Neumanné Virág Ildikó: A gravitációs modell
Neumanné Virág Ildikó: A gravitációs modell
Neumanné Virág Ildikó: A gravitációs modell
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
244<br />
<strong>Neumanné</strong> V. I.<br />
<br />
4 A külkereskedelem <strong>gravitációs</strong> <strong>modell</strong>je<br />
A <strong>gravitációs</strong> egyenlet lehetséget nyújt a külkereskedelem egyensúlyi szintjének<br />
meghatározására, a paraméterek nagy mintán való becslését követen. Ma a<br />
bilaterális, regionális kereskedelem vizsgálatának elfogadott módszere. Elméleti<br />
alapját képezik a regionális tudományok, új gazdaságföldrajz 3 , mikroökonómia<br />
4 ,valamint a kereskedelemelméletek 5 .A külkereskedelem <strong>gravitációs</strong> <strong>modell</strong>je,<br />
hasonlóan a társadalomtudomány más <strong>gravitációs</strong> <strong>modell</strong>jeihez, a bilaterális<br />
kereskedelmi áramlást a partnerek gazdasági mérete és távolsága alapján<br />
prognosztizálja. A társadalmi interakciókat leíró gravitáció törvény általános<br />
formája a következképpen fejezhet ki:<br />
Fij G M <br />
i · Mj = <br />
Dij ahol F ij jelzi az i fell j felé irányuló áramlást, esetünkben külkereskedelmet.<br />
Amennyiben és értéke 1, valamint =2, visszatértünk Newton törvényéhez.<br />
Minden <strong>modell</strong>ben szerepel azonban az érintett egyedek (pl. országok, régiók)<br />
jövedelmi szintje, illetve az egyedek távolsága, mint a kereskedelem mértékét<br />
meghatározó tényez. Az elbbit GNP –vel, GDP-vel mérik, az utóbbit<br />
valamilyen távolság mértékegységgel, amely gyakran nemcsak fizikai távolságot<br />
fejez ki (országok esetén általában a fvárosok légvonalban mért távolságával<br />
becsülve), hanem pl. kereskedelmi korlátok létére, vagy hasonló kultúrára, azonos<br />
3 Az intra-regionális kapcsolatok mérése és az egyes egyedek viselkedésére gyakorolt<br />
hatása. A régiókat tömegként értelmezik. Reilly (1929) Stewart (1948) Isard (1960)<br />
Krugman (1991a 1991b, 1998) Fujitsa et al. (1999) Ottaviano – Tisse (2001)<br />
4 Haszon-maximalizálás,általános egyensúlyelmélet,a helyettesítési preferenciák állandó<br />
rugalmassága.Tinbergen (1962) Linnemann (1966) Niedercorn – Bechdolt (1969) Golob –<br />
Beckman (1971) Nijkamp (1975) Anderson (1979)Bergstand (1985, 1989, 1990) Nijkamp<br />
– Reggiani (1992).<br />
5 A kereskedelmi elméletek megkülönböztetnek egyensúlyi állapotban elérhet a<br />
termékspecializációs módokat:1. Technológiai különbségek(Ricardo féle <strong>modell</strong>)2.Tényez<br />
ellátottságbeli különbségek (Hecksher-Ohlin <strong>modell</strong>) 3. H-O <strong>modell</strong> 4.<br />
Méretgazdaságossági <strong>modell</strong>ek (IRS) Tinbergen (1962) Pöyhönen (1963) Linnemann<br />
(1966) Anderson (1979) Bergstand (1985) Helpman (1987, 1989) Krugman (1979)<br />
Helpman – Krugman (1985)McCallum (1995) Deadorff (1995) Evenett – Keller (1998)<br />
Eichengreen – Irwin (1998) Harrigan (2001) Anderson – Wincoop (2001)
Change language