Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet Orvos ... - EDA

20 KOCH ANTAL DP.
lyag és homokos-tályág rétegeket a II. mediterrán emelet mezőségi
rétegeihez számítom, melyeknek petrographiai minősége és szerves
zárványai nyílttengeri íaciesre vallanak, vagyis azt bizonyítják, hogy
M.-Vásárhely vidéke a II. mediterrán! erdélyi beltengernek a közepe
táját képezhető, hová azonban a nem távoli partoktól is bejuthattak
még szárazföldi szervezetek s ezek a nyilt és mély tengeri ostracodok
és fora mini férek közé keveredve le is ülepedtek a tengerméiyi
iszapban.
Marosvásárhelyről Jeden át Nyárád-Szeredába s onnan Ny.-
Szt.-Benedeken és Koronkán visszautaztunk. Az egész úton kevés a
föltárás. Jednél az út mellett az előbbihez hasonló, de homokosabb
és táblás rétegek csaknem vízszintes helyzetben látszanak, bennük
gyér ] i m o n i t-vesék és szén ült növénytörmelék láthatók csupán.
Kebelen túl a hágón föl uralkodón zöldes-szürke agyagos homok
és alárendelt palás tályag vízszintes rétegei mutatkoznak, szénül*
növény-nyomokkal. Valószínű, hogy ezen túlnyomóan homokos
rétegek már a szármát emeletet képviselik erre, habár semmi
más bizonyítékot nem is hozhatok föl árrá, mint azt, hogy a leírt
felső mediterrani uralkodóan tályagos üledéken terülnek el.
A Nyárád völgyében Tompa előtt sóskút van az ártéren;
tehát ismét a mezőségi rétegekben vagyunk.
Nyárád-Szeredán, a Nyárád f. omló partján kaptam jó feltárást.
Tetejében 1 m. adesitkavics-telep képviseli itt a diluviumot.
Alatta tályagos homok vastag pados rétegei, de palás tályagnak
vékony közrétegcséivel váltakozva, közel vízszintes településben.
A kékes, vagy sárgásszürke, finom csillámpikkelyes tályag iszapolási
maradéka sárga homokkő-rögöcskékből és concretioszerű
gömböcskékből áll. Ezek rendesen üresek és kettéválva kupakszerűek.
Mellettük még sok fehér mészrögöcske és kevés quarczszem
is látható.
Szerves zárványul csak néhány ostracodahéjt kaptam benne,
melyeken Héjjas a Candona reticulata új fajt ismerte föl.
A völgyön le Ny.-Szt.-Benedekig alig láthatni valami föltárást;
de ezen falu előtt még, az Eszakalja nevű hegy 450 m. keleti
nyúlványának déli meredek lejtőjén egy óriási hegycsnszamlás
k. b. 25 - 30 ni. mély. föltárást teremtett.. A hegynyúlványnak egy
vastag szelete függélyes repedés következtében elvált és leomolva, a