Felgyői Hírek 2018. január 30.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
FELGYŐI HÍREK<br />
TÜNDÉR<br />
7. OLDAL<br />
10.OLDAL<br />
Igaz az esemény, amit elmesélek már egy éve,<br />
hogy megtörtént, de úgy gondolom, hogy most is<br />
számot tarthat a lap – különösen állatbarát –<br />
olvasói érdeklődésére. Csongrádot mint alföldi<br />
kisvárost kiterjedt tanyavilág veszi körül, ahol még<br />
ma is sokan életvitelszerűen élnek. A történet is a<br />
várost határoló szőlőhegy egyik tanyájához<br />
kapcsolódik. Egy hideg <strong>január</strong>i délután<br />
megcsörrent a mobilom, a vonalban egy régi<br />
ismerősöm jelentkezett. Elmondta, hogy a<br />
szőlőhegyen lévő birtokának szomszédságában<br />
van egy tanya ahol régóta élt egy idős néni a<br />
kutyusával nagy szeretetben. A néni nemrégen<br />
meghalt, ők azóta – már egy hónapja – naponta<br />
ellátták a kutyust, aki nehezen viseli gazdája<br />
elvesztését és a magányt. Arra kért, hogy fogadjuk<br />
be a kutyust az állatotthonba, ahol az önkéntesek<br />
és a többi kutya társaságában talán visszatér az<br />
életkedve. Természetesen örömmel mondtunk<br />
igent. Másnap az ismerősöm egyik alkalmazottja a<br />
déli órákban behozta a kutyust és az oltási<br />
könyvét is amit a néni tanyáján megtaláltak. Mi<br />
Marikával egy másik önkéntessel éppen akkor<br />
kezdtük el a kutyák aznapi ellátását. Az oltási<br />
könyvbe bele sem tekintve a kutyust azonnal<br />
megetettük, megszeretgettük és az udvaron,<br />
szabadon lévő többi kutya közé engedtük. Ő<br />
gyorsan felmérte a körülményeket, farkcsóválva<br />
ismerkedett a többi kutyával, majd ezután a<br />
sarkunkba szegődött és nem tágított tőlünk. Ahogy<br />
mi dolgoztunk, Ő hízelgett és a lábunkat átkarolva<br />
azt sem tudta hogyan kedveskedjen. Marika<br />
egyszer csak ezt mondta nekem „Lajos ez a<br />
kutyus különösen aranyos és ragaszkodó,<br />
v a l ó s á g g a l e g y t ü n d é r ” . M a j d e z u t á n<br />
megsimogatta a kutyát és így szólt hozzá: „Hallod<br />
te egy tündér vagy ugye tudod?” és sarkunkban a<br />
kutyával folytattuk a munkát. Már alkonyodott mire<br />
készen lettünk, ekkor mondta Marika, hogy most<br />
már nézzük meg a kutya oltási könyvét, hiszen<br />
még a nevét sem tudjuk. Kinyitva a könyvet<br />
mindkettőnknek elállt a lélegzete. A kutya neve<br />
rovatban ez állt: Tündér, így nagybetűvel.<br />
Egymásra néztünk és ugyan azt gondoltuk. Nem<br />
véletlen, hogy Marika a viselkedése alapján<br />
Tündérnek nevezte a kutyust. A gondviselés<br />
akarta, hogy így történjen, mert az életben<br />
véletlenek nincsenek. Másnap Tündér fényképét<br />
feltettük az Otthon közösségi oldalára, ahol<br />
nagyon sok érdeklődője volt. Tudtuk, hogy<br />
rövidesen gazdára talál. Így is lett. Hiszen nem<br />
egészen egy héten belül Tündér új gazdihoz<br />
került. Mi viszont azóta is és még nagyon sokáig<br />
emlékezni fogunk rá, mert meggyőződésünk, hogy<br />
Tündér története nekünk állatvédő önkéntesek<br />
számára jelzés értékkel bír, azon túl hogy további<br />
erőt ad munkánkhoz, a kutyusok gondozásához<br />
és szeretetéhez. Tündér pedig immáron egy éve<br />
szerető családtagként boldogan éli mindennapjait.<br />
Kormányos Lajos, Csongrád.<br />
<strong>Felgyői</strong> <strong>Hírek</strong> | Felgyő, Széchenyi út 1. | 06-63/580-061<br />
<strong>Felgyői</strong> <strong>Hírek</strong> | Felgyő, Széchenyi út 1. | 06-63/580-061
Change language