Léder László - Csendes Apa-forradalom

írójának véleménye szerint a mai családi problémák és párkapcsolati
válságok nagy része mögött ennek a két tényezőnek a feloldhatatlan
ellentéte feszül. Ha apa dolgozni ment, azt többnyire néhány családtaggal
együtt tette, míg a nagyobb testvérek vagy nagyszülők a kisebb
gyermekekkel maradtak. Az anyák a történelem során mindig dolgoztak,
legalábbis gyermekeikkel négy fal között összezárva nem maradtak.
Amennyiben szegény családokban éltek, éppen emiatt, ha módosabb
körülmények között, akkor pedig segítők támogatták a gyermeknevelést,
míg az anya más dolgokkal is foglalkozhatott. Igen ám, kérdezhetjük, de
a városokban azért csak másképp éltek az emberek. Meglepő, de a kutatások
tanulsága szerint, nem. A legtöbb városi iparos vagy szolgáltató
saját otthonában, vagy attól néhány saroknyira végezte a napi munkáját.
Alig negyven évnek kellett eltelnie, hogy ebből a sok tízezer éves családmodellből
az apák ingázó kenyérkeresőkké, az anyák pedig – tisztelet
a kivételnek – sok esetben, gyermekeikkel összezárt zöld özvegyekké
váljanak. (A zöld özvegység veszélyeiről és megelőzéséről az Apalibikóka
című fejezetben még részletesen szólunk.)
Eva Helen Ulvros kutatónő középosztálybeli svéd családok dokumentumait
tekintette át az 1790-1870 közötti időszakból. Meglátásait így
összegezte: „A legtöbb családapa esetében a gyermekeik iránti élénk
érdeklődést figyelhetjük meg. Nem állíthatjuk, hogy nagyobb távolság
lett volna az apák és a gyerekek, mint a gyerekek és az anyjuk között.”
2. számú ábra
Otthoni munkavégzés elterjedtsége: Philadelphia (USA)
▶ Orvosok 100% Ügyvédek 52,6%
▶ Cukrászok 91,1% Könyvkötők 30,3%
▶ Műbútorasztalosok 64,2%
Ön szerint mikor készült ez a home office statisztika?
(A megoldást megtalálja a fejezet végén)
Az a családmodell, illetve apa- és anyamodell, melybe a huszadik század
végén és a huszonegyedik század elején beleszülettünk, valójában vala-
13
javitottkiadas_finalsafety_2.indd 13
9/6/19 1:16 PM