modern nagyipar.indd - Ipari örökség honlap

More documents

Recommendations

Info

1 Egy hely, ahol... a folytonos technikai megújulás, fejlődés, átalakulás, egy térség rohamos kulturális gazdagodásának a forrása 1 3 A dél-borsodi vidék mintegy 6000 évvel ezelőtt már lakott terület volt. (Ároktőn, Tisza kesziben, Hejőbábán, Mező csáton, Hejőkeresztúron, Hejőpapiban, Kesznyétenben stb. feltárt régészeti leletek alapján.) Bizonyára már akkor is – mint ahogy azóta, napjainkig – az itteni földrajzi és egyéb adottságok kedvező felté te leket teremtettek az emberi élethez. Az utóbbi évtizedek nagyarányú ipari épít kezéseinek a színhelyén például i. e. XI.-VIII. századi bronz kori és i. e. VI.-V. századi vaskori féméksze reket és vas tárgyakat találtak. A vasművesség leletei a térség akkori lakóihoz, az ázsiai eredetű szkíták hoz köthetők. A „korszerű” fegyver készítés mesterségét a kelták hozták a Tisza tájára, akik i. e. a II. században jelentek meg itt. Ők honosították meg a korong használatát is ezen a vidéken. Uralmuknak a trák, géta népek megjelenése vetett véget. Időszámításunk kezdete körüli és utá ni századokban jártak erre szarmaták, vandálok, hunok, gepidák, avarok, szlávok, bolgárok. Honfoglaló őseink is szívesen telepedtek meg itt. Anonymustól tudjuk, hogy Árpád és serege Szerencs felől érkezve itt, a Sajó és a Tisza térségében ütött tábort. A környék két városa, Tiszaújváros (korábbi nevén Szederkény) és Mezőcsát (korábbi nevén Csát) Árpád korában is lakott volt. Eljutott erre a tájra a magyar nép történetének minden hullámverése. A települések közül hol egyik, hol másik töltötte be a térség irányító szerepét (Ónod, Csát, most pedig Szederkény utódja, Tiszaújváros). E vidék biztosította őseinknek az első időkben a félnomád életmódhoz, a vándorló állattenyésztéshez és a halászathoz szükséges feltételeket. Később e táj a virágzó mezőgaz daság térsége lett. Az utóbbi ötven évben pedig – a 20. század legdina mikusabban fejlődő iparágainak – az energiaiparnak, a kőolaj- és földgázhasznosításnak, a műanyag iparnak adott otthont, miköz ben mezőgazdasági tevékenysége, és a – szintén hagyo mányos – kavics– és homokbányászata is jelentős arányban megmaradt. Közben elkezdődött a 21. század, a posztindrusztriális korszak, amikor egyre inkább a szolgáltató ágazatok is tért követelnek maguknak. E táj ez elől az új fejlődési szakasz elől sem akar kitérni. Az idelátogató egyrészt azt tapasztalja, hogy ma is jelentős itt a hagyományos gazdasági ágazat, a mezőgazdaság. A legjelentősebb művelési ágon belül – a szán tóföldi növény termesztésben – a gabonafélék (búza és tavaszi árpa) dominálnak, melyet a kukorica és az ipari növények követnek. Az állatállomány csökkent az utóbbi időkben. Másrészt az is szembetűnő a turista számára, hogy az egykor meghatározó mezőgazdasági vidék ma már egyre inkább az iparnak és szolgáltatásnak adja át helyét. A térség fejlődési centruma hosszú ideig Mezőcsát volt. Református templomának (1) ékessége, a festett fakazettás, – amelynek eredeti darabjait 1746-ban készítették révkomáromi asztalos mesterek – ma, fejújítottan újra teljes pompájában látható. 1873-tól 1982-ig a járási székhely szerepét is betöltötte. 1991-től ismét városi rangja van a településnek. Mezőcsáton is a hagyo mányos parasztgazdasági keretek rögzültek. Ennek megfelelő jel leg zetes népi építészeti stílus (2) alakult itt ki. Ipari vonatkozásban – a 19. – 20. század első évti zedeiben – a kézművesipar indult fejlődésnek, bővült a kerámiaipar (3), az agyag edények gyártása, azonban ezt a szakmát is az 1920-as években megszüntették. Ennek sajátos csáti emléke a – ma már inkább csak a múzeumokban őrzött – „Miska kancsó” és egyéb jelleg zetes rajzolatú tálak, butéllák. A kistérség jelentős hányadán a talaj alatt – a Sajó és Hernád folyók által ide hordott törme lékben – vastag kavicsrétegek húzódnak. Ezeken a helyeken létesültek a ma is működő nagy hozamú kavics- és homokbányák. (4) Mint valami óriási gémeskutak emel kednek tucatszámra a magasba a kotrógépek, a szállítószalagok, hogy a föld felső rétegeiből és az így keletkezett hatalmas mélyedéseket elfoglaló tavakból a kiemelt kavicsot, homokot az osztályozókra, majd pedig a szállítóeszközökre rakják. A nyomuk ban maradt bányatavak a horgászok, a strandolók, a búvárkodás paradicsoma. Az 1950-es évek közepétől az akkori Tiszaszederkény falu térségében indult el a nagyszabású iparo sítás, amely mára jelentősen átalakította a vidék arculatát, a környékben lakó emberek életét. Új modern város, „Dél-Borsod ékszere” jött itt létre, mai nevén Tiszaújváros, (5) (korábbi nevén Leninváros), amely egyben a térség közigazgatási központjává is vált. A lakosság száma meghaladja a 18,000 főt. Ma már e vidék népességének több mint a fele az iparban dolgozik. Az életminőség, a szolgáltatások színvonala Tiszaúj városban messze felülmúlja a megyei átlagértékeket. A város ezekben az években mind több országos és nemzetközi rendez vény színhelye, jelentősen nő idegenforgalma. Az ipar megjelenése tehát néhány évtized alatt korszerű, gazdag, vonzó, kulturált munka- és életfeltételeket teremtett. A várost egyre több turista keresi fel és tekinti meg növekvő számú látnivalóit, veszi igénybe szolgáltatásait. Az ipari üzemek a legmodernebb környezetvédelmi eszközökkel, zárt techno ló giák alkalmazásával gondos kodnak a levegő-, a vízszennyezés, a zajártalom elkerü léséről. Az egykori erdős, mezős, mocsaras Tiszaszederkény, Tiszapalkonya faluk környékén a mai utazó hatalmas kéményeket, óriás gombaként települt olaj – és gáztartályokat, az eget behálózó villamos vezetékeket, kőolajat és földgázt szállító csőkígyókat, 2 furcsa formájú ipari épület kolosszu sokat és egy mindjobban gazdagodó, lakható, egyre szépülő várost talál. A mai Tiszaújváros építése 1955-ben az ipari bázis megteremtésével, egy 200 MWos szénfűtéses hőerőmű, a Tiszapalkonyai Hőerőmű (6) építésével kezdődött el (négy darab, egyenként 50 MW-os gépegység). Az erőmű négy, egymás melletti óriás kéménye már a messze távolból – mint valami hatalmas felkiáltójelek – azóta is jelzi a térségben bekövetkezett radikális gazdasági szerkezetátalakulást. Meg épül tekor az ország legna gyobb erőműve volt, az akkori hazai villamosenergia–igény 20%-át fedezte, és a kor modern berendezésének számított. 3 3 3 3 3
„Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék” (Vörösmarty Mihály) 6 Az erőmű mellé a dolgozók számára természetesen lakások is épültek. Később a város lakásai és közintézményei – az ipari övezettől erdősávval és fő közlekedési útvonallal elválasztva – távolabb létesültek. Az AES Tiszai Erőmű Részvénytársaság jelenleg két hőerőművet – Tiszapalkonyai Hőerő művet, Tisza II. Hőerőművet –, három vízi erőművet – Kesznyéteni, Tiszalöki, Kiskörei Vízi erő művet – 1326 MW beépített teljesítményképességet, valamint az erőműveket üzemeltető, jól felkészült szakembergárdát reprezentál. 1972–79 között – a petrolkémiai program keretében – épült a Részvénytársaság legna gyobb erőműve, a Tisza II. Hőerőmű. A négy darab, egyenként 215 MW névleges telje sít mé nyű blokkal rendelkező erőmű évente 4,8-5 milliárd KWh villamos energia terme lésére alkalmas. Tüzelőanyaga elsődlegesen földgáz, illetve földgázszünet esetén fűtőolaj. A nagy mennyiségű hűtővíz– szükséglet miatt épült a Tisza partjára. A 250 méter magas vas beton szerkezetű kéménye belsejében, négy darab – egyen- (8) A tiszaújvárosi Tiszai Vegyi Kombinát Rt. Magyarország meghatározó vegyipari vállalata és egyetlen poliolefin-gyártója. Az 1953-ban alapított társaság napjainkra – Közép-Európa petrolkémiai kapacitásainak mintegy 20%-ával rendelkező – jelentős vegyipari komplexummá nőtte ki magát. Hogy is kezdődött a Tiszai Vegyi Kombinát története Több mint ötven évvel ezelőtt megszületett egy határozat, amely vegyi kombinát létesítését rendelte el a Tisza menti árterek, szántóföldek helyén. Egy korabeli tudósítás így emlékszik ezekre az időkre: „Egyszerű fabódé. Mellette kis létra, benne néhány vödör, ásó meg egyéb szerszám. A bódé egyik deszkáját talán megőrzik majd a városi múzeum, a jövendő kiállítások számára. Hiszen ez a kis fabódé a Tiszavidéki Vegyikombinát első „létesítménye”. Nagyszerű, soha vissza nem térő pillanatok ezek. Néhány hét múlva ezt a kis bódét már észre sem veszik. Addigra elönti a környéket a munka áradata, addigra kibújnak a földből az új munkásszállások, az új épületek…” savüzemi véggázkémény –, majd megkezdődött a műanyagfeldolgozó vállalatok értékesítése, a nem alaptevékenységek kiszervezése. A TVK fél évszázados története mindig az innováció jegyében telt. Az első évtizedek fejlesztésének meghatározó személyisége Huszár Andor vezérigazgató volt. Nincs ez másképp most sem, hiszen a cég az utóbbi évtizedek legnagyobb hazai technológiai beruházását valósította meg Tiszaújvárosban. A japán és német csúcstechnológiákat felvonultató, közel 110 milliárd forintos fejlesztési program keretében újabb olefingyár és polietiléngyár épült, és bővítették a legmodernebb polipropilén–üzem kapacitását is. A fejlesztési program eredményeként a TVK közel kétszeresére növeli termelési kapacitását és eléri azt a gazdaságos termelési nagyságrendet, amelynek birtokában megőrizheti vezető pozícióját a közép-európai régióban, és erősítheti piaci jelenlétét az Európai Unióban. A vállalat megismerésére lehetőség nyílik szakmai érdeklődőknek és diákcsoportoknak, előzetes egyeztetéssel. Cím: TVK Tiszai Vegyi Kombinát Rt. 3580 Tiszaújváros, TVK Ipartelep, Gyári út. Telefon (49)522-222 7 ként 4 m átmérőjű – acél csövön keresztül áramlik a megszűrt füstgáz a szabadba. A villamos generátorokat a GANZ Villamossági Művek, a kazánokat a volt csehszlovákiai Tlmace „SES”, a gőzturbinákat a Láng Gépgyár gyártotta. Kazánonként 8 db égő van beépítve, amelyeknek NOx kibocsátási szintje az EU előírásait biztosítja. 1996-ban a Tiszai Erőmű részvényeinek döntő hányada amerikai kézbe került, jelenleg az AES Corporation tulajdona. A cég elérhetősége: AES Tisza Erőmű Kft. Tisza II. Erőmű, 3580 Tiszaújváros, Verebély L. u. 2. Telefon (49) 547-333) Az újságcikk írójának szavai beigazolódtak: sorra emelkedtek az új létesítmények, 1959- re megépült az első üzemegység, a Gázfogadó Állomás, 1961-ben elindult az első termelőegység, a Lakkfesték- és Műgyantagyár, 1965-ben pedig felavatták a már nitrogén műtrágyát is gyártó Tiszai Vegyi Kombinátot. Jelentős előrelépés volt az Olefingyár létesítése, amely 1975-ben kezdte meg a termelést. A nyolcvanas-kilencvenes években polietiléngyárak és polipropiléngyárak is épültek, így a petrolkémiai tevékenység jutott főszerephez a vállalat életében. A kilencvenes évek közepén megszűnt a műtrágyagyártás – melynek emlékét őrzi az ipartörténeti relikviaként számon tartott 4 A Tiszai Finomító (9) az ország második legnagyobb kőolaj finomítója, a MOL Rt. tulajdona. 1973-ban alapították, elsősorban a Tiszai Vegyi Kombinát olefingyárának alapanyaggal, a szénhidrogén bázisú Tiszai Erőműnek tüzelőanyaggal, valamint Észak- Magyarországnak motorhajtó anyaggal történő ellátására. A Finomító alapanyag–ellátását döntően a Barátság II. távvezetéken biztosítja a FÁK államaiból. Tárolótere közel 1,3 millió köbméter. A tárolótéren benzinkeverő üzem működik, ahol vásárolt és saját termelésű komponensekből motorbenzint állítanak elő. Ezen kívül gázolaj-kénmentesítő és kénkinyerő (elemi ként előállító) üzem dolgozik a finomító területén. A termékstruktúra szélesítése jegyében épült meg 1982-ben a metil-tercier-butiléter üzem, amely magas oktánszámú, környezetbarát benzinkomponenst állít elő. A cég elérhetősége: MOL Magyar Olaj-és Gázipari Rt. 3580Tiszaújváros, Mezőcsáti út 1. Telefon: (49)341-122 7 8 9 A térség mostanra kialakult gazdaságszerkezetének további fejlesztésében a megfontolt „további előremenekülés” irányát választották. Egy időben, egymás mellett zajlik a nagyipar techno ló giájának és szervezeti struktúrájának a folyamatos korszerűsítése és a szolgáltató szféra, a kis– és közepes vállalkozások befektetéseinek az ösztönzése. Tiszaújvárosban 1997-től külön ipari parkot (10) alakítottak ki a nagyipar túlsúlyának, a szolgáltatások hiányának, a munkahelyi kínálat bővítésének megoldására. Több település vezetése próbál a turizmus lehetőségeivel az eddigieknél jobban élni. 10
Page 1: Ipari örökség - Industrial Herit

modern nagyipar.indd - Ipari örökség honlap

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?