Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Barton</strong> <strong>Zsolt</strong><br />
5. Kamjonka rezerváció (UK) Kraszna-havas 216 + ha<br />
egykori Szinevér-Polyánai erdõgondnokság<br />
Szinevérpolyánai erdészeti kerületben lévõ, „Kamjonka” védett rezervátum, 454 kat. holdon, amibõl<br />
csak 84 kat. hold a teljes rezervátum: bükk 70 %, lucfenyõ 30 %, átlagos életkor 150 év. Igen félreesõ<br />
helyen van, sok a hónak erõsen kitett része.<br />
Forrás: FÖLDVÁRY (1933) említi KRYL (1929) nyomán, PODHORSKY (1930).<br />
6. Lesecen Grun Máramarosi-havasok 127 ha<br />
rezerváció (UK) Pop Iván-csúcs alatt<br />
A késõbbi hármashatár (Csehszlovákia, Lengyelország, Románia) vidékén, a Pop Ivan-csúcs alatt lévõ<br />
„Lefecen Crun” név alatti rezervátumnak a védelmét már a magyar állami erdészeti szervek is szorgalmazták.<br />
Olyan erdõtársulásról van szó, ahol a lucfenyõ (60%) és a bükk (40%) a két uralkodó faj. Az 1933. évi<br />
leírás szerint a rezervátum fái átlagosan 130 évesek, a hektáronkénti fatömeg ca. 507 m 3 , 1000-1400 m<br />
tszf. magasságban. Az elõbbi õserdõ fölött található még egy véderdõgyûrû, (az 1879-es erdõtörvény<br />
értelmében), ami a gerincek, s egyben az államhatár mentén húzódik. Legmagasabb pontja a Pop Ivan<br />
(1940 m). Itt mindenfajta erdõhasználat tilos. A Terebesfehérpatak (Trebusa Bily Potok) község határában<br />
fekvõ érintetlen õserdõ erdészeti és botanikai szempontból is rendkívül érdekes. Az 1910-es években<br />
természeti emléknek lett kijelölve.<br />
Forrás: FÖLDVÁRY (1933) említi KRYL (1929) nyomán, PODHORSKY (1930).<br />
7. Rahói Bioszféra Máramarosi-havasok 242 ha<br />
Rezervátum (UK) Hoverla-havas, Hov.-õserdõ, Rahótól 23 km<br />
A Hoverla- és a Mencsul-hegycsúcsok között, 900-1360 m tszf. magasságban fekvõ õserdõ, legmélyebb<br />
területe a Billi-patak mederrésze. Fafajösszetétele: bükk 40%, lucfenyõ 50%, jegenyefenyõ 10%, szórtan<br />
hegyi juhar, hegyi szil és magas kõris elegyedik közé. Talaja kárpáti homokkõ alapon humuszos-homokos<br />
agyag, kõtörmelékkel és kõvel keverve, a talaj mélysége változó. Átlagos kora 185 évre becsülhetõ.<br />
Az 1940-es leírás szerint: „Fatömege kat. holdanként 250 m 3 fenyõre és 85 m 3 bükkre becsülhetõ.<br />
Található olyan álló jegenyefenyõ, amely mellmagasságban mérve 350 cm kerületû és 48 m magas. A<br />
lombfák is rendkívüli méreteket érnek el. Van itt álló szilfa, amelynek a kerülete 260 cm, álló juharfa<br />
295 cm és bükk 180 cm kerülettel.”<br />
Forrás: NAGY (1940).<br />
8. Tihai õsfenyves (UK) Keleti-Beszkidek 15 ha<br />
Uzsok közelében, Hajasdtól 10 km,<br />
Tiha község határában<br />
A község lakói „Adamov lis”-nek (Ádám erdejének) nevezik, mert hitük szerint azt még õsapánk telepítette.<br />
Talaja középmély, eléggé televényes, homokos agyag, közepes termõképességû. Kitettsége: nyugatészaknyugat.<br />
Lejtése 10-25o . Tengerszint feletti magassága 650-700 m. Az 1910-ben történt felvételezés<br />
szerint jegenyefenyõ 90%, lucfenyõ 10% idõs állomány alatt az 5-50 éves fiatal korosztály aránya<br />
50-50 %. A legvastagabb jegenyefenyõ mellmagassági átmérõje 566 cm volt, átlagosan 300-400 cm<br />
körüli.<br />
1911 ben jelölték ki természeti emléknek, ekkor készült róla az elsõ felmérés is, 1913 óta védelem alatt áll.<br />
Forrás: FÖLDVÁRY (1933), PODHORSKY (1930).<br />
9. Vodnozska Kicera Kraszna-havas 264 + ha<br />
Õserdõ (UK) Széleslonka község határában,<br />
egykori Dombói erdõgondnokság<br />
460 kat. hold fenyõ õserdõ.<br />
Forrás: FÖLDVÁRY (1933) említi KRYL (1929) nyomán.<br />
418<br />
ER 2(1): 397-423, 2002
Change language