Hadi beszédek.

More documents

Recommendations

Info

Tartalom APPONYI ALBERT A HÁBORÚ ÉS A NEMZETI POLITIKA CSERNOCH JÁNOS EGYHÁZ ÉS HÁBORÚ. HAZAI SAMU A HÁBORÚ TÉNYEZŐI. TISZA ISTVÁN HÁBORÚ HATÁSA A NEMZETI JELLEMRE. LUKÁCS GYÖRGY A HÁBORÚ TANULSÁGAI. SZÁSZY-SCHWARZ GUSZTÁV A HÁBORÚ ÉS A NŐK. BEÖTHY ZSOLT HÁBORÚ ÉS CULTURA MAGYARY GÉZA BÉKEMOZGALMAK ÉS A VILÁGHÁBORÚ. LENHOSSEK MIHÁLY A HÁBORÚ ÉS AZ EGYETEM. OROSZ EMIL AZ ORVOSI TUDOMÁNYA HÁBORÚBAN ALEXANDER BERNÁT A HÁBORÚ, MINT NEMZETNEVELŐ A HÁBORÚ FILOZÓFIÁJÁRÓL HANTOS ELEMÉR VILÁGHÁBORÚ GAZDASÁGI OKAI ÉS HATÁSAI CHOLNOKY JENŐ A VILÁGHÁBORÚ SZÍNTERE.
Apponyi Albert A HÁBORÚ ÉS A NEMZETI POLITIKA Igen tisztelt hölgyeim és uraim! A háborúról és a magyar nemzeti politikáról, ennek a két fogalomnak belső összefüggéséről óhajtok becses engedelmükkel értekezni A tételnek ilyetén fölállítása önönmagában már kissé merésznek látszik. A világtörténelem nem ismeri; példáját., oly óriási tömegek mozgósításának, az emberiség oly nagy része érdekeltségének. Hiszen, ha az egyik oldalon, a miénken, összeadjuk a német birodalomnak, az osztrák és magyar monarchiának és a török birodalomnak lakosságát, akkor eljutunk 140 millióig. Ha a másik oldalon összeadjuk Angliának, Franciaországnak, az orosz birodalomnak, – mely egymagában 162 millió lakossal bír,– a velük szövetkezett kisebb államoknak, Belgiumnak, Szerbiának lakosságát – gyarmatok nélkül – akkor eljutunk 250 millióig kerek összegben. v 140 millió és 250 együtt már közel hoz minket a 400 millióig. Ha ehhez hozzáadjuk még az angol gyarmati birodalmat, ha hozzáadjuk japánországot, ha hozzáadjuk a francia gyarmatbirodalmat, melyek többé-kevésbbé bele vannak vonva a háborús mozgalomba, akkor eljutunk odáig, hogy körülbelül 800 millió ember van közvetve, vagy közvetetlenül érdekelve, közvetetlenül vagy közvetve belevonva ebbe az óriáü tusába. Maradjunk a szerényebb számnál: a közvetetlenul érdekelteknek 400 milliójánál, ehhez a 400 millióhoz arártyítsuk ami szegény kis hazánk 21 millió lakosságát és még tüzetesebben, körülbelül 10 milliót számláló magyar fajt. Hát nem eltűnő csöppség-e ez ebben a tengerben? És mégis, én nem űgy vetem fel a kérdést, hogy mit jelent ez a háború nekünk, a magyarságnak, a magyar államnak, mert ezzel azt hiszem mindenki tisztában van és aki nincs tisztában, annak íölvilágosítására nem vállalkozom, de azt kérdem: hogy mit jelentünk mi, mit jelent Magyarország a világháborúban, minő súlyt képvisel? És még tüzetesebben: nem arról a körülbelül millió katonáról beszélek, akit mi állítunk a szövetséges seregekhez és akiknek értékéről meg van győződve már a művelt és kevésbbé művelt világ, hanem egyenesen a magyar nemzeti politikának háborús jelentőségéről akarok beszélni, annak a magyar nemzeti politikának háborús jelentőségéről, amelynek sarktétele az, hogy ennek az országnak területe sérthetetlen és érinthetetlen, hogy ennek az országnak önálló államisága és nemzeti egysége érinthetetlen. Nemzeti politikánknak ezen három nagy, nem kontroverz, minden politikai tusakodáson fölülálló alaptételét: területi épségünket, állami önállóságunkat, politikai nemzeti egységűnket, ezen sarkköveit a magyar nemzeti politikának akarom mérlegelni jelentőségükben a háborúra nézve. Ismétlem: nem a háborúnak jelentőségét erre ami nemzeti politikánkra nézve, hanem ennek a mi nemzeti politikánknak jelentőségét a háborúra nézve. Talán azt mondhatná valaki, hogy ez egyáltalában lehetetlen vállalkozás. Ez a kis szám a számok, nagy tömegében nem jelenthet semmit, nem képviselhet a maga külön igényeiben számbavehető értéket. Erre viszontkérdéssel válaszolok. Ugyebár tíz-tizenkét millió katona áll valamennyi oldalon a csatatéren egymással szemben. Micsoda csekély szám ehhez képest az az 50-60 ezer ember, aki Przemysl őrségét képviseli. Mégis, ki fogja mondani, hogy közömbös, hogy Przemysl őrségével mi történik és annak védelmi küzdelme nem esik döntő súlylyal a latba? Minden attól függ, hogy bizonyos erő hol van elhelyezkedve, a mérkőzésnek melyik pontján. És valamint Przemysl helyőrségének dicső példája, úgy segítségemre jön fejtegetéseinkben a háború eddig legkimagaslóbb egyéniségének: Hindenburgnak a minap egy bécsi lap útján a
Page 1: HADI BESZÉDEK AZ ORSZÁGOS HADSEG
Page 5 and 6: Tisztelt hölgyeim és uraim! Csak
Page 7 and 8: erőnket, bástyául, ha modom, meg
Page 9 and 10: ecses vívmányai, amelyek képesek
Page 11 and 12: CSERNOCH JÁNOS EGYHÁZ ÉS HÁBOR
Page 13 and 14: olvassuk, hogy a háborút világos
Page 15 and 16: megkönnyítette nekik az elválás
Page 17 and 18: fogalmakat - tetszetősség okábó
Page 19 and 20: tényezőt. Ámde, ha szem előtt t
Page 21 and 22: pénzeket bocsájtottak rendelkezé
Page 23 and 24: TISZA ISTVÁN HÁBORÚ HATÁSA A NE
Page 25 and 26: káros, romboló szenvedélyeknek s
Page 27 and 28: iztosításáért folyik a küzdele
Page 29 and 30: S a háború nyomása alatt lelkün
Page 31 and 32: és feloszlásnak indulnak, ivóví
Page 33 and 34: csekélység ahhoz az óriási nagy
Page 35 and 36: sem küzdelem. Viszont azt mondtam,
Page 37 and 38: újra törő, destruktív természe
Page 39 and 40: Beöthy Zsolt HÁBORÚ ÉS CULTURA
Page 41 and 42: arról, hogy a nemzeti érzésben
Page 43 and 44: MAGYARY GÉZA BÉKEMOZGALMAK ÉS A
Page 45 and 46: egy állam sem foszthatja meg magá
Page 47 and 48: észéről ért. Lehetetlenség vol
Page 49 and 50: fegyverrel nem lehet teljes sikerű
Page 51 and 52: folyton zavarják. Ezért oly nagyj
Page 53 and 54:
munkája lehetőleg teljes intensit
Page 55 and 56:
hogy ez a küzdelem lehetne mozgat
Page 57 and 58:
önfeláldozásban, a hazaszeretetb
Page 59 and 60:
Orosz Emil AZ ORVOSI TUDOMÁNYA HÁ
Page 61 and 62:
tudományos munkásság legszebb di
Page 63 and 64:
felhalmozva, de nem elég azt eleve
Page 65 and 66:
hévvel. Ha bízhatunk abban, hogy
Page 67 and 68:
A XX. századnak ott kell reagálni
Page 69 and 70:
megremegteti lábunk alatt az oly s
Page 71 and 72:
Alexander Bernát A HÁBORÚ FILOZ
Page 73 and 74:
holnapra. Az ifjak elfelejtették j
Page 75 and 76:
övé. A katonai követni fogja az
Page 77 and 78:
szolgálatot teljesített a harcté
Page 79 and 80:
Hantos Elemér VILÁGHÁBORÚ GAZDA
Page 81 and 82:
irodalomnak. VII. Edward indította
Page 83 and 84:
jogszabályoknak vetette alá. Az 1
Page 85 and 86:
megszűnése az érdekelt országok
Page 87 and 88:
visszamaradott munkásoknak és ké
Page 89 and 90:
szükségletei kielégítéséről
Page 91 and 92:
kié az egyik part, azé lesz a má
Page 93 and 94:
októberi. Erdélyben az októberi
Page 95 and 96:
felé. Erre a kanyarulatra a Lyszag
Page 97:
lejtőn kell felkapaszkodnunk, hogy
show all

Hadi beszédek.

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?