betekintés a kiadványba - Mozaik Kiadó

180 FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK
180.1. A Tisza Szegednél. Melyik mellékfolyójának
a torkolatát láthatod a képen?
180.2. A folyó melyik partján állunk?
A két egyesült folyó közül a hosszabbat, bõvebb vizût
fõfolyónak, a másikat mellékfolyónak nevezzük. Ha
a folyás irányába állunk a folyó mellett – vagy képzeletben
a térképen –, akkor jobb kezünk felõl van
a jobb part, bal kezünk felõl a bal part.
Olvasd le Magyarország domborzati térképérõl a Tisza
jobb és bal parti mellékfolyóit!
Azt a területet, ahonnan a fõfolyó mellékfolyóival
összegyûjti és levezeti a vizet, a folyó vízgyûjtõ területének
nevezzük. A szomszédos vízgyûjtõ területeket
vízválasztók különítik el egymástól. Avízválasztók többnyire
a hegységek és dombságok gerincein húzódnak.
Mutasd meg Európa domborzati térképén a Tisza
vízgyûjtõ területét! Mi a vízválasztó?
MIÉRT VÁLTOZIK A FOLYÓK VÍZSZINTJE?
A folyók medrében hol több, hol kevesebb víz folyik.
A hóolvadás, illetve sok a csapadék hatására a folyók
megduzzadnak, vízszintjük emelkedik, áradnak. Száraz
idõszakban a folyók vízszintje csökken, apadnak.
A folyók vízszintjének változásait vízjárásnak nevezzük.
A folyók vízjárása alapvetõen attól függ, hogy vízgyûjtõ
területükön hogyan oszlik el a csapadék mennyisége.
A szárazföldi éghajlaton a folyók vízjárása ingadozó.
Hazai folyóink kétszer áradnak: kora tavasszal
a hóolvadás, kora nyáron a sok csapadék miatt. Ha
a vízgyûjtõ területen túl sok a csapadék vagy gyors a hóolvadás,
a folyók vize kilép a mederbõl, árvizet okoz.
forrás
vízválasztó
mellékfolyó
fõfolyó
180.3. Folyók vízgyûjtõ területe
mellékfolyó
torkolat
tenger,
óceán