You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
VI. évfolyam, 12. szám, 2012. december <strong>Lidércfény</strong> amatőr kulturális folyóirat<br />
Éjkirálynõ<br />
Újra az abla ablakra pillantott, de már nem látta a kint hulló hó-<br />
pelyheket, csak a fagyott réten remegve felé bámuló parányokat.<br />
Ahogy Ahogy nézte őket, ő a tekintetük az ablak ébenfa kerete felé for-<br />
dult, ahonnan a fekete szegélyből kivált egy alak. Karcsú,<br />
Végre az utolsó részlet is lement! - gondolta, miközben az éjfekete ruhája lágyan omlott alá, hosszú hollószínű haja olajo-<br />
ablak előtt az asztalnál ücsörgött. A kis asztalon egy vázában san csillogott az üvegen. A gyönyörű nő egyenesen a szemébe<br />
néhány szál virág, mellette hamutartó. Nem dohányzott, csak pillantott, miközben a bársonyruha redői közül egy hajlított<br />
jól mutatott a fehér asztalterítőn a barna üveg. Kis panellakás. pengét húzott elő.<br />
Másfél szoba az egész. Maga a mennyország. A szépen beren-<br />
A szoborszépségű elefántcsont arcon gonosz mosoly suhant<br />
dezett szobában minden megvolt, amire csak vágyott. LCD<br />
át.<br />
képernyős televízió a legújabb házi mozi rendszerrel, és ami<br />
még csak kellhet egy immáron boldog özvegynek.<br />
- Ne bántsd őket!!! Ne bántsd őket!!! - kiáltott kétségbeesetten,<br />
amint a kegyetlenül káprázatos jelenés a remegő<br />
Ahogy az ablakon kifelé merengett a hóesést bámulva,<br />
lények felé indult.<br />
eszébe jutott az elmúlt nap. Majd az azt megelőző nap, végül<br />
az egész elmúlt fél év, amióta az új főnök megérkezett a céghez. A nő pillanatok alatt átszelte a köztük lévő távolságot. A<br />
Az iroda azóta pokollá változott. A kis kopasz szemétláda min- penge lesújtott, és a jégőzike vére vörös lávaként fröccsent a<br />
dig csak őt találja meg, hogy „Már megint nem dolgoztál, többiekre, akik sikoltozva menekültek az ablak sikamlós<br />
Ödön!” „Miért nem hozod azt, amit elvárunk tőled?! Tessék tükrén.<br />
felpörögni, mert így nem maradhatsz meg nálunk!”<br />
Az éjkirálynőnek ez nem volt elég. Rémülten bámuló szeme<br />
Persze mindezt a kollégák előtt. Micsoda megaláztatás! előtt védtelenül menekülő barátai után vetette magát, és<br />
egymás után élvezettel mészárolta le őket. Az ablak jégvirágai<br />
Pedig ő aztán mindig mindent megtett, hogy jól működjenek<br />
vörösre váltottak és köztük ott tombolt a fekete halál. Az<br />
a dolgok. Naponta estig, vagy akár késő éjszakáig túlórázott<br />
elsőnek megjelenő kis törpe maradt utolsónak. Még kinézett rá,<br />
minden ellenszolgáltatás nélkül, csak úgy önszorgalomból.<br />
mielőtt a végzet fölé magasodott.<br />
Arra sem emlékezett, hogy mikor volt utoljára, hogy így vasárnap<br />
reggel nyolc harminc körül otthon csak úgy ücsörögjön - Menekülj! Most te következel! - figyelmeztette utolsó ere-<br />
csíkos hálóköntösében és bámuljon ki az ablakon.<br />
jével, mielőtt a vértől lucskosan sikamlós penge a torkába<br />
mart.<br />
Lekönyökölt az asztalra és meredten bámulta a hópelyhek<br />
táncát az ablak előtt kialakult apró kis légörvényben. Az abla- - Engem nem kapsz el!!! - kiáltotta és szemében az űzött<br />
kon jégvirágok nőttek a szeme láttára, majd a szikrázó felü- vadak rettegésével menekült be a fürdőszobába.<br />
leten megjelent egy kis törpe. A jégkristályok között ücsörögve Kinyitotta a masszázskabin ajtaját, majd a hőfokszabályzót<br />
öltött alakot. Fagyszakálla, jégruhája szilánkosan sziporkázott hetvenre állította. A digitálisan vezérelt elektronikának<br />
a háttérből sápadtan világító napsugarak fényében. Meglepetten köszönhetően a víz egyenletesen hetven fokos hőmérsékletet<br />
nézett körül. Lassan felemelkedett, majd tétova lépésekkel elin- tartva ömlött a zuhanytálcára. A levegőt hamarosan betöltötte<br />
dult.<br />
a forró gőz.<br />
Milyen magányos szerencsétlen - gondolta, s mintha csak - Na, ide gyere be, te Ribanc! Itt majd szétolvad az a franco-<br />
vágyainak engedelmeskedne, megjelent az ablakon még egy és san gyönyörű fekete melled! - kacagott kigúvadó szemekkel,<br />
még egy dermedt szakállú törpe. Vidáman szökdécseltek a miközben zsíros haja ázott csatakokban lógott a szemébe.<br />
kristályos virágok között vállukon apró csákányaikat egyensú- Tekintete a tükörre vándorolt, és lába a földbe gyökerezett.<br />
lyozva. Az ugrabugráló apróságok mellett oldalról egy őzike<br />
Az ezüstfestékkel mázolt hátoldalú üveg felületén a pára<br />
ugrott elő, és vad fogócskába kezdett a törpékkel.<br />
elkezdett alakot ölteni. Fekete, hosszú ruha hullámai bontakoz-<br />
Lassacskán az egész üveg megtelt élettel, és a lét pörgő tak ki a homályos nedvességből. Gyorsan a digitális kijelzőjű<br />
kavalkádja táncolt a fagyott felületen.<br />
automata mosógép tetejére mászott, ami, ha kész volt a<br />
Mosolygott, hisz imádta őket… Csak a főnöke, az a kis pöcs program, még sms-t is küldött neki, hogy meg ne feledkezzen<br />
ne zrikálná folyton.<br />
róla.<br />
Az a girhes, patkányképű mocsok! Ha egyszer a kezem közé - Ne bánts, te köcsög kurva! - sikoltotta nevetve, és érezte,<br />
kaphatnám, levágnék róla mindent, ami kiáll - dünnyögte hogy erekciója támad, miközben elméjét egyre jobban betöltötte<br />
maga elé, és torzan elmosolyodott, ahogy elképzelte a vékony- a tükröt időközben teljesen kitöltő gyönyörűen gonosz arc.<br />
dongájú ember sikoltozását.<br />
- Nem hagyom, hogy engem is összevagdalj!<br />
Hangjára a fagyos forgatag egy pillanatra mozdulatlanságba Azzal a hálóköpenyről leoldotta a vastag, bársonyosan puha<br />
dermedt. A jéglények rémülten bámultak rá, mintha attól tar- övet, és a plafon közelében futó fűtéscsőre kötözte. A hurok<br />
tanának, hogy váratlanul rájuk veti magát, és forró, kövér szinte magától alakult ki tömpe ujjai alatt, és amikor elkészült,<br />
kezeivel vizes latyakká perzseli valamennyiüket.<br />
egy hirtelen mozdulattal átdugta rajta a fejét.<br />
Hogy megnyugtassa őket, rájuk mosolygott. Az apró fagy- - Ne közelíts tovább, vagy megteszem! Hallod?! Megteszem!!!<br />
teremtmények ettől szemmel láthatóan megkönnyebbültek. Az Nem szeretlek! Sohasem szerettelek!!! - de az Éjkirálynő már<br />
egyik szakállas még cinkosan rá is kacsintott. A vidám forgatag ott állt előtte a pára hullámzó ködtengerben.<br />
ismét örvénylő hullámzásba kezdett a szemei előtt.<br />
Látta, hogy a keze felé lendül, hogy elkapja a lábát. Kék plüss<br />
Milyen kis vidám társaság! És Ők szeretnek engem! Csak papucsában a lábáért nyúló kar felé rúgott. A papucs azonban<br />
engem szeretnek!!! Ha ez a pondró tudna erről, biztosan ezt is átsuhant a ködszerű pára pamacsain, és a kövér test meg-<br />
el akarná venni tőlem! Rohadék! - gondolta, és már észre sem csúszott…<br />
vette, hogy hangosan kiabál.<br />
Néhány percig még rángatózott, utána már azt sem.<br />
Beletúrt a hajába, amitől a zsíros tincsei teljesen összekuszálódva<br />
meredeztek felfelé.<br />
* * *<br />
8 www.lidercfeny.hu<br />
lid f h
Change language