EREDETI KÖZLEMÉNYEKVissza a tartalomhozEötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai KarÉrtelmileg Akadályozottak Pedagógiája TanszékA kompetencia alapú fejlesztésértelmezése a kognitív képességekjelentõs elmaradása eseténDR. RADVÁNYI KATALINradvanyi.katalin@barczi.elte.huAbsztraktA kompetencia alapú fejlesztés az oktatás nemzetközileg is kiemelt tényezõjévé vált. Magyarországon a Nemzeti Alaptanterv,majd a NAT alapján kidolgozott, a sajátos nevelési igényû gyermekek oktatását szabályozó irányelvek a régi tartalomközpontúmodellel szemben, – amelynél tananyagot tartalmazó központi tantervek szabályozták az oktatást, – ma minden iskola magahatározza meg saját célrendszerét, erre épül az iskola pedagógiai programja, ami a helyi tantervet is tartalmazza.Értelmi akadályozottságnál (középsúlyos-súlyos fokú értelmi fogyatékosság esetén) az oktatás tartalma nem egyszerûenmennyiségi eltérést jelent a többi SNI-csoporthoz képest. A kulcskompetenciák nem minden esetben értelmezhetõek a többicsoporttal azonos formában, a szociális készségek, az érzelmi intelligencia, a kommunikáció fejlesztésének viszont kiemeltszerepe van.Az életkori átlagtól jelentõsen elmaradó képességekbõl történõ kiindulás módszertanilag és diagnosztikailag is máskihívást jelent ebben az esetben a gyógypedagógus számára. A nevelés eltérõ hangsúlyainak következtében idõszerûvé váltegy olyan típusú kerettanterv (és tananyagrendszer) kidolgozása, amely a töredezett képességprofillal rendelkezõ, egyesterületeken súlyos elmaradásokat mutató gyermekek esetében is lehetõvé teszi az azonos kurrikulum használatát.A kihívás tehát kettõs: csak nyitott kurrikulum megalkotásával lehet mindkettõnek megfelelni.A tanulmány ennek a folyamatnak az elsõ lépéseként, mintegy vitaindítóként kívánja felhívni a figyelmet néhányalapvetõ szakmai szempontra.Kulcsszavak: középsúlyos-súlyos fokú értelmi fogyatékosság, kulcskompetenciák, szociális készségek, tanterv1. A kompetencia értelmezése, a kompetenciaelméletekkialakulása, hatása a pedagógiára/gyógypedagógiára1.1. Elõzmények, fogalomalakulás, az értelmezés nehézségeiA „kompetencia” latin eredetû szó (competentia), jelentése: „illetékesség”. A Pedagógiailexikon (1997) szerint: „alapvetõen értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontosszerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezõk”1
(II. kötet, 266.). E fogalommagyarázat alapján nyilvánvaló, hogy összetett rendszerrelállunk szemben. Van általános, hétköznapi (lásd a latin eredetet) értelmezése, és vantudományos relevanciájú, kutatásokra épülõ meghatározása.Mai köznyelvben tágabb értelemben használjuk a kifejezést, jelentései:– illetékesség, jogosultság, hatáskör,– hozzáértés, szakértelem(Nagy J. 2000.)Sokan a témával való foglalkozás kezdetét, az elméleti kiindulást attól datálják, amikorNoam Chomsky 1957-ben a nyelvi fejlõdéssel kapcsolatosan már különbséget tett anyelvi kompetencia és a nyelvi performancia között.Chomsky szerint a nyelvi tudás mindig nagyobb, mint amennyit felhasználunk belõle.Tapasztalataink mellett a nyelv tudásának velünk született komponensei is vannak.Vélhetõen minden más kognitív rendszer is hasonlóan mûködik. A kompetencia ebbenaz esetben pszichológiai meghatározottságú, döntõ tényezõ azonban a velünk született,öröklött képességek minõsége.A nyelvi fejlõdést tekintve életünk elsõ évtizede meghatározó. A kompetenciaterületekesetében a fejlesztés a gyermekkortól a felnõttkorig tartó, tudatosan felépített,megtervezhetõ folyamat.A „kompetencia” fogalmát ettõl kezdve, a XX. század második felében márszéleskörûen használják (ld.: Ontarioi konferencia, 1978; J.D. Wine, M.D. Smye: SocialCompetence, 1981; HKI kidolgozása, 1985). Wine (1981) „defektmodell” helyett kompetenciamodelltjavasol, úgy véli, ez teszi lehetõvé az emberi természet optimálisabbmegközelítését.Az 1990-es évektõl a kompetencia a pedagógia tudományában is fontos fogalommávált. Sokat foglalkoznak vele, értelmezik és új szempontokkal bõvítik, ennek következtébena fogalom gazdagodott, illetve újabb, megválaszolásra váró problémák vetõdtekfel, például különbözõ szerzõk mást és mást hangsúlyoznak az egyén és a környezetközötti kölcsönhatás feltételeiként.A tudásról alkotott ismereteink bõvülnekAz agykutatás, a kognitív pszichológia, a motivációkutatás és más tudományterületekkutatási eredményeinek a segítségével egyre többet tudunk a gondolkodási mûveletekrõl,a képességek fejleszthetõségérõl.Az iskolai tudás minõségérõl, szerkezetérõl, valamint mérésérõl, értékelésérõl isgyarapodtak az ismereteink.Információdús társadalmunkban egyre nagyobb értéke van annak, ha valakitöbbször meg tudja újítani a tudását, és új helyzetekben képes a tanultakat alkalmazni.Ezt a képességet nevezzük tudástranszfernek.Salomon és Perkins (1989 in.: Molnár 2002) két, egymástól jelentõsen eltérõ transzferfolyamatotkülönböztet meg.2
- Page 1 and 2: GYÓGYPEDAGÓGIAISZEMLEA MAGYAR G Y
- Page 3: TartalomEREDETI KÖZLEMÉNYEKDr. Ra
- Page 8 and 9: ködés, konfliktuskezelés és - m
- Page 10 and 11: A napjainkban is zajló folyamatok
- Page 12 and 13: 5. A „tanulás tanulása” a saj
- Page 14 and 15: KommunikációSzóbeliség***Írás
- Page 16 and 17: Adaptív viselkedési területFogal
- Page 18 and 19: 3.3. Kulcskompetenciák - NAT - Ir
- Page 20 and 21: Önérvényesítés6. ábra. A Heid
- Page 22 and 23: elsajátított kompetenciák meglé
- Page 24 and 25: Twelve Countries Contributing to De
- Page 26 and 27: orrhangzós hangszínét idézi el
- Page 28 and 29: 3. ábra: A szájpad izomzata:1) le
- Page 30 and 31: hátsó szélén csontdefektus tapi
- Page 32 and 33: a hipernazalitás, mert a velum pas
- Page 34 and 35: epárásodik, szájpad-elégtelens
- Page 36 and 37: és 39.71% között mozgott, felnõ
- Page 38 and 39: A mûtéti indikáció a következ
- Page 40 and 41: HIRSCHBERG A. (1993): A rezisztenci
- Page 42 and 43: Terézvárosi Nevelési Tanácsadó
- Page 44 and 45: szolgálják, valamint szükség es
- Page 46 and 47: megmutatkozik, de elõnyük, hogy a
- Page 48 and 49: érnek el, mint a kevert nyelvfejl
- Page 50 and 51: Az amerikai adatokat nézve meglep
- Page 52 and 53: területeihez tartozó kognitív k
- Page 54 and 55:
nyelvfejlõdési zavarral küzdõ g
- Page 56 and 57:
7. ábraA 7. ábráról leolvashat
- Page 58 and 59:
• a válasz nem tartalmaz magyar
- Page 60 and 61:
1 Fogyatékos Személyek Esélyegye
- Page 62 and 63:
támogatását, a Bizottság fogyat
- Page 64 and 65:
III. Ígéretes programok és gyako
- Page 66 and 67:
továbbképzésre, valamint a fels
- Page 68 and 69:
tanulók további 120 órát igény
- Page 70 and 71:
Európai Parlament (2006): Az Euró
- Page 72 and 73:
vagy megszegése vezet a siker vagy
- Page 74 and 75:
népszerû fogalom, mely pozitív f
- Page 76 and 77:
Ismételten felvetõdik a kérdés:
- Page 78 and 79:
emutattam a Gyógypedagógiai Szeml
- Page 80 and 81:
4. Egy faluban hány Luca széket k
- Page 82 and 83:
A megjelenõ képernyõ:1. ábraGya
- Page 84 and 85:
nem akadt köztük olyan, aki tudta
- Page 86 and 87:
A számítógépes környezet álta
- Page 88 and 89:
KÖNYVISMERTETÉS,ÚJDONSÁGOKVissz
- Page 90 and 91:
„Tovább evickél, próbálja él
- Page 92 and 93:
ízelítõt kapunk a nagyfokú kül
- Page 94 and 95:
hogy a gyermekkor minõsége nem a
- Page 96 and 97:
a szexrõl és a szerelemrõl kezde
- Page 98 and 99:
osztályvezetõ hölgy, aki maga is
- Page 100 and 101:
F IGYELÕVissza a tartalomhozMegeml
- Page 102 and 103:
Vissza a tartalomhozKitüntetéseka
- Page 104 and 105:
Közoktatási szakértõként több
- Page 106 and 107:
kül- és belföldi tapasztalatcser
- Page 108 and 109:
A Gyógypedagógiai Szemlemunkatár
- Page 110 and 111:
Gordosné Szabó Anna: Arcképcsarn