Parkinson-szindróma - Dr. Banczerowski Péter
Parkinson-szindróma - Dr. Banczerowski Péter
Parkinson-szindróma - Dr. Banczerowski Péter
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
290<br />
NEUROLÓGIAI KÖTELEZÕ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM<br />
A <strong>Parkinson</strong>-szindrómák neuropatológiája<br />
Neuropatológiailag a <strong>Parkinson</strong>-szindrómák (PS)<br />
kb. 2/3-át okozza <strong>Parkinson</strong>-kór (<strong>Parkinson</strong>’s disease,<br />
PD), 2–8%-ban vascularis eredetû betegség, míg a<br />
fennmaradó részt (kb. 30%-át) más degeneratív betegségek<br />
alkotják a következõ gyakorisági sorrendben:<br />
multiszisztémás atrophia (MSA), progresszív supranuclearis<br />
paresis (Steele–Richardson–Olszewski-betegség,<br />
PSP), Alzheimer-kór (AD), diffúz Lewy-testbetegség<br />
(DLBD), corticobasalis degeneráció (CBD),<br />
frontotemporalis degeneráció. Téves tehát az a nézet,<br />
amely a PS-k többségét vascularis eredetûnek tartja. Az<br />
alábbiakban a fontosabb betegségek neuropatológiáját<br />
foglalom össze.<br />
<strong>Parkinson</strong>-kór<br />
A substantia nigra (SN) jellegzetes eloszlású pusztulását<br />
– a striatum épen maradása mellett – általánosan<br />
csak a hatvanas évek elején fogadták el a betegség okaként,<br />
míg az intraneuronalis cytoplasmaticus hyalin<br />
zárvány testeket (Lewy-testek, LB) a betegségre jellemzõnek<br />
csak az ötvenes évek óta tartják, a betegség<br />
definitív diagnózisának feltételeként pedig csak az<br />
utóbbi 10-15 évben fogadták el.<br />
A SN pusztulása funkcionális eloszlású, fõként a<br />
zona compacta lateralis része pusztul, ami a mesostriatalis<br />
pályán keresztül a motoros striatumot (fõként<br />
a putament) látja el dopaminerg rostokkal. A PD azonban<br />
nemcsak a dopaminerg rendszerek betegsége. Közel<br />
azonos vagy azonos mértékben károsodik a nagyagykérget<br />
noradrenalinnal ellátó locus coeruleus, a<br />
szerotoninnal ellátó raphe magok és a kolinergiás beidegzéssel<br />
ellátó basalis magok. A LB-k a temporalis és<br />
frontalis lebenyek és a diencephalon limbikus régióiban,<br />
a gerincvelõ intermediolateralis sejtoszlopában és<br />
az autonóm ganglionokban is megtalálhatók.<br />
A LB-kban számos cytoskeletalis fehérje kimutatható,<br />
azonban jellemzõ markerének az a-synuclein fehérjét<br />
tartják. A LB-kban az ubiquitin mediált proteolytikus<br />
rendszer is jelen van, kórosan foszforilált tau<br />
fehérjét azonban nem tartalmaz. Aaz agytörzsi LB-k<br />
szferikus, koncentrikus, eosinophil hyalin centrummal<br />
bíró képzõdmények, 8-30 mm közötti átmérõvel. Nemcsak<br />
a SN-ban találhatók (Lewy sem ott, hanem a Mey-<br />
nert-magban írta le). A corticalis LB-k hematoxilinnel<br />
nehezebben festhetõk, kevésbé szabályos szerkezetûek,<br />
felismerésüket nagyban segíti az ubiquitin-, illetve<br />
a-synuclein immunhisztokémia. A PD-ban megfigyelhetõ<br />
dementiával inkább a kérgi a-synuclein immunoreaktív<br />
LB-k száma függ össze, gyengébb a korreláció<br />
az ubiquitin immunoreaktív LB-k vagy az<br />
Alzheimer-típusú elváltozásokkal. Alapvetõ fontosságú<br />
újabb felismerés a Braak-féle stádiumbeosztás<br />
(Braak et al, 2004). Eszerint a Lewy-testek a kórlefolyás<br />
során legkorábban a nucleus dorsalis n. vagiban és<br />
a bulbus olfactoriusban alakulnak ki, majd innen megadott<br />
mintázat szerint terjednek tovább. A második szakaszban<br />
a locus coeruleus, a harmadikban a substantia<br />
nigra, majd a mesocorticalis, ezt követõen az asszociációs<br />
kérgi területek, végül a primer érzõkérgek károsodnak.<br />
A betegség motoros tünetei csak a harmadik-negyedik<br />
stádiumban jelennek meg, ezért feltételezhetõ,<br />
hogy a neuropatológiai elváltozások már évekkel-évtizedekkel<br />
a motoros tünetek megjelenése elõtt<br />
kialakulnak. Ennek klinikai bizonyítéka, hogy pl. a<br />
szagláskárosodás megelõzi a motoros tünetek kialakulását.<br />
Diffúz Lewy-test-betegség<br />
Kevés corticalis típusú LB PD-ban is megfigyelhetõ,<br />
de nagy számban DLBD-ben találhatók. Elsõsorban<br />
a parahippocampalis és a többi alsó temporalis gyrus,<br />
valamint a cingularis gyrus és az insula mélyebb rétegeinek<br />
kisebb pyramis sejtjeiben és az amygdalában alakulnak<br />
ki. Immuncytokémiájuk hasonló az agytörzsi típusú<br />
LB-hoz, azaz pozitív immunreakciót adnak a-synucleinre,<br />
ubiquitinre és foszforilált neurofilamentalis<br />
fehérjékre, de nem taura. Általában Alzheimer-típusú<br />
patológia is kíséri, így diffúz plakkok és NFT-k. Jellemzõnek<br />
tartják még az agykéreg felsõbb rétegeinek<br />
spongiozitását is és az ubiquitin és/vagy a-synuclein<br />
pozitív neuriteket a hippocampus CA2-3 régióiban.<br />
Multiszisztémás atrophia<br />
<strong>Dr</strong>. Kovács Tibor<br />
Semmelweis Egyetem<br />
Neurológiai Klinika<br />
A MSA az idegrendszer sporadikus, progresszív<br />
degeneratív betegsége, amely PS, cerebellaris tünetek<br />
ORVOSKÉPZÉS LXXXI. ÉVFOLYAM / 2006.
Change language