A benzin és a gázolaj magyarországi árszintjének és árazásának ...

A benzin és a gázolaj magyarországi árszintjének és árazásának empirikus elemzése
A determinációs együttható 98,6 százalék, a Durbin–Watson-próba itt nem használható,
de mind a Durbin-féle h, mind a Breusch–Godfrey-féle LM-teszt szerint a
reziduális autokorreláció nem áll fenn. Az X t –2 tag már nem volt szignifikáns (a pérték
0,28 lenne, ha a modellben hagynánk), így a keresztkorrelációkkal szemben, a
regresszió szerint történik az árképzés, kizárólag az egyhetes késleltetés szignifikáns
figyelembevételével.
A modell rendkívül erős magyarázó erőt mutat, ami alapján azt mondhatnánk,
hogy az árazás jó, hiszen megfelel a tőzsdei árak követésének.
A 9. ábra a 2009 és 2010 közötti tényleges és regressziós összefüggés alapján becsült
ár alakulását mutatja.
Ft/l
180
170
160
150
140
130
120
110
100
90
80
2009. 01. 02.
9. ábra. A tényleges és becsült árak alakulása a 95-ös benzin esetén 2009 és 2010 között
2009. 02. 06.
2009. 03. 13.
2009. 04. 17.
2009. 05. 22.
2009. 06. 26.
2009. 07. 31.
2009. 09. 04.
2009. 10. 09.
2009. 11. 13.
2009. 12. 18.
2010. 01. 22.
2010. 02. 26.
2010. 04. 01.
Tényleges Becsült
Elvégezhető a gázolaj áralakulásának regressziós elemzése is, az eredmények is
hasonlók.
2010. 05. 07.
Y = 10,331+ 0,625⋅ X + 0,347 ⋅Y
p-értékek:
0,00 0,00
Statisztikai Szemle, 89. évfolyam 6. szám
2010. 06. 11.
t t−1 t−1
Y t – a gázolaj magyarországi ára adók nélkül (Ft/l),
X t – a gázolaj mediterrán tőzsdei ára (Ft/kg),
t – a hetek száma.
A determinációs együttható 99 százalék, az –2
t
X tag itt sem volt szignifikáns
(p = 0,257), tehát ugyanaz mondható el mint a benzin esetén.
2010. 07. 16.
2010. 08. 20.
2010. 09. 24.
2010. 10. 29.
2010. 12. 03.
635
év, hét