Itt - Regio Regia

Justicia tanácsaiAZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSALAPVETŐ SZABÁLYAIAz elektronikus jognyilatkozatok egyikfő problémája korábban az anonimitásvolt, ugyanis a nyilatkozattevőszemélyét nem lehetett egyértelműenazonosítani. A tömegessé válással viszontfelmerült az igény arra, hogyelektronikus üzenet is képes legyenjoghatás kiváltására. Mindennekalapfeltétele pedig az, hogy azígy kapcsolatba kerülők hitelesenmegállapíthassák: kitől származik azelektronikus jognyilatkozat, ismert legyenaz „aláíró”.Az elektronikus aláírás jogszabályialapját az 1999/93 EK irányelvképezi, míg a magyar szabályozásalapja a 2001-ben elfogadott, azelektronikus aláírásról szóló törvény.A törvény lényegesebb alapelvei akövetkezők:– a törvény szabályai mindegyiktípusú elektronikus aláírásra alkalmazhatók,– az elektronikus aláírás joghatályanem tagadható meg amiatt, hogyaz kizárólag elektronikus formábanlétezik,– az elektronikus aláírás használatátcsak törvény zárhatja ki, amenynyibenez a felek érdekét, vagya jogbiztonságotsértené,– az elektronikusaláírást az ügyfeletérintően kötelezővétenni nem lehet.Az elektronikus aláírásnak háromfajtája van: az egyszerű, a fokozottbiztonságú és a minősített aláírás.Az egyszerű elektronikus aláírásmindenféle technológiai biztonságotnélkülöző eljárás, (pl. a jognyilatkozatkiállítója a szöveg végéreodaírja a nevét, vagy más azonosítóját.)A fokozott biztonságúelektronikus aláírás alkalmas azaláírók azonosítására, azáltal, hogyolyan eszközzel hozzák létre, amelykizárólag az aláíró befolyása alattáll, és úgy kapcsolódik a dokumentumtartalmához, hogy az aláírás elhelyezésétkövetően a dokumentumontett módosítás érzékelhető. Aminősített elektronikus aláírás olyanfokozott biztonságú elektronikusaláírás, mely megfelel a törvénybenés a végrehajtási rendeletben előírtmagas szintű technológiai és szakmaimegbízhatósági követelményeknek.Az elektronikus aláírás joghatásaivonatkozásában az uniós irányelvalapelvi jelleggel mondja ki, hogyA törvény a magasabb technológiai biztonságúelektromos aláírásokkal ellátott elektronikusdokumentumokhoz egyre szigorúbb alakiszabályokat és egyre erősebb bizonyító erőt fűz.elektronikus aláírástól nem lehetmegtagadni a jogi érvényességet ésa bírósági eljárásban a bizonyítékkéntelfogadást – mindezt a magyartörvény is rögzíti.A törvény a magasabb technológiaibiztonságú elektromos aláírásokkalellátott elektronikus dokumentumokhozegyre szigorúbb alaki szabályokatés egyre erősebb bizonyítóerőt fűz.A fokozott biztonságú elektronikusaláírással ellátott elektronikus dokumentumaz írásba foglalás jogszabályaikövetelményének felel meg,míg a minősített elektronikusaláírással ellátott elektronikusdokumentum teljes bizonyítóerejű magánokiratnak minősül.Fontos, hogy a külföldi székhelyűhitelesítésszolgáltató általkibocsátott tanúsítvány csak akkorrendelkezik a belföldi hitelesítésszolgáltatótanúsítványához fűzöttösszes jogkövetkezménnyel, ha eztnemzetközi szerződés előírja, vagyegy belföldi hitelesítésszolgáltatófelelősséget vállal a külföldi tanúsítványért.A törvény a közigazgatási szervekfelkészültségére tekintettel a közigazgatásbanés a bíróságokonkorlátozza az elektronikus aláíráshasználatát, így kizárólagosan elektronikusformát csak akkor lehet alkalmazni,ha ezt az ágazati jogszabálykifejezetten megengedi.(Jelenleg egyébként a cégeljárásaz a terület, ahol leginkább rendelkezésreállnakaz ehhez szükségesfeltételek.)Alapelvi jelleggelmondja viszontki a törvény, hogyjogszabály elektronikus aláírás alkalmazásátaz ügyfél számára kötelezővénem teheti, az elektronikusaláírás alkalmazása az ügyfél számáratehát ma még lehetőség, és nemkötelezettség.dr. Hidas Jánosügyvéd