Kis magyar religiográfia - MEK

Korántsem reprezentatív mintára támaszkodó, de számomra némi rálátást jelentő vizsgálódásom
alapján nem látom igazoltnak Gereben Ferencnek azt a feltevését, hogy a felnőtt
népesség 30-35 %-át lehetne „viszonylag erős és az egyházakhoz közel álló vallási érzéssel”
jellemezni. (Kérdés persze, mit jelent ez esetben a „viszonylag” és az „egyházakhoz közel
álló”) (GEREBEN, 1977) További kutatásoknak kell majd tisztázni, hogy a maga módján
vallásosság motivációs erőterében mekkora szerepet kap a közömbösség, a vallási ismeretek
hiányos volta, az intézményellenesség és a külsőségekkel szembeni bensőségesség-igény. E
tekintetben Gereben most folyó vizsgálatától is várhatunk további tisztázást, de még sokkal
inkább Tomka reprezentatív mintára támaszkodó kutatásaitól.
2. A vallásosság különböző dimenzióit vizsgálva
C. Glock és R. Stark, valamint G. Lenski kategóriát is figyelembe véve a vallásosság
különböző dimenzióiban vizsgálva mind az egyháziasan, mind a maguk módján vallásos
katolikus vallásosságát, jóval finomabb képet kaphatunk.
2.1. Hogyan és miben hisznek?
Legkönnyebb talán azt megállapítani, hogy miben nem hisznek. A valamiképpen katolikusok
között Magyarországon is sokaknak meglehetősen hiányos a krédójuk, hiszen sokuk nem hisz
a feltámadásban és az örök életben, Jézus istenemberségében, a Szentháromságban, a szentségek
erejében, a gondviselésben, a szentek tiszteletét pedig úgy, ahogyan van, babonának
tartják. Hit és vallási ismeret kétségkívül összefügg, mégsem lehet a „dúlt hiteket” (Nagy
László) kizárólag vagy elsősorban a hittan-tudás hiányosságaival magyarázni, mint azt többen
próbálják.
Sokan a törvény betartása alapján normális, rendes, jó katolikusok, de hitük nem elég mély, és
gyenge lábon álló hitüket sokan egészen másfajta forrásokból pótolják, például dianetikavagy
agykontroll-kurzusokon. Az iskolázottak körében számosan hitük elmélyítése helyett a
gnózis tudását szeretnék elsajátítani. A „hitünk szent titka” nem elegendő számukra, hiszen ez
mély hitet feltételez, nem annyira hinni, mint inkább birtokolni szeretnék a titkot. A hit és a
tudás kapcsolata a még kevéssé iskolázottak körében is eléggé gyakran súlyos probléma.
Sokakban - P. Ricoeur fogalmait használom - a hit hermeneutikáját (mely a közösséget egy
isteni, egy transzcendens jelentés megértésének létállapotába juttatja) aláássa vagy legyengíti
a gyanú hermeneutikája (amely azon kívül, hogy - a módszertani ateizmus jegyében - kétségbe
vonja a transzcendentális intenciót, a megértés mértékalapját próbálja feltárni) (BÓKAY,
1997), pedig ez utóbbi a hit és tudomány szövetsége jegyében fontos eszköze hitünk
alapszövegeinek megértésében és értelmezésében.
A hit elmélyítésében a hittan és a teológia még kisebb csodákra is alig képes, sokkal inkább a
példa és az élmény az, mitől akár komolyabb csodát lehet várni, különösen a kisebb-nagyobb
vallási közösségek példájának élménye alapján.
2.2. Mit tudnak vallásukról?
A magyar katolikus hívek ahhoz képest, hogy milyen szintű ismeretekkel rendelkeznek szakmájukban
és érdeklődésük egyéb területein jóval alacsonyabb színvonalú vallási ismeretekkel
és tudással rendelkeznek. Az általánost végzettek többsége kisiskolás vagy dedós, a közép-
36