18.02.2015 Views

Dr. Rácz Lajos nyá. ezredes Adalékok a magyar-kínai ...

Dr. Rácz Lajos nyá. ezredes Adalékok a magyar-kínai ...

Dr. Rácz Lajos nyá. ezredes Adalékok a magyar-kínai ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

4<br />

A képen 11 személy látható. Mivel a rendelkezésemre álló adatok<br />

szerint a felkészülő csoportból 1950 júliusától év végéig összesen 13<br />

embert neveztek ki katonai attaséi beosztásba (szocialista és semleges<br />

országokba), nem biztos, hogy a Magyarországra kiküldött tiszt is köztük<br />

van, de valószínűleg igen, ugyanis a teljes névsor fennmaradt, és az általam<br />

megszerzett (letöltött) listán az ötödik helyen szerepel, Zhang Bingyu 2<br />

akkor még valószínűleg al<strong>ezredes</strong>, 1953-ban már <strong>ezredes</strong>ként szerepel. Ő<br />

volt tehát a <strong>magyar</strong>-kínai katonadiplomáciai kapcsolatok „első fecskéje”.<br />

Egyidejűleg 13 attaséhelyettest is kijelöltek, közöttük Magyarországra Tan<br />

Zhu-t 3 küldték ebbe a beosztásba.<br />

Az első sorban balról a negyedik Yang Yazhong, 4 a Csehszlovákiába<br />

kiküldött katonai attasé, akit 1955-ben áthelyeztek Budapestre. Ő a<br />

jelöltséget és a felkészülést megelőzően a 138. hadosztály parancsnoka volt.<br />

Egy kínai internetes hozzászóló szerint a képen látható a katonai<br />

felderítés egykori főnökhelyettese, Liu Zhijian 5 is (elől balról a második,<br />

Zhu De mellett), ami arra utalhat, hogy az attasékat nem csak képviseleti,<br />

hanem információszerzési, tájékozódási és tájékoztatási feladatokkal küldik<br />

ki. Nincs ebben semmi rendkívüli. A fiatal kínai államnak égetően<br />

szüksége volt a külföldi tapasztalatokra, a nemzetközi helyzet ismeretére.<br />

Egyébként mint az köztudott, a katonai attasék napi tevékenységének<br />

irányítását a legtöbb országban még ma is intézményesen a katonai<br />

felderítő szolgálatok (hivatalok) látják el. Ez – bizonyos határok között –<br />

még a fogadó államnak is érdeke, hiszen ő is akar sugározni valamilyen<br />

képet magáról, befolyásolni szeretné a partnerország döntéshozóit, elvárja a<br />

katonai attasétól, hogy informálja megbízóit az országban kialakult<br />

helyzetről, a fogadó fél elvárásairól, szándékairól, helyzetértelmezéséről.<br />

Például 1956 november 3-án Kovács István altábornagy, <strong>magyar</strong> vezérkari<br />

főnök Yang katonai attasé tudomására hozta a szovjet csapatok helyzetéről<br />

szóló legfrissebb jelentéseket, és kérte az attasét, hogy „a fent<br />

elmondottakat jelentse az illetékes kínai katonai szerveknek”, valamint<br />

kifejezte reményét, hogy „a szovjet hadsereg kivonulásának kérdésében<br />

támogatják Magyarországot.” 6<br />

Az 1950-ben létrehozott katonai attasészolgálatnak a kínai vezetés<br />

nagy jelentőséget tulajdonított. A jelölteket kivétel nélkül a Japán-ellenes<br />

2<br />

3<br />

4<br />

5<br />

张 秉 玉<br />

谭 竹<br />

杨 亚 中<br />

刘 志 坚<br />

6 Vámos (2008), 225.o.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!