Magyar FilozÃ³fiai Szemle 2010.3

More documents

Recommendations

Info

2010-3.indd 4 2010.12.08. 12:55:11
TANULMÁNYOK Okság „Íme egy asztal, s rajta két biliárdgolyó: az egyik áll, a másik gyorsan közeledik feléje.” Talán nincs egyszerűbb és ismerősebb tárgya a filozófiai vizsgálódásoknak, mint az ok–okozati viszony, amely egyszerre alapja a mindennapi életben való tájékozódásnak (miként azt Hume hétköznapi példája sugallja), s a különböző fizikai vagy társadalmi jelenségekkel kapcsolatos tudományos elméletalkotásnak, hiszen – amint ugyancsak Hume állítja – „a tényeket illető következtetéseink mindig az ok és okozat relációján alapulnak, és […] soha nem tudunk az egyik tárgynak a létezéséből a másikéra következtetni, ha a két tárgy nem áll közvetett vagy közvetlen kapcsolatban egymással” (David Hume: Értekezés az emberi természetről. Ford. Bence György. Akadémiai Kiadó. 2006. 438). És mégis, az okság maradéktalanul ismerős jellege dacára máig nyitott kérdés, hogy miben is áll két esemény kauzális viszonya. Elemezhető-e más metafizikai fogalmak segítségével, vagy redukálhatatlan reláció Melyek e reláció terminusai, és hányan vannak Tárgyak, események vagy tények közötti viszony-e, esetleg egyéb relátumokkal rendelkezik Helyes-e Hume intuíciója, amely szerint az okság csupán regularitás; vagy létezik szinguláris kauzalitás is, netán a kauzalitás az emberi cselekvésre épül A <strong>Magyar</strong> Filozófiai <strong>Szemle</strong> 2010/3. számának tanulmányai egy-egy speciális problémán keresztül képet adnak az ok–okozati viszonnyal kapcsolatos elméletek történeti alakulásáról a görög filozófia kezdeteitől a kora újkorig, majd az utolsó két tanulmány bepillantást enged a 21. századi vitákba. A kortárs kiindulópont – pozitív előjellel vagy kritikai céllal – legtöbbször a kauzalitás hume-i analízise, így a vizsgálódások legfontosabb viszonyítási keretét ma is az okság egy olyan felfogása alkotja, amely a fizikai világ tudományos leírásának újkori programjához kapcsolódik. E megközelítés több ponton ellentétes azokkal az evidenciákkal, amelyek a korábbi elméletek alapjait képezték egészen a 17–18. századig. Ilyen evidencia a szimultán kauzalitás lehetősége, amelyet Hume határozottan elutasít, vagy az okok Arisztotelész által megjelölt négyféle típusának megkülönböztetése, amelyből a mainstream 17. századi elméletek szinte csak a hatóokságnak tulajdonítanak kitüntetett szerepet. 2010-3.indd 5 2010.12.08. 12:55:11
Page 1 and 2: MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 2010/3 (5
Page 3: Tartalom TANULMÁNYOK Okság (Schma
Page 7 and 8: OKSÁG 7 el, hanem a másik ariszto
Page 9 and 10: BETEGH GÁBOR „A következő ok
Page 11 and 12: BETEGH GÁBOR: „A KÖVETKEZŐ OK
Page 25 and 26: BENE LÁSZLÓ Okság és morális f
Page 27 and 28: BENE LÁSZLÓ: OKSÁG ÉS MORÁLIS
Page 45 and 46: SIMON JÓZSEF Az intelligibilitás
Page 47 and 48: SIMON JÓZSEF: AZ INTELLIGIBILITÁS
Page 55 and 56:
SIMON JÓZSEF: AZ INTELLIGIBILITÁS
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
SZALAI JUDIT Arisztotelészi-skolas
Page 67 and 68:
SZALAI JUDIT: ARISZTOTELÉSZI-SKOLA
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
E. SZABÓ L. - GYENIS B. - GYENIS Z
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
HUORANSZKI FERENC: TÁVOLBA HATÓ O
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
FÓRUM Rovatunk tárgya ez alkalomm
Page 121 and 122:
FARKAS KATALIN The Subject’s Poin
Page 123 and 124:
FARKAS KATALIN: THE SUBJECT’S POI
Page 125 and 126:
MÁRTON MIKLÓS: VONAKODÓ KARTEZIA
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
FORRAI GÁBOR A privilegizált hozz
Page 135 and 136:
FORRAI GÁBOR: A PRIVILEGIZÁLT HOZ
Page 137 and 138:
TŐZSÉR JÁNOS Ahogy a dolgok tűn
Page 139 and 140:
FORRAI GÁBOR: A PRIVILEGIZÁLT HOZ
Page 141 and 142:
FARKAS K.: VÁLASZ MÁRTON MIKLÓSN
Page 143 and 144:
FARKAS K.: VÁLASZ MÁRTON MIKLÓSN
Page 145 and 146:
SZEMLE BOROS GÁBOR GÁBOR GYÖRGY
Page 147 and 148:
SZEMLE 147 meg lehet hosszabbítani
Page 149 and 150:
E SZÁMUNK SZERZŐI 149 Surányi pe
Page 151 and 152:
SUMMARIES 151 LÁSZLÓ BENE Causali
show all

Magyar FilozÃ³fiai Szemle 2010.3

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?