A rákosi vipera védelme - Duna-Ipoly Nemzeti Park
A rákosi vipera védelme - Duna-Ipoly Nemzeti Park
A rákosi vipera védelme - Duna-Ipoly Nemzeti Park
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ELHIVATOTT CIVILEK<br />
Magyar Madártani és<br />
Természetvédelmi Egyesület<br />
Kétéltû- és Hüllõvédelmi<br />
Szakosztálya<br />
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület<br />
Kétéltû- és Hüllõvédelmi Szakosztálya 1993. október 19-én alakult.<br />
A Szakosztály magalakítását szükségessé tette, hogy az<br />
MME soraiban egyre többen voltak – és vannak – olyanok, akik<br />
nem csak a madarak iránt érdeklõdnek. Magyarországon is,<br />
mint szerte a világon, egyre többen kíváncsiak a kétéltûek és<br />
hüllõk életére. A Szakosztály megalakulását az is indokolta,<br />
hogy – különösen a fejlett országokban – egyre több kétéltû- és<br />
hüllõfaj kerül veszélybe, nem egyet a közvetlen kipusztulás<br />
fenyeget. Magyarországon még viszonylag jobb a helyzet, de<br />
már nálunk is számos jele látszik a kedvezõtlen folyamatok<br />
erõsödésének. A Szakosztály önkéntesei igen sok területen<br />
segíthetnek abban, hogy javítsuk egy-egy faj vagy fajcsoport<br />
életfeltételeit.<br />
A Szakosztály számos faj gyakorlati védelmét segítõ programot<br />
dolgozott ki az elmúlt évek során. Ezek közül is kiemelten<br />
fontos szerepet töltött be a Rákosi<strong>vipera</strong>-program, mely a különösen<br />
veszélyeztetett és a kipusztulás szélére került rákosi <strong>vipera</strong><br />
(Vipera ursinii rakosiensis) állományainak vizsgálatával,<br />
élõhelyi igényeinek tisztázásával, gyakorlati védelmi beavatkozásokkal<br />
igyekszik meggátolni, hogy ez a ma már csak<br />
hazánkban élõ kis termetû és az emberre gyakorlatilag veszélytelen<br />
<strong>vipera</strong> eltûnjön a Föld színérõl. Az Alpesi gõte-program<br />
elsõsorban a Bükkben és a Zemplénben igyekszik stabilizálni az<br />
ott élõ alpesi gõte (Triturus alpestris) állományokat, elsõsorban<br />
az idõszakos vizek hosszú távú megtartása, a veszélyeztetett<br />
állományok átmentése és az egyes populációk folyamatos<br />
monitorozása révén. A Kétéltûek és hüllõk elterjedésének<br />
országos térképezése és monitorozása (KHTM) program célja,<br />
hogy képet kapjunk Magyarország kétéltû- és hüllõfaunájának<br />
elterjedésérõl, területi megoszlásáról, az egyes fajok gyakoriságáról<br />
és idõszakos aktivitásáról. Ezen a munkán belül kiemelten<br />
kezeljük a mocsári teknõs (Emys orbicularis) élõhelyeinek<br />
felmérését. Az elmúlt 2 évben nagy hangsúlyt fektettünk a pannon<br />
gyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) <strong>Duna</strong>–Tisza közi elterjedésének<br />
felmérésére, melynek köszönhetõen a Gödöllõidombság<br />
területén számos új lelõhelyet sikerült felkutatnunk.<br />
Jövõ évtõl tervezzük egy új program beindítását, mely a pilisi<br />
kistavak felmérését célozza. Ebben a munkában nagyszámú<br />
önkéntes segítségére is szükségünk lesz!<br />
A Szakosztály több, a munkáját bemutató, illetve a fajokat<br />
ismertetõ kiadványt jelentetett meg már eddig is (pl. A Rákosi<br />
<strong>vipera</strong> védelmi terv, Mit kell tudni a mocsári teknõsrõl?, Ne féljünk<br />
a viperától!), Elõkészületben van és a jövõ év során jelenik<br />
meg a „Mit kell tudni a hazai gyíkokról?”. Ezen kívül a<br />
Szakosztály hivatalos internetes honlapján is folyamatosan<br />
informáljuk az érdeklõdõket, mely az alábbi címen érhetõ el:<br />
http://www.khvsz.mme.hu<br />
Kovács Tibor, MME KHVSZ titkár<br />
A Hírlevél támogatói:<br />
10<br />
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL