Szelp Szabolcs

426 Szelp Szabolcs
gondolhatunk, hogy Philip de Pencziczünk Filipec János személyes protezséjeként
került a királyi udvar közelébe.
8. Kutatásaink eredményeként egy korábban – az ősnyomtatvány ismeretének
hiányában – ismeretlen szerzőségű, a XV. század derekára tett nyelvemlékünk szerzőségét
és keletkezési idejét tudtuk pontosítani: Philip de Penczicz másolta; bizonyosan
1483 és 1540 között, de még jobban beszűkíthetve (Penczicz vélelmezett
korával, illetve Szerencsés, Piso és Bornemissza életrajzi adatait figyelembe véve)
valószínűsíthető, hogy pontosabban 1490–1526-ra tehetjük az megtalálási helye
után nikolsburgi-nak nevezett – valójában minden bizonnyal Budán vagy Visegrádon,
a királyi udvarban lejegyzett – székely ábécé keletkezését.
Bár itt nagyobb a bizonytalanság, felmutattuk Penczicz forrásait is: az erdélyi
származású Piso Jakabot és a szefárd származású Szerencsés Imrét. Mindkettőt Jagelló
királyaink udvarából, Bornemissza (akiről könyvébe vetett széljegyzetében is
megemlékezik) és Filipec (akinek kíséretében a francia követjárás alatt fél évet töltött)
köréből ismerhette.
Bebizonyosodott az is, hogy a humanizmus szelleme, a kor kibontakozó tudományossága
és a régiség iránti érdeklődése megtermékenyítően hatott a székely rovásírás
megismerésére és hagyományozására – ahogy ezt már RÓNA-TAS is vélte
1986-os munkájában –, bár valószínűbb, hogy a M á t y á s - k o r i humanizmus
csak előkészítette azt szellemiségével. A szükséges feltételek, a megfelelő emberek
„jókor, jó helyen” való találkozása, még ugyanabban a szellemben, de kissé később,
Jagelló királyaink alatt valósultak meg.
Kulcsszók: rovásírás, Nikolsburgi ábécé, ősnyomtatvány, Philip de Penczicz, Bornemissza
János, Filipec János.
A hivatkozott irodalom
ALLIACO, PETRUS DE [1477–1483 k.]. De imago mundi. [Paris]. Kungliga Bibliotheket
(Stockholm), Ink[unbabel] 42.
ANGLICUS, BARTHOLOMAEUS 1483. De proprietatibus rerum. A. Koburger, [Augsburg].
Bibliothek des Germanischen Nationalmuseums, N. 15. [Neufforge-gyűjtemény 15.]
APPONYI ALEXANDER 1925. Hungarica: Ungarn im Auslande Gedruckte Bücher und Flugschriften.
III. Verlag Jacques Rosenthal, München.
AuktKat = Auktion XI: Bibliothek Fürst Dietrichstein, Schloss Nikolsburg. Versteigerung
am 21. und 22. November 1933. H. Gilhofer & H. Ranschburg Aktiengesellschaft,
Luzern, 1933.
BERKOVITS ILONA 1945. Egy Corvin-kódex származása. Magyar Könyvszemle 69: 22–37.
BERZEVICZY ALBERT 1908. Beatrix királyné. Magyar történeti életrajzok. Magyar Történelmi
Társulat, Bp.
CAPPELLI, ADRIANO 1954 5 . Dizionario di abbreviature latine ed italiane. Manuali Hoepli.
Hoepli, Milano.
CSAPODI CSABA 1967. Filipec (Pruisz) János nagyváradi és olmützi püspök könyvei. Magyar
Könyvszemle 89: 243–9.