

március 25-én.

Fontos!

Németország és Olaszország a háromhatalmi egyezmény rendelkezései alapján

Jugoszláviának különleges jogokat és helyzetet garantált, ideértve az integritást,

a szuverenitást, a határok sérthetetlenségének megőrzését, a katonai hadműveletekben

sem kellett részt vennie, valamint kötelezték magukat, hogy a jugoszláv

területeket nem használják fel csapatszállítására és katonai felvonulásra.

A Politika 1941.

március 26-i

címlapja




101

101

katonai puccs –

alkotmányellenes

katonai

hatalomátvétel, ami

mögött katonatisztek

állnak

KATONAI PUCCS ÉS A MÁRCIUS 27-I TÜNTETÉSEK

A Jugoszláv Királyság háromhatalmi egyezményhez való csatlakozását

nem fogadta el a polgárok nagy többsége, a jugoszláv hadsereg tisztjei és a

Szerb Ortodox Egyház papjai sem. A jugoszláv hadsereg légierejének tisztjei

Dušan Simović és Borivoje Mirković tábornokok vezetésével, a brit hírszerzés

támogatásával katonai puccsot hajtottak végre március 26-án és

27-én éjjel. Eltávolították a Cvetković-Maček kormányt, majd nagykorúsították

II. Petar Karađorđević (II. Karađorđević Péter) királyt, hogy így hivatalosan

is átvehesse az ország irányítását. Belgrád és más városok utcáin, főleg

Szerbiában, de Jugoszlávia más területein is (Bosznia, Dalmácia...) az emberek

március 27-én tüntetéseket tartottak. A háromhatalmi egyezményhez

való csatlakozás ellenes jelszavakat kiabáltak: „Jobb a sírban, mint a szolgaságban!”

és „Jobb a háború, mint az egyezmény!”. A tüntetések kifejezetten

hazafias jellegűek voltak, és a lakosság spontán szerveződéseként jöttek létre.

Ezeken részt vettek a polgári politikai pártok és a Jugoszláv Kommunista

Párt tagjai is.

Dušan Simović

tábornok, az

új jugoszláv

kormányfő II. Petar

Karađorđević király

társaságában

Március 27-i

tüntetések

Belgrádban


„Március 27.: puccs Belgrádban. ... Németellenes tüntetések Belgrádban és

Szerbia más városaiban. ... Az új miniszterelnököt Simovićnak hívják. 13:00 óra

körül jelentették, hogy a Führer Jugoszlávia megsemmisítése mellett döntött ...„

A Wehrmacht Főparancsnokságának háborús naplója

Német propagandaplakát a március 27-i

katonai puccs évfordulóján

Gondolkodj el!

1. Mivel magyarázod

a március 27-i

megmozdulások

tömeges jellegét

Belgrádban és

Jugoszlávia más

városaiban?

2. Milyen volt

Németország

reakciója a

katonai puccsra

és a németellenes

tüntetésekre?

AZ ÁPRILISI HÁBORÚ ÉS JUGOSZLÁVIA MEGSZÁLLÁSA

Németország és szövetségesei (Olaszország, Magyarország és Bulgária)

hadüzenet nélkül megtámadta a Jugoszláv Királyságot, megtorlásként a

háromhatalmi egyezményből való kilépés miatt. 1941. április 6-án a kora

reggeli órákban megkezdődött Belgrád bombázása. Ezt a dátumot veszik

a második világháború kezdetének Jugoszláviában. A jugoszláv hadsereg

nem tudott komolyabb ellenállást tanúsítani, és már április 17-én kapitulált.

II. Petar király, valamint az állam és a katonai vezetés felső vezetői elhagyták

az országot és szövetségeseiknél találtak menedéket Londonban, ahol a

háború nagy részét töltötték. A jugoszláv hadsereg 180 000–190 000 tagja

(szerbek, szlovének és zsidók) esett német hadifogságba. Jugoszláviát megszállták

és felosztották Németország és szövetségesei között.

102




XVIII век

Az áprilisi háború és Jugoszlávia megszállása

Gondolkodj el!

Miért ajándékozták

a Gavrilo Principnek

szentelt emléktáblát

Adolf Hitlernek, mint

harci trófeát?

A jugoszláv hadsereg tagjai

megadják magukat a német

egységeknek.

Hitler a Gavrilo Princip számára felállított emléktábla

előtt, amit születésnapi ajándékként kapott katonáitól

Jugoszlávia megszállása után.

Figyelmesen nézd meg a történelmi

térképet, és nevezd

meg, hogy Németország és

szövetségesei hogyan osztották

fel Jugoszlávia területét!

Jugoszlávia mely vidékei tartoztak

a német megszállási

területhez?

Sorold fel azokat a megszálló

országokat, amelyek a mai

Szerb Köztársaság területét

tartották megszállva!

A Jugoszláv Királyság

megszállási övezetei 1941-

ben

Tudj meg többet!

Belgrád április 6-i bombázása

A Jugoszláv Királyság fővárosa szenvedett legjobban az áprilisi háborúban.

Belgrádot április 6-án kora reggel bombázni kezdték megtorlásul a háromhatalmi

egyezményből való kilépés miatt. Több mint 2000 polgári lakos vesztette

életét a támadásban, és több mint 600 épület semmisült meg. Az ellenség nem

válogatott a célpontok között, lakóépületeket, kórházakat, iskolákat is célba vett,

a bombázás során leégett a Nemzeti Könyvtár is.

Romba dőlt épület a német

bombázások után

A Nemzeti

Könyvtár

romjainak

maradványai

Belgrádban




103

103

bábállam – állam,

amit egy külföldi

hatalom irányít vagy

ellenőriz

Időutazás

Ante Pavelić (jobbra) és

Benito Mussolini találkozója

Rómában, 1941 áprilisában

1941.

Az áprilisi háború alatt, 1941. április 10-

én kikiáltották a Független Horvát Állam

(NDH - Nezavisna Država Hrvatska) nevű

bábállamot, amely Horvátország, Bosznia és

Hercegovina, valamint Szerémség területét

ölelte fel. A Független Horvát Állam vezetője az

usztasa mozgalom irányítója, Ante Pavelić volt,

akinek támogatást nyújtott a római katolikus

egyház is, amelynek élén a zágrábi érsek, Alojzije

Stepinac állt. Közvetlenül a Független Horvát

Állam megalakulása után az usztasák elkezdték

üldözni, erőszakosan áttéríteni, meggyilkolni

és lakhelyük elhagyására kényszeríteni a szerb

lakosságot, de a zsidók, a romák és politikai ellenfeleik

elleni terror is kezdetét vette.

március 25. március 26-27. március 27.

április 6. április 10. április 17.

A Jugoszláv

Királyság

háromhatalmi

egyezményhez

való

csatlakozása

Kulcsszavak

Jugoszlávia

csatlakozása a

háromhatalmi

egyezményhez

katonai puccs

március 27-i

tüntetések

áprilisi háború

Jugoszlávia

megszállása

Katonai puccs Jugoszlávia

háromhatalmi

egyezményhez

való

csatakozása

elleni

demonstrációk

Ismételjünk!

A Jugoszláv Királyság kormánya aláírta Jugoszlávia háromhatalmi egyezményhez

való csatlakozásának jegyzőkönyvét 1941. március 25-én Bécsben. A Jugoszláv

Királyság katonatisztjeinek egy csoportja Dušan Simović és Borivoje Mirković vezetésével

katonai puccsot hajtottak végre március 26. és 27. közötti éjszakán, és hatalomra

juttatták II. Petar Karađorđevićet. Tüntetések kezdődtek Jugoszlávia háromhatalmi

egyezményhez való csatlakozása ellen március 27-én. Németország április

6-án hadüzenet nélkül megtámadta Jugoszláviát. A jugoszláv hadsereg április 17-

én kapitulált, a király, a kormány és a katonai vezetés elhagyta az országot. Jugoszláviát

megszállták és felosztották Németország és szövetségesei között.

Mit tanultunk meg?

Németország és

szövetségeseinek

Jugoszlávia elleni

támadása

A Független

Horvát Állam

kikiáltása

1. Miért döntött a Jugoszláv Királyság kormánya a háromhatalmi egyezményhez

való csatlakozás mellett?

2. Mi mindent garantált Németország Jugoszlávia számára?

3. Hogyan értelmezed a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás elleni

tüntetések tömeges jellegét?

4. Miért támadta meg Németország és szövetségesei Jugoszláviát április 6-án?

5. Sorold fel azokat az államokat, amelyek részt vettek a Jugoszláv Királyság

megszállásában!

A Jugoszláv

Királyság

hadseregének

kapitulálása

104




XVIII век

Az áprilisi háború és Jugoszlávia megszállása

Kutass!

Keresd meg az interneten a Politika nevű napilap 1941. március 26-i és

1941. március 28-i digitalizált számát a http://www.digitalna.nb.rs/sf/NBS/

novine/politika oldalon.

A Politika 1941. március 26-i címlapja

A Politika 1941. március 28-i címlapja

Figyelmesen olvasd el az első három oldal újságcikkeit a Politika 1941. április

26. és 28. közötti számaiból!

Figyeld meg, hogyan változik Jugoszlávia háromhatalmi egyezményhez

való csatlakozásának értelmezése a március 26-i szám és a március 28-i

szám között!

Sorolj fel példákat a Dragiša Cvetković által képviselt és a Dušan Simović,

valamint II. Petar király által képviselt ellenkező álláspontokra!




105

105

2.5. ELLENÁLLÁS ÉS FELKELÉS


„[...] Neked, Hitler, Káin fiának, mi, a nagy apák

és nagyapák gyermekei, sokat hangoskodunk.

Ha nem hallgatsz ránk, erős izmainkkal

találkozhatsz. Véredet ontjuk és a lábunk,

te sárkány, a nyakadon fog állni, hogy nem

kelsz fel többé. Jegyezd meg, hogy talán éppen Isten

rendelte el, hogy éppen nálunk bűnhődsz meg minden

gaztettedért. Jegyezd meg.”

Svetolik Dragačevac (1883–1942) nyugdíjas paraćini körzetvezető

leveléből, amelyet a Harmadik Birodalom vezetőjének, Adolf Hitlernek

küldött, 1941. március 25-én. A levélben kifejtett nyílt antifasiszta nézetei

miatt a mauthauseni táborban kötött ki, ahol 1942-ben meghalt.

Kutatási

útmutató

Miért hagyta el

Németország és

szövetségesei támadása

után Jugoszláviát

II. Petar király és a

kormány, valamint milyen

következményekkel járt

ez?

Emlékezz!

1. Mely államok

szállták meg Szerbia

területét, annak

összeomlása után?

2. Magyarázd el a

quisling fogalmát!

SZERBIA NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT

A Németország és szövetségesei által Jugoszláviát ért támadás után a

mai Szerb Köztársaság területének legnagyobb része a németek által megszállt

övezethez került, ami felölelte Szerbia középső területeinek legnagyobb

részét Belgráddal együtt, Bánátot és Koszovó északi részeit, Kosovska

Mitrovica környékét. Koszovó megmaradt része és Metóhia Nagy Albánia

részévé vált, ami Olaszország protektorátusa volt. Közép-Szerbia délkeleti

részeit Bulgária annektálta, míg Bácska visszakerült Magyarországhoz. Szerémség

a Független Horvát Állam része lett.

A lerombolt Belgrád

1941. április 6.

A szerbiai német megszállási övezet területe nagyon szigorú irányítás

alá került, aminek élén Szerbia katonai parancsnoka állt. A megszállás négy

éve alatt csak 1941-ben számos magas rangú német tiszt töltötte be ezt a

tisztséget. Ez volt a megszállás legnehezebb éve, mert ezt az évet felkelés,

és a felkelés elfojtása jellemezte, valamint a civilek tömeges kivégzései, akik

között legtöbben szerbek, zsidók és romák voltak.

106




XVIII век

Ellenállás és felkelés

Tudj meg többet!

A második világháború alatt a szerbiai német megszállási

övezet élén számos katonai parancsnok váltotta egymást.

Egyikük Franz Böhme német tábornok volt. Franz Böhmet

nevezték ki a német katonai igazgatás élére Szerbiában

1941. szeptember közepén azzal a céllal, hogy elfojtsa az ellenállást.

Irányítása alatt hajtották végre a második világháború

folyamán a legsúlyosabb bűncselekményeket Szerbia

polgári lakossága ellen.

Franz Böhme

A nagyon szigorú megszállási igazgatás, amely a legdurvább intézkedésekkel

számolt le ellenfeleivel, lelőttek bárkit, aki ellenezte a megszállást,

először a Milan Aćimović helytartói biztos által vezetett hazai kollaboráns

közigazgatásra támaszkodott, majd 1941 augusztusától 1944 októberéig

Milan Nedić kormányára. Mindkét kollaboráns közigazgatás aktívan együttműködött

a megszállás végrehajtásában. Különösen aktívak voltak a Jugoszláv

Kommunista Párt tagjainak és szimpatizánsainak letartóztatásában,

amely párt köré szerveződött a legnagyobb és legjelentősebb antifasiszta

mozgalom, nemcsak Szerbiában, hanem az egész megszállt Jugoszlávia területén

is.

Fontos!

Milan Nedić kollaboráns kormánya teljesen alá volt rendelve a német megszálló

hatóságoknak és teljesítette annak valamennyi parancsát. A kollaboráns

közigazgatás fő feladata az volt, hogy rendőri szervei segítségével ellenőrizzen

mindent a megszállt területen, azért, hogy a polgárok ne tiltakozzanak és álljanak

ellen a megszállásnak. Milan Nedić kormánya részt vett a megszálló hatalom ellenségeivel

való leszámolás végrehajtásában, például a kommunisták és más antifasiszta

mozgalmakkal, illetve a zsidókkal és romákkal szemben is.

kollaborálás - a

megszállókkal való

együttműködés

Gondolkodj el!

Figyelmesen nézd

meg a Nedić kormány

propagandaplakátját,

és következtess arra,

hogy ki ellen irányul?

Milan Nedić, a quisling kormány vezetője 1941-1944-

ig, egy kragujeváci gyűlésen 1943-ban. A kollaboráló

hatalom vezéralakja, aki hitt a németek által létrehozott új

európai rend győzelmében

Nedićkormány

propaganda

plakátja




107

107

Gondolkodj el!

Figyelmesen

olvasd el a német

parancsnokság

parancsát és

következtess, hogy mi

volt az alapvető cálja!


Szerbia polgáraihoz

„Mint Szerbia katonai parancsnoka a mai napon átveszem az ország irányítását.

Aki nem engedelmeskedik parancsaimnak, szabotázs akciókat vagy

más bűncselekményt hajt végre, azzal a katonai haditörvények szerint fogunk

eljárni. Aki betartja az előírásokat és elvégzi a dolgát, annak nincs mitől

tartania. Ezzel hasznára válik önmagának és hazájának is. ”

Helmuth Förster tábornok, Szerbia katonai parancsnokának rendelete

Dimitrije Ljotić

Tudj meg többet!

Dimitrije Ljotić

Dimitrije Ljotić a jugoszláv fasiszta mozgalom, az Egyesült Harci Munkaügyi

Szervezet (Zbor) vezetője volt. Ez egy jugoszláv jellegű fasiszta szervezet,

amely elsősorban Szerbiában fejtette ki tevékenységét, és a Zbor a következő

eszméken alapult: antikommunizmus, antiliberalizmus, antiszemitizmus,

szabadkőműves ellenesség. A Zbor tagok példaképei a német nácik és az

olasz fasiszták voltak. A második világháború alatt Dimitrije Ljotić a megszállók

egyik legfontosabb munkatársa volt, valamint megalapítója és vezetője

a hírhedt katonai formációnak, a Szerb Önkéntes Alakulatnak, amely aktívan

részt vett a partizán és a csetnik-mozgalom elleni harcban. A Szerb Önkéntes

Alakulat tagjai aktív szerepet játszottak a szerbiai német megszállási övezet

területén végbemenő holokausztban, valamint Szerbia lakossága ellen 1941

őszén elkövetett tömeges kivégzésekben.

Ljotić követői romákat

vezetnek a kivégzőhelyre,

Szabács, 1941 szeptembere

Emlékezz!

Mikor támadta meg

Németország a

Szovjetuniót?

AZ 1941-ES SZERBIAI FELKELÉS

A Szovjetunió belépése a náci Németország elleni háborúba felgyorsította

a jugoszláviai felkelés előkészületeit. A Jugoszláv Kommunista Párt

volt az a politikai tényező az országban, amelynek célja a közös megszállóval

és szövetségeseivel szembeni harc érdekében egyesíteni az összes délszláv

népet egy (kommunista) eszme köré. Ez vezérelte a JKP-t, hogy döntést

hozzon a megszállók elleni fegyveres harc előkészítéséről. Először megalakult

Josip Broz Tito vezetésével a Jugoszláv Népfelszabadító Partizán Különítmények

vezérkara (Vrhovni štab Narodnooslobodilačkih partizanskih

odreda Jugoslavije – NOPOJ). A felkelés fő célja Jugoszlávia megszállóktól

való felszabadítása, valamint a felszabadulás után az ország társadalmi és

államberendezésének forradalmi megváltoztatása volt.

108




XVIII век


A megszállóval és a kollaboráns közigazgatással szemben ellenállást

nyújtott a Jugoszláv Honi Hadsereg, ismertebb nevén a Ravna Gora-i vagy

csetnik mozgalom is, amelynek élén a Jugoszláv Hadsereg ezredese Dragoljub

Draža Mihailović állt. 1941. májusban Mihailović ezredes több jugoszláv

tiszttel együtt mozgalmat szervezett, amely központi gondolata a

megszállókkal szembeni ellenállás volt. Bár nevében jugoszláv volt, Dragoljub

Mihailović csetnik mozgalma, többnyire szerb nacionalista mozgalom

volt, ami hű volt a londoni királyi kormányhoz. A csetnikek a jugoszláv monarchia

felszabadításáért és megőrzéséért küzdöttek.

Tudj meg többet!

A túlerőben lévő és jobb kel rendelkező ellenséges támadás során,

fegyverekelkezdődtek

a csetnikek és a partizánok

közötti konfliktusok, akik addig együttműködtek

az egyes harctereken, így a jugoszláviai

háború polgárháborús elemeket is

kapott. Mint ideológiai ellenfelek, a partizánok

és a csetnikek a második világháború

végéig Jugoszláviában kibékíthetetlen

ellenségek voltak.

Kommunista

propagandaplakát,

ami a megszállókkal

szembeni harcra

buzdít

Gondolkodj el!

Milyen társadalmi és

állami változásokért

küzdöttek a

kommunisták?

Az amerikai Time

magazin 1942-

es számának

borítóján Dragoljub

Mihailović volt

látható

Gondolkodj el!

Miért nem volt

lehetséges a

partizánok és a

csetnikek közötti

tartós együttműködés

a megszállókkal

szembeni harcban,

annak ellenére,

hogy kezdetben

együttműködtek

egymással, és közös

ellenállást terveztek a

németekkel szemben?


tanároddal!

Dragoljub Mihailović

és Josip Broz Tito

egy 1943. júliusi

elfogatóparancson




109

109

Žikica Jovanović

Španac, a nyugatszerbiai

felkelés egyik

megszervezője, aki

1942. március 13-án

vesztette életét a

csetnikekkel folytatott

harcban Radanovci

faluban, Kosjerić

mellett

Az egyik első jelentős kommunista akcióra a szerbiai német megszállási

övezetben 1941. július 7-én került sor Bela Crkva területén Krupanj közelében.

Žikica Jovanović Španac, a spanyol polgárháború résztvevője megölte

a kollaboráns csendőrség két tagját, akik megpróbálták letartóztatni egy

összejövetelen, amelyen felhívást intézett az emberekhez, hogy csatlakozzanak

a felkeléshez.

1941 nyarán és őszén Szerbia nyugati és középső részének nagy részén

felkelések törtek ki. A csetnik különítmények felszabadították Loznicát, míg

a partizán egységek Nyugat-Szerbiában és Šumadiján szabadítottak fel jelentős

területet, az ún. Užicei Köztársaságot. 1941 őszén a megszálló hatóságok

heves offenzívát indítottak azzal a céllal, hogy leverjék a szerbiai

felkelést. A felkelés elfojtását a megszállók által főleg a civil lakosság ellen

elkövetett tömeges bűncselekmények kísérték. 1941 végén a partizán egységek

visszavonultak a német csapatok elöl Raška térsége felé, majd tovább

Bosznia és Hercegovina területére. 1941. december elején a német csapatok

elfoglalták a csetnikek erősségét Ravna Gorán. A Ravna Gora-i mozgalom

tagjai visszavonultak Raška irányába, miközben már néhány egység Kelet-Bosznia

területén tartózkodott. 1941 végére a németek visszaszerezték

az ellenőrzést Szerbia teljes megszállás alatt tartott területe felett.

Veselin Misita,

csetnikparancsnok,

Loznica felszabadítása

alkalmával vesztette

életét, ami az első

felszabadított város

volt az 1941-es

felkelés idején.

Gondolkodj el!

A szerbiai háborús

hétköznapokról szóló

részlet alapján írd

le, hogy milyen volt

az emberek élete a

háborúban!

Történelmi forrásból!

Háborús mindennapok a megszállt Szerbiában

Grigorije Gliša Babović szabácsi pap 1942. december 23-án jegyezte fel az

általa írt Napló 1941–1945 című műben.

„Ma az új piacon voltam. Az üzletek fele - üres. Élelmiszerboltokban nincs

semmi, csak aszalt szilva, szárított paprika, néhány koszorú és néhol néhány

kiló alma. Semmi más. Az asztalok közepén a falusi asszonyok néhány apró

paprikát, őrölt kávét (szójából) és néhány darab tököt hoztak. Ez a mai szegényes

és elhagyatott piac arca. És ugyanígy minden üzlet kétségbeesetten

üres.”

Milenko Jovanović is írt a háborús mindennapokról az Elfelejtett idő. Valjevo

az 1941–1944-es években című könyvében.

„Mindenki adósságba keveredett és eladja mindazt, amit nélkülözni tud.

Napról napra élünk. Csak azt vásároljuk meg, amit az asztalon találunk. Semmilyen

más különleges igényünk nincs, csak egy, elismerem egy luxustermék,

a dohányról sem a feleségem, sem én nem tudunk lemondani. Az adósság

meghaladta az 50 000 (dinárt), de már minden hitel kimerült. Két Napóleont

(arany dukátok), amelyet a gyerekek a keresztelésükkor kaptak, már eladtuk,

a minap eladtam két pár cipőmet 3000-ért (dinár) és minden reggel ránézek

a lábamon levő szegényes cipők foltozott talpára.”

A MEGSZÁLLÓK ÉS KÖZREMŰKÖDŐIK ÁLTAL

ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK

A szerbiai felkelés leverése a Harmadik Birodalom politikai vezetésének

egyik fő célja volt Európa ezen részén. Kegyetlen megtorlásokat

hajtottak végre az ellenállási mozgalom tagjai, a velük szimpatizálók és

polgári lakosság tagjai ellen, azon elv alapján, hogy egy meggyilkolt német

katonáért 100 embert kell lelőni, egy sebesültért pedig 50 embert.

110




XVIII век


Tömeges kivégzéseket hajtottak végre a Loznica melletti Draginacban, Szabácson

(Benska bara), Kraljevóban. Az egyik legbrutálisabb bűncselekmény

1941. október 21-én történt Kragujevacon, amikor sor került a helyi civilek

és a kragujevaci gimnázium diákjainak kivégzésére. A Szerbia területén zajló

tömeges kivégzéseket megelőzte a táborok hálózatának felállítása, ahonnan

1941 őszén ezreket fognak kihajtani kivégzésekre, elsősorban szerbeket, zsidókat

és romákat. A megszálló rendszer számos politikai ellenfelét végezték

ki, akik között a kommunisták voltak a legnagyobb számban. A táborok hálózata,

ami a banjicai, a belgrádi Autokomandán található Topovske šupe-i,

a Száva menti szabácsi, a niši Vöröskeresztnél lévő koncentrációs táborokból

állt, arra szolgált, hogy összegyűjtse mindazokat, akiket a Harmadik

Birodalom legfőbb ellenségeinek tartottak. A táborok közvetlen közelében

számos kivégzőhely volt (Jajinci Belgrád közelében, Zasavica és Šicara Szabács

közvetlen közelében, Bubanj Niš közelében, Torontálalmás Pancsova

közelében), amelyek a tömeges gyilkosságok helyszínei lesznek. Nyilvános

kivégzések és akasztások, valamint a meggyilkolt polgárok holttestének közszemlére

tétele Szerbiában több helyen is megtörtént, például Belgrádban,

Szabácson, Kragujevacon, ezek célja a félelemkeltés volt a lakosság körében.

1941 őszén a szerbiai német megszállási övezet területén több ezer embert,

főleg civileket lőttek agyon.

Összefüggés

Miről szól Desanka

Maksimović Véres rege

című verse? Kinek

szentelte az írónő a

verset?

Gondolkodj el!

Mi volt a német

megtorló akciók

célja? Miért rendelte

el Böhme tábornok,

hogy minden egyes

megölt németért száz

civilt végezzenek ki?

„Százat egyért”, Franz Böhme tábornok

parancsa

A németek a kivégzőhelyre viszik a

letartóztatottakat Kragujevacon 1941.

október 21-én

A jajinci kivégzőhely volt az egyik

legnagyobb kivégzőhely a német

megszállási területen a második világháború

idején. Becslések szerint 1941 nyarától 1943

őszéig Jajinciben a nácik több tízezer férfit,

nőt és gyereket végeztek ki.

A banjicai tábor volt az egyik első tábor, amit a németek a

megszállási övezetben létrehoztak 1941-ben. Elsődlegesen

a politikai ellenfelek számára hozták létre, de a megszállás

végéig a kommunisták, csetnikek mellett sok zsidó és

roma is megfordult benne. A banjicai tábor foglyait több

kivégzőhelyen gyilkolták meg Belgrádban és annak

környékén (Jajinci, Marinkova bara, Új temető, Zsidó temető).

A banjicai tábor számos foglyát szállították tovább más

európai koncentrációs táborba, köztük a hírhedt Auschwitzbe

is.




111

111

Tudj meg többet!

Stjepan Stevo Filipović a szerbiai felkelés során a partizán különítmények

egyik legkiválóbb harcosa volt. 1942-ben kivégezték. A nyilvános akasztásán

felemelt kézzel fasisztaellenes jelszavakat kiáltott.

A kragujevaci Šumarica

emlékparkban található

emlékmű, ami a kivégzett

diákoknak és tanáraiknak

állít emléket Miodrag

Živković szobrász 1963-as

műve

Tudj meg többet!

A második világháború szerb áldozatainak emléknapja október 21-én

van, emlékezvén az 1941-es véres őszre, amikor a német megszálló csapatok

a civilek tömeges kivégzéseit hajtották végre Kragujevacon, de Szerbia

más területein is. A 1941. október 21-én Kragujevacon történt kivégzések a

náci Németország egyik legnagyobb bűncselekményét jelentik a második

világháború folyamán. A német megszálló erők 1941. október 19-e és 21-e

között több ezer polgárt lőttek agyon megtorlásként Kragujevacon és környékén.

A legújabb kutatások kimutatták, hogy ezekben a napokban 2792

ember halt meg, köztük a kragujevaci gimnázium diákjai is. A megszállók és

szövetségeseik terrorjának volt kitéve a szerb lakosság, a magyar, bolgár és

olasz megszállási övezetekben.

A JUGOSZLÁVIAI

HADSZÍNTÉR 1942-

ES HADMŰVELETEI

A 1941-es felkelés öszszeomlása

után a partizán

egységek Szerbiából Kelet-Boszniába

vonultak. 1942

tavaszán a partizánok ellenőrzésük

alá vonták Bosznia keleti

területeit, Montenegró és Hercegovina

egyes részeit. Szorosabb

együttműködést hoztak

létre a Bosanska Krajina, Lika,

Kordun és Banija partizán

mozgalmaival, akik veszélyeztették

a németek és usztasák

létfontosságú érdekeit.

Az egyik legnagyobb csatára

1942 folyamán a Kozara menti

hegyekben került sor. Az usztasák

és a német hadsereg akcióiban

több tízezer kozarai és

a környező területekről származó

szerb civilt végeztek ki.

112




XVIII век


Nagyszámú férfit, nőt és gyermeket öltek meg otthonaikban, vagy vittek el az

usztasák koncentrációs táboraiba. 1942 folyamán a partizánmozgalom egyre

tömegesebbé vált. 1942 novemberében felszabadult Bihać, és létrejött a Bosanska

Krajina, Lika, Banija, Kordun és Gorski Kotar területét felölelő, úgynevezett

Bihaći Köztársaság feletti ellenőrzés.

Josip Broz Tito

főparancsnok szemlét tart

a proletárbrigádok felett

Bosanski Petrovacban

1942 novemberében.

A proletárbrigádok a

mozgó harcmodorhoz

és a megváltozott

háborús feltételekhez

alkalmazkodó egységek

voltak, amiket a

legtapasztaltabb harcosok

alkottak.

Gondolkodj el!

Miért volt fontos a

partizánmozgalom

számára, az egész

jugoszláv térségben

működő gyorsan

mozgó egységek

felállítása?

Kozarai nő, Georges Skrigin

fényképe

A partizánok és civilek harcának

és áldozatának felállított

Forradalom emlékműve a

Kozarán, Dušan Džamonje

szobrász 1972-es alkotása

Tudj meg többet!

A „balra fordulás” a Jugoszláv Kommunista Párt tagjai által 1941-ben és 1942-

ben Montenegró és Hercegovina felszabadult területein az ideológiai ellenfeleikkel

szemben végrehajtott megtorlás elnevezése (vagyonelkobzás, fizikai büntetések,

likvidálások). A JKP tagjainak ilyen fajta viselkedése kiváltotta a lakosság

rosszallását, akik felett a terrort végrehajtották, ezért a partizán mozgalom elsősorban

a csetnik mozgalom javára kezdett megfogyatkozni. Már 1942 tavaszán

a Jugoszláv Kommunista Párt arra kényszerült, hogy elhatárolódjon mozgalma

tagjainak ilyen cselekedeteitől.




113

113

Időutazás

1941. 1942.

augusztus 29. július 9. szeptember 16. október 21.

április 17. július 7. augusztus 31. szeptember 24. – november 29. június 10. – július 15.

november 4.

Jugoszláv Királyság hadseregének kapitulálása

Milan Nedić kollaboráns kormányának megalapítása

A szerbiai partizánfelkelés kezdete

A banjicai tábor létrehozása

Loznica felszabadult a megszállás alól

Böhme „100 az egyért” parancsa

Az első szabad területek – az Užicei Köztársaság létrejötte

A kragujevaci civilek tömeges kivégzése

Kulcsszavak

A kozarai csata

Bihać

felszabadulása,

a Bihaći

Köztársaság

létrejötte

Milan Nedić kollaboráns kormánya

partizánok

csetnik mozgalom Užicei Köztársaság kivégzések Kragujevacon

Ismételjünk!

Jugoszlávia megszállása és felosztása után a Szerb Köztársaság mai területének

legnagyobb része a szerbiai német megszállási övezet része lett.

A szerbiai megszállási igazgatás élén a szerbiai katonai parancsnok állt, aki

a magas rangú német tisztek sorából került ki. A megszállás idején a német

megszálló közigazgatás a kollaboráns közigazgatásra támaszkodott,

amit először Milan Aćimović helytartói biztos, majd Milan Nedić kormánya

jelentett. 1941 nyarán felkelés tört ki a német megszállási övezet területén

Szerbiában, amelyben a partizánok és a csetnikek helyenként együttműködtek.

A felkelőknek sikerült felszabadítania egy nagyobb területet Nyugat-Szerbiában

és Šumadija vidékén, az ún. Užicei Köztársaságot. A felkelés

összeomlása a polgári lakosság ellen elkövetett kegyetlen megtorlást vont

maga után.

Mit tanultunk meg?

1. Ki állt a szerbiai német megszálló igazgatás élén?

2. Miben rejlettek az alapvető különbségek a kommunista, vagyis a partizán

és csetnik mozgalom között?

3. Melyik eseményt tekintik a felkelés kezdetének Szerbiában?

4. Nevezd meg azokat a városokat, amelyekben (és amelyek környéken) a

civil lakosság tömeges kivégzései zajlottak, megtorlásként az 1941 nyarán

és őszén kitört felkelés miatt!

5. Melyek voltak az usztasa mozgalom által a szerb lakosságon végrehajtott

terror és erőszak következményei?

114




XVIII век


Kutass!

Mira Cikota (1912–1942) búcsúlevele, amit a kivégzés előtt írt. Partizán

és a prijedori helyi bizottság titkára volt, akit a Kozarán fogtak el lányával

együtt. Az usztasák miután megkínozták Prijedorban nyilvánosan kivégezték

1942. augusztus 27-én.

„Kedves anyám,

Sok hónap telt el azóta, hogy írtam neked ... És itt van, több hónap után

írok neked, sajnos, az utolsó levelet. Ítéletet hoztak. Ülök a cellámban és várom,

hogy jöjjenek értem. Nem vagyok itt egyedül. Beszélgetünk, énekelünk,

egy kicsit szórakozottak vagyunk, de hidd el, anyám, nem olyan ijesztő, hát

ezért is írok neked.

Azt szeretném mondani mindnyájatoknak, hogy ne búsuljatok. Amíg az

ember élvezi a szabadságot, ez szörnyű helyzetnek tűnik számára, de nem

az. Élveztem ezt a helyzetet, és az a gondolat, hogy még ezer és ezer ember

így végezte, enyhíti fájdalmam az élet utáni bánkódást. Hallottam, hogy

gyönyörű Ljiljanám (6 éves lánya) nálatok van. Ez megkönnyítette számomra

ezt a helyzetet, nyugodt vagyok, mert ő volt az egyetlen gondolatom, és féltem,

hogy nem kerül hozzátok. Megígértem neki az elmúlt napokban, amíg

együtt voltunk Prijedorban, hogy a nagymamájához fog kerülni, ezért most

örülök, hogy így is alakult. Az én kis szemem fénye, sokat szenvedett az elmúlt

napokban, amikor kóborolt és menekült velem. Remélem, hogy hamarosan

felépül, hogy jó lány lesz a nagyszülők örömére. Tudom, hogy mindanynyian

nagyon szeretitek, de azt is tudom, hogy nagyon sok gondot okoztam

neked, kedves anyám, mert ő még mindig kicsi, és elkényeztetett, de te ne

engedj, mert meg kell szoknia az új életet, egy olyan életet, amelyben nem

lesz ott az anyja, aki megérti gyermekét és mindig ott áll mögötte. Tanítsátok

meg dolgozni, és hagyd, hogy már most segítsen a ház körüli munkákban,

és tudom, hogy a jó nénikéi szeretni fogják és vigyáznak rá... Csókold meg

sokszor, és mondd el neki, hogy az anyja üdvözli és kéri, hogy legyen jó és

engedelmes. Az apja egyszer eljön érte, mert remélem, hogy még életben

van, ezt mondtam neki, nem tudom, emlékszik-e arra, amit mondtam neki...

Befejezem ezt a levelet. Kedves édesanyám, ne keseregj, valószínű így

kellett lennie, itt van most már nektek Ljilja. Te vigyázz magadra, tudom,

hogy gyenge vagy és érzékeny. Apát üdvözöld és csókold meg, mindent

köszönök neki, mindkettőtöket nagyon szeretlek! Ljilja (lánya), Lala és Nada

(nővérek) teljesítsék kívánságom, és legyetek komolyak és jók!

Üdvözöljétek Božo családtagjait, mindannyiótokat szeret a ti Mirátok.”

Keressen az interneten olyan személyeket, akik áldozatul estek a megszállásnak

és kutass a sorsuk után!

Beszélgess el tanároddal arról, hogy a megszállók és segítőik miért nem

ismertek könyörületet a kommunista mozgalom tagjaival és az „új európai

rend” más ellenzőivel szemben! Emlékezz vissza, hogy kik voltak a náci

rendszer első áldozatai, a nácik 1933-as németországi hatalomra kerülése

után!




115

115

2.6. A HÁBORÚ VÉGE A JUGOSZLÁV

HADSZÍNTÉREN


„Jugoszlávia népei ..., a mai napon május 9-én

pontosan 49 hónap és 3 nappal a fasiszták

Jugoszlávia elleni támadásától, Németország,

a legagresszívebb erő Európában, kapitulált ...

49 hónap emberfeletti erőfeszítés és népeink

vérének ontása meghozta gyümölcsét, népeink teljes

győzelmet arattak a világ egyesült nemzeteivel...”

Kutatási

útmutató

Miért támogatták

a szövetségesek a

partizánmozgalmat

és fordultak el a

csetnikektől?

Josip Broz Tito (1892–1980) Népfelszabadító Harc vezetőjének Jugoszlávia

népeihez intézett beszédéből, ami a belgrádi rádión 1945. május 9-én hangzott

el.

Emlékezz!

Melyek voltak a

Szövetségesek

legnagyobb sikerei

1942-ben és 1943-

ban?

A partizánok átkelnek a Neretván egy lerombolt

hídon

A JUGOSZLÁV HADSZÍNTÉR 1943-BAN

A szövetségesek 1942 végén, az észak-afrikai hadszíntéren elért nagy sikerei

után a németek számítottak egy partraszállás lehetőségére Görögország

partjaitól kezdve Albánián, Jugoszlávián, Olaszországon át Dél-Franciaország

és Spanyolország területéig. Ezért a német erők egyik fő célja az ezen a területen

működő felkelői csoportok megsemmisítése volt, így Jugoszláviában is.

Figyelembe véve a hadiszerencse megfordulását és a szövetségesek sikereit, a

német erők intézkedéseket hoztak a jugoszláviai ellenállás teljes megsemmisítésére,

beleértve a csetnikeket is, azok katonai

passzivitásától és elsősorban az olaszokkal való

együttműködésétől függetlenül. A csetnikekkel

szembeni hozzáállás közvetlenül a Harmadik

Birodalom vezetőjének, Adolf Hitler hozzáállásának

a következménye, aki a csetnikeket szerb

erőnek és a britek pártfogoltjának tartotta, és

ezért nem bízott bennük.

A jugoszláv hadszíntér legnagyobb csatáit

1943-ban két nagy csata alkalmával vívták meg:

a Neretván (1943. január-április) és a Sutjeskán

(1943. május - június). A partizán egységeket,

nagyszámú sebesülttel együtt körülzárták a

Neretva-völgyében. A partizánoknak sikerült

kitörniük az olaszok és az usztasák gyűrűjéből

Prozor és Jablanica közelében. Átkeltek egy

leomlott hídon a Neretva jobb partjára, ahol

összecsaptak a csetnikekkel. Ekkor a csetnikek

vereséget szenvedtek, míg a partizán egységek

folytatták kitörésüket Kelet-Hercegovina irányába.

116




XVIII век

A háború vége a jugoszláv hadszíntéren

Tudj meg többet!

A Neretvai csata című jugoszláv háborús filmet 1969-ben forgatták Veljko

Bulajić rendezésében. A Jugoszláviában forgatott legdrágább filmnek tartják. A

film nagy nemzetközi sikert aratott, számos díjat nyert és Oscar-jelölést is kapott.

A film plakátját a híres spanyol festő, Pablo Picasso készítette, akit a jugoszláv

népek antifasiszta küzdelme inspirált. A plakát tiszteletdíjáért egy karton bort

kért a legminőségesebb jugoszláviai borokból.

1943 nyarán a partizán egységeket újabb megpróbáltatások várták. Az

1943-ban zajlott második nagy csatában, a sutjeskai csatában, a partizánok

hatalmas veszteségeket szenvedtek. Nagy veszteségeket szenvedtek el a sebesültek,

akiknek nem sikerült kitörniük az ellenséges gyűrűből a hadsereg

főerőivel és a Főparancsnokággal együtt. A sutjeskai csata partizán egységei

Jugoszlávia minden részéből származó különböző nemzetiségű partizánokból

álltak. Ezekkel a háborús küzdelmekkel egy időben a német csapatok lefegyverezték

a csetnik egységeket Montenegróban és Kelet-Hercegovinában. A

csetnik mozgalom elfogott tagjait németországi táborokba deportálták. 1943

júniusának végén Dragoljub Mihailović a fennmaradó erőket átcsoportosította

Szerbiába.

Fontos!

Az 1943-as neretvai és sutjeskai csaták fordulópontot jelentenek a Népfelszabadító

Mozgalom fejlődésében. A partizánok a megszállók elleni harcokban elért

sikereiknek köszönhetően részesültek a szövetségesek támogatásában és anyagi

segítségében. Ily módon a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg szövetséges státuszt

nyert a közös ellenség elleni harcban.

Plakát a Neretvai csata

című filmhez

Gondolkodj el!

Milyen módon

hatottak a teheráni

konferencia

határozatai a

szövetségesek

partizánokhoz és

csetnikekhez való

hozzáállására?


tanároddal!

Sava Kovačević a népfelszabadító harc egyik

legjelentősebb harcosa. A Sutjeskán vesztette életét,

miközben embereit vezetve megrohamozott egy

német bunkert a kitörési kísérlet alkalmával.

Sebesültek a Sutjeskán

Tudj meg többet!

A Hősök völgye egy emlékkomplexum neve Tjentište falu közelében,

a Sutjeskai Nemzeti Parkban. Ezt a komplexumot az 1943-ban lezajlott

sutjeskai csatának szentelték, és 1974-ben avatták fel. Miodrag Živković

szobrász munkája.




117

117

Tudj meg többet!

A Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg a szovjet Vörös Hadsereg mellett az

egyik olyan szövetséges hadsereg volt, amelynek soraiban nagyszámú nő is

harcolt. Körülbelül 100 000 nő harcolt a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg

soraiban. 25 000-en haltak meg, míg körülbelül 3000 nőt súlyos hadirokkantként

tartanak nyilván. Több, mint 2000 nő lett a Jugoszláv Népfelszabadító

Hadsereg tisztje. Ahogy a háború elhúzódott, egyre több nő csatlakozott a

partizán seregekhez.

A nők a második világháborúban tanúsított hősiességéről Mirko Tepavac

szolgált bizonyítékokkal, aki maga is partizán volt, a második világháború

után pedig magas rangú jugoszláv köztisztviselő: „A háború alatt megtanultam

tisztelni a nőket. Láttam nagyon sok férfit hősként, de gyáván is. De soha

nem láttam a partizánok között gyáva nőket.”

A második világháború után 91 nő nyerte el a Néphősöknek járó kitüntetést.

Közülük összesen 28 nő volt Szerbiából.

Jugoszlávia

Néphőse kitüntetés

Vera Blagojević néphős

(1920-1942)

Lepa Radić (1925-1943)

néphős akasztása

Bosanska Krupában

Saša Božović

Tudj meg többet!

Dolores Božović 1941. november 9-én született, amíg édesanyja, dr.

Saša Božović az egyik kavajai olasz táborban volt fogságban. 1941 végén

Sašát Doloresszel együtt a partizánok által elfogott olasz tisztekre

cserélték. Dolores Božović, a „kis partizánlány”, ahogy Sava Kovačević

partizánparancsnok nevezte, kevesebb, mint kétéves korában, 1943.

március 7-én a Prozor melletti Šćit faluban halt meg a hideg, a kimerültség

és az éhség következtében. A háború után, magas tisztségei ellenére,

Saša Božović életének nagy részét nemcsak gyermeke emlékének

megőrzésének szentelte, hanem a sok partizánnő emlékének is, akik

a háború idején váltak anyákká, és gyermekeiket a front első soraiban

voltak kénytelenek nevelni. A Neked, Doloresom Saša Božović által írt

emlékiratszerű irodalmi mű címe. Az első (1978) kiadás után a regény

még hat kiadást élt meg. Több mint, 70 000 példányban nyomtatták ki.

1980-ban Jugoszlávia legolvasottabb könyvének nyilvánították.

118




XVIII век


AZ AVNOJ MÁSODIK ÜLÉSE

Olaszország kapitulációja után megerősödött a partizánmozgalom az

Adriai-tenger partjai mentén. Fokozatosan egyre több szabad terület jött

létre a Drinától az Adriai-tengerig húzódó területen.

Emlékezz!

Mikor szálltak partra

a szövetségesek

Szicíliában?

Ослобођена територија –

септембар 1943. године

A Jugoszlávia hadszínterein elért sikerek, valamint a szövetségesek

második világháború csataterein megszerzett fölénye lehetővé tette a Jugoszláv

Kommunista Pártnak, hogy a felszabadult területeken létrehozza

saját irányítását. Így került sor az AVNOJ (Antifašističko veće narodnog oslobođenja

Jugoslavije) második ülésére 1943. november 29-én a bosznia-hercegovinai

Jajce városában. Ekkor számos fontos döntést hoztak meg, ami a

jugoszláv állam jövőjére vonatkozott. Az új Jugoszláviát az egyenlő népek

demokratikus elvein szerveződött szövetségi államközösségeként képzelték

el. Az AVNOJ-t a legmagasabb szintű törvényhozó hatalomként, egyfajta

Népgyűlésként hozták létre. Az új Jugoszlávia első kormányaként megalakult

a Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Bizottság. A Jugoszláv Nemzeti Felszabadító

Bizottság (NKOJ- Nacionalni komitet oslobođenja Jugoslavije)

első elnökének Josip Broz Titót, a jugoszláv partizánok vezetőjét választották

meg. Az akkor elfogadott döntések között szerepelt, hogy a száműzetésben

lévő jugoszláv kormány tagjainak és II. Petar Karađorđević királynak

megtiltották a hazatérést. A háború befejezése után úgy tervezték, hogy a

lakosság fogja eldönteni, hogy Jugoszláviát köztársaságként vagy monarchiaként

szervezik meg.

AVNOJ – Jugoszláv

Népfelszabadító

Antifasiszta Tanács

egy politikai testület,

amelynek célja

a felszabadított

területek irányítása

a megszállt

Jugoszláviában


Az AVNOJ második ülésszakának határozata Jugoszlávia szövetségi

elven való kiépítéséről.

„[...] 2. Jugoszláv népek önrendelkezési jogainak megvalósítása

érdekében, valamint azért, hogy Jugoszlávia minden népének

igazi hazája lehessen, és hogy soha többé ne kerüljön valamely

uralkodó csoportok kezébe, Jugoszlávia föderatív elven fog kiépülni,

amely föderatív elv biztosítani fogja a szerbek, horvátok,

szlovének, macedónok és montenegróiak, vagyis Szerbia, Horvátország,

Szlovénia, Macedónia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina

nemzeteinek teljes egyenjogúságát. [...]”

Küldöttek az AVNOJ Jajceban

megtartott második ülésén 1943.

november 30-án




119

119

Gondolkodj el!

1. Beszélgess el

tanároddal, hogy

milyen jelentősége

van Jugoszlávia

föderatív alapokon

való kiépítésének?

Miben rejlik a

lényeges különbség

az AVNOJ második

ülésén elfogadott

elvek és azok az

elvek között, ami

alapján a Jugoszláv

Királyság volt

kiépítve?

2. Figyeld meg a korfui

nyilatkozatban

leírt elképzelés

és a jövőbeli

államberendezkedés

közötti hasonlóságot

és különbséget!

1944. január végén a Ljig melletti Ba faluban megtartották a csetnik

mozgalom és a szerb polgári politikusok részvételével a Szent Száva kongresszust.

Válaszaként az AVNOJ döntéseire a szerb polgári erők elfogadták

a jugoszláv állam belső felépítésének programját. A Szent Száva Kongreszszuson

elfogadott program az AVNOJ második ülésszakán hozott döntéseket

erőszakosnak tartotta és olyannak, amelyek káoszhoz és a polgárháború

folytatásához vezetnek. Jugoszlávia szövetségi államként való megújítását

szorgalmazták, ami egy alkotmányos és parlamentáris monarchia lenne, a

Karađorđević dinasztiával és II. Petar

királlyal az élén. Álláspontjuk szerint a

jövőbeni jugoszláv államban létre kell

hozni különleges szövetségi egységeket,

amelyekben a szerbek, horvátok és

szlovének fognak élni. A Ba faluban elfogadott

program nem ismerte el a háború

közben megkötött megállapodásokat,

ha azokat a szerb nép „törvényes”

Küldöttek a Ba faluban megtartott

Szent Száva Kongresszuson 1944.

január közepén

képviselői részvétele nélkül fogadták el.

Felszólították a partizánokat, hogy fejezzék

be a polgárháborút.

Gondolkodj el!

Kutass az után, hogy

hogyan halt meg Ivo

Lola Ribar és Sloboda

Trajković!


Az AVNOJ második ülésszakának előkészítése során életét vesztette Ivo

Lola Ribar forradalmár, a második világháború előtti jugoszláviai ifjúság és

diákforradalmi mozgalom egyik megszervezője. A Jugoszláviai Népfelszabadító

Hadsereg főparancsnokságának tagjaként és a jugoszláv partizán különítményeinek

tagjaként halt meg. Ivo Lola Ribar levelet írt barátnőjének,

Sloboda Trajkovićnak, amit esetleges halála estén kellett elolvasnia. Sloboda

soha nem kapta meg Ivo levelét, mert ő maga is a Népfelszabadító Háború

résztvevőjeként halt meg 1942-ben.

„Egyetlen kedvesem!

A levél megírása közben őszintén reménykedem - optimista vagyok, mint

mindig! - hogy ez soha nem fog eljutni hozzád, hanem hogy mi ketten találkozni

fogunk és örökké együtt maradunk.

[...]

Csak két dolog van az életemben: szent célunk szolgálata és irántad érzett

szerelmem, kedvesem.

[...]

Ha megkapod ezt a levelet - ha tehát nem élném meg azt a pillanatot,

ne szomorkodj sokat, kedvesem! A világban, amiben élni fogsz, megtalálod,

majd az én legjobb és élő részemet és minden szeretetemet irántad.”

Ivo Lola Ribar

desszant – a csapatok

átdobása ellenséges

területre majd annak

elfoglalása, azért, hogy

onnan különböző

feladatokat lássanak el

JUGOSZLÁVIA 1944-BEN ÉS 1945-BEN

1944 májusában a német főparancsnokság a partizán mozgalom politikai

vezetésének megsemmisítését tervezte. Ezt kivitelezve a német különleges

egységek légi desszantot hajtották végre Drvaron. Habár hatalmas

veszteségek árán elfoglalták a Drvar környéki szabad területek egy részét,

a német desszant kudarcot vallott, mert a Josip Broz Tito vezette partizánmozgalom

politikai vezetésének sikerült kitörni a gyűrűből.

120




XVIII век


Otto Skorzeny, a

különleges egységek

parancsnoka, csak a

legnehezebb feladatokat

hajtotta végre. A drvari

desszant tervének

kidolgozója, habár

magában az akcióban

nem vett részt.

A német 500. SS

ejtőernyős zászlóalj a

drvari desszant idején

csaknem teljesen

megsemmisült. Amit

egyedül sikerült nekik

„elfogniuk” az Josip Broz

Tito ünnepi egyenruhája

volt.

A háború végéhez közeledve Jugoszlávia jövőbeli berendezése az egyik

legfontosabb kérdéssé vált. A köztársasági szövetségi rendszer létrehozását

támogatta a Josip Broz Tito vezette új forradalmi kormány, a Jugoszláv Nemzeti

Felszabadító Bizottság, míg a másik oldalról II. Petar Karađorđević király

és a Londonban száműzetésben lévő jugoszláv királyi kormány, a háború

kitörése előtti állapotokat akarták visszaállítani. A brit kormány kezdeményezésére

tárgyalások kezdődtek a két szembenálló fél között. Josip Broz

Tito a NKOJ elnöke és Ivan Šubašić a száműzetésben

lévő kormány elnöke, 1944 júniusában

Vis szigetén találkozott egymással.

Ekkor aláírták a Tito-Šubašić megállapodás

néven ismert dokumentumot. A megállapodás

rendelkezéseiből teljesen világos volt,

hogy a száműzetésben lévő kormánynak el

kell ismernie a partizán mozgalom háborús

eredményeit. A Tito-Šubašić megállapodás

rendelkezései szerint II. Petar Karađorđević

király és a Jugoszláv Királyság kormánya elismerte

a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereget,

Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta

Tanácsot és a Jugoszláv Nemzeti Felszabadító

Bizottságot. Más szóval, elismerik a partizán

hadsereget a fasizmussal szembeni harc

törvényes hadseregeként, valamint elismerik

az új forradalmi hatalom legmagasabb szintű

törvényhozói (közgyűlés) és a végrehajtói

(kormány) szerveit. Ivan Šubašić ígéretet tett arra,

hogy a száműzetésben lévő kormány segíteni fogja

a partizánokat. Nyilvánosan elítélte a megszállókkal

együttműködőket, köztük Draža Mihailović

csetnik mozgalmát, amely addig a száműzetésben

lévő kormányok legitim hadserege volt az országban.

Tito kötelezte magát, hogy a Jugoszlávia

államberendezkedéséről szóló döntést az ország

felszabadulása után fogják a polgárok meghozni.

A szövetségesek nyomására II. Petar Karađorđević

király 1944 szeptemberében megszakította a kapcsolatot

Dragoljub Mihailovićtyal a Jugoszláv Honi

Hadsereg parancsnokával, és elismerte Josip Broz

Titót a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg legfőbb

parancsnokaként.

A NKOJ tagjai Ivan

Šubašićtyal (balra

ül), a Visen aláírt

egyezmény után

1944. június 16-án

II. Petar Karađorđević

király




121

121

1944 folyamán a nyugati szövetségesek bombázták

a németek szerbiai állásait. A szövetségesek támadásának

célpontjai között lakott területek és Szerbiában, valamint

Jugoszlávia más részein található katonai létesítmények

voltak, ezek a bombázások nagyszámú polgári személyt

öltek meg vagy sebesítettek meg és óriási anyagi kárt

okoztak.

A Nedić kormány propagandaplakátja a szövetségesek

1944-es bombázása után

Tudj meg többet!

A „légihíd” hadművelet, más néven Halyard-hadművelet,

egy szövetséges hadművelet, amelynek célja a második világháború

alatt Jugoszlávia felett lelőtt többnyire amerikai pilóta

kimenekítése volt. Körülbelül 500 szövetséges pilótát menekítettek

ki, akiket a német erők lőttek le Jugoszlávia felett. A pilóták

többségét 1944-ben a Pranjani faluban rögtönzött csetnik

repülőtérről menekítették ki.

Draža Mihailović amerikai pilóták

egy csoportjával

Jugoszláv Hadsereg

– a Josip Broz Tito

irányítása alatt álló

katonai erők; ezt az

elnevezést 1945.

március 1-től viselte;

az elnevezés még

egyszer változott

1951-ben Jugoszláv

Néphadseregre; ez a

fegyveres erő a JSZSZK

hadserege volt egészen

annak felbomlásáig

1944. szeptember elején a Vörös Hadsereg egységei elérték a jugoszláv-román

határt. A Vörös Hadsereg egységeinek Jugoszláviába való belépése felgyorsította

az ország végső felszabadulásának folyamatát. A Vörös Hadsereg és

a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg közös akcióiban felszabadult Kelet-Szerbia,

és heves harcok után 1944. október 20-án felszabadították Belgrádot is.

1944 végére Macedónia, Montenegró és Koszovó és Metóhia is felszabadult.

A legnagyobb harcok a szerémségi fronton zajlottak, ahol a német erők és a

Független Horvát Állam erői görcsösen védték visszavonulásukat. A szerémségi

frontot 1945. április 12-én törtek át, a Jugoszláv Hadsereg egységei folytatták

felszabadító hadműveleteiket Horvátország és Szlovénia felé. Németország

május 9-én kapitulált, viszont a németek és a quisling alakulatok elleni harcok

Jugoszlávia területén egészen 1945. május 15-ig folytak.

Peko Dapčević tábornok és Vladimir Zhdanov

tábornok a felszabadított Belgrádban 1944.

október 20-án

A JH harckocsi egysége a szerémségi front áttörése

alatt 1945-ben

122




XVIII век


A HÁBORÚ JUGOSZLÁVIAI MÉRLEGE

Jugoszlávia hozzájárulása az antifasiszta koalíció győzelméhez jelentős.

A partizán hadsereg arra kényszerítette a megszállót, hogy katonai

erejének jelentős részét Jugoszlávia területén állomásoztassa, és folyamatosan

bevesse őket az 1945-ig vívott heves harcokban. A partizán

mozgalom tagjai nagy harci kedvet és készséget mutattak a megszállók

elleni gerillaháborúban. Ez volt a fő oka annak, hogy a szövetségesek

egyedüli erőként ismerték el őket Jugoszláviában, mint az egyedüliek,

akik a tengelyhatalmak ellen harcoltak. Másrészről, a csetnik mozgalom,

amely kezdetben megszállásellenes és antifasiszta jellegű volt, együttműködést

kezdett a megszállókkal. A csetnik mozgalom tagjai számos

bűncselekményt követtek el a civil lakosság ellen a különböző megszállási

területeken. Dragoljub Mihailović döntése, miszerint a szerbiai felkelés

1941-es összeomlása után elkerüli a megszállóval folytatott nyílt konfliktusokat

addig, amíg a szövetségesek nem tudnak jelentős eredményeket

elérni a világ hadszínterein – hibásnak bizonyult. A Jugoszláviában zajló

második világháború alatt, a megszállók elleni háborúval egy időben

polgárháború is zajlott. A kommunisták számára, mint a politikai erőnek,

ami a háború előtti rend és hatalom forradalmi megdöntésére törekedett,

a monarchista csetnik mozgalom tagjai elleni háború az egyik legfontosabb

feladata volt. A második világháború alatt a partizán mozgalom

képviselői többször is kapcsolatba léptek és tárgyaltak a megszálló

erők képviselőivel. A németekkel való kapcsolattartás és tárgyalások

különböző okok miatt folytak (pl. rabok cseréje), de a csetnik mozgalom

semlegesítésének céljából is (1943. márciusi tárgyalások a neretvai csata

közepén). A háborúból győztesen kikerülve, a felszabadulás utáni első

napokban az új kommunista kormány tagjai kegyetlenül leszámoltak a

megszállókkal nyíltan együttműködő különféle kollaboráns mozgalmak

tagjaival és szimpatizánsaival, de sok ártatlan emberrel is, akiket az új

rend ellenségeinek tartottak.

Nehéz meghatározni az áldozatok pontos számát a Jugoszláviában

zajló második világháború alatt. A hivatalos adatok, amelyekkel a jugoszláv

állam a második világháború után előállt 1,7 millió áldozatról

szólnak. A legfrissebb tudományos becslések szerint az áldozatok száma

1 050 000 körül van. Az áldozatok számát a teljes lakossághoz viszonyítva

Jugoszlávia a világ harmadik helyén áll, Lengyelország és a Szovjetunió

mögött.

Az 1946-os belgrádiperben

golyó általi halálra

ítélték a Jugoszláv Honi

Hadsereg vezetőjét

Dragoljub Mihailovićot

árulás és háborús

bűntettek vádjában. A

belgrádi-perben további

huszonhárom személy felett

ítélkeztek, akik között a

csetnik mozgalom, a Milan

Nedić vezette kollaboráns

kormány tagjai mellett a

királyi kormány néhány

tagja is szerepelt, akik

mind ellenezték az új

kommunista hatalmat

Jugoszláviában.

Időutazás

1943. 1944. 1945.

május 15. – június 15.

június 16. október 20.

január 20. - április 1.

november 29-30.

május 25. szeptember 12.

április 12. május 15.

Neretvai csata

Sutjeskai csata

Az AVNOJ második ülése Jajceban

Drvari desszant

Tito-Šubašić megállapodás Visen

II. Petar Karađorđević király csetnikekhez

intézett felhívása, hogy helyezzék magukat

a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg

parancsnoksága alá

Belgrád felszabadulása

A szerémségi front áttörése

Befejező hadműveletek

Jugoszlávia területén




123

123

Kulcsszavak

AVNOJ második

ülése

neretvai és sutjeskai

csaták (1943)

Tito-Šubašić

megállapodás

Belgrád

felszabadulása

Jugoszlávia

felszabadulása

Ismételjünk!

Miután 1943-ban a jugoszláv csatatéren megvívták a legnagyobb összecsapásokat,

a neretvai és a sutjeskai csatákat, a szövetségesek elismerték a partizánmozgalmat,

ami után katonai és anyagi segítséget nyújtottak a megszállók

és szövetségeseik elleni harchoz. Az AVNOJ 1943. november 29-én Jajcén

tartott második ülésén fontos döntéseket hoztak a nemzeti felszabadítási harc

folytatásáról és a jugoszláv állam jövőbeli berendezkedéséről. 1944. január végén

a Ljig közelében lévő Ba faluban tartották a csetnik mozgalom és a szerb

civil politikusok Szent Száva kongresszusát. Az AVNOJ döntéseire válaszul a

szerb polgári erők elfogadták a jugoszláv állam belső berendezkedésének

programját. Az 1944 júniusában Vis szigetén tartott találkozó után a Jugoszláv

Királyság száműzetésben lévő kormánya támogatta a partizánmozgalmat. A

Jugoszlávia felszabadításáért folytatott végső harc azzal kezdődött, hogy a

szovjet Vörös Hadsereg egységei 1944 őszén beléptek Szerbiába, és egyesült

a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg egységeivel. A második világháború Jugoszláviában

1945. május 15-én ért véget.

Mit tanultunk meg?

1. Milyen volt a kimenetele az 1943-ban Jugoszlávia területén vívott legnagyobb csatáknak?

2. Magyarázd meg, hogy a szövetségesek miért támogatták a partizánmozgalmat, és részesítették

őket előnyben a csetnikekkel szemben!

3. Nevezd meg az AVNOJ második ülésének legjelentősebb döntéseit!

4. Mi volt a Tito-Šubašić megállapodás kimenetele?

5. Mi módon járult hozzá a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg a szövetségesek második világháborúban

aratott győzelméhez?

Kutass!

Kutass a lakóhelyeden a legismertebb emlékművek után, amelyeket a második világháború

áldozatai és a népfelszabadító harcban elesettek emlékére emeltek!

Írj egy rövid esszét az emlékmű történetéről, és arról, hogy kinek állították!

A Kadinjača emlékközpont

Užice mellett

A Belgrád felszabadítása alatt

életüket vesztett jugoszláv és szovjet

katonák emléktemetője

A kosmaji népfelszabadító partizán

egység emlékműve Kosmajon

A Bubanj emlékpark,

egy olyan

emlékközpont, ami a

kivégzett niši és délszerbiai

polgároknak

állít emléket

A szerémségi front

emlékpark Sid mellett

A Forradalom emlékpark

Leskovácnal

124




XVIII век

2.7. HOLOKAUSZT, NÉPIRTÁS ÉS

BŰNCSELEKMÉNYEK JUGOSZLÁVIA

TERÜLETÉN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN


„Mégsem vagyok olyan gyáva, mint ahogyan

ez alapján meg tudnád ítélni. Mindent könnyen

viselek, fájdalommentesen. ... a síró éhséget sem,

a telet sem, amely a pohárban lévő vizet és az

ereidben csörgő vért is megdermeszti ... Milyen

szándékaik vannak velünk? Állandó feszültségben vagyunk:

Hilda Deutsch lelőnek-e, felrobbantanak-e, elszállítanak-e bennünket

Lengyelországba? ... a jelent át kell ugranunk, mert az

egyáltalán nem kellemes, egyáltalán nem.”

Hilda Deutsch (1922–1942) a vásártér foglyának negyedik leveléből.

Kutatási

útmutató

Mi a holokauszt és miért

tekintik a jelenkorban

elkövetett legszörnyűbb

bűnnek?

HOLOKAUSZT A SZERBIAI NÉMET

MEGSZÁLLÁSI ÖVEZETBEN

Miután Németország és szövetségesei megszállták Jugoszláviát, az ország

területe különféle megszállási övezetekhez, valamint egy bábállamhoz,

a Független Horvát Államhoz tartozott. A holokauszt Jugoszlávia minden

részén végbement. A német megszálló igazgatás nagyon kegyetlen

és jól szervezett volt. A Szerbia területén végrehajtott holokauszt során a

németek az egész háború alatt a kollaboráns közigazgatásra támaszkodtak.

A Különleges Rendőrségi Osztály központi rendőri intézményként létezett,

alosztálya a Zsidó és cigányügyi osztály, aminek feladata az antiszemita és

romaellenes politika végrehajtása volt. A szerbiai német megszállási közigazgatás

területén élő vagy a háború eleje óta ott tartózkodó zsidók elleni

tömeges terrort megelőzte bizonyos intézkedések végrehajtása, amelyek

célja a a zsidó állampolgárok megalázása volt. Minden zsidónak először is

jelentkeznie kellett, hogy aztán törvényen kívül helyezzék őket. Jól láthatóan

megjelölték őket egy sárga szalaggal, amin a Dávid-csillag szerepelt.

Vagyonukat számba vették és elkobozták. Elvesztették állásukat az állami

intézményekben és vállalkozásokban. Megtiltották nekik bizonyos magánvállalkozásokkal

való foglalkozást is. Mindezek az intézkedések a zsidó nép

végleges kiirtásához vezettek. Szerbiában a megszálló hatóságok zsidókkal

szemben folytatott politikája nem különbözött a többi megszálló hatalom

által a zsidókkal szemben folytatott politikájától az ország más területein.

Emlékezz!

Mi a holokauszt, és

hogyan hajtották

végre a nácik a „végső

megoldás” politikáját?

A belgrádi zsidók

jelentkezése a

Kalamegdánon 1941.

áprilisa

Az 1941. április 19-i parancs. Wilhelm Fuchs, a német biztonsági erők különleges

egységének parancsnoka megparancsolta a belgrádi zsidók összeírását. A zsidóknak

jelentkezniük kellett a német rendőrségnél, a sárga szalagok felvételére, amiket aztán

hordaniuk kellett.




125

125

Tudj meg többet!

A megszállás alatt sok polgár vállalt kockázatot, hogy segítse zsidó szomszédait és barátait életük

megmentésében.

„A Jugoszláv Királyság kapitulációjáig a Tajtacak család volt az egyetlen zsidó család Kruševacban.

[...]Rebeka és Sofija már nem voltak biztonságban, mint korábban, őket is zsidóként regisztrálták, és

sárga szalagokat kaptak. Régi barátságukra hivatkozva Rebeka segítséget kért Krsto Novakovićtól,

akkori polgármestertől. Krsta a rendőrség embereivel ápolt háború előtti barátságokat felhasználva,

gondolkodás nélkül új személyi igazolványt adott nekik a szerb Anđelković vezetéknévvel. Rebeka a

Ruža nevet kapta, és Sofija megtartotta nevét. [...] A Tajtacakokat Vasa és Kadivka Ljubisavljević házában

érte a felszabadulás. Hamarosan visszatérhettek Kruševacba, soha nem felejtve el azokat, akik

megmentették az életüket. „

„A Világ Igazai Szerbia”, M. Fogel, М. Ristović, M. Koljanin


„A bérlőim (a lakás bérlői, amiben élnek) többnyire kormánytisztviselők

és nyugdíjasok, a többiek pedig vagyonos emberek;

bár mindenki megkapta a fizetését, senki sem fizette ki a bérleti

díjat, mert én a tulajdonos – zsidó vagyok”

Részlet a Steiner nővérek, egy magánház tulajdonosainak

leveléből, amelyekben felhívják a hatóságok figyelmét a nehéz anyagi

helyzetükre, amibe azért kerültek, mert bérlőik nem voltak hajlandók

kifizetni bérleti díjat nekik, mivel ők zsidók (1941. május 17.)

Belgrádi Történeti Levéltár – A belgrádi Zsidó Közösség

Elnökségének levele Belgrád 14. kerületének mérnökéhez, aki

a romok és tetemek eltávolításáért felelt, amiben a zsidók is

közreműködtek, mint kényszerszolgálatosok, 1941. május 14.

Gondolkodj el!

1. Hogyan viszonyultak

a megszálló erők a

zsidókhoz?

2. A Steiner nővérek

levele alapján

következtess, hogy

hogyan viszonyult

a lakosság egy

része a zsidókkal

szemben, miután

bevezetésre kerültek

a megszállók

intézkedései.

Habár a zsidók elleni terror a megszállás kezdetétől fogva jelen volt, a

zsidó férfiak táborokba gyűjtése, majd a szerbiai német megszállási övezetben

végrehajtott kivégzésük 1941 őszétől vált egyre tömegesebbé. A

zsidókat kezdetben koncentrációs táborokba vitték: a belgrádi Topovske

Šupe-ba, Száva menti Szabácsra, a niši Vöröskeresztre. Röviddel bezárásuk

után agyonlőtték őket a közelben található kivégzőhelyeken: a Belgrád

közelében lévő Jajinciben, a Pancsova közelében lévő Torontálalmáson

(Jabuka), Szabács közelében lévő Zasavicán, a Niš melletti

Bubanjban. Minden zsidó nőt és gyermeket, valamint számos férfit, akik

addig elkerülték a kivégzést az 1941 decemberétől 1942 február végéig

tartó időszakban meggyilkolták az újonnan létrehozott zimonyi zsidótáborban,

a belgrádi vásárcsarnok (Beogradsko sajmište) területén.

A tábor a Független Horvát Állam területén volt található. Ennek ellenére

1944 májusáig, amikor is az usztasa hatóságok átvették a tábor irányítását,

az a szerbiai megszállási övezetet irányító német hatóságok kizárólagos

hatáskörébe tartozott. A tábor ellátásáról Belgrád város önkormányzatának

kollaboráns irányítása gondoskodott. 1942. február végén körülbelül

7000 főleg zsidó nő és gyerek volt a zimonyi zsidótáborban. 1942 márciusában

megérkezett Belgrádba és a zimonyi zsidótáborba egy speciálisan

gyártott teherautó, egy mozgó gázkamra, ami a benne szállított személyek

meggyilkolására szolgált. A március közepétől 1942. május 10-ig tartó

időszakban a mozgó gázkamrában megölték a zimonyi zsidótábor foglyait,

ezt a járművet a második világháború után a „lélekölő” névvel illették.

126




Holokauszt, XVIII век népirtás és bűncselekmények Jugoszlávia területén a második világháborúban

A megfulladtak holttesteit a jajinci kivégzőhelyre vitték, ahol már a korábban

kiásott tömegsírokban temették el őket. Annak ellenére, hogy a német

megszállási övezet területén folytatott holokauszt csak Belgrád és Szerbia

1944 őszén történő felszabadulása után ért véget, a legtöbb zsidót, aki a

szerbiai német megszállási övezet területén élt, vagy tartózkodott 1942.

május 10-ig lelőtték vagy elgázosították.

Fontos!

A náci parancsnokok 1942-es beszámolóikban nyíltan azzal dicsekedtek, hogy

Szerbia „az első zsidóktól és romáktól megtisztított terület”. Észtország mellett ez

egy olyan megszállt terület volt, ahol a „végső megoldás” kivételes gyorsasággal valósult

meg. A 17 800 zsidó közül, akik a szerbiai német megszállási övezet területén

élt vagy ott tartózkodott amikor a háború kitört, a holokausztban életét vesztette

körülbelül 14 800 férfi, nő és gyermek, vagyis a teljes zsidó lakosság 83,1%-a.

Gondolkodj el!

Hogyan mutatja be a

Nedić propaganda a

zsidókat?

A Nedić kormány antiszemita

propagandaplakátja

A belgrádi vásárcsarnokban található tábor. A zimonyi zsidótábor felszámolása után, a helyén

létrehozták a zimonyi befogadó tábort, ami a háború végéig működött, mint koncentrációs

tábor, amiben több tízezer ember fordult meg, akik mind a megszálló hatalom ellenségei

voltak, és akiket a kiterjedt katonai akciókban fogtak el a jugoszláv hadszíntér területén.

Amennyiben túlélték a tábor kegyetlen körülményeit, tovább küldték őket a megszállt Európa

valamelyik náci táborába.

Tudj meg többet!

A híres szerb író, David Albahari a Götz és Meyer című regényét SS-tisztekről

nevezte el, akik egy mozgó gázkamrává alakított teherautót vezettek, amit 1942

márciusában hoztak Belgrádba. David Albahari a Götz és Meyer című regényével

a holokauszt idején Szerbiában megölt zsidók, akik között ott voltak Albahari család

tagjai is, egyik legfontosabb emlékművét hozta létre. A regény egyik leginkább

megrendítő jelenetében Albahari leírja a gyermekek teherautóba való beterelését:

„És pontosan egy meghatározott időpontban a Saurer (a mozgó gázkamra, a

„lélekölő” egyik fajtája) megállt a tábor kapuja előtt. Érkeztek és érkeztek, a gyerekek

suttogtak egymás között, természetesen nem azok, aki már sorban álltak,

akiket kiválasztottak az anyjukkal együtt a transzport számára, akiknek néha még

az apjuk is ott volt, tehát voltak még élő zsidó apák, szóval nem ezek a gyermekek

között, hanem a többi között, akikre majd az elkövetkező néhány napban kerül sor,

és most ezek futottak a drótkerítés mellett és a pavilonok között, suttogás hallatszott

közöttük, abban a reményben, hogy aznap reggel ők is a kiválasztottak közt

lesznek, akiknek jut a varázslatos cukorkából. A nyelveddel megfogod az édességet,

majd a szájpadlásod tetejére ragasztod, és hagyod, hogy az édes íz teljesen

magával ragadjon. Eközben már egy sírásó brigád ássa a gödröket Jajinciben, ami

inkább tűnik ároknak, nem túl mély, nem túl sekély, tágas száz ember számára.”

David Albahari

Összefüggés

Beszélgess el

irodalomtanároddal

David Albahari

Götz és Meyer című

regényéről!

David Albahair, Götz és Meyer

127 127




Amikor a háború elkezdődött Jugoszláviában, annak területén

körülbelül 4000 közép-európai zsidó menekült volt,

akik megpróbáltak eljutni Palesztinába. A háború kezdete Jugoszláviában

megakadályozta őket végső céljuk elérésében.

Szinte mindegyiküket meggyilkolták. Az 1933-ban a nácik

németországi hatalomra kerülésétől kezdődő és az 1941-ben

a Jugoszláviában kezdődő háborúval véget érő időszakban

mintegy 55 000 zsidó menekült lépte át a Jugoszláv Királyság

határait.

A mozgó gázkamra,

az ún. „lélekölő”

Tudj meg többet!

A kladovói transzport egy, a Közép-Európából származó 1200 zsidó

menekültet számláló csoport elnevezése, akik 1939-ben lépték át Jugoszlávia

határát, hogy megpróbáljanak eljutni Palesztinába. Feltartóztatták

őket Kladovón, Jugoszlávia és Románia határán, mivel a brit hatóságok

nem voltak hajlandók vízumot kiadni nekik Palesztinába. Ezután

Szabácsra küldték őket, ahol a Jugoszláviában kezdődő második világháborúig

maradtak. A „kladovói transzport” férfiait együtt a szabácsi zsidó

és roma férfiakkal 1941 októberében lőtték agyon a Szabács melletti

Zasavicában. A nőket és a gyerekeket a szabácsi zsidó nőkkel és gyermekeikkel

együtt a zimonyi zsidó táborba internálták, ahol 1942. május

10-ig megölték őket egy mozgó gázkamrává alakított teherautóban.

A kladovói transzport zsidó menekültjei a fedélzet alatt, míg tartott az út Kladovótól Szabácsig.

A TÖBBI SZERBIAI MEGSZÁLLÁSI ÖVEZETBEN

ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK ÉS A HOLOKAUSZT

Emlékezz!

Hogyan szállták

meg és osztották

fel a mai Szerb

Köztársaság területét

Németország és

szövetségesei?

Újvidéki razzia

Az újvidéki razzia

áldozatainak

emlékére állított

Család című

emlékmű, ami

Jovan Soldatović

szobrász 1971-es

alkotása.

Bácska területe visszakerült Magyarországhoz.

A zsidó lakosság ezen

a területen is ki volt téve a zsidóellenes

intézkedéseknek. Magyarország

hadserege és csendőrsége az egyik

legsúlyosabb bűncselekményt követte

el Dél-Bácskában és Újvidéken

élő túlnyomórészt a szerb és a zsidó

lakosok ellen, 1942 januárjában. Ez

az esemény az újvidéki vérengzés

vagy razzia néven vált ismertté. A

razziában körülbelül 4000 embert öltek

meg, köztük több mint 2500 szerbet,

1000 zsidót és mintegy 500 más

nemzetiségűt. 1944 tavaszától megkezdődött

a bácskai zsidóság tömeges

meggyilkolása és deportálása az

Auschwitz – Birkenauban található

koncentrációs táborba, ahonnan

csak kevesen tértek vissza. Bácska területén

a háború előtt élő zsidó lakosság

mintegy 77%-a vesztette életét.

128






Đorđe Lebović (1928–2004), író, dramaturg, forgatókönyvíró csak 16 éves

volt, amikor egész családjával együtt deportálták őket Zomborból az auschwitz

- birkenaui koncentrációs táborba. Azon kevesek egyike volt, akinek sikerült

túlélnie. A háború után visszatért Zomborba. Semper idem című önéletrajzában

leírta a nagyapja házába való visszatérést, amihez érzelmileg kötődött és

ahol felnőtt.

„A visszatérés első nyári napján ismeretlen embereket találtam a nagyapám

házában. Tájékoztattak, hogy a nagyapámat megölték. Magyar csendőrök ölték

meg, tíz nappal azután, hogy az utolsó zombori zsidót is olyan útra vitték,

ahonnan nem volt visszatérés. Megtudtam azt is, hogy Laura nagymamát, mint

németet, aki együttműködött a megszállóval az új hatóságok lőtték le rögtön a

felszabadulás után. (Soha nem hittem el a történetnek ezt a részét, túl jól ismertem

a nagymamámat.) Az új tulajdonosok nem sokat beszéltek, csak néztek

rám, talán amerikai-német egyenruhám miatt. Ennek ellenére megkérdezték

tőlem, hogy éhes vagyok-e? Azt válaszoltam, hogy már ebédeltem, megköszöntem

nekik és kimentem a házból. Soha többé nem mentem oda vissza.

Ugyanezen a nyári napon, egy magányos padon a zombori parkban sokáig sírtam,

hangosan zokogtam, mint egy gyerek. Rájöttem, hogy minden elpusztult,

hogy túléltem a poklot, de örökké hordozni fogom magamban.”

Délkelet-Szerbiát, a ma Észak-Macedóniához tartozó területekkel

együtt Bulgária annektálta. Ezeken a területeken a bolgár zsidóellenes törvények

voltak érvényben. 1943 márciusában szinte az összes zsidót letartóztatták

a területen, ami a bolgár megszállási övezet területét képezte Jugoszláviában.

Mindenkit deportálták és a treblinkai koncentrációs táborban

meggyilkoltak. A térség háború előtti teljes zsidó népességének több mint

93%-a vesztette életét.

A holokauszt Koszovó és Metóhia területén Olaszország 1943. szeptemberi

kapitulációja után kezdődött. Az újonnan alakult Skanderbeg SS

hadosztály tagjai, ami albán férfiakból és német parancsnoki állományból

állt, 1944 májusában letartóztattak minden zsidót és a belgrádi vásártéren

található koncentrációs táborba vittek. Innen tovább a bergen-belseni táborba

deportálták őket, ahol a legtöbbjüket meggyilkolták.


„Egy reggel, korán a Skanderbeg SS tagjai beraktak minket egy üres katonai

teherautóba és több SS-katona kíséretében elvittek minket Pristinába.

Pristinában, az egyik iskola udvarán, már ott volt a Pristinából és Koszovó más

részeiből, Metóhiából, Raskából, sőt Montenegróból származó összes zsidó.

Több százan voltunk ott. Bevagonoztak bennünket, és elvittek a »Vásártéren«

található táborba, ami az usztasák fennhatósága alatt állt. Túléltük a szövetségesek

első bombázását, amikor lebombázták a Száva hídját. A »Vásártérről«

a németországi Hannover közelében található bergen-belseni táborba vittek

bennünket. A táborig tartó úton nem volt se vizünk, sem ételünk. ”

Részlet a prizreni Raul Teitelbaum vallomásából.

A bergen-belseni

tábor a felszabadítás

után




129

129

Fontos!

A Szerbia különböző megszállási területein élő mintegy 33 500 zsidóból körülbelül

27 000 vesztette életét a második világháború alatt, vagyis a háború előtti

teljes zsidó népesség mintegy 80%-a. A második világháború kezdetéig a Jugoszláviában

élő mintegy 82 000 zsidó közül körülbelül 67 000 halt meg, vagyis a

háború előtti teljes zsidó lakosság csaknem 82%-a veszett el ezen a területen.

Gondolkodj el!

Miért jellegzetes

a szerbiai német

megszállási övezetben

végrehajtott

holokauszt a többi

megszállási övezethez

képest?

A ROMÁKKAL SZEMBEN ELKÖVETETT GENOCIDIUM

A megszálló rendszer felállítása után a németek által megszállt szerbiai

területeken, a Harmadik Birodalom hivatalos politikájának megfelelően,

kezdetét veszi a romákkal szembeni népirtás. A megszállt Szerbiában a romák

népirtását a megszálló rezsim hajtotta végre a kollaboráns közigazgatás

rendőri erők segítségével, már 1941. május végétől. A romákat, akárcsak

a zsidókat, a hatóságok hivatalos intézkedéseknek vetették alá. A romákat

- a zsidókhoz hasonlóan - meg kellett alázni, megjelölni, megfosztani őket

munkahelyüktől és megélhetés nélkül hagyni. Mindezek az intézkedések a

táborokba való deportálásukhoz, majd a tömeges meggyilkolásukhoz vezettek.

A zsidókkal ellentétben, akik sárga szalagot viseltek a Dávid-csillaggal,

minden 16 évnél idősebb romának sárga szalagot kellett viselnie, azzal a

felirattal, hogy „cigány”. Különböző intézkedésekkel megtiltották számukra

a tömegközlekedés használatát, hogy 10 óra előtt a piacra menjenek, a különféle

közterek látogatását és a lakosság többi részével való keveredésüket.

Kezdetben valamennyi romát elnyomó intézkedéseknek vetettek alá. 1941

júliusa után a helyzet megváltozott, és a megszálló hatóságok kezdtek különbséget

tenni azon romák között, akik állandó lakhellyel rendelkeztek, és

az úgynevezett kóborlók között, vagyis azon romák között, akik viszonylag

gyakran változtatták lakóhelyüket.

Harald Turner

tábornokot 1947-

ben golyó általi

halálra ítélték.


„Abból a feltételezésből kell kiindulnunk, hogy a zsidók és a cigányok általában

megbízhatatlan elemek, és ezért veszélyt jelentenek a közrendre és a biztonságra.

A zsidó értelmiség indította el ezt a háborút; ezt el kell pusztítani. A

cigányok nem lehetnek hasznos tagjai a népek közösségének, tekintettel a lelki

és fizikai felépítésükre. Megállapítást nyert, hogy a zsidó elem jelentős szerepet

vállalt a banda vezetésében, és hogy a cigányság felelős számos szörnyűségért

és hírszerző tevékenységért. Ezért mindenesetben túszként a csapatok rendelkezésére

kell bocsátani a zsidó és cigány férfiakat.”

(Harald Turner, a szerbiai katonai parancsnokság vezérkari főnöke, NOR Gyűjtemény,

I. köt. 1. dok. 234.)

Gondolkodj el!

Milyen romákkal és

zsidókkal szembeni

sztereotípiák

jelennek meg Turner

szövegében?

1941 nyarától csak a kóborló romák voltak kitéve a megszálló gok szervezett elnyomásának. A kóborlókat veszélyesnek tartották, mert az

hatósáállandó

mozgásuk miatt fontos információkat továbbíthattak a Birodalom

ellenségeinek. A valóságban a helyzet teljesen más volt. 1941 őszén a megtorlás

részeként a szerbiai polgári lakosságot tömeges kivégzése alatt, (egy

megölt német katonáért 100-at és egy megsebesült németért 50-et kellett

lelőni), a szerbiai német megszállási övezet területén nagyszámú romát gyilkoltak

meg. Az asszonyokat és a gyerekeket a vásárcsarnokban lévő zimonyi

zsidótáborba vitték. A táborban uralkodó nehéz körülmények miatt renge-

130





tegen haltak meg. Azokat a roma nőket és gyermekeiket, akiknek sikerült bizonyítaniuk,

hogy állandó lakóhellyel rendelkeznek, később hazaengedték.

Becslések szerint a második világháború idején a szerbiai német megszállási

övezet területén mintegy 2500 romát öltek meg. Jugoszlávia egész területén

(leginkább a Független Horvát Állam területén) a romák ellen elkövetett

népirtásban körülbelül 25 000 ember halt meg.


„A Jaša Ignjatović 58a szám alatti lakásunkból vittek el bennünket, engem, a

bátyámat, a 16 éves Ljubomir Matićot és a húgaimat: a 7 éves Katicát, és a 4 éves

Oliverát, mindannyian Belgrádban születtek, ortodox hitűek, szerb nemzetiségűek

és öreg édesanyánkat, az 58 éves Mileva Stojanovićot. Elrablásunkat három ügynök

és két csendőr hajtotta végre, egyiküket Borának hívták, hadnagy volt, a Marinkova

bara állomás parancsnoka, a másikat pedig Nikola Gvozdeševićnek. Nem

tudom az ügynökök nevét, és nem is emlékszem kinézetükre. A lakásból elvittek

minket a Branislav Nušić iskolába, ahol egy órát maradtunk, majd teherautókkal

elvittek bennünket a vásárcsarnokban lévő táborba [...].”

Nadežda Matić nyilatkozata,

internált roma nők a vásárcsarnokban lévő táborban (AJ, 110-273-119)

szkinhedek –

(angolból

bőrfejűek) egy

társadalmi csoport,

ami a nácizmus

szimpatizánsait

tömöríti, nyíltan

ellenségesek

mindenkivel

szemben, akit fajilag

alsóbbrendűnek

tartanak

Tudj meg többet!

Sajnos a romák ellen elkövetett fizikai szak esete nem ritka Szerbiában. A szkinhedek

erő-

1997. október 18-án Belgrád belvárosában

megölték Dušan Jovanovićot, egy 12 éves roma

fiút, miközben az az önkiszolgálóba tartott.

2000. november 18-án Belgrád központjában

huligánok egy csoportja brutálisan agyonverte

Dragan Maksimović színészt, mert romának

hitték.

A tragikusan elhunyt Dušan

Jovanović emlékére állított

emléktábla

Dragan Maksimović

A SZERBEK ELLEN ELKÖVETETT GENOCIDIUM A

FÜGGETLEN HORVÁT ÁLLAM TERÜLETÉN

A Független Horvát Állam nevű fasiszta bábállamot a tengelyhatalmak Jugoszlávia

elleni agressziója alatt hozták létre, 1941. április 10-én. Élén az usztasa mozgalom

egyik alapítója Ante Pavelić vezér (poglavnik) állt. Nagyon gyorsan bevezetésre

kerültek a faji törvények,

amik elsősorban a

szerbek, zsidók és romák

ellen irányultak. Ez elvezetett

a szerbek, zsidók és

romák bezárásához és tömeges

meggyilkolásához

az egész állam területén

létrehozott táborrendszerben,

aminek elsődleges

célja az említett népek teljes

megsemmisítése volt.

Emlékezz!


a bábállam!

Ante Pavelić, a Független Horvát

Állam vezetője. A második

világháború végeztével sikerült

neki elmenekülnie és elkerülnie a

bíróság elé állítást. Argentinában

talált menedékre, ahol

elutasították Jugoszláviának való

kiadatását. Az ellene elkövetett

merénylet után, Spanyolországba

távozott, ahol 1959-ben meghalt.

131 131




Ante Pavelić és

Alojzije Stepinac

zágrábi érsek

(1941)

A Hrvatska Dubica ortodox templomában

összegyűlt szerbek átkeresztelkednek, hogy

elkerüljék a meggyilkolásukat, 1941 nyara

A szerbeket az állam ellenségeinek nyilvánították. A

szerb néppel szembeni ellenségeskedést a Független Horvát

Államban népszerűsítették azt az elképzelést, miszerint

a szerbeknek hegemóniájuk volt a Jugoszláv Királyságban.

A szerb nép megsemmisítését a Független Horvát Állam

területén a szerbekkel szembeni megalázó politika végrehajtása

előzte meg. Ezért az első intézkedések egy része a

cirill írásmód használatának betiltása és a vagyonelkobzás

volt. A zsidókhoz és a romákhoz hasonlóan a szerbek is

meg voltak jelölve, egy „P” betűvel (pravoszláv - ortodox)

ellátott kék szalagot kellett viselniük. Elüldözték a szerb

nép tagjait, akik többnyire a megszállt Szerbiába menekültek,

vagy tömegesen kényszerültek az átkeresztelkedésre,

vagyis az ortodox hitről a katolikusra való áttérésre.

Nagyon hamar bekövetkezett a szerbek táborokba

való zárása, ahol szisztematikusan és brutális módon

meggyilkolták őket. Sok szerbet öltek meg az

otthonukban még azelőtt, hogy a táborokba érkeztek

volna. Habár a jasenovaci koncentrációs és haláltábor

lett a szerbek Független Horvát Államban elszenvedett

szenvedésének szimbóluma, a jasenovaci

koncentrációs tábor 1941 augusztusában történő létrehozását

megelőzték az ún. gospići táborok (Gospić

- Jadovno - Pag koncentrációs táborok) létrehozása a

háború legelején. A jasenovaci táborkomplexum több

táborból állt, amelyek közül a következők tűnnek ki:

Ciglana (téglagyár), Stara Gradiška és Donja Gradina

kivégzőhelye, ami a Ciglanával szemben, a Száva folyó

túloldalán volt található.

A jasenovaci tábor főbejárata

A jasenovaci táborban az usztasák

levetkőztetik a táborlakókat és elveszik

személyes tárgyaikat.

Kozarai nők és gyerekek a daruvári usztasa táborban (1942)

132






„Az egész 1942. év hangos volt a gyerekricsajtól, azon gyerekekétől, akiket

Jasenovácba hoztak a szüleikkel együtt. A likvidálások alatt sok gyerek eltévelyedett

és elvesztette szüleit, ezért ezeket a fogvatartottak felkarolták. Sok

táborlakó rejtett el a barakkjában szülők nélkül maradt árvákat, akiket azzal

etetett, amit saját magától vont meg. [...] 1942 nyarának végén Luburić észrevette,

hogy sok gyerek van a műhelyek padlásain és a tábor barakkjaiban, majd

elrendelte, hogy az usztasák vizsgálják át az egész tábor területét, és gyűjtsék

be az összes gyereket. Így derült ki, hogy több mint 400, négy és tizennégy év

közötti fiú- és lánygyermek volt a táborban. Luburić konzultált tisztjeivel, és - az

összes fogvatartott nagy meglepetésére - mindezeket a gyermekeket számba

vette és elhelyezte őket külön helyiségekben. Számos tanár volt a fogvatartottak

között, akiket utasított, hogy tanítsák meg a gyerekeket olvasni, írni és

énekelni. Így ez a kis „gyermekotthon” lett az egyetlen öröme a fogvatartottaknak.

Örömük nem tartott sokáig. Matković Ivica, Kapetanović és Slišković Ivan

nem voltak elégedettek a gyermeknevelés eredményeivel; úgy tűnt számukra,

hogy a nevelés nem az usztasa szellemben halad, és ezen kívül megállapították,

hogy ezek a gyerekek többnyire szerbek vagy zsidók voltak. Mikor Luburić

Jasenovacba érkezett, jelentették neki az ügyet, aki úgy döntött, hogy a gyerekeket,

akik amúgy is a költségvetés terhére voltak, öljék meg. „

A megszállók és segítőik bűncselekményeinek megállapítására felállított állami

bizottság jelentéséből, ami a szemtanúk nyilatkozatai alapján készült.

Gondolkodj el!



származó részletet

és írd le a gyermekek

tábori helyzetét!

Vjekoslav

„Maks“ Luburić,

usztasa tiszt és a

jasenovaci tábor

parancsnoka

Az usztasa táborok

gyermekfoglyai

Fontos!

A Független Horvát Állam területén a szerbek ellen elkövetett genocídium volt az

egy néppel szemben elkövetett legnagyobb méretű bűncselekmény a megszállt Jugoszlávia

területén. A második világháború alatt legalább 500 000 szerb halt meg a

Független Horvát Államban. Mostanáig, habár a szám még nem végleges, a jasenovaci

tábor mintegy 89 000 áldozatát ismerjük név szerint, akik között a zsidók, a romák

és az antifasiszták mellett a szerbek közül került ki a legtöbb áldozat. A jasenovaci koncentrációs

táborban megölt szerbek pontos számát nehéz meghatározni. A második

világháború végét követő évtizedekben ezt a számot mintegy 700 000-re becsülték.

Időközben a számot csökkentették. A becsült halálos áldozatok száma 350 000 és

400 000 közé teszik. A jelenkori horvát társadalomban egyre gyakrabban hallhatók

olyan tézisek és becslések, amelyek sokszorosára csökkentik az áldozatok számát.

Tudj meg többet!

A jasenovaci táborból 1945. április 22-én kitörő fogvatartottakra emlékezve,

ezen a napon ma a Szerb Köztársaságban a holokauszt, a második világháborús

népirtás és a fasizmus egyéb áldozatainak emléknapjaként emlékezünk. Aznap

a még életben lévő fogvatartottak egy része úgy döntött, hogy megpróbál kitörni

a táborból. 1200 közül alig több mint százan élték túl a kitörést.




133

133

Gondolkodj el!

Miért tekintik az

usztasák NDHban

elkövetett

szerbek elleni

bűncselekményeit

genocídiumnak?


„15 tízes csoportra voltak felosztva, és megállapodtak abban, hogy melyik tízes

csoportnak mi lesz a dolga. A fogvatartottaknak az orvosok szétosztották a mérget,

mert mindegyik fogvatartott inkább mérgezte volna meg magát, mint, hogy élve

kerüljön az usztasák karmaiba. Az első különítménynek be kellett törnie a ház ajtaját,

a másodiknak az őrökre kellett támadnia, a harmadiknak a szögesdrótot kellett

átvágnia, a negyediknek be kellett törni a gyárudvarra vezető ajtót, az ötödiknek az

ott lévő usztasák lefegyverzése volt a feladata, a hatodiknak és a hetediknek ruhát

és ételt kellett hoznia, a nyolcadiknak orvosi szolgálatot kellett ellátnia, a többieknek

pedig fel kellett fegyverkezniük, ki, hogyan érkezett, azért hogy élet-halál harcot

folytassanak. A tervet jól átgondolták, a foglyok bátran harcoltak és kijutottak

a táborból, de akkor várta őket legnagyobb nehézség. Keresztül kellett futni Jasenovac

utcáin, eljutni a mezőkre, átvágni a szögesdrótakadályt, átkelni a töltésen,

utakon és vasúton, amelyet bunkerek és gépfegyverek szegélyeztek. ”

A megszállók és segítőik bűncselekményeinek megállapítására szolgáló állami bizottság

jelentéséből, ami a túlélő fogvatartottak Stojan Lapčević és Egon Berger tanúvallomás

alapján készült.

A Kővirág emlékműve a jasenovaci tábor helyén lett felállítva.

Bogdan Bogdanović építész tervei alapján épült 1966-ban.

A Kővirág nevű emlékművön Ivan Goran Kovačić

(1913-1943) horvát költő Tömegsír című versének sorai

olvashatók:

„Hová tűntek az apró örömök: üveg csillanása,

Fecskefészek, gyenge szellő a kiskertből;

Henyén hintázó bölcső kopogása,

Napsütötte sávot belepő aranyló házipor?”

Diana Budisavljević

Tudj meg többet!

Diana Budisavljević osztrák származású humanitárius munkás volt, aki

a szerb Dr. Julije Budisavljević sebész felesége volt. Ő a második világháború

alatt több ezer szerb gyermeket mentett meg az usztasák táboraiból. A legtöbb

esetben többnyire Kordunból, Kozara és Banija vidékéről, valamint a Független

Horvát Állam más területeiről származó szerb gyerekek voltak. Más nagyszámú

humanitárius munkással együtt pénzt, ételt, ruhákat és gyógyszereket küldött

az usztasa táborokba, a fogságban lévő nőknek és gyerekeknek. Kimenekítette

a gyerekeket a táborból, és többnyire horvát családokban helyezte el őket.

Tudj meg többet!

A 2016-ban, Ivan Jović rendezésében megjelenő Zaveštanje – Örökség

című dokumentumfilm olyan emberek vallomásaiból áll, akik gyermekként

élték túl a Független Horvát Állam területén zajló népirtást.

A Diana Budisavljević naplója című játék- és dokumentumfilmet Dana Budisavljević

rendezte 2019-ben, a film elmeséli azt a nagyszerű mentőakciót,

amikor szerb gyerekeket mentettek meg az usztasa táborokból.

134





Kulcsszavak

Holokauszt Jugoszláviában

zimonyi zsidó tábor

Jasenovac

Ismételjünk!

roma népirtás

szerbek elleni népirtás a

Független Horvát Államban

A világháború idején, Jugoszlávia megszállás alatt lévő területein megölték

a háború előtt itt élő zsidóság 82%-át. A mai Szerb Köztársaság területén

egykor élő zsidók mintegy 80%-a halt meg az 1941 előtti népességhez viszonyítva.

A holokauszt kimenetele Jugoszlávia valamennyi megszállt területén

ugyanaz volt: a zsidó nép legtöbb tagját megölték. Jugoszláviában a zsidók

elleni népirtása mellett a második világháború idején népirtást hajtottak

végre a romák ellen is, amelyben a megszállt területeken (főleg a Független

Horvát Államban) mintegy 25 000 roma halt meg. A Jugoszlávia területén

a második világháború során, az egy nemzet tagjai ellen elkövetett legnagyobb

méretű bűncselekményt a szerbek ellen követték el a Független Horvát

Államban. A második világháború alatt mintegy 500 000 szerb halt meg a

Független Horvát Államban. Habár a szám nem végleges, a jasenovaci tábor

mintegy 89 000 áldozatát ismerjük név szerint, akik között a zsidókon, romákon

és antifasisztákon kívül a szerbek voltak a legnagyobb számban. A jasenovaci

koncentrációs táborban megölt szerbek pontos számát nehéz meghatározni.

A második világháború befejezése utáni évtizedekben az áldozatok

számát körülbelül 700 000 becsülték. Idővel ez a szám csökkent. Becslések

szerint az áldozatok száma 350 000 és 400 000 között van. A jelenkori horvát

társadalomban egyre gyakrabban hallhatók olyan tézisek és becslések, amelyek

sokszorosára csökkentik az áldozatok számát.

Mit tanultunk meg?

1. Nevezd meg a Belgrádban található legfontosabb koncentrációs táborokat

a második világháborúban!

2. Melyik tábor játszotta a főszerepet a zsidó nők és gyermekeik elpusztításában

a szerbiai német megszállási övezetben?

3. Melyik történelmi eseményt ismerjük razzia néven?

4. Milyen politikát folytatott a Független Horvát Állam a szerbekkel szemben?

5. Miért tekintjük Jasenovacot a szerbek Független Horvát Államban átélt

szenvedései szimbólumának?

Kutass!

Keresd meg az interneten, majd olvasd el Hilda Deutsch négy levelét (a

részleteit megtalálhatod a tankönyvben is), amelyek a zimonyi belgrádi

vásártéren lévő táborban uralkodó életről és kegyetlen körülményekről tanúskodnak!

Kutass, majd írj egy rövid esszét Hilda Deutsch életéről!

A levelek alapján következtess, hogy a tábori élet milyen nehézségeivel

néztek szembe a zimonyi zsidó tábor lakói!

135 135




2.8. MIT TANULTUNK MEG?

1.

2.


Karikázd be a helyes válasz előtti betűt!

Figyelmesen olvasd el a történeti forrásból származó részletet, és nevezd meg, melyik

dokumentumból való?

„Japán, Németország és Olaszország kormányai a tartós béke előfeltételének tekintik,

hogy a világ minden nemzete hozzájusson a neki járó térhez.

1.CIKK Japán elismeri és tiszteletben tartja Németország és Olaszország vezetését Európában

az új rend megteremtésénél”

а) Jugoszlávia háromhatalmi egyezményhez

való csatlakozásának szövege

c) Atlanti charta

b) a háromhatalmi egyezmény

szövege

d) Molotov-Ribbentrop paktum

Figyelmesen nézd meg a fényképet, és ismerd fel a képen látható személyeket! A vonalra

írd rá a nevüket (balról jobbra)!

1.

2.

3.

3.

4.

Rakd időrendi sorrendbe az eseményeket oly módon, hogy az üres mezőkbe 1-től 5-ig


_____ Olaszország bukása

_____ normandiai partraszállás

_____ Barbarossa hadművelet

_____ Németország kapitulációja – Győzelem napja

_____ sztálingrádi csata

Figyelmesen nézd meg a fényképet, és az üres mezőre írd rá, hogy melyik eseményt

ábrázolja!

5.

Húzd alá a Jugoszlávia területén a második világháborúban lejátszódott ütközeteket!

ceri ütközet neretvai csata kumanovói csata

kajmakčaláni csata sutjeskai csata kozarai csata

136




1.


Figyelmesen nézd meg a képet, majd válaszolj a kérdésekre!

а) Hol készülhetett a

fénykép?

c) Melyik történelmi eseményt

örökíti meg?

b) Melyik korszakhoz kötjük

a képet?

d) Miért takarja el a nő az

arcát?

A padon lévő felirat: Csak zsidóknak

2.

3.

Figyelmesen olvasd el a történeti forrásokból származó részleteket, és válaszolj a

kérdésekre!

1) „1941. december 9., Belgrád – Kenyér van, hús nincs. [...] Tegnaptól kezdve, minden

zsidó nőt és gyermekét a vásártéren található táborba küldenek. A férfiakat már korábban

elvitték máshova. Néhány nap múlva már egy zsidó sem lesz Belgrádban. A botanikus

kert előtt pezseg az élet. Innen küldik a zsidó nőket a táborba. Úgy néz ki, mintha

egy nagy népvándorlás lenne.”

(Kivonat Dragutin J. Ranković naplójából; Nataša Milićević, Dušan Nikodijević,“Svakodnevni

život pod okupacijom 1941-1944. Iskustvo jednog Beograđanina“, Beograd, Institut

za noviju istoriju Srbije, 2011, 89-90)

2) „A vásártér első áldozatai zsidók voltak. A pavilonokban lévő rengeteg ruha, cipő,

különféle gyerekjáték, a rengeteg emberi haj és más tárgyak alapján, amit a táborba

érkezésünkkor találtunk, azt mondhatjuk, hogy 1942 tavaszáig a vásártéren több ezer

zsidót öltek meg.”

(Milan Spasojević fogságba esett partizán tanúvallomásából, aki bajtársaival együtt

1942. június 2-án került Kragujevacról a vásártéren található táborba; Milan Spasojević,

„Kuća smrti na Sajmištu”, Grad borbe i slobode, Beograd 1941-1944, Radovan Blagojević

(szerk.), Beograd, Kultúra 1964, 205)

а) Melyik táborról szól a történeti forrás?

b) Melyik eseményt írja le az első történeti forrás?

c) Miről tanúskodik a második történeti forrás?

Figyelmesen nézd meg a háborús plakátokat és a vonalra írd rá, hogy melyik államban

keletkeztek!




137


1.

Elemezd a történeti forrásokat, és válaszolj a kérdésekre!

1) „A táborlakók tisztaságának fenntartása érdekében kérjük, hogy a napi állás alapján

minél hamarabb küldjenek szappant közel 5700 személy részére. Mivel a hónap folyamán

várható 700 niši zsidó érkezése, ezért kérjük, hogy számukra is biztosítsanak megfelelő

mennyiségű szappant, valamint a kórházban található 150 személy számára is,

összesen 6550 személynek.”

Belgrádi történeti levéltár, Belgrád város, nyilv. szám. 314, Belgrád város zimonyi zsidó

táborának levelezéséből 1942. február 11.

2) „Tárgy: cukorellátás május hónapra.

A Cukorközpont utasítása értelmében jelentjük, hogy a táborban összesen 1884 lakó

van, és ebből:

68 férfi

1429 nő

387 gyerek

Kérjük, vegyék tudomásul.”

Belgrádi történeti levéltár, Belgrád város, nyilv. szám. 314, Belgrád város zimonyi zsidó

táborának levelezéséből 1942. április 27.

Hasonlítsd össze a két dokumentumot és válaszolj a kérdésekre:

а) Mennyivel csökkent a táborlakók létszáma 1942. február közepétől április végéig?

b) Ha tudjuk, hogy a mozgó gázkamrává alakított kamion 1942. május 10-én érkezett

utoljára a zimonyi zsidótáborba, akkor mennyi táborlakót gyilkoltak meg a tábor fennállásának

utolsó két hetében?

c) Miért fordul a zsidótábor igazgatása Belgrád városhoz olyan kérdésekkel, amelyek a

tábor ellátására vonatkoznak?

2.

Figyelmesen nézd meg és elemezd a propaganda plakátokat, és válaszolj a kérdésekre!

Milan Nedić kollaboráns kormánya a német megszálló hatóságok segítségével zsidóellenes

kiállítást szervezett Belgrádban, amelynek címe Szabadkőműves ellenes kiállítás volt.

A kiállítást megtekinthették 1941 októberétől 1942 januárjáig.

а) Írd le, hogyan ábrázolták a zsidókat a propagandaplakátokon?

b) Mi volt a célja a zsidó nép ilyenfajta ábrázolásának?

138




1.

EZ IS TÖRTÉNELEM

Minket körülvevő emlékművek – a második világháború civil áldozatainak állított emlékművek.

A második világháborúban sokkal több civil vesztette életét, mint az első világégés

alatt. A második világháború utáni időszakban az egész jugoszláv térségben a civil áldozatokat

úgy jelölték az emlékműveken, mint a „fasiszta terror áldozatai”. A második

világháború után emelt számos emlékmű állít emléket egyszerre a harcosoknak és a

civil áldozatoknak is.

Keress lakhelyeden olyan emlékművet, ami a második világháború civil áldozatainak

állít emléket! Írj egy rövid esszét az emlékmű történetéről és szimbólumairól!

Bogdan Bogdanović (1922-2010), építész, a Belgrádi Egyetem

tanára, Belgrád polgármestere(1982-1986). A Bogdan Bogdanović

földi maradványait tartalmazó urnát a zsidó áldozatok

emlékművénél helyezték el, végakaratával összhangban.

2.

Szerb Nemzeti Könyvtár

A Szerb Nemzeti Könyvtár 1941. április 6-ig a Kosančićev Venac-on volt található,

amikor is leégett Belgrád bombázása alatt.

A Szerb Nemzeti Könyvtár épületének

maradványai Belgrádban

A Szerb Nemzeti Könyvtár napjainkban

Végezz kutatómunkát, hogy miként égett le a Szerb Nemzeti Könyvtár Belgrád bombázása

alatt! Mi található manapság a helyén? Mi történt a könyvekkel és más kéziratokkal?

Kutass olyan épület vagy hely után lakhelyeden, ami a második világháborúban pusztult

el! Írd le, hogy mi történt vele!




139

FÜRKÉSZŐKNEK

1.


VÍZSZINTES

1. A jugoszláviai népfelszabadító harc vezetőjének

neve, vezetékneve és beceneve

2. Japán város, amire az USA az első atombombát

dobta

4. A 6 millió zsidó halálával végződő esemény neve

5. Ország, amelyhez Bácska került a második

világháborúban

7. Amerikai katonai támaszpont, amit a japánok

1941-ben megtámadtak

11. Németország, Japán, Olaszország szövetsége

12. A szerb kollaboráns kormány vezetőjének neve

13. A Szovjetunió hadseregének második

világháborúban használt neve

14. Melyik város szenvedte a legnagyobb károkat

Jugoszlávia 1941. április 6-ai bombázása alatt?

FÜGGŐLEGES

1. A legnagyobb haláltábor az NDH területén.

3. Németország második világháborús

kapitulációjának napja más néven

6. A keleti front legnagyobb csatája

8. Állam, amit Németország 1939. szeptember 1-jén

megtámadott.

9. Brit miniszterelnök, az antifasiszta koalíció egyik

vezetője

10. Németország szövetségese, aki 1943-ban kapitulált

1

5

2 4

8

6 3 8

9 10

11

12

13

14

140




3.

A világ, Európa és a délszláv

államban élő szerb nép a

hidegháború korában

3.1 A VILÁGHÁBORÚ UTÁNI VILÁG – A

SZUPERHATALMAK SZEMBENÁLLÁSA


„Kis lépés az embernek, hatalmas

ugrás az emberiségnek.”

Neil Armstrong (1930-2012), amerikai

asztronauta és az első ember a Holdon

Kutatási

útmutató

Miért tekintik a

második világháborút az

emberiség történetében

a legnagyobb

konfliktusnak?

AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZTE


katonai konfliktusa. Több mint 50 millió ember halálát követelte. Emberek

milliói maradtak otthon nélkül, ezért lakóhelyüket elhagyni kényszerültek

és menekültként éltek. Számos város és más lakott terület vált a földdel

egyenlővé, miközben hatalmas anyagi kár keletkezett. A második világháború

után az emberiség szembesült a bűntettek és az anyagi pusztítás következményeivel.

Együttműködés kezdődött egy nemzetközi szervezet létrehozásán,

annak érdekében, hogy áthidalják a második világháború nehéz

örökségét, és egy olyan világot építsenek fel, amelyben béke és biztonság

uralkodik. Úgy vélték, hogy a második világháború utáni időszakban meg

kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy soha többé

nem forduljon elő sem népirtás, se más hasonló bűn.

Létrehozták az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ), amelyhez csatlakozott

a legtöbb ország. Az ENSZ alapvető céljai a következők:

a béke és a biztonság megőrzése a világon;

az államok közötti együttműködés kialakítása, a nemzetközi gazdasági,

társadalmi, kulturális vagy humanitárius problémák megoldása;

az emberi és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának előmozdítása

és mindenki számára elérhetővé tétele, fajtól, nemtől, nyelvtől

vagy vallástól függetlenül.

Emlékezz!

Miért nem tudta

teljesíteni szerepét a

Nemzetek Szövetsége?

141 141




Az Egyesült

Nemzetek

Szervezetének

zászlaja

Gondolkodj el!


az Egyesült Nemzetek

Szervezetének

zászlaján szereplő

jelképeket! Mit

jelképeznek?


tanároddal!

Összefüggés

Mik az emberi

jogok? Beszélgess

el a polgári nevelés

tanároddal az Emberi

Jogok Egyetemes

Nyilatkozatának

jelentőségéről!

Gondolkodj el!

Hogyan hat az

ENSZ a világban

felmerülő konfliktusok

megoldására? Sorolj

fel néhány példát!

vétó – latinul

azt jelenti, hogy

megtiltom. Abban az

esetben ha az ENSZ

Biztonsági Tanácsának

bármelyik tagja vétót

emel a javaslatra,

akkor azt elvetik, még

akkor is ha a többi

állam megszavazta

volna.

Az Emberi Jogok

Egyetemes

Nyilatkozata amit az

ENSZ Közgyűlésén

fogadtak el

Párizsban 1948-ban


Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

A második világháború tömeges civil áldozatai után lefektették az alapvető

emberi jogokra vonatkozó szabályokat, amelyek minden államot arra köteleznek,

hogy ismerjék el minden ember számára az élethez, a szabadsághoz, a tulajdonhoz,

a valláshoz és a saját nyelvhez való egyenlő jogot. Így az Egyesült Nemzetek

tagjai megállapodtak a legfontosabb emberi jogok listájának tartalmáról,

amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának neveztek el.

1. cikk

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az

emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben

kell, hogy viseltessenek.

2. cikk

Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre,

nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi

eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül

hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.

3. cikk

Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

Tudj meg többet!

Jugoszlávia azon 46 ország egyike volt, amely részt vett az ENSZ San Franciscóban

történő megalapításán, 1945 áprilisában. Az Egyesült Nemzetek Alapokmányát,

, mint egy olyan dokumentumot, amelyben szerepelnek a szervezet

alapvető céljai, 1945. október 24-én hirdették ki, ezért 1951-ben Jugoszlávia

minden iskolájában október 24-ét jelölték ki, mint az Egyesült Nemzetek

Szervezetének napját.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetét az Egyesült Nemzetek tének Közgyűlése és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa irányít-

Szervezeja.

Az ENSZ központja New Yorkban található. A szervezet tagállamai alkotják

a Közgyűlést. A Biztonsági Tanács állandó tagjai azok az államok, amelyek

a legfontosabb döntéseket hozzák, vagyis vétójoggal rendelkeznek: az

Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió (ma Oroszország), Nagy-Britannia,

Franciaország és Kína. Az Egyesült Nemzetek kihat a fejlődésre és szervezetein

keresztül segít a világ különböző pontjain, ezek közül a legfontosabbak:

142




XVIII век

A világháború utáni világ - a szuperhatalmak szembenállása

az Egészségügyi Világszervezet, az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermekalapja

(UNICEF), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) stb.

Fontos!

Az Egyesült Nemzetek Szervezetét a Népszövetség utódjaként alapították, ami

nem tudta megoldani az első világháború vége után felmerült nemzetközi problémákat

és megakadályozni a második világháború kitörését. Az Egyesült Nemzetek

Szervezetének a Népszövetséggel ellentétben lehetősége van saját fegyveres erőinek

felhasználására békefenntartás céljából.

Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), egy

nemzetközi alap, amely törődik a gyermekek és

a fiatalság életminőségével. Jugoszlávia 1947-

ben vált a Nemzetközi Gyermekalap tagjává.

ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO) hozzájárul a

béke megteremtéséhez, a szegénység csökkentéséhez, a fenntartható fejlődés

előmozdításához, és kultúrák közötti párbeszéd fejlesztéséhez az oktatás,

a tudomány, a kultúra, a kommunikáció és tájékoztatás felhasználásával.

Jugoszlávia 1950-ben vált az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális

Szervezetének tagjává. Az UNESCO óriási szerepet játszott a jugoszláviai

iskolarendszer reformjának végrehajtásában a második világháború után.

Tudj meg többet!

A második világháború befejezése után az UNICEF végrehajtotta azokat a

programokat Jugoszláviában, amelyeket „sürgősként” jelöltek, és amelyeknek

meg kellett oldaniuk néhányat a legnehezebb problémák közül, amelyekkel a

gyermekek szembesülnek, ezek az éhség és a szegénység voltak. A segítségnek

köszönhetően Jugoszláviában sok gyermek étrendje tartalmazhatott tejet. A

második világháborúban az állatok is elpusztultak, így Európában tejhiány lépett

fel, ami nélkül lehetetlen volt elképzelni a gyermekek megfelelő fejlődését.

Az UNICEF terjesztője lett az ún. tejpornak, amely a Nemzetközi Gyermekalap

programjainak köszönhetően eljutott a világ minden részéhez.

A SZÖVETSÉGESEKBŐL ELLENSÉG VÁLIK

Európa és a világ háború utáni megszervezéséről két konferencián kötöttek

megállapodást, az egyiket az ún. jaltai konferenciát 1945 februárjában,

Jaltában rendezték meg, míg a másikat a megszállt Németország

területén, Potsdamban ugyanazon év nyarán. Ezeken a találkozókon minden

nézeteltérés felszínre került, valamint a nácizmus és a fasizmus elleni

harcban az egykori szövetségesek között fennálló ellentétek is. A szövetségesek

között betöltött vezető szerep szuperhatalmi státuszt biztosított az

Amerikai Egyesült Államoknak (USA) és a Szovjet Szocialista Köztársaságok

Szövetségének (Szovjetunió), amely a háború utáni időszakban is fennmarad.

Az említett két országon kívül mindkét konferencián fontos szerepet

játszott a háború utáni világ kinézetében és elrendezésében Nagy-Britannia

is. Ezt a három országot Nagy-Britannia háborús miniszterelnöke, Winston

Churchill, akit később Clement Attlee váltott, Franklin D. Roosevelt amerikai

elnök, akit Harry Truman váltott és Joszif Visszarionovics Sztálin a Szovjetunió

első embere képviselte.

Az UNICEF

missziójának vezetője

Hellen Glassy-nak a

látogatása Josip Broz

Tito kabinetjében

1952. július 22-én

Emlékezz!

Milyen volt az USA és

a Szovjetunió szerepe

a náci Németország

elleni záró

hadműveletekben

a második

világháborúban?

szuperhatalmak – azok

az államok, amelyek

kiemelkednek a nemzetközi

kapcsolatokban hatalmuknak

és befolyásuknak

köszönhetően. Az USA-ra és

a Szovjetunióra vonatkozik,

azokra az államokra, amelyek

befolyása a második

világháború utáni világra

domináns volt




143

143

Az 1945 februárjában megtartott jaltai konferencia határozatai elsősorban

a legyőzött Németország sorsára vonatkoztak. Területét jelentősen csökkentették,

és Németországot négy megszállási zónára osztották, amelyeket

a szövetséges országok (Szovjetunió, USA, Nagy-Britannia és Franciaország)

irányítottak. Már a jaltai konferencián egyértelmű volt, hogy a nagyhatalmak

ilyen módon fogják felosztani Európát, és annak keleti része (Lengyelország,

Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Albánia) a kommunista

Szovjetunió befolyása alá kerül, amely ezután segíteni fogja a kommunista

rendszerek létrehozását ezekben az országokban. A nyugat-európai

országok a kapitalista gazdasági-társadalmi rendszert fogadják el, amely közel

állt az Egyesült Államokhoz és Nagy-Britanniához. Ezek az ellentétek különösen

az 1945 nyarán tartott potsdami konferencián kerültek előtérbe, amely

után világossá vált, hogy a következő évtizedekben Európát kettéosztja a brit

miniszterelnök, Winston Churchill által vasfüggönynek nevezett határ.

Winston Churchill,

brit miniszterelnök

Gondolkodj el!

Mit tekint

Winston Churchill

vasfüggönynek?


„A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig

vasfüggöny ereszkedik le Európára. E vonal mögött vannak Közép- és

Kelet-Európa régi államainak összes fővárosai: Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest,

Belgrád, Bukarest és Szófia. Mindezen híres városok és országok lakossága

a szovjet szférában fekszik.”

Winston Churchill fultoni beszédéből (USA) 1946.

A „Nagy Hármas“ a jaltai

konferencián 1945-ben

A jaltai konferencián hozott

döntések értelmében, Németországot

négy megszállási övezetre

osztották, amelyek a szövetségesek,

vagyis az USA, Szovjetunió,

Nagy-Britannia és Franciaország

ellenőrzése alatt álltak. Ez az állapot

1949-ig tartott, amikor két új

európai állam alakult meg: a Német Demokratikus Köztársaság (nem hivatalosan

Kelet-Németország néven ismert) és a Német Szövetségi Köztársaság (nem

hivatalos nevén Nyugat-Németország). Kelet-Németország a háború előtti Né-

144




XVIII век


metország azon részén alakult meg, ahol 1945-ben létrehozták a szovjet övezetet,

míg Nyugat-Németország a háború előtti Németország azon területein jött

létre, amelyek 1945-ben amerikai, brit és francia megszállási övezetek voltak. Az

1945-ben Németország területén létrehozott négy megszállási zónára való felosztást

Berlin városára is alkalmazták, amit szintén négy részre osztottak. Amikor

kialakult a Kelet és Nyugat-Németország, a város keleti részei Kelet-Németországhoz,

a nyugati részek pedig Nyugat-Németországhoz tartoztak. Berlin a

megosztott Európa szimbólumává vált, de egyben Németországé is, mert azok

a városrészek, amelyek később (a 60-as évek első felében) Kelet-Németországhoz

tartoztak, fizikailag el voltak választva a Nyugat-Németországhoz tartozó

városrészektől egy fal megépítésével, ami a történelemben a berlini fal néven

vált ismertté.

Az USA és a Szovjetunió céljai a háború utáni Európában

USA

Szovjetunió

- Gazdasági és politikai támogatás az európai

államoknak, hogy elkerüljék a kommunista

rendszerek létrehozását

- A nyersanyagokhoz és az olajhoz való könnyű

hozzáférés biztosítása az ipari fejlődés

elősegítése érdekében

- Az európai államok újjáépítése az európai

stabilitás megteremtése és az amerikai áruk

számára létrehozandó új piacok érdekében

- Németország egyesítése az európai

erőviszonyok megteremtése céljából

- A kommunista mozgalmak ösztönzése más

országokban a világ munkás forradalma

részeként

- A háború sújtotta gazdaság újjáépítése a keleteurópai

piacok és nyersanyagok felhasználásával

- Kelet-Európa ellenőrzése a szovjet határok

védelme és az amerikaiak nyugat-európai

befolyásának gyengítése érdekében

- Németország megosztottságának fenntartása

annak érdekében, hogy megakadályozzák annak

megerősödését

A második világháború után a Szovjetunió

része lett Észtország, Lettország és Litvánia, amiket

a Szovjetunió 1940-ben csatolt magához. A

második világháború utáni időszakban a Szovjetunió

terjeszkedett Finnország, Németország,

Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és Japán

kárára. Ugyanakkor Lengyelország területe jelentősen

gyarapodott Németország kárára.

ROMÁNIA

A Szovjetunió zászlaja




145

145

HIDEGHÁBORÚ

A második világháború vége Európa és a világ számára elhozta az anynyira

kívánt békét. Azonban második világháború utáni években sor kerül

az egykori szövetségesek konfrontációjára a politikai, katonai és gazdasági

fölény európai és világméretű megszerzése miatt. Ez a konfliktus hidegháború

néven ismert. A hidegháború alatt az Amerikai Egyesült Államok és a

Szovjetunió intenzíven tevékenykedtek az oktatási és a tudományos programok

fejlesztésén. A fegyverek fejlesztése mellett megkezdődött a világűr

meghódításért folyó verseny. Mindkét fél óriási erőfeszítéseket tett az űrkutatás

területén, azért, hogy mesterséges műholdakat küldjön Föld körüli pályára.

Az egyik fő cél az emberek űrbe és Holdra juttatása volt. Az űrverseny

a Szputnyik 1 szovjet műhold 1957-es fellövésével kezdődött. Az űrverseny

a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti tudományos és technológiai

versengés fontos részévé vált a hidegháború idején.

Az első műhold,

a Szputnyik 1

másolata, amit a

Szovjetunió lőtt fel

a világűrbe 1957-

ben

Neil Armstrong amerikai űrhajós, az

Apollo-11 személyzetének tagja a

Holdra szállás közben 1969-ben. Neil

Armstrong volt az első ember a Holdon.

Becsatlakozott a műsorok adásába, amit

az egész bolygón figyelemmel követtek

és ekkor hangoztak el Armstrong híres

szavai: „Kis lépés az embernek, hatalmas

ugrás az emberiségnek. ”

Az Apollo-11 személyzetének fogadása Belgrádban 1969-ben.

Az Apollo-11 személyzete

A második világháborúval ellentétben a hidegháborút nem fegyverekkel

vívták, habár Európa és a világ bizonyos részein gyakran háborús állapotok

uralkodtak vagy fegyveres konfliktusok helyszíneivé váltak. Az amerikai politika

egyik fő célja az volt, hogy megállítsa a szovjet befolyás terjedését Európa

más részeire. Ezért az Amerikai Egyesült Államok intenzíven dolgozott

146




XVIII век


egyes európai országok politikai és gazdasági megerősítésén, hogy megszabaduljanak

a szovjet befolyástól és elhárítsák a kommunista veszélyt. Ezt

a politikát Harry Truman amerikai elnökről nevezték el. A Truman-doktrína

az amerikai külpolitikai program elnevezése, ami magában foglalja a szovjet

befolyás, valamint a kommunista rendszer bevezetését elutasító államok

támogatását. A program tartalmazta a háború sújtotta európai országok

gazdasági újjáépítését is, amit Marshall-tervnek hívtak. Ez pénzügyi támogatást,

élelmiszereket, technikai felszereléseket tartalmazott, azzal a céllal,

hogy az európai országokat gazdaságilag megerősítsék a háború után, de

azzal is, hogy eltávolodjanak a Szovjetuniótól és a kommunizmustól.

George

Marshall, a

Marshall-terv

elkészítője

Harry Truman

amerikai elnök

(1945-1953)

Fontos!

A hidegháború két nagyhatalom - az USA és a Szovjetunió - harcát jelentette a

katonai fölény, és a világ feletti gazdasági és politikai ellenőrzés megszerzésének

céljából. A Truman- doktrína végrehajtásának 1947-es kezdetétől a Szovjetunió

1991-ben bekövetkezett összeomlásáig tartott.

Tudj meg többet!

A Szovjetunióval való szakítás, valamint a Nyugattal és az USA-val való ledés miatt Jugoszlávia 1949 óta az UNICEF programok kedvezményezettje lett

köze-

Európa keleti részén. A következő időszakban, Jugoszláviában végrehajtottak

számos UNICEF által ellenőrzött egészségügyi programot, amelyek segítettek

számos elterjedt és halálos betegség felszámolásában.

Az UNICEF szifilisz

felszámolására

indított programjának

végrehajtása (1949-

1953) Bosznia-

Hercegovina NK-ban

„Mindentől függetlenül, a jólétet

együtt érjük el”, a Marshallterv

európai népszerűsítésének

propagandaplakátja

Nyugat-Berlin lakosságának ellátása a

szövetségesek által létrehozott légifolyosón

keresztül. A szovjetek 1948/49-ben

megpróbálkoztak Berlin blokádjával és

a város teljes területe feletti ellenőrzés

megszerzésével.




147

147

Gondolkodj el!

Figyelmesen nézd

meg a térképet és

nevezd meg:

1. a NATO Szövetség

tagjait!

2. a Varsói Szerződés

tagjait!

A NATO zászlaja

A VARSÓI SZERZŐDÉS

TAGÁLLAMAI

A világ két blokkra történő

felosztása a kapcsolatok további

megromlásához vezetett,

ezért a blokkba szerveződött

országok fejleszteni kezdték

fegyveres és katonai erejüket.

Így jött létre két katonai paktum

vagy szövetség: Észak-atlanti

Szerződés Szervezete vagy a

NATO és a Varsói Szerződés.

A NATO paktumot 1949-ben

hozták létre Washingtonban.

Székhelye Brüsszelben volt. A

NATO-val szemben, 1955-ben

Varsóban létrehozták a Varsói

Szerződést, ami a kelet-európai

országok katonai szövetsége

volt a Szovjetunió vezetésével.

Tudj meg többet!

Berlini fal

A hidegháború egyik legjelentősebb szimbóluma a berlini fal volt. 1961-

ben a szovjetek emelték, hogy megakadályozzák a kelet-berlini lakosok nyugatra

távozását politikai és gazdasági okokból. Kicsit több mint 155 kilométer

hosszú volt, és hermetikusan lezárta a Kelet- és Nyugat- Berlin közötti határt.

A Varsói Szerződés

emblémája

Gondolkodj el!

Kutass azon okok

után, ami miatt Kelet-

Németország lakosai

Nyugatra akartak

szökni. Sorolj fel

néhány példát!

Konrad Schumann, keletnémet

határőr átugrik a szögesdróton

keresztül, ami Kelet-Berlint

választotta el Nyugat-Berlintől. A

fénykép 1961. augusztus 15-én

készült, amikor a berlini fal még

építés alatt állt. A fal akkor csak

egy alacsony szögesdrótkerítés

volt.

Nyugat-Berlin felőli kilátás a

berlini falra 1986-ban

148




XVIII век


Időutazás

1945. 1947. 1949. 1955 1961.

július 17. - augusztus

2. – potsdami

konferencia

szeptember 2. – a


vége; Japán

kapitulációja

Тruman-doktrína

– a hidegháború

kezdete

NATO létrejötte A Varsói

Szerződés

létrejötte

a berlini fal

kiépítése

Kulcsszavak!

Egyesült Nemzetek Szervezete

hidegháború berlini fal

Ismételjünk!

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata


katonai konfliktusa, amelyben több mint 50 millió ember halt meg. A világháború

után, 1945-ben megalapították az Egyesült Nemzetek Szervezetét

(ENSZ), a világháború örökségének megszüntetésére, a nemzetközi jog, a

világbiztonság, a gazdasági fejlődés és a társadalmi egyenlőség területén

lévő együttműködés létrehozására. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát

1948-ban fogadták el. A hidegháború időszaka a két szuperhatalom – az

Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió – és a köréjük gyűlt országok

küzdelmét jelenti, a katonai fölényért, az Európa és a világ feletti gazdasági

és politikai ellenőrzésért. A Truman-doktrína 1947-es megvalósításának

kezdetétől, egészen a Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett összeomlásáig

tartott. A hidegháború egyik legjelentősebb szimbóluma a berlini fal volt,

amelyet 1961-ben emeltek, azért, hogy megerősítsék a határt Kelet- és Nyugat-Berlin

között.

Mit tanultunk meg?

1. Mi az Egyesült Nemzetek Szervezete?

2. Mik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának alapvető elvei?

3. Mik a hidegháború kitörésének okai?

4. Mit takar a „vasfüggöny” fogalma?

5. Miért emelték a berlini falat?

Kutass!

Kutass a XX. század 60-as és 70-és éveinek legnagyobb tudományos és

technológiai felfedezései után, amik elősegítették az űrkutatás fejlődését!

Készíts idővonalat, amin bemutatod a Szovjetunió és az USA űrtechnológiájának

legkiemelkedőbb eredményeit!

Mutasd be osztályodban a kutatás eredményeit!




149

149

3.2. HIDEGHÁBORÚ – A MEGOSZTOTT VILÁG


„A szocializmus kudarcáról beszélnek,

de hol vannak a kapitalizmus

eredményei Afrikában, Ázsiában és

Latin-Amerikában?”

Fidel Castro (1926-2016), kubai vezető és

forradalmár kijelentése a Szovjetunió szétesése

(1991) kapcsán

Kutatási

útmutató

Melyek azok a tényezők,

amik hozzájárultak

ahhoz, hogy a

fasizmussal szembeni

harc szövetségesei

ellenségekké váljanak?

A KONFLIKTUS KIÉLEZŐDÉSE

A második világháború után az országok politikailag ún. három világot

képeztek. Az első világ iparosodott országokból állt, amit Nyugat-Európa, az

Amerikai Egyesült Államok és szövetségeseik kapitalista rendszerei alkottak.

A második világot szocialista államok alkották a Szovjetunió vezetésével. A

harmadik világ fejlődő országokból állt, amelyek gyakran függetlenek voltak,

és nem álltak szövetségben egyik szuperhatalommal sem. A harmadik

világ országai Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában voltak találhatók.

Gazdasági fejletlenség és politikai instabilitás jellemezte őket, amik főként a

gyarmatosítás következményei voltak.

Fontos!

A hidegháború idején a harmadik világ országai gyakran a konfliktusok színtereivé

váltak, vagyis a szuperhatalmak (Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió)

befolyásért és irányításért folytatott harcának helyszínévé.

Külföldi (humanitárius) segítség

A két szuperhatalom igyekezett

szövetségeseket szerezni az

államoknak nyújtott pénzügyi

támogatások adásával.

Propaganda

Mindkét fél felhasználta a

propagandaeszközöket, a rádiót,

sajtót, TV műsorokat, plakátokat stb.,

annak érdekében, hogy megszerezze

az államok támogatását.

Hogyan zajlott a hidegháború?

Kémkedés

Adatok vagy titkos

(katonai, politikai,

gazdasági) információk

begyűjtése az ellenségtől

Háborúval való fenyegetés

A nukleáris háborúval való

állandó fenyegetés azt a

politikát szolgálta, hogy az

ellenséget állandó nyomás

alatt tartsa.

Katonai szövetség

Annak érdekében, hogy

megerősítsék katonai

befolyásukat a világban, a

Szovjetunió és az Amerikai

Egyesült Államok is katonai

szövetségeket hoztak létre

(Varsói Szerződés és NATO).

A háborúkban való

részvétel

Az USA és a Szovjetunió nem

konfrontálódtak közvetlenül, de

részt vettek a területeiken kívül

vívott háborúkban, támogatva

az egyik hadban álló felet.

150




XVIII век

Hidegháború - a megosztott világ

Kína a második világháborúban hatalmas károkat szenvedett, és becslések

szerint 20 millió lakosát vesztette el. A japán hadsereg sok kínai várost

pusztított el, a gazdaság pedig romokban hevert. A háború befejezése

után a nacionalisták és a kommunisták között folytatódott a polgárháború,

amelyben a kommunisták megszerezték az irányítást az ország legnagyobb

része felett és megalakították a Kínai Népköztársaságot. Az új hatóságok

Kínában végrehajtották az állam teljes átalakítását. Kína gazdasági, ipari és

politikai hatalommá nőtte ki magát, de korlátozta állampolgárai szabadságát.

A Kínai Népköztársaság állandó tagként helyet foglal az ENSZ Biztonsági

Tanácsában, és nagy befolyással rendelkezik a modern világ nemzetközi

kapcsolataiban.

Összefüggés

Beszélgess el

földrajztanároddal

a Kínai

Népköztársaságról!

Miért tekinthető ma

Kína a világ egyik

legnagyobb gazdasági

hatalmának?

Mao Ce-tung, a Kínai

Kommunista Párt

vezetője kikiáltja a Kínai

Népköztársaság létrejöttét

1949-ben.


Mao Ce-tungot az egyik legfontosabb politikai vezetőnek tartják a modern

kori világtörténelemben. Neki köszönhető Kína kiépítése és korszerűsítése,

világhatalommá válása, a nők helyzetének, az oktatás és az egészségügy

helyzetének javítása. Ezzel szemben az autokratikus totalitárius rendszere az

elnyomásra, kényszermunkára, tisztogatásokra és kivégzésekre épült. Mao

Ce-tung egyszer azt mondta:

„Forradalmaink egymást követik. Azzal kezdődött, hogy 1949-ben országszerte

megszereztük a hatalmat, amit hamarosan antifeudális reform követett

[...]. Most el kell kezdenünk egy technológiai forradalmat, amely lehetővé

teszi számunkra, hogy 15 év alatt megelőzzük Nagy-Britanniát [...].”

Gondolkodj el!

Beszélgess el

tanároddal arról,

hogy a kommunisták

hatalomra

kerülése Kínában

hogyan vezetett

a hidegháborús

feszültség

fokozódásához?




151

151

Emlékezz!

Mi a vasfüggöny?

A VILÁG FORRÓ PONTJAI ÉS VÁLSÁGAI

A két ellentétes gazdasági rendszer, a kapitalizmus és a szocializmus a

világháború utáni befolyásért és fölényért versengett. A küzdelem szuperhatalmai

az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió voltak, az Amerikai

Egyesült Államok, mint a kapitalista rendszer képviselője, a Szovjetunió pedig

a szocialista rendszeré. Az Ázsiában, Latin-Amerikában és Afrikában kialakuló

helyi zavargások és forradalmak gyakran a két szuperhatalom közötti konfliktusok

következményei voltak. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió

katonai, gazdasági és humanitárius eszközöket alkalmazott befolyásának növelése

vagy az országok feletti ellenőrzés megszerzése céljából.

A világ hidegháborús megosztottsága a Távol-Keleten

is érezhető volt. A második világháború befejezése és Japán

1945-es kapitulációja után Koreát, ami 1910 óta Japán részét

képezte, két megszállási övezetre osztották: északon a szovjet

és az ország déli részén lévő amerikai övezetre. A Szovjetunió

és az USA közötti távol-keleti feszültség csúcspontját a

koreai háború (1950–1953) jelentette. Nagy küzdelmek és

hatalmas áldozatok (kb. 4 millió) után, a háború az ENSZ közvetítésével

és Korea északi és déli részre való felosztásával

ért véget.

Utcai harcok

Szöulban, Dél-Korea

mai fővárosában

A hidegháború következményei nemcsak Koreában, hanem Vietnamban

is érezhetőek voltak, ahol a vietnami háború két évtizeden keresztül

tartott, 1955 és 1975 között. A vietnami háború szép példa egy konfliktusra,

amelyben a szuperhatalmak aktívan részt vettek. Az Amerikai Egyesült Államok

az 1960-as években avatkozott be a háborúba, amikor fennállt annak

152




XVIII век


a veszélye, hogy Észak-Vietnam kommunista erői győztesen kerülnek ki a

polgárháborúból, és megszerzik az ország déli része feletti ellenőrzést, ami

1954-ig francia ellenőrzés alatt állt. Az Amerikai Egyesült Államok 1973-ban

kilépett a háborúból, köszönhetően a lakosság által a háborús veszteségek

és a sok áldozat miatt Richard Nixon akkori elnökre nehezedő nyomása miatt.

Összefüggés

Beszélgess el


Észak- és Dél-

Koreáról! Miért

tekinthető Észak-Korea

különleges államnak

napjainkban?

A vietkong harcosa (Nemzeti Front Dél-

Vietnám Felszabadításáért)

Háborúellenes tüntetések az USA-ban,

az amerikaiak vietnami háborúban való

részvétele ellen

Tudj meg többet!

A vietnami háború sok filmes számára jelentett inspirációt és nagyszámú játékfilm

készült a témában. Sokan kritikusan álltak a témához, és különböző mó-

dokon mutatták be, hogy a konfliktus mennyire tragikus volt Vietnam számára,

de az amerikai társadalom számára is, és nemcsak a háború alatt, hanem a háború

befejezése utáni években is. A vietnami háborúnak szentelt amerikai filmek

leghíresebb remekművei közé tartozik az 1978-ból származó Szarvasvadász Michael

Cimino rendezésében, a Francis Ford Coppola rendezte Apokalipszis most

(1979), a Stanley Kubrick rendezte Acéllövedék (1987), a Berry Levinson rendezte

Jó reggelt, Vietnam (1988), és mások.

Az USA és a Szovjetunió között folytatott harc

Latin-Amerikában is zajlott, Kubában Fidel Castro,

a kubai forradalom (1953-1959) vezetője

megdöntötte az USA támogatását élvező kubai

diktátor hatalmát. A kubai forradalmárok elfogadták

a Szovjetunió gazdasági és katonai segítségét,

azért, hogy ellen tudjanak állni az Amerikai

Egyesült Államok erős politikai és gazdasági nyomásának.

A Szovjetunió a forradalmárok engedélyével

nukleáris rakétákat helyezett el Kubában,

válaszul arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok

nukleáris rakétákat telepített Törökországba, ez

az ún. 1962-es kubai rakétaválsághoz vezetett.

Ez volt a hidegháború egyik legfeszültebb pillanata,

amely a nukleáris háború szélére sodorta a

világot. A válság az amerikai elnök John F. Kennedy

és a szovjet vezető, Nyikita Hruscsov megállapodásával

ért véget. A Szovjetunió kivonta

fegyvereit Kubából, és cserébe garanciát kapott,

hogy az Amerikai Egyesült Államok nem támadja

meg Kubát.

1962-es karikatúra, amit a

kubai rakétaválság ihletett

Az Apokalipszis most

című film plakátja

John Kennedy és

Nyikita Hruscsov

Bécsben (1961)

Gondolkodj el!

Elemezd a gúnyrajzot,

és mond meg, hogy

miért így ábrázolták

a szovjet és amerikai

vezetőket?




153

153

Gondolkodj el!

Figyelmesen olvasd

el Kennedy amerikai

elnök beszédéből

származó részletet, és

magyarázd el, hogy

milyen volt az USA

hivatalos álláspontja a

kubai rakétaválsággal

kapcsolatban!


„Polgártársaim: senki ne kételkedjen abban, hogy az előttünk álló út nehéz és

veszélyes lesz. Senki sem tudja megjósolni, hogy pontosan mi fog történni vagy

milyen következmények vagy veszteségek lesznek majd. Sok áldozatos és önfegyelemben

gazdag hónap áll előttünk - azok a hónapok, amelyek tesztelni fogják

türelmünket és kitartásunkat [...] De a legnagyobb veszélyt az jelentené, ha nem

tennénk semmit.

Az út, amelyet most választottunk, tele van veszélyekkel, akárcsak az összes út

– de nemzetünk jellemére, bátorságára és az egész világ iránti kötelességeinkre a

legmegfelelőbb. A szabadság ára mindig magas – és az amerikaiak mindig fizettek

érte. Egyetlen utat soha sem fogunk választani, és ez a megadás útja.

Célunk nem az erő győzelme, hanem a jogok megerősítése - nem a béke kárára

történő szabadságé, hanem ezen a féltekén, és remélhetőleg világ többi részén

is a béke és a szabadság eléréséért. Ha Isten is úgy akarja, ezt a célt el fogjuk

érni. ”

John F. Kennedy az 1962-es kubai rakétaválság

alkalmából a nyilvánossághoz intézett beszédéből.

Az egyik

legismertebb

fénykép Che

Guevara-ról, aminek

címe a hős gerilla, és

amit Alberto „Korda”

Díaz készített 1960-

ban

Tudj meg többet!

Ernesto Guevara (1928–1967), ismertebb nevén Che Guevara argentin

forradalmár, orvos, író, gerilla, diplomata volt... A kubai forradalom egyik

kulcsfigurája. Különösen a diktatórikus rendszerekkel szembeni felszabadulásért

vívott forradalmi harcban tüntette ki magát Kubában, Kongóban, majd

Bolíviában. Che Guevarát Bolíviában fogták el az amerikai hírszerző szolgálat

akciójában, és hamarosan kivégezték. Karaktere, mint az elnyomottak felszabadításáért

és az imperializmus ellen küzdő harcos alakja ma is a társadalmi és

politikai harc egyik fő szimbóluma világszerte a jogfosztottak között.

Mudzsáhedek a szovjetek elleni

harcban

mudzsáhedek – a

dzsihád (szent háború)

harcosai, az iszlám

szent harcosai

Misa medve, a

moszkvai 1980-

as olimpiai

játékok kabalája

a megnyitóünnepségen.

A Közel-Keleten levő szovjet és amerikai érdekek nisztánban is összecsaptak. A szovjetek afganisztáni hábo-

Afgarúja

(1979-1989) a szovjet katonai csapatok Afganisztánba

való bevonulásával kezdődött, miután az ottani szovjetbarát

kormányt megdöntötték. Nagy száma és katonai fölénye ellenére

a Szovjetunió erői nem tudták megszerezni az irányítást

az ország teljes területén. Ellenük az iszlamista gerillák,

mudzsáhedek harcoltak, akiket támogatott az Amerikai

Egyesült Államok. A többéves konfliktus és a nagy veszteségek

után a Szovjetunió hadserege kénytelen volt kivonulni.

Tudj meg többet!

1980-ban a nyári olimpiai játékokat Moszkvában

rendezték meg. Az olimpián nem vett részt az

Amerikai Egyesült Államok, akinek példáját, több

mint 60 ország követte, amelyek nem voltak hajlandók

részt venni ezen a sporteseményen a szovjetek

afganisztáni háborúja miatt. A Szovjetunió ugyanezzel

a lépéssel reagált a következő nyári olimpiára,

amelyet 1984-ben rendeztek Los Angelesben (USA).

A Szovjetuniót 14 kommunista ország követte, amelyek

bojkottálták az olimpiát.

154




XVIII век


A HIDEGHÁBORÚ EURÓPÁBAN

A Szovjetunió Kelet-Európával szembeni gazdaságpolitikája egy felügyelt

gazdasági rendszerre épült, amelynek ki kellett volna elégítenie a

szovjet ipar és a lakosság igényeit. A szovjetek nem tették lehetővé a keleti

blokk országainak, hogy az ipart saját gazdasági igényeikkel összhangban

fejlesszék. Másrészt elnyomó intézkedésekkel fojtottak el minden olyan reformkísérletet,

amely eltért a hivatalos szovjet politikától.

Nagy Imre a magyar kommunisták liberális szárnyának

vezetője szorgalmazta a szabad választásokat és

követelte a szovjet csapatok Magyarországról való távozását.

A szovjet csapatok 1956-ban vonultak be Magyarországra

és letörték a szabadságharcosok ellenállását.

Nagy Imre és társai először a budapesti jugoszláv nagykövetségen

találtak menedékre, később letartóztatták és

kivégezték őket.

A szovjet vezető, Leonyid Brezsnyev folytatta az elnyomó

intézkedések alkalmazását azokkal a keleti blokkhoz

tartozó országokkal szemben, amelyek nem támogatták

a Szovjetunió politikáját. A Szovjetunió vezette

Varsói Szerződés erői 1968-ban betörtek Csehszlovákiába,

hogy megállítsák az Alexander Dubček vezette csehszlovák

kommunisták liberális reformjainak végrehajtását,

az ún. prágai tavaszt.

Az 1956-os magyar

forradalom

szimbóluma a

magyar zászló,

amiből kivágták

a kommunista

jelképet

Emlékezz!

Sorold fel a Varsói

Szerződés keleteurópai

tagállamait!


Jan Palach történelemhallgató 1969 elején benzinnel öntötte

le, és Prágában felgyújtotta magát, annak érdekében,

hogy felhívja a belföldi- és külföldi közvélemény figyelmét a

Szovjetunió betörésére Csehszlovákiába.

„Nem volt sok ellenállás a szovjet megszállással szemben,

az emberek kezdték feladni az ellenállást. Meg akarta állítani

ezt a demoralizálást. Azt hiszem, amikor azokat az utcán lévő

embereket nézték, a csendes, szomorú szemű, komoly arcú

emberek tömegét az utcán, rájöttek arra, hogy minden tisztességes

ember hajlandó volt a kompromisszumra.”

Jaroslava Moserová, Jan Palach emlékezete

Az 1968-as prágai tavasz

Miután 1985-ben hatalomra került, Mihail Gorbacsov szovjet vezető,

számos reformot hajtott végre a Szovjetunióban a gazdaság és az ország

politikai helyzetének javítása érdekében. A reformok célja a pénzügyileg kimerült

Szovjetunió modernizációja volt. A glasznoszty (oroszul nyitottság)

az a kifejezés, amely Mihail Gorbacsov a Szovjetunió politikai rendszerének

társadalmi reformjainak politikáját (a szólásszabadság bevezetése, a cenzúra

megszüntetése, a politikai foglyok szabadon bocsátása, a szabad választások

bevezetése) írja le. A peresztrojka (oroszul átalakítás) kifejezést a

gazdasági reformokra használják, amelyeknek a szabad piac elemeit kellett

volna bevezetniük a szovjet gazdaságba. A Szovjetunió összeomlása 1991-

ben következett be. Ez egyben az az esemény, amely a hidegháború végét

is jelentette.

Gondolkodj el!

Figyelmesen olvasd

el Jaroslava Moserová

Jan Palach emlékezete

című könyvéből


magyarázd el, hogy

milyen okok, miatt

gyújtotta fel magát a

cseh egyetemista?




155

155

Mihail Gorbacsov,

a SZSZKSZ

Kommunista

Pártjának főtitkára

és a Szovjetunió

vezetője 1985 és

1991 között.

1988-as postai

bélyeg, ami

az új szovjet

politikát: a

glasznosztyot és

a peresztrojkát

népszerűsíti

Ronald Reagan, az USA

elnöke a hidegháború

végének időszakában.

Sikerült megállapodást

kötnie Mihail Gorbacsov

szovjet vezetővel a

nukleáris fegyverek

számának csökkentéséről.

Tudj meg többet!

Az 1989-ben forradalmak törtek ki a hat keleti blokkhoz tartozó országban:

Lengyelországban, Magyarországon, Kelet-Németországban, Bulgáriában,

Csehszlovákiában és Romániában. Megdöntötték a szovjetbarát

egypártrendszer kommunista kormányait. Amikor ezekben az országokban

megtartották az első többpárti választásokat, azokat többnyire az antikommunista

és nacionalista, nyugatbarát erők nyerték meg, ami egyben

a keleti blokk végét jelentette. Ezt követte a Szovjetunió és Jugoszlávia

összeomlása, valamint az albániai rezsim bukása is. Habár ezeket az eseményeket,

a hidegháború végén a kommunizmus bukásaként jellemezték,

még mindig léteznek kommunista kormányok a Kínai Népköztársaságban,

Észak-Koreában, Kubában és a világ néhány más országában.

Fontos!

Az 1989-es forradalmak a keleti blokk országaiban

(Lengyelország, Magyarország, Kelet-Németország,

Bulgária, Csehszlovákia és Románia), valamint

a Szovjetunió 1991-es összeomlása a hidegháború

végét jelentették. Egyben a jelenkori történelem

erőviszonyainak legdrámaibb megváltozását is jelölik,

az USA és a nyugati országok politikai uralmának

megalapozását, a gazdaságban pedig a liberális-kapitalista

kapcsolatok kialakítását.

A berlini fal leomlása beharangozta Kelet-Németország és Nyugat-Németország egyesülését (1989.

november). Németország 1990-ben egyesült.

156




XVIII век


Időutazás

1949. 1950–1953. 1955–1975. 1979–1989. 1989. 1990. 1991.

A Kínai

Népköztársaság

létrejötte

Кoreai

háború

Vietnami háború

A szovjetek

afganisztáni

háborúja

A berlini fal

leomlása

Németország

egyesítése

A

Szovjetunió

szétesése

Kulcsszavak!

harmadik világ

A Szovjetunió szétesése

Ismételjünk!

A hidegháború szuperhatalmai az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió

voltak, az Amerikai Egyesült Államok, mint a kapitalista rendszer

képviselője, a Szovjetunió pedig a szocialista rendszeré. A legjelentősebb

konfliktusok és válságok a hidegháború alatt a következők voltak: koreai háború

(1950–1953), vietnami háború (1955–1975), kubai rakétaválság (1962),

szovjetek afganisztáni háborúja (1979–1989). A kelet-európai államok 1989-

es forradalmai és a Szovjetunió 1991-es összeomlása a hidegháború végéhez

vezetett. Ez megalapozta az USA és a nyugati országok dominanciáját a

világpolitikában.

Mit tanultunk meg?

Kubai rakétaválság

1. Mely országokat tekintjük a harmadik világ államainak?

2. Hogyan jött létre a Kínai Népköztársaság?

3. Nevezd meg a legjelentősebb helyi konfliktusokat a hidegháború idején!

4. Miért került a világ a nukleáris háború szélére a kubai rakétaválság idején,

és hogyan oldották meg a helyzetet?

5. Melyik események jelölik a hidegháború kialakulását, csúcspontját és

végét?

Kutass!

Kutass az interneten tanárod segítségével, aki útbaigazít a hidegháborúhoz

köthető források, érdekességek és információk között! Készíts egy

prezentációt a felkínált témákból, amit bemutatsz az osztályodnak:

Koreai háború

Vietnami háború

Kubai rakétaválság

A szovjetek afganisztáni háborúja

A berlini fal leomlása és Németország

egyesítése

A Szovjetunió összeomlása




157

157

3.3. EGY JOBB VILÁG KERESÉSE –

HARC A FÜGGETLENSÉGÉRT ÉS A

DEMOKRÁCIÁÉRT


„Szenvedélyesen hiszünk a szabadságban,

amit csak azok érthetnek meg, akiktől

oly régóta megtagadják, hiszünk az

egyenlőségben, mert olyan hosszú ideig

nemzetünktől megtagadták, hiszünk

az emberi értékekben, mert ez adja

az alapját mindannyiunk jelenlegi

munkájának Indiában.”

Kutatási

útmutató

Milyen módon hatott ki

az USA és a Szovjetunió

közötti hidegháború

a harmadik világ

országaira?

Indira Gandhi (1917-1984)

indiai miniszterelnök kijelentése

DEKOLONIZÁCIÓ

Emlékezz!

Melyik európai

államok voltak

a legnagyobb

gyarmattartó

hatalmak? Sorold

fel a legjelentősebb

birtokaikat.

A második világháború után világszerte drámai politikai események

zajlottak le. Az európai országok számos ázsiai és afrikai gyarmatán vette

kezdetét a felszabadító mozgalmak függetlenségért vívott harca. Indiában,

a brit uralom alóli felszabadulási mozgalom élén Mahatma Gandhi állt.

Gandhi az erőszakmentes ellenállás, a békés tüntetések, a gazdasági és politikai

együttműködés megtagadásával és az erőszakmentes politika egyéb

formáival szállt szembe a brit uralommal. 1947-ben Nagy-Britannia elismerte

India függetlenségét.

1949-ben Hollandia kivonult Indonéziából, egy ázsiai országból. Az

1954-es katonai vereségek után Franciaország lemondott az indokínai

gyarmatairól (ázsiai országokról, mint amilyen Kambodzsa, Laosz, Vietnam,

Thaiföld egy része). Az afrikai kontinensen, Egyiptom és Etiópia után, a volt

olasz gyarmat, Líbia is felszabadult a gyarmati befolyás alól, és hamarosan

számos afrikai nép vált függetlenné.

Fontos!

A dekolonizáció a gyarmati uralom alól történő felszabadulás és az egykori gyarmatok

független államokká való válásának folyamata. A függetlenség elnyerése

leginkább zavargásokkal, tiltakozásokkal, forradalmakkal, fegyveres felkelésekkel

vagy háborúkkal járt. A folyamat nem egy időben érintette a világ minden részét.

Így a XIX. században a dekolonizáció folyamata a dél-amerikai országok nagy részét

érintette, majd aztán a két világháború közötti időszakban új lendületet kapott.

Csúcspontját a második világháború utáni első években és évtizedekben érte el.

Mahatma Gandhi

A modern indiai állam egyik alapítója és India, a brit gyarmati uralom alóli

függetlenségének erőszakmentes eszközökkel való kivívásának híve. Gandhi

erőszakmentes elvei inspirálták, sőt még napjainkban is inspirálják az emberi jogi

aktivisták és a háborúellenes aktivisták generációit.

158




XVIII век

Egy jobb világ keresése - harc a függetlenségért és a demokráciáért

Kínai propagandaplakát a XX. század 60-as éveiből,

amiben támogatásukat fejezik ki Afrika, Ázsia és Latin-

Amerika felszabadító (forradalmi) mozgalmainak

Az idegen uralom tartós következményeket

hagyott maga után az egykori gyarmati

országok gazdaságában, iparában

és társadalmában. A függetlenség megszerzése

után a legtöbb államnak komoly

gondjai voltak a szegénységgel, gazdasági

fejletlenséggel, orvosi ellátással, írástudatlansággal

... A volt gyarmattartó hatalmak

a függőség új formáit (politikai, gazdasági,

katonai) kényszerítették a „harmadik világ”

országaira. A függőség új formáját neokolonializmusnak

nevezzük.

Annak érdekében, hogy megőrizzék

függetlenségüket a volt gyarmattartó hatalmakkal

szemben, az újonnan alakult ázsiai

és afrikai államok Jugoszlávia támogatásával,

1961-ben megalapították az el nem kötelezett

országok mozgalmát. A mozgalom

alapítói Josip Broz Tito jugoszláv elnök,

Dzsaváharlál Nehru indiai miniszterelnök

és Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök

voltak. A hidegháborús felosztottságban,

amikor a világ két ellentétes katonai-politikai

tömbre oszlott, az el nem kötelezett országok

mozgalma a semleges békepolitikát

választotta. E mozgalom célja a neokolonializmus

elleni küzdelem, a béke és stabilitás

megőrzése volt.

Gondolkodj el!

Miért volt fontos

Kínának, hogy

támogassa a világban

zajló felszabadító

harcokat?

Az el nem kötelezett országok

mozgalmának megalapítói: Gamal

Abden-Nasszer, Dzsaváharlál Nehru,

Josip Broz Tito

Az el nem kötelezett országok

mozgalmának 1961-es belgrádi

kongresszusa a Jugoszláv Parlament

épületében nyitott volt a nyilvánosság

előtt

Gondolkodj el!

Figyelmesen nézd

meg a térképet és az

atlasz segítségével

következtess, hogy:

1. melyik afrikai

államok nyerték el

függetlenségüket

1955-ig,

2. a XX. század melyik

évtizedében nyerte el

a legtöbb afrikai ország

a függetlenségét.

159 159




KONFLIKTUSOK A KÖZEL-KELETEN

Emlékezz!

Milyen alapon

formáltak jogot a

zsidók Palesztina

területére, ami

évtizedekig brit

védnökség alatt állt?

cionizmus – a

zsidó nép nemzeti

mozgalma,

amelynek célja a

zsidó nép szabad és

független államának

megteremtése, azokon

a területen, ahol az

i.sz. II. századig éltek,

amíg a rómaiak el nem

űzték őket

terrorizmus – a

tömegerőszak előre

elgondolt használata

(politikai merényletek,

bombatámadások,

tömeggyilkosságok),

annak érdekében,

hogy félelmet és

meghatározott

politikai vagy vallási

célokat érjenek el

Az egyik jelenség, amely a XIX. és XX. század elején a modern európai

államok megjelenését kísérte, az antiszemitizmus megerősödése volt. Ezért

a zsidó nép számos tagja, akiknek ősei évszázadok óta Európában éltek, úgy

döntött, hogy átköltözik azokra a területekre, ahol ma Izrael állam található.

Ezt a területet őshazájának tekintette a zsidó nép. A zsidó nép tagjainak

Európából a XIX. század folyamán történő kivándorlásával párhuzamosan

zajlott a zsidó nép nemzeti mozgalmának, vagyis a cionista mozgalomnak

a megerősödése. A cionisták fő célja a zsidó állam megteremtése volt Palesztinában

(az első világháború végéig, az Oszmán Birodalom része, majd a

háború befejezése után ez a terület brit protektorátus alatt állt). Izrael állam

1948-as kikiáltását megelőzte a második világháború. A zsidók Palesztinába

való nagyobb méretű kivándorlása a Hitler hatalomra jutását követő években,

vagyis 1933-tól a második világháború kezdetéig, azaz 1939-ig tartott.

A második világháború után, amelyben mintegy 6 millió zsidót öltek meg

a holokauszt során Európa területén, a zsidó nép sok életben maradt tagja

úgy döntött, hogy Palesztina területére költözik. Az ENSZ 1947-ben javaslatot

tett Palesztina területének zsidó és az arab részre való felosztásáról,

majd 1948-ban kikiáltották Izraelt. A zsidó állam kikiáltását a szomszédos

arab országok többsége hevesen ellenezte, mert nem értettek egyet a terület

felosztásával. Ez vezetett a háborúk sorozatához a Közel-Keleten. Miután

az arab államok vereséget szenvedtek a háborúkban, a konfliktus a küzdelem

más elemeit is magára öltötte. A 60-as és a 70-es években a Palesztinai

Felszabadítási Szervezet (mozgalom, amely Palesztina függetlenségéért

harcol) számos terroristatámadást hajtott végre, amelyek a régió területén

kívül történtek. Izrael és Palesztina közötti konfliktus a békefolyamat ellenére

ma is folytatódik.

Gondolkodj el!

1. Mi az arab

(palesztin) -

izraeli konfliktus

oka? Tanárod

segítségével

magyarázd el

a konfliktus

történelmi

hátterét.

2. Miért nem sikerült

lezárni a konfliktust

a számos

béketárgyalás

ellenére sem?


tanároddal.

Palesztin

menekültek

1948-ban

után.

GOLÁN-

FENNSÍK

Izraeli harckocsik a Golánfennsíkon

az 1967-es hatnapos

háború idején

160




XVIII век

Egy jobb világ keresése-Harc a függetlenség kivívásáért és a demokráciáért

Golda Meir

Izrael miniszterelnöke

1969-től 1974-ig

Jasszer Arafat

a Palesztin Felszabadító

Szervezet alapítója

Gondolkodj el!

Miért nem járultak

hozzá a közelkeleti

békéhez a

terrortámadások és az

erőszak?

Tudj meg többet!

Egy terrortámadás, ismertebb nevén a müncheni mészárlás

történt 1972. szeptember 5-ről 6-ra virradó napon

a nyugat-németországi Münchenben megrendezett

olimpiai játékokon. Ekkor egy csoport palesztin terrorista

elfogott izraeli sportolókat, akik közül kettőt kivégeztek,

valamint kilenc túszt fogva tartottak. A terroristák a börtönben

lévő társaik szabadon bocsátását követelték Izraeltől.

Az összes túszt kivégezték a német rendőrség által

végrehajtott mentőakció során. Ez a terrortámadás maga

után vonta az izraeli Moszad hírszerző szolgálat akcióját,

ami még 20 év után is merényleteket hajt végre a müncheni

mészárlás elkövetői és kitervelői ellen.

Az egyik terrorista

a müncheni

olimpiai falu

épületének

balkonján, ahol az

izraeli sportolókat

tartották túszként

fogva

A DEMOKRÁCIA KERESÉSE

LATIN-AMERIKÁBAN

Spanyolország és Portugália három évszázados gyarmati uralma a latin-amerikai

országok felett számos, még ma is érezhető következményt

hagyott maga után. A gazdasági fejletlenség és a gazdagok és a szegények

közötti nagy társadalmi különbségek jelentették a latin-amerikai országok

fejlődésének fő akadályait. A huszadik században sok latin-amerikai országot

diktatórikus vagy tekintélyelvű katonai rendszerek irányítottak. A hidegháború

idején a kontinens a szuperhatalmak - USA és a Szovjetunió közötti

harc színhelyévé vált. A demokratikusan

megválasztott

kormányok helyébe az

olyan országokban, mint

Argentína, Brazília, Chile

a katonai diktatúrák léptek.

A XX. század 80-as éveiben

demokratizálási hullám söpört

végig a latin-amerikai

kontinensen.

A n d o k

Emlékezz!

Melyik évszázadban

váltak függetlenné

Spanyolországtól és

Portugáliától Középés

Dél-Amerika

országai?

Összefüggés

Beszélgess el


a Közép- és Dél-

Amerikára használt

Latin-Amerika

elnevezésről!

FALKLAND-SZIGETEK

161 161




Salvador Allende

(1908-1973)

Tudj meg többet!

Salvador Allende, Chile demokratikusan megválasztott elnöke olyan politikus

volt, aki szocialista meggyőződéssel rendelkezett, ezért agrárreform-politikájával,

a bányák államosításával és a vagyon igazságosabb elosztásával

veszélyeztette az Amerikai Egyesült Államok érdekeit, amely sok latin-amerikai

országot kizsákmányolt vállalatain keresztül. 1973-ban megdöntötte

hatalmát Augusto Pinochet tábornok, aki élvezte az Amerikai Egyesült Államok

támogatását. Öngyilkosságot követett el, miközben az elnöki rezidenciát

elfoglalták Pinochet erői. Pinochet katonai juntát (diktatúra) vezetett be, és

elnyomó intézkedéseket hajtott végre a politikai ellenfeleivel szemben. Több

tízezer chilei állampolgárt letartóztattak, titkos táborokba, sőt futballstadionokba

vittek, ahol megkínozták őket, és sokukat meggyilkolták.

Víktor Jara

(1932-1973)

Gondolkodj el!

Sorolj fel még olyan

történelmi személyt,

mint Víctor Jara, akik

a szabadságért vívott

küzdelem jelképeivé

váltak.

Emlékezz!

Melyek a

hasonlóságok és

a különbségek az

apartheid és a náci

Németország faji

törvényei között?

Tudj meg többet!

Víktor Jara politikai aktivista és zenész volt. 1973-ban ölték meg a

katonai puccs után, mint a Chilei Kommunista Párt tagját. A kegyetlen

kínzások után, aminek sok letartóztatott polgárral együtt egy stadionban

vetették alá kivégezték, majd holttestét Santiago de Chile nyomornegyedének

utcájára dobták. A Latin-Amerikában zajló emberi jogokért folytatott

harc egyik szimbólumává vált.

A DÉL-AFRIKAI APARTHEID

Az afrikai országok, hasonlóan Latin-Amerika országaihoz, a függetlenség

megszerzése óta küzdöttek a fejlődés problémáival. A gazdasági elmaradottság,

a szegénység, a fejletlen szociális és egészségügyi ellátás, az

írástudatlanság - az afrikai kontinens legégetőbb problémái voltak. A gazdasági

problémák mellett, léteztek etnikai és vallási problémák is, amelyek

majd helyi háborúkhoz vezettek. Nagy-Britannia, Franciaország és más európai

gyarmattartó hatalmak kivonulása után, az újonnan alakult államokat

instabil kormányok irányították, amelyeket katonai diktatúrák váltottak fel

(olyan rendszer, amelyen belül a katonaság tagjai birtokolták a hatalmat).

A Dél-afrikai Köztársaságban, a kontinens legdélibb országában, a faji

konfliktusok a brit és holland gyarmati uralom következményei voltak. Az

uralkodó „fehér” kisebbség megtagadta a többségi „fekete” lakosságtól az

alapvető emberi jogokat, és bevezette az apartheid politikát. A „fehérek” és

a „feketék” között semmilyen társadalmi kapcsolat nem volt megengedett

és külön intézményeket (iskolákat, kórházakat, közintézményeket ...), lakónegyedeket,

középületeket stb. hoztak létre. A „fekete” lakosság többségének

tilos volt a városok azon részéiben élni, ahol a „fehérek” laktak, hacsak

nem szolgálók vagy munkások voltak.

Fontos!

Az apartheid (szétválasztás, elkülönítés) egy olyan társadalmi rendszer, amelyet a

„fehér” uralkodó kisebbség hajtott végre a Dél-afrikai Köztársaságban a XX. század folyamán.

A faji szegregáció (az emberek bőrszín alapján történő elkülönítése) rendszere

vált a Dél-afrikai Köztársaság hivatalos politikájává. Az egész rendszert erőszak kísérte,

a leigázott fekete lakosság kizsákmányolásával és elnyomásával párhuzamosan.

162




XVIII век


Az apartheid fokozatos megszüntetése az 1980-as években kezdődött

el a külső nyomás és a belső zavargások következményeként. Az apartheid

1994-ben ért véget, Nelson Mandela hatalomra kerülésével.

Tábla, amely előírja

a nyilvános helyek

használatát „csak

fehéreknek”

Nelson Mandela

(1918-2013) volt a Délafrikai

Köztársaság

első demokratikusan

megválasztott

elnöke. Az emberi

jogokért folytatott

és az apartheid elleni

küzdelem egyik

legfontosabb harcosa.


„Elutasítom a rasszizmust, mert barbár cselekedetnek tartom, attól függetlenül,

hogy fekete vagy fehér embertől származik. [...] Harcoltam a fehér uralom

ellen és harcoltam a fekete uralom ellen. Tápláltam a demokratikus és szabad

társadalom eszméjét, amelyben minden ember harmóniában és egyenlő lehetőségek

között él együtt. Ez az eszme, amiért remélem, hogy élek és megvalósíthatom.

Ha szükséges, kész vagyok meghalni ezért az eszméért.”

Nelson Mandela

AZ EGYESÜLT EURÓPA

Az egységes Európa létrehozásának gondolatát, mint a közös gazdasági

és politikai érdekek köré gyűlt független államok közösségét 1952-ben

kezdték megvalósítani az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásával. A

közösség a következő államokból állt: Nyugat-Németország, Franciaország,

Olaszország és a Benelux államok (Belgium, Hollandia és Luxemburg), akik

elsősorban gazdasági, de politikai érdekek köré is összegyűltek. Az európai

integráció folyamata Franciaország és Nyugat-Németország „megbékélésével”

kezdődött. A szervezet tagjai 1957-ben megalapították az Európai

Gazdasági Közösséget, a közös piac, munkaerő és pénz létrehozása céljából.

A XX. század 70-es és 80-as évei alatt sok európai ország csatlakozott az Európai

Gazdasági Közösséghez. Kelet- és Nyugat-Németország egyesülése

és a kommunizmus összeomlása után, vagyis a Szovjetunió összeomlása és

a szocialista társadalmi rend kelet-európai megváltozása után, a maastrichti

szerződés aláírásával 1992-ben létrejött az Európai Unió. Ma az Európai

Unió egy 27 európai országból álló regionális szervezet, amelyen keresztül

a tagok közös gazdasági és politikai célokat valósítanak meg, gazdasági és

társadalmi fejlődést érnek el, és megvalósítják a polgárok jogainak és érdekeinek

védelmét.

Fontos!

Az Európa Tanács az európai országok regionális nemzetközi szervezete,

amelynek székhelye a strasbourgi Európa Palotában található.

Az Európa Tanács fő célkitűzései a parlamentáris demokrácia fejlődése,

az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság megteremtése.

A Szerb Köztársaság 2003 óta tagja az Európa Tanácsnak.

Emlékezz!

Hogyan omlott össze a

szocialista társadalmi

rendszer Kelet-Európa

államaiban?

európai integráció

– az európai

államok gazdasági,

politikai, kulturális

együttműködésének

folyamata, ami

az Európai Unió

közreműködésével

valósul meg

Az Európa Tanács

logója

163 163




A XX. század

50-es éveiből

származó francia

antikommunista

plakát, abból

az időszakból,

amikor az európai

államok elkezdik

az eurointegrációs

folyamatokat.

BALTI-TENGER

ÉSZTORSZÁG

Az Egyesült Európa /

a béke határa

Az Európai Unió

zászlaja. Az EU

jelmondata:

Egyesülve a

sokféleségben

Gondolkodj el!

1. Írd le, hogy mit

mutat be a fenti

plakát!

2. Magyarázd el,

hogy az európai

országokat miért

így ábrázolták az

esernyőn?

Tudj meg többet!

Az EU tagság hivatalos tagjelölt országai Észak-Macedónia, Törökország,

Albánia, Montenegró és Szerbia. Számos fejlett európai ország, például

Norvégia, Svájc és Liechtenstein nem tagjai az Európai Uniónak, de különleges

megállapodásokat kötöttek az Unióval. Izland elállt az Európai Uniós

tagságától. Az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból 2020-ban.

Az 1957-es római szerződés

aláírásával létrehozták az Európai

Gazdasági Közösséget, az EU elődjét

Időutazás

1947. 1948.

1961. 1992.

1994.

India

függetlenné

válik

Izrael

megalapítása

Az el nem

kötelezett

országok

mozgalmának

létrejötte

Az Európai

Unió

létrejötte

Az apartheid

vége a Dél-afrikai

Köztársaságban

164




XVIII век


Ismételjünk!

A dekolonizáció a gyarmati uralom alóli felszabadulás és a volt gyarmatok

önálló államokká való átalakulásának folyamata. A dekolonizáció

különböző történelmi fázisokban valósult meg. A XIX. században kiterjedt

Dél-Amerika nagy részére. A két világháború között tovább terjedt, hogy a

második világháború után elérje csúcspontját. Az újonnan megalakult ázsiai

és afrikai államok Jugoszláviával közösen 1961-ben megalapították az el

nem kötelezett országok mozgalmát, hogy megőrizzék függetlenségüket az

egykori gyarmattartó hatalmakkal szemben.

A zsidó állam 1948-as Palesztina területén történő létrehozását hevesen

ellenezte a szomszédos arab országok többsége, amelyek nem értettek

egyet Palesztina területének felosztásával, ami a Közel-Keleten zajló háborúk

sorozatához vezetett. A Izrael és Palesztina közötti konfliktus ma is tart.

Az apartheid a faji szegregáció (az emberek bőrszín alapján történő elkülönítése)

társadalmi rendszere Dél-afrikai Köztársaságban, amely 1994-ig

tartott.

Németország egyesítése, a szocialista társadalmi rend összeomlása és

a kommunizmus Kelet-Európában történő bukása, valamint a Szovjetunió

összeomlása után 1992-ben a maastrichti szerződés aláírásával létrejött az

Európai Unió.

Kulcsszavak

dekolonizáció

el nem kötelezett

országok mozgalma

apartheid

Európai Unió

Európa Tanács

Mit tanultunk meg?

1. Magyarázd el a dekolonizáció és neokolonializmus fogalmát!

2. Miért alapították az el nem kötelezett országok mozgalmát?

3. Mi a közel-keleti konfliktus fő oka?

4. Mi az apartheid?

5. Hogyan jött létre az Európai Unió?

Kutass!

Figyelmesen nézd meg az Európát, Afrikát és Ázsiát ábrázoló néma térképet. Rajzolj a füzetedbe táblázatot

és az atlasz segítségével nevezd meg azokat az országokat, amelyek a második világháború után jöttek létre!

Korábbi brit gyarmatok:

Korábbi francia gyarmatok:

Korábbi holland gyarmatok:

Korábbi belga gyarmatok:

Korábbi portugál gyarmatok:

Korábbi szovjet tagállamok:

165 165




3.4. TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS

VISZONYOK JELENKORUNK VILÁGÁBAN


„Képzeld el, hogy nincsenek országok

Ezt sem túl nehéz megtenni

Nincs miért ölni vagy meghalni

És nincs vallás sem

Képzeld azt, hogy minden ember

Békében éli az életét”

Kutatási

útmutató

Hogyan hatott a

tudomány és technika

fejlődése az életminőség

javulására a XX.

században?

Részlet a Képzeld el (ang. „Imagine”) dalszövegéből, amit John Lennon (1940-1980)

békeaktivista és a XX. század egyik legmeghatározóbb zenésze írt

Emlékezz!

Mi a globalizáció?

atomenergia –

energia, amit

az atommagból

állítanak elő az

atomreaktorokban

tömegfogyasztási

cikkek – a lakosság

legszélesebb rétegei

számára előállított

termékek: ruházat,

háztartási gépek,

háztartási vegyszerek,

játékok, stb.

Gondolkodj el!

Melyik elektronikus

gép és háztartási

berendezés nélkül

lenne elképzelhetetlen

a mindennapi életünk?


tanároddal.

„AZ ARANY ÉVEK”

Az első háború utáni éveket a világháborús katasztrófa felszámolásával

töltötték. Ezután következik a globalizáció - amely a világ minden részét

összeköti a politika, közgazdaságtan, technológia, média és kultúra területén.

A globális trendeknek köszönhetően az 1950-es és 1960-as években a

világ fejlett részein gyors gazdasági fejlődés ment végbe. Ezért jelölik ezt az

időszakot az „arany évek” kifejezéssel. Az Amerikai Egyesült Államokban, de

számos európai országban is javul a polgárok életszínvonala. Ugyanabban

az időszakban növekszik a fejlett és az elmaradott országok közötti gazdasági

szakadék. Az új technológiák fejlődése felgyorsította az egyes iparágak

fejlődését (kémia és gyógyszeripar, közlekedés, információs és kommunikációs

technológiák). A termelés egyre automatizáltabbá válik, és a tömeges

ipari termelés maga után vonta a magas energia- és nyersanyagfogyasztást

(olaj, gáz, villamos energia, atomenergia). A tudományos és technológiai

fejlődés gyökeresen megváltoztatta az ember mindennapjait a XX. század

második felében. A közlekedés, a média és a kommunikáció fejlődése, de a

tömegfogyasztási cikkek előállítása is az emberek életminőségének jelentős

javulásához vezetett.

1960-ból

származó

televízió

1980-ból származó

telefon

1969-ből származó

népszerű Volkswagen

típus, a „bogárhátú”

1950-ből

származó

mosógép

166




XVIII век

Társadalmi és kulturális viszonyok jelenkorunk világában

Tudj meg többet!

Az atomenergiát nem csak katonai célokra használják,

hanem békés célokra is. Napjainkban az atomerőművek

a világ energiatermelésének 15%-át adják.

A csernobili katasztrófa egy 1986-ban történt nukleáris

baleset volt, amikor az ukrajnai Csernobilban lévő Lenin

atomerőmű egyik atomreaktora felrobbant, az akkori

Szovjetunióban. Az emberiség történetének legnagyobb

ökológiai katasztrófájának tartják. Erről az eseményről

forgatták 2019-ben egy az amerikai HBO és a Sky televíziós

csatorna koprodukciójában készült sorozatot.

IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI ALKOTÁSOK

Az irodalomtörténészek modernnek nevezik az irodalom jelenkori korszakát.

A modernitás műveire számos téma jellemző, amelyekben az elidegenedett

világban elveszett egyének témái, valamint a saját sorsukkal és

az emberiség sorsával kapcsolatos aggodalmak érvényesülnek. A második

világháború utáni időszakban az irodalmi műveket sokkal nagyobb mértékben

kezdték lefordítani, mint korábban, ezért sok író szerez nagy nemzetközi

hírnevet. A rangos irodalmi Nobel-díj nyertesei különböző nemzetek

tagjai, akik más-más nyelven alkotnak.

Összefüggés

Beszélgess el

fizikatanároddal a

nukleáris energia

létrejöttéről és

a radioaktivitás

következményeiről!

Beszélgessetek

el a csernobili

katasztrófáról és annak

hatásairól.

Emlékezz!

Mely írókat tekintjük

az „elveszett

generáció” tagjainak?

Simon de Beauvoir George Orwell Alekszandr Szolzsenyicin Nadine Gordimer

Francia írónő, aki a A

második nem című

esszéjében elemezte a

nők modern világban

betöltött helyzetét, amivel

nagyban hozzájárult

a feminista eszmék

terjedéséhez.

Brit író, az 1984 című

futurisztikus regény

szerzője. A műveihez

az inspirációt a XX.

század totalitárius

társadalmaiban és

ideológiáiban találta meg.

Orosz író, a szovjet

totalitarizmussal szembeni

ellenállás egyik szimbóluma,

amelyet műveiben is leír.

Egyik közülük A Gulag

szigetcsoport

Dél-afrikai író, műveiben,

többek között a A

fiam története című

regényében foglalkozott

a rasszizmus kérdésével,

az apartheiddel Dél-

Afrikában.

A kortárs művészet a jelenkor művészete, amit a XX. század második

felében hoztak létre. A kortárs művészek nagyon dinamikus politikai, gazdasági,

kulturális és technológiai változások hatásai alatt alkotnak. Dinamikus

változások érezhetők az egész világon. A új technológiák (televízió, internet,

tömegtájékoztatási eszközök) fejlődésének köszönhetően, a kortárs művészet

a világ minden részébe eljutott. A műalkotások minden eddiginél jobban

közvetítik az emberek előtt álló problémák üzenetét világszerte.

Összefüggés

Beszélgess el

magyartanároddal

az irodalom általános

jellemzőiről a XIX.

század végétől

napjainkig terjedő

időszakban! Olvass el

egy könyvet napjaink

legjelentősebb íróitól.




167

167

Összefüggés

Beszélgess el a

rajztanároddal a

képzőművészet

általános jellemzőiről

a XIX. század végétől

napjainkig terjedő

időszakban! Keress az

interneten jelentős

kortárs műalkotásokat!

Andy Warhol a XX. század egyik legnagyobb

hatású amerikai művésze. A pop-art műfaj

képviselője, azé a művészi ágé, amely

szatirikus módon ábrázolja a tömegfogyasztási

termékeket.

„Marilyn Monroe“, Andy Warhol

Tudj meg többet!

A szocialista realizmus (szocreál) az idealizált realista művészet stílusa,

amely a Szovjetunióban, de más szocialista országban is kifejlődött a XX. század

közepén és második felében. A szocialista értékek monumentális ábrázolása

jellemzi.

Igor Berezovsky, szovjet festő és grafikus 1957-

es propagandaplakátja

POPULÁRIS KULTÚRA

Emlékezz!

Mi a populáris (tömeg)

kultúra?

A felgyorsult tudományos és technológiai szárnyalás, de az új média és

információs-kommunikációs technológiák (televízió, internet) megjelenése

is befolyásolta a populáris (tömeg) kultúra további fejlődését. A populáris

kultúra termékeit a milliós piacokra, a fogyasztásra és a lakosság legszélesebb

rétegeinek napi szükségleteire szánják. A populáris kultúra egyesíti az

emberi tevékenység különböző területeit, mint például: zene, sport, film,

divat stb.

A XX. század

második felében

a TV készülékek

a háztartások

elengedhetetlen

részeivé váltak

Tudj meg többet!

A mass media (tömegmédia) olyan kifejezést jelent, ami a rádió, a nyomtatott sajtó

és később a televízió, a népszerű zene, a film és az internet megjelenésével került

köztudatba. Ez minden olyan médiát jelent, amelyet úgy terveztek meg, hogy széles

közönség „fogyasztja” őket. A XX. század második felében az Amerikai Egyesült Államokból

és a nyugat-európai országokból származó befolyása alá került a média, ami

döntő jelentőségű volt a populáris kultúra alakulásában a világ számos részén.

A filmipar napjaink egyik legfejlettebb iparága. Az Amerikai Egyesült Államokban

a filmipar központja Hollywoodban található. Az indiai filmipar

gyártja a legtöbb filmet a világon, központja a mumbai Bollywoodban van.

Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományos Akadémia díja az Oscar-díj,

a világ legrangosabb filmes elismerése. A televíziós sorozatok a filmekkel

ellentétben, amelyeket többnyire a mozikban való bemutatásra szánnak, kizárólag

televíziós műsoron belül mutatják be.

168




XVIII век


Francis Ford Coppola

1972-es Keresztapa

című amerikai

filmjét az egyik

legnépszerűbb

filmnek tartják.

Matt Groening A Simpson

család című amerikai

televíziós rajzfilmsorozatot

1989-től kezdve sugározzák.

Minden idők egyik

legnépszerűbb televíziós

sorozatának tartják.

A kortárs zene a zenei műfajok széles skáláját foglalja magában

(rock, pop, hagyományos népzene, jazz, elektronikus zene ...) és a legszélesebb

közönségnek szól. A rádión, a hanghordozókon keresztül

(gramofonlemezek, kazetták, CD-k) közvetíti, és ma a legnépszerűbb

szolgáltatás a zenei tartalom terjesztésére az internet, vagyis a YouTube

csatorna.

Az ABBA egy svéd popzenekar,

amely minden

idők egyik legjelentősebb

popformációja. 1974-ben

megnyerték a népszerű

Eurovíziós Dalfesztivált, a

népszerű „Waterloo” című

dalukkal, amit az Eurovízió

első ötven évének legjobb

dalának is megválasztottak.

A The Beatles egy brit zenekar, amit

minden idők egyik legsikeresebb poprock

zenekarának tartanak.

A woodstocki (USA) zenei rock

fesztivált 1969-ben tartották meg.

Az egyik legismertebb rock koncert

a történelemben. Becslések szerint

fél millió ember látogatta meg, olyan

előadók léptek fel, mint Janis Joplin,

Jimi Hendrix, Joe Cocker, és sokan

mások.

Live Aid című koncert az ír énekes

és politikai aktivista Bob Geldof

szervezésében került megrendezésre

1985. július 13-án, a világ különböző

helyein (London és Philadelphia). Az

esemény célja adománygyűjtés volt az

Etiópiában éhezők megsegítésére. Ez volt

az egyik valaha megvalósult legnagyobb

műholdas TV-adás. Becslések szerint az élő

közvetítést körülbelül 1,5 milliárd ember

nézte a világ 100 országában.




169

169

Tudj meg többet!

Jugoszlávia is hozzájárult a Live Aid eseményhez a belgrádi Crvena zvezda

stadionban megtartott koncerttel, amelyet egy hónappal korábban rendeztek

meg. A „Za milion godina” című dal a jugoszláv pop-rock előadók újabb

hozzájárulása volt az ismert eseményhez.

Gondolkodj el!

Keresd meg az

interneten a „Za

milion godina” című

dalt. Milyen üzenetet

szerettek volna a

nyilvánosság felé

közölni a szerzők és az

előadók. Beszélgess el

erről tanároddal.

A sport a populáris kultúra egyik legfontosabb területe, amely a bolygó

egészén felkelti az emberek figyelmét, tekintet nélkül az iskolai végzettségre

vagy anyagi helyzetre. Az életmódváltás következményeként felmerülő

szabadidő, új érdeklődési köröket, új ízlést és a mindennapi élet megszervezésében

új igények megjelenését eredményezi. A szabadidő megtervezése

során a lakosság legszélesebb rétegeinek a játék, a szórakozás, a kikapcsolódás

és a fizikai tevékenység iránti igénye kezd érvényesülni.

Muhammad Ali, amerikai profi

ökölvívó és aktivista volt, aki

megkérdőjelezhetetlen bajnoka a

sportnak. Az 1967-es címét elvették

tőle, mert nem volt hajlandó bevonulni

katonának a vietnami háború idején.

Nadia Comăneci

román tornász, az

1976-os montreali

olimpián

megkapta

a lehető

legmagasabb

pontszámot –

tiszta tízest

Az 1970-es mexikói

labdarúgó világbajnokságot

Brazília csapata nyerte, amit

minden idők egyik legjobb

játékosa Pelé vezetett.

A Dream Team vagy

Álomcsapat az 1992-

es amerikai kosárlabda

válogatott elnevezése, ami

megnyerte a barcelonai

olimpiai játékok aranyérmét.

Martina Navratilova, cseh származású

amerikai teniszező, minden idők egyik

legeredményesebb teniszezőnője. 1975-

ben szökött Csehszlovákiából az USA-ba,

a hidegháború idején, a kommunizmus

kelet-európai bukását követően cseh

állampolgárságot kapott.

A modern életmódot nagyban befolyásolja a divat. Lehet azt mondani,

hogy a divat nagyrészt tükrözi a modern világban zajló társadalmi párbeszédet

néhány fontosabb kérdésben, például a testhez fűződő viszonyt, a

szexualitást, a nemek és a munka kérdését, valamint az összes társadalmi

csoport helyzetét és szerepét

170




XVIII век


A képregény a XX. század elején keletkezett. Először a

napi sajtóban jelent meg, míg napjainkban már művészetként

ismerik el. A kilencedik művészet néven ismert, amely

ötvözi a képzőművészetet, az irodalmat és drámát.

Corto Maltese az olasz

szerző Hugo Pratt

műve

BÉKEMOZGALMAK ÉS HARC AZ EMBERI JOGOKÉRT

A békemozgalmak és az emberi jogokért folytatott harc a XX. század

60-as éveiben érte el a csúcspontját. Az emberi jogi aktivisták elsősorban az

olyan törvények létrehozását támogatták, amelyek azonosak lesznek minden

állampolgár számára nemtől, faji hovatartozástól, társadalmi származástól,

szexuális irányultságtól és egyéb különbségektől függetlenül. A küzdelem,

amely többnyire erőszakmentes eszközökkel folyik, még napjainkban is tart.

Az Amerikai Egyesült Államokban különleges jelentősége volt az afroamerikai

polgárjogi mozgalomnak. Ez a mozgalom évtizedekig tartó küzdelmet

folytatott az afroamerikaiak alapvető emberi jogainak megsértése, a

faji alapú megkülönböztetés és szegregáció ellen. A XX. század 60-as évei közepén,

köszönhetően a mozgalom tömeges jellegének az Amerikai Egyesült

Államokban számos faji alapú előírást és törvényt helyeztek hatályon kívül,

ami nagyban hozzájárult az afroamerikai származású amerikaiak helyzetének

javításához.

Rosa Parks afroamerikai emberi jogi aktivista,

aki 1955-ben került a figyelem középpontjába,

amikor megtagadta a buszsofőr kérését, és

nem adta át helyét egy fehér utasnak, és nem

volt hajlandó a busz hátsó részébe ülni, ami hivatalos

előírások szerint az afroamerikai származású

állampolgárok részére volt fenntartva.

Letartóztatásának és tárgyalásának következménye

az egyik legtömegesebb faji szegregáció és

diszkrimináció elleni tiltakozás elindulása volt.

Emlékezz!

Miben rejlik az Emberi

Jogok Egyetemes

Nyilatkozatának

jelentősége?

Rosa Parks az

újságírók kíséretében,

miután hatályon

kívül helyezték

azokat a faji alapú

előírásokat, amelyek

az afroamerikaiak

tömegközlekedésére

vonatkoztak


„Azt mondom nektek, barátaim, hogy bár szembe kell néznünk

a mai és a holnapi nehézségekkel, mégis van egy álmom.

Ez az álom mélyen gyökerezik az amerikai álomban, hogy ez

a nemzet egy nap fel fog kelni, és valóra váltja hitvallásának

valódi értelmét: magától értetődőnek tartjuk azt az igazságot,

hogy minden ember egyenlőnek teremtetett.

Van egy álmom, hogy egy nap Georgia vörös dombjain az

egykori rabszolgák fiai és az egykori rabszolgatartók fiai képesek

lesznek együtt leülni a testvériség asztalához.

Van egy álmom, hogy egy nap még Mississippi állam, ez az

igazságtalanság hőségétől, az elnyomás hőségétől fulladozó

állam is átalakul a szabadság és az igazság oázisává.

Van egy álmom, hogy négy kis gyerekem egy nap olyan

nemzetben fog élni, ahol nem a bőrük színe alapján ítélik meg

őket, hanem jellemük értéke szerint.

Ez ma az álmom!”

Martin Luther King emberi jogi

harcos Van egy álmom című beszéde

1963-ban hangzott el a washingtoni

menetelés elnevezésű béketüntetés

alkalmával 200 000 ember előtt a

Lincoln-emlékmű lépcsőin.




171

171

Gondolkodj el!

Hogyan volt

lehetséges, hogy

az USA-ban még

mindig létezett faji

megkülönböztetés

a társadalomban a

XX. század második

felében? Beszélgess el

erről tanároddal!

A párizsi grafiti az

1968-as tüntetések

mottóját ábrázolja:

„Tilos tiltani”

Gondolkodj el!

Beszélgess el

tanároddal, sorolj fel

néhány olyan példát,

amikor megsértették

az emberi jogokat!

abortusz – művi

vetélés

fogamzásgátlás –

eljárások és módszerek

együttese, amelynek

célja a nem kívánt

terhességek

megelőzése

A szivárványzászló,

LMBT zászlóként

is ismert, az

LMBT társadalmi

mozgalom

szimbóluma.

1968-as diáktüntetések

Nyugat-Berlinben

Az 1968-as tiltakozások a második világháború

után felnőtt új nemzedékek tömegmegmozdulásai

voltak, akik elégedetlenek voltak a

politikusok által felépített második világháború

utáni világgal. 1968-as tiltakozások diáktüntetésként

kezdődtek. A világ legkülönbözőbb részein

törtek ki, a kapitalista országokban (Nyugat-Németország,

Franciaország, Anglia, Olaszország)

és a szocialista országokban (Csehszlovákia, Lengyelország,

Ju goszlávia) egyaránt. Ettől függetlenül,

az államok társadalmi és politikai rendszerében

fennálló kü lönbségek miatt, a tiltakozások

mindegyik állam ban sajátos jelleggel bírtak. Így

az 1968-as tiltako zások az Amerikai Egyesült Államokban

nagyrészt az USA vietnami háborúban

való részvétele ellen irányultak. A kommunista és

szocialista országok ban a tüntetések többek között

a szólásszabadsá gért folytatott harc és a polgári

jogok megsértése elleni küzdelem jelszavai

alatt zajlottak.

Ellentétben a feminizmus első hullámával, ami az első világháború

előtti időszakhoz kötődik, amikor a feminista mozgalom érdeklődésének középpontjában

a nők választójogáért folytatott küzdelme állt, a feminizmus

második hulláma a XX. század második felének nagy részét érintette, és elmondható,

hogy egészen a 90-es évekig tartott. A XX. század 60-as évei elejétől

a 90-es évek elejéig tartó időszak a feminista mozgalom tevékenységeinek

legdinamikusabb és legeredményesebb időszaka volt. Míg a feministák

a huszadik század első felében a politikai jogok megszerzésére összpontosítottak

(szavazati jog, részvétel a politikai életben), a huszadik század második

felében folytatott küzdelem célja a mindennapi életben lévő egyenlőség

elérése volt. A feminista mozgalom nagyban hozzájárult a következő jogokért

folytatott küzdelemhez: az egyenlő munkáért való egyenlő bér, a munkahelyi

diszkrimináció tilalma, abortusz, a fogamzásgátlás lehetősége stb.

Az LMBT társadalmi mozgalmak azon társadalmi

mozgalmak, amelyek aktivistái a leszbikusok,

melegek, biszexuálisok és transzneműek

(ezért az LMBT rövidítés) helyzetének javításáért

szállnak síkra, akik gyakran vannak kitéve társadalmi

megkülönböztetésnek.

Ember a tankok előtt a

Tienanmen téren

Tudj meg többet!

A legnagyobb tüntetések Kínában 1989 tavaszán kezdődtek. ákok vezették őket a polgárok széles tömegeinek támogatásával,

Diakik

elégedetlenek voltak az ország helyzetével. A tüntetők blokkolták

Peking város központjában található Tienanmen teret (Mennyei

béke tere), követelték a társadalom demokratizálását és a korrupció

felszámolását. Kína állami vezetése megparancsolta a hadseregnek,

hogy erőszakkal oszlassa fel a tüntetéseket, ezért sok kínai vesztette

életét a város terén. A mai napig nem tudni, hány ember halt meg a

kínai hadsereg beavatkozása során 1989 tavaszán.

172




XVIII век


Ismételjünk

A második világháború utáni időszakban bekövetkezik a világ összekapcsolódása:

az ideológia, a politika, de a közgazdaság, technológia és kultúra területén

is. A globális trendeknek köszönhetően, a világgazdaság az 1950-es és

1960-as években gyors növekedésnek indult. Ezért ezt az időszakot az „arany

évek” kifejezés jelöli. A tudományos és technológiai fejlődés gyökeresen megváltoztatta

az emberek mindennapi életét a huszadik század második felében. A

második világháború utáni időszakban az irodalmi műveket a korábbinál sokkal

nagyobb mértékben kezdik lefordítani, ezért sok író nagy nemzetközi hírnévre

tesz szert. A múzeumok világszerte elkezdik bemutatni a világ minden részéről

érkező szerzők művészetét, akik művészileg különböző módokon fejezik ki

magukat. A felgyorsult tudományos és technológiai fejlődés, de az új média valamint

az információs és kommunikációs technológiák megjelenése, befolyásolták

a populáris (tömeg) kultúra (film, zene, sport, divat, képregény) további

fejlődését. A békemozgalmak és az emberi jogokért folytatott küzdelem a XX.

század 60-as éveiben érték el csúcspontjukat. Az emberi jogi aktivisták elsősorban

az olyan törvények létrehozását támogatták, amelyek azonosak lesznek

minden állampolgár számára nemtől, faji hovatartozástól, társadalmi származástól,

szexuális irányultságtól és egyéb különbségektől függetlenül.

Kulcsszavak

„arany évek”

kortárs irodalom

és művészet

populáris

kultúra

emberjogi

mozgalmak

Mit tanultunk meg?

1. Hogyan hatott a XX. század második felében végbemenő tudományostechnológiai

fejlődés a mindennapi életre?

2. Melyek a kortárs irodalom fő ismérvei?

3. Mit takar a populáris kultúra?

4. Milyen értékekért szállnak síkra az emberjogi mozgalmak?

5. Milyen céljai vannak a feminista mozgalomnak, a feminizmus ún. második

hullámában?

Kutass!

Gondolkozz el, hogy mely hírességek határozták

meg a XX. század végét és a XXI. század elejét a

popkultúrában, a sportban és a humanitárius

munkában! Készíts plakátot a populáris kultúrával,

sporttal vagy humanitárius munkával foglalkozó

hírességek fényképeinek felhasználásával,

és néhány hozzájuk fűződő mondat leírásával?




173

173

3.5. A SZOCIALISTA JUGOSZLÁVIA

LÉTREJÖTTE – ÚJJÁÉPÍTÉS ÉS

FEJLŐDÉS


„A szocializmus kiépítése odaadó

szocialista embert követel meg, akinek

felfogása széleskörű és átfogó, aki

számára idegen a bürokratizmus és a

sablonos gondolatok.”

Milovan Đilas (1911-1995), forradalmár, a JKP egyik

legfontosabb ideológusa

Kutatási

útmutató

Milyen kihívásokkal nézett

szembe az új jugoszláv

hatalom közvetlenül a

második világháború vége

után a politika, gazdaság

és kultúra területén?

Emlékezz!

Melyek voltak az

AVNOJ második

ülésének legfontosabb

döntései?

A KÖZTÁRSASÁG KIKIÁLLTÁSA

A második világháború katasztrofális következményekkel járt a jugoszláv

állam és társadalom számára. Az új forradalmi kormány, amelyet a Jugoszláv

Kommunista Párt és annak vezetője, Josip Broz Tito vezetett, problémák egész

sorával találta szembe magát. Először is meg kellett szerezni a hatalmat, majd

újjáépíteni és felépíteni az országot. Jugoszlávia népessége megtizedelődött a

háborúban, és hatalmas anyagi pusztítást szenvedett el. A bombázások, a háborús

hadműveletek, a megszállók által kizsákmányolt nyersanyagok és mezőgazdasági

erőforrások, a közlekedési hálózat, az ipar és más gazdasági és kulturális

létesítmény megsemmisítése miatt az ország a földdel volt egyenlő.

A JKP teljes hatalmának megszilárdítása a másként gondolkodókkal

és a rezsim politikai ellenfeleivel való leszámolással járt, különösen a

háború befejezése utáni első hónapokban és években. A megszálló hatalmakkal

együttműködőkkel való leszámolást arra használták fel, hogy

a politikából, de a nyilvánosságból is eltávolítsanak sok ártatlan embert,

mert más politikai nézeteket vallottak, vagy mert nyíltan kritizálták a hatalmat.

Dragoljub Jovanović

Tudj meg többet!

Egy volt közülük Dragoljub Jovanović (1895–1977), a Földműves Szövetség,

vagyis a Népi Parasztpárt vezetője. Aleksandar király diktatórikus rendszerével

szembeni nyílt ellenállása, valamint a második világháború alatt tanúsított

antifasiszta magatartása miatt, az új kommunista hatalom meghívta,

hogy vegyen részt az „új” Jugoszlávia intézményeinek munkájában, amit ő el

is fogadott. Képviselőként pozícióját felhasználva bírálta a hatalmat és elítélte

azt a politikát, amit a földreform, a földek kollektivizálása, a parasztszövetkezetek

stb. kapcsán folytattak. Egyre durvább beszédei miatt, amelyekben a

parlamenti demokráciáért és többpártrendszerért szállt síkra, előbb a Belgrádi

Egyetemről távolították el, ahol professzorként dolgozott, majd a parlamenti

mentelmi jogát is megvonták, amit képviselőként kapott, legvégül

pedig letartóztatták és elítélték. Dragoljub Jovanovićot 1947-ben kilenc évnyi

börtönbüntetésre ítélték - az ítéletben foglaltak szerint „hazaárulás” miatt.

174




XVIII век

A szocialista Jugoszlávia létrejötte - újjáépítés és fejlődés

Sok ártatlan embert börtönbe zártak és bírósági határozatok nélkül kivégeztek.

Közvetlenül a háború után megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés

azzal a feladattal, hogy lebonyolítsa az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat,

aminek majd döntenie kellett Jugoszlávia jövőbeli államberendezkedéséről.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a Jugoszláv Népfront képviselőiből

állt, amiben a JKP képviselői voltak a legbefolyásosabbak, de részt vettek

benne azok a háború előtti jugoszláviai képviselők is, akik nem működtek

együtt a megszállóval. Ez miatt a polgári ellenzék képviselői bojkottálták a

választásokat. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés választásait 1945 novemberében

tartották meg. A szavazás titkosan zajlott, oly módon, hogy golyókat

dobtak a két doboz egyikébe (erre az írástudatlanok nagy száma miatt volt

szükség) - a Jugoszláv Népfront listája mellett vagy ellene. A Népfront listája

hatalmas szavazattöbbséget (90,4%) szerzett, de a civil ellenzék képviselői

igazságtalannak tartották a szavazás módját, mert a választások idején a JKP

nagy politikai nyomást gyakorolt a politikai ellenfeleire.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1945. november 29-én elfogadta a

monarchia megszüntetéséről és a köztársaság kikiáltásáról szóló nyilatkozatot.

II. Karađorđević Petar királyt és a Karađorđević-dinasztia tagjait megfosztották

minden korábbi jogaiktól. Karađorđevićeknek megtiltották az országba

való visszatérést, így száműzetésben folytatták életüket.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1945. novemberi választásai azért is

rendkívül fontosak, mert Jugoszláviában a nők először vettek részt rajta, és

használták az 1945-ben megszerzett szavazati jogukat. Az új alkotmányt

1946. január végén fogadták el, és az állam nevét Jugoszláv Föderatív

Népköztársaságra változtatták. Josip Broz Titót nevezték ki a Jugoszláv

Szövetségi Népköztársaság miniszterelnökévé.

Fontos!

Az 1946-os alkotmány értelmében, Jugoszláviának az egyenlő népek szövetségi

közösségének kell lennie, akik szabad akaratukból egyesültek. A Jugoszláv Föderatív

Népköztársaság az 1963-as alkotmánnyal megváltoztatta nevét Jugoszláv

Szocialista Szövetségi Köztársaságra. Új nevét fennállásának végéig megőrizte.

Tudj meg többet!

Az Antifasiszta Nőfront (ANF) a szocialista Jugoszláviában létező egyik dalmi tömegszervezet volt. Egy társadalmi-politikai szervezetet képviselt, ame-

társalyet

1942-ben alapítottak Bosanski Petrovac településen. Az ANF hatalmas mértékben

járult hozzá a nők felvilágosításához a politika és az oktatás területén, a

higiénés szokások elsajátításában, egészségkultúra fejlesztésében stb.

II. Petar Karađorđević

király, a fénykép

1955-ben készült. II.

Petar király 1970-ben

halt meg az USAban.

A libertyville-i

Szent Száva ortodox

templomban

temették el. Földi

maradványait 2013-

ban temették újra az

oplenaci Szent György

templomban.

1955-ös

propagandaplakát,

amely a nőket

ösztönözte a

választásokon

való részvételre.

A választások

való részvétel

népszerűsítését a Nők

Antifasiszta Frontja

szervezte

Tudj meg többet!

A köztársaság napja volt a szocialista Jugoszlávia legfontosabb ünnepe, lyet november 29-én ünnepeltek. A köztársaság napját általában két munkaszü-

ameneti

nappal ünnepelték meg, november 29-én és 30-án, számos ünnepséggel és

alkalmi programokkal Jugoszlávia egész területén.

Gondolkodj el!

Miért november

29-én ünnepelték a

köztársaság napját?

Milyen eseményekkel

emlékeztek erre a

fontos dátumra?




175

175

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi

Köztársaság zászlaja

A Jugoszláv

Szocialista

Szövetségi

Köztársaság címere

a búzakalásszal

és a hat fáklyával,

amelyek a

hat egyenlő

tagköztársaságban

élő jugoszláv

népek testvériségét

és egységét

szimbolizálják.

Szövetségi


Részlet a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság alkotmányából (1946)

1. cikk

A Jugoszláv Föderatív Népköztársaság egy szövetségi népi állam köztársasági

államformával, ami az egyenlő népek közössége, amely az önrendelkezési

jogon alapul, ideértve a kiválás jogát is, kifejezve azon akaratukat, hogy

együtt éljenek egy szövetségi államban.

2. cikk

A Jugoszláv Föderatív Népköztársaság a következőket foglalja magában:

Szerb Népköztársaság, Horvát Népköztársaság, Szlovén Népköztársaság,

Bosznia és Hercegovina Népköztársaság, Macedón Népköztársaság és a

Montenegrói Népköztársaság. A Szerb Népköztársasághoz tartozik Vajdaság

Autonóm Tartomány, valamint Koszovó és Metóhia Autonóm Tartománya.

Az 1946-os Alkotmány kihirdetéséről szóló döntés

Gondolkodj el!

1. Sorold fel

a jugoszláv

szövetségi állam

tagköztársaságait.

2. Miért létezett a

Szerbia SZK belül két

autonóm tartomány

is? Beszélgess el

erről tanároddal!

A háború utáni

első választások

propagandaplakátja

Tudj meg többet!

A „testvériség és egység“ voltak a JKP jelszavai, a második

világháború alatt jöttek létre, amit később a szocialista

Jugoszláviában is használtak. A kifejezés a Jugoszláviában

élő népek testvéri kapcsolatát írta le, valamint a polgárok

egyenlőségét a szocializmusban. A „testvériség és egység“

jelszavak számos iskola, laktanya, gyár, tánc- és sportegyesület

nevéül szolgált, valamint az első Jugoszláviában épült

autópályát is erről nevezték el, amely összekötötte Ljubljanát,

Zágrábot, Belgrádot, Ništ és Szkopjét.

176




XVIII век


GAZDASÁGI ÚJJÁÉPÍTÉS ÉS AZ ORSZÁG FELLENDÍTÉSE

A háború sújtotta ország és a gazdaság újjáépítése volt az új hatalom

elsődleges célja. Az állam szigorúan ellenőrizte a gazdasági termelést és irányította

a gazdasági fejlődést.

Az agrárreformról és kolonizációról szóló 1945. évi törvény értelmében

elkobozták a birtokokat (földet) a bankoktól, vállalatoktól, egyházaktól,

földbirtokosoktól, vagyis mindazoktól, akiknek földbirtoka meghaladta a

törvényben előírt 35 hektárt. Ugyanekkor végrehajtották a kolonizációt is. A

betelepítettek többnyire partizánok és családtagjaik voltak Jugoszlávia legszegényebb

részeiből (Lika, Kordun, Banija, Montenegró, Bosznia és Hercegovina,

Macedónia és Dél-Szerbia). Leginkább Vajdaságban telepítették be

őket főleg a német földbirtokosoktól (Volksdeutscher) elvett földterületekre.

Az állam különleges intézkedéseket írt elő a mezőgazdaság területén, és

kötelezővé tette az összes mezőgazdasági termék felvásárlását. A parasztoknak

át kellett adniuk az államnak mindazt, amit megtermeltek. Ezen intézkedések

végrehajtása a parasztok elnyomásával párosult (letartóztatások, rossz

bánásmód, vagyonelkobzás), különösen azoknak, akik kifogást emeltek

vagy nem sikerült előállítani az előírt mennyiségű terméket.

Tudj meg többet!

A második világháború befejezése utáni időszakban a német kisebbség

tagjait tömegesen telepítették ki Jugoszlávia minden részről, ahol addig a legnagyobb

számú nemzeti kisebbségként éltek (Szlovénia, Horvátország és Vajdaság

egyes részei). A német kisebbség azon tagjait, akiknek 1945 júniusáig

nem sikerült kitelepülniük, táborokba zárták, amik többnyire Bánátban voltak

(egész német falvakat vagy falvak egy részét koncentrációs táborokká alakították,

amelyekben az életkörülmények nagyon rosszak volt). A német táborokat

1948 márciusáig feloszlatták. Azok a németek, akik kikerültek a táborokból, polgári

jogok és vagyon nélkül maradtak, amit elkoboztak, majd végül elhagyták

Jugoszláviát. 1949 és 1969 között a Német Szövetségi

Köztársaság területén 86.000 jugoszláv

német telepedett le.

Emlékezz!

Magyarázd meg, mit jelent

a kolonizáció kifejezés!

Slobodan Selenić, író,

az Előre megfontolt

gyilkosság című

művében foglalkozott

többek között a

polgárság sorsával a

világháború utáni első

években. A regény

alapján 1995-ben

ugyanezen a címen

filmet forgattak.

Siniša Kovačević,

drámaíró a Nagy

dráma című

ismert művében

a kommunisták

hatalomra jutásának

problémájával

foglalkozik,

különös tekintettel

a kolonizáció

problémájával.

A Nagy dráma

ősbemutatójára

2002-ben került sor

a belgrádi Szerb

Nemzeti Színházban.

Jellegzetes német ház Szeghegy (Lovćenac)

faluban, amit a háború után a Vajdaságban

létrehozott gyűjtőtáborok egyikévé alakítottak.

Az új hatalom képviselői elkobozták (lefoglalták) a megszállókkal

együttműködők vagyonát, és mindazokét, akik vagyonukat a háború előtt

vagy alatt szerezték. Az 1946. évi államosítási törvény értelmében, az állam

lett az ipari vállalatok, bányák, bankok stb. tulajdonosa, de 1948-ra minden

magántársaság is állami tulajdonba került. A kormány intézkedéseket

hajtott végre a polgárság vagyonának megszerzése érdekében és megváltoztatta

a társadalom tulajdonosi viszonyait. A Szovjetunió példáját követve

tervszerű gazdaságfejlesztést hajtották végre. Az első ötéves fejlesztési

tervet, amelynek az ország gazdasági és technikai lemaradását kellett volna

leküzdenie, 1947-ben fogadták el. Az újjáépítés és fejlesztés legfontosabb

területei az iparosítás és villamosítás (villamosenergia bevezetése) voltak

az országban.

Gondolkodj el!

Miért változtatta meg

a falu Lovćenácra a

nevét a kolonizáció

után?




177

177

„Az első ötéves

terv”, az első ötéves

fejlesztési terv

idejéből származó

plakát

Propagandaplakát

az újjáépítés

és fejlesztés

korszakából

Tudj meg többet!

Az ifjúsági munkaakciók célja a gazdaság újjáépítése

és fejlesztése volt a háború sújtotta jugoszláv államban.

Az első háború utáni munkaakciókban fiatalok milliói

építettek autópályákat, vasutakat, gyárakat és egyéb

infrastrukturális létesítményeket. A legnagyobb munkaakciókat

az 1946 és 1952 között hajtottak végre. Az

észak-boszniai Brcsko-Banovići vasútvonal megépítése

az egyik első ifjúsági munkaakció volt Jugoszláviában.

Építésén több mint 60 000 fiatal dolgozott. A jugoszláv

író Miroslav Krleža ezzel kapcsolatban kijelentette: „Ez

nem az első vasút a világon az biztos, de ez volt az első,

amelyet a gyerekek építettek.”

Gondolkodj el!

A plakát alapján

mondd meg, hogy

mik voltak az állam

elsődleges célkitűzései

az ország újjáépítése

és fejlesztése alatt.

Gondolkodj el!

Melyek voltak

a szocialista

Jugoszláviában a

tervgazdaság alapvető

célkitűzései a második

világháború utáni

időszakban?

Ravne na Koroškem (Szlovénia)

Gimnázium épületének építése az

Ifjúsági munkaakció keretében 1948-ban

OKTATÁS, KULTÚRA ÉS

EGÉSZSÉGVÉDELEM

Plakát a Brcsko-Banovići vasútvonal

kiépítéséről

Emlékezz!

Milyen problémákkal

nézett szembe a

Jugoszláv Királyság

az oktatás és

egészségvédelem

területén?

Az új kommunista kormány úgy vélte, hogy a második világháború utáni

években kulturális forradalomnak, azaz kulturális átalakulásnak kell

végbemennie. A jugoszláv polgárok többsége falun élt. A múltból örökölt

nagy kulturális lemaradást tekintették a legsúlyosabb akadálynak egy olyan

társadalom további fejlődésében, amelynek még csak most kell szocialistává

válnia. A kulturális forradalom okai a szocializmus lényegéből fakadtak,

mint egy igazságosabbak társadalomé, amelynek a jobb életkörülmények

mellett, a kultúrát is elérhetővé kellett tennie minden állampolgára számára.

A kulturális forradalom azért is volt fontos, mert az oktatási (iskolai, egyetemi)

a kulturális intézmények (mozik, színházak, múzeumok, művelődési központok)

politikai eszméket is közvetítettek, azaz terjesztették a kommunista

ideológiát. A felgyorsult gazdasági fejlődés szükségessé tette a lakosság

oktatását. Pontosan ezért a második világháború utáni években az egész

skolarendszer megreformálásán dolgoztak. Az egységes nyolcosztályos általános

iskolát 1958-ban vezették be egész Jugoszlávia területén.

178




XVIII век

A szocialista Jugoszlávia létrejötte-Újjáépítés és fejlődés


Az „új időket” az iskolában tanult tartalmakon keresztül kellett a diákokhoz

közelíteni. Az új szimbólumok elfogadása nem mindig volt könnyen lehetséges.

„A gyerekek az iskolában olvassák a Sztálin című cikket, és fogalmuk sincs,

hogy ki Sztálin, hol él és mit csinál. Állítják, hogy Bujanovacon, Preševóban,

Szkopjében, Nišben, Belgrádban él, és addig találgatnak, amíg még tudnak helységeket

felsorolni. Titóról sem tudnak semmit. Amikor megkérdezem, hogy mit

csinál Belgrádban, azt a választ kaptam: „Beszél a pionírokkal.”

Desimir Milivojević az Oktatási Minisztérium küldöttének, iskolai felügyelőjének

jelentése a Szerb Népköztársaság Oktatási Minisztériumához, 1948. december

10-én írt Bujanovac körzetről írt jelentéséből

Tudj meg többet!

Az 1946-os alkotmány szekuláris államként határozta meg Jugoszláviát,

ami azt jelentette, hogy a vallási közösségeket teljesen el kellett különíteni az

állami intézményektől. Az egyik alapeszme, amin a szocialista Jugoszlávia nyugodott

az egyenlőség volt, minden polgára számára, tekintet nélkül nemzeti

és vallási hovatartozásukra. Ezért úgy vélték, hogy az állami intézményekben,

még az iskolákban is, amelyek a szocialista Jugoszlávia időszakában kizárólag

államiak voltak, nem lehet kihangsúlyozni a nemzeti és vallási különbségeket. A

hittanórák a második világháború előtt kötelező jellegűek voltak az iskolákban -

1951-ben betiltották őket.

szekuláris állam –

olyan állam, ahol a

vallási közösségek

teljesen külön vannak

választva az állami

intézményektől

A második világháború után az egyik legnagyobb problémát az írástudatlanság

okozta. Az állam számos akciót hajtott végre a felnőtt lakosság

írástudásának javítására. Az alapvető írás-olvasásra szükség volt ahhoz,

hogy a lakosság érdeklődni kezdjen a különféle kulturális események (színház,

előadások, koncertek, mozi vetítések) iránt, amiken keresztül kellett

volna befogadnia azokat az eszméket, amelyeken az új állam alapult. Ezért

azok a tartalmak, amelyeket a művészet (népi felszabadítási harc, az ország

újjáépítése, és kiépítése az iparosítás révén...) mutatott be, a háború utáni

első években túlzóak voltak, azért, hogy a nézők, hallgatók vagy látogatók

egyértelműen befogadják és elfogadják őket.

Boža Ilić A talaj vizsgálata Új-

Belgrádban című festménye a

szocialista realizmus szép példája.

A képen bemutatásra kerülnek a

jugoszláv építők erőfeszítései, hogy a

háború után átalakítsák és kiépítsék

az országot.




179

179

Összefüggés

Beszélgess el


a tuberkulózisról

és egykori

gyógymódjairól!

A második világháború után Jugoszláviát sok veszélyes és fertőző betegség

sújtotta, amelyek miatt a halálozási arány nagyon magas volt. Különösen

a gyermekek voltak veszélyben. Rendkívül fontos szerepet játszott a

betegségek megfékezésében, mint amilyen a tuberkulózis és más fertőző

betegségek az ENSZ Gyermekalapja, vagyis az UNICEF.

A háború utáni első és legnehezebb években Jugoszlávia az Egyesült

Nemzetek Szervezetén keresztül megkapta a szükséges segítséget az élelmiszer,

gyógyszer, cipő, ruha, teherautók, traktorok, mozdonyok terén a háborús

szenvedések következményeinek leküzdése érdekében.

Rita Hayworth, amerikai színésznő, egyike volt azoknak

a hoolywoodi sztároknak, akik segítettek a háborúban

elpusztult európai országok, így Jugoszlávia megsegítésére

gyűjtött humanitárius segítség összegyűjtésében.

Időutazás

1945. 1946. 1947–1951.

augusztus 11. – a nők

szavazati jogot kapnak

novembar 29. – A Jugoszláv

Szövetségi Népköztársaság

kikiáltása

Kulcsszavak

Szocialista

Jugoszlávia

az 1946-os évi

alkotmány

újjáépítés és

fejlesztés

Az

alkotmány

elfogadása

Ismételjünk!

A második világháború következményei katasztrofálisak voltak a jugoszláv

állam és társadalom számára. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést 1945.

november 29-én nyilatkozatot fogadott el a monarchia eltörléséről és a köztársaság

kihirdetéséről. Az alkotmányozó nemzetgyűlési választások 1945

novemberében rendkívül fontosak azért is, mert Jugoszláviában a nők először

járultak az urnák elé, és éltek szavazati jogukkal. Az új alkotmányt 1946.

január végén fogadták el, és az állam neve Jugoszláv Föderatív Népköztársaságra

változott. A Jugoszláv Föderatív Népköztársaság miniszterelnöke Josip

Broz Tito lett. A háború sújtotta ország újjáépítése és gazdasági fejlesztése

az új hatalom legfontosabb feladatai közé tartozott. Az állam szigorúan felügyelte

a gazdasági tevékenységet és az irányított gazdasági fejlődést.

Mit tanultunk meg?

az első ötéves terv

elfogadása

1. Mikor szereztek a nők szavazati jogot Jugoszlávia területén?

2. Melyek voltak az 1946-ban elfogadott alkotmány legfontosabb

rendelkezései?

3. Melyek voltak az ország háború utáni újjáépítésének és fejlesztésének

legfontosabb céljai?

4. Miért tekintették az írástudatlanok nagy számát az egyik legégetőbb

problémának a háború utáni időszakban?

5. Magyarázd el, hogy miként használta fel a jugoszláv állam a nemzetközi

szervezetek segítségét a háború utáni időszakban!

180




XVIII век


Kutass!

A Hej, Sloveni című dal a szocialista Jugoszlávia nemzeti himnusza volt az

1945 és 1992 közötti időszakban. A szövegeket Samo Tomašik szlovák költő

írta a XIX. század közepén, míg a kompozíció szerzője ismeretlen. A dal elsősorban

pánszláv hazafias dalt volt, majd később a szocialista Jugoszlávia

himnuszaként fogadták el.

Hej, szlávok

Hej, szlávok, él még mindenütt

nagyapáink szelleme,

Míg a nemzetért ver

gyermekeik szíve.

Él hát, él hát, a szláv szellem,

élni fog örökké,

Hiába fenyegeti pokol mélye,

és mennydörgés tüze.

Hasítson szét most felettünk

a viharos szél mindent!

Szikla pattan, tölgy szétroppan,

A föld is megremegjen!

Mi csak állunk itt szilárdan,

mint a hegyszorosok.

És legyen átkozott, ki elárulja

saját hazáját!

Egy a legkisebbeknek készült

1944-es tankönyvből származó

himnusz

Keresd meg a himnusz hivatalos változatát az interneten, és hallgasd meg!

Kutass a tanárod segítségével az interneten, és magyarázza el, miért fogadta

el az új jugoszláv hatalom a pánszláv hazafias dalt jugoszláv himnuszként!

Kutass az interneten zenetanárod segítségével más népszerű dalok után,

amelyek a szocialista Jugoszlávia ünnepi eseményein hangoztak el!




181

181

3.6. A SZOCIALISTA

JUGOSZLÁVIA –KELET ÉS

NYUGAT KÖZÖTT


„Úgy gondoltam, hogy az el nem kötelezett

elnevezés tökéletesen kifejezi mindazt,

amit szerettünk volna elérni, vagyis ennek

a politikának a lényegét, mert egyenlő

távolságot tart mindenkivel szemben, Kelet és Nyugat

felé egyaránt.”

Kutatási

útmutató

Melyek voltak Jugoszlávia

világháború utáni

helyzetének legnagyobb

előnyei és hátrányai?

Koča Popović (1908-1992), kiemelkedő forradalmár, néphős, többek

között betöltötte a JNH vezérkari főnöki tisztségét

és volt a JSZSZK külügyminisztere is

VISZÁLY A SZOVJETUNIÓVAL

Emlékezz!

Hogyan nézett ki

a hidegháborús

blokkokra való

felosztás?

A második világháború utáni első években Jugoszlávia rendkívül szoros

kapcsolatokat ápolt a Szovjetunióval és más közép- és kelet-európai szocialista

országgal. A Szovjetunió hatása az élet minden területén érezhető volt

Jugoszláviában, a politikától kezdve, az oktatáson át a kultúráig.

Tudj meg többet!

A Szovjetunió és Jugoszlávia közötti kulturális együttműködés főként a Jugoszláv-szovjet

Kulturális Együttműködési Társaság égisze alatt zajlott. A Társaság

a következő szakcsoportok révén szervezte meg munkáját: orosz nyelv

és irodalom, a munka és munkásság tanulmányozása, falvak és parasztság

tanulmányozása, oktatás, zene, képzőművészet, színház, városépítés, egzakt

tudományok, társadalomtudományok, jog, szociális intézmények, orvostudomány,

gazdaság, film, testnevelés és még sok más.

Abram Room szovjet filmrendező a Jugoszlávia hegyeiben című szovjet-jugoszláv háborús filmjének plakátja

(1946)

Jugoszlávia együttműködése a keleti blokk országaival a Kommunista

Tájékoztató Irodán (Kominform) keresztül is zajlott. Ez a szervezet összefogta

a kommunista pártokat, és nem csak a keleti blokk pártjait (az olasz és a

francia kommunista pártokat egyaránt magában foglalta). A Kominformot a

Szovjetunió alapította 1947-ben azzal a céllal, hogy ellenőrizze a kommunista

pártokat, beleértve a JKP-t is. A jugoszláv pártvezetés 1948 nyarán fejezte

ki elégedetlenségét a Szovjetunióval szemben, annak Kominformon belüli

más országok vezetőségével és kommunista pártjaival szemben folytatott

politikájával miatt. A Kominform nagyon gyorsan elfogadott egy határozatot,

amelyben a JKP vezetését a kommunizmus és a szocialista társadalom

kiépítésének elveivel szembeni hűtlenséggel vádolja. A határozatban, töbhatározat

– egyfajta

dokumentum, döntés,

végzés

182




XVIII век

A szocialista Jugoszlávia – Kelet és Nyugat között

bek között azzal vádolják a JKP vezetését, hogy ellenséges politikát folytatott

a Szovjetunióval szemben, hogy a JKP politikája közeledett a polgári

politikai pártok céljaihoz, hogy a párton belül nem volt bíráló hang, hogy a

pártot kémek és külföldi fizetett ügynökök irányítják, hogy a pártban nem

tartják tiszteletben más kommunista pártok véleményét stb. A Szovjetunió

felhívta a JKP tagjait a Tito és legközelebbi munkatársai elleni lázadásra. A

jugoszláv kommunisták többsége azonban támogatta a JKP és Josip Broz

Tito Kominformmal szembeni politikáját. A jugoszláv kommunisták néhány

tagja a Szovjetunió és a Kominform többi tagja mellé állt. A JKP leszámolása

azokkal a jugoszláv kommunistákkal szemben, akik nem támogatták a párt

hivatalos álláspontját, kérlelhetetlen volt. A jugoszláv kommunisták közül,

akik nem támogatták a JKP-t és Titót, sokan táborokba kerültek, ahol nehéz

körülmények uralkodtak. Az egyik legembertelenebb börtön a jugoszláviai

politikai foglyok számára Goli Otokon, az Adriai-tenger (Horvátország)

egyik szigetén helyezkedett el.

Gondolkodj el!

Miért számolt le

kérlelhetetlenül

Sztálin Jugoszláviával

szembeni

politikájának híveivel

a politikai pártvezetés

Josip Broz Titóval az

élén?

A Jugoszláv Kommunista Párt ötödik

kongresszusát 1948 júliusában rendezték

meg a testőrség épületében a belgrádi Topčideren,

ahol a JKP ellenszegült a Szovjetunió

és a Kominform országainak politikájával.

A küldöttek biztosítják

támogatásukról a JKP-t a

Kominformal szemben

A „Kominform hívei”

számára fenntartott

börtönkomplexum

egy része Goli otok

szigetén, ami az 1949-

1956 közötti időszakban

létezett


„Népünk körében a viszály és különösen a határozat minden bizonnyal

súlyos traumát okozott, mert mi Jugoszláviában, a sok habozás ellenére,

lényegében még mindig hiszünk a Szovjetunióban, hittünk Sztálinban...

De mi nem vesztettük el hitünket a szocializmusban, azonban elkezdtük

elveszíteni a hitünket Sztálinban ...”

Josip Broz Tito nyilatkozata az Kominform-határozatról

„Számomra csak egy dolog számított: együtt tartunk-e a Szovjetunióval,

a szocialista táborral és a nemzetközi kommunista mozgalommal az

imperializmus ellen, vagy ha akarunk, ha nem akarunk, a Szovjetunió és a

nemzetközi kommunista mozgalom elleni tartunk az imperializmussal? ”

Vlado Dapčević, a népfelszabadító harc alezredesének nyilatkozata az

Kominform határozatáról

Gondolkodj el!

Figyelmesen olvasd

el a Kominform

határozatával

kapcsolatban kialakult

párton belüli harcról

szóló történeti

forrásrészletet!

Magyarázd el, hogy

miben rejlett a

konfliktus lényege!

A Szovjetunióval való konfliktus és különválás után Jugoszlávia jelentősen

javította kapcsolatait a nyugat-európai országokkal és az Amerikai Egyesült Államokkal.

A Nyugattal folytatott kapcsolatok új szakaszát a gazdasági, katonai,

tudományos és kulturális együttműködés jellemezte. Jugoszlávia és a Szovjetunió

közötti politikai kapcsolatok csak Sztálin 1953-as halála után javultak.




183

183

Gondolkodj el!

Miért épített

ki Jugoszlávia

szoros kapcsolatot

a Nyugattal, a

Szovjetunióval

való szakítás után?


tanároddal!

A brit külügyminiszter Anthony Eden,

Josip Broz Titónál és feleségénél

Jovanka Broznal tett látogatása

közben (1952)

A szovjet vezető Nyikita Hruscsov

és Josip Broz Tito találkozása, a

szovjet küldöttség jugoszláviai

látogatása idején (1955)

ÖNIGAZGATÓ SZOCIALIZMUS

Emlékezz!

Melyek a háború utáni

jugoszláv gazdaság

általános jellemzői?

Tábla a niši

Elektronske

industrije falán

A Szovjetunióval folytatott konfliktus után elvetették a Szovjetunió mintájára

folytatott újjáépítési és fejlesztési tervgazdasági modellt Jugoszláviában.

Ehelyett 1950-ben törvényt fogadtak el, amely az állami vagyont társadalmi

tulajdonná nyilvánította. Ezzel bevezették az úgynevezett munkás

önigazgatást (önigazgató szocializmus). A vállalatokban és gyárakban

(valamint az iskolákban, színházakban és más, nem termeléssel foglalkozó

intézményekben) munkástanácsokat választottak, amiket az adott vállalatban

dolgozó munkavállalók alkottak.

A munkástanácsok döntöttek és irányították

a vállalatok és gyárak üzleti

tevékenységét. Jugoszlávia az 50-es és

az 1960-as években gyors gazdasági

fejlődést ért el, köszönhetően a gazdasági

termelés fejlesztésének és stabilizálásának,

de a külföldi segélyeknek

is. Ez a növekedés megmutatkozott a

lakosság életszínvonalában is.

1960-as

propagandaplakát

Jugoszláviában a XX. huszadik század 50-es éveiben

emelkedésnek indult életszínvonal a zenében

is kifejeződésre jutott. 1958-ban az Opatijában

megrendezett híres jugoszláv zenei fesztiválon, a kor

híres énekese Ivo Robić és az akkor még csak kislány,

de később nagy zenecsillaggá váló, Zdenka Vučković

elénekelték a „Moja mala djevojčica“ című híres slágert

Tudj meg többet!

[...]

Apa, vegyél nekem autót

biciklit és trotinétot

vegyél nekem macit és nyuszit

babakocsit, hanglemezt

Apa, vegyél kalácsot

cukorkát és narancsot, de kettőt

egy pici babát legalább

/azt hiszem ez lenne minden/

/apa, vegyél nekem

Apa, vegyél nekem, apa, vegyél

meg nekem mindent/

[...]


184




XVIII век


Az 50-es évek nagy és gyors gazdasági növekedése után, az 1960-as évek

elején csökkent a termelés mértéke. Azért, hogy megoldja a növekvő munkanélküliség

kérdését, a jugoszláv állam az 1960-as évek közepén elkezdte a

munkaerőt „exportálni” a nyugat-európai országokba. A jugoszláv munkavállalók

(vendégmunkások) kijutását, elsősorban Nyugat-Németországba, Jugoszlávia

és a NSZK által 1968-ban aláírt

Fontos!

megállapodás szabályozta.

A munkás önigazgatása egy

társadalmi és gazdasági modell,

amit a JKP talált ki és Jugoszláviában

vezették be 1950-től kezdődően,

annak fennállásának végéig.

Az alapötlet az volt, hogy a

vállalatok irányítása a munkások

kezébe kerül, és az államot elválasztják

a gazdasági folyamatoktól,

amit a gyakorlatban teljesen

soha nem valósítottak meg.

A társadalmi és gazdasági változásoknak

megfelelően, 1952-ben a JKP

megváltoztatta nevét Jugoszláv Kommunisták

Szövetségére (JKSZ). Az új

névnek azt az érzést kellett keltenie a

közvéleményben, hogy nem a párt kormányozza

az államot, hanem hogy a hatalom

a munkások, vagyis az önigazgatók

kezében van. Az 1953-as alkotmányozás

alkalmával bevezették az önigazgatás fogalmát

az Alkotmányba, valamint bevezették

a köztársasági elnöki címet. Josip

Broz Tito az 1980-ban bekövetkezett

haláláig volt Jugoszlávia elnöke.

A Fićo a Zastava 750-es autó beceneve, amit az olasz Fiat

engedélyével Kragujevacban készült a „Crvena Zastava”

gyárában. Az 1960-as évek közepén Jugoszláviában

végrehajtott nagy gazdasági reform egyik szimbóluma volt.

Mint az egyik leghíresebb jugoszláv jelkép megjelent Goran

Marković 1979-es „Nacionalna klasa” című filmjében.

AZ EL NEM KÖTELEZETTEK POLITIKÁJA

A szocialista Jugoszlávia fennállása egész ideje alatt nem csatlakozott

egyik táborhoz sem, ami azt jelenti, hogy nem volt tagja sem a NATO-nak,

sem a Varsói Szerződésnek. Jugoszlávia az el nem kötelezettség politikáját

folytatta, ami a kis nemzetek függetlenségért folytatott küzdelemből és a

harmadik világ országainak gyarmati felszabadulásából eredt. A mozgalom,

ami 1961-ben alakult meg Belgrádban, a békéért folytatott harc, a nemzetek

közötti baráti együttműködés és a tisztességesebb nemzetközi gazdasági

rendszer elveinek megalapozója lett. Jugoszláviának és Josip Broz Tito el-

nöknek nagy szerepe volt ebben a mozgalomban.


„Mind a keleti, mind a nyugati országoknak tisztában kell lenniük

azzal, hogy külpolitikánkban nem térünk le arról az útról, amire negyvennyolcban

léptünk, vagyis, hogy saját utunkon járunk, és mindig

bátran elmondjuk, hogy mi a helyes ezen az oldalon, és mi nem, és

mi helyes a másik oldalon, és mi nem. Mindenki számára világosnak

kell lennie, hogy nem kötődhetünk senki politikájához, hogy van saját

nézőpontunk, és fel tudjuk mérni mi a helyes és mi nem az.”

Josip Broz Tito

vendégmunkások –

a külföldi munkások

elnevezése, akik

a 60-as és 70-es

években ideiglenes

munkát vállaltak a

Német Szövetségi

Köztársaságban vagy

más nyugat-európai

államban

Edvard Kardelj,

Josip Broz

Tito korábbi

munkatársa, az

egyik eszmei

szerzője volt

a jugoszláv

önigazgató

szocializmusnak

Emlékezz!

1. Melyek voltak az el nem

kötelezett országok

mozgalmának alapvető

céljai?

2. Kik alapították az

el nem kötelezett

országok mozgalmát?

Kwame Nkrumah

ghánai elnök Josip

Broz Tito elnök

társaságában

Belgrád utcáin

(1961)




185

185

Gondolkodj el!

Figyelmesen

olvasd el Josip Broz

Tito beszédéből


magyarázd el, hogy

melyek az el nem

kötelezett országok

mozgalmának

alapvető célkitűzései,

amelyekért

Jugoszlávia is küzdött!

Josip Broz Tito és felesége

Jovanka Broz a Fehér Ház

teraszán, Richard Nixon amerikai

elnöknél tett látogatása

alkalmával (1971)

A JSZSZK

útlevele

Jugoszlávia külpolitikai

sikere különösen a jugoszláv

határok nyitottságán

látszódott meg, ezért Jugoszlávia

állampolgárai szabadon

utazhattak a világ

szinte minden országába,

ami egyedülálló eset volt a

szocialista országok között

abban az időszakban. Jugoszlávia

is nyitva állt a külföldi

állampolgárok számára, akik

szabadon keresztül haladhattak

az országon.

Emlékezz!

Hogyan vitte végbe

a kommunista párt a

„testvériség és egység”

politikáját?

A VÁLSÁG KEZELÉSE

A 60-as évek végétől és a 70-es évek elejétől kezdve

egyre inkább megnyilvánult az ország politikai

helyzetével kapcsolatos elégedetlenség Jugoszláviában.

Kiéleződnek a köztársaságok közötti feszültségek,

amelynek politikai vezetői egyre inkább önállóan

kezdtek el cselekedni, szembemenve a központi kormányzattal,

ami élén Josip Broz Tito állt. Az első komolyabb

rendszerellenes kritikákat, amelyek egyre gyakrabban

„személyinek” nevezték a fennálló rendszert,

Josip Broz Tito és a központi kormányzat elnyomta,

ami egyértelmű jele volt a jugoszláv szocialista rendszer

válságának.

Aleksandar Ranković

állt az állambiztonsági

hatóság élén. 1966-

ban menesztették

minden tisztségéről

és kizárták a

Pártból, mert

ellenezte a politikai

és alkotmányos

változtatásokat.

Az 1968-ban

Belgrádban kitört

diáktüntetések

közvetlen kiváltó oka

egy tömegverekedés

volt Új-Belgrádban

az egyetemisták

és a brigadérosok

(az ifjúsági

munkásbrigádok

tagjai) között, amibe

beavatkozott az

akkori rendőrség

is és erőszakot

foganatosított az

egyetemistákkal

szemben.


„Ma este Új-Belgrádban súlyos eseményre került sor, amikor egyetemisták

egy nagyobb csoportja megpróbált betörni az új-belgrádi művelődési házba,

ahol a Barátság karavánja rendezvényt tartották meg az új-belgrádi építésen

dolgozó munkáscsapatok vezetői számára. Abban a konfliktusban, ami kitört,

tudomásunk szerint egy diák megsérült. A kisszámú rendőri erők vízágyúkkal

próbálták megvédeni a brigádvezetőket a zavargók egy csoportjának durva

támadásától. A zavargás okozói a brigádvezetők lakhelyein okozott események

után elindultak az új-belgrádi aluljáró irányába, majd a Száva-híd felé

vették az irányt. Út közben több személygépkocsit megrongáltak, és egy

tartálykocsit elloptak, amelyet az aluljáróhoz érve felgyújtottak és a rendőrség

felé irányítottak. Ekkor a rendőrség gumibotokat használva szétszórta a

rendbontókat, és szabaddá tették az égő tartályhoz vezető utat. Lövések hallatszottak,

de ahogy azt a belgrádi közgyűlés belügyi titkárságának vezetője,

Nikola Bugarčić kijelentette, a rendőrség egyetlen golyót sem lőtt ki. Számos

rendőr és a zavargások sok résztvevője sérült meg.“

A Tanjug hírügynökség jelentése 1968. június 2-án, ami majd a sajtóban fog

megjelenni

186




XVIII век


1968 nyarán Belgrádban, de Jugoszlávia más településein is nagy diáktüntetések

törtek ki, amelyek a rendőrséggel való összecsapásokhoz vezettek. Ezek

voltak a háború utáni első nagyobb tüntetések, amiket az egész Európában és

a világon kirobbanó tüntetések ihlettek. Az egyetemisták, akik a tüntetéseket

vezették, a párt tisztviselőinek meggazdagodása ellen emelték fel hangjukat,

akik egy új különálló osztályt kezdtek alkotni az államban, valamint az a tény

ellen, hogy az emberek egy csoportja gyakorolja a hatalmat és élvezi a kiváltságokat.

Igazságosabb társadalmat szerettek volna, amiben minden állampolgár

egyenlő lehetőségekkel rendelkezik. Nem sokkal a demonstrációk megkezdése

után Josip Broz Tito a televíziót felhasználva szólt az egyetemistákhoz és a

közvéleményhez. Broz beszéde, amiben részben egyetértett a tüntetők nézeteivel,

azt a célt szolgálta, hogy megnyugtassa a tüntetőket és véget vessen a

tüntetéseknek, ami nagyon gyorsan be is következett. A következő években az

állami vezetés nem tudott megoldást találni azokra a problémákra, amelyekre

a diákok 1968-ban rámutattak. Sok egyetemi dolgozót, akik a tüntetés vezetői

között voltak vagy támogatták diákjaik tüntetéseit, eltávolították az egyetemről.

A „horvát tavasz” vagy a tömegmozgalom (Masovni pokret – MASPOK) a

jugoszláviai horvát nemzet 1971-ben zajló politikai mozgalmának elnevezése,

amelynek célja a Horvát Szocialista Köztársaság nagyobb autonómiájának elérése

volt a JSZSZK-ban. A mozgalmat ugyanez év végén elfojtották, amikor a mozgalom

vezetőjét, a Horvát Kommunisták Szövetségének Központi Bizottságának

addigi elnökét, Savka Dabčević-Kučart és vele együtt legközelebbi munkatársait

is eltávolították minden politikai és közéleti pozícióból, így gyakorlatilag „kiírták”

őket a közéletből.

Nagyjából ugyanebben az időben Szerbia pártvezetése, amit a Központi

Bizottság elnöke és titkára vezet, Marko Nikezić és Latinka Perović, kifejezték elégedetlenségüket

az ország helyzetével kapcsolatban, és követelték a társadalom

demokratizálódását. Mindkettőjüket eltávolították minden politikai és közéleti

pozícióból 1972-ben, azokkal a Szerb Kommunisták Szövetségének tagjaival

együtt, akik támogatták őket. A történelemben „szerb liberálisokként” maradtak

fenn.

Gondolkodj el!



származó idézetet és

keress válaszokat a

kérdésekre a tanárod

által ajánlott források

alapján:

1. Kutass azok az

események után,

amelyek 1968.

június 2-án és az

azt követő napokon

zajlottak le a

diáktüntetések alatt!

2. Milyen módon

tájékoztatott

a Tanjug

hírügynökség a

diáktüntetésekről?


„Azok után, amit a szerbekkel tettek (Nikezić csapatával) világosabbá vált

számomra, hogy mi is történik, és merre tartunk, mert véleményem szerint ez

egyfajta udvari (állami) puccs volt. ... Ezt a demokratikus irányvonal törvényes

híveivel szembeni leszámolásnak értékeltem a Kommunisták Szövetségében,

Szerbiában és Jugoszláviában is. ”

Koča Popović néphős és magas rangú jugoszláv tisztviselő, aki a horvátországi

és szerbiai események után 1972-ben kivonult a politikai életből

Gondolkodj el!

Miért nem fogadta

el az államvezetés

azokat a változásokat,

amelyeket a szerbiai

politikai vezetés

terjesztett elő?


tanároddal!

Savka Dabčević

- Kučar és Miko

Tripalo, a „horvát

tavasz” politikai

vezetői Josip Broz

Tito társaságában

(1968)

A „liberálisok”,

Latinka Perović és

Marko Nikezić, a

szerbiai Központi

Bizottság titkára és

elnöke (1969-1972)




187

187

A JSZSZK új alkotmányát 1974-ben fogadtak el, annak érdekében, hogy

megszüntesse az országban uralkodó politikai válságot, ez nagyobb fokú függetlenséget

biztosított a köztársaságok számára, de a Szerb SZK belüli tartományoknak

is. Az JSZSZK elnökének funkciója helyett, bevezették a JSZSZK Elnökségét.

Josip Broz Titót megválasztották az JSZSZK Elnökségének életfogytig

tartó elnökévé. Josip Broz Tito 1980. május 4-én hunyt el. A Virágházban (ma a

Jugoszláv Múzeumban található épület) temették el Belgrádban. Josip Broz Tito

halála után, a jugoszláv államszövetség még mélyebbre süllyedt a válságban,

amelynek csúcspontját majd az 1980-as évek második felében éri el.

Fontos!

Josip Broz Tito temetését tartják egy modern államfő legnagyobb és legtömegesebb

temetésének. Belgrádban Josip Broz Tito temetésére, két nap alatt több

mint 1200 ember érkezett 127 országból. A legtöbb országot hivatalos állami küldöttségek

képviselték.

Gondolkodj el!

Miért gyűltek össze

a világ különböző

részeiről származó

állami vezetők Tito

temetésén, és miért

keltette ez fel a világ

közvéleményének

figyelmét?

Josip Broz Tito temetésén

a szovjet küldöttséget a

Szovjetunió vezetője Leonyid

Brezsnyev vezette.

Josip Broz Tito

halála okán, az USA

elnöke Jimmy Carter

fogadta a Fehér

Házban Jugoszlávia

nagykövetét Budimir

Lončart

A jugoszláv elnök

halálhírére, a brit

parlament épületén

félárbócra engedték

a zászlót. Josip Broz

Tito temetésén a brit

küldöttséget a brit

miniszterelnök Margaret

Thatcher vezette.

Időutazás

1948. 1950. 1961. 1963. 1968. 1974. 1980.

A Kominformmal

folytatott harc

Kulcsszavak

önigazgató

szocializmus

1974-es évi

alkotmány

Az önigazgató

szocializmus

bevezetése

Ismételjünk!

Az el nem

kötelezett

országok

mozgalmának

megalapítása

Az alkotmány

elfogadása,

mely

megváltoztatta

az ország nevét

JSZSZK-ra

Diáktüntetések

Alkotmány

Tito halála

A második világháború utáni első években Jugoszláviát olyan országnak tekintették,

amely rendkívül szoros és szívélyes kapcsolatokat ápol a Szovjetunióval.

Az 1948-as Szovjetunióval való konfliktus és különválás után Jugoszlávia jelentősen

javított a nyugat-európai országokkal és az Amerikai Egyesült Államokkal

fenntartott kapcsolatain. Politikailag Jugoszlávia és a Szovjetunió kapcsolatai

188




XVIII век


Sztálin 1953-as halála után javultak. Az 1950-ben elfogadott, az üzleti vállalkozások

a munkásközösségeknek történő átruházásáról szóló törvénnyel az állami

vagyont társadalmi tulajdonná nyilvánították. Így vezették be Jugoszláviában az

önigazgató szocializmust. A szocialista Jugoszlávia fennállásának egész időszakában

nem csatlakozott egyik táborhoz sem. Jugoszlávia 1961 után az el nem kötelezettség

politikáját folytatta, ami a kis nemzetek függetlenségéért folytatott

küzdelemből és a harmadik világ országainak gyarmati felszabadulásából eredt.

Jugoszláviában az 1960-as évek vége és az 1970-es évek eleje után egyre gyakrabban

fejezték ki elégedetlenségüket az ország politikai helyzetével szemben A

JSZSZK új alkotmányát 1974-ben fogadtak el, annak érdekében, hogy megszüntesse

az országban uralkodó politikai válságot, ez nagyobb fokú függetlenséget

biztosított a köztársaságok számára, de a Szerb SZK belüli tartományoknak is. Josip

Broz Tito 1980-ban bekövetkezett halála után a jugoszláv államszövetség még

mélyebb válságba süllyedt, amely az 1980-as évek második felében fog tetőződni.

Mit tanultunk meg?

1. Miért következett be a jugoszláv kommunista vezetés és a Kominform

konfliktusa?

2. Mi az önigazgató szocializmus?

3. Mik voltak a jugoszláv külpolitika főbb vonásai?

4. Sorold fel a 60-as és 70-es években jelentkező jugoszláviai politikai válság

fontosabb eseményeit!

5. Milyen alkotmányos változásokat hozott az 1974-es alkotmány?

Kutass!

Kutass az interneten tanárod segítségével Tito halálához és temetéséhez

kötődő felvételek után! Látogass el a Jugoszláv Múzeum honlapjára és

kutass a Virágház megalapítása és Tito temetésének részletei után!

Josip Broz Tito halálát bejelentik a

televízióban

A bírók és a Crvena zvezda valamint a

Hajduk Split (Horvátország) játékosai

azután, hogy félbe szakították a

mérkőzést Josip Broz Tito halála miatt

Válaszolj a kérdésekre:

Milyen volt a közhangulat Josip Broz Tito halálával kapcsolatban?

Írd le Tito temetését!

Végezz kutatást, hogy vajon a Virágház, ahol eltemették Titot, tervszerűen

Tito sírhelye számára épült-e?




189

189

3.7. A SZOCIALISTA JUGOSZLÁVIA

TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS

VISZONYAI


„Amiben nincs tűz, azt elemésztik a lángok

Amit elemésztenek a lángok, abból sötétség lesz

Ami nem ég el, abból fény születik

Fel kell gyújtani mindent, ami égni tud

Le kell rombolni mindent, ami lerombolható

Mindent, ami nem örökkévaló

Meg kell találni mindenben és mindennek végén a

reményt Ó, forradalom, az ember megmarad

Múlttá lesz, ami mulandó.”

Branko Miljković (1934-1961), költő Jugoslavija

című verséből

Kutatási

útmutató

Milyen mértékben hatott

a JSZSZK politikai

vezetése a művészetek

és kultúra alakulására az

országban?

Emlékezz!

Milyen gazdasági

ágazattal foglalkozott

túlnyomórészt a

jugoszláv lakosság a

második világháborút

megelőző időszakban?

Lakótelep

TÁRSADALMI VISZONYOK

A második világháború utáni időszakban a jugoszláv társadalom nagy

átalakuláson ment keresztül és mezőgazdasági társadalomból iparosodottá

vált. Ezeket a változásokat a mindennapi életmód megváltozása kísérte. Az

emberek nagy számban kezdtek a falvaktól a városokba költözni, ezért a városokban

sok lakóépülettel rendelkező lakótelepeket hoztak létre.

A hatvanas évek végéig a jugoszláviai lakosok többségének élete nem

volt ideális. A XX. század ötvenes éveinek elején egy négytagú munkáscsalád

jövedelme Szerbiában valamivel volt magasabb a kiadásoknál, feltéve, hogy a

pénzt csak a legalapvetőbb szükségletek kielégítésére költötték. A jövedelem

legnagyobb részét, vagyis a keresetek mintegy 50%-át élelmiszerre, körülbelül

13%-át cipőkre és ruházatra, 6%-át fűtésre és világításra költötték, valamint

rendkívül nagy százalékát, körülbelül 6%-ot költöttek dohányra és alkoholra.

A szerbiai munkás- és közalkalmazotti családok tagjainak étrendjében a XX.

század 60-as éveiben túlsúlyban volt a kenyér, a sütemények, a keksz, a búzadara,

a burgonya és a bab, vagyis főként a szénhidrátokban gazdag ételek.

A legtöbb család városokban, földszintes épületekben élt, amelyeket

többnyire a háború előtt építettek vagy lakásokban, amelyekben legtöbb

esetben egy-két szoba volt. Minden ötödik lakás rendelkezett áram- és vízellátással.

Fontos!

Az új lakótelepeket teljesen az átlagos városi család igényeihez igazították,

amelyben az anya és az apa dolgozott, míg a gyerekek óvodába és iskolába jártak.

Idővel az új építésű házak mellé számos épületet társítottak, elsősorban általános

iskolákat, óvodákat, de sok más létesítményt is, amelyekről azt feltételezték, hogy

megkönnyítik a lakosság nagymértékben megváltozott életkörülményeit.

190




A szocialista Jugoszlávia társadalmi és kulturális viszonyai

Tudj meg többet!

A szupermarketek koncepcióját nemcsak az Amerikai Egyesült Államokban

mutatták be kívánatosnak és elfogadottnak, ahol az ilyen üzletekből 1957-re körülbelül

23.000 volt már, de Angliában, Hollandiában és Svájcban, Svédországban,

Jugoszláviában is. A szupermarketet, azaz az önkiszolgálókat olyan helyként

mutatták be, ahol az emberek a modern világ jelmondatának megfelelően

vásárolhatnak: „Az idő pénz”, de olyan helyként is, ami a vásárlóknak mindenekelőtt

kényelmes és „vidám” közeget biztosít.

Gondolkodj el!

Beszélgess el

tanároddal és

hasonlítsd össze

a lakáskultúrát és

vásárlási szokásokat a

szocialista társadalom

és napjaink társadalma

között!

Az első szupermarket Belgrádban a

Virág téren nyílt meg 1958. április

25-én. Az egyik első jugoszláv

önkiszolgálót (Centroprom) 1972-

ben nyitották meg a Virág téren

található piac erre a célra kialakított

épületében.

Habár Jugoszláviában a második világháború utáni időszakban a nők

jogai és kötelezettségei a férfiakéval kiegyenlítődtek, a nők társadalmi helyzetének

javítása nagyon összetett és hosszú folyamat volt. A jugoszláv patriarchális

társadalom nehezen tudott megszabadulni a nők tradicionális

társadalmi szerepeitől, ami leginkább az otthonhoz és a családhoz kötötte

őket. A nők társadalmi helyzetének javulása a nők oktatásától és foglalkoztatásától

függött minden olyan munkakörben, amik addig csak a férfiak számára

voltak fenntartva, valamint a családtagok otthoni munkamegosztásának

újraelosztásától.

A Borosana az első olyan női cipő

volt, amit az egész napos női munka

kényelmesebbé tételére fejlesztettek

ki. A Borosana ismertté tette a vukovári

Borovo cipőgyárat, ahol ortopéd

orvosok segítségével kifejlesztették és

piacra dobták 1968-ban. A szocialista

Jugoszláviában ez a cipő típus lett a

dolgozó nő jelképe.

A háború utáni években egy teljesen új kép alakult ki a

gyermekről és a gyermekkorról a nyilvánosságban. A háború

utáni első évek egyik leggyakoribb gyermekábrázolása a

gyermekharcos képe volt. Hangsúlyozva azt az erőfeszítést

és az áldozatot, amit a gyerekek adtak a szabadságért vívott

harcban, az új kommunista hatalom azt akarta hangsúlyozni,

hogy a szocialista Jugoszláviában a gyermekek ugyanolyan

fontosak lesznek, mint a közösség felnőtt tagjai. A

szocialista Jugoszláviában minden általános iskoláskorú

gyermek a pionír (úttörő) szervezeten belül gyűlt össze. A

pionír szervezet egy 1942-ben Bihaćban (Bosznia-Hercegovina)

alapított társadalmi szervezet volt.

A Jugoszláv Pionír Szövetség

emblémája

191 191




Az Ifjúság napja a szocialista Jugoszlávia egyik legfontosabb ünnepe

volt, amelyet minden év május 25-én, Josip Broz Tito születésnapján ünnepeltek.

Az ünnepet, amit korábban Tito születésnapjaként ünnepeltek 1957-

ben vezették be. Az Ifjúság napjának központi eseménye egy tömegtalálkozó

volt, amit a JNH stadionjában (Partizan labdarúgóklub-stadion) tartottak

meg Belgrádban. A találkozó központi eseménye az ifjúsági staféta átadása

volt Josip Broz Titónak a JNH stadionjában. Az Ifjúság napját utoljára 1988-

ban ünnepelték meg.

Egy fénykép

az Ifjúság napi

találkozóról

Emlékezz!

Sorold fel a két

világháború közötti

jugoszláv térség

jelentősebb íróit és

művészi alkotóit!

A SZOCIALISTA JUGOSZLÁVIA

KULTURÁLIS VISZONYAI

A második világháború utáni időszakban nagy hatást gyakorolt a jugoszláv

alkotókra (írókra, művészekre, építészekre stb.) a szocialista realizmus.

A háború utáni első években a művészek elsősorban a háború alatt, de

az ország újjáépítésé és fejlődésének éveiben elért sikerek hangsúlyozására

törekedtek. A Szovjetunióval folytatott konfliktus után a kulturális és művészi

alkotások fejlődését a kortárs világtrendek befolyásolták, így az egyén és

annak személyes problémái kerültek előtérbe, amelyek nagyrészt a modern

és dinamikus életmódhoz kapcsolódtak.

Összefüggés

Beszélgess el

irodalomtanároddal

a XX. század második

felének jellemzőiről

és a kortárs jugoszláv

irodalomról! Olvass el

egy könyvet napjaink

legjelentősebb hazai

íróitól!

Ivo Andrić, a második

világháború előtt

jugoszláv diplomata és

író. Ivo Andrić 1968-ban

irodalmi Nobel-díjat

kapott.

Borislav Pekić, író,

akit politikai nézetei

miatt üldöztek és

letartóztattak, ami után

1971-ben kivándorolt

Nagy-Britanniába.

Danilo Kiš, író, aki

gyerekként átélte a

holokausztot, amiről

több regényében és

drámájában is írt.

Dobrica Ćosić, a népfelszabadító harc résztvevője.

A második világháborús témák mellett foglalkozott

szerb történelmi témákkal is. Dobrica Ćosić művei a

XX. század 80-as éveiben váltak népszerűvé.

Dubravka Ugrešić, az

első írónő, aki 1988-ban

elnyerte a neves NIN

irodalmi díjat

Mira Alečković költőnő

és írónő volt, aki a

gyerekek és felnőttek

számára egyaránt

alkotott.

192





Tudj meg többet!

Branko Ćopić írta az egyik leghíresebb jugoszláv gényt, A sasok korán felrepülnek címen, ami 1959-ben jelent meg.

gyermekre-

Ma is a szerb és a jugoszláv gyermekirodalom egyik válogatott

műve. Branko Ćopić szellemes és megdöbbentő módon akarta elmesélni

a háborúban élő gyermekek sorsát.

Đorđe Andrijević

1946-os Oszlop című

képe a szocialista

realizmus szép

példája

A Soja Jovanović

rendezte „A sasok

korán felrepülnek”

című film plakátja

Petar Lubarda 1951-es

Fantasztikus tájkép című

festménye az 50-es években

a jugoszláv művészetben

végbement változás szép

példája, ami az absztrakt

ábrázolásról lesz felismerhető.

Az Új-Belgrádban

található 23-as

lakótömb (1968-

1977 között épült)

Aleksandar Stjepanović

és munkatársai tervei

alapján épült.

A Kortárs

Művészetek

Múzeuma

Belgrádban, Ivan

Antić építész tervei

alapján épült, és

1965-ben nyitották

meg.

Tudj meg többet!

Az Egyetemista Művelődési Központot 1968-ban

alapították, ahol a fiatalok a különféle tevékenységeken

(képzőművészet, zeneművészet, performansz, különböző

előadások sorozata, különböző témájú konferenciák)

keresztül kifejezhették véleményüket, akár elégedetlenségüket

is. Az elkövetkező években, az Egyetemista

Művelődési Központ nemcsak Belgrádban, hanem egész

Jugoszláviában és azon túl is népszerű hellyé vált. Sok jugoszláv,

európai és világhírű művész is itt fogja megtenni

az első lépéseit.

Már az 50-es évek elején a Jugoszláviából származó

művészet felismerhetővé vált nemcsak a szocialista

országokban, hanem egész Európában és a világon

is. Ennek ellenére a jugoszláv kultúra „arany évei” a

XX. század 60-as éveire esnek. A jugoszláv kulturális

életet számos fesztivál gazdagította, ezek között a

legfontosabbak a BITEF és a FEST. A Belgrádi Nemzetközi

Színházi Fesztivál (BITEF) az egyik legfontosabb

színházi fesztivál volt Európában és a világon.

1967-ben alapították. Négy évvel később megalapították

a Nemzetközi Filmfesztivált (FEST), amely

a mai napig az egyik legfontosabb európai filmes

esemény.

A FEST 1973-as

plakátja

Összefüggés

Látogass el

rajztanároddal a belgrádi

Kortárs Művészeti

Múzeumba vagy a

belgrádi Nemzeti

Múzeumba! Ismerkedj

meg a kortárs művészet

legjelentősebb

alkotásaival!

Mira Trailović, az

ismert belgrádi

színház, az Atelje

212, és a BITEF egyik

alapítója.

A BITEF 1969-es

plakátja

193 193




Emlékezz!


a populáris kultúra!

TÖMEGKULTÚRA

A második világháború után Jugoszláviában a tömegkultúra nagyrészt

a különféle, elsősorban nyugatról és az Amerikai Egyesült Államokból érkező

trendek hatására alakult ki. Másrészt a jugoszláv populáris kultúra egyedi is

volt, éppen ezért a jugoszláv zene-, film-, televízió- és más műfajokban alkotók

munkája, európai és világméretű jelentőséggel bírnak.

A Belgrádi Rádió és Televízió 1958-ban kezdte meg a műsor sugárzását a

belgrádi vásár stúdióiból. Kezdetben csak informatív műsorokat sugároztak.

Csak 1970-re lehetett Szerbia egész területén TV-jelet fogni.

A TV Beograd

programja

Gondolkodj el!

Figyelmesen nézd

meg a filmek

1947-1950. közötti

nézettségét ábrázoló

táblázatot! Melyik évig

voltak a szovjet filmek

a legelterjedtebbek

a jugoszláv mozik

műsorain? Magyarázd

meg, hogy miért?

Fontos!

A filmek nézettségének táblázata

Év Hazai film Szovjet film Egyéb filmek

Jugoszlávia

1947. 2.402.024 28.432.397 10.826.690

1948. 5.399.322 37.879.820 14.981.721

1949. 5.973.537 32.151.881 28.741.216

1950. 3.664.862 10.707.019 30.954.711

Szerbia

1947. 1.196.111 13.026.126 4.640.114

1948. 2.556.990 18.098.220 7.334.769

1949. 2.844.283 14.577.376 11.511.301

1950. 1.602.758 4.795.818 13.191.933

A háború utáni időszakot a jugoszláv filmművészet fejlődésében a filmipar erőteljes

fejlődése jellemzi. Filmstúdiók nyílnak Belgrádban, Zágrábban, Ljubljanában.

A mozik, amelyek egész Jugoszláviában megjelennek, nagy és kis településeken

egyaránt, kétség kívül a szórakozás egyik legnépszerűbb formáját jelentették

a jugoszláv lakosság számára az 1960-as évekig, amikor az elsőbbséget lassan, de

biztosan a televízió kezdi megszerezni.

Aleksandar Petrović 1967-

es filmje A találkoztam

boldog cigányokkal is

a fekete hullám egyik

legjelentősebb filmje. A

romák nehéz szociális

helyzetével foglalkozik

a szocializmusban, és

élet örömeivel. Hatalmas

nemzetközi sikert ért el

a Cannes-i filmfesztivál

Nagydíjának elnyerésével

A fekete hullám egy olyan elnevezés, ami a XX. század 60-as és 70-es

évek elején készült nagyszámú jugoszláv filmre utal. Különösen fontosak a

fekete hullámba tartozó filmek, mert sok negatív jelenségre hívták fel a figyelmet

a jugoszláv társadalomban. Kitértek olyan kérdésekre is, amelyekre

nem fordítottak kellő figyelmet, és amelyek fontosak voltak a társadalmi

és politikai válság megértéshez, ami már áthatotta a jugoszláv társadalmat,

mint például: a forradalmi és háborús örökség, a szegénység, a társadalom

szélére sodródás, de megjelennek olyan társadalmi jelenségek is, mint a bűnözés,

a prostitúció, az erőszak, a nők és a kisebbségi csoportok társadalmi

helyzete.

A partizánfilm (háborús történelmi film)

különösen elterjedt műfaj volt a jugoszláv

filmművészetben. A partizánfilm a Népfelszabadító

Harc sikereit dicsőítette a második

világháború után.

A Hajrudin Krvavac rendezte 1972-es Walter

Szarajevót védi című film a legnépszerűbb

partizánfilmek közé tartozik. A film hatalmas

népszerűségnek örvend Kínában.

194





Elizabeth Taylor és Richard Burton Hollywood

nagy csillagai, Josip Broz Tito és Jovanka Broz

társaságában. Számos híres hollywoodi színész

játszott jugoszláv partizán filmekben. Richard

Burton, minden idők egyik legnépszerűbb

színésze, Titót alakította az 1973-as Sutjeska című

jugoszláv háborús filmben.

A papa szolgálati útra ment az

ismert rendező Emir Kusturica,

1985-ös filmje. Nagy számban

nyert rangos hazai és külföldi

filmdíjakat, amelyekből a

legjelentősebb a Cannes-i

Filmfesztivál Arany Pálma díja.

Az 1980-as Ki énekel ott,

egy Dušan Kovačević

forgatókönyve alapján

készült vígjáték Slobodan

Šijan rendezésében. Ez az

egyik legnézettebb jugoszláv

film.

Az 1970-es és 1980-as években a televíziós sorozatok voltak a legnépszerűbbek

a nézők körében egész Jugoszláviában. A televíziós sorozatok

sikere nem kizárólag a rövidebb formátumban rejlett, és abban, hogy minden

egyes következő epizódot nagy várakozással vártak, hanem azokban a

témákban is, amelyekkel a szerzők foglalkoztak. A legnézettebb jugoszláv

tévésorozatok témái az átlagos jugoszláv család vagy az átlagos jugoszláv

ember hétköznapi problémáival foglalkoztak. A kedvenc jugoszláv televíziós

hősöknek minden gondjuk megvolt, amellyel a nézők azonosulni tudtak,

mint például: rendezetlen családi körülmények, munkahelyi problémák,

megoldatlan lakhatási kérdések, utazási vágy, de a fizetésnapig való túlélés

is.

A „Pozorište u kući“

egy TV sorozat, amit

1972 és 1984 között

sugároztak, amit Novak

Novak forgatókönyve

alapján Dejan Ćorković

rendezett.

A „Bolji život“ egy TV sorozat,

amit 1987 és 1991 között

sugároztak, ami Siniša és

Ljiljana Pavić forgatókönyve

alapján Mihailo Vukobratović,

Andrija Đukić, Aleksandar

Đorđević rendezésében

készült.

A Jugoszláviában a populáris zenét leginkább az úgynevezett könynyű

zene (pop, rock, diszkó) képviselte, de más műfajok is, amelyek közül a

népzene különösen népszerű volt. A populáris zene a nyugatról, többnyire

Nagy-Britanniából és az USA-ból érkező zene befolyása alatt állt, de hatással

voltak rá a hazai, népi dallamok is.

Az egyik legnépszerűbb jugoszláv rockegyüttes,

a Bijelo dugme koncertje, amit a Hajduk-kútnál

tartottak Belgrád Topčider parkjában 1977-ben, a

jugoszláv rock and roll történelmének legnagyobb

eseményének tartják. A Hajduk-kútnál tartott

koncertet jugoszláv Woodstocknak is nevezik.

195 195




Összefüggés

Beszélgess el

zenetanároddal

napjaink

legjelentősebb zenei

irányzatairól!

Zdravko Čolić, a legnagyobb

Jugoszláv popsztár, elénekelte

a híres Tito elvtárs, esküszünk

neked című dalt, közvetlenül

Josip Broz Tito 1980-as

halála után. A dal hatalmas

népszerűségnek örvendett

egész Jugoszláviában.

Lepa Brena és Miroslav Ilić,

jugoszláv folk-zenei csillagok,

1985-ben elénekelték a

Forradalmi Múzeum (ma

Jugoszláv Múzeum) előtti

platón, az Ifjúság napi hivatalos

műsor keretében, az Éljen

Jugoszlávia című dalukat, amit

rögzítettek Az élet egy napja

című közös albumukon is.

Szeles Mónika a világ legjobb

teniszezője volt. Legnagyobb sikereit a

XX. század 80-as és 90-es éveiben érte

el.

Mate Parlov sikeres

jugoszláv ökölvívó

volt. Olimpiai

bajnok, európai

és világbajnok

volt félnehézsúlyú

kategóriában.

Az új hullám zenéje a XX. század 50-es

évek végén és a 60-as évek elején született

nemzedékek zenéje volt. Sok az „új hullám”

idején született dal provokatív dalszövege nyitott

meg számos olyan kérdést, amelyek azt a

generációt érintették, akik a nagy jugoszláviai

válság küszöbén nőttek fel, amely válság majd

csak a 80-as évek végén fog kicsúcsosodni. A

70-es évek végén és 80-as évek elején a jugoszláv

rockzene színterét az új hullám megjelenése

jellemezte, amihez számos jugoszláv

zenekar fog tartozni. Az új hullám időszakát

tekintjük a jugoszláv zene arany korszakának,

amelyben sok zenekar alakult meg, akik majd

nagy sikert érnek el.

Sok jugoszláv művész, köztük a

könnyűzene csillagai, hazafias dalokat

is énekeltek, amelyek a szocialista Jugoszlávia

sérthetetlen jelképeit ünnepelték.

Jugoszlávia ismert volt nagyszámú

kiváló sportolóiról, akik sikereikkel

és a világ különböző versenyein elért

eredményeikkel dicsőséget hoztak az

országnak. Számos olyan verseny van,

kezdve az olimpiai játékoktól, a világversenyeken

keresztül, a kontinensbajnokságokig,

ahol a jugoszláv sportolók

diadalmaskodtak és megszerezték

a legfényesebb érmeket.

A Crvena zvezda labdarúgó klub volt a legsikeresebb jugoszláv csapat.

Legnagyobb sikerét 1991-ben érte el, amikor a Crvena zvezda Bariban

megnyerte a bajnokcsapatok Európa-kupáját és Tokióban a világkupát.

Radivoj Korać Žućkot

tartják minden idők

egyik legjobb jugoszláv

kosárlabdázójának.

1969-ben egy

közlekedési balesetben

vesztette életét. Korać

tiszteletére kerül

megrendezésre a

Radivoj Korać Kupa

európai szintű versenye.

Tudj meg többet!

A JSZSZK legfontosabb sporteseménye a zennegyedik téli olimpia játékok voltak, amiket

ti-

1984-ben rendeztek meg Szarajevóban. A jugoszláv

hatóságok éltek a lehetőséggel, hogy az

államot a lehető legjobb fényben tüntessék fel.

Ebben az erőfeszítésben nem akadályozta őket

az 1980-as években Jugoszláviát sújtó nagy gazdasági

válság. A játékok növelték az érdeklődést

a téli sportok iránt, amelyek Jugoszlávia számos

részén addig nem voltak népszerűek.

196





Az olimpiai

játékok

hivatalos

plakátja

Az 1984-ben

Szarajevóban

megrendezésre

került olimpiai

játékok megnyitó

ünnepsége

A fogyasztói társadalom fejlődése a jugoszláv textil- és divatipar fejlődéséhez

is vezetett. Számos jugoszláv divatóriás követte a világ trendjeit a

férfi, női és gyermek ruházat területén.

Vučko az olimpiai

játékok kabalája

Kulcsszavak

társadalmi viszonyok

populáris kultúra

kortárs irodalom és művészetek

Ismételjünk!

A szocialista Jugoszlávia fennállása alatt, Jugoszlávia társadalma átalakult

mezőgazdaságiból ipari társadalommá. Ez az átalakulás sok más változással

járt, amelyek leginkább az életmódváltásban (a mindennapi életben)

tükröződnek. Az emberek falvakból városokba történő költözése többek között

befolyásolta sok jugoszláv város átalakulását, amelyekben számos új lakóépülettel

rendelkező lakótelepet építettek a jugoszláv családok számára.

A jugoszláv társadalmi valóság nagyrészt sok irodalmi és más művész inspirációjaként

szolgált, például: festők, szobrászok, építészek, film- és televíziós

alkotók, zenészek stb.

Mit tanultunk meg?

1. Magyarázd el, hogy milyen változáson ment keresztül a jugoszláv társadalom

a háború utáni években!

2. Mi volt a pionír szervezet Jugoszláviában?

3. Sorolj fel néhányat a legjelentősebb jugoszláv irodalmárok közül!

4. Miben rejlik a „fekete hullám” és az „új hullám” közötti különbség?

5. Kik voltak a legeredményesebb jugoszláv sportolók?

197 197




Kutass!

A pionírmozgalomhoz való csatlakozás feltétele a pionír fogadalom letétele

volt, aminek tartalma a négy évtizedes fennállása alatt változott.

Esküszöm a pionír lobogó előtt

és pionír társaim előtt,

hogy a haza – a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság

hű fiaként fogok élni és tanulni.

Esküszöm, hogy őrizni fogom a testvériség,

egység eszméjét és a haza függetlenségét,

amit legjobb fiai vérével szerzett.

A hazáért és Titoért, előre!

Pionír fogadalom

(1946)

Ma amikor pionír leszek,

fogadom,

hogy szorgalmasan tanulok és dolgozok.

Tisztelem szüleimet és az időseket

Jó pajtás leszek

aki megtartja szavát.

Szeretem önigazgatású hazánkat

a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot.

Őrzöm a testvériség egység szellemét.

Megbecsülöm a világ béke-, és szabadságszerető

embereit.

(a XX. század 80-as évei)

Figyeld meg a XX. század 40-es és 80-as éveiből származó pionír fogadalmak szövegeiben lévő különbségeket!

Miért volt a szocialista Jugoszlávia fennállása alatt a pionír fogadalom szövege eltérő? Beszélgess el erről

tanároddal!

198





1.

2.

3.


Figyelmesen olvasd el a történeti forrásból származó részletet, és ismerd fel melyik dokumentumból

való, majd karikázd be a helyes válasz előtti betűt!

2. cikk

Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra,

politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra,

születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat [...] összes

jogokra és szabadságokra. [...]

а) Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat b) A Szovjetunió Alkotmánya

c) Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata d) Az 1963-as jugoszláv alkotmány



_____ kubai rakétaválság

_____ Jugoszlávia konfliktusa a Kominformmal

_____ koreai háború

_____ a berlini fal leomlása

_____ az el nem kötelezett országok mozgalmának megalapítása

Figyelmesen nézd meg a képen látható államférfiakat, és a vonalra írd oda azt az államot,

amelyet irányítottak!

4.

Húzd alá azokat az államokat, amelyek a Varsói szerződéshez (keleti blokk) tartoztak!

Német Szövetségi Köztársaság Magyarország Csehszlovákia Izrael

Német Demokratikus Köztársaság Románia Franciaország Olaszország

5.

Keretezd be az igaz állítások előtt álló betűt!

а) Az 1968-as diáktüntetések követelései a társadalom demokratizálódása, a keresetek

igazságosabb elosztása, a párt tisztségviselők meggazdagodása elleni fellépés voltak.

b) A jugoszláv művészet és kultúra a szovjet szociális realizmus erős befolyása alatt állt,

egészen a XX. század 80-as éveiig.

c) Az el nem kötelezett országok mozgalmának első konferenciáját Belgrádban tartották

1961-ben.

d) A munkás önigazgatás egy olyan rendszer, ahol a gyárak magánkézben vannak, de a

munkások határoznak a termelés minden szakaszáról és a haszon elosztásáról.




199


1.

Figyelmesen nézd meg a fényképet és válaszolj a kérdésekre!

Nyikita Hruscsov szovjet vezető és Richard Nixon amerikai elnök

1959-es moszkvai találkozója

A konyhai vita című híres fénykép Richard Nixon amerikai alelnök látogatása alatt készült,

amikor megtekintett egy kiállított „amerikai konyhát” a moszkvai vásáron. A fénykép

akkor készült, amikor Richard Nixon megmutatta a konyhát Nyikita Hruscsovnak, hozzátéve,

hogy minden amerikai háztartás rendelkezik ilyennel, ezután a jelen lévők között

vita bontakozott ki. A vitán jelenlévő újságírók szerint, az amerikai alelnök a következőket

mondta: „Léteznek olyan esetek, amelyekben lehet, hogy előttünk járnak, például az űrkutatásra

szolgáló rakéták megbízhatósága. De létezhetnek olyan esetek, például a színes

televízió, ahol maguk előtt járunk…”

а) Milyen benyomást tesznek rád a képen látható vezetők reakciói?

b) Miről volt szó a vitán, Nixon mondatai alapján?

c) Képzeld el, hogy milyen lehetett a szovjet vezető válasza!

2.

Keresd meg a YouTube-on a népszerű jugoszláv zenekarok dalait! Hallgasd meg őket,

majd elemezd a dalszövegeket. Az alapján, hogy milyen volt az előadók viszonya a jugoszláv

pártvezetés politikájával szemben és a társadalmi viszonyokhoz, karikázd be a K

(kritikus) betűt vagy a E (elismerő) betűt.

„Tri puta sam video Tita –

Háromszor láttam Titót” a

Rani Mraz nevű újvidéki

együttes 1981-es dala.

„Dan Republike – A

köztársaság napja” a

Zabranjeno pušenje nevű

szarajevói együttes dala

1987-ből.

A „Pozdravite moga tatu –

Köszöntsétek apámat” című dalt

a belgrádi Kolibri gyermekkórus

adta elő 1976-ban.

A Rani Mraz nevű zenekar jele

A Kolibri kórus 2013-ban

A Zabranjeno pušenje együttes

1987-es „Pozdrav iz zemlje

Safari” című albumának borítója

К E К E К E

200




3.

Figyelmesen nézd meg a propagandaplakátokat és az üres vonalra írd rá, hogy melyik

országhoz tartoznak!

1.



Európa nématérképét a

hidegháború időszakából,

és piros színnel satírozd be a

Varsói Szerződéshez tartozó

országokat, és kék színnel

az Észak-atlanti Szerződés

Szervezetének (NATO) tagjait!

2.

Elemezd a táblázatban szereplő adatokat és válaszolj a kérdésekre!

1. táblázat A stratégiai nukleáris

robbanófejek becsült száma

USA SZSZKSZ

interkontinentális rakétákon lévő

robbanófejek

2.118 6.420

hajókon és tengeralattjárókon lévő

robbanófejek

5.536 2.787

Repülőkön lévő robbanófejek 2.520 680

ÖSSZESEN: 10.174 9.987

2. táblázat A Varsói Szerződés és a NATO erők haditengerészeti ereje

Varsói Szerződés

NATO

többiek SZSZKSZ összesen összesen USA többiek

Nukleáris tengeralattjárók — 105 105 97 85 12

Dízel tengeralattjárók 6 168 174 137 5 132

Nagyobb hadihajók 3 184 187 376 149 227

Haditengerészeti légierő 52 755 807 2.433 2.250 183

Figyelmesen nézd meg és elemezd a táblázatban szereplő adatokat! Melyik

területen volt az USA fegyverzete előnyben a Szovjetunióval szemben?

а) interkontinentális rakéták

b) robbanófejekkel felszerelt repülők és hajók

c) hadihajók

d) tengeralattjárók




201

1.

EZ IS TÖRTÉNELEM

Az emlékezés kultúrája – a Virágház és a Jugoszláv Múzeum

A Virágház az elnevezése annak az épületnek, ahol eltemették Josip Broz Titót. Ma a Virágház

egyike a Jugoszláv Múzeum belgrádi épületeinek, ami az egyik leglátogatottabb

múzeumunk. A Szerbiából, valamint az egykori Jugoszlávia területéről, de Európa és a

világ más vidékeiről is érkező nagyszámú turista látogatása a Virágházba és a Múzeumba

azt bizonyítja, hogy a jugoszláv állam hagyatéka és szimbólumai még mindig erősek.

Virágház

Jugoszláv Múzeum

Az Ifjúság napi staféták gyűjteménye (a múzeumi gyűjtemény egy

része)

Kutass lakóhelyeden olyan kulturális intézmények után,

amelyek Jugoszlávia fennállásának emlékét őrzik!

Szervezz kirándulást tanároddal együtt a Virágházba és

a Jugoszláv Múzeumba, vagy az egyik helyi kulturális intézménybe,

ami ápolja Jugoszlávia létezésének emlékét!

Készíts plakátot vagy prezentációt, amin feltünteted a

kirándulás fényképeit és legmeghatározóbb benyomásait!

2.

A JSZSZK pénzei

1968-as 10 dinár

1968-as 50 dinár

1965-as 100 dinár

1970-as 500 dinár

1985-as 5000 dinár

Elemezd a JSZSZK fennállása alatt forgalomban lévő pénzeket és válaszolj a kérdésekre!

Milyen személyek és motívumok kerültek bemutatásra a JSZSZK pénzein?

Kutass az interneten a 10 jugoszláv dináron látható bányász után, és mondd meg, hogy

valós személyről vagy egy kitalált alakról van-e szó?

Kutass az interneten az után, hogy mit jelentenek az 50 és 100 jugoszláv dináron

szereplő motívumok!

202




AKIK TÖBBET SZERETNÉNEK TUDNI

1.


VÍZSZINTES

4. Josip Broz Tito felesége

8. Kifejezés, amivel a világ ideológiai, politikai, gazdasági,

technológiai és kulturális összekapcsolódását írjuk le

9. Az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének rövidítése

10. Nemzetközi szervezet, amelynek célja a világbéke és

stabilitás megőrzése

12. A politikai foglyok számára fenntartott

börtönkomplexum neve, ami 1949-től 1956-ig létezett

13. A Sasok korán felrepülnek című regény szerzője

14. A Jugoszláviában létező 7 és 14 éves korú gyermekeket

tömörítő diákmozgalom tagja

15. Egy állam neve, ahol 1955-től 1975-ig háború folyt

FÜGGŐLEGES

1. A szocialista Jugoszlávia legnagyobb ünnepe,

amit november 29-én ünnepeltek

2. Az indiai emberjogi harcos neve (Mahatma)

3. Kifejezés, ami leírta Jugoszlávia népei közötti

fennálló baráti kapcsolatot, valamint a

polgárok egyenlőségét a szocializmusban

5. Kuba vezetőjének teljes neve

6. Brit rock-zenekar (magyarul: bogarak)

7. A Dél-afrikai Köztársaságban létrehozott

rasszista rendszer neve

11. A keleti blokk szocialista államainak

egyesülete, amit a Szovjetunió hozott létre

1947-ben

1

2 3

4 5

6

7 8

9

10 11

12

13

14

15




203

4.

A világ, Európa, valamint a szerb nép

és állam a jelenkori folyamatokban

4.1. JELENKORUNK VILÁGA –

GLOBÁLIS EGYMÁSRA UTALTSÁG


„Már elhangzott, hogy a globalizációval

szembeni mindennemű ellenkezés

olyan, mintha a gravitáció törvényén

veszekednénk.”

Kofi Annan (1938-2018), ghánai diplomata, az

ENSZ főtitkára. 2001-ben Nobel- békedíjat kapott.

Kutatási

útmutató

Mi a globalizáció

és hogyan hat a

jelenkor emberének

mindennapjaira?

Emlékezz!

Melyek a XX. század

második felének

tudományos

és technológiai

fejlődésének

legjelentősebb

jellemzői?

globális falu – a

modern világunkra

használt fogalom,

ahol minden össze

van kapcsolódva.

Az internetnek

köszönhetően,

világunk annyira

összefonódott,

hogy az emberek

kommunikálhatnak

attól függetlenül, hogy

a világ melyik részén

élnek

JELENKORUNK VILÁGA

Az internet és a modern információs és kommunikációs technológiák

(számítógépes rendszerek, kommunikációs hálózatok, szoftverek, alkalmazások

...) fejlődésének köszönhetően a világ, vagyis a földgömb egy

„globális faluvá” vált. A világ egyik részén zajló politikai és kulturális események

láthatóak távolabb eső területek számára és befolyásolják azokat a változásokat

amik ott következnek be. Ezt mindenekelőtt az internet, a globális

számítógépes hálózat fejlődése tette lehetővé a XX. század kilencvenes évei

közepén. A népszerű kommunikációs alkalmazások közé tartoznak azok,

amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy valós időben kommunikáljanak

a világ másik felén élő más kultúrákhoz tartozó emberekkel.

Az ipar tömegesen kezdte el használni a számítógépeket a gyártási folyamatban.

A technológia megváltoztatta a mai emberek életmódját, a kapcsolatok

fenntartásának módját (sms üzenetek, elektronikus levelezés, közösségi

hálózatok), valamint azt a módot, ahogy a legtöbb munkát végzik. A

szinte minden háztartásban megtalálható termékek között, mint amilyenek

a háztartási gépek, mobiltelefonok, autók stb., ott vannak a számítógépek is,

amelyek a legtöbb irodában is nélkülözhetetlenné váltak. Ma szinte egyetlen

munka sem képzelhető el, néhány kézművesség kivételével, azok használata

nélkül.

204




XVIII век

Jelenkorunk világa – globális egymásra utaltság

Internet felhasználók világszerte

Afrika

33,54 millió

Ázsia és Óceánia 455,55 millió

Európa

321,85 millió

Közel-Kelet

19,53 millió

Észak-Amerika

232,65 millió

Latin-Amerika

109,96 millió

Világ

6.574,66 millió

Internet hozzáférés 2007-ben

Az online lakosság

aránya

100

80

60

40

20

0

Japán

Államok nagyobb számú internet felhasználóval

USA

Kína

Gondolkodj el!

Melyik földrészen él

a legtöbb internet

felhasználó a 2007-es

kutatás szerint?

Ausztrália

Kanada

Németország

Nagy-Britannia

Franciaország

Olaszország

Spanyolország

A felgyorsult tudományos és technológiai fejlődés erőteljes ipari fejlődést

idézett elő Ázsiában és a nyugati világban. Csökkentették a költségeket, nőtt a

minőség és felgyorsult az ipari termelési folyamata. Például a robotika alkalmazása

az autóiparban lehetővé tette kiváló minőségű autók biztonságos és gyors

előállítását.

A globalizáció a gazdaság területén az ún. multinacionális vállalatok létrejöttét

eredményezte, amelyek a világ különböző részein működnek. Központjaik a

fejlett országokban találhatók, míg a vállalkozásuk számára olyan helyeket választanak,

ahol a nyersanyagok vagy a munkaerő a legolcsóbb. Az ilyen szintű gazdasági

globalizáció lehetővé teszi ezen vállalatok számára, hogy úgy tekintsenek az

egész világra, mint egy áru- és termékpiacra. Az árujukat vagy szolgáltatásaikat

úgy forgalmazzák az egész világon, mintha nem léteznének államhatárok.

Fontos!

A szabad kereskedelem összes kontinensre való kiterjedése a globalizáció egyik

legfontosabb jellemzője. A szabad kereskedelem magában foglalja az országok

közötti kereskedelmi korlátozások (például vámok, adók stb.) megszüntetését.

Az egykori Jugoszlávia első McDonald’s-át

Szerbiában a belgrádi Slaviján nyitották

1988-ban. Ez volt egyben a McDonald’s első

étterme Közép és Délkelet-Európában.

Tudj meg többet!

Az elmúlt években sok vita folyt arról, hogy a globalizáció milyen hatással van

a kevésbé fejlett országok lakóinak gazdasági és társadalmi helyzetére. A globalizáció

ellenzői úgy vélik, hogy a globalizáció a legnagyobb hasznot a gazdag és

fejlett országoknak hozza, miközben a világ szegény és fejletlen részein való az

élet még nehezebbé vált, mint a múltban.

Bill Gates, a Microsoft

egyik alapítója, az

egyik legnagyobb

nemzetközi vállalaté,

amely számítógépes

szoftverek

fejlesztésével és

gyártásával foglalkozik.

A társaság leghíresebb

szoftvere a Microsoft

Windows operációs

rendszer.

robotika –

tudományterület, ami

felöleli a gépészetet,

elektronikát, mérnök

informatikát, stb. A

robotok gépek, amiket

leginkább a termelési

folyamatokban

használnak, abból a

célból, hogy kiváltsák

az embereket, akik

addig azt a feladatot

végezték.

Gondolkodj el!

Nevezz meg néhány

multinacionális

vállalatot és azok

termékeit, amelyeket

használsz a

mindennapokban!




205

205

Összefüggés

Beszélgess el


a globalizáció

környezetre

gyakorolt negatív

következményeiről!

Mi a globális

felmelegedés, és mi a

fenntartható fejlődés?

Az AIDS

betegségben

szenvedőkkel való

szolidaritás jelképe

A maszkok

viselése a légúti

fertőzésekkel

szembeni védekezés

ajánlott módja

MELLETT

Elősegíti a világ békéjét és

a stabilitást a kereskedelmi

kapcsolatok, valamint az

emberek és árumozgás révén.

Befolyásolja az emberek

életszínvonalának növekedését

a világ minden táján.

Munkahelyeket teremt

és elősegíti a kevésbé

fejlett országokba történő

beruházásokat.

Megteremti az összetartozás

érzését világban.

Tudj meg többet!

Érvek a globalizáció mellett és ellen

ELLEN

Politikai instabilitáshoz vezet a

kevésbé fejlett országokban, a

nyersanyagok feletti és a gazdasági

dominancia megszerzéséért folytatott

nagyhatalmi konfliktusok miatt.

A fejlett országok még gazdagabbá

válnak tőle.

Elveszi a dolgozók munkáját a fejlett

országokban.

Gyengíti a helyi kultúrákat és azok

jellegzetességeit.

Az AIDS (szerzett immunhiányos szindróma) az egyik legnagyobb globális

egészségügyi fenyegetés a modern világ számára. Megtámadja az immunrendszert,

így a betegek hajlamosakká válnak a halálos fertőzések elkapására.

A betegséget az 1980-as évek elején fedezték fel. Eddig az AIDS-ben 35 millió

ember halt meg világszerte. A legújabb terápiák lelassították a betegség kifejlődését,

de még nem találtak olyan gyógymódot, amely teljesen kiirtaná.

A vírusfertőzések napjainkban komoly egészségügyi veszélyt jelentenek.

A globalizáció lehetővé tette a határok nélküli környezet kialakítását, amelyben

a vírusok gyorsabban terjednek, mint korábban. A nagyobb népsűrűség,

valamint a lakosság egyik kontinensről a másikra való gyakori utazása

megkönnyíti a vírusok terjedését. A modern egészségügyi rendszer, valamint

annak technológiai képességeinek egyik legnagyobb kihívása a koronavírus,

amely 2019-ben jelent meg Kínában. 2020 folyamán ez az akut légzőrendszeri

betegség elterjedt az egész világon, ami világjárvány kitöréséhez vezetett.

Emlékezz!

Hogyan végződött a

hidegháború?

Gondolkodj el!

Mik voltak az amerikai

katonai beavatkozások

okai a világ

különböző pontjain, a

hidegháború lezárulta

után? Beszélgess el

erről tanároddal!

KONFLIKTUSOK A MODERN VILÁGBAN

Miután megnyerte a hidegháborút, az Amerikai Egyesült Államok a XX.

század végén, a világ vezető hatalmává vált. A hidegháború új megosztottságot

és konfliktusokat eredményezett az államok között. Azonban még a lezárása

után sem köszöntött be a tartós béke a világban. Ma is vannak olyan konfliktusok,

amelyek veszélyeztetik az emberek biztonságát szerte a világon. Békefenntartó

missziók szervezésével az Egyesült Nemzetek Szervezete megpróbálja megakadályozni

vagy befejezni a világ különböző részein fennálló konfliktusokat.

A hidegháború vége után számos háború zajlott le, amelynek gyökerei

az egyes népek mások felé irányuló etnikai és vallási türelmetlenségében gyökereznek.

Valójában a nemzetek közötti különbségek kihangsúlyozása vezetett a

példa nélküli erőszak mértékének növekedéséhez a második világháború után.

Ebben az értelemben ki kell emelni: a korábbi Jugoszlávia területén zajló háborúkat

(1991–1999), a palesztinok és izraeliek közötti közel-keleti konfliktust,

a protestánsok és a katolikusok közötti konfliktusokat Észak-Írországban,

az afrikai ruandai polgárháborút, a kurdok küzdelmét egy független állam

létrehozására Délnyugat-Ázsiában (Törökország, Irak és Irán ellen) stb.

206




XVIII век

A modern világ – globális egymásra utaltság

Az első öbölháború (1990–1991) az egyike a XX. század

végén lejátszódó legnagyobb katonai konfliktusnak, az Amerikai

Egyesült Államok és Irak között. A háború okait az Amerikai

Egyesült Államok és szövetségesei azon törekvéseiben kell

keresni, hogy biztosítsák a Perzsa-öböl olajforrásai feletti ellenőrzést.

Ily módon akarták biztosítani az olajárak stabilitását a

világpiacon. A támadás ürügye Irak inváziója volt a szomszédos

Kuvait ellen. Az Amerikai Egyesült Államok által vezetett koalíció

az ENSZ támogatásával kiűzte Kuvaitból az iraki csapatokat,

és megteremtette az ellenőrzést a Perzsa-öböl térségének olajkereskedelme

felett. A konfliktus zárófejezetét a XXI. század elején

kapta meg, amikor az amerikai csapatok 2003-ban elfoglalták

Irakot azzal az ürüggyel, hogy az iraki rezsim tömegpusztító

eszközöket állít elő (vegyi / biológiai fegyverek) és támogatja a

terrorizmust.

Az afrikai Ruanda államban zajló polgárháború idején

(1990–1994) népirtást követtek el, amely során egymillió

embert öltek meg. A népirtást a hutu nép szélsőséges tagjai

követték el a tuszi kisebbség tagjai ellen. A tömeges bűncselekményekben

a hutu nép tagjai közül is sokan haltak meg,

olyanok, akik nem értettek egyet népük tagjainak bűncselekményeivel.

Az ENSZ-t sok bírálat érte a ruandai háború

során tanúsított nem megfelelő mértékű és nem elég határozott reakciója

miatt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem küldött erősítést az ENSZ ruandai

missziójának a népirtás és a civilek tömeges szenvedésének megakadályozására.

A terroristatámadás a XXI. században

továbbra is sok terrorista szervezet

által használt eszköz. A XXI. század legnagyobb

terrorista támadására 2001.

szeptember 11-én került sor az Amerikai

Egyesült Államokban. A szeptember

11-i támadások egy összehangolt

terrortámadás sorozat volt, amit több

célpont ellen hajtottak végre az Amerikai

Egyesült Államokban.

Amerikai repülőgép az öbölháborúban,

a felgyújtott olajmezők felett, a Sivatagi

Vihar elnevezésű hadműveletben

Szaddám Huszein

iraki vezetőt

megfosztották

hatalmától az

amerikaiak

2003-as katonai

beavatkozását

követően, 2006-

ban elfogták és

halálra ítélték.

Gondolkodj el!

Miért tekintik a

civilek tömeges

meggyilkolását

Ruandában

genocídiumnak?

A ruandai

menekültek

számára indított

nemzetközi

humanitárius

segélyt szállító

konvoj

Tudj meg többet!

A szeptember 11-i támadás nagy sokkot okozott és

hitetlenséggel töltötte el nemcsak az Amerikai Egyesült

Államokat, hanem az egész világot. A legnagyobb támadás

New Yorkban történt, amikor két korábban elrabolt

utasszállító repülőgép becsapódott a Világkereskedelmi

Központ (az úgynevezett ikertornyok) épületébe.

Közel 3000 civil halt meg a támadások során. Körülbelül

25.000 ember sebesült meg. Az Amerikai Egyesült Államok

a támadás szervezőjeként Oszama bin Ladent, az

al-Káida terrorszervezet vezetőjét nevezte meg, aki más

amerikai célpontok elleni támadások megszervezésében

is részt vett világszerte. 2011-ben fogták el Pakisztánban,

majd az amerikai erők likvidálták.

Az elrabolt repülőgépek

becsapódásának

pillanata a New York-i

Világkereskedelmi

Központ épületébe

Gondolkodj el!

Milyen mértékben

van jelen a militarista

terrorcsoportok

európai támadásainak

veszélye? Kutass

olyan európai

terrortámadások után,

amire az USA elleni

támadás után került

sor!




207

207

A XXI. század eleje a gazdasági és politikai hatalom újraelosztásának új

szakaszának kezdetét jelentette a világon. A stagnálás időszaka után a XXI.

század elején Oroszország konszolidálódik, mint szuperhatalom. Ugyanekkor

bekövetkezik Kína felemelkedése, aki a nemzetközi kapcsolatokban

egyre nagyobb és jelentősebb szerepet játszik, amely nagyrészt gazdasági

fejlődésén alapul.

Vlagyimir Putyin

az Orosz Föderáció

elnöke és Donald

Trump az USA

elnöke

Emlékezz!

Melyek az alapvető

emberi jogok az Emberi

Jogok Egyetemes

Nyilatkozatának

értelmében?

xenofóbia – félelem

és bizalmatlanság az

ismeretlen és idegen

dolgokkal szemben,

elsősorban olyan

emberekkel szemben,

akiket egy másik

csoport tagjaiként

élünk meg. Az

idegengyűlölet egyik

formája a rasszizmus

gyűlöletbeszéd –

minden olyan

kifejezési forma,

ami támogatja,

igazolja vagy felhív

a türelmetlenségre,

ellenségeskedésre,

gyűlöletre, erőszakra,

vagy amely

megfélemlíti, sérti

vagy megalázza az

egyént vagy csoportot.

A gyűlöletbeszéd

nagyon gyakran más

nemzetiségű, vallású,

nemű, szexuális

beállítottságú,

származású emberek

ellen irányul.

kulturális

sokszínűség – a

vallási, etnikai és

más olyan csoport

iránti elfogadás és

tisztelet, amelyek nem

ugyanazt az értékeket

vallják vagy életstílust

folytatják

MIGRÁCIÓK

Hszi Csin-ping a Kínai

Népköztársaság

elnöke

Angela Merkel,

Németország

kancellárja

A XXI. század elejét a népesség tömeges és drámai migrációi jellemezték.

A migráció leggyakoribb mozgatóereje a háború okozta bizonytalanság,

de jelen van közötte a politikai instabilitás, a szegénység, étel, ivóvíz stb.

hiány. A legtöbb esetben mindezen tényezők összefonódásáról van szó. A

menekültek és migránsok száma 2005-re 20 millió főre nőtt. Emberek százezrei

menekülnek vagy vándorolnak el minden évben: Ázsiából és Afrikából

Európába, Latin-Amerikából az USA-ba, a Balkánról Nyugat-Európába stb.

A népesség elhagyja a világ háború sújtotta, szegény és fejletlen részeit és

elvándorol a világ azon részeire, amelyről feltételezi, hogy egy nyugodtabb,

jobb, minőségesebb és boldogabb életet tud kínálni.

Azok az országok, amelyek mérlegelik a menekültek beengedésének

lehetőségét gyakran nagyon szigorú politikát folytatnak azokkal a külföldiekkel

szemben, akik ilyen okokból kifolyólag akarnak letelepedni. A menekültek

és migránsok élete a kívánt úticél felé vezető úton számos nehézséget

tartogat, mint amilyenek az átmeneti szálláson vagy menekülttáborokban

való élet. Az Európába Ázsiából és Afrikából érkező menekültek és

migránsok megnövekedett száma az európai országokban a xenofóbia és

gyűlöletbeszéd növekedéshez vezettek. Azokban a kritikában, amit gyakran

az európai országok parlamentjeiben működő politikai pártok is megfogalmaznak

a migránsok és menekültek felé figyelmen kívül hagyják azt

a hozzájárulást, amit a menekült és migráns lakosság ismeretei és tapasztalatai

tudnak nyújtani egy ország gazdasági jóléte számára és a kulturális

sokszínűség előmozdítása érdekében. Különösen elhanyagolják azt a tényt,

hogy a bajban lévő emberek felé irányuló emberséges magatartás fontos az

emberek közötti empátia és szolidaritás fenntartásához, függetlenül a közöttük

fennálló különbségektől.

Fontos!

Ma elutasítják az emberek között faji különbségek létezését. Ennek ellenére a

rasszizmus még ma is jelen van, és különféle politikai mozgalmak programjainak

részét képezi, amelyek eszméiket a gyűlöletre, az intoleranciára és a kizárólagosságra

alapozzák. Az ilyen mozgalmak és politikai pártok különösen erősek azokban az

országokban, ahol élnek olyan polgárok, akik a világ különböző pontjairól érkeztek,

vagy ahova menekültek vagy migránsok érkeznek. A gyűlöletbeszédet, valamint a

gyűlöletből elkövetett bűncselekményeket gyakran a rasszizmus ihlette.

208




XVIII век


A migránsok illegálisan

kelnek át Szerbiából

Magyarországra 2015

augusztusában.

A migránsválság a XXI. század második évtizedében jelentkező folyamat,

amikor az ázsiai és afrikai országokból származó menekültek és migránsok

tömegesen érkeztek meg az európai országokba, de még azokon túl is. A

2011 óta tartó szíriai polgárháború hatalmas menekülthullámot indított el.

A Moammer Kadhafi rendszerének 2011-ben történő megdöntése anarchiához

vezetett Líbiában. Ebben az új helyzetben sokan elhagyták Líbiát. A

menekültválság 2015 közepén érte el csúcspontját.

Sok migráns és menekült számára a kívánt célállomásra való megérkezés,

nem egyszerű feladat. Az emberek különféle módokon „áramlanak”, ami

miatt életveszélynek vannak kitéve. Számos példa van azokra a menekültekre

és migránsokra, akik nem megfelelő hajókon és csónakokon próbálták

elérni Olaszország partjait, ami tömeges tragédiákhoz vezetett. A Balkán is

számos menekült és migráns útvonal szerves részét képezi. Azok a menekültek

és migránsok, akik átkelnek Szerbián, amely területén szintén számos

menekülttábor van, többnyire Észak-Macedónia felől lépnek be a Szerb Köztársaság

területére. A legtöbb migráns és menekült pedig Magyarországon

vagy Horvátországon keresztül folytatja útját Nyugat-Európába. A migránsválság

kezdete óta Szerbián több mint egymillió menekült és migráns haladt

át és kísérelte meg elérni az Európai Unió országait. Néhány uniós ország

falakat és szögesdrótakadályokat emelt határain, hogy megnehezítsék

a migránsok számára az országba való bejutást. Azok, akik illegálisan próbálják

meg átlépni a határokat, teljesen védtelenek és jogfosztottak, ezért

egyes országokban nemcsak a csempészek és tolvajok, hanem a korrupt

rendőrök és tisztviselők áldozatául is esnek, akik gyakran elkobozzák dokumentumaikat,

pénzüket és egyéb értékeiket.

Gondolkodj el!

Beszélgess el

tanároddal a

migránsok nehéz

helyzetéről és arról,

hogy milyen módokon

próbálnak meg eljutni

az Európai Unió

országainak védett

területeire!


14. cikk

„Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket

keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.”

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata




209

209

Tudj meg többet!

Az 1951 - es genfi egyezmény meghatározza a menekültek fogalmát és

meghatározza azokat az alapvető jogokat, amelyeket az államoknak biztosítania

kell a menekültek számára. Az egyik legalapvetőbb alapelv, ami a nemzetközi

jogban meghatározásra került az, hogy a menekülteket nem lehet kiutasítani

vagy visszajuttatni abba a helyzetbe, ami az életüket vagy szabadságukat

veszélyezteti.

Menekültnek számít az a személy, akinek el kellett menekülnie hazájából

üldözés, háború vagy más erőszakos cselekmény miatt, esetleg faji, vallási,

nemzeti hovatartozástól, politikai véleménytől vagy egy adott társadalmi

csoporthoz való tartozás miatti üldözéstől való megalapozott félelem miatt.

Ez miatt a menekültek a biztonságot keresve, átlépik a nemzetközi határokat

más országokban, mivel nem tudnak vagy nem mernek hazatérni.

A menedékjog a menekült azon joga, amivel elismerik menekült státuszát,

ami magában foglalja a tartózkodási jogot, a jogi védelmet és az anyagi segítséget.

Ezt a jogot leggyakrabban a menedékjog iránti kérelmet elbíráló

illetékes szerv döntése alapján valósítják meg.

A belső menekültek ugyanolyan okokból kényszerültek otthonaik elhagyására,

mint a külföldről érkezők, de nem lépték át a nemzetközi határokat,

és saját országukban maradtak.

A migránsok olyan emberek, akik nem az üldözés vagy a háborúk miatt

kényszerülnek elhagyni az országukat, hanem a jobb élet, és munka után

kutatva, vagy, hogy újra egyesüljenek családjukkal, esetleg más okokból.

Migránsok a világban (1970-2019)

Gondolkodj el!

1. Mi a migráns és

menekült között a

különbség?

2. A táblázat alapján

milyen a migrációs

tendencia a

világban 1970-től

napjainkig?

Időutazás

1990–1991.

Év

A migránsok száma

A migránsok aránya

a világ lakosságához

viszonyítva

1970. 84.460.125 2,3%

1975. 90.386.010 2,2%

1980. 101.983.149 2,3%

1985. 113.206.691 2,3%

1990. 153.011.473 2,9%

1995. 161.316.895 2,8%

2000. 173.588.441 2,8%

2005. 191.615.574 2,9%

2010. 220.781.909 3,2%

2015. 248.861.296 3,4%

2019. 271.642.105 3,5%

1994. 2001. 2015.

Öbölháború

Ruandai népirtás Szeptember 11-i

terrortámadás

A migránsválság

csúcspontja

210




XVIII век


Kulcsszavak

Öbölháború

migráció

Ismételjünk!

Ruandai népirtás

Az információs és kommunikációs technológiák felgyorsult tudományos

és technológiai fejlődése megváltoztatta a jelenkor emberének életmódját

és a világ társadalmi viszonyait, amit ma „globális falunak” tekintünk.

A gazdaság területén jelentkező globalizáció az ún. multinacionális vállalatok

megjelenéséhez vezetett, amelyek az egész világot az áruik és termékeik

felvevőpiacának tekintik. A hidegháború végével a nemzetek és államok

közötti konfliktusok nem szűntek meg. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének

feladata a béke és a stabilitás megőrzése a modern világban. Az egyik

legfontosabb biztonsági kérdés a háború sújtotta területeken élő népesség

vándorlása. A fegyveres konfliktusok mellett a legnagyobb probléma, amivel

az emberiség manapság szembesül, a nemzetközi terrorizmus, a globális

felmelegedés problémája, a gazdag és a szegény országok közötti növekvő

szakadék, világjárványok stb.

Mit tanultunk meg?

1. Miért tekintünk világunkra úgy, mint egy „globális falura”?

2. Melyek a multinacionális vállalatok alapvető üzleti céljai?

3. Magyarázd el a globalizáció negatív oldalait!

4. Mi volt az öbölháború oka?

5. Miben rejlik a menekültek és migránsok közötti különbség?

Kutass!

A fenntartható fejlődés olyan célok összessége, amelyek jövőbeli globális

társadalmi és gazdasági fejlődésre vonatkoznak a fenntarthatóság elveivel összhangban

(a rendelkezésre álló erőforrásoknak megfelelő társadalmi fejlődés,

ami kielégíti az emberi szükségleteket, de a természet és a környezet veszélyeztetése

nélkül). Ezeket a célokat az ENSZ határozta meg és 2016-ban hivatalosan

is hatályba léptek, miután az ENSZ-csúcstalálkozóján elfogadták az ezeket tartalmazó

nyilatkozatot. A következő 15 évben, azaz 2030-ig az aláíró államoktól

azt várják, hogy mozgósítsák minden erőforrásukat a célok elérése érdekében.

Látogass az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) weboldalára, amely

több mint 170 országban fejti ki tevékenységét, köztük a Szerb Köztársaságban

is!

https://www.rs.undp.org/content/serbia/sr/home/sustainabledevelopment-goals.html

Sorolj fel 17 a fenntartható fejlődéshez kötődő célt a 2030-ig tartó időszakra!

Válassz egyet a célok közül, ami szerinted fontos, hogy fejlesztésre kerüljön

a következő időszakban, a Szerb Köztársaságban!

Magyarázd el, miért választottad éppen ezt a célt és hogyan befolyásolnád

a megvalósulását!




211

211

4.2. JUGOSZLÁVIA SZÉTESÉSE –

EGY ESZME VÉGE


„A tévedéseket szegénységgel, a lelkek

megmérgezésével és Európa messzi perifériáira

való sodródással fogjuk megfizetni.”

Ante Marković (1924-2011), jugoszláv és horvát

politikus, a JSZSZK utolsó miniszterelnöke (A Központi

Végrehajtó Tanács elnöke)

Kutatási

útmutató

Melyek voltak Jugoszlávia

fennmaradásának

belpolitikai és külpolitikai

akadályai?

Emlékezz!

Milyen változásokat

hozott az 1974-es

alkotmány?

Koszovó Szocialista

Autonóm

Tartomány – az

1969-es alkotmányos

törvénnyel Koszovó

és Metóhia Szocialista

Autonóm Tartományt

átnevezték Koszovó

Szocialista Autonóm

Tartománnyá. Szerbia

1990-es alkotmánya

a tartomány nevét

Koszovó és Metóhia

Autonóm Tartományra

változtatta

államalkotó nép –

többségi nemzet vagy

nemzetek. A JSZSZKban

ezek a szerbek,

horvátok, szlovének,

macedónok,

montenegróiak és

muzulmánok voltak.

A XX. SZÁZAD 80-AS ÉVEINEK POLITIKAI VÁLSÁGA

Josip Broz Tito 1980-as halála után a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének

vezetése nem tudta megoldani a jugoszláv köztársaságok kapcsolataiban

felmerült számos gazdasági és politikai problémát. Az 1974-es alkotmányt

másként értelmezték az egyes köztársaságok vezetői, akik egyre

inkább a politikai élet demokratizálódása iránti igényekkel léptek fel, de az

államon belüli nagyobb függetlenségre is törekedtek. A köztársaságokban

működő pártszervezet élére a politikusok új generációja került, akiknek nem

sikerült megőrizniük a párt egységét. A válság, amely a jugoszláv államot és

társadalmat megrengette leginkább a jugoszláv népek közös örökségének

elvetésében mutatkozik meg, tagadva a jugoszláv identitást és ragaszkodva

az egyes népek sajátosságaihoz.

Koszovó Szocialista Autonóm Tartományának területén 1981-ben

zavargások törtek ki. A koszovói albánok képviselői azt követelték, hogy

Koszovó váljon a JSZSZK hetedik köztársaságává, és hogy az albánokat ismerjék

el Jugoszlávia államalkotó népének. A koszovói tüntetések elfojtása

után, a szerbek és az albánok kapcsolatai folyamatosan rosszabbodtak.

Ilyen körülmények között, Slobodan Milošević helyezte magát politikai

vezetőként előtérbe a Szerb Szocialista Köztársaságba. Milošević támogatta

azt a politikát, aminek célja Szerbia hatalmának növelése volt az autonóm

tartományai - Vajdaság és Koszovó felett. Miután Slobodan Milošević került

a szerbiai pártszervezet élére, konfliktus alakult ki a Szerbiai Kommunisták

Szövetségében. Slobodan Milošević politikájának egyik ellenzője korábbi

közeli munkatársa Ivan Stambolić volt, aki a Szerb Szocialista Köztársaság

Elnökségének elnöke volt (1987 decemberéig).

212




XVIII век

Jugoszlávia szétesése – egy eszme vége

Tudj meg többet!

A Szerbiai Kommunisták Szövetségének tisztviselője, Slobodan Milošević látogatása

során Koszovóban fizikai konfliktus alakult ki az összegyűlt szerbek és a

tartományi rendőrség között. Slobodan Milošević ebből az alkalomból azt mondta:

„Senki sem verhet benneteket!” Milošević 1987 tavaszi Koszovóban rendezett

fellépésének célja, hogy a szerbek érdekeinek védelmezőjeként mutassák be az

emberek számára. Az említett eseményt a tévékamerák is rögzítették. A felvételnek

köszönhetően, amiket azokban a napokban a televízió és a rádió is sugárzott,

Milošević egy viszonylag ismeretlen pártvezetőből népszerű politikussá vált.

A Slobodan Miloševićtyel folytatott konfliktusa után Ivan Stambolić kivonult a politikai

életből. A XX. század utolsó évtizedének vége felé megpróbált visszatérni a politikába,

Milošević ellenzékeként. 2000 augusztusában elrabolták a szerbiai Belügyminisztérium

Állambiztonsági osztálya alá tartozó különleges műveleti egységek tagjai, ami után

megölték. Stambolić maradványait 2003-ban találták meg a Tarcalon.

A következő jelentős lépés abban a politikában, amit a Slobodan Miloševićtyel

az élén álló új szerbiai politikai vezetés támogatott, a Szerb Szocialista

Köztársaság alkotmányának megváltoztatása volt. Az 1989-es alkotmánymódosítással

csökkentették a tartományok autonómiáját, és megerősítették

a köztársasági szervek felügyeletét Szerbia teljes területén. Slobodan

Miloševićet 1989 májusában választották Szerbia SZK elnökévé. Az

országot megrázó komoly válságban az újonnan megválasztott szerb politikai

vezetés elsősorban a Párt és Jugoszlávia egységének megőrzését támogatta.

Csak az egységes Jugoszlávia szolgálta a szerbek érdekeit, akik mint

a legnagyobb számú nemzet, az ország különböző köztársaságaiban éltek.

Szlovéniában és Horvátországban egyre inkább támogatják a jugoszláv állam

konföderációs típusú átalakításának gondolatát, amiben minden köztársaságnak

joga van eldönteni, hogy folytatni kívánja-e a Jugoszlávián belüli

vagy azon kívüli fejlődését. Különösen nehéz helyzetben volt Bosznia

és Hercegovina SZK, ami egy rendkívül soknemzetiségű szövetségi egység

volt, ahol teljesen összekeveredve éltek muzulmánok, szerbek, horvátok és

azok a polgárok, akik jugoszlávnak érezték és nevezték magukat.

konföderáció –

független, önálló

államok szövetsége

Fontos!

A berlini fal 1989 végén történő leomlása és a kelet-európai demokratikus változások

kezdete az USA és a Nyugat külpolitikájának megváltozásához vezetett az

JSZSZK irányába. Az amerikai és nyugati politikusok követelték a JSZSZK politikai

rendszerének megváltoztatása és a demokratikus többpártrendszer bevezetését.

A keleti blokk eltűnése és a demokratikus változások követelése kérdésessé tette

a JSZSZK-nak, mint egységes államnak a fennmaradását is.

Az egyik leghíresebb beszédet Slobodan Milošević a Rigómezőn mondta el a

rigómezei csata 600. évfordulójának megünneplése alkalmával, 1989. június 28-án.

Néhány becslés szerint a rigómezei csata 600. évfordulójának megünneplésén több

mint egymillió ember vett részt. A központi ünnepségen részt vett a JSZSZK teljes

állami vezetése, valamint sok külföldi ország Jugoszláviába delegált képviselője

(nagykövetei), kivéve az Amerikai Egyesült Államok és Törökország képviselőit, akik

elutasították a részvételt. Úgy gondolják, hogy a rigómezei csata jubileuma alkalmából

megtartott ünnepség politikai gyűléssé alakult, amelyen Slobodan Milošević, mint a

szerb nép nemzeti vezetője jelent meg.




213

213

Gondolkodj el!

1. Milyen módon

használta fel

Slobodan Milošević

a rigómezei ütközet

motívumait

beszédében,

azért, hogy hatást

gyakoroljon a

tömeg érzelmeire?


tanároddal!

2. Miért gondolta

Slobodan Milošević,

hogy Szerbia az

általa vezetett

politikával, „szerezte

vissza állami,

nemzeti és szellemi

egységét”?

Gondolkodj el!

Melyik események

jelentették Jugoszlávia

szétesésének

kezdetét?


„Ezen a helyen Szerbia szívében, Rigómezőn, hat évszázaddal ezelőtt,

vagyis hatszáz éve zajlott le a kor egyik legnagyobb csatája. [...] A társadalmi

körülmények miatt ennek a dicső hatszáz éves rigómezei csatának a jubileumára

pont abban az évben került sor, amiben Szerbia sok év és sok évtized

után visszanyerte állami, nemzeti és szellemi egységét. Ezért ma nem nehéz

válaszolni arra a régi kérdésre: Mit fogunk kezdeni Milošsal? A történelem és

az élet játéka úgy tűnik úgy akarta, hogy Szerbia éppen 1989-ben szerezze

vissza államát és méltóságát, hogy így ünnepelhesse meg azt a régmúlt történelmi

eseményt, amely nagy történelmi és jelképes jelentőséggel bír jövője

számára.“

Részlet Slobodan Milošević rigómezei

beszédéből 1989. június 28-án

A VÁLSÁG ELMÉLYÜLÉSE

A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének utolsó kongresszusát 1990

elején tartották. Rajta előtérbe került minden nézőpontbeli különbség, ami

a szerb vezetés, valamint a szlovén és horvát vezetés között létezett. A kongresszus

felgyorsította a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének felbomlását.

Ez a köztársaságok politikai vezetésének függetlenedéséhez vezetett és a

többpártrendszer bevezetéséhez. Ugyanakkor ez a jugoszláv állam végének

kezdete is volt. 1990 áprilisában tartották meg az első többpárti választásokat

Szlovéniában és Horvátországban. A győzelmet a nacionalista pártok

szerezték meg, amelyek támogatták köztársaságaik függetlenné válását,

míg a kommunista pártok vereséget szenvedtek. A Franjo Tuđman vezette

nacionalista Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nevű párt hatalomra

kerülése az első horvátországi többpárti választásokon elégedetlenséget

váltott ki a horvátországi szerbek körében. Egy 1990 májusában tartott zágrábi

labdarúgó mérkőzésen a zágrábi Dinamo és a belgrádi Crvena zvezda

között, összecsapásokra került sor a szurkolók között, aminek nemzeti színezete

volt, majd augusztusban a horvátországi szerbek felkelést indítottak.

Ezek az események csak bevezetői voltak azoknak a véres eseményeknek,

amelyek a következő évek háborús konfliktusaiban történnek majd. Az első

Szerbiában tartott többpárti választásokat 1990 végén a Slobodan Milošević

vezette Szerbiai Szocialista Párt nyerte meg.

Egyidejűleg a politikai zűrzavarral Ante Marković jugoszláv miniszterelnök

megpróbált gazdasági reformokat végrehajtani azzal a céllal, hogy

Jugoszlávia közelebb kerüljön az Európai Gazdasági Közösséghez (jelenlegi

EU). Marković reformjai a JSZSZK-ban uralkodó gazdasági feltételek stabilizálódásához

vezettek, de a politikai a köztársasági vezetés támogatásának

hiánya miatt, reformkísérletei Jugoszláviának az európai gazdasági integrációhoz

való közelítésére sikertelenek voltak.

A Szerb Szocialista

Párt a Szerb

Kommunista

Szövetség

politikájának

folytatójaként

lépett fel (1990)

Részlet az 1990. május 13-án félbeszakadt

Dinamo-Crvena zvezda mérkőzésről, amin

tömegverekedés és nemzeti alapon való

szitkozódás alakult ki a nézők között

214




XVIII век


Tudj meg többet!

1990 novemberében általános választásokat tartottak Bosznia és Hercegovinában. Az első bosznia-hercegovinai

többpárti választásokon a nacionalista pártok nyertek: a Demokrata Akció Pártja

(többnyire muzulmánok gyűltek köré), a Szerb Demokrata Párt és a Bosznia-Hercegovinai Horvát

Demokrata Közösség. A köztársasági elnöki pozíciójába a muzulmán Alija Izetbegović (DAP) került.

A szerb Momčilo Krajišnik (SZDP) lett a parlament elnöke, a horvát Jure Pelivan (HDZ BH) pedig a

miniszterelnök. Ez a kommunistaellenes koalíció a bosznia-hercegovinai háború kezdetéig, 1992-ig

maradt hatalmon.

Tudj meg többet!

Az 1991. március 9-i belgrádi tüntetések az ellenzék jelentős megmozdulása volt, ami elégedetlen

volt a Szerbiai Rádió Televízió (RTS) hírműsorának elfogult tudósításával. A Milošević-rezsim az általa

ellenőrzött médián keresztül kampányt folytatott az ellenzéki vezetők ellen, azzal vádolva őket, hogy

„külföldi fizetett ügynökök” és Szerbia érdekei ellen dolgoznak. A tüntetéseket a Szerb Megújulási Mozgalom

vezette, aminek élén az ellenzék egyik vezetője Vuk Drašković ált. Slobodan Milošević az JSZSZK

elnökségétől tankok kivezénylését kérte Belgrád utcáira, ami a tüntetések elfojtásához vezetett. Az ellenzéki

tüntetés során a rendőrség vízágyúkat, könnygázt és erőszakot használt a demonstráció felszámolásához.

Nagy összecsapásokra került sor a tüntetők és a

rendőrség között amelyben két ember vesztette életét. Másnap

hallgatói tiltakozások törtek ki a Teraziján. A hallgatók követelték

az RTS vezetőinek lemondását, a rendőrség miniszterének

lemondását és az összes letartóztatott állampolgár szabadon

bocsátását. Ezek voltak az első azok a tüntetéssorozatok közül,

amelyek Slobodan Milošević politikája ellen irányultak, és amelyek

a XX. század utolsó évtizedében meg fogják rengetni Szerbiát.

JUGOSZLÁVIA SZÉTESÉSE

A jugoszláv vezetők találkozója

1990. áprilisában Kranjban

közvetlenül Jugoszlávia szétesése

előtt. Balról jobbra állnak: Momir

Bulatović (Montenegró), Alija

Izatbegović (B-H), Slobodan

Milošević (Szerbia), Kiro Gligorov

Macedónia), Franjo Tuđman

(Horvátország) és Milan Kučan

(Szlovénia)

Emlékezz!

Mikor és hogyan

számolták fel a

többpártrendszert

Jugoszláviában?

Szlovénia és Horvátország nemzetgyűléseinek 1991. június 25-i határozatai

a függetlenség kikiáltásáról Jugoszlávia felbomlásának kezdetét jelentették. A

függetlenségről szóló határozat meghozatalát követő napon a szlovén rendőrség

megkezdte a határátkelők ellenőrzésének átvételét. A szlovén területvédelmi

erők tagjai és a Jugoszláv Néphadsereg katonái közötti konfliktusra, aminek

tagjai a Jugoszlávia minden részéből származó katonai szolgálatot teljesítő fiatalok

voltak, akkor került sor, amikor a JNH azt a feladatot kapta, hogy szerezze

vissza a szlovéniai határátkelők feletti ellenőrzést. A szlovéniai háborúra 1991.




215

215

Gondolkodj el!

Figyelmesen nézd


mond meg, hogy mit

látsz rajta.

június 27. és július 7. között került sor.

A háborúnak a brioni egyezmény aláírása

vetett véget 1991. július 7-én,

ami után a JNH egységei kivonultak

Szlovéniából, amivel ennek az egykori

jugoszláv tagköztársaságnak a függetlensége

realitássá vált.

Ranko Guzina karikatúrája, ami az egykori

Jugoszlávia szétesése idején készült

A JNH tagjai Rožna Dolinában közvetlenül a szlovén területi

védelem tagjaival folytatott konfliktus előtt. A tíznapos háború

alatt valamivel több, mint 60 ember halt meg Szlovéniában,

közülük 44-en a JNH tagjai, az áldozatok főleg a kötelező katonai

szolgálatukat teljesítő fiatal férfiak közül kerültek ki. 1991. július

2-án a Szlovéniában katonai szolgálatot teljesítő JNH katonák

édesanyjai félbeszakították a Szerbia SZK Nemzetgyűlésének

ülését, hogy tiltakozásukat fejezzték ki a gyermekeiket fenyegető

veszély miatt, valamint, hogy nem tudnak kapcsolatba lépni

fiaikkal. Követelték a katonák hazatérését.

Gondolkodj el!

Milyen volt a tíznapos

szlovéniai háború

végeredménye?


A brioni egyezmény a Szlovén Köztársaság, a Horvát Köztársaság és a JSZSZK

képviselői által aláírt dokumentum, amit Szlovénia és Horvátország Jugoszláviából

való kiválása és a rövid szlovéniai fegyveres konfliktus kirobbanása után írtak

alá. A békemegállapodást az Európai Gazdasági Közösség politikai felügyelete

alatt írták alá.

„1. Határrendszer: A határátkelők ellenőrzését a szlovén rendőrség veszi át. [...]

5. A tűzszünet alkalmazásának egyéb módjai: Az JNH összes egységének és létesítményének

blokád alóli feloldása, a JNH egységek feltétel nélküli laktanyákba

való vonulása.„

Jugoszlávia szétesésének időrendje:

1991. június 25. – Szlovénia és Horvátország függetlenségének

kikiáltása;

1991. szeptember 8. - Macedónia SZK (a mai

Észak-Macedónia) függetlenségi nyilatkozata;

1991. december 19 - a Krajinai Szerb Köztársaság

létrehozása;

1992. január 9 - a Boszniai Szerb Köztársaság kikiáltása;

1992. április 6. - Bosznia és Hercegovina függetlenségének

elismerése;

1992. április 27. - A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság

(JSZK) kikiáltása, mint a Szerb Köztársaság

és a Montenegrói Köztársaság közös szövetségi

állama;

2003. február 4. - Szerbia és Montenegró államközösségének

létrehozása;

2006. június 3 - Montenegró függetlenségi nyilatkozata.

216




XVIII век


Tudj meg többet!

A Jutel (Jugoszláv Televízió) egy televíziós műsor volt, amit a TV Szarajevó sugározott 1990 és

1992 között. Ante Marković, a JSZSZK miniszterelnöke a többpárti választásokat előtt létrehozta a

Jugoszláviai Reformerők Szövetségét, amelynek programja a gazdasági reformok végrehajtásán és

az ország európai gazdasági integrációba történő bevezetésén alapult. Mivel a pártnak nem volt

módja a program átfogóbb bemutatására, így jött a televíziós csatorna indításának ötlete, amelynek

alapvető célja a nyilvánosság objektív tájékoztatja volt, hogy az állampolgárok világos képet

kaphassanak arról, mi történik Jugoszláviában.

1991. július 28-án a Jutel háborúellenes kampányt szervezett, Koncert a békéért elnevezéssel,

azzal az elképzeléssel, hogy felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy a háború egész Jugoszláviára

kiterjedhet. A koncertre a szarajevói Zetra csarnokban került sor, amely nem volt elég nagy

ahhoz, hogy minden látogatót befogadjon. A koncertre nagy számban érkeztek Szarajevón kívül,

Jugoszlávia más részéből is emberek. A koncerten Jugoszlávia leghíresebb zenészei és szórakoztatói

vettek részt: a Top lista nadrealista című vígjáték főszereplői, Goran Bregović, Rade Šerbedžija, az

Indeksi együttes, Plavi orkestar, Crvena jabuka, Hari Mata Hari, Regina, Bajaga i instruktori, Ekatarina

Velika, Merlin és mások. A koncertet csak Bosznia-Hercegovinában és Macedóniában közvetítették

élőben, míg más köztársaságok nemzeti tévéállomásai bojkottálták az adást. A Koncert a békéért

műsorát Szerbiában a belgrádi Studio B állomás sugározta, amelynek programját néhány helyi állomás

is átvette, amelynek szerkesztősége nem értett egyet a jelenlegi szerb vezetés és Slobodan

Milošević politikájával.

Időutazás

1981. 1989. 1990. 1991

A Koszovó és Metóhia

albán lakosságának

demonstrációi

Slobodan

Miloševićet

választják meg

a Szerbia SZK

Elnökségének

elnökének

A JKSZ szétesése

és az első

többpárti

választások

Jugoszláviában

Ante Marković

gazdasági

reformjai

június 25. –

Szlovénia és

Horvátország

függetlenségének

kikiáltása

június 27. - július

7. – a tíznapos

szlovéniai háború

Ismételjünk!

Josip Broz Tito 1980-as halála után a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének

politikai vezetése nem tudta megoldani a számos gazdasági és politikai

problémát, amelyek negatívan hatottak a jugoszláv tagköztársaságok

kapcsolataira. Szerbiában az 1989-es alkotmánymódosítások csökkentették

a tartományok autonómiájának mértékét és megerősítették a köztársasági

szervek hatalmát Szerbia SZK teljes területén. Slobodan Miloševićet a Szerbia

SZK Elnökségének elnökévé választották 1989 májusában. A Jugoszláv

Kommunisták Szövetségének utolsó kongresszusát 1990. elején tartották.

Szlovénia és Horvátország nemzetgyűléseinek 1991. június 25-án elfogadott

a függetlenség kikiáltásáról szóló nyilatkozatai, Jugoszlávia felbomlásának

kezdetét jelentették. Az 1991. június 27 - július 7. között tartó szlovéniai

konfliktus a brioni egyezmény aláírásával ért véget, ezt követően a JNH

egységei kivonultak Szlovéniából. A következő időszakban más jugoszláv

tagköztársaságok is függetlenné válnak, ami a jugoszláv állam végleges felbomlásához

vezet.

Kulcsszavak

A JSZSZK első

többpárti

választásai

Jugoszlávia

szétesése

Szlovéniai háború




217

217

Mit tanultunk meg?

1. Mi előzte meg Slobodan Milošević hatalomra kerülését a Szerbia SZK-ban?

2. Miben tükröződik a szerbiai politikai vezetés valamint a szlovén és horvát

politikai vezetés közötti konfliktus?

3. Milyen reformelképzelései voltak Ante Marković miniszterelnöknek?

4. Mikor kiáltották ki Szlovénia és Horvátország a függetlenségüket?

5. Milyen volt a tíznapos szlovéniai háború végkimenetele?

Kutass!

A szlovéniai háború idején a Jutel televízió rögzítette Bahrudin Kaletović

katona nyilatkozatát. Válasza, amit arra a kérdésre adott, hogy: „Tudod

miért vívják ezt a háborút, ezt a csatát?” valójában sok jugoszláv állampolgár

háborúról alkotott véleményét fejezte ki.

A tuzlai Bahrudin Kaletović

(1971-1998), aki kötelező

katonai szolgálatát teljesítette

a JNH-ban, a volt Jugoszlávia

területén zajló háborúk

szimbólumává vált.

Keresd meg tanárod segítségével a YouTube-on azt a videót, ami

tartalmazza Bahrudin Kaletović JNH katonával készült interjút a Jutel

TV-n és válaszolj a kérdésekre!

Mit válaszolt a katona az újságíró kérdésére: „Tudod miért vívják ezt a

háborút, ezt a csatát?”

Beszélgess el tanároddal és osztálytársaiddal arról az üzenetről, amit

Bahrudin Kaletović küldött válaszával!

218




XVIII век

4.3. A KILENCVENES ÉVEK HÁBORÚI A

VOLT JUGOSZLÁVIA TERÜLETÉN


„Jugoszlávia volt a mi Európai Uniónk.

Annak minden jó és rossz oldalával. Őt is,

akár csak az EU-t a lejobbak álmodták

meg. A legrosszabbak pedig lerombolták …”

Predrag Lucić (1964-2018), horvát újságíró és

irodalmár, a „Feral Tribune” nevű szatirikus lap

szerkesztője, ami népszerűségét provokatív írásainak

köszönhette a Jugoszlávia területén zajló kilencvenes

évekbeli háborúkról

Kutatási

útmutató

Hogyan néz ma ki az

egykori Jugoszlávia

térsége és mi történt a

jugoszlávokkal?

HORVÁTORSZÁGI HÁBORÚ

A jugoszláviai politikusok képtelenek voltak békés megoldást találni a

válságra, ami háborúhoz vezetett. A horvát parlament által 1990 végén elfogadott

alkotmány rendelkezései, megváltoztatták a szerbek horvátországi

státusát. Államalkotó népből a szerbek nemzeti kisebbséggé váltak, az

önrendelkezés joga nélkül. A horvát hatóságok és a szerb felkelők közötti

feszültség növekedése, az első fegyveres konfliktusok kirobbanásához vezetett.

A kisebb összecsapások, amelyek először Pakrácban (1991. március

3.), a Plitvicei-tavaknál (1991. március 31.) és Borovo Selo-ban (1991. május

2.) történtek, az 1991–1995 között zajló háború előzményei voltak. A háború

a mai Horvát Köztársaság területén zajlott a horvát katonai, rendőri és

félkatonai erők tagjai, valamint a felkelő szerbek, JNH egységei és a Szerbiából

érkező félkatonai egységek között.

Fontos!

A 1991–1995 közötti horvátországi háború alatti szerb felkelést különböző

módokon mutatják be. A horvát hatalom a horvátországi szerbek politikai, majd

fegyveres ellenállását kizárólag, mint a Szerbiából irányított lázadásként élte

meg. Slobodan Milošević rendszerének politikáját úgy értelmezték, mint amelyik

Nagy-Szerbia létrehozására törekszik a Jugoszláv Néphadsereg támogatásával. A

horvátországi szerb lakosság az állam felbomlásának és a nacionalizmus kibontakozásának

idején nem érezte magát biztonságban. A horvát hatóságok a szerbek

indokolt félelmét kizárólag úgy értelmezték, mint engedetlenséget, amit Szerbia

tüzelt fel. Másrészt a szerb hatalom a horvátországi szerb nép teljes veszélyeztetésének

elméletét hangoztatták, leggyakrabban az 1990-ből származó új horvát

alkotmány szerbekkel szembeni diszkriminatív viszonyára hivatkozva, gyakran

felidézve a szerbek elleni népirtás keserű tapasztalatait, amit a második világháború

idején követtek el a Független Horvát Állam területén.

Emlékezz!

Miért esett szét

Jugoszlávia?

félkatonai erő – a

kifejezés olyan

szervezett, harcra

vagyis katonai feladatok

végrehajtására

felszerelt és kiképzett

fegyveres csoportra

vonatkozik amit nem

tekintünk hadseregnek.

A volt Jugoszlávia

területén zajló 90-

es évek háborúiban

számos olyan

félkatonai alakulat

tevékenykedett,

amiket háborús

bűncselekményekkel

lehet összefüggésbe

hozni.

Gondolkodj el!

Beszélgess el

tanároddal a

nemzetközi közösség

által játszott

szerepről Jugoszlávia

szétesésének

folyamatában!




219

219

A volt Jugoszláviával

foglalkozó

Nemzetközi

Büntetőbíróság –

a nemzetközi

bíróságot 1993-ban

alapították az ENSZ

Biztonsági Tanácsának

kezdeményezésére,

azzal a céllal,

hogy ítélkezzen a

volt Jugoszlávia

területén elkövetett

bűncselekmények

elkövetői felett,

székhelye Hágában

van

Milan Babić, a krajnai szerbek egyik vezetője. 1991 és 1995

között többször volt a Krajina Szerb Köztársaság elnöke és a

kormány miniszterelnöke. A volt Jugoszláviával foglalkozó

Nemzetközi Büntetőtörvényszék, a nyilvánosság számára

hágai törvényszék néven is ismert, az emberiség elleni

bűntettekkel vádolta meg, amit a Krajina Szerb Köztársaság

területén élő horvátok ellen követtek el. Milan Babić 2004-

ben elismerte bűnösségét, ezért tizenhárom év börtönre

ítélték. Öngyilkosságot követett el a hágai törvényszék

őrizetében 2006-ban.

emberiség elleni

bűntett – a civilek

ellen irányuló

szervezett bűntettek:

gyilkosság, a lakosság

kiirtása, rabságba

vetése, erőszakos

áttelepítése, a fizikai

szabadságtól való

megfosztás, kínzás,

szexuális erőszak

és más embertelen

bűntettek elkövetése

azzal a célzattal, hogy

nagy szenvedést

és fizikai valamint

pszichikai sérüléseket

okozzanak

A Krajinai Szerb Köztársaság annak a területnek az elnevezése, amit a Horvátországban

felkelő szerb lakosság tartott ellenőrzése alatt 1991-től 1995-ig. Az 1995-ös erdődi

egyezmény előrelátta, hogy Kelet-Szlavónia, Baranya, Nyugat-Szerémség területe békés

úton olvadjon be a Horvát Köztársaság területébe.

A horvátországi háború első évében különösen nagy küzdelmek folytak

a kelet-szlavóniai Vukovár város körül a JNH tagjai, a helyi szerb erők és a

szerbiai félkatonai formációk, valamint a horvát katonai erők között. Három

hónapnyi Vukovárért vívott harc után a JNH egységei bevonultak a szinte

teljesen lerombolt városba 1991. november végén.

A JNH

Vukovárban

megsemmisült

tankja 1991-

ben

220




XVIII век

A kilencvenes évek háborúi a volt Jugoszlávia területén

Tudj meg többet!

A volt Jugoszláviában zajló háborúk során több száz történelmi, vallási és turális emléket pusztítottak el, annak érdekében, hogy eltöröljék az adott etnikai

kulcsoport

kultúráját azon a területen, ahol éltek.

Tudj meg többet!

A szerb Zec család meggyilkolása, egy 1991. december 7-én éjszaka elkövetett

bűncselekmény, amit a Horvát Köztársaság rendőri erőinek különleges

egységének tagjai hajtottak végre Zágrábban. A Zec család tagjai ellen elkövetett

bűncselekményben először a zágrábi családi házuk előtt Mihajlo Zecet

ölték meg, míg Mihajlo feleségét Marijat és tizenkét éves lányukat Aleksandrat

elrabolták és Zágrábon kívül megölték. A család legfiatalabb tagjai, Gordana és

Dušan Zec elrejtőztek a házban, ennek köszönhetően sikerült megmenekülniük.

Senkit sem ítéltek el a Zec család tagjainak meggyilkolása miatt.

A volt Jugoszlávia háborúiban elkövetett sok bűncselekményért az elkövetőket

nem állították bíróság elé. A művészek jelentősen hozzájárultak a bűncselekményekkel

és a fájdalmas múlttal való szembenézéshez. A tragikusan elhunyt

lány, Aleksandra Zec, valamint családjának sorsa ihlette a horvát rendezőt, Nebojša

Slijepčevićet a „Srbenka” című film elkészítésében 2018-ban.

A mostari Öreg híd – a

történelmi emlékek

megsemmisítésének

egyik példája a sok

közül

A Krajinai Szerb Köztársaság részét képező területek 1995-ben a horvát

állam ellenőrzése alá kerültek, miután a horvát hadsereg két katonai

műveletben, a Villanó fény és a Vihar hadműveletekben visszavette őket.

Azokra a területekre, ahol a szerb lakosság élt a konfliktus alatt az ENSZ békefenntartó

erőit vezényelték, amelyek célja védett övezetek létrehozása

volt. A Villanó fény hadművelet után (1995. május 1-3.) a horvát erők megszerezték

a Nyugat-Szlavónia feletti ellenőrzést, valamint több mint 15 000

szerb menekült el a területről. A Vihar hadművelet (1995. augusztus 4-7.)

után a horvát erők elfoglalták a lázadó szerbek által Dalmáciában, Likában,

Kordunban és Banijában felügyelt területek legnagyobbat részét. A Vihar

hadművelet során mintegy 230 000 szerb menekült el ezekről a területekről.

A Villanó fény és a Vihar hadműveletek a szerbek horvátországi felkelésének

összeomlását eredményezte, valamint azt, hogy a horvát erők ellenőrzésük

alá vonták Horvátország területének legnagyobb részét. A Villanó fény és a

Vihar hadműveletek során és hónapokig befejezésük után számos bűncselekményt

(üldöztetések, deportálások, rablások, pusztítások, gyilkosságok,

embertelen bánásmód és kegyetlenkedések) és etnikai tisztogatást követtek

el a szerb polgári lakosság ellen. Az 1991 és 1995 között zajló horvátországi

háború mintegy 23 000 ember életét követelte.

Az akkori Horvátország SZK területén az 1991-es népszámlálás

adatai szerint több mint 580 000 polgár élt, akik a szerb

nemzetiség tagjainak vallották magukat. Ugyanez a népszámlálás

adatai szerint a szerbek a teljes népesség 12,2%-át tették

ki Horvátországban. A 2001-es népszámlálás szerint mintegy

200 000 szerb élt a Horvát Köztársaságban. A szerbek a Horvát

Köztársaság polgárainak kevesebb, mint 5%-át teszik ki napjainkban.

A szerbek többsége, akik a háború alatt elmenekültek

Horvátország területéről vagy Szerbiában, vagy a Boszniai

Szerb Köztársaságba telepedtek le. A mai napig csak kisszámú

elmenekült ember tért vissza Horvátországba.

Krajinai szerb menekültek

etnikai tisztogatás –

egy etnikai vagy

vallási csoport azon

politikája, amellyel

egy másik etnikai

vagy vallási csoport

civil lakosságát

megfélemlítés

vagy erőszak

útján elüldöznek

lakhelyükről




221

221

Ante Gotovina horvát tábornokot a Vihar hadműveletben

végrehajtott szerbek elleni bűncselekményekkel vádolták.

Eredetileg 2011-ben Gotovinát 24 év börtönre ítélték, de

a következő évben felmentették.

Egy szerb család megsemmisült

háza a horvátországi háború alatt

Živaja faluban, a fénykép 2011-

ben készült.

Gondolkodj el!



származó részletet,

és mond meg, hogy a

krajinai szerbek miért

nem érezték magukat

biztonságban, és miért

döntöttek tömegesen

úgy, hogy elhagyják

otthonaikat.

UNPROFOR – az

ENSZ biztonsági

erői voltak az ENSZ

első békefenntartó

erői, amelyeket

Horvátországban,

Bosznia-

Hercegovinában

vetettek be

Jugoszlávia

szétesése alatt.

1992 februárjában

hozták létre őket, és

a mandátumuk 1995

márciusában járt le.


Franjo Tuđman, a Horvát Köztársaság elnökének felhívása a Krajinai Szerb Köztársaság

szerb lakossághoz: „[...] Felhívom a szerb nemzetiségű horvát állampolgárokat,

hogy azok, akik nem vettek aktívan részt a felkelésben, maradjanak otthonaikban,

ne féltsék sem az életüket sem a vagyonukat, valamint üdvözöljék a

horvát kormányt, ami garantálja, hogy minden polgári jog biztosítva lesz számukra,

és lehetővé teszi a helyi önkormányzati választásokat a horvát alkotmánynak

megfelelően, és a nemzetközi megfigyelők jelenlétében [...]”

„Slobodna Dalmacija”, 1995. augusztus 5.

„Amikor elindult a Vihar, a férjem, a fiam és én otthon tartózkodtunk. Ahogy

nem volt áram, amikor mindez a gonoszság elkezdődött, a fiam bekapcsolta az

autó akkumulátorába a rádiót és így hallgattuk a híreket. Hallottuk Tuđman elnök

beszédét, amellyel az otthonmaradásra kérte azokat, akik nem tettek semmit,

és, hogy semmi sem fog velük történni a horvát hadsereg megérkezésével. Ezért

úgy döntöttünk, hogy nem megyünk sehová, habár a faluból már szinte mindenki

elmenekült [...] láttam a hadsereg érkezést, az iskola közelében lévő játszótéren

megálló harckocsikat és sok katonát [...] Körülbelül negyven nap után hallottuk,

hogy több embert megöltek a faluban. Azután, úgy döntöttünk, hogy nem maradunk

tovább, mert minket is megölnek. Másnap reggel mindannyian elmentünk

a templomba, ahol az UNPROFOR volt, és jelentkeztünk, hogy menni akarunk ...”

Marija Karanović 1999-es szóbeli vallomásából

BOSZNIA-HERCEGOVINAI HÁBORÚ

Emlékezz!

Mi volt a horvátországi

háború kimenetele?

A boszniai-hercegovinai háború egy fegyveres konfliktus volt, ami 1992-

től 1995-ig tartott. A háború előtt a Bosznia és Hercegovinai Szocialista Köztársaság

teljes területén etnikailag és vallási szempontból is vegyes lakosság élt.

Bár a háború előtt a különböző emberek és a különböző vallások tagjainak egymás

mellett élését különleges értéknek tekintették Bosznia és Hercegovinában,

a háború alatt ez a körülmény tragikussá vált minden Bosznia és Hercegovinában

élő polgár számára. A boszniai és hercegovinai háborúban több hadviselő

fél is részt vett:

a bosnyák kormány katonai és rendőri erői, a később létrehozott Bosznia-Hercegovinai

Hadsereg, akiknek a háború különböző szakaszaiban

segítettek a különféle muzulmán félkatonai erők, a horvát erők és a NATO

egységek;

222




XVIII век


szerb katonai és félkatonai alakulatok, amelyek később a Boszniai Szerb

Köztársaság hadseregébe szerveződtek, amelyeket a háború különböző

szakaszától függően a JNH erői és Szerbiából érkező félkatonai alakulatok

segítettek;

az ún. Herceg-Boszniai Köztársaság horvát katonai erői, amelyeket a Horvátországból

érkező katonai és félkatonai alakulatok támogattak.

A boszniai és hercegovinai háború 1992 tavaszán kezdődött. A horvátországi

háborúval állt összefüggésben. Számos kisebb konfliktussorozat után,

harcok robbantak ki Bosznia-Hercegovinában. A horvát hadsereg egységei

hadműveleteket kezdtek Posavina és délnyugat-Bosznia területén. 1992 áprilisa

óta a szerb fegyveres alakulatok ellenőrzésük alatt tartották Bijeljina és a szerbiai

határ közelében fekvő Drina menti más városokat (Zvornik, Foča és Višegrad). A

kelet-boszniai konfliktusokat a polgári lakosság elleni számos bűncselekmény

és etnikai tisztogatás kísérte. Ugyan ebben az időben nagy harcok kezdődtek

Szarajevó környékén. Kitéve a támadásoknak Szarajevó lakosai több mint három

évig néztek szembe az élelmiszer-, víz-, villamosenergia-hiánnyal. A városban

nem voltak meg a normális élet bármilyen feltételei. A JNH egységek, amelyek

1992. május elejéig részt vettek a háborús hadműveletekben a Boszniai Szerb

Köztársaságból származó szerbek oldalán, a nemzetközi közösség nyomására

kénytelenek voltak kivonulni Bosznia és Hercegovinából. Az Egyesült Nemzetek

Szervezetének Biztonsági Tanácsa gazdasági szankciókat vezetett be a

Jugoszláv SZK (Szerbia és Montenegró) szemben 1992 májusában, a boszniai

háborúban való részvétel vádja miatt.

gazdasági szankciók

– gazdasági blokád

(a nemzetközi

kereskedelem

tilalma), aminek

célja a gazdaság és

ipar meggyengítése,

az életszínvonal

csökkentése és az

alapvető élelmiszerek

hiányának elérése


A szarajevói Dobrovoljačka utcában a JNH hadoszlopa elleni

támadásra 1992. május 3-án került sor. Az előre megszületett

megállapodás ellenére a bosznia-hercegovinai haderő

hirtelen megtámadta a visszavonuló hadoszlopot, és megölték

több mint 40 katonát.

„Az UNPROFOR képviselőinek közvetítésével és jelenlétével

... létrejött a Bosznia és Hercegovina hiányos Elnökségének

elnöke Alija Izetbegović és a terület parancsnoka,

Milutin Kukanjac vezérezredes találkozójára. Ebből az alkalomból

többek között megállapodtak abban, hogy Alija Izetbegović

a boszniai és hercegovinai vezetésének nevében

adott garanciák mellett lehetővé teszi a Parancsnokság már

tervezett áttelepítését [...] a katonákat és felszerelést tartalmazó

hadoszlop szépen haladt Skenderije felé, ahol a jármű,

amelyben Alija Izetbegović tartózkodott, elhagyta az oszlopot,

és Bosznia és Hercegovina Elnökségének épülete felé

indult. A katonai járművek egy részét, egyikükben Kukanjac

tábornokkal, átengedték, míg a többit megállították, majd

a legbrutálisabb támadásnak és hallatlan tömegmészárlásának

tették ki őket.”

A szövetségi honvédelmi titkárság nyilatkozata (JNH),„Borba”,

1992. május 4-én

Bosznia és

Hercegovina

parlamentjének

épülete

Szarajevóban 1992.

május elején

Gondolkodj el!

Hogyan hathatott

a Szarajevóban

zajló konfliktus a

lakosok, szomszédok

kapcsolataira, amikor

egyes épületekben

muzulmánok,

szerbek és horvátok,

valamint a magukat

jugoszlávnak vallók is

éltek?




223

223

Gondolkodj el!

Mely emberi jogokat

sértette az emberek

szabadságtól való

megfosztása és

táborokba zárása

az ENSZ Emberi

Jogok Egyetemes

Nyilatkozata alapján?


tanároddal!

1993 folyamán fellángolt a horvát-bosnyák konfliktus, amit szintén

tömeges bűncselekmények és etnikai tisztogatások kísértek. 1994 elején

a konfliktus az Amerikai Egyesült Államok diplomáciai beavatkozásával ért

véget, amiben megállapodtak a Bosznia-hercegovinai Föderáció létrehozásáról,

a bosnyák és a horvát erők pedig visszaállították a szövetségüket.

Tudj meg többet!

A volt Jugoszlávia területén zajló háborúk, de különösen a horvátországi

háború és a boszniai és hercegovinai háború egyik sajátossága, a nagyszámú

táborok, vagyis az emberek bebörtönzésére szolgáló helyek létezése. Mindhárom

konfliktusban részt vevő fél irányított olyan táborokat, amelyekben a

másik két fél tagjait őrizték. Ami közös minden olyan helyen, ahol az embereket

fogságban tartották, az a foglyok verése és kínzása, embertelen és életveszélyes

körülmények között való tartása. Egyes táborok foglyait ki is végezték.

Gondolkodj el!

Hogyan

következhettek be

térségünkben a

XX. század végén

azok a tömeges

bűncselekmények,

amelyeket a

nemzeti és vallási

türelmetlenség váltott

ki, és amelyekre ilyen

mértékben nem

került sor a második

világháború óta?


tanároddal!

Az UNPROFOR tagjai összegyűjtik az áldozatok

testeit Ahmićiben, akiket a horvát erők

gyilkoltak meg 1993-ban. Ekkor több mint 100

boszniai muzulmánt öltek meg.

Naser Orić a bosnyák fegyveres

erők parancsnoka, akit elítéltek

a szerb foglyok meggyilkolása

és a kegyetlen bánásmód

megengedése miatt

Radovan Karadžić,

a Boszniai Szerb

Köztársaság elnöke

Ratko Mladić, a

Boszniai Szerb

Köztársaság

Hadseregének

tábornoka

A srebrenicai bosnyák

erők tömeges

bűncselekményeket

követtek el a környező

szerb falvakban. 1993.

január 7-én Kravica faluban,

nem messze Bratunactól,

a bosnyák erők tömeges

bűncselekményt követtek

el a helyi szerb lakosság

ellen. Bratunacban

található a háború szerb

áldozatainak temetője.

A Boszniai Szerb Köztársaság hadserege 1995 júliusában elfoglalta Srebrenicát,

amely az ENSZ-erők védelme alatt állt. A srebrenicai övezetet demilitarizálni kellett

volna, amit azonban nem hajtottak teljesen végre. A Srebrenica elfoglalása után

elkövetett bűncselekményekben, amit a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege és

a Szerbiából érkező félkatonai alakulatok hajtottak végre, megöltek több ezer elfogott

bosnyák férfit. A Srebrenicában elkövetett bűncselekményekért a volt Jugoszláviával

foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság elítélte a következő személyeket:

a Boszniai Szerb Köztársaság akkori elnökét, Radovan Karadžićot és a Boszniai Szerb

Köztársaság erőinek parancsnokát, Ratko Mladić tábornokot. A volt Jugoszláviá-

224




XVIII век


val foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság a srebrenicai bűncselekményeket

népirtásnak jellemezte. A Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése 2010-ben

nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélte a bosnyák lakosság ellen 1995

júliusában Srebrenicában elkövetett bűncselekményt, és arra kérte a volt

Jugoszlávia területén létrejövő többi államot is, hogy ugyanúgy ítéljék el a

szerb nép ellen elkövetett bűncselekményeket is.

A srebrenicai vérontás után a NATO erők nyíltan beavatkoztak a Boszniai

Szerb Köztársaság erői ellen vívott háborúba, és bombázni kezdték a

Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének pozícióit 1995 augusztusában és

szeptemberében. A boszniai és hercegovinai háború 1995 végén a daytoni

békeszerződés megkötésével ért véget. Hivatalos becslések szerint mintegy

100.000 ember halt meg a boszniai és hercegovinai háborúban (több

mint 60.000 bosnyák [muzulmán], körülbelül 25.000 szerb, több mint 7000

horvát, míg mintegy 5000 embert eltűntként tartanak számon).

A daytoni szerződés aláírása Párizsban. Ülnek (balról jobbra):

Szerbia elnöke Slobodan Milošević, Horvátország elnöke

Franjo Tuđman, Bosznia-Hercegovina Elnökségének elnöke

Alija Izetbegović. Állnak (balról jobbra): Felipe Gonsález

spanyol miniszterelnök, Bill Clinton amerikai elnök, Jacques

Chirac francia elnök, Helmuth Kohl német kancellár, John

Major brit miniszterelnök és Viktor Csernomirgyin orosz

miniszterelnök.

A daytoni megállapodást, amely lezárta a boszniai és hercegovinai háborút,

a légierő Dayton (USA) közelében lévő Wright-Patterson bázisán kötötték

meg. A daytoni megállapodás rendelkezései szerint Bosznia és Hercegovina

területét két részre osztották: a Bosznia-hercegovinai Föderációra

(a volt Bosznia-Hercegovina SZK területének 51%-a) és a Boszniai Szerb

Köztársaságra (a volt Bosznia-Hercegovina SZK területének 49%-a). Az 1995

novemberében Daytonban létrejött megállapodást 1995. december 14-én

Párizsban békeszerződés aláírásával erősítették meg.

Gondolkodj el!

Miért vett részt a

Szerb Köztársaság

és Horvátország

elnöke a boszniaihercegovinai

békére

vonatkozó daytoni

békefolyamatban,

és miért voltak jelen

a békeszerződés

aláírásakor Párizsban?


tanároddal!




225

225

Gondolkodj el!

Beszélgess el

tanároddal a volt

Jugoszlávia területén

zajló háborúk

idején tanúsított

szolidaritásról, amiket

a különböző népek

tagjai nevéhez

köthetünk!

Gondolkodj el!

Hogyan értelmezed

Srđan Aleksić

apjának szavait,

miszerint fia „emberi

kötelességének eleget

téve vesztette életét”?

Srđan Aleksić

Tudj meg többet!

A nemzeti és vallási türelmetlenség a boszniai és hercegovinai

háborúban mutatta meg legrosszabb arcát. Mégis,

sokan nem voltak hajlandóak részt venni a szomszédjaik és

barátaik elleni bűncselekményekben, csak azért mert egy

másik nemzet tagjai voltak. Ez volt a helyzet a huszonhat

éves trebinjei Srđan Aleksićtyal is, aki a bosnyák szomszédja

segítségére sietett, amikor azt a Boszniai Szerb Köztársaság

Hadseregének tagjai csak azért zaklatták és verték,

mert egy másik nemzet és vallás tagja volt. Az erőszaktevők

Srđan ellen fordultak és megverték. Srđan Aleksić 1993.

január 27-én halt bele sérüléseibe. Srđan apja a következő

szavakkal búcsúzott fiától: „Emberi kötelességének eleget

téve tragikusan fiatalon vesztette életét”. Hasonló sors várt

Tomo Buzovra, JNH nyugdíjas tisztjére. Amikor a szerb félkatonai

egységek 1993. február 27-én elraboltak 20 főleg muzulmán

utast a Prijepolje melletti Strpci állomáson, Tomo

megpróbálta megvédeni őket. Az elrabolt utasokkal együtt

meggyilkolták őt is. Új-Belgrád önkormányzata 2016-ban

emléktáblát állított a tragikusan meggyilkolt hősnek Tomo

Buzovnak, abban az épületen, ahol élt.

A Srdan Golubović rendezte „Körök” című filmet Srđan

Aleksić sorsa ihlette, aki bátor tettével feláldozta életét és az

emberiesség háborúellenes jelképévé vált.

Emlékezz!

Hogyan lett Slobodan

Milošević Szerbia

nemzeti és politikai

vezetője?

Gondolkodj el!

Beszélgess el

szüleiddel azokról az

emlékeikről, amelyek

a NATO Jugoszlávia

elleni bombázásáról

maradtak fenn!

A KOSZOVÓI ÉS METÓHIAI HÁBORÚ

A koszovói és metóhiai háború 1998 és 1999 között zajlott. A fegyveres

konfliktust a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, azaz Szerbia rendőri és

katonai erői, valamint a koszovói szeparatista albánok erői az ún. Koszovói

Felszabadítási Hadsereg (UCK) vívták. 1999-ben a konfliktusba beavatkozott

az Amerikai Egyesült Államok vezette NATO szövetség is a koszovói albánok

oldalán. A koszovói és metóhiai válság megoldására tett első kísérlet

1999 februárjában történt, amikor a franciaországi Rambouillet palotában

tárgyalások kezdődtek. Ekkor Slobodan Milošević elutasította a nemzetközi

közösség javaslatát, amely előírta: a NATO-erők katonai jelenlétét a Jugoszláv

SZK területén, az UCK leszerelését valamint Koszovó és Metóhia autonómiájának

helyreállítását. A Koszovóban és Metóhiában élő albán lakosság

elleni további erőszak megakadályozásának ürügyén, az ENSZ Biztonsági

Tanácsának jóváhagyása nélkül, a NATO-erők agressziót hajtottak végre Jugoszlávia

SZK ellen. Az 1999. március 24. és június 10. közötti időszakban

városokat, hidakat, gyárakat, polgári épületeket, televíziós épületeket stb.

bombáztak. A Jugoszláv SZK bombázását akkor hagyták abba, miután Kumanovóban

aláírták azt a katonai-technikai megállapodást, ami előlátta a

jugoszláv hadsereg és rendőrség Koszovóból és Metóhiából történő kivonását.

A Biztonsági Tanács ugyanazon a napon elfogadta az 1244. számú határozatát,

amely szerint a Jugoszláv (Szerbia) SZK megtartotta Koszovót és

Metóhiát határain belül. Ugyanezen határozat rendelkezései szerint Koszovót és

226




XVIII век


Metóhiát nemzetközi védnökség alá helyezték. 2008. február 17-én a koszovói és

metóhiai albánok egyoldalúan kikiáltották a függetlenségüket.

A Jugoszláv SZK elleni támadásokban az Amerikai Egyesült Államok katonai

erői mellett, amelyek rendkívül fontos szerepet játszottak, a bombázásokban részt

vettek a NATO további 18 tagországának erői (az összes NATO-tag, Görögország,

Izland és Luxemburg kivételével).

Az RTS belgrádi épülete 1999.

április 23-án semmisült meg

egy rakétatámadásban. Életét

vesztette a médiaház 16

alkalmazottja.

A Grdelica-szorosban áthaladó

személyvonat elleni támadás 1999.

április 12-én történt. Ekkor több mint

15 ember vesztette életét

Újvidék lakosai miután

mindhárom újvidéki

híd megsemmisült a

bombázásokban, komppal

kelnek át a Dunán

Tudj meg többet!

Szerbiában (Koszovót és Metóhia kivételével) a legtöbb civil

Surdulicában (két támadásban 29 áldozat) halt meg, majd a Szerbiai

Rádió és Televízió épületének bombázása közben Belgrádban

(16), Niš bombázása során (19 civil több támadásban), Aleksinacban

(15) és Grdelica-szorosban (15 azonosított, 3 azonosítatlan

áldozat).

A Jugoszláv SZK NATO-bombázásának áldozatai között van 77

albán menekült is, akik Korišában vesztették életüket Koszovóban,

amikor a NATO célba vette azokat a volt katonai létesítményeket,

amelyekben a menekültek menedéket kerestek éjszakára Albánia

felé tartó útjuk során. Koszovóból Albániába tartó albán menekültek

(64) hasonló módon haltak meg Bistražinában. Lužane faluban

a NATO bombák egy Prištinába tartó buszban megölték 29

albán, 7 szerb és a jugoszláv hadsereg 6 tagját.

A hároméves

batajnicai Milica

Rakić emlékműve,

aki a NATO

bombázásokban

vesztette életét a

Tašmajdan parkban

Belgrádban.

Tudj meg többet!

A szerb katonai és rendőri erők Koszovóból és Metóhiából történő 1999-

es kivonulása után, a szerb és más nem albán lakosság tagjai az UCK és más

szélsőséges csoportok támadásainak célpontjává váltak. A márciusi pogrom

annak az eseménynek az elnevezése, amikor az UCK és az albán szélsőséges

csoportok tagjai elűzték a nem albán lakosságot Koszovóból és Metóhiából.

2004. március 17. és 19. között Koszovó és Metóhia térségéből nagy számban

űzték el a szerbeket és más nem albán lakosokat. Az erőszakot a házak, valamint

a vallási és kulturális és történelmi emlékek felgyújtása kísérte. A legtöbb

Koszovóban és Metóhiában élő szerb Koszovó északi részein, Kosovska Mitrovica

környékén él. Kevés szerb él enklávékban (az albán területek által körülvett

szerb területeken) Koszovóban és Metóhiában.




227

227

Gondolkodj el!

Beszélgess el

tanároddal a

Koszovó és Metóhia

AT helyzetéről

napjainkban. Milyen

ma a szerb lakosság

helyzete Koszovón és

Metóhián?

Emlékezz!

Milyen volt a

volt Jugoszlávia

területén zajló 90-

es évek háborúinak

kimenetele?

A XIV. századi prizreni Szent

Megmentő templom romjai

A KFOR (a NATO parancsnokság alatt álló

nemzetközi erők, akik feladata a béke fenntartása,

vagyis a Koszovó és Metóhia biztonságának

megteremtése és fenntartása) tagja szerbeket

és más nem albán nemzetiségűeket védelmez

Orahovac településen.

VÁLTOZÁSOK SZERBIÁBAN A XX.

SZÁZAD VÉGÉN ÉS A XXI. SZÁZAD ELEJÉN

Az 1990-es évekbeli szerbiai politikai és társadalmi válság Slobodan Milošević

uralma idején érte el csúcspontját. Szerbia nemzetközi elszigeteltségnek

és gazdasági szankcióknak volt kitéve, ezért Szerbia számos polgára

élt a létminimum alatt.

Slobodan Milošević rendszere megrendült az Együtt elnevezésű egyesült ellenzék

Szerbia nagyobb városaiban aratott győzelme után az 1996-os helyhatósági

választásokon. A polgári és diáktüntetések kirobbanásának oka az volt,

hogy a Milošević-rezsim nem ismerte el a polgárok választási akaratát. 1996.

november közepétől 1997. február végéig tartottak Szerbiában a polgári és

diákmegmozdulások, amelyek végül a választási eredmények elismeréséhez és

néhány szerbiai városban az ellenzéki hatalomra kerüléséhez vezettek.

tranzíció vagy

gazdasági tranzíció –

olyan gazdaság,

amely a tervszerű

gazdaságról

(szocialista) átáll a

szabad gazdaságra

(kapitalista)

Slobodan Milošević elvesztette a 2000 szeptemberében megtartott elnökválasztásokat.

Mivel Slobodan Milošević nem volt hajlandó elismerni a

Vojislav Koštunica vezette Szerbiai Demokratikus Ellenzék választási győzelmét,

országszerte tiltakozások törtek ki, amelyek csúcspontja az október

5-én Belgrádban megtartott több százezres nagy tüntetés volt, amire Szerbia

egész területéről érkeztek a polgárok. A polgárok 2000. október 5-én

Belgrád utcáin kinyilvánított akarata rákényszerítette Slobodan Miloševićet

a hatalom átadására. A modern szerb társadalom belépett a dinamikus

tranzíció folyamatába. Slobodan Milošević 2006-ban hunyt el a Hágában

székelő volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság fogságában,

ahol a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel vádolták.

Szerbia és Montenegró Államszövetsége, mint a JSZK utódja, 2006-

ban szűnt meg, amikor Montenegró állampolgárai úgy döntöttek, hogy

független államban szeretnének élni. A Szerb Köztársaság 2006. június 5-én

független állammá vált.

A Szerb Köztársaság, még a Szerbia és Montenegró Államszövetségének

részeként a 2000. október 5-i változások után megkezdte a gazdasági

reformok végrehajtását és az Európai Unióhoz való közeledést. Az Európai

Unióhoz való csatlakozás folyamatával, a Szerb Köztársaság megpróbál az

Európai Unió teljes jogú tagjává válni. A stabilizációs és társulási megál-

228




XVIII век


lapodást 2008-ban írta alá Szerbia és az EU. A stabilizációs

és társulási megállapodást célkitűzései egyebek mellett tartalmazzák

a gazdasági kapcsolatok javítását, az EU és a Szerb

Köztársaság közötti politikai párbeszéd fejlesztését, a szerződő

államok belső jogszabályainak fokozatos harmonizációját

az Európai Unió előírásaival, stb. A fent felsorolt célok mellett

a stabilizációs és társulási megállapodás még egy fontos, politikai

dimenzióval bír, és ez a Nyugat-Balkán, mint konfliktusok

utáni térség stabilizálása és a regionális együttműködés megerősítése.

Tüntetések és a Jugoszláv SZK parlamentjébe

történő behatolás 2000. október 5-én.

Zoran Đinđić, a Demokrata Párt vezetője és a Szerb Köztársaság miniszterelnöke

(2001–2003), a demokratikus reformok és Szerbia az Európai Unióhoz való

csatlakozása mellett szólalt fel. 2003. március 12-én meggyilkolták, majd ezért

többéves tárgyalás után 2008-ban elítélték egy bűnöző csoport tagjait (Zimonyi

klán), akik kapcsolatban álltak a szerb belügyminisztérium különleges műveletei

erőinek egységeivel.

A TÉRSÉG SZERB DIASZPÓRÁJA

Becslések szerint a Szerb Köztársaság határain kívül három-négymillió

szerb él szórványban. Az okok, amelyek ahhoz vezettek, hogy a szerbek

nagy része hazájuk területén kívül él a következők: a múlt és jelen gazdasági

okai, politikai konfliktusok és belső megosztottság, háborúk, a határok

újrarajzolása (JSZSZK felbomlása és ezáltal a volt JSZSZK köztársaságaiban

élő szerbek nemzeti kisebbséggé válása) stb. A JSZSZK felbomlásával nőtt

azon szerbek száma, akik az ország határain kívül élnek, és ezt a népességkategóriát

a „régióban élő szerbeknek” nevezik. Amióta a szerbek elkezdtek

világszerte letelepedni, egészen napjainkig a Szerb Ortodox Egyház

fontos szerepet játszott a szerb diaszpóra tagjainak nemzeti identitásának

megőrzésében. A XX. század folyamán fontos intézmény volt, amely összekötötte

az anyaföldet a diaszpórával. A Szerb Köztársaság egyik legnagyobb

problémája manapság a magasan képzett lakosság kivándorlása. Szerbia,

mint egy tranzícióban lévő és az Európai Uniós tagságra törekvő ország számára,

a diaszpóra szerepe rendkívül fontos. A diaszpóra tagjainak gazdasági

és kulturális kapcsolatai, ismereteik valamint az Európai Unió és más nyugati

országokban szerzett munka és élettapasztalatai nagyban hozzájárulhatnak

a Szerb Köztársaság gyorsabb közeledéséhez az Európai Unió felé.

szerbek szórványban

(diaszpóra) – a Szerb

Köztársaság polgárai,

akik külföldön élnek,

valamint a szerb nép

azon tagjai, akik a

Szerb Köztársaság

és a régió területéről

kivándoroltak,

valamint az ő

leszármazottaik

régióban élő szerbek

– a szerb nép tagjai,

akik Szlovéniában,

Horvátországban,

Bosznia-

Hercegovinában,

Észak-Macedóniában,

Romániában,

Albániában és

Magyarországon élnek

Tudj meg többet!

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, a Jugoszláv Szövetségi társaság, majd Szerbia és Montenegró Államszövetségének megszűnésével,

a szerb nép egy része államalkotó népből nemzeti kisebbséggé vagy etnikai

Közcsoporttá

vált a ma független, egykori jugoszláv tagköztársaságokon belül. A

nemzetközi normák bizonyos területeken nem garantálják a szerb közösségek

alapvető emberi jogait, például az ingatlanhoz, az anyanyelvi oktatásához, a

mozgás szabadságához, a foglalkoztatáshoz való jogukat.




229

229

Időutazás

1991. 1992. 1995. 1998. 1999. 2000. 2004. 2006.

Horvátországi

háború (1991-

1995)

Vukovár környéki

harcok

Villanó fény hadművelet (május 1-3)

Srebrenicai bűncselekmény (július)

Vihar hadművelet (augusztus 4-7)

Daytoni megállapodás (november)

A Jugoszláv SZK

NATO bombázása

(március 24. –

június 10.)

A szerbek elleni

márciusi pogrom

Koszovó és

Metóhiában A Szerb

Köztársaság

önállóvá válik

Kulcsszavak

horvátországi háború

boszniai és

hercegovinai háború

Jugoszlávia NATO

bombázása

demokratikus

változások

Szerbiában

Boszniai és Hercegovinai

háború (1992-1995)

Ismételjünk!

Az 1990-es évek háborúi a volt Jugoszlávia területén a JSZSZK felbomlásával

kezdődtek. Az 1991-es szlovéniai háború után az 1990-es évek során

Horvátországban (1991-1995), Bosznia és Hercegovinában (1992-1995),

valamint Koszovóban és Metóhiában folyt háború, ami 1999-ben a NATO

katonai beavatkozásával ért véget. A 90-es évek háborúi hatalmas emberi

veszteséget, anyagi károkat, rombolást, a vallási és kulturális emlékek megsemmisülését,

és nagyszámú menekültet hagytak maguk után. Slobodan

Milošević rendszerének 2000-es bukása után a Szerb Köztársaság belépett

a demokratikus változás folyamatába. Hat évvel később Szerbia és Montenegró

is független államokká váltak. Mindkét ország 1918 után újra helyreállította

államiságát.

Mit tanultunk meg?

1. Mik az 1991-ben kitörő horvátországi háború okai?

2. Mik voltak a Villanó fény és a Vihar hadműveletek következményei?

3. Nevezz meg olyan eseteket, amikor egyének szolidaritást vállaltak más

nemzet tagjaival a kilencvenes évek háborúiban!

4. Mi volt a daytoni békeszerződés kimenetele?

5. Mi miatt hajtottak végre támadásokat a NATO erők a Jugoszláv SZK területe

ellen?

Kutass!

Koszovói és

Metóhiai háborús

konfliktusok

Szerbiai demokratikus

változások, Slobodan Milošević

rendszerének bukása

Készíts egy digitális idővonalat a volt Jugoszlávia területén zajló kilencvenes

évek háborúiról a Sutori alkalmazás segítségével!

Látogasd meg a https://www.sutori.com/ oldalt, ahol digitális idővonalakat

tudsz készíteni!

Készíts legfeljebb 15 általad legfontosabbnak tartott eseményt tartalmazó

összeállítást, amelyek meghatározták a kilencvenes évek háborúit!

Helyezd el őket időrendben az idővonalon!

Gondolj ki egy rövid leírást az eseményekhez!

Mutasd be munkád eredményét az osztálytársaidnak!

230






1. Karikázd be a helyes válasz előtti betűt!

Figyelmesen olvasd el a történeti forrásból származó részletet, és mondd meg kinek a beszéde volt!

„Ezen a helyen Szerbia szívében, Rigómezőn, hat évszázaddal ezelőtt, vagyis hatszáz éve zajlott le a kor

egyik legnagyobb csatája. [...] A társadalmi körülmények miatt ennek a dicső hatszáz éves rigómezei

csatának a jubileumára pont abban az évben került sor, amiben Szerbia sok év és sok évtized után viszszanyerte

állami, nemzeti és szellemi egységét.”

а) Ivan Stambolić b) Slobodan Milošević

c) Ante Marković d) Franjo Tuđman

2.

3.



_____ Vihar hadművelet

_____ Öbölháború

_____ Jugoszlávia NATO bombázása

_____ A boszniai és hercegovinai háború kezdete

Figyelmesen nézd meg a fényképeket és a vonalra írd rá annak a városnak a nevét, ahol

ezek a lerombolt épület találhatók!

4.

5.

Karikázd be a helyes válasz előtti betűt!

A felsorolt államközösségek közül melyik vonatkozik kizárólag Szerbiára és Montenegróra?

а) Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság b) Jugoszláv Szövetségi Köztársaság

c) Jugoszláv Föderatív Népköztársaság d) Jugoszláv Királyság

Karikázd be a helyes válaszok előtti betűt!

а) A hidegháborúban aratott győzelme után, az Amerikai Egyesült Államok vált a világ

harmadik hatalmává, Oroszország és Kína mögött.

b) A XXI. század legnagyobb terrorista támadására 2001. szeptember 11-én került sor az

Amerikai Egyesült Államokban, amit iszlám terroristák követtek el.

c) A globalizáció a világgazdaság területén a multinacionális vállalatok kialakulásához

vezetett, amelyek csak az egyes államok határain belül üzletelnek.

d) Az afrikai Ruandában zajló polgárháború alatt végrehajtott genocídiumban körülbelül

egymillió ember vesztette életét.




231

1.


Figyelmesen elemezd a leírt helyzetet és válaszolj a kérdésekre!

Az elfogult, részrehajló és előítéletektől teli fényképekre, szép példák azok, amelyek az

amerikai New Orleans városáról készültek 2005-ben a Katrina hurrikánt követő súlyos

áradások után. Néhány amerikai média által közzétett fotókon, az látszik, hogy New Orleans

kétségbeesett lakói a mély vízben gázolva kutatnak élelem után. De a fotók leírásai

eltérőek voltak.

Az egyik fényképen egy afroamerikai fiatalember

látható, ahogy átgázol az özönvízen ételt

szállítva. A leírásban az szerepelt, hogy a fénykép

az után készült, hogy a fiatal férfi kirabolt

egy élelmiszeripari üzletet New Orleansban.

A második fotón két europid származású ember

látható, ugyanabban a helyzetben, mint az

előző fényképen szereplő fiatalember. A leírás

azonban ezúttal itt más volt, azt állították,

hogy a fénykép az után történt, miután ételt

találtak egy helyi boltban.

New Orleans a Katrina hurrikán után

а) Válaszolj arra, hogy ez miért elfogult és részrehajló beszámoló?

b) Beszéld meg a tanároddal, mi volt a célja az egyes napilapok elfogult tájékoztatásának!

1.


Figyelmesen nézd meg a Jugoszlávia

szétesését ábrázoló nématérképet, majd

satírozd be pirossal azokat az államokat,

amelyek 1991-ben függetlenedtek, kékkel

azokat, amelyek 1992-ben és zölddel a

Jugoszláv SZK területét!

2. Figyelmesen olvasd el a történeti forrásból származó részletet, és válaszolj a kérdésekre!

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia memoranduma

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) memoranduma egy dokumentumtervezet,

amelyet 1985-től 1986-ig egy 16 akadémikusból álló csoport készített. Ez a memorandum

heves reakciókat váltott ki Szerbia SZK és Jugoszlávia területén, azon kijelentetése miatt, miszerint

a szerbek hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve más nemzetekkel szemben,

232




és az JSZSZK alapos átszervezését követeli. A memorandumot 1986-ban hivatalosan elítélte az

JSZSZK kormánya és a Szerbia SZK kormánya is a nacionalizmus ösztönzéséért.

„A szerb népre ráerőszakolták a történelmi bűntudatot, de egyedül csak ő nem oldotta meg

nemzeti kérdését, és nem kapott olyan államot, mint más nemzetek. Ezért mindenekelőtt és

alapvetően el kell távolítani a történelmi bűntudat zálogát a szerb népről [...] A szerb nép teljes

nemzeti és kulturális integritásának megteremtése, függetlenül attól, hogy melyik köztársaságban

vagy tartományban található, az ő történelmi és demokratikus joga. Az egyenlőség és

a szerb önálló fejlődés megszerzése a szerb nép számára mélyebb történelmi jelentéssel bír.

[...]

De a legnagyobb baj az, hogy a szerb népnek nincs olyan állama, mint minden más nemzetnek.

Való igaz, hogy Szerbia SZK alkotmányának első cikke tartalmaz egy rendelkezést arról,

hogy Szerbia egy állam, de óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy milyen állam az, amely kihirdeti

illetéktelenségét saját területén, és amelynek nincs eszköze rendet teremteni területének

egy részén állampolgárai személyi és vagyoni biztonságának biztosítása érdekében, azért,

hogy megakadályozzák a Koszovóban zajló népirtást, és megakadályozzák a szerbek elvándorlását

évszázados földjeikről. Ez a helyzet bizonyítja Szerbia hátrányos megkülönböztetését,

különösen, ha szem előtt tartjuk, hogy a JSZSZK Alkotmánya rákényszerített egy belső föderalizációt,

mint egy állandó konfliktusforrást szűkebb Szerbia és a tartományok között. Agresszív

koszovói albán nacionalizmust nem lehet elnyomni, ha Szerbia nem szűnik meg az egyedüli

köztársaságnak lenni, amelynek belső kapcsolatait mások határozzák meg. [...] ”

а) Mit tart a SANU Memoranduma a legnagyobb problémának

a szerb nép sorsára nézve?

b) Miért gondolják a SANU egyes akadémikusai, hogy Szerbia

hátrányos helyzetben van más köztársaságokhoz

viszonyítva?

c) Beszélgess el tanároddal arról, hogyan befolyásolta a

SANU Memorandum szövege a volt Jugoszláviában

bekövetkezett válság fellángolását!

EZ IS TÖRTÉNELEM

1. A vallási, kulturális és történelmi emlékek megsemmisítése.

Az 1990-es évek háborúiban számos vallási, kulturális és történelmi emlékmű pusztult

el a harcokban. A boszniai és hercegovinai háború idején 1993. november 9-én a horvát

erők lerombolták Mostarban a XVI. századi Öreg hidat, Mostar lövetése közben.

Az Öreg híd a helyreállítása alatt 2001-ben

Az újjáépített híd 2004-ben, ma is Mostar

egyik jelképének számít




233

Keress olyan fontos vallási, kulturális és történelmi emlékeket, amelyek a volt Jugoszláviában

zajló hadműveletekben pusztultak el!

Beszélgess el a tanároddal arról, hogy a vallási, kulturális és történelmi emlékek elpusztítása

a harci cselekmények részét képezték-e, amelynek célja az adott nép kulturális és

történelmi identitásának eltörlése volt.

2. Háborúellenes mozgalom

Amikor a volt Jugoszláviában megkezdődtek a háborús konfliktusok, a háborúval szemben

különböző módokon léptek fel. Számos szervezet és polgári csoport szállt szembe

számtalan békeakciók megszervezésével a nacionalizmus egyre növekvő hullámaival és

az „uszító háborús” propagandával szemben. 1992 elején a belgrádi EKV, Partibrejkersi

és az Električni orgazam nevű rockzenekarok tagjai felveszik a „Slušaj ’vamo – Figyelj ide”

című dalt, azzal a kulcsüzenettel, hogy „Mir, brate, mir - Béke, testvér, béke”, céljuk az volt,

hogy támogassák a fiatalokat a boszniai háborúba való mozgósítás megtagadásában a

„Ne számoljatok velünk” elnevezésű kampány részeként. A dalt, egy Belgrád utcáin körbejáró

teherautón lévő koncerttel népszerűsítettek. Még ma is számos koncertet és békeakciót

szerveznek, amelyeket a belgrádi zenészek projektje inspirált.

Beszélgess el tanároddal, hogy miért fontos még ma is

fellépni a háborús erőszakkal szemben, de az emberi

jogok megsértésének egyéb formáival és az emberek elleni

diszkriminációval szemben is!

Írj egy rövid esszét a Hogyan járulhatok hozzá a békéért

és a toleranciáért folytatott küzdelemhez településemen

/ országomban / a világon.

Milan Mladenović (EKV)

a belgrádi háborúellenes

megmozduláson

234




FÜRKÉSZŐKNEK

13.


VÍZSZINTES

3. Bosznia-hercegovinai város, ahol a háború vége

felé 1994-ben bűncselekményt követtek el

5. A JSZSZK utolsó miniszterelnöke, akihez

Jugoszlávia gazdasági fellendítése köthető

8. A Szerbia SZK elnöke 1989-től

11. A hadművelet neve, ami után a krajinai

szerbeket elűzték otthonaikból

13. Város, ahol megszületett a boszniai és

hercegovinai háborút lezáró egyezmény

14. A modern világ összefonódása

FÜGGŐLEGES

1. Idegengyűlölet

2. Afrikai ország, ahol 1994-ben népirtást követtek el

4. Amerikai város, a legnagyobb terrortámadás

színhelye

6. Szerbia miniszterelnöke 2001 és 2003 között

7. Hány napig tartott 1991-ben a szlovéniai háború

9. A Jugoszláviát bombázó szövetség neve

10. Az USA Irak elleni háborúja

12. Bosznia-Hercegovina fővárosa, a háború egyik

gócpontja

1

2 3

4

5

6 7

8 9 10

11

12

13

14




235

FOGALOMTÁR

А

abortusz – művi vetélés

agresszió – támadás; nem kiprovokált támadás, amelynek célja a hódítás és leigázás

atombomba – nagy pusztító erejű nukleáris fegyver

atomenergia – energia, amit az atommagból állítanak elő az atomreaktorokban

AVNOJ – Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács egy politikai testület,

amelynek célja a felszabadított területek irányítása a megszállt Jugoszláviában

A volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság – a nemzetközi

bíróságot 1993-ban alapították az ENSZ Biztonsági Tanácsának kezdeményezésére,

azzal a céllal, hogy ítélkezzen a volt Jugoszlávia területén elkövetett bűncselekmények

elkövetői felett, székhelye Hágában van

Á

államalkotó nép – többségi nemzet vagy nemzetek. A JSZSZK-ban ezek a szerbek,

horvátok, szlovének, macedónok, montenegróiak és muzulmánok voltak.

B

bábállam – állam, amit egy külföldi hatalom irányít vagy ellenőriz

bánság – a Jugoszláv Királyság közigazgatási egysége

blitzkrieg – villámháború, a mozgó egységek (tankok, gyalogság, légierő) használata,

amik a gyorsaságukat és a meglepetés erejét kihasználva meggátolják az

ellenséget a védelem megszervezésében

C

cionizmus – a zsidó nép nemzeti mozgalma, amelynek célja a zsidó nép szabad és

független államának megteremtése, azokon a területen, ahol az i.sz. II. századig

éltek, amíg a rómaiak el nem űzték őket

D

deklaráció – ünnepélyes nyilatkozat, valamely kormány, intézmény, politikai párt

alapelveinek kihirdetése

depresszió – a gazdaságban hosszan eltartó válságot jelent

desszant – a csapatok átdobása ellenséges területre majd annak elfoglalása, azért,

hogy onnan különböző feladatokat lássanak el

dezertálni – önkényesen elhagyni a katonai szolgálatot

digitalizáció (levéltári anyagoké) – dokumentumok beolvasása és az interneten

való közzététele, annak érdekében, hogy könnyebben eljusson a felhasználókhoz

digitális forradalom – a mechanikai technológiáról való átállás a digitális technológiára,

ami a XX. század második felében kezdődött el a számítógépek, mobiltelefonok,

digitális iratok elterjedésével, és amely még napjainkban is tart

diktatúra – az egyén korlátlan hatalma, amely az erőn alapul

Е

emancipáció – a függő viszony alóli felszabadulás, valamint az egyén, egy közösség

vagy intézmény önállóságának és függetlenségének elérése

emberiség elleni bűntett – a civilek ellen irányuló szervezett bűntettek: gyilkosság,

a lakosság kiirtása, rabságba vetése, erőszakos áttelepítése, a fizikai szabadságtól

való megfosztás, kínzás, szexuális erőszak és más embertelen bűntettek

elkövetése azzal a célzattal, hogy nagy szenvedést és fizikai valamint pszichikai

sérüléseket okozzanak

emlékhely – hely, ahol megfelelő körülmények között (emlékmű, emlékpark, emléksír,

stb.) róják le tiszteletüket a háborúban meghalt egyének vagy csoportok

előtt

236




XVIII век

Fogalomtár

etnikai tisztogatás – egy etnikai vagy vallási csoport azon politikája, amellyel egy

másik etnikai vagy vallási csoport civil lakosságát megfélemlítés vagy erőszak útján

elüldöznek lakhelyükről

európai integráció – az európai államok gazdasági, politikai, kulturális együttműködésének

folyamata, ami az Európai Unió közreműködésével valósul meg

F

falszifikáció – hamisítvány, hamis állítás, hazug vagy kitalált történet

feminista mozgalom – a férfiak és nők közötti gazdasági, politikai és szociális különbségek

eltüntetéséért küzdő mozgalom

félkatonai erő – a kifejezés olyan szervezett, harcra vagyis katonai feladatok végrehajtására

felszerelt és kiképzett fegyveres csoportra vonatkozik, amit nem tekintünk

hadseregnek. A volt Jugoszlávia területén zajló 90-es évek háborúiban

számos olyan félkatonai alakulat tevékenykedett, amiket háborús bűncselekményekkel

lehet összefüggésbe hozni.

fogamzásgátlás – eljárások és módszerek együttese, amelynek célja a nem kívánt

terhességek megelőzése

G

gazdasági szankciók – gazdasági blokád (a nemzetközi kereskedelem tilalma), aminek

célja a gazdaság és ipar meggyengítése, az életszínvonal csökkentése és az

alapvető élelmiszerek hiányának elérése

genocídium (népirtás) – bűncselekmény, amit abból a megfontolásból követtek el,

hogy teljesen vagy részlegesen elpusztítsanak egy nemzeti, etnikai vagy vallási

közösséget

gettó –városrész, amit egy meghatározott etnikai, szociális vagy társadalmi osztály

népesít be, amelyek itt különböző társadalmi, gazdasági és jogi nyomásnak vannak

kitéve

globális falu – a modern világunkra használt fogalom, ahol minden össze van kapcsolódva.

Az internetnek köszönhetően, világunk annyira összefonódott, hogy az

emberek kommunikálhatnak attól függetlenül, hogy a világ melyik részén élnek

globális felmelegedés – a Föld légkörének és tengereinek felmelegedése a XX. században,

ami klimatikus változásokat eredményez

Gy

gyűlöletbeszéd – minden olyan kifejezési forma, ami támogatja, igazolja vagy felhív

a türelmetlenségre, ellenségeskedésre, gyűlöletre, erőszakra, vagy amely megfélemlíti,

sérti vagy megalázza az egyént vagy csoportot. A gyűlöletbeszéd nagyon

gyakran más nemzetiségű, vallású, nemű, szexuális beállítottságú, származású

emberek ellen irányul.

H

határozat – egyfajta dokumentum, döntés, végzés

Hitlerjugend (Hitler gyermekei) – a náci párt ifjúsági szervezete, amelynek tagjai 14

és 18 év közötti fiúk voltak

Harmadik Birodalom – a Harmadik német Birodalom a náci Németország hivatalos

elnevezése volt Hitler uralma idején

I

információs technológia – az a terület, amely a számítógépek felhasználásával foglalkozik

az élet különböző területein, valamint az információk összegyűjtésével,

tárolásával, feldolgozásával és továbbításával

interpretáció – egy esemény vagy jelenség magyarázata, értelmezése

J

Jugoszláv Hadsereg – a Josip Broz Tito irányítása alatt álló katonai erők; ezt az elnevezést

1945. március 1-től viselte; az elnevezés még egyszer változott 1951-ben

Jugoszláv Néphadseregre; ez a fegyveres erő a JSZSZK hadserege volt egészen

annak felbomlásáig




237

237

K

katonai puccs – alkotmányellenes katonai hatalomátvétel, ami mögött katonatisztek

állnak

kinematográfia – a filmek gyártása, terjesztése és vetítése

kollaborálás – a megszállókkal való együttműködés

konföderáció – független, önálló államok szövetsége

kulturális sokszínűség – a vallási, etnikai és más olyan csoport iránti elfogadás és

tisztelet, amelyek nem ugyanazt az értékeket vallják vagy életstílust folytatják

M

militarizmus – a katonaság döntő szava a politika és az álam életébe való beleszólásba

mudzsáhedek – a dzsihád (szent háború) harcosai, az iszlám szent harcosai

műhold – mesterséges képződmény, ami Föld körüli pályán kering, amit főleg telekommunikációs

célokra vagy megfigyelésre használnak

P

Petrográd – város, ami gyakran változtatta nevét a történelem folyamán. 1703-

1914 között Szentpétervár, 1914-1924 között Petrográd, 1924-1991 között pedig

Leningrád néven hívták. 1991-től újra Szentpétervár a neve.

politikai propaganda – a politikai eszmék szervezett és tervszerű terjesztése, annak

céljából, hogy megszerezzék a közvélemény támogatását

populáris kultúra – tömegkultúra, kultúrtermékek összessége, amelyeket a széles

rétegek fogyasztására szánnak

proletariátus – a kapitalizmusban rabságban lévő társadalmi csoport, akik nem

rendelkeznek a termeléshez szükséges eszközökkel, ezért kénytelenek kizárólag

saját munkájukkal előteremteni javaikat.

Q

quisling (quisling rezsimek) – a megszállt országok azon politikusai, akik a második

világháború alatt együttműködtek és segítették a náci Németországot.

Az elnevezés a norvég miniszterelnök Vidkun Quisling nevéből származik, aki

együttműködött Hitlerrel. A quisling elnevezés az áruló szinonimája.

R

revízió (revízionizmus) – az első világháború vesztes államainak követelése a békeszerződés,

és a párizsi békekonferencián meghatározott határok és más rendelkezések

megváltoztatására

régióban élő szerbek – a szerb nép tagjai, akik Szlovéniában, Horvátországban,

Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában, Romániában, Albániában és

Magyarországon élnek

robotika – tudományterület, ami felöleli a gépészetet, elektronikát, mérnök informatikát,

stb. A robotok gépek, amiket leginkább a termelési folyamatokban

használnak, abból a célból, hogy kiváltsák az embereket, akik addig azt a feladatot

végezték.

Sz

szabadkőművesek – befolyásos egyének, az arisztokrácia és a gazdag polgárok

nemzetközi szervezete, amely az igazságosságért, a szabadságért és az egyenlőségért

küzd

szekuláris állam – olyan állam, ahol a vallási közösségek teljesen külön vannak

választva az állami intézményektől

szeparatizmus – az államtól való elszakadásra, kiválásra való törekvés

szerbek szórványban (diaszpóra) – a Szerb Köztársaság polgárai, akik külföldön

élnek, valamint a szerb nép azon tagjai, akik a Szerb Köztársaság és a régió területéről

vándoroltak ki, valamint az ő leszármazottaik

szkinhedek – (angolból bőrfejűek) egy társadalmi csoport, ami a nácizmus szimpatizánsait

tömöríti, nyíltan ellenségesek mindenkivel szemben, akit fajilag al-

238




XVIII век

Fogalomtár

sóbbrendűnek tartanak

szuperhatalmak – azok az államok, amelyek kiemelkednek a nemzetközi kapcsolatokban

hatalmuknak és befolyásuknak köszönhetően. Az USA-ra és a Szovjetunióra

vonatkozik, azokra az államokra, amelyek befolyása a második világháború

utáni világra domináns volt.

szüfrazsettek – a férfiak és nők közötti egyenlő szavazati jogokért, vagyis a női

szavazati jog (a suffragette szó olyan nőt jelent, aki küzd a szavazati jogért) bevezetéséért

küzdő mozgalom tagja

T

telekommunikáció – szavak, iratok, képek vagy hangok, esetleg információk átvitele

két vagy több egymástól távol lévő felhasználó között

terrorizmus – a tömegerőszak előre elgondolt használata (politikai merényletek,

bombatámadások, tömeggyilkosságok), annak érdekében, hogy félelmet és

meghatározott politikai vagy vallási célokat érjenek el

tornász találkozó – nagyszámú résztvevővel zajló találkozó, ahol a tornászok bemutatják

gyakorlataikat

totális háború – olyan fegyveres konfliktus, amiben a szemben álló erők felhasználják

minden emberi, anyagi, gazdasági, technológiai és tudományos forrásukat,

azért, hogy győzelmet arassanak az ellenség megsemmisítésével

tömegfogyasztási cikkek – a lakosság legszélesebb rétegei számára előállított

termékek: ruházat, háztartási gépek, háztartási vegyszerek, játékok, stb.

tőzsde – a pénzpiac intézménye, ahol különböző valuták, részvények és más pénzügyi

dokumentumok pénzügyi tranzakciói, felbecsülései, vásárlása vagy eladása

történik

tranzíció vagy gazdasági tranzíció – olyan gazdaság, amely a tervszerű gazdaságról

(szocialista) átáll a szabad gazdaságra (kapitalista)

U

UNPROFOR – az ENSZ biztonsági erői voltak az ENSZ első békefenntartó erői, amelyeket

Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában vetettek be Jugoszlávia szétesése

alatt. 1992 februárjában hozták létre őket, és a mandátumuk 1995 márciusában

járt le.

Uncle Sam (Samu bácsi) – egy képregényfigura, aki megtestesíti az USA-t

usztasák – horvát fasiszták, akik a nagy horvát állam megteremtésére törekedtek

Ű

űrállomás – emberi életre alkalmas hely a világűrben, a világűr tanulmányozására

és különböző kísérletek végrehajtására használják

V

vendégmunkások – a külföldi munkások elnevezése, akik a 60-as és 70-es években

ideiglenes munkát vállaltak a Német Szövetségi Köztársaságban vagy más

nyugat-európai államban

vétó – latinul azt jelenti, hogy megtiltom. Abban az esetben ha az ENSZ Biztonsági

Tanácsának bármelyik tagja vétót emel a javaslatra, akkor azt elvetik, még akkor

is ha a többi állam megszavazta volna.

VMRO – Belső-macedóniai Forradalmi Szervezet, ami az önálló macedón állam

megteremtéséért küzdött. A VMRO-n belül létezett egy erős csoport, aki a Bulgáriával

való egyesülést szerette volna.

X

xenofóbia – félelem és bizalmatlanság az ismeretlen és idegen dolgokkal szemben,

elsősorban olyan emberekkel szemben, akiket egy másik csoport tagjaiként

élünk meg. Az idegengyűlölet egyik formája a rasszizmus.




239

239

Fényképek: a „Klett“ kiadóház

archívuma; Guliver Image d.o.o., Press

Agency & Pictures Library/AFP,

Wikipedia.org

Wikipedia.org (a fényképeket а Creative

Commons szabadfelhasználású jogai

alapján):

old. 8: Apple II Plus, Museum of the Moving

Image.jpg, szerző: Marcin Wichary

old. 9: Early mobile phone (3804063008).

jpg, szerző: tomislav medak

old. 11: állandó kiállítás 2KRUG 3.JPG, Muzej

nauke i tehnike Belgrád, állandó kiállítás 2.

KRUG (a múzeum engedélyével)

old. 46: Ofi cirski dom Niš.2016.2.jpeg,

szerző: Intermedichbo (dr Milorad Dimić)

old. 49: Krsmanovićeva kuća 1.JPG, szerző:

Goldfi nger

old. 65: Kalemegdan – Umetnički paviljon

„Cvijeta Zuzorić” – panoramio.jpg, szerző:

Mister No

old. 91: Wisława Szymborska 2009.10.23

(1).jpg, szerző: Mariusz Kubik

szerző. 93: Bundesarchiv Bild 146-1970-

083-42,

Magdeburg, zerstörtes jüdisches Geschäft.

jpg, szerző: ismeretlen, Agentur Georg Pahl

old. 94: Anne Frank Diary at Anne Frank

Museum in Berlin-pages-92-93.jpg, szerző:

Heather Cowper

Judenstern JMW.jpg, szerző: Daniel

Ullrich, Threedots

old. 98: Berlin Sinta and Roma memorial

2014-2.jpg, szerző: Mike Peel (www.

mikepeel.net)

Holocaust-Mahnmal Berlin 2006.jpg,

szerző: K. Weisser

Denkmal fuer verfolgte Homosexuelle

Berlin2.jpg, szerző: Times

Reichstag members 1933 memorial.

jpeg, szerző: Stéphane Magnenat

old. 99: Hall of Names.jpg, szerző: Jotpe

old. 118: Orden narodnog heroja3.jpg,

szerző: Pinki

old. 124: Kadinjača Memorial Complex,

Užice, Serbia. Overview of the center.JPG,

szerző: White, Writer, Wikipedia

Spomen park NOB, Leskovac 02.jpg,

szerző: Flammard

old. 127: David Albahari auf dem Blauen

Sofa 2.jpg, szerző: Blaues Sofa

old. 128: Petrovaradin i žrtve racije.JPG,

szerző: Pokrajac

old. 134: Spomenik – logor Jasenovac.1-09.

jpg, szerző: Modzzak

old. 139: Stara biblioteka 1.jpg, szerző:

Mihailo Grbić

Narodna biblioteka Beograd.jpg, szerző:

Darko Gajić

old. 148: Berlinermauer.jpg, szerző: Noir

old. 151: File:Mao Proclaiming New China.

JPG, szerző: Orihara1

old. 155: Hole in fl ag – Budapest 1956.jpg,

szerző: The American Hungarian Federation

old. 156: West and East Germans at the

Brandenburg Gate in 1989.jpg, ismeretlen

szerző, utánnyomás: Lear 21

RIAN archive 359290 Mikhail

Gorbachev.jpg, szerző: Yuryi

Abramochkin

old. 159: Konferencija Pokreta nesvrstanih

1961. godine.jpg, szerző: Muzej Jugoslavije

old. 161: Arafat by Yaakov Saar.jpg, szerző:

Saar Yaacov, GPO

old. 162: Salvador Allende Gossens-.jpg,

szerző: Biblioteca del Congreso Nacional

de Chile

old. 167: Nadine Gordimer 01.JPG, szerző:

Boberger (Bengt Oberger)

old. 169: Woodstock Music and Art Fair.jpg,

szerző: Woodstock Whisperer

Live Aid at JFK Stadium, Philadelphia,

PA.jpg, szerző: Squelle ABBA – TopPop 1974

5.png, szerző: AVRO

old. 172: Ludwig Binder Haus der

Geschichte Studentenrevolte 1968 2001

03 0275.0148 (17076461192).jpg, szerző:

Stiftung Haus der Geschichte

old. 173: Novak Djokovic Wimbledon 2017.

jpg, szerző: Charles Ng

old. 175: Petar2.jpg, szerző: Djordjes

old. 183: Goli otok zatvor.jpg, szerző:

Pokrajac

old. 184: Fabrike radnicima EI.jpg, szerző:

Cveleglg

old. 185: Dolazak predsednika Gane Kvame

Nkrumaha na konferenciju nesvrstanih,

1961. god.jpg, szerző ismeretlen, forrás:

Istorijski Arhiv Beograda

old. 186: Studentske demonstracije

u Beogradu 1968.jpg, szerző: Stevan

Kragujević (1922–2002), (Tanja Kragujević

engedélyével)

стр. 187: Latinka Perovic, Marko Nikezic.

JPG, szerző: Stevan Kragujević (1922–

2002), (Tanja Kragujević engedélyével)

old. 192: 04-1964-A.Obrenovic-Bg-01.jpg,

szerző: ismeretlen, forrás: Ljiljana Pekić

DubravkaUgresic.jpg, szerző: Zeljko

Koprolcec

S. Kragujevic, Ivo Andric, 1961.jpg,

szerző: Stevan Kragujević (1922–2002),

(Tanja Kragujević engedélyével)

S.Kragujevic, Dobrica Cosic 1961.JPG,

szerző: Stevan Kragujević (1922–2002),

(Tanja Kragujević engedélyével)

Mira Alečković – Mira Alečković.

jpg, szerző: Maduixa, (Rendelkezésre

bocsátotta Srđa Nikolićћ, Mira Alečković fia)

old. 193: Museum of contemporary art,

New Belgrade.jpg, szerző: Viktor Markovic

Oficirski dom.JPG, szerző: PedjaNbg

old. 196: Mate Parlov (crop).jpg, szerző:

Suradnik13

Monica Seles 1991.jpg, https://www.

fl ickr.com/photos/madmarlin_/

old. 197: 1984 Winter Olympics opening

ceremony at Koševo Stadium, Sarajevo.jpg,

szerző: BiHVolim

old. 199: Fidel Castro5 cropped.JPG, szerző:

Antônio Milena/ABr

Nelson Mandela-2008 (edit).jpg, szerző:

South Africa The Good News

RIAN archive 359290 Mikhail

Gorbachev.jpg, szerző: Yuryi

Abramochkin / Юрий Абрамочкин

old. 200: Hor Kolibri.JPG, szerző:

ПГП-РТС

old. 202: Grob Josipa Broza Tita.jpg, szerző:

Kenzavi (Cvetanović Igor)

Muzej istorije Jugoslavije – Titove

štafete 05.jpg, szerző: Mina Simić

old. 208: Vladimir Putin and Donald Trump

at the 2017 G-20 Hamburg Summit (2).jpg,

аутор: Kremlin.ru

Xi Jinping 2019.jpg, szerző: Palácio do

Planalto

Angela Merkel Juli 2010 – 3zu4.jpg,

szerző: Armin Linnartz

old. 209: Migrants in Hungary 2015 Aug

018.jpg, szerző: Gémes Sándor/SzomSzed

old. 213: Stevan Kragujevic, Slobodan

Milosevic, portret.jpg, szerző: Stevan

Kragujević (1922–2002), (Tanja Kragujević

engedélyével)

Stevan Kragujevic, Ivan Stambolic, maj

1986.JPG, szerző: Stevan Kragujević (1922–

2002), (Tanja Kragujević engedélyével)

old. 216: Vojaki JLA in občani pred

spopadom v Rožni Dolini..jpg, szerző: Peter

Božič

old. 218: Bahrudin Kaletovic.jpg, szerző:

Yutel

old. 219: PredragLucic.JPG, szerző: Štefi ca

Galić

old. 220: Croatian War 1991 Vukovar

destroyed tank.jpg, szerző: Peter Denton

(231. oldalon szintén)

Milan Babić crop.jpg, szerző: Roberta F.

old. 221: Stari Most temporary cable bridge

1997.jpg, szerző: Npatm

old. 222: Živaja 2.jpg, szerző: Petar

Milošević

old. 223: Evstafi ev-sarajevo-building-burns.

jpg, Mikhail Evstafi ev (Evstafi ev)

old. 224: Ahmici massacre.jpg, szerző: ICTY

staff

Naser Oric.jpg, аутор: ICTY staff

Evstafi ev-Radovan Karadzic 3MAR94.

jpg, szerző: Mikhail Evstafi ev (Evstafi ev)

Evstafi ev-ratko-mladic-1993-w.jpg,

Mikhail Evstafi ev (Evstafi ev)

Bratunac-Serbian-Cemetery-BosniaWar.jpg,

szerző: Docktor No

old. 227: Skela na Dunavu tokom NATO

Bombardovanja 1999 godine.jpeg, Darko

Dozet (Dozetdarko)

Memorial in Tašmajdan park

(DSC04689).jpg, szerző: Simon Legner

(User:simon04)

old. 228: Kosovo-metohija-koreni-duse019.

jpg, szerző: Darko Dozet (Dozetdarko)

old. 229: Zoran Đinđić, Davos.jpg, szerző:

World Economic Forum

old. 231: North face south tower after

plane strike 9-11.jpg, szerző: Robert

old. 233: Srpska akademija nauke i

umetnosti 01 (8116577383).jpg, szerző:

Goran Necin

Stari Most22.jpg, szerző: Mhare

Mostar-oldbridge-2001.jpg, szerző:

Jeroen

Más forrásból származó fényképek:

old. 146: Doček prilikom posete članova

Apolo 11 Beogradu 1969. godine. Forrás:

NASA

old. 215: Sastanak lidera jugoslovenskih

republika u Kranju aprila 1991.

godine, szerző: Tone Stojko, Muzej novejše

zgodovine Slovenije.

240




Klett Историја 8, Уџбеник на мађарском језику

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

Delete template?

Save as template ?