You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Műsor:<br />
Josef HAYDN: 44. szimfónia<br />
Szergej PROKOFJEV: 1. szimfónia<br />
Kiváló alkalom e koncert arra, hogy elgondolkodjunk a XX. század fontos zenei irányzatainak lényegén,<br />
minthogy Prokofjev I., D-dúr („Klasszikus”) szimfóniája egy 1772-ből származó Haydn-szimfónia társaságában<br />
hangzik el. Felületesen ismerve e zenéket úgy vélhetnénk, hogy szerves, szoros kapcsolat<br />
lehet közöttük. Természetesen erről szó sincs, a klasszikus jelző legfeljebb egyfajta maszkabáli, jelmezes<br />
Prokofjev-stílusra utalhat. Ha a Prokofjev elemzésekben is rendre hivatkozott Haydn későbbi, érett<br />
szimfóniáinak csupán a hangszerelését nézzük, az önmagában drámaibb, színesebb, mint e tételek<br />
könnyed, áttetsző hangzásvilága; ha pedig a koncerten elhangzó korai klasszikus műhöz hasonlítjuk,<br />
annak kontrasztos, szélsőséges, drámai légkörét, komolyságát, olykor már-már érdes hangzását keresnénk<br />
hiába Prokofjevnél. Maga Prokofjev sem gondolta komolyan e jelzőt, különben nem építette<br />
volna harmadik tétele koncepcióját egy kifejezetten a barokkhoz kötődő, klasszikától teljesen idegen<br />
tánctípusra („Gavotte”).<br />
Ha amolyan sosem létezett szalon-Haydnt, „Haydn light” kivitelt keresünk csak Prokofjev művében, két<br />
dolgot is elmulasztunk: az egyik a szerző későbbi stílusára oly jellemző zenei fintorok és grimaszok, elhangolt<br />
motívumok bősége, a másik egy akkortájt küszöbön álló új irányzat, a neoklasszicizmus jelentkezése.<br />
Azé a mindenek előtt, Sztravinszkij munkásságához kötődő irányzaté, amelynek tárgya mindig<br />
a zeneszerző személyes élményeinek visszatükrözése kiválasztott tárgyáról, egyfajta „másodkézi<br />
művészet”: itt most az a különös és egyedi kép, ami Prokofjev elméjében, lelkében a 18. század zenéjéről<br />
élt, legyen annak bármily kevés köze is a tényleges, egykor létezett stílus valóságához, tartalmához.<br />
A belépés ingyenes.<br />
<strong>2017</strong>. október 24., kedd, 19:00<br />
SZŰCS Máté brácsaművész<br />
és Michèle GURDAL zongoraművész<br />
kamaraestje<br />
SZŰCS Máté<br />
Debrecenben született zenész családban. 5 éves kora óta hegedül, középfokú<br />
tanulmányait pedig Szegeden végezte el.<br />
Egy svájci zenei kurzuson megismerkedett Prof. Schiffer Ervinnel, kinek<br />
hatására átváltott hegedűről brácsára és Belgiumba átköltözve Schiffer<br />
tanár úr osztályában megkezdte felsőfokú tanulmányait.<br />
Számos nemzetközi verseny díjazottja. 2007 májusától a Frankfurt am<br />
Main-i Hessische Rundfunk Rádiózenekarának szólóbrácsása volt, amelyet<br />
2008 februárjától a „Deutsche Kammerphilharmonie Bremen” szólóbrácsás<br />
posztjàval együtt látott el. 2010 szeptemberétől a Berlini Filharmonikusok<br />
első szólóbrácsása, ahol 2013 óta brácsát is tanít a zenekar Karajan Akadémiáján<br />
illetve egyéb magánnövendékeknek. 2015 szeptembere óta a berlini<br />
Hanns-Eisler és a budapesti Zeneakadémia tanára.<br />
Évente több mesterkurzust is ad világszerte, többek közt Londonban, New<br />
Yorkban, Tokióban, Berlinben, stb. <strong>2017</strong> szeptemberében szólistaként lép fel<br />
a berlini Filharmonikusokkal, ahol Bartók Brácsaversenyét adja elő háromszor.<br />
8 9
Change language