Rejtett Kincsek Pest Kapujában" című kiadvány a fenti fotóra ...

Kistarcsa
A Budapesttel szinte összenôtt egykori
Grassalkovich-birtok, pezsgô kulturális életének
fontos eleme a szlovák népdal-, és
tánckincs ápolása, a szlovák konyha ételeinek
továbbéltetése. Utcáit és tereit szép
szobrok díszítik, köztük a legújabbal a
város jeles szülöttjére emlékeznek a kistarcsaiak
– ez a híres operaénekes Simándy
József, az örök Bánk bán közelmúltban
emelt szobra.
A Rózsafûzér Királynôje titulusra szentelt
római katolikus templomot (Szécsényi u.
13.) 1776-ban kezdték építeni. 1880-ban
teljesen felújították, falait seccók, a szentélyt
Istókovics Kálmán festômûvész freskói díszítik.
Szentségházát a II. Világháború után,
német haditankból készítette Tóth László
iparmûvész, keresztelômedencéje a régi
barokk templomból megmaradt egyetlen
emlék. Kamarahangversenyeket is tartanak
6
a mintegy 50 évvel késôbb épült református
templomban (Hunyadi u.10.). A Réti Máriának
nevezett Szûz Mária szobor 1885tôl
került a temetô bejáratához. A XVIII.
századi betelepítésekkel érkezett szlovák
lakosság kultúrájának tárgyi emlékeit mutatja
be a Szlovák Helytörténeti Gyûjtemény
(Széchenyi út 33.), a Szent Imre szobor
1938-ban készült, Sidló Ferenc munkájaként.
A II. Világháború után politikai foglyok
börtöne volt a hírhedt, pusztán nevével is
félelmet keltô Kistarcsai Internálótábor.
Az itt kivégzettek emlékét az Emlékfal
ôrzi. A kopjafa az 1956-os forradalom- és
a kommunizmus áldozataira, a Civil-ház