A Hargita Népe Udvarhely lapszámát ide kattintva lehet megtekinteni

10. oldal |hargitanépeLevélbontás2012. január 4., szerdaSzámomra régebben, a „veszélyesidőszakban”, de most iskülönös megtiszteltetésnekszámított és számít, ha szerény otthonomategy pap, az Isten szolgájameglátogatta vagy felkeresi. Ha ezvalakit mosolyra derít, örvendek,hogy felvidíthattam, azonban kitartokelfogultságomban. De amireemlékezni akarok, az éppen a sunyimegfigyelések, a vallásosságotés évszázados tradícióit jelentgető,rosszalló időszakból való, és vízkereszttel,illetve a házszentelésselkapcsolatos. A nemcsak vérükben,de lelkükben is vörösek ebbéli túlfűtött„felelősségérzetével” kapcsolatbansem ártott, sőt, ajánlatos voltbizonyos foglalkozási körökbenműködőknek óvatosnak lenni (tanügyiektermészetesen előnyben).Akik azonban ragaszkodtak házuk,lakásaik megáldásához, az IstenMi, erdélyi születésü magyarokhálát adunk azIstennek, hogy többévtizedig élvezhettük dr. AndrásImre atya gondoskodó szeretetétés atyai gondoskodását Ausztriában.Személyében találtuk meg azta gondoskodást, amelyet magunkkalhozott erdélyi sajátosságainkszámára irányt adott, hogy megtaláljuka helyes utat. Mindezek mellettaz élő magyarságot szolgáltanemcsak Ausztriában, hanem azegész Kárpát-medencében. Tetteezt székely-magyar származása tudatában,a jezsuita szerzetes-paplelkiségével, a vallásszociológusmegalapozott tudásával, otthonés külföldön szerzett tapasztalataifelhasználásával és széles körűviláglátásával. Ezért volt képesírásaiban mindig, már a kommunistaidőkben is rámutatni az otthoniproblémákra, nem ritkán arendszert kritizáló hangnemben is.Tette ezt oly módon, hogy abbanfelfedezhető legyen az aggódás és aközösség iránti szeretet.A közösséget szolgáló emberrőlszóltunk, de a tudós papról semszabad megfeledkezni. AndrásImre Csíktaplocán született 1928.október 30-án kilencgyermekescsaládban, András Gyárfás és LajosJuliánna harmadik gyermekeként.1947-ben érettségizett a CsíkszeredaiRómai Katolikus SegítőMária Gimnáziumban. Ez év szeptember7-én átszökött a zöldhatáronés Budapesten megkezdte anoviciátust. Miután 1949-ben feloszlattáka rendett, el kellett hagyniaaz intézetet. Így került Hódmezővásárhelyre1951 májusábanegy idős nénihez felgyógyulásra.Ekkor kezdett filozófiát tanulni.1953 nyarán ismét a Budapest közeliLeányfaluba került.1956. november 29-én egybarátjával a zöldhatáron keresztülsikerült elhagynia Magyarországotés a burgenlandiSchattendorfba került. Innenkerült az Innsbruck-i Egyetemre,ahol folytatta megkezdettEgy házszentelés emlékeilyen úton való közvetlen látogatásához,különböző utakat kerestek,találtak. Ez alkalommal az 1970-esévek egy epizódjára emlékeznék.Csíksomlyó az idő tájt még falubbvolt, mint most, külvárosi minőségében.Ekkor a jó szomszédokportái között a közkerten kiskapukis jelezték az emberbaráti kohéziót.Ezek az átjárók sok mindenrejók voltak. A jelzett időben arra is,hogy vállalva a szinte bujkálásnakszámító megközelítés útját, az alsószomszédom hozzájárulásával ígyjutott be hozzánk a szentkereszt.Aki közvetítette, az nem más volt,mint a jóságos, szentéletű, rendkívülnagy tudású, 1982-ben (sokunkszerint) mártírhalált szenvedett P.Écsy János ferences atya. Még ma iselőttem van, amint a rövid szertartáselvégzése után a felkínált szék helyettotthonosan ült le az ágy szélére.Nem vigasztalt, hanem bátorított,erősített a hitben, az Isten ügye ésmagyarságunk melletti kitartásban,azokért való cselekvésben. Hitet, reménytszórtak szavai lelkeink megerősítéséreéppúgy, mint percekkelazelőtt kezei a szentelt vizet az akkorirendszer már lebontásra kiszemeltházaink falaira. Aztán a rá jellemzőszerénységgel távozott ugyanazon azúton és kiskapun. Nálunk és lelkeinkbenhagyta karizmájából fakadtferences optimizmusát, azt, hogybármilyen felhős az ég, ott fenn süta Nap, és bármilyen kilátástalannakis véli az ember a jelent, mögötte ottvan az őrködő, a mindenható Gondviselő;és mint ahogy karácsonykoreljött, úgy minden cselekvő, imádságosvárakozás után érkeznie kell ajobbulásnak.Borsodi László ny. tanár,CsíksomlyóIn memoriam dr. András Imre (1928–2011)teológia tanulmányait, melyekbefejeztével 1959. július 26-ánPaul Rusch megyéspüspök szenteltefel papnak. Mint CoadjutorSpiritualis tett örök fogadalmat1962. február 2-án, de későbbmint Professus Quator is örökfogadalmat tett Münchenben.1961–1970 között szociológiai,történelmi és néprajzi tanulmányokatfolytatott a bécsi egyetemen,majd tanulmányait 1974-ben a magyarországi népi mozgalomkeletkezéséről és alakulásárólírott filozófiai doktorátussal zártale. 1962-ben vállalta el Bécsbena Magyar EgyházszociológiaiIntézet (Ungarisches KirchensociologischesInstitut, UKI)vezetését, ami előkelő helyetfoglalt el a nyugati magyar katolikusintézmények között. Az intézetbenfolytatott tudományosmunka során több mint 200 magyar,német és angol nyelvű cikk,tanulmány és tanulmánykötetszületett, melyek egyházi és világikörökben egyaránt elismeréstszereztek írójuknak. András Imretagja volt a VallásszociológusokNemzetközi Egyesületének, és ajelenleg Párizsban székelő EurópaiJezsuita Szociológusok Körének.Az általa vezetett intézet(UKI) mint tagszervezet szerepelta Magyarok Világszövetségébenis. 1994-ben a MagyarKöztársaság Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki életművéért.A karrier, a tudomány terénelért sikerek azonban nemváltoztatták meg az embert. Amiénk volt és az elmúlt évekbenszámos Kárpát-medenceimagyarral együtt megtapasztalhattukemberi, szerzetesi, papinagyságát. Ő valóban „atya”volt nekünk. Empátiával, igaziszemélyre szabott együttérzésseltudott hozzánk közelíteni és nehézkérdésekben, a személy vagyaz itteni magyar közösség életérevonatkozó problémák megoldásábansegítséget nyújtani. Megértő,bátorító szavaival mindigjárható utat mutatott.A nehéz években, amikor azausztriai magyarok számára „elzárva”maradt a csíksomlyói pünkösdibúcsú, Ő feltalálta a „bécsiCsíksomlyót”, és közel 30 évigszervezte, hogy erőt merítsünkaz együttlétből, az Istenhez valóközel kerülésből, a csíksomlyóiSzűzanya segítő erejéből. Érezte,hogy ez a rendezvény nemcsakösszekapcsolja az itt élő magyarokat,hanem széles összefogásthirdető üzenete is van. Egységetakart a sokszínűségben oly módon,hogy mindenki kiteljesíthesseönmagát és egyéni sajátosságaivalhozzájárulhasson az egynemzetben való gondolat megvalósításához,mert tudta, hogycsak így lehetünk életképesek, ígyvan jövőnk Ausztriában, a Kárpát-medencébenvagy a világ bármelyrészén.Kedves Imre Atya! BúcsúzunkTőled, Isten veled, és együtt hálátadunk Istennek ezért az önfeláldozómunkádért, amellyel segítettél.Imádkozunk Érted, hogyadjon a Mindenható Neked öröknyugodalmat, tartson meg sokáigemlékezetünkben mint embert ésszerzetes-papot.Dr. Száva Tibor-Sándor,BécsA 80 éven felülieketköszöntöttékNem mulaszthatom el,hogy pár sorban ne tudassamaz újság olvasóival,hogy Székelyszentkirályonmilyen szépen köszöntötte a 80éven felüli öregeket az oroszhegyiönkormányzat.2011. december 26-án a miseutánra meghívtak az iskolába, aholmeg is jelentünk mi, 80 éven felüliidősek. A tanár néni először köszöntöttea meghívottakat, utána azelső osztályos gyermekek szép versekkelés énekekkel köszöntötték anagymamákat és a nagytatákat. Nagyonmegható volt, nekem 89 éveslétemre ilyen szép ünnepségben ésajándékozásban nem volt részem.Az ünnepség végén ugyanis gazdagonmegajándékoztak, megkínáltakpálinkával, hűsítővel, valamintkaláccsal.Mi ünnepeltek, megköszönjükszépen az önkormányzatnak,vezetőinknek, Gergely Lászlónak,László Sándornak, Bálint P. Ferencnekés a tanár néninek a kedvesfáradozásukat, a szórakozást, felszolgálást.Isten fizesse meg nekik,adjon további erőt, egészséget.Gergely Áron,SzékelyszentkirályBarangoltunkEgy egészséges család gyökér ésszárny a felnövekvő gyermekszámára, biztos alapot ad a felelősségteljesfelnőtté váláshoz, önmagakibontakozásához. Az iskolaiés a tágabb közösségben a gyermekönmagát ismeri meg. Jellemének,egyéniségének, értékrendjének alakulásábanigen jelentős szerepe vanannak, hogy megismeri-e nemzetetörténelmét, környezete kulturális,néprajzi hagyományait. Identitásformáló,közösségfenntartó erejenem vitatott. Ebből a meggondolásbóltartotta fontosnak a csíkcsicsóiKájoni János Általános Iskola vezetősége/közössége,hogy Székelyföldjelentősebb hely(i)ségeit, múzeumait,épületeit meglátogassa. 2011.novemberében az iskola V–VIII.osztályos diákjai iskolabusszal hatútvonal mentén ismerkedtek megföldrajzi-történelmi környezetükkel,kulturális-néprajzi hagyományaikkal,gyökereikkel. Megismerkedtektemplomaikkal, jellegzetesépítészeti stílusokkal, Székelyföldfreskóival, rovásírásos emlékeivel.Több múzeumi tárlat, tájház, skanzenkiállított anyaga tette szemléletesséa népi díszítőművészet számosfajtáját, tudatosíthatták a jellegzetesenszékely népművészet eredetisajátosságait. Emellett szülő- ésemlékházak, kastélyok, sírhelyeklátogatása során megismerkedtekSzékelyföld nevezetességeivel, írókkal,költőkkel, uralkodókkal, (képző)művészekkel.A gyimesbükkiezeréves határ Rákóczi-várátóla gernyeszegi Teleki-kastélyig, aHomoródkarácsonyfalván nemrégfeltárt freskóktól a gelencei templomközépkori freskótöredékeiigkülönleges szellemi-történelmi utazásbanvolt részük. A székelyföldibarangolást a Csíkcsicsói Önkormányzatés Hargita Megye Tanácsatámogatta. Ezúton köszönjük, hogylehetővé tették a közösségépítő, tartalmas,szemléletesebb, élménygazdagabbtanulástKőrössy Erika, Kájoni JánosÁltalános Iskola, Csíkcsicsóhirdetés