Két kis dinó a középkorban1

m egrém íti a vörös lovag lovát, hogy az azonnal leveti
magáról dagadt gazdáját. Az első futam ot tehát Som a
nyerte.
A következő, sárga vertes ellenfél észrevette Nyamm
ot, de nem akart hinni a szem ének, így ostobán bámult,
ahelyett, hogy harrolt volna. Som a akkorát sózott
rá a buzogányával, hogy az oroszlános sisak legurult a
lovag fejéről, am ikor elterült a porban. M ost m ár én is
belelkesedtem. A lelátón a hölgyek selyem kendőket lengettek,
a várbeliek őrült ordibálással biztatták Já n o s úrfit,
aki eközben a szobájában borogatta a lábát. Csak mi
tudtuk, hogy valójában Som a küzd az úrfi helyett.
Az utolsó, kék tollas ellenfél karddal tám adt. Szem e
vérben forgott, m int egy kiéhezett raptornak, bánta is
ö, hogy N yam m és én o tt kiabálunk Som a vállán. A mi
barátunknak m ost tényleg ki kellett tennie m agáért.
De bátor volt és ügyes, így aztán egy trükkös kardfordulattal
a harm adik ellenfelet is kivetette a nyeregből.
Na, ugye! Én m egm ondtam ! M ár az elején tudtam ,
hogy Som a fopía nvprni a lnvaoi tornát*
30