Rehák László, Tóth Anna: Szociológiai témák Adam Smith A ...
Rehák László, Tóth Anna: Szociológiai témák Adam Smith A ...
Rehák László, Tóth Anna: Szociológiai témák Adam Smith A ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Smith</strong> hangsúlyozza könyvében, hogy a profitot mint a tőke velejáróját el<br />
lehetne képzelni úgy, mint a munka ellenőrzéséért és vezetéséért járó pénzt.<br />
A szerző eloszlatja a misztikumot a tulajdonos ilyenfajta munkájáról, és<br />
hangsúlyozza, hogy a profit valami egészen más". A profitot egész más elvek<br />
határozzák meg, amelyek nincsenek semmilyen arányban sem az említett<br />
ellenőrző és vezetői munka mennyiségével és nehézségével.<br />
<strong>Adam</strong> <strong>Smith</strong> észreveszi a kizsákmányolást, amely a kapitalista társadalmi<br />
helyzetéből és abból a tényből ered, hogy bizonyos nagyságú tőkével rendelkezik.<br />
Ezt a két tényezőt állandóan hangsúlyozza és kiindulópontként<br />
szerepelnek a munkás munkájának értékéből származó profit, járadék és más<br />
formában levont rész elemzésekor. <strong>Anna</strong>k ellenére, hogy megemlíti a mezőgazdasági<br />
termékek és a termelő munka révén eltartott uralkodót, bírót<br />
és a haditengerészetet, mégis magát a kizsákmányolást nem hangsúlyozza<br />
különösképpen, még kevésbé elemzi mint társadalmi viszonyt. így nyílt<br />
kérdés marad, hogy valóban felfedte-e mint olyat, vagy épp opportunistának<br />
találta megemlíteni, amikor már a vitathatatlan kizsákmányolást érvekkel<br />
is igazolta.<br />
A. <strong>Smith</strong> a nemzetközi viszonyokban - a gyarmatpolitikában - is felfedte<br />
a kizsákmányolást. Többek között rámutat arra, hogy a gyarmathatalmak<br />
monopolizálták a kereskedelmet, az európai árut a lehető legdrágábban adták<br />
el a gyarmatokon, míg azok termékfeleslegét minimális összegért vásárolták<br />
fel, de csak abban az esetben, ha Európa piacán nagyon magas árat<br />
kaptak érte. Felhívja a figyelmet arra, hogy sok esetben nemcsak a gyarmatok<br />
termékfeleslegének értékcsökkentéséről volt szó, hanem az volt a cél,<br />
hogy visszaszorítsák az illető gyarmat termelőképességének természetes<br />
fejlődését.<br />
<strong>Smith</strong> világosan látja a gyarmatokkal szemben folytatott elnyomó politikát,<br />
amely abban is megnyilvánult, hogy a metropolisok megakadályozták<br />
a nyersanyag feldolgozásának összetettebbb fázisát a gyarmati országokban.<br />
Illusztrációképpen megemlíti az angolok által tönkretett cukorfinomítógyárakat<br />
a francia gyarmatokon, miután azok brit kézbe kerültek, vagy<br />
a vas- és az acélrudak kivitelének megtiltását a brit gyarmatokról, sőt helyszíni<br />
feldolgozásukat is, nehogy lenyomják a metropolisokból kiszállított<br />
késztermékek árát.<br />
Bármennyire is diagnosztikus és kíméletlen <strong>Adam</strong> <strong>Smith</strong> a gyarmati<br />
kizsákmányolás elemzésében, mint korának meghatározottja osztályszempontból<br />
szükségszerűen korlátozott. Ez kitűnik abból a megállapításából is,<br />
mely szerint „az emberiség legszentebb jogainak a megsértése" megtiltani<br />
egy nagy nemzetnek, hogy véghez vigye mindazt, amit termékei által elérhet,<br />
vagy korlátozni, hogy tőkéjét és munkáját úgy használja fel, ahogy az<br />
számára a legmegfelelőbb. Beismeri a kizsákmányolás gyarmatosító módszereinek<br />
igazságtalanságát, de relativizálja is azt, a gyarmatok gazdaságá-
Change language